A Hét, 1982 (13. évfolyam, 1-52. szám)

1982-06-04 / 23. szám

(Folytatás a 1­5. oldalról) Ja­mennyi történelmi periódust, a társa­dalmi harcokat, a politikai tevékenységet és a tényekre és a dokumentumokra épü­lő igazság fényében ábrázolja mind a tár­sadalmi osztályok és a nép szerepét, mind pedig a különböző államvezetők, politi­kai, tudományos és kulturális személyisé­gek szerepét. Egy ilyen egységes törté­nelmi felfogásban a román nép történe­tének fel kell majd ölelnie a forradalmi munkásmozgalom, a Szociáldemokrata Munkáspárt, valamint a Román Kommu­nista párt történetét is. Nem létezhet két történelem, egy a népé és egy a párté. Népünknek egyetlen történelme van, a Román Kommunista Párt tevékenysége pedig, akárcsak más pártoké, különböző időszakokban a haza történelmének elkü­­löníthetetlen része. A történelem szakte­rületén működő erőket egyetlen nemzeti történelmi intézetben kell összpontosíta­nunk, amely magában foglalja a Történe­lemtudományi Társaságot is. Ugyanakkor rá kell térnünk a múzeu­mok egyesítésére, hogy egyetlen központi nemzeti történelmi múzeumunk legyen, amely felöleli az összes fontosabb doku­mentumokat. Más központok múzeumai olyan dokumentumokat tároljanak, ame­lyek az illető övezetekre vonatkoznak, valamint a nemzeti múzeumban talál­ható dokumentumok egyes másolatait. Tekintettel arra, hogy a román nép történelmének kidolgozása hosszas időt vesz igénybe és ez a mű igen terjedel­mesnek ígérkezik, meg kell kezdenünk egyes nagy példányszámú történelmi szintézis-munkák kidolgozását mind ro­mán nyelven, mind pedig a legelterjed­tebb nemzetközi nyelveken. Ugyanakkor számot vetve azzal, hogy bizonyos orszá­gokban, beleértve egyes szocialista orszá­gokat is, a népünket közvetlenül érintő több történelmi eseményt a valóságnak meg nem felelően, egyes esetekben pe­dig elferdítve tükröznek, szükséges kö­zös tanácskozásokat rendezni az illető országok történészeivel e problémák tisz­tázása és a történelmi igazság fényében való bemutatása végett, valamint azért, hogy rögzíthessük mindazokat a momen­tumokat és eseményeket, amelyek né­peink együttműködése és barátsága, a szolidaritási és békepolitika megszilárdí­tására hivatottak (Erőteljes taps.) Ami a Román Kommunista Párt és a forradalmi munkásmozgalom történetét illeti, mint ahogy már megjegyeztem, az a nemzeti történelem szerves része kell hogy legyen. Az ilyen témával foglalkozó ideológiai és politikai, nevelő tevé­kenységünknek állandóan a tudományos szocializmus, a forradalmi humanizmus nemes eszméiből kell kiindulnia, azokra kell épülnie. Politikai, nevelő tevékeny­ségünk középpontjába állítsuk az ország, a nép, a szocializmus ügye iránti szere­tet fejlesztését, a forradalmi hazafiság fejlesztését.. Ugyanakkor ápoljuk a dol­gozók körében a barátság és az együtt­működés szellemét az új társadalmi rendért, egy igazabb és jobb társada­lomért, a szocializmusért és a kommu­nizmusért, a békéért és a nemzeti füg­getlenségért folytatott munkában és küzdelemben. Megkülönböztetett figyelmet kell for­dítanunk az ifjú nemzedék nevelésére. Vegyük tekintetbe, hogy a reakciós kö­rök éppen a kevésbé tapasztalt ifjúság körében próbálnak aknamunkát folytat­ni, befolyásra szert tenni és ellenséges érzületet kelteni, hogy felhasználhassák uralmi és elnyomó politikájuk céljaira. Neveljük hazánk fiataljait, nemzetiségi különbség nélkül, a testvériség és a ba­rátság szellemében, hassunk oda, hogy egész ifjúságunk magáévá tegye a leg­nemesebb eszményeket, a tudományos és az emberi megismerés legújabb vív­mányait. Az ifjúság tanulja meg és sa­játítsa el a tudomány és a kultúra ösz­­szes területeinek legértékesebb eredmé­nyeit. Kapcsoljuk egybe a tanulást a munkával, készítsük fel a fiatalokat az életre és a munkára, a szocializmus és a kommunizmus művének folytatására, arra, hogy szocialista hazánk a haladás és a civilizáció újabb csúcsait hódítsa meg. (Hatalmas, hosszas taps.) Az új ember formálását, az ifjúság felkészítését