A Hét, 1987 (18. évfolyam, 1-52. szám)
1987-11-19 / 47. szám
TONI SCHUMACHER Fütyülök rátok... (Sípjel) ii. Sport és milliók Csökken a nézőszám. Romlanak a pénzügyi lehetőségek, és aggasztó a deficit. Az ingatlanba fektetett egyesületi vagyon úgy zsugorodik, mint hó a napfényben. Néhány szerencsés kivételtől eltekintve csaknem minden egyesület elkapta a járványt (. . .) Mondják, hogy a pénz a háború központi idegpályája. A labdarúgásban nem a gazdaság a legfontosabb idegpálya, de azért az idegrendszer része. Valószínűleg merész ötleteket fog kicsiholni a reményteli fiatal menedzserekből az a kényszer, hogy be tudják tömni a csőd dögkeselyűjének csőrét. Különösen fifikásan viselkedik Manfred Ommer, az FC Hamburg botcsinálta elnöke, aki főfoglalkozásában amortizációs szakértő. A derék ember keményen kérdez. ,,Miért nem nyilvánítjuk labdarúgóinkat különleges bérleményeknek, úgynevezett tőkebefektetéseknek?“ Izgalmas. Emberek mint futkosó értéktárgyak: nicsak, ott fut a tőke! Milyen hízelgő ez a Bundesliga játékosaira nézve. Ezt az új, meglepő ötletet már a hőskor óta alkalmazzák a texasi pénzügyi szakemberek: négylábú mozgó tőkébe, nagy marhagulyákba ruháznak be, ahogy ezt minden tájékozott western-rajongó tudja. A profi labdarúgással manapság kemény üzleteket kötnek. A sivár üzleti szellem a sportot egyre inkább a háttérbe szorítja. A reklámok révén dől a pénz az egyesület kasszájába és a pénz teszi lehetővé az egyesületnek a teljesítményt és a sikert. Ez őt újra vonzóvá teszi a szponzorok szemében, fokozza a keresletet. Nő a rugdosó, kétlábú hirdetőoszlop értéke. Körülbelül így működik a bőrlabda üzletének körhintája. Az ipar által fizetett reklám és a sport oly mértékben összefonódott egymással, hogy egyik a másik nélkül már nem tudna életben maradni. A cinikusok szerint „a profisport és az ipar kapcsolata ugyanolyan, mint az akasztott ember és a kötél kapcsolata“. Esetünkben az „ipar“ igen ködös fogalom. Nevezzük nevén a gyereket: Adidas és Puma. A sportruházat világpiacán e két cég úgy áll szemben, mint két nagyhatalom. Az Adidas és a Puma osztozik a világpiac oroszlánrészén (80%). Az Adidas éves forgalma 4, a Pumáé 1,5 milliárd márka, és mindkét cégnél emelkedő tendencia figyelhető meg. E két óriás hatalmi területén kívül nincs semmi. Ezt egész egyértelműen ki kell mondani. Sem Nyugat-Európában, sem Afrikában vagy. Ázsiában nem fejlődhet csapatsport anélkül, hogy kettőjük egyike ne lenne benne a játékban. A menedzserek pontosan tudják, hogy milyen óriási összegek kereshetők meg a sporttal, tehát a Puma ás az Adidas késhegyre menő harcot folytat. Minden eszközei. (. . .) Minden egyesületi elnök egyszerű választás előtt áll: Adidas vagy Puma? Ezeknek ma már ilyen nagy a hatalmuk. A megmaradó döntési szabadság már kész irónia: az elnök azt választhatja meg, hogy melyiktől kíván függeni. Ezt én a börtön szabad megválasztásának nevezem. A DFB az Adidas mellett döntött, következésképpen a nemzeti tizenegy az ismert három sávval és az Adidas-virággal lép a pályára. (. ..) A szerződés szerint minden játékos köteles Adidasszerelést viselni, ha az NSZK színeiben játszik. A Puma reklámhordozói, Völler, Matthaus és Allofs tehát arra kényszerülnek, hogy Puma-kacatjaikat az öltözőben hagyják, ha a válogatott csapattal nemzetközi mérkőzéseken szerepelnek. A derék kórista fiúkkal — isten tudja, miért — alig Legyen a labdarúgás látványosság Ha olykor színház az egész világ, akkor a stadion a színház maga. Azonban egyre kevesebb ember hajlandó ebbe a színházba járni. A nézőszámcsökkenés új fogalom, ez idegesíti az egyesületeket. Az érvek ismertek: a sztárok nem kellően vonzók, a televízió erős konkurencia, túl drága a belépőjegy, huliganizmus, rossz játék... (...) Egy labdarúgó-mérkőzésnek soha nem szabad olyan vérfürdővé fajulnia, mint ahogy az a brüsszeli Heysel stadionban történt. Nem láttam ezeket a jeleneteket a televízióban. Nem tudom elviselni az erőszakot