A Hét, 1986 (17. évfolyam, 1-52. szám)
1986-01-04 / 1. szám
5 A HÉT 1986. január 4. ________________________________________ A tudós - forradalmár Gondolatok Elena Ceaușescu elvtársnő születésnapjára (Folytatás az első oldalról) szocialista társadalom építése és Romániának a kommunizmus felé haladása programjának megvalósítása terén. Az utóbbi két évtizedben az orvostudományi kutatás erőfeszítései arra összpontosultak, hogy az alapvető kutatási témák mellett kidolgozzuk a szükséges eszközöket, hogy az iparosítással, az urbanizálódással, a mezőgazdaságban bekövetkezett hatalmas lendületű változással párhuzamosan szüntelenül javuljon a lakosság egészségügyi állapota. Az egészségügyi ellátásban egyre korszerűbb módszereket és technikákat alkalmazunk a kórmegállapítás, kezelés és a munkaerő gyors viszszanyerése terén. Az orvostudományi és gyógyszerészeti kutatás nagy figyelmet szentel a párt és az állam vezetősége által kijelölt feladatok teljesítésének, hogy növekedjen az egészségügyi akciók hatékonysága, bővüljenek az egészségügyi kutatásunk alapjai, hogy új gyógyszereket és orvosi eszközöket dolgozzunk ki és alkalmazzunk az ország valutakiadásainak csökkentése és ugyanakkor a kezelés minőségének javítása érdekében. A betegségek megelőzéséért és gyógyításáért végzett kutatások mellett az orvostudományi kutatás határozott lépéseket tett és tesz az alapvető kutatások folytatása és elmélyítése érdekében. Természetesen az orvostudományi kutatás itt olyan problematika felé igyekezett tájékozódni,amely világviszonylatban a legvitatottabb és legkutatottabb. Számos intézetben, egyetemen folyik sejtbiológiai és molekuláris biológiai, immunológiai, genetikai, biokémiai és enzimológiai kutatás. A kétségtelenül nagy horderejű célkitűzések megvalósításához — amint arra pártunk főtitkára Nicolae Ceausescu elvtárs is rámutatott — „elengedhetetlen a tudományos kutatómunka tökéletesítése, az erők összpontosítása a legfontosabb és kiemelt kérdésekre. Minden területen, de különösképpen a kutatásban magas fokú felelősségre, kezdeményezésre, forradalmi bátorságra és merészségre van szükség. Úgy hiszem, sokkal inkább, mint más szektorok tekintetében, elmondható, hogy tudósnak, tudományos kutatónak lenni annyit jelent, mint forradalmárnak lenni, állandóan fellépni mindaz ellen, ami régi és elavult, mindannak az előmozdításáért, ami új a gazdasági-társadalmi élet összes szektoraiban.“ Orvosként és gyógyszerkutatóként természetesen erőteljesen kapcsolódom minden olyan megnyilvánuláshoz, amely az élet védelmét szolgálja. Ezért is értek mélységesen egyet pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs következetes akcióival, amelyek a béke, a népek közötti egyetértés és együttműködés légkörének meghonosítását célozzák. Ezért — akárcsak többi orvos- és kutatótársam — mélységesen egyetértek doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő, a Tudósok és a Béke Román Nemzeti Bizottság elnöke kongresszusi záróbeszédében tett vállalásával, hogy a hazai kutatók és oktatók „leghatározottabban támogatják a szocialista Románia elnökének béke- és együttműködési kezdeményezéseit, fokozzák együttmunkálkodásukat a világ tudósainak hasonló szervezeteivel, és más fórumaival, a földkerekség összes haladó erőivel, hogy diadalmaskodjék a józan ész, a leszerelés és az enyhülés, az együttműködés és a béke ügye, az emberek és népek legmagasztosabb joga, az élethez és a békéhez való joga.