A Hét, 1987 (18. évfolyam, 1-52. szám)

1987-11-19 / 47. szám

TONI SCHUMACHER Fütyülök rátok... (Sípjel) ii. Sport és milliók Csökken a nézőszám. Romlanak a pénzügyi lehető­ségek, és aggasztó a deficit. Az ingatlanba fektetett egyesületi vagyon úgy zsugorodik, mint hó a nap­fényben. Néhány szerencsés kivételtől eltekintve csak­nem minden egyesület elkapta a járványt (. . .) Mondják, hogy a pénz a háború központi idegpá­lyája. A labdarúgásban nem a gazdaság a legfonto­sabb idegpálya, de azért az idegrendszer része. Való­színűleg merész ötleteket fog kicsiholni a reményteli fiatal menedzserekből az a kényszer, hogy be tudják tömni a csőd dögkeselyűjének csőrét. Különösen fifi­­kásan viselkedik Manfred Ommer, az FC Hamburg botcsinálta elnöke, aki főfoglalkozásában amortizációs szakértő. A derék ember keményen kérdez. ,,Miért nem nyilvánítjuk labdarúgóinkat különleges bérlemé­nyeknek, úgynevezett tőkebefektetéseknek?“ Izgal­mas. Emberek mint futkosó értéktárgyak: nicsak, ott fut a tőke! Milyen hízelgő ez a Bundesliga játékosaira nézve. Ezt az új, meglepő ötletet már a hőskor óta alkalmazzák a texasi pénzügyi szakemberek: négy­lábú mozgó tőkébe, nagy marhagulyákba ruháznak be, ahogy ezt minden tájékozott western-rajongó tudja. A profi labdarúgással manapság kemény üzleteket kötnek. A sivár üzleti szellem a sportot egyre inkább a háttérbe szorítja. A reklámok révén dől a pénz az egyesület kasszájába és a pénz teszi lehetővé az egye­sületnek a teljesítményt és a sikert. Ez őt újra von­zóvá teszi a szponzorok szemében, fokozza a keresle­tet. Nő a rugdosó, kétlábú hirdetőoszlop értéke. Kö­rülbelül így működik a bőrlabda üzletének körhintája. Az ipar által fizetett reklám és a sport oly mérték­ben összefonódott egymással, hogy egyik a másik nélkül már nem tudna életben maradni. A cinikusok szerint „a profisport és az ipar kapcsolata ugyan­olyan, mint az akasztott ember és a kötél kapcsolata“. Esetünkben az „ipar“ igen ködös fogalom. Nevezzük nevén a gyereket: Adidas és Puma. A sportruházat világpiacán e két cég úgy áll szemben, mint két nagy­hatalom. Az Adidas és a Puma osztozik a világpiac oroszlánrészén (80%). Az Adidas éves forgalma 4, a Pumáé 1,5 milliárd márka, és mindkét cégnél emel­kedő tendencia figyelhető meg. E két óriás hatalmi területén kívül nincs semmi. Ezt egész egyértelműen ki kell mondani. Sem Nyugat-Európában, sem Afri­kában vagy. Ázsiában nem fejlődhet csapatsport anél­kül, hogy kettőjük egyike ne lenne benne a játékban. A menedzserek pontosan tudják, hogy milyen óriási összegek kereshetők meg a sporttal, tehát a Puma ás az Adidas késhegyre menő harcot folytat. Minden esz­közei. (. . .) Minden egyesületi elnök egyszerű válasz­tás előtt áll: Adidas vagy Puma? Ezeknek ma már ilyen nagy a hatalmuk. A megmaradó döntési szabad­ság már kész irónia: az elnök azt választhatja meg, hogy melyiktől kíván függeni. Ezt én a börtön szabad megválasztásának nevezem. A DFB az Adidas mellett döntött, következésképpen a nemzeti tizenegy az ismert három sávval és az Adidas-virággal lép a pályára. (. ..) A szerződés szerint minden játékos köteles Adidas­­szerelést viselni, ha az NSZK színeiben játszik. A Puma reklámhordozói, Völler, Matthaus és Allofs tehát arra kényszerülnek, hogy Puma-kacatjaikat az öltözőben hagyják, ha a válogatott csapattal nemzet­közi mérkőzéseken szerepelnek. A derék kórista fiúkkal — isten tudja, miért — alig­ Legyen a labdarúgás látványosság Ha olykor színház az egész világ, akkor a stadion a színház maga. Azonban egyre kevesebb ember haj­landó ebbe a színházba járni. A nézőszámcsökkenés új fogalom, ez idegesíti az egyesületeket. Az érvek is­mertek: a sztárok nem kellően vonzók, a televízió erős konkurencia, túl drága a belépőjegy, huliganiz­mus, rossz játék... (...) Egy labdarúgó-mérkőzésnek soha nem szabad olyan vérfürdővé fajulnia, mint ahogy az a brüsszeli Heysel stadionban történt. Nem láttam ezeket a jeleneteket a televízióban. Nem tudom elviselni az erőszakot