bemutató képeket, mint ahogy az autószerencsétlenségeket, tűzvészek, katasztrófák vagy háborúk képi megjelenítését sem bírom látni. Ilyenekért sose kapcsolnám be a televíziót. Akármi is motiválta a televíziós társaságokat, hogy ne szakítsák félbe az adást, ez kukkolás volt, undorító kukkolás. A tragédia oka a szervezés kapitális hibáiban keresendő. Felelőtlenség volt ,az angol és olasz radikális szurkolócsoportokat fegyverellenőrzés nélkül beengedni a stadionba. Rendszeressé kell tenni az előzetes ellenőrzéseket. A fegyverviselést először is tiltani, másrészt jogilag büntetni kellene. Nem szabad még egyszer ilyen naivnak lenni. Itt is megtalálhatjuk az erőszak profijainak kemény magját, akik vért akarnak látni. Ez végül azt eredményezi, hogy a békés nézők el fogják kerülni a stadionokat, így a nézőszám elkerülhető okok miatt csökken. Mindent meg kell tenni annak érdekében,hogy kizárjuk a jövőben az ilyen erőszakkitöréseket. Hogyan? 1. Áttekinthetően jelöljék ki a parkolóhelyeket a stadionokhoz vezető úton, legyen minden „kitáblázva“, és hangosbeszélőn is nyújtsanak pontos tájékoztatást. 2. A belépőjegyeken szép kivitelezésben és jól érthetően tüntessék fel a stadionhoz vezető utat, a bejárati kapukra, a lelátókra vonatkozó tudnivalókat stb. 3. A leghatározottabban válasszák szét a potenciális ellenfeleket, a fanatikus szurkolókat. 4. Legyen jelen kellő számú rendőr, főleg a robbanásveszélyesnek ígérkező mérkőzéseken. Meggyőződéssel állítom, hogy ha mindent jól megszerveznek, akkor semmi váratlan esemény nem fordulhat elő. 5. A felfegyverzett erőszakoskodókat és részegeket nem szabad beengedni. Cselekedni kell végre. Keressük az ötleteket és az elképzeléseket. Siránkozással nem lehet meggátolni az erőszakot. A közönségnek biztonságot kell garantálni és a nézőket újra becsalogatni a stadionokba. Ez most a legfontosabb. Még több reklám és publicitás vagy akár a televíziós közvetítés betiltása — ezek nem jó receptek. Eszünkbe kell hogy jusson valami. (. . .) Labdarúgás, televízió, nézőszámcsökkenés — feszültséggel teli háromszög. Egyre többen ülnek odahaza a televízió előtt, másrészt egyre kevesebben ülnek a lelátókon. Alfert Schröder egyik igen tanulságos cikkében megállapította, hogy szombatonként átlagosan hatvanszor több ember figyeli a sportot a Leverőről, mint a lelátóról. (. . .) Látványos-e még egyáltalán a labdarúgás, vagy meg kellene változtatni a játékszabályokat, ahogy azt Franz Beckenbauer — feltehetőleg „pillanatnyi elmezavarában“ .T- kifejtette? Mindenütt vitatkoznak, kutatgatnak és kapirgálnak. Hiszen teljesen nyilvánvaló: a nézőszám csökkenésének egyik oka a televízió konkurenciája. Azonban nem távolodtak el az egyesületek is túlságosan a nézőktől? Nem kattant be nekik a kétszerkettő, vagyis hogy alkalmazkodniuk kellene az új életviteli szokásokhoz? Úgy vélem, hogy a konzervfocival túltáplált fogyasztónak a tévé előtt egyszer valamikor mégiscsak honvágya támad a stadionok iránt. Középtávon már a stadionokban ülő szurkolók és a papucsos mozinézők egyensúlyának létrejöttével számolok, de csak akkor, ha drasztikus reformokat hajtanak végre... REJTVÉNY Hazai filmszínészek VÍZSZINTES: 1. Florin ... (Fehér Szerecsen, Az alagút, Felhőtlen vakáció). 7. Sérülések. 11. Közkedvelt francia színész keresztneve (végén családnevének kezdőbetűjével). 12. Lennebb. 14. Elveszett, elvesztett — franciául. 16. Orosz táncdalénekesnő személyneve (Pugacsova). 17. Amza ... (Tudor, Betyárok, Hatalom és igazság). 20. Levegő, régiesen. 21. Kies központ! 23. . . . kémia, cukorvérűség. 24. Von. 26. Madzag összefüggő része! 28. Vonatkozó névmás. 30. Román férfinév. 32. Halk zaj. 34. ... poetica. 36. Kaftán eleje! 38. Mezőgazdasági szerszám. 40. Magyar . . . . Horváth István szülőfaluja. 42. Kicsinyítő képző. 43. Báb betűt keverve. 45. Ion..., (Szomjúság, Lázadás, Sakk a királynak). 48. Beijgli jelzője lehet. 50. Foglyok. 52. Szemben az. . . (Nagy István). 