A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)

1863-01-23 / 18. szám

18-ik sz. Péntek, jan. 23. Előfizetési díj: Postán küld­ve vagy Bud­ape­sten házhoz hordva? Egy hónapra................................1 frt 75 ki, 3 hónapra.....................................5 frt----------6 hónapra . . . . . . . . 10 frt------­Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek-tere­dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni Kiadó­hivatal, Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 186 Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor................................7 kr. Bélyegdij minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. Egy kereskedelmi és ipar-egyesületről. (Vége ) VFejezet. A csarnok (bazar) alapításáról. E csarnok alapításában 2 főczélt kell szem előtt tartanunk, — elő­ször, hogy e kitűzött czélunknak anyagi kiállításában az építendő csarnok mindenképen megfe­leljen; és másodszor, hogy e csarnok rész­vényes tulajdonosainak mennél biztosabb nyereséget állíthassunk elő. Az első czél­­ elérésében azon kell lennünk, hogy ezen csarnok épületében czivilizált jelen ko­runknak minden kelléket képviselve legye­nek úgy, hogy bárki, ügyeiben fővárosunk­ba jővén, egy concentrált helyen ugyan­azon egy fedél alatt minden teendőit vé­gezhesse, és ezeknek végbevitelében — egyesületünk philatropicus intézmények által — neki mindenekben segédkezet nyújtson. Második főc­él a részvényesek és csar­noktulajdonosok jövedelembiztosítása. Erre nézve mindenelőtt a legroszabb esetet kell feltenni, és ebben is biztosítani arról, hogy legalább is annyit jövedelmezzen e ház, mint bármely Pesten vett telken épített bérház. Erről pedig biztosíthatjuk részvénye­seinket, ha határozottan kimondjuk, mi­kép ez épület bérház gyanánt fog épít­tetni. A több jövedelemről pedig biztosíthat­juk őket, ha bebizonyíthatjuk nekik, hogy a rendes bérházaknál több jövedelmező ré­szeket tudunk egy azonos pénztőkéből kiál­lítani, mi ez épület részletes leírásából bőven belátható lesz, addig is futólag csak annyit említünk, hogy első emelete vas oszlop­­zatra állíttatva — a bérbeadandó boltok e körülmény miatt sokkal tágasabbak és világosabbak lesznek; továbbá más házak­nak hiába és kamatjövedelem nélkül vett udvari telek részleteit ez épületben két emeleten keresztül, t. i. föld alatt és föld­szint csarnoknak (bazar) használjuk, ré­szint egyesületünknek részint másoknak bérbeadás utján. Továbbá ha emlitjük, hogy az itt divatozó két magas eme­let helyett három kis emeletet, és egy 4-dik fedél alatti emeletet (mansarde) építeni szándékunk, — ezeket pedig a pá­risi modorú czélirányos kis lakásokra fel­osztva, egy részében, vagy lehetőleg az egészben, hotel garni-nak kiadatnék, an­­nál inkább haszonhajtó leszen, miután a bazárban restauratioról és kávéházról is gondoskodva lesz. Végre, hogy a két vál­lalat tökéletesen elkülönítve állandó mind­egyiknek meghagyván saját hivatását, — így az egyiket a másik által el nem zsib­­basztva, sőt ellenkezőleg egymást segítve lenne annyiból, hogy a bazár részvénye­sei oly modorban építkeznének, hogy ez — mi máskép el nem lenne érhető — a kereskedelmi és ipar-egyesület kellő kifej­lődéséhez tért és anyagi lehetőséget nyer­vén, ez egyesület életbeléptetése által a bazárbani letelepedése folytán ennek jö­vedelmét és becsét fokozná. „ Új VI. Fejezet. A kereskedelmi csarnok (bazar) fi­­nancziális szempontbóli anyagi kivitelére tervezném egy magasabb