A Hét, 1997 (28. évfolyam, 1-52. szám)
1997-08-07 / 32. szám
i s ‘ A nők agya összemegy... .. a terhesség ideje alatt, állapították meg londoni orvosok. Több terhes nő panaszolta, hogy áldott állapotba kerülvén nehezen tud koncentrálni, s feledékennyé, válik. A kutatók tíz hölgy agyának háromdimenziós mágneses rezonancia képét készítették el; az elsőket a terhesség vége fele, a másodikat 6-8 héttel a szülés után, a harmadikat pedighat hónappal később. Azt tapasztalták, hogy a memóriazavarok megszűntek és az agy mérete növekedett. Elvileg elképzelhető, hogy az agy eredeti nagyságához képest duzzadt meg, ám valószínűbbnek tartják, hogy a terhesség ideje alatt kissé összezsugorodott agy a szülés után csak visszanyerte eredeti állapotát. Azt is észrevették, hogy a sokféle hormont termelő hipofízis ellenkező viselkedést mutatott, vagyis a terhesség időtartama alatt nagysága nőtt. A kutatók szerint a méretváltozás nem az agysejtek számának módosulása, hanem az egyes I sejtek nagyságának átmeneti csökkenése, majd I regenerációja miatt következik be. A vizsgálatokat f Fölösleges gyógyszersegélyek Egy nemzetközi kutatócsoport megállapította, hogya krízishelyzetben lévő országokba eljuttatott gyógyszersegélyek néha több kárt okoznak, mint hasznot. Ezeknek az adományoknak a zömét, melyek többnyire a gyártó cégektől származnak, a bajban lévő országok nem is kérték. A segélyként adott gyógyszerek egy része már elavult, vagy nincs használatban a befogadó országban, így még a segélyezetteket terheli a megsemmisítésük költsége is. Előfordult olyan eset, hogy étvágynövelő gyógykészítményt küldtek az éhínség sújtotta Szudánba, vagy hashajtót Ruandába. Az adományként külföldre kerülő gyógyszerek csomagolásán gyakorta nem szerepel használati utasítás a fogadó ország nyelvén.Így fordulhatott elő 1993-ban, hogy tizenegy litván nő átmenetileg elvesztette a látását, mert állatorvosi féregtelenítő tablettát vettek be, ugyanis a helyi orvosok a címkézés hiányosságai miatt tévedésből , szempanaszokra adták nekik. Egy amerikai gyártó cég 1994-ben, a ruandai válság tetőpontján milliószámra küldött egy bizonyos antibiotikum tablettát az afrikai országba. Ez a gyógyszer azonban nem szerepel az Egészségügyi Világszervezet (WHO) azon listáján, mely a válsághelyzetekben alapvetőnek ítélt gyógyszereket tartalmazza. A menekülttáborokban dolgozó orvosok nem is alkalmazzák a tablettákat attól való félelmükben, hogy elősegítik a bakteriális rezisztencia kifejlődését. A vizsgálat arra is fényt derített, hogy az adományozott gyógyszerek egy részének szavatossági ideje már igen közel volt a lejárathoz, amikor útnak indították és valószínű, hogy sok túl is lépi ezt az időt, mire rendeltetési helyére érkezik. Természetesen az adományozó cégek nem csupán emberbaráti szeretetből küldenek külföldre gyógyszersegélyeket; kormányaiktól adókedvezményt kapnak. (New Scientist) Zöld jelzés a tablettának Bármilyen hihetetlen, a fejlett világban van még egy ország - Japán —, melyben nem engedélyezik a jj fogamzásgátló tabletták használatát. (Nota bene! ! Svájcban a 70-es évek elejéig a nőknek nem volt szavazati joguk.) Úgy tűnik, a japán egészségügyi minisztérium hosszas hezitálás után májusban végre beadja a derekát és a tabletta legálissá válik. Az országban évente kb. 300 ezer abortuszt hajtanak végre. Valójában Japánban eddig is felírhatták az orvosok a pirula egy különleges változatát, úgymond menstruációs