54. Használható hangszer (két szó). 55. Julie ... (Riadó a hegyekben, A fehér per, Ipu halála). 56. Nem keskeny! FÜGGŐLEGES: 1. Sebastian... (Gaudeamus igitur, B.D. akcióba lép, Ma este otthon táncolunk). 2. Francia sziget. 3. Kaliforniai helység. 4. Barátságtalan, visszataszító. 5. És zéró. 6. Idősb. 7. Svéd és osztrák gépkocsik jelzése. 8. Vissza, világos angol sör. 9. Nagy csomagokat készítők. 10. Belekeverne. 13. Marga ... (A kürtös unokái, Betyárok, A föld kapujában). 15. Magad. 18. Peru fővárosa. 19. Sóhaj. 22. A Liliomfi írójának keresztneve. 25. Nedves, románul. 27. Időmérő fajta. 29. Ilyen vaj is van. 31. Tesz. 33. Zakó egynemű hangzói. 35. Számtani műveletet, végez. 37. ... Ibolya (A vidámság negyede, Golgota, A föld alatt). 39. Ennek ura a fakó. 41. M- mel a végén, fejdísz. 43. ...Erzsébet (Két férfi, egy halál, Szegény loanide, Tizenhatan voltunk). 44. Madár, angolul. 46. Tova. 47. Ritka férfinév. 49. .Ugrok, románul. 51. Lóden belseje! 53. Kínai hosszmérték. 54. Néma jós! Készítette: FOGARASI LÁSZLÓ A múlt heti rejtvény megfejtése: Szerelem, Darvas, hozomány, Kalotaszeg, Nicolaescu — Otília, Szőnyi, kétszemélyes. Florin Piersic a Csontok útjában ha összetéveszthető Adidas-menedzsereknek kéjes gyönyörűséget okoz, ha a Puma-játékosokat időnként elcsábíthatják. Dupla öröm, ha 1,5 milliárd tévénéző látja az orra előtt az említett Adidas-világot, mint például a legutóbbi VB alkalmával is. I " ? ’ Tizenegy héten át (szeptember 10-i, 37. számunkkal kezdődően) közöltünk részleteket Harald Schumacher nagy port felvert leleplező könyvéből. A szerzőnek és munkájának utóélete, mint tudjuk, nyitva marad... Reméljük azonban, hogy a könyv lapunkban olvasható mintegy ötödrészéből is fény derült a profi sport jó néhány visszásságára, olykor kegyetlen világára. Schumacher-sorozatunk közlését ezzel a számunkkal befejeztük. A szerkesztőségi KALEIDOSZKÓP FÓRUM Még egyszer a Yin-Yangról A TETT Képvilág című számában a szerkesztő érdekes párhuzamot von egyfelől a szimmetriasértés fizikai fogalma és egy távol-keleti kultúrszimbólum, másfelől a szimmetriasértés Nobel-díjas felfedezői (a jelenség elméleti megalapozói) és távol-keleti származásuk között. A szimmetriasértés a gyenge kölcsönhatásoknál megfigyelt jelenség, s minthogy megmaradási elvet „tagad“ (dialektikusan), igen mély kihatása van a jelenkori fizikai gondolkodásra. Az említett kultúrszimbólum, a Yin-Yang, grafikai jel, amely maga is „szimmetriasértő“, hisz esetében nem érvényes a tükrözési szimmetria. A Nobel-díjas tudósok Ch. D. Zee és Ch. N. Yang (!), Amerikában élő és tevékenykedő kínai származású fizikusok. Az itt bemutatott grafikák japán családi címerek művészi kompozíciói, valamennyi a Yin-Yang szimbólum feldolgozásával készült. A három címer jól szemlélteti, hogy a Távol-Keleten mennyire elterjedt ez a szimbólum, ugyanakkor pedig jó példa arra a készségre, amellyel ezek a népek egy „nem-szimmetrikus“ gondolkodásmódot is könnyűszerrel elsajátíthatnak, amint azt a Képvilág szerkesztője is kidomborította. A címerekről tudni kell, hogy nem európai értelemben vett nemesi címerek. Japánban minden családnak van választott címere, ezt ők ünnepi kimonójukra varrják. GÁL ISTVÁN Mi tette hírhedtté? Tisztelt Szerkesztőség! A Hét október 15-i számában A máj a legnehezebb című interjúban olvasom: „... Carrel sokat dolgozott Lindbergh-gel (akinek nevét az Északi-sark átrepülése tette nagyon ismertté) .. .“ Tudomásom szerint Charles Lindbergh nevét azAtlanti-óceán átrepülése New York és Párizs között (1927) tette ismertté, később gyermekének tragikus elrablása (a Lindbergh-bébi ügy), majd — inkább hírhedtté — a hitleri Németország iránti rajongása. Nincs itt valami félreértés? GÁSPÁR ANDRÁS A levélben aláhúzott rész tekintetében a hozzászólónak igaza van; ami a továbbiakat illeti,valamennyi olvasónknak figyelmébe ajánljuk Károlyi Dénes cikkét Rosszul tudtuk? összeállításunkban. (A Szerk.) 1987. november 19. A HÉT 10