áru részvények, és egy kisebb áru kötelezvények bizonyos számú kibocsátását. A részvények a rendes kamatok és nyereményi osztalék mellett, alapító joggal is felruháznák a részvényest,­­ holott a kötelezvények csak biztosított kamatokat hoznának. Megajánlhatnék pe­dig Pest város közönségének a Dunapar­­ton eladandó Angol királyné nevű szálloda átal ellenében levő épület, telkét 5 vagy 6 száz négyszög­ölet számítva azon az áron megvenni, amelyen a többi dunasori telek közáron el fog adatni. Ezen ár pedig a kibocsátandó köte­lezvényekkel fizettetnék ki, névszerinti ér­tékben, — mely kötvényeket városaink egyikének takarékpénztárába letételezhet­vén, megengedné a vállalat, a készpénz megszerzésének még nagyobb biztossága tekintetéből a felépülendő csarnokra való betáblázását, mi kettős hasznot idézne elő, t. i. fővárosunk többi telkeinek magasabb áru eladását, — minthogy kereskedelmi csarnokunk odahelyezése nem csekély kereskedelmi forgalmat idézne elő ezen újonnan építendő utczában, mely e közbe­jövetelünk nélkül igen is elhagyott utczá­­vá válhatnék — kereskedelmi csarnokunk vállalatát pedig annyiból biztosítaná, hogy már­is kellő tőkének nagyobb r­észe igy meg volna szerezve. VII. Fejezet: A kereskedelmi egyesület financziá­­lis szempontból tekintve. Ezt mindenek előtt kereskedelmi csarnoki vállalatból tökéletesen elkülön­­zöttnek kell tekinteni — az egyesület a csarnoki vállalatban csak mint bérlő lép­ne föl, — e kereskedelmi egyesület is ala­pítványokra, de csekély diju hozzájáru­lással, a gazdasági egyesületek mintájára volna alakulandó, — az egyesület irányá­ban a csarnoki vállalat csak annyiból lenne lekötelezve, hogy az egyesület bér­szerződése nyomán a csarnoknak bizo­mányos kezelését a kereskedelmi egyesü­letre tökéletesen rábízni köteles lenne, — mert csak is így lehetne a tisztelt közön­ségnek biztossága a bizományos kereske­delem rendes ügykezelésében. Megszabat­­nának tehát az egyesület által e bizomá­nyos vállalatnak alapelvei, hogy a köz­hasznú czélnak megfelelők legyenek, feladata maradván a kereskedelmi egye­sületnek ezen uj egészen külön álló 3-dik vállalatnak életbeléptetése után azt tovább is vezényleni és egy kereskedelmi egyesü­leti bizottmány alakjában ügykezelése fe­lett őrködni. így tehát 3 külön vállalatból állana ezen tervezet első része t. i. először: a ke­reskedelmi és ipar egyesületből, másodszor a kereskedelmi csarnok (bazar) építkezési vállalatából, és harmadszor a bizományos kereskedelmi vállalatból, melynek létreho­zatala és alakítása a kereskedelmi egye­sületre bizatnék. E bazar részletes leirása, és ezen egész vállalat tüzetesebb taglalása csak részletesebb tájékozás és bővebb eszme­csere után fog létrehozathatni. Addig is tisztelettel megkérem honfi­társaimat, hogy ezen futólagos eszmeraj­zot különféle oldalról felvilágosító nézete­ikkel, sőt ellentétes felfogásaik kifejtésével is gyámolítsák, mert ezen eszmesurlódás ily közhasznot ígérő vállalatnak csakis előnyére lehet. Gr. Károlyi Ede, nálunk ugyanazon évi szent jakab hó 20-kán ke­gyelmesen jóváhagyott ideig, törvénykezési sza­bályoknak nem volt, s nem is lehetett azon czélja, hogy az 1850 év kisasszony hó 2-án kelt nyílt paran­­csunkkal kibocsátott bélyeg- s illetékszabály Ma­­gyarországunkban hatályon kívül tétessék, az állam­jövedelmi forrásoknak pedig birodalmunk egész te­rületén egyenlő szabályok szerinti kezelése, illető­leg a pénzügyi törvények egyenlősítése az állam­­háztartás