szolgáló politikai-nevelő te­vékenységben jelentős szerep hárul az iskolára, az oktatás minden fokára. Kezdve az iskoláskor előtti oktatással és végezve az egyetemi oktatással a gyer­mekeket a hazaszeretet, a szocializmus, a párt iránti odaadás szellemében, a munka szellemében kell nevelni és fel­készíteni, fel kell fegyverezni őket a tudomány és az emberi megismerés leg­újabb vívmányaival. Az iskola minden fokon neveljen forradalmár, szenvedő­munkáknak vagy szakdolgozatoknak ki kell egészíteniük a román nép történel­mét olyan események leírásával, amelye­ket minden részletében nem ölelhet fel a nemzeti történelem. Szeretném, ha jól megértenének, elv­társak. Tisztában kell lennünk azzal, hogy pártunk nincs a nemzeten és a né­pen kívül, hogy nemzetünknek egyetlen történelme van, hogy pártunk társadal­mi harcokban, a nép történelmének ke­retében született; történelme nemzetünk történelme, így tehát a nemzet történel­me az egyedüli történelem, amelynek tükröznie kell népünk egész fejlődését. (Hatalmas taps.) Úgy vélem, hogy régi felfogásunk, a­­mely szerint két történelemmel kell bír­nunk, a párt párhuzamos történetével, még a III. Internacionálé régi felfogásá­nak a maradványa, amely szerint a kom­munista pártoknak megvan a maguk története, ezeknek nem kell okvetlenül számot vetniük a nemzeti érdekekkel, sőt, egyes esetekben figyelembe se kell vegyék azokat- Nekünk gyökeresen fel kell számolnunk ezt a múltat, amely rendkívül negatív kihatást gyakorolt pártunkra és népünkre! (Erőteljes taps.) Úgyszintén ki kell dolgoznunk az egye­temes történelmet, amelyben ki kell fej­tenünk a nemzetközi munkásmozgalom, a nemzeti felszabadítási harc egyes prob­lémáit. Ezzel egyidőben, tekintettel a vi­lágban végbement nagy forradalmi át­alakulásokra, olyan munkákat is ki kell adnunk, amelyek felvonultatják a világ­­viszonylatban végbement változásokat, az új erőviszonyokat, előtérbe helyezve a gyarmati rendszer összeomlását, a szá­mos független állam fejlődését, a népek harcának fokozódását függetlenségük megszilárdításáért, hogy teljességgel sor­suk uraivá válhassanak és saját akara­tuknak megfelelően, minden külső be­avatkozástól mentesen rendezzék be életüket. Annál is inkább szükségesnek mutatkozik egy ilyen munka megjelen­tetése, mivel világviszonylatban egyes körök részéről olyan tendenciák jelent­keznek, hogy semmibe vegyék, lekicsi­nyeljék a nemzeti felszabadítási harcok jelentőségét, azt állítva, hogy a nemzetek kialakulása nem bír túl nagy fontosság­gal a jelenlegi körülmények között; ez lényegében még a múltból ismert, az im­perializmus által hirdetett nézet, amely éppen a nagy imperialista országok uralmi, elnyomó terveit szolgálja. Rá kell térnünk a világ és a társada­lom eredetével foglalkozó tudományos filozófiai munkák kidolgozására is. A­lyes, bátor fiatalokat, akik bármilyen áldozatra készek a haza, a szocializmus érdekei, az ország függetlenségének megvédése, a béke szolgálatában. (Ha­talmas taps.) Az új ember formálását célzó nevelő­munkában, kulturális-művészeti tevé­kenységben igen fontos szerep hárul a Szocialista Művelődési és Nevelési Ta­nácsra, az összes művészeti és kulturá­lis szervekre, intézményekre. Gondos­kodjanak az egész tömegművelődési te­vékenység, ezen belül a szórakoztatás alapos megszervezéséről, kölcsönözzenek ennek a tevékenységnek kombattív, for­radalmi szellemet, hogy hozzájáruljon a szocialista társadalom összes tagjai nagyszerű erkölcsi vonásainak fejlesz­téséhez. A Megéneklünk, Románia országos fesztivál a széles néptömegek erős mű­velődési-művészeti mozgalmává fejlő­dött. Nagyszerű eredményeket értünk el; a városi és falusi dolgozók, nép­töme­gek a kulturális-művészeti tömegtevé­kenység megalkotói, részvevői és köz­vetlen haszonélvezői egyaránt. A Meg­éneklünk, Románia országos fesztivál határozottan mozgásba hozta népünk te­hetségét és sajátos alkotóerőit. Tovább kell tökéletesítenünk a Megéneklünk, Románia országos fesztivál keretei kö­zött