A Hét, 2005. január-június (3. új évfolyam, 1-26. szám)
2005-01-06 / 1. szám
a labirintus . A Romániával és Bulgáriával lefolytatott csatlakozási tárgyalások komoly vitákat generáltak tavaly az Európa Parlamentben. Milyen fogadtatásra számíthat Bukarest ezek után? Valóban, Románia megítélése az Európa Parlamentben igencsak ellentmondásos. Vannak olyan csoportok- mindegyik frakcióban, szocialista, liberális, néppárti -, amelyek nyíltan megfogalmazzák, hogy a keleti szomszédunk teljeséggel alkalmatlan az uniós tagságra, az alapvető - az ún. koppenhágai - kritériumok teljesítésére. Nem arról van szó, hogy első dühükben járnak el így. Ugyanis elismerik európai országként, elismerik az eddigi erőfeszítéseket, de sokak szerint nem biztos, hogy képes lesz az uniós követelmények teljesítésére. Úgy látom, valahol a román vezetőség hibája, hogy olyan feladatok elé állítja a román társadalmat - minden rétegét, a vállalkozókat, az önkormányzatokat, a mezőgazdaságot, az egyszerű polgárokat —, amelyekkel nincsenek tisztában, amelyeket nem ismernek Vegyünk egy egyszerű példát. Vajon miképpen fogja elviselni a romániai lakosság, hogy az energiahordozók árát két éven belül felemelik uniós szintre? □ Az új elnlök, Traian Basescu azt nyilatkozta, hogy ezt a fejezetet mindenképpen szeretné újra tárgyalni. Nem fogja tudni megtenni, mert ha mégis erőlteti, akkor el fogják halasztani a csatlakozást. Ismerve az EP-ben uralkodó szemléletet, ez bizonyosan kiváltaná az eurokraták haragját, hiszen már így is úgy gondolják, hogy Románia felkészültsége felemás, tehát nehéz lenne követelésekkel előállni velük szemben. De adott egy másik, a mindennapi életet meghatározó probléma, miért nem világosították fel a gazdákat arról, hogy jelenleg a Romániában tartott tehenek teje egyáltalán nem felel meg az európai normáknak" Miképpen fogják közölni a tulajdonosaikkal 2007 január elseje után, hogy a teheneiket azonnal vágóhídra kell vinni, mert a tejüket nem vehetik át? □ Ha ennyire felkészületlen, akkor miért szavazták meg mégis Románia csatlakozását, miért fontos ez az Uniónak? Mert az elmúlt években a román kormány váltig bizonygatta, hogy minden előírást időre teljesíteni fog. Ha megfontoltabbak, akkor arra törekednek, hogy egy hosszabb távú együttműködést alakítsanak ki az EU-val, minden fejlesztési forrást igyekezzenek megszerezni, és majd ezek segítségével át lehetett volna állítani a román gazdaságot és társadalmat az uniós követelményekre. Ez viszont legalább tíz éves csúszást jelentene, ami a lakosság teljes kiábrándulásához vezetett volna. Feltehető. De sajnos ez így nagy botrányokat fog eredményezni. Biztos, hogy így még nagyobb traumát fog okozni. Nézze, nemcsak mint EP-s képviselő mondom el ezeket, hanem azért, mert a csatlakozás utáni magyar tapasztalatokat is jól ismerem. Térjünk át a vállalkozókra. Képesek lesznek vajon az európai versenynek eleget tenni? □ Ugyanez, ugyanígy a magyarországi vállalkozók kapcsán is megfogalmazódott 2004 elején, mégsem jött a világvége májusban... Világvége nem volt, ez igaz, de pontosan itt a lényeg: nálunk is legalább nyolc-tíz évnek kell eltelnie, hogy normálisan akklimatizálódni tudjunk. Talán még nem is fűtött be az első sokk De sajnos a román államban semmilyen lehetőség sincsen a korrekció belülről történő finanszírozására. Magyarország