“ Ezek a szavak is arra késztetik hazánk valamennyi tudományos kutatóját és oktatóját, hogy hálájukat fejezzék ki doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnőnek a Tudósok és a Béke Román Nemzeti Bizottsága elnökének fáradhatatlan tevékenységéért, amelyet a haladás, a béke megvédése, a tudósok közötti együttműködés és barátság érdekében fejt ki. ________ | Dr. TÍMÁR MAGDA • AZ ISMERETEK HATÁRAIT TÁGÍTVA • NAPONTA ORSZÁGOS IGÉNYEKRE VÁLASZOL A hatékony élő példája Az immár leghatékonyabb termelőerőként számon tartott tudománynak döntő szerepe van az ország általános fejlődésében, különösen pedig az olyan műszaki-tudományos megoldások kidolgozásában, amelyek nélkül elképzelhetetlen az intenzív fejlesztés, az egész termelőtevékenység minőségi és hatékonysági színvonalának emelése. Ezek a követelmények tették szükségessé — hangoztatta pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușescu elvtárs a tudomány- és oktatásügyi kongresszuson —, hogy a tudományos kutatás feladatait ne csak a következő ötéves tervidőszakra vázolják, hanem egészen 2000-ig. Ennek szellemében hangsúlyozta záróbeszédében doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnő, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnöke, hogy „az 1986—1990-es új ötéves terv előirányzatai biztosítják a termelőerők, az ipar és a mezőgazdaság, az összes nemzetgazdasági ágak további fejlődését, egész népünk munkája és élete új minőségének elérését. A szocialista társadalmunk további fejlődését újabb, magasabb szakaszban biztosító ötéves terv célkitűzéseinek és feladatainak jó körülmények közötti valóra váltása érdekében mind szorosabban össze kell fogniuk az egész nép erőinek, széleskörűen mozgósítani kell valamennyi tevékenységi terület összes dolgozóinak alkotó energiáit. Ilyen összefüggésben különösen nagy feladatok és felelősség hárul a tudományos kutatás és oktatás dolgozóira, akiknek egész tevékenységükkel hozzá kell járulniuk az ország gazdasági és társadalmi fejlesztési terve előirányzatainak jó körülmények közötti teljesítéséhez az újabb ötéves tervidőszakban és távlatilag 2000-ig terjedően.“ Hasonlóképpen rendkívül nagy jelentősége van a tudományos kutatási eredmények gyakorlatba való átültetése meggyorsításának, valamint azon technológiák bevezetésének, amelyektől a termékek műszaki színvonala függ. Íme, milyen országos jellegű, az egész gazdasági tevékenység jövőjére kiható igényekre válaszol — az ország többi kutató intézményei és egységei mellett — a fővárosi székhelyű Kémiai Kutatóintézet. Az itt folyó kutatás két alapvető célt követ: egyrészt saját maga meghaladásával az ismeretek határait akarja kiszélesíteni, másrészt — és legalább akkora nyomatékkal — a hazai ipar sürgető, parancsoló szükségleteit kell kielégítenie. Persze a két törekvés adott esetben egyesülhet, s az azonnali megoldás előmozdíthatja a jövőbelit. Ez így természetes, hiszen a kutatói szellem nem osztható fel azonnali és perspektivikus megoldásokra —■ a lényeg az, hogy az eredményeknek lehetőleg azonnali és jövőbeli alkalmazhatósága is legyen, vagyis, hogy az azonnali eredmények időállóak, a jövőben is alkalmazhatóak legyenek. Sajtónk nemegyszer beszámolt a román vegyészet csúcseredményéről s a kutatások nem lankadó üteméről. Erre annál inkább szükség van, mivel — amint azt doktor Elena Ceausescu mérnök akadémikus elvtársnő a tudomány- és oktatásügyi kongresszuson mondta: „A vegyiparban tökéletesíteni kell a meglévő technológiákat és újabbakat kell kidolgozni, növelve a kőolaj, a földgáz és a szondagázak hasznosítási fokát, előmozdítva a szénfélék és a kokszolótelepi kátrányok kemizálását, kemizálható szénhidrogének előállítását biomasszából és más, nem kőolaj forrásokból. Ugyanakkor fejleszteni kell a kutatásokat a műanyagok, műgumik, műszálak, gyógyszerek, színezékek, katalizátorok és más finomszintézis-termékek újabb, jobb fajtáinak előállítása ügyében. A tudományos kutatás egyben munkálkodjék határozottabban a szervetlen kémia, a műtrágyagyártó és a színesfémkohászati technológiák korszerűsítése és tökéletesítése vonalán az energia- és a nyersanyagfogyasztás csökkentése, a hasznos anyagok kinyerése fokának növelése érdekében.