rendellenességek kezelésére, ezt a gyógyszert azonban Nyugaton alig használják, mert nagyobb mennyiségű szintetikus ösztrogént tartalmaz, mint a legkorszerűbb orális fogamzásgátlók, ezért nagyobb a mellékhatásuk kockázata. A korábbi években az illetékesek azért nem engedélyezték a tabletták használatát, mert úgy ítélték meg, hogy nem biztonságosak, azonban egy 1987-ben I végzett vizsgálat megállapította, hogy a modern tabletták mellékhatás-kockázata minimális. Miután I tehát ez az érv megdőlt, azzal álltak elő, hogy a tabletták használatával arányosan csökkenni fog az I óvszer alkalmazása, ami az AIDS terjedéséhez vezethet (jelenleg a HIV-fertőzöttek száma Japánban nagyon alacsony). Nemzetközi vizsgálatok azonban ezt a vélelmezést is cáfolták. Többen úgy vélik, a tabletta engedélyezésének demográfiai okai vannak. Japánban a természetes szaporodás igen alacsony, egy japán nőre átlagosan csupán 1,4 gyermekszülés jut, ami az egyik legkisebb arány a világon. Prognózisok szerint az ország lakossága kb. 15 éven belül drasztikusan csökkenni kezd, ugyanakkor rohamosan növekszik a 65 év felettiek aránya. Furcsa módon a japán nők nem valami lelkesen viszonyulnak a tabletták legalizálásához: mintegy 70 százalékuk nyilatkozott úgy, hogy tart a mellékhatásoktól. (New Scientist) végző orvoscsoport vezetője egyébként minden más vélekedés ellenére nő volt. (New Scientist) A NASA új repülő obszervatóriuma A NASA 484,2 millió dolláros szerződést kötött a marylandi egyetemek űrkutatási társulásával, az infravörös csillagászati sztartoszféra-obszervatórium (SOFIA, Stratospheric Observatory For Infrared Astronomy) fejlesztésére és ötévi üzemeltetésére. A szerződés utóbbi része újabb öt évvel meghosszabbítható. A tervek szerint a SOFIA-nak legalább 20 éven keresztül kell majd működnie. A program végrehajtásában számos más egyetem és kutatóintézet is részt vesz. A SOFIA-t egy már meglévő Boeing-747 SP repülőgép fedélzetén fogják elhelyezni. Bázisa a Moffet Szövetségi Repülőtér lesz, a kaliforniai Mountain Viewban.. A repülőgép a sztratoszférában, 12-14 km közötti magasságban fogja szállítani a fedélzetére kerülő 2,5 méteres távcsövet. Magát a távcsövet a Német Hírügynökség (DARA) fogja szállítani az obszervatóriumhoz, amiről a két szervezet képviselői már aláírták a szándéknyilatkozatot. A távcsőhöz a repülőgép fedélzetén 15 különböző tudományos mérőműszer kapcsolódik. Külön hangsúlyt fektetnek az oktatást segítő programok végrehajtására. A fővállalkozó várhatóan 1997 elején vásárolja meg a repülőgépet, 1998 közepén kezdik meg az átalakítását, mjd 2000 végén szerelik fel a fedélzetére a távcsövet. A tudományos célú repülések 2001-ben kezdődhetnek. A rendszeres használat során évi 160 felszállást terveznek. A SOFIA használata közben a földi légkör 85%-a és az infravörös sugárzást legnagyobb mértékben elnyelő vízpára 99%-a a repülési magasság alatt marad. A SOFIA legfontosabb kutatási területei az alábbiak lesznek: bolygólégkörök kémai összetétele és a bolygók felszíne, az üstökösök fejlődése és kémiai összetétele, a csillagközi anyag fizikai és kémiai tulajdonságainak meghatározása, a csillagok és más csillagszerű objektumok kialakulása. A SOFIA tudományos programjának kialakításához a Hubbleűrtávcső üzemeltetése szolgál példaként. A SOFIA elődje a Kuiper Repülő Obszervatórium (KAO) volt, amelynek főműszere egy 91 cm-es infravörös távcső volt. Ezt egy átalakított C-141-es