megtette, meg kellett tennie, hogy saját forrásokból támogatta a különféle társadalmi rétegeket. De nem biztos, hogy Románia is képes lesz erre a feszített költségvetés mellett Legalábbis arra nem lesz elég forrás, hogy minden szorult helyzetbe került ágazatot támogatni tudjon majd ebben az alkalmazkodási folyamatban. De nem azért mondom el mindezt, mert szkeptikus lennék Romániával szemben, pusztán válaszolok az ön által feltett kérdésre, hogy milyen a hangulat az EP-ben. Mert Brüsszelben és Strassbourgban leginkább ezek a kérdések törnek fel Tartok tőle, hogy Románia - de Bulgária sem kivétel — nem fogja bírni az integrálódás feszített tempóját. Vannak olyan képviselők, akik abszolút jóindulatból még most is a csatlakozás elhalasztását javasolják. Szó sincs nagy időről, mert egy ország életében, történetében tíz év nem nagy idő. Ugyanis azon van a hangsúly, hogy Románia akkor is megkaphatná a támogatásokat, ha ésszerűen halasztana, csak jóval könnyedebb feltételekkel juthatna hozzájuk. Nagyon jó példa erre Törökország, amely elsősorban azért lobbizik a tárgyalások megkezdése érdekében, hogy megkaphassa ezeket az előcsatlakozási pénzeket Egyébként Romániának az előcsatlakozási alapok keretében egy olyan jelentős összeg lett megszavazva, melyet egyetlen másik ország sem kaphatott meg korábban, az Unió bővítésének történetében. De a csatlakozás után senki nem lesz elnéző Bukaresttel szemben. □ Görögország példája mégis azt mutatja, hogy elnéző tud lenni az EU, ha akar. Görögország nem jó példa erre. Románia politikailag nem olyan fontos, mint amilyen Görögország volt 1981-ben. Más a történelmi szituáció, nincs már hidegháború. □ A magyar párhuzamra visszatérve. Nagyon súlyos következményeket jósoltak -főleg a Fidesz - a csatlakozás utáni időszakra. Ehhez képest dőlnek a pályázati pénzek, a gazdaság kapcsán pedig pont Járai Zsigmond, a Nemzeti Bank elnöke, volt Fideszes pénzügyminiszter nyilatkozta, hogy az uniós csatlakozás nélkül a magyar gazdaság összeomlott volna. De szintén nagyon jó évet zárt a többi frissen belépett is. Nem lehet, hogy túl kritikusan lája Románia helyzetét? Fordítsuk le mindezt a költségvetési számok nyelvére. Magyarország évente egy milliárd eurót fizet be a közös kasszába. Ugyanakkor Brüsszelből ennek körülbelül kétszeresét tudjuk lehívni, és majdnem háromszorosát a 2007-2013 közötti költségvetési periódusban. Elméletileg, mert visszakapni csak úgy tudunk, ha mi is teszünk valamit melléje — ez a társfinanszírozás. Kötelező az önrész egyegy pályázatnál, mert különben nem juthatunk hozzá ezekhez a támogatásokhoz. Nos, az önrész majdhogynem eléri szintén az egy milliárdot, persze az itthon marad, hiszen beépül a projektekbe. Tehát néhány év múlva csaknem kétmilliárd eurót kell letenni az asztalra, ahhoz hogy hármat megkaphassunk. Kiszámoltáka gazdaság, a különféle ágazatok mutatói alapján, hogy Románia kapásból másfélmilliárd euróval fog kezdeni. Társfinanszírozásban még egy ennyit kell mellé tennie, és visszakaphat majd körülbelül négymilliárd eurót. Ehhez, az egyes számítások szerint, Romániának meg kell négyszereznie a teljesítményét. Ez jelenleg lehetetlen feladatnak tűnik, ez egy csapdahelyzet. És nem sokkal a csatlakozása után neki is ki kell tűzni egy eurócsatlakozási dátumot. Ez szigorú költségvetési politikát, az