A Hét, 1986 (17. évfolyam, 1-52. szám)

1986-01-04 / 1. szám

5 A HÉT 1986. január 4. ________________________________________ A tudós - forradalmár Gondolatok Elena Ceaușescu elvtársnő születésnapjára (Folytatás az első oldalról) szocialista társadalom építése és Romániának a kommunizmus felé haladása programjának megvalósí­tása terén. Az utóbbi két évtizedben az or­vostudományi kutatás erőfeszítései arra összpontosultak, hogy az alap­vető kutatási témák mellett kidol­gozzuk a szükséges eszközöket, hogy az iparosítással, az urbanizálódással, a mezőgazdaságban bekövetkezett hatalmas lendületű változással pár­huzamosan szüntelenül javuljon a lakosság egészségügyi állapota. Az egészségügyi ellátásban egyre kor­szerűbb módszereket és technikákat alkalmazunk a kórmegállapítás, kezelés és a munkaerő gyors visz­­szanyerése terén. Az orvostudo­mányi és gyógyszerészeti kutatás nagy figyelmet szentel a párt és az állam vezetősége által kijelölt fela­­datok teljesítésének, hogy növeked­jen az egészségügyi akciók hatékony­sága, bővüljenek az egészségügyi kutatásunk alapjai, hogy új gyógy­szereket és orvosi eszközöket dol­­­­gozzunk ki és alkalmazzunk­ az or­szág valutakiadásainak csökkentése és ugyanakkor a kezelés minőségé­nek javítása érdekében. A betegsé­gek megelőzéséért és gyógyításáért végzett kutatások mellett az or­vostudományi kutatás határozott lépéseket tett és tesz az alapvető kutatások folytatása és elmélyítése érdekében. Természetesen az orvos­­tudományi kutatás itt olyan proble­matika felé igyekezett tájékozódni,­­amely világviszonylatban a legvita­tottabb és legkutatottabb. Számos intézetben, egyetemen folyik sejt­biológiai és molekuláris biológiai, immunológiai, genetikai, biokémiai és enzimológiai kutatás. A kétség­telenül nagy horderejű célkitű­zések megvalósításához — amint arra pártunk főtitkára Nicolae Ceausescu elvtárs is rámutatott — „elengedhetetlen a tudományos ku­tatómunka tökéletesítése, az erők összpontosítása a legfontosabb és kiemelt kérdésekre. Minden terüle­ten, de különösképpen a kutatásban magas fokú felelősségre, kezdemé­nyezésre, forradalmi bátorságra és merészségre van szükség. Úgy hi­szem, sokkal inkább, mint más szektorok tekintetében, elmondható, hogy tudósnak, tudományos kuta­tónak lenni annyit jelent, mint for­radalmárnak lenni, állandóan fel­lépni mindaz ellen, ami régi és elavult,­ mindannak az előmozdítás­­áért, ami új a gazdasági-társadalmi élet összes szektoraiban.“ Orvosként és gyógyszerkutatóként természetesen erőteljesen kapcsoló­dom minden olyan megnyilvánulás­hoz, amely az élet védelmét szol­gálja. Ezért is értek mélységesen egyet pártunk főtitkára, Nicolae Ceausescu elvtárs következetes ak­cióival, amelyek a béke, a népek közötti egyetértés és együttműködés légkörének meghonosítását célozzák. Ezért — akárcsak többi orvos- és kutatótársam — mélységesen egyet­értek doktor Elena Ceausescu mér­nök akadémikus elvtársnő, a Tudó­sok és a Béke Román Nemzeti Bi­zottság elnöke kongresszusi záróbe­szédében tett vállalásával, hogy a hazai kutatók és oktatók „leghatáro­zottabban támogatják a szocialista Románia elnökének béke- és együtt­működési kezdeményezéseit, fokoz­zák együttmunkálkodásukat a világ tudósainak hasonló szervezeteivel, és más fórumaival, a földkerekség összes haladó erőivel, hogy diadal­maskodjék a józan ész, a leszerelés és az enyhülés, az együttműködés és a béke ügye, az emberek és népek leg­magasztosab­­b joga, az élethez és a békéhez való joga.