folyó tevékenység tartalmát, még inkább bővítenünk kell tömegjellegét, állandósítanunk kell a művészeti-kultu­rális tömegtevékenység alkotási és meg­nyilatkozási formáit. A Megéneklünk. Románia országos fesztivál keretében biztosítanunk kell a román nép nagy­szerű hagyományainak folytatását, né­pünkének, amely a századok folyamán csodálatos dum­ákat, balladákat, a szép­ségénél, hazaszereteténél és humaniz­musánál fogva egyedülálló népi kultúrát és művészetet alkotott meg. (Hatalmas taps.) Használjuk ki jobban a művelődé­si házakat, a munkásklu­bokat, a műve­lődési otthonokat politikai és kulturá­lis-nevelő tevékenység szervezésére, ál­landó nevelőmunka kibontakoztatására. Fontos feladatai vannak a filmművé­szetnek és a színháznak. Számos pozi­tív eredménnyel rendelkezünk, de na­dialektikus és történelmi materializmus tanaival felvértezetten kell választ ad­nunk a metafizikai világnézetekre. A vallásszabadság tiszteletben tartását és biztosítását nem úgy­­ kell értenünk, hogy a kommunisták magukévá teszik a világ­ról alkotott vallásos, idealista nézeteket. A tudomány vívmányaiból, az emberi megismerésből kiinduló kommunistákat a világról s a társadalomról alkotott tu­dományos felfogás vezérli, ők nem ért­hetnek egyet a világegyetemet irányított vagy irányító természetfölötti erők léte­zésével, főként ma, amikor az alapvető tudományok, mint a kémia, a fizika, a biológia, a genetika és mások, új vála­szokat adtak a világegyetem és a fejlő­dés, a világ anyagiságának problémáira. Ilyen körülmények között érthetetlen, hogy egyeseket — közöttük sajnos, kom­munistákat is — hatalmukba keríthet­nek retrográd, misztikus nézetek. Hang­súlyozom mindezt, mert megfelelő követ­keztetéseket kell levonnunk ideológiai, politikai, nevelő tevékenységünk bizo­nyos hiányosságaiból és azon kell len­nünk, hogy ilyen tényállapotok soha töb­bé semmilyen körülmények között se for­dulhassanak elő. Tehát a kommunistá­kat, a dolgozókat fel kell vérteznünk a tudomány vívmányaival, a dialektikus és történelmi materialista filozófia isme­retével, bontakoztassunk ki széles körű tevékenységet a világ, a társadalom ere­dete, a világegyetemet vezérlő törvények tudományos értelmezésének ismertetése végett. Különösképpen fontos lelepleznünk egyes vallási szekták misztikus tevékeny­ségét, amelyet reakciós imperialista kö­rök, bizonyos fasiszta körök, szélhámo­sok eszközként használnak arra, hogy eltérítsék az emberiség figyelmét a mai világ alapvető problémáiról és zavargást keltsenek, kémkedést folytassanak más államok ellen. Ugyanakkor politikai-nevelő tevékeny­ségünknek határozottan vissza kell verni és le kell leplezni bármilyen nacionalis­ta, sovinista, rasszista, antiszemita meg­nyilvánulást, mindennemű arra irányuló próbálkozást, hogy egymás ellen uszít­sák a különböző nemzetiségű dolgozókat, főként az ifjúságot. Nem szabad elfelej­tenünk, hogy éppen súlyos nemzetközi feltételek közepette a reakciós imperia­lista körök, a fasizmus ilyen koncep­ciókhoz folyamodott a népeket elnyomó uralmi politikájának érvényesítése cél­jából.­gyobb figyelmet kell fordítanunk a fil­mek, a színdarabok tartalmára, nevelő mondanivalójára. A film- és színmű­vészet a dolgozók, az ifjúság forradalmi tudata nevelésének fontos eszközei kö­zé tartozik, s hassunk oda, hogy egyre jobb körülmények között tegyen eleget társadalmi szerepének. Az új ember formálását célzó kultu­rális-nevelő tevékenységben fontos sze­rep hárul az irodalomra, a zenére, a képzőművészetre. Elmondhatjuk, hogy irodalmunk magas színvonalat ért el. Sokat adnak ki, sokat írnak ebben a szektorban. Úgyszintén kiemelkedő je­lentőségű zenei és képzőművészeti al­kotásokkal rendelkezünk. Mindezek je­lentős mértékben mozdítják elő a nép­tömegek tudatának fejlesztésére szol­gáló kulturális-nevelő munkát. Meg kell mondanunk azonban, hogy a dolgozók több olyan tartalmas irodalmi művet várnak, amely népünk munkáját, életét, eredményeit tükrözi. Harcosabb, haza­fias és forradalmi