infláció leszorítását jelenti majd, ami külön probléma akkor, amikor a társadalom épp a csatlakozás nehézségeit nyögi. Az államháztartási hiány, a GDP növekedés tekintetében Románia mégis jobban áll, mint Magyarország. De azért Magyarország fejlettsége csaknem kétszeres. Ugyanakkor azzal is nagy gond van, hogy a román statisztikai hivatal mai napig nem tud megbízható számokat produkálni, ezért is elmarasztalták. Az IMF mégis ő fogadja ezeket az adatokat. Pontosabban nem fogadta el, hanem átlagolták. Egy becslést adtak meg, és e mellé tették a román hivatal által szolgáltatott adatokat. Ugyanakkor a folyó fizetési mérleg hiánya láthatóan magas, abban nem lehet kozmetikázni. De nem kell messze menni. Lásd Görögország példája, mint kiderül, még egy uniós tagország is képes arra, hogy becsapja az Unió intézményeit. Romániának pedig arra kellene törekednie, hogy véletlenül se essen a görögök hibájába. □ A romániai magyarságban nagy várakozások vannak az Unióval kapcsolatban. Hiszen pont a csatlakozási folyamat szorította rá a politikai elitet, hogy számos, korábban negligált intézkedést végrehajtson. Most például pont a decentralizáció van napirenden. Ha nincs a belépési dátum kijelölve, akkor lehet, hogy késnének a reformok is. Az Európai Unió alapjaiban egy gazdasági jellegű érdekközösség. Ha politikáról van szó, akkor gazdaságpolitikai értelemben az. Most is az a legfontosabb ügy, hogy az európai hozzáadott érték fogalmát hogyan lehetne definiálni. Félek attól, hogy az erdélyi magyarságot is komoly csalódások érhetik a csatlakozás után. Pontosan a decentralizáció ilyen. Nincs olyan jogszabály az Unióban, mellyel rá lehetne kényszeríteni bármelyik tagországot a decentralizációra. Persze azokban a tagországokban, ahol ez megtörtént — a belső politikai döntésnek köszönhetően — hónapok alatt növekedett a lehívott pénzek nagysága, és csökkent a korrupció. Nézze, a korrupciót nagyon nehéz lesz Romániában felszámolni. Már hosszú évtizede komoly lépéseket várnak ezen a területen, és nem nagyon történt semmi érdemleges. Márpedig Romániában a kultúra része a korrupció. □ Magyarországnak is van bőven tennivalója ezen a téren, erre az Unió számtalan alkalommal felhívta a figyelmet a korábbi országjelentésekben. Persze, de ugyanígy gondban van Lengyelország is. Ott rosszabbak a mutatók, mint hazánkban. De már most jobban állunk, mint például az olaszok. Nem elmarasztalni akarom Romániát, hanem arról beszélek, hogy milyen hátrányokkal indul majd. Az lenne a jó, ha az Unió kidolgozna valamilyen speciális felzárkózási menetrendet a balkáni országok számára, az itt meglévő problémákhoz igazodva. Országra szabott fejlesztési terv kéne. □ A 2007-es dátum most már biztosnak látszik? Nem az. Schüssel és más, Romániát jól ismerő európai politikusok szerint 2009 lehet a reális dátum. Mások szerint 2014 az optimális dátum. Romániának lenne jó, ha tényleg kapna időt a felkészülésre. Egy rá szabott felzárkóztatási programmal, évekre lebontott tervvel. Biztos vagyok benne, hogy életbe léptetik a védzáradékot. Pusztán racionális elgondolásból, jó szándékból nem járulhatunk hozzá, hogy emberek milliói megnyomorodjanak. □ Ha csúszás lesz, akkor a felelősség az RMDSZ fejére hullik, hiszen Markó Béla az integrációért felelős államminiszter. Nem lehet, hogy pont a csatlakozást kéne