típusú katonai repülőgép fedélzetére telepítették. A KAO 1974-től kezdődően csaknem 22 éven át végzett infravörös csillagászati megfigyeléseket, mialatt számos jelentős felfedezést tett. A KAO segítségével fedezték fel többek között az amerikai csillagászok az Uránusz gyűrűit, a Plútó légkörét, a vízpárát a Jupiter és a Szaturnusz vastag légkörében, valamint közelebb jutottak az ősi Naprendszer kémiai összetételének megismeréséhez. A SOFIA távcsöve több mint 2,5- szer akkora átmérőjű lesz, mint a KAO-é volt, így valóban nagyszerű észlelési lehetőségeket tud majd nyújtani az infravörös csillagászoknak. (NASA- sajtóközlemény, 1996. XII.) Röntgenszemek haladók számára Kiriakosz Kutulakosz és doktorandusa, a Rochester Egyetem (New York állam) számítógép-specialistái megoldották, hogy élő videoképre vigyenek háromdimenziós objektumokról készült röntgenfelvételeket. Ez azt jelenti, hogy egy szerelő, megfelelő berendezéssel ellátott sisakkal a fején az épületben járkálva látná a falakban rejtőzködő villanyvezetékek, vízvezetékek, csatornák stb. helyét az optikai sávban készült képpel kombinálva. A szerelők munkáját jelentősen megkönnyítené az ilyen röntgenszem, kevesebbet és célszerűbben kellene bontani, nem fenyegetnének a rejtett villanyvezetékek elvágását, ill. gázvezetékek megsértését követő robbanások veszélyei. A röntgenszem ilyetén alkalmazása a sebészetben is jelentős lehet. A műtét során nem kellene a folyamatos röntgenfelvételekre oda-odatekinteni.A valóságos (optikai) képre illesztett röntgenkép szinkronizálása a valóság két nézetének egyesítése, mindenképpen gazdagított kép a valóságról. (New Scientist) Kellemes kilátások a kávé szerelmeseinek Volt egyszer, hol nem volt, amikor pár évvel ezelőtt az Andokban járt Kerry Sachs és azt tapasztalta, hogy az ottani kávé - amit a helyszínen hagyományos eljárással pörköltek - általa eddig nem tapasztalt mesebelien finom ízű. Sachs figyelmesen kivizsgálta, hogy az andesi szokások szerint a kávészemeket lassan pörkölik, a pörkölés során a kávészemek hőmérséklete nem szökik 150°C fölé. Ezzel szemben az amerikai nagyvilági gyakorlat - és persze az európai is - a viszonylag gyors, ám 200°C környéki pörkölés eljárására állt be. Sachs azt is megállapította - később, laboratóriumi vizsgálatok keretében -, hogy a 150°C körüli lassú pörkölés során a kávészemekből a klórtartalmú savak állományának mintegy 40%-a eltávozik. Ezek a savak felelősek, ha a gyors pörkölés során benne maradnak a kávéban, a keserű ízért. Sachse tapasztalatok alapján létrehozott egy vállalatot, mely az alacsony hőmérsékletű pörkölés ipari gyakorlatát kívánja hasznosítani. Az eljárás ipari kidolgozásában közreműködik Ronald Weinstock, aki aj kávészállítmányokból vett mintákat mag mágneses rezonancia eljárással bevizsgálja és megállapítja aj „kávé” kémiai összetevői között azoknak aj vegyületeknek a jelenlétét és arányait, amiket a kávé optimális andesi ízéhez kívánatosnak tartanak. A pörkölés ezután mágneses erőtér jelenlétében történik, ami a vegyület molekuláit mágneses nyomatékok szerint rendezi. Weinstock eljárása a kívánt kémiai összetételhez optimális erősségű mágneses erőteret határoz meg. Ez az út vezet az új ipari pörkölt kávéból készült ital pompás, különleges ízéhez. Az új eljárás, a rezonáns pörkölés nem okoz mellékhatásokat, nem állít elő új, nemkívánatos maradvány-vegyületeket. A laboron kívül - mondja Sachs - nem lehet ilyen jó