“ Ezek a szavak is arra késztetik hazánk valamennyi tudományos ku­tatóját és oktatóját, hogy hálájukat fejezzék ki doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnőnek a Tudósok és a Béke Román Nemzeti Bizottsága elnökének fáradhatatlan tevékenységéért, amelyet a haladás, a béke megvédése, a tudósok közötti együttműködés és barátság érdeké­ben fejt ki. ________ | Dr. TÍMÁR MAGDA­ ­ • AZ ISMERETEK HATÁRAIT TÁGÍTVA • NAPONTA ORSZÁGOS IGÉNYEKRE VÁLASZOL A hatékony élő példája Az immár leghatékonyabb terme­lőe­rőként számon tartott tudománynak döntő szerepe van az ország általános fejlődésében, különösen pedig az olyan műszaki-tudományos megoldások ki­dolgozásában, amelyek nélkül elkép­zelhetetlen az intenzív fejlesztés, az egész termelőtevékenység minőségi és hatékonysági színvonalának eme­lése. Ezek a követelmények tették szükségessé — hangoztatta pártunk főtitkára, Nicolae Ceaușesc­u elvtárs a tudomány- és oktatásügyi kong­resszuson —, hogy a tudományos kutatás feladatait ne csak a kö­vetkező ötéves tervidőszakra vázol­ják, hanem egészen 2000-ig. Ennek szellemében hangsúlyozta záróbeszédé­ben doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnő, a Tudomány- és Oktatásügyi Országos Tanács elnöke, hogy „az 1986—1990-es új ötéves terv előirányzatai biztosítják a termelőerők, az ipar és a mezőgazdaság, az összes nemzetgazdasági ágak további fejlődé­sét, egész népünk munkája és élete új minőségének elérését. A szocialista társadalmunk további fejlődését újabb, magasabb szakaszban biztosító ötéves terv célkitűzéseinek és feladatainak jó körülmények közötti valóra váltása ér­dekében mind szorosabban össze kell fogniuk az egész nép erőinek, széles­körűen mozgósítani kell valamennyi tevékenységi terület összes dolgozóinak alkotó energiáit. Ilyen összefüggésben különösen nagy feladatok és felelősség hárul a tudományos kutatás és oktatás dolgozóira, akiknek egész tevékenysé­gükkel hozzá kell járulniuk az ország gazdasági és társadalmi fejlesztési terve előirányzatainak jó körülmények közötti teljesítéséhez az újabb ötéves tervidőszakban és távlatilag 2000-ig terjedően.“ Hasonlóképpen rendkívül nagy je­lentősége van a tudományos kutatási eredmények gyakorlatba való átülte­tése meggyorsításának, valamint azon technológiák bevezetésének, amelyek­től a termékek műszaki színvonala függ. Íme, milyen országos jellegű, az egész gazdasági tevékenység jövőjére kiható igényekre válaszol — az ország többi kutató intézményei és egységei mellett — a fővárosi székhelyű Kémiai Kutatóintézet. Az itt folyó kutatás két alapvető célt követ: egyrészt saját ma­ga meghaladásával az ismeretek hatá­rait akarja kiszélesíteni, másrészt — és legalább akkora nyomatékkal — a ha­zai ipar sürgető, parancsoló szükségle­teit kell kielégítenie. Persze a két tö­rekvés adott esetben egyesülhet, s az azonnali megoldás előmozdíthatja a jövőbelit. Ez így természetes, hiszen a kutatói szellem nem osztható fel azon­nali és perspektivikus megoldásokra —■ a lényeg az, hogy az eredményeknek lehetőleg azonnali és jövőbeli alkal­mazhatósága is legyen, vagyis, hogy az azonnali eredmények időállóak, a jö­vőben is alkalmazhatóak legyenek. Sajtónk nemegyszer beszámolt a román vegyészet csúcseredményéről s a kutatások nem lankadó üteméről. Er­re annál inkább szükség van, mivel — amint azt doktor Elena Ceausescu mér­nök akadémikus elvtársnő a tudo­mány- és oktatásügyi kongresszuson mondta:­­ „A vegyiparban tökéletesí­teni kell a meglévő technológiákat és újabbakat kell kidolgozni, növelve a kőolaj, a földgáz és a szondagázak hasznosítási fokát, előmozdítva a szén­félék és a kokszolótelepi kátrányok ke­­mizálását, kemizálható szénhidrogének előállítását biomasszából és más, nem kőolaj forrásokból. Ugyanakkor fejlesz­teni kell a kutatásokat a műanyagok, műgumik, műszálak, gyógyszerek, szí­nezékek, katalizátorok és más finom­szintézis-termékek újabb, jobb fajtái­nak előállítása ügyében. A tudományos kutatás egyben munkálkodjék határo­zottabban a szervetlen kémia, a mű­trágyagyártó és a színesfémkohászati technológiák korszerűsítése és tökéle­tesítése vonalán az energia- és a nyers­anyagfogyasztás csökkentése, a hasznos anyagok kinyerése fokának növelése érdekében.“ A Kémiai Kutatóintézet két osztálya, az elasztomerekkel és a szerves kémiai technológiákkal foglalkozó osztály, amelyekről az alábbiakban olvasóink részletesebben is értesülhetnek, min­den szempontból megfelel a fenti kö­vetelményeknek, hiszen a létező tech­nológiák korszerűsítése mellett nagy gondot fordítanak új nyersanyagok előállítására is.