szellemű irodalomra van szükség, amelyet teljes egészében hassanak át a szocialista humanizmus, a társadalmi és nemzeti igazságosság ma­gasztos eszményei, amely plántálja az emberekbe, az ifjúság szívébe-lelkébe a haza, a szocializmus, a párt iránti sze­­retetet. Az egyetlen ihletforrás legyen népünk élete és munkája. Amint már más alkalmakkor is mondottam, csak az elődök véres verejtékével öntözött föld­ből fakadó forrás tiszta vizéből kell in­ni; csupán ez­ a forrás szolgálhat életet, ihletet adó erőként. Nem szabad olyan korsó után szaladni, olyan korsóból inni, amelynek állott vizébe az alkotók, a néptömegek, a nép hazafias, forradal­mi öntudatát kijátszani kívánó maradi és kozmopolita nézetek mérgének egy­­egy cseppje is bekerül. A hazai irodal­mi-művészeti alkotás legyen eredeti, ha­zafias és humanista. Csakis így tesz u­­gyanis eleget a nép igényeinek, csakis így járulhat hozzá az egyetemes kultú­ra és művészet gyarapításához. Nem az utánzás, nem az uniformizálás, hanem a sokrétűség, minden egyes nép sajátossá­gainak tükrözése jelenti az igazi művé­szeti és irodalmi alkotómunkát. Amint más alkalmakkor is megjegyeztem, a magas nevelő tartalmú irodalom megal­kotásában erőteljesen meg kell nyilat­koznia minden egyes író egyéniségének, eredetiségének. A stílusok, az alkotási módok különbözőségét sohasem szabad összetéveszteni a szocialista társadal­munk eszményeitől idegen koncepciók és mentalitások iránti engedékenységgel. Olyan költeményekre, zenei, képzőmű­vészeti alkotásokra van szükség, ame­lyek a valóságot, az életet ábrázolják, népünk hősi alkotómunkájának állíta­nak emléket. (Hatalmas, hosszas taps.) Az irodalom, a zene, a művészet legyen szerves összetevője a szocializmust és a kommunizmust tudatosan építő népünk nagyszerű hőskölteményének, kölcsönöz­zön újabb dimenziókat és nagyobb pers­pektívát népünknek. A sajtó, a rádió és a televízió is telje­sítse jobb körülmények között a szocia­lista tudat alakításában, a politikai-kul­turális nevelőmunkában, az új ember alakításában rá háruló szerepet. Legyen harcosabb, tegyen tanúságot több forra­dalmi szellemről, tárja fel határozottab­ban népünk szocialista építőmunkáját és annak eredményeit, foglaljon állást határozottan az elmaradott állapotok ellen, a maradi nézetekkel szemben, a törvények és a társadalmi együttélési szabályok mindennemű megszegésével szemben, az egész nép egységének szün­telen erősítéséért küzdve a Szocialista Demokrácia és Egység Frontja kereté­ben és a Román Kommunista Párt ve­zetése alatt. Az egész elméleti, ideológiai, politi­kai, nevelő és kulturális-művészeti tö­­megtevékenységet a párt, a pártszervek és -szervezetek állandó politikai irányí­tásával kell folytatni. Az ebben a szek­torban dolgozó kommunisták kötelessé­ge a leghatározottabban összpontosítani az ideológiai, politikai-nevelő tevékeny­séget a pártprogram valóra váltására, a dialektikus-materialista szemlélet, a szocializmus és a forradalmi humaniz­mus elvei, a párt bel- és külpolitikája érvényesüléséért folytatott küzdelemre. A pártszervek és -szervezetek kötelessé­ge alaposan megszervezni ezt a tevé­kenységet, biztosítani állandó politikai­ideológiai orientációját. Hassunk oda, hogy az egész elméleti, ideológiai, poli­tikai-nevelő és kulturális-művészeti te­vékenység méginkább kibontakozzék a tömegek, az egész nép felelőssége és ama elhatározása szellemében, hogy töretlenül valóra váltja a pártprogramot, a szocialista Románia bel- és külpoliti­­káját. Hassunk oda, hogy az ideológiai tevékenység, a politikai nevelőmunka változzék hatalmas erővé, hozza meg szocialista társadalmunk még erőtelje­sebb fejlődését, népünknek a civilizáció újabb fokaira való emelkedését, Romá­nia függetlensége és szuverenitása még erőteljesebb megszilárdítását. (Hatalmas, hosszas taps.) Központi feladatok az ideológiai, politikai és kulturális-nevelő tevékenységben, az irodalmi-művészeti alkotómunka fejlesztésében XII. 1982. június 4. A HÉT 6

Next