ízű kávét inni. Egyelőre, mert hamarosan megjelenik az amerikai piacon a „rezonáns pörkölésű” kávé. Bizonyára eljut az európai piacra is, és akkor mi is kipróbálhatjuk, megvan-e tényleg az a varázslatos jó íze? (New Scientist) A spanyolnátha eredetéről Az Egyesült Államok Fegyveres Erőinek Patológiai Intézetében folyó vizsgálatok során kiderült, hogy az a spanyolnátha, ami Európán 1918—19-ben végigsepert 20 millió áldozatot követelve, nem az első ilyen jellegű járvány volt a világon. Egy kicsit „enyhébb” változata már korábban pusztított Amerikában, az Egyesült Államokban egyedül 600 000 áldozattal, ami világszerte elterjedve mintegy 500 millió(!) ember halálát okozta. A katonai kórtani intézet azért foglalkozik ezzel a betegséggel, mert a történelmi tapasztalatok elemzéséből kíván tanulságokat levonni általános járványügyi szempontból is. A kórtani elemzésekből kiderítették, hogy valószínűleg nem bakteriális, hanem vírusfertőzésről lehetett szó, a betegség három nappal az első tünetek megjelenése után már halálba torkollott, ennyi idő alatt a bakteriális fertőzés nem tud kibontakozni. A kutatók szerint ez a vírus még vírusnak is különleges lehet. A J. Tautenberg vezető kutató az intézetben őrzött eredeti vírusmintákat tanulmányozva összehasonlította azok génállományát más ismert a humán influenzavírusokéval és azokéval is, amelyek sertéseket és madarakat is megfertőzhetnek. Megállapították, hogy a spanyolnátha vírusának semmi rokonsága a madarakat fertőző vírusokkal, ám a sertésinfluenza kórokozóihoz hasonlítottak. Ebből következtettek arra, hogy a sertésektől terjedt át a spanyolnátha az emberekre. (Science) Kozmetika és malacfarok A vágóhidakról származó friss malacfarkak a kozmetikai ipar számára nagyon alkalmas kísérleti, ill. ellenőrzési lehetőséget teremtenek, mert az emberi bőrhöz döntő fontosságú tulajdonságai tekintetében (szerkezet, szőrzet, pórusok sűrűsége) nagyon hasonló a sertésbőr. A vágóhídi hulladékból gondosan és gyorsan elkülönített, megtisztított darabokat a legújabban felismert eljárásokkal már 48 órán át is úgy lehet kezelni, hogy a sejtrétegeik az élőhöz közeli állapotban maradjanak. Ez azt jelenti, hogy a vérellátást és a testhőmérsékletet fenn lehet tartani. A farokbőr életközeli viszonyainak tanulmányozásában a magmágneses rezonancia-tomográfia módszereit is alkalmazzák, így a hamburgi Fraunhofer Toxikológai és Környezetorvostani Társaság és a Techno-Medical cég kozmetikai kutatásai egy lépéssel még közelebb kerülnek az egyszerre hatásos, ám mégis ártalmatlan gyártmányokhoz. (Bild der Wissenschaft) Ragasztószer évhez, szívhez A heidelbergi Német Rákkutató,Központ és a berlini Max Delbrück Kutatócentrum mukatársai egérembriókon végzett kísérletek tanúságai alapján a következőket állapították meg. Egészséges vagy beteg egérembriókon a vemhesség második felében már kimutatható a plakoglobin-fehérje normális vagy túl is alacsony koncentrációja. Ha kevés a plakoglobin, az erek a nagyobb mechanikai igénybevétel során szétrobbanhatnak, néhány nappal az egér megszületése után. A plakoglobin fontos alkotórésze számost adhéziókomplexnek, az ún. desmoszómáknak, s melyeknek fontos szerepük van a szív sejtjeinek jj összetartásában. Azt a kérdést, hogy a plakoglobin jj adagolásának a humán szívgyógyászatban milyen szerep jut, a további kutatásának kell eldöntenie. (Bild jj der Wissenschaft) liwtnniiwwmwmcMimumii 1997. augusztus 7. A HÉTIQ