“ A Kémiai Kutatóintézet két osztálya, az elasztomerekkel és a szerves kémiai technológiákkal foglalkozó osztály, amelyekről az alábbiakban olvasóink részletesebben is értesülhetnek, minden szempontból megfelel a fenti követelményeknek, hiszen a létező technológiák korszerűsítése mellett nagy gondot fordítanak új nyersanyagok előállítására is. Az elasztomerek osztálya, amely — akárcsak az egész vegyipari kutatás —a doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnő közvetlen irányítása alatt fejti ki tevékenységét, olyan technológiák kidolgozásával dicsekedhet, mint amilyen a poliizoprén, a polibutadién, az etilén-propilén alapanyagú gumi, az oligopoliészter a cseppfolyós poliszulfikus polimerek technológiája; ezek közül egyeseket az iparág világviszonylatban is csak az utóbbi tíz évben alkalmazott, mások alkalmazása pedig (például a termoplasztikus gumi technológiája) éppen most van folyamatban. Ezek a technológiák, noha több helyen„üzemelnek“, most is az osztály megfigyelése alatt állnak, hiszen a termékek minőségét, a gazdasági mutatószámokat állandóan javítani kell, nem is szólva arról, hogy az import kiiktatása céljából növelni kell a termékválasztékot is — jelentette ki Victoria Fieroiu, az osztály vezető mérnöke. Ugyanakkor az elasztomerek osztálya új termékek kutatásával is foglalkozik, hogy biztosítsa az ipar számára a jobb nyersanyagfelhasználású, hatékonyabb új technológiákat is. Ebbe a kategóriába tartozik egy speciális műgumi szintézise; az új termék már elkészült, most folynak az alkalmazási kísérletek. Ennek a műguminak a tulajdonságai versenyeznek a nyersgumiéival, ami hozzájárul ez utóbbi helyettesítéséhez; ennek nyilván jelentős gazdasági, sőt valutáris vetülete is van. Az osztály tevékenységének egyik legpregnánsabb vonása: az alapvető kutatás egyeztetése az alkalmazott technológiai kutatással, új gyártási eljárások és új termékek kidolgozása céljából. A jövőben olyan elasztomerek kidolgozása a cél, amelyek elviselik a kedvezőtlen körülményeket is.Itt például olyan műgumi előállításáról van szó, amely ellenáll magas hőmérsékletű agresszív környezetnek. Egy másik törekvése az ezen az osztályon dolgozóknak olyan folyékony gumifélék előállítása, amelyekre mind a klasszikus gumielőállítási technológiákban, mind pedig a lakk- és festékiparban szükség van. A folyékony gumifélék olyan anyagfeldolgozási technológiák előállításához vezetnek, amelyeknek energiafogyasztása sokkal kisebb lesz a mainál.A A szervestechnológia osztály a JSLs polimerizáláshoz szükséges anyagok, rovarirtószerek, gyógyszerek, festékek és lakkok gyártásánál igényelt technológiák kutatásával foglalkozik. Az osztály vezetője, Teofil Bota mérnök szerint, noha az itt koncípiált technológiák révén született tér NICOLAE CEAUSESCU_________________________________/ méhek nem kerülnek piacra, azokat a vásárlók nem ismerik, az osztályon végzett kutatások legalább olyan fontosak, izgalmasak és nehezek, mint az esetleg látványosabb területeken dolgozók vizsgálódásai. Különben ezen az osztályon folynak azok a kísérletek, amelyek számos, az iparban már alkalmazott technológia korszerűsítését célozzák, a minőség javítása, az energia- és nyersanyagfogyasztás csökkentése érdekében. Az évek folyamán sikerrel javította például meg ez az osztály a butadién és az izoprén szintézisének technológiáját és korszerűsítette sok más rendkívül fontos vegyület előállítását. Hasonlóképpen nagy hangsúlyt fektet a szervestechnológia osztály az eddig nem hasznosított melléktermékek és hulladékok magas szintű hasznosítására, mintegy igazolva annak az igénynek a jelentőségét, amelyet a tudomány- és oktatásügyi kongresszuson mondott beszédében így húzott alá doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnő: „A tudományos kutatás egyben munkálkodjék határozottabban a szervetlen kémia, a műtrágyagyártó és a színesfémkohászati technológiák korszerűsítése és tökéletesítése vonalán az energia- és a nyersanyagfogyasztás csökkentése, a hasznos anyagok kinyerési fokának növelése érdekében.“ DERZSI ZOLTÁN „A tudományos kutatásnak a leghatározottabban be kell kapcsolódnia az új ötéves terv és a 2000-ig terjedő perspektívák megvalósításába, hogy a kutatási eredményeket és a legfejlettebb technológiákat gyorsabban hasznosítsuk és vezessük be a termelésbe valamennyi termék minőségi és műszaki színvonalának emelése érdekében.* Kémiai Kutatóintézet: elasztomerek osztálya .