be­mutató képeket, mint ahogy az autószerencsétlensé­geket, tűzvészek, katasztrófák vagy háborúk képi megjelenítését sem bírom látni. Ilyenekért sose kap­csolnám be a televíziót. Akármi is motiválta a tele­víziós társaságokat, hogy ne szakítsák félbe az adást, ez kukkolás volt, undorító kukkolás. A tragédia oka a szervezés kapitális hibáiban kere­sendő. Felelőtlenség volt ,az angol és olasz radikális szurkolócsoportokat fegyverellenőrzés nélkül­ been­gedni a stadionba. Rendszeressé kell tenni az előzetes ellen­őrzéseket. A fegyverviselést először is tiltani, másrészt jogilag bün­tetni kellene. Nem szabad még egyszer ilyen naivnak lenni. Itt is megtalálhatjuk az erőszak profijainak kemény magját, akik vért akarnak látni. Ez végül azt eredményezi, hogy a békés nézők el fogják kerülni a stadionokat, így a nézőszám elkerülhető okok miatt csökken. Mindent meg kell tenni annak érdekében,­­hogy kizárjuk a jövőben az ilyen erőszakkitöréseket. Hogyan? 1. Áttekinthetően jelöljék ki a parkolóhelyeket a stadionokhoz vezető úton, legyen minden „kitáblázva“, és hangosbeszélőn is nyújtsanak pontos tájékozta­tást. 2. A belépőjegyeken szép kivitelezésben és jól ért­hetően tüntessék fel a stadionhoz vezető utat, a bejá­rati kapukra, a lelátókra vonatkozó tudnivalókat stb. 3. A leghatározottabban válasszák szét a potenciális ellenfeleket, a fanatikus szurkolókat. 4. Legyen jelen kellő számú rendőr, főleg a robba­násveszélyesnek ígérkező mérkőzéseken. Meggyőző­déssel állítom, hogy ha mindent jól megszerveznek, akkor semmi váratlan esemény nem fordulhat elő. 5. A felfegyverzett erőszakoskodókat és részegeket nem szabad beengedni. Cselekedni kell végre. Keressük az ötleteket és az elképzeléseket. Siránkozással nem lehet meggátolni az erőszakot. A közönségnek biztonságot kell garantálni és a nézőket újra becsalogatni a stadionokba. Ez most a legfontosabb. Még több reklám és publicitás vagy akár a televíziós közvetítés betiltása — ezek nem jó receptek. Eszünkbe kell hogy jusson va­lami. (. . .) Labdarúgás, televízió, nézőszámcsökkenés — feszült­séggel teli háromszög. Egyre többen ülnek odahaza a televízió előtt, másrészt egyre kevesebben ülnek a le­látókon. Alfert Schröder egyik igen tanulságos cikké­ben megállapította, hogy szombatonként átlagosan hatvanszor több ember figyeli a sportot a Leverőről, mint a lelátóról. (. . .) Látványos-e még egyáltalán a labdarúgás, vagy meg kellene változtatni a játékszabályokat, ahogy azt Franz Beckenbauer — feltehetőleg „pillanatnyi elme­zavarában“ .T- kifejtette? Mindenütt vitatkoznak, ku­­tatgatnak és kapirgálnak. Hiszen teljesen nyilvánvaló: a nézőszám csökkenésének egyik oka a televízió kon­kurenciája. Azonban nem távolodtak el az egyesü­letek is túlságosan a nézőktől? Nem kattant be nekik a kétszerkettő, vagyis hogy alkalmazkodniuk kellene az új életviteli szokásokhoz? Úgy vélem, hogy a konzervfocival túltáplált fo­gyasztónak a tévé előtt egyszer valamikor mégiscsak honvágya támad a stadionok iránt. Középtávon már a stadionokban ülő szurkolók és a papucsos mozinézők egyensúlyának létrejöttével számolok, de csak akkor, ha drasztikus reformokat hajtanak végre... REJTVÉNY Haza­i fil­mszí­n­­észek VÍZSZINTES: 1. Florin ... (Fehér Szerecsen, Az alagút, Felhőtlen vaká­ció). 7. Sérülések. 11. Közkedvelt francia színész keresztneve (végén családnevének kezdőbetűjével). 12. Lennebb. 14. Elveszett, elvesztett — franciául. 16. Orosz táncdalénekesnő személyneve (Pugacsova). 17. Amza ... (Tudor, Betyárok, Hatalom és igaz­ság). 20. Levegő, régiesen. 21. Kies központ! 23. . . . kémia, cukorvérűség. 24. Von. 26. Madzag összefüggő része! 28. Vonatkozó névmás. 30. Román fér­finév. 32. Halk zaj. 34. ... poetica. 36. Kaftán eleje! 38. Mezőgazdasági szer­szám. 40. Magyar . . . . Horváth István szülőfaluja. 42. Kicsinyítő képző. 43. Báb betűt keverve. 45. Ion..., (Szom­júság, Lázadás, Sakk a királynak). 48. Beijg­li jelzője lehet. 50. Foglyok. 52. Szemben az. . . (Nagy István). 