elősegíteni, elősegítve ezzel az RMDSZ sikerét? Itt nincs helye annak, hogy egymás nyakába boruljunk, mert nem lesz ok a nagy ünneplésre. Ezt mindenképpen az RMDSZ tudomására szeretnénk juttatni. Megvannak az informális kapcsolatok, képviselőtársam, Gál Kinga nagyon sokat dolgozik ezen, de a hivatalos szintet még nem érte le. Ha megkeresnek bennünket, akkor mindenképpen át szeretnénk adni a tapasztalatainkat. Én sokat járok át Romániába, főleg a Partium és a Tiszántúl interregionális együttműködése az asztalom, eléggé jól látom az ottani helyzetet. Sajnos a belső területekre már nincs energiám. Óriási feladatok előtt áll az RMDSZ. Ezért nem is akarok ködösíteni, el kell mondani, hogy Románia ezzel a csatlakozási rohanással könnyen felcsapódhat a betonfálra, s nekem az a felelősségem, hogy előre figyelmeztessek a várható nehézségekre. «•* □ A kapcsolatok hiánya mivel magyarázható? Miért romlott meg a Fidesz és az RMDSZ kapcsolata? Hát igen. A Fidesz is megpróbált egy olyanfajta politikai csoportosulást támogatni, amely közelebb áll a magyarországi folyamatokhoz. Úgy tűnik, ennek lant nincs relevanciája. Értelmetlen átvinni a magyar modellt Erdélyre. Orbán Viktor pontosan ezért gratulált az RMDSZ sikeréhez. Persze jó lenne, ha a szövetség nagyobb integráló erővel bírna a kiszakadtak felé. Meg is kértem Szilágyi Zsoltot arra, hogy a partiumi fejlesztések kapcsán tartsa az RMDSZ-szel a kapcsolatot. • A román pártok közül tarják valakivel a kapcsolatot? Szerintem nem. A volt baloldali kormánypárttal, az SZDP-vel hadd ne mi tartsuk a kapcsolatot. Nem voltunk megelégedve az általuk folytatott diskurzussal. A jelenlegi kormánypártokkal sincs intézményesült együttműködésünk. □ A legfontosabb dolog: mit lehet tenni az EP-ben a kisebbségvédelem érdekében ? Sajnos jóval kevesebbet, mint mi magyarok gondolnánk. A vajdasági ügyben nagy nehezen sikerült összehozni az elítélő nyilatkozott Előtte több órán keresztül viszont a burmai emberjogi problémákat és egy holland abortuszhajó ügyét tárgyaltuk. Csak a teljes magyar összefogásnak volt köszönhető, hogy sikerre vittük. Szent-Iványi István óriási taktikázás útján vette rá a liberális frakciót, hogy mellettünk szavazzon. Egyszerűen ismeretlen a mi helyzetünk odakint. Másrészt a feladat az, hogy az ügyeinket európai színvonalra tudjuk emelni. Sajnos csak a nagy tragédiákra kapják fel a fejüket, és sajnos csak utókezelésekre kerül sor a legtöbb alkalommal Még egyszer: ez egy gazdasági jellegű érdekközösség, és szinte mindent ennek rendelnek alá, tehát az érvelésünkben a megvalósítandó feladat gazdasági következményeit is ecsetelni kell Hosszú évek meggyőző munkájára lesz szükség, ha valamit a magyar kisebbségek érdekében el akarunk érni. Többször kell elmondani, hogy egyszer meghallják. Most megalakult egy kisebbségvédelmi csoport az EP-ben, de ott a mi ügyeinket a baszk, a skót, az északír stb. kérdésekkel kell majd együtt vinni. Ugyanakkor le kell tenni az itthon bejáratot ködös álmokat, a történelmünkre való nagy hivatkozásokat, mert ezekkel nem tudnak mit kezdeni, nem nagyon értik. A betonfal, és ami mögötte van Pálfi István, az Európai Néppárt, az Európai Demokraták Képviselőcsoportja, a Költségvetési Ellenőrző Bizottság és a Regionális Fejlesztési Bizottság tagja Kérdezett: M. László Ferenc III/1 a hét 2005. január 6.