­­ Az elasztomerek osztálya, a­­­­mely — akárcsak az egész vegy­ipari kutatás —a doktor Elena Ceaușescu mérnök akadémikus elvtársnő közvetlen irányítása alatt fejti ki tevékenységét, olyan technoló­giák kidolgozásával dicsekedhet, mint amilyen a poliizoprén, a polibutadién, az etilén-propilén alapanyagú gumi, az oligopoliészter a cseppfolyós poli­­szulfikus polimerek technológiája; ezek közül egyeseket az iparág világ­­viszonylatban is csak az utóbbi tíz év­ben alkalmazott, mások alkalmazása pedig (például a termoplasztikus gumi technológiája) éppen most van folya­matban. Ezek a technológiák, noha több helyen­„üzemelnek“, most is­ az osztály megfigyelése alatt állnak, hi­szen a termékek minőségét, a gazdasá­gi mutatószámokat állandóan javítani kell, nem is szólva arról, hogy az im­port kiiktatása céljából növelni kell a termékválasztékot is — jelentette ki Victoria Fieroiu, az osztály vezető mérnöke. Ugyanakkor az elasztome­rek osztálya új termékek kutatásával is foglalkozik, hogy biztosítsa az ipar számára a jobb nyersanyagfelhasználá­sú, hatékonyabb új technológiákat is. Ebbe a kategóriába tartozik egy spe­ciális műgumi szintézise; az új termék már elkészült, most folynak az alkal­mazási kísérletek. Ennek a műgumi­nak a tulajdonságai versenyeznek a nyersgumiéival, ami hozzájárul ez utóbbi helyettesítéséhez; ennek nyilván jelentős gazdasági, sőt valutáris vetü­­lete is van. Az osztály tevékenységének egyik legpregnánsabb vonása: az alapvető kutatás egyeztetése az alkalmazott technológiai kutatással, új gyártási el­járások és új termékek kidolgozása cél­jából. A jövőben olyan elasztomerek kidolgozása a cél, amelyek elviselik a kedvezőtlen körülményeket is.­­Itt pél­dául olyan műgumi előállításáról van szó, amely ellenáll magas hőmérsékle­tű agresszív környezetnek. Egy másik törekvése az ezen az osztályon dolgo­zóknak olyan folyékony gumifélék elő­állítása, amelyekre mind a klasszikus gumielőállítási technológiákban, mind pedig a lakk- és festékiparban szükség van. A folyékony gumifélék olyan anyagfeldolgozási technológiák előállí­tásához vezetnek, amelyeknek energia­­fogyasztása sokkal kisebb lesz a mai­nál.­­A A szervestechnológia osztály a JSLs polimerizáláshoz szükséges anya­gok, rovarirtószerek, gyógysze­rek, festékek és lakkok gyártásá­nál igényelt technológiák kutatásával foglalkozik. Az osztály vezetője, Teofil Bota mérnök szerint, noha az itt koncí­­piált technológiák révén született tér­ NICOLAE CEAUSESCU­­_________________________________/ méhek nem kerülnek piacra, azokat a vásárlók nem ismerik, az osztályon végzett kutatások legalább olyan fon­tosak, izgalmasak és nehezek, mint az esetleg látványosabb területeken dolgozók vizsgálódásai. Különben ezen az osztályon folynak azok a kísérletek, amelyek számos, az iparban már alkal­mazott technológia korszerűsítését cé­lozzák, a minőség javítása, az energia- és nyersanyagfogyasztás csökkentése érdekében. Az évek folyamán sikerrel javította például meg ez az osztály a butadién és az izoprén szintézisének technológiáját és korszerűsítette sok más rendkívül fontos vegyület előállí­tását. Hasonlóképpen nagy hangsúlyt fektet a szervestechnológia osztály az eddig nem hasznosított melléktermé­kek és hulladékok magas szintű hasz­nosítására, mintegy igazolva annak az igénynek a jelentőségét, amelyet a tu­domány- és oktatásügyi kongresszuson mondott beszédében így húzott alá doktor Elena Ceaușescu mérnök aka­démikus elvtársnő: „A tudományos ku­tatás egyben munkálkodjék határozot­tabban a szervetlen kémia, a műtrá­­gyagyártó és a színesfémkohászati technológiák korszerűsítése és tökélete­sítése vonalán az energia- és a nyers­anyagfogyasztás csökkentése, a hasz­nos anyagok kinyerési fokának növelé­se érdekében.“ DERZSI ZOLTÁN „A tudományos kutatásnak a leghatározottabban be kell kapcsolódnia az új ötéves terv és a 2000-ig terjedő perspektívák megvalósításába, hogy a kutatási eredményeket és a legfejlettebb technológiákat gyorsabban hasznosítsuk és ve­zessük be a termelésbe valamennyi termék minőségi és műszaki színvonalának emelése érdekében.* Kémiai Kutatóintézet: elasztomerek osztálya .

Next