54. Használható hangszer (két szó). 55. Julie ... (Riadó a hegyekben, A fe­hér per, Ipu halála). 56. Nem keskeny! FÜGGŐLEGES: 1. Sebastian... (Gaudeamus igitur, B.D. akcióba lép, Ma este otthon táncolunk). 2. Francia sziget. 3. Kaliforniai helység. 4. Ba­rátságtalan, visszataszító. 5. És zéró. 6. Idősb. 7. Svéd és osztrák gépkocsik jelzése. 8. Vissza, világos angol sör. 9. Nagy csomagokat készítők. 10. Bele­keverne. 13. Marga ... (A kürtös uno­kái, Betyárok, A föld kapujában). 15. Magad. 18. Peru fővárosa. 19. Sóhaj. 22. A Liliomfi írójának keresztneve. 25. Nedves, románul. 27. Időmérő fajta. 29.­ Ilyen vaj is van. 31. Tesz. 33. Zakó egynemű hangzói. 35. Szám­tani műveletet, végez. 37. ... Ibolya (A vidámság negyede, Golgota, A föld alatt). 39. Ennek ura a fakó. 41. M- mel a végén, fejdísz. 43. ...Erzsébet (Két férfi, egy halál, Szegény loanide, Tizenhatan voltunk). 44. Madár, ango­lul. 46. Tova. 47. Ritka férfinév. 49. .Ugrok, románul. 51. Lóden belseje! 53. Kínai hosszmérték. 54. Néma jós! Készítette: FOGARASI LÁSZLÓ A múlt heti rejtvény megfejtése: Szerelem, Darvas, hozomány, Kalota­szeg, Nicolaescu — Otília, Szőnyi, kétszemélyes. Florin Piersic a Csontok útjában ha összetéveszthető Adidas-menedzsereknek kéjes gyönyörűséget okoz, ha a Puma-játékosokat időnként elcsábíthatják. Dupla öröm, ha 1,5 milliárd tévénéző látja az orra előtt az említett Adidas-világot, mint például a legutóbbi VB alkalmával is. I " ? ’ Tizenegy héten át (szeptember 10-i, 37. számunk­kal kezdődően) közöltünk részleteket Harald Schu­macher nagy port felvert leleplező könyvéből. A­­ szerzőnek és munkájának utóélete, mint tudjuk, nyitva marad... Reméljük azonban, hogy a könyv lapunkban olvasható mintegy ötödrészéből is fény derült a profi sport jó néhány visszásságára, oly­kor kegyetlen világára. Schumacher-sorozatunk­­ közlését ezzel a számunkkal befejeztük. A szerkesztőségi KALEIDOSZKÓP FÓRUM Még egyszer a Yin-Yangról A TETT Képvilág című számában a szerkesztő érde­kes párhuzamot von egyfelől a szimmetriasértés fizi­kai fogalma és egy távol-keleti kultúrszimbólum, más­felől a szimmetriasértés Nobel-díjas felfedezői (a je­lenség elméleti megalapozói) és távol-keleti származá­suk között. A szimmetriasértés a gyenge kölcsönhatásoknál megfigyelt jelenség, s minthogy megmaradási elvet „tagad“ (dialektikusan), igen mély kihatása van a je­lenkori fizikai gondolkodásra. Az említett kultúrszimbólum, a Yin-Yang, grafikai jel, amely maga is „szimmetriasértő“, hisz esetében nem érvényes a tükrözési szimmetria. A Nobel-díjas tudósok Ch. D. Zee és Ch. N. Yang (!), Amerikában élő és tevékenykedő kínai származá­sú fizikusok. Az itt bemutatott grafikák japán családi címerek művészi kompozíciói, valamennyi a Yin-Yang szimbó­lum feldolgozásával készült. A három címer jól szem­lélteti, hogy a Távol-Keleten mennyire elterjedt ez a szimbólum, ugyanakkor pedig jó példa arra a kész­ségre, amellyel ezek a népek egy „nem-szimmetrikus“ gondolkodásmódot is könnyűszerrel elsajátíthatnak, amint azt a Képvilág szerkesztője is kidomborította. A címerekről tudni kell, hogy nem európai értelemben vett nemesi címerek. Japánban minden családnak van választott címere, ezt ők ünnepi kimonójukra varrják. GÁL ISTVÁN Mi tette hírhedtté? Tisztelt Szerkesztőség! A Hét október 15-i számában A máj a legnehezebb című interjúban olvasom: „... Carrel sokat dolgozott Lindbergh-gel (akinek nevét az Északi-sark átrepülé­­se tette nagyon ismertté) .. .“ Tudomásom szerint Charles Lindbergh nevét az­­Atlanti-óceán átrepülése New York és Párizs között (1927) tette ismertté, később gyermekének tragikus el­rablása (a Lindbergh-bébi ügy), majd — inkább hír­hedtté — a hitleri Németország iránti rajongása. Nincs itt valami félreértés? GÁSPÁR ANDRÁS A levélben aláhúzott rész tekintetében a hozzá­szólónak igaza van; ami a továbbiakat illeti,­va­lamennyi olvasónknak figyelmébe ajánljuk Károlyi Dénes cikkét Rosszul tudtuk? összeállításunkban. (A Szerk.) 1987. november 19. A HÉT 10

Next