érdekében mulhatlanul szükségesnek találtatván, ugyanazért az 1861-dik évi Szent- Jakabhó 20-kán kelt határozatokkal Magyaror­szágunkra nézve kegyelmesen helybenhagyott id. törv. szab. mindazon rendeletei, melyek az 1850. évi kisasszonyhó 2-kán kelt bélyeg- s illetéksza­bályba ütköznek, az általunk folyó évi karácsonhó 13-kán kegyelmesen jóváhagyott és kir. helytar­tótanácsunk által közhírré teendő törvényes hatá­rozatok életbe léptetése folytán 1863. évi boldog­asszonyhó 1-ső napjától fogva megszűnteknek te­kintendők. Miről midőn hüségteket kellő tudomás s maguk alkalmazása végett ezennel értesitenek, cs. kir. kegyelmünkkel és kegyelmességünkkel állandóan hajlandók maradunk. Kelt birodalmi fővárosunkban Bécsben, Ausztriában, karácsondó 24-kén, ezer nyolczszáz hatvankettedik évben Ferencz József s. k., gr. Forgách Antal s. k. Gömöry Viktor s. k. (Törv. Csarnok.) POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. — — 40 A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakosa: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börze január 21-én. G a Ci n el -ELr EL :* i P e s tenY i dé k en Más P 1a c z o ko n Alsó austriai mérő szerint. Leg­al­ant Leg­magasb cSN Marczali jan. 17. Csákvár jan.21. Szarvas jan. 20. Wels jan. 18. Prag jan. 19. Súly, font szerint Közép flu HH Súly, font szerint Leg­al­ant Leg­magasb Súly, font szerint Leg­al­ant Leg­magast Súly, font szerint Leg­alant Leg­magasb Súly, font szerint Leg­alant Lég­magas­ Súly, font szerint Leg­alant Lég­m­­agasb ároszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Búza bánsági, .... 85.87.88 3.90 4 30 4.40 83 86 3.20 3.50 83.86 3.20 4.— 82.88 3.— 3.25— 4.64 5.— 80.86 4.43 4.92 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.80 3.90 4.10 T5U — — — — — — — — — — — — — — — » n n n 80.87.83 4.15 4-25 4.40 -c3 -7— — — — — — — — — — — — — __ £ „ fehérmegyei. . . 83 7, .84.85 3.85 4.10 4.20 • rH KJ— — — — — — — — — — — — — — — „ bácskai .... 83 84.85 3.75 3.95 4.—m — — — — — — — — — — — — — — — Rozs............................. 76.78.80 2.55 2.60 2.70 75.80 2.— 2.20 76.78 2.40 2.80— — — — 3.84 3.48 77.82 3.41 3.60 1 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.40 68.70 1.80— 64.67 2.— 2.20 66.72 1­80 2.—— 2.28 2.48 68.74 2.50 2.55 1 ti takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 1.95 CQ— — — 44.46 1.60 1.80— 1.65 1.70— — — _ 1 Zab.................................. 45.47.60 1.46 1.50 1.57 44.50 1.40 1.50 82.85 2.20 2.40— 1.80 2.—— 1.27 1.50 47.52 1.52 1.60 1 Kukoricza pesti . . .— 2.30 2.35 2.42 to 82.-2.30— — — — — — — — — — — — I — 1 7, „ bánsági . .— 2.45 2.55 2.60 a — — —­­— — — — — — — — — — 1 — 1 Köles.............................— — — — c3— — — — — — — — — — — — — — s I Bab.............................— 2.85 3. 3.15Ph— — — — — — — — — — — — — — _ C Repcze ........................ 7.75 8. 8.25 " c — E \ \ C Államadósság. Földteh­ermentesitési kötelez­vények. n­éo­ és magyarorsz. 100 frtos horvát „ „ „ erdélyi „ „ Az austrial bank záloglevelei­ n 105 6 évre „ 10 n sorsolható » Sorsjegyek ház. n. évi teljes „ Sept. „ ötödr. „ teljes » ötödr. ivich le Comp rentpapirle Jan. Mai Jan. 2. Jun. 18 Jan. 3. Juni 15. Jan Marc. 15. 40 Marc. 15. „ Jan. 3. Dec. 1. Dec. 15. Máj. 1. Jan. 2. n 20 AdottTartott ár ár 75.40 75.50 66.25 66.75 82.50 82.60 75.50 76.— 74.50 75.­73.75 74.25 104.*—104150 100.—100.50 90.— 90.50 144.75145 25 141.75142.25 92.— 92.50 92 60 92.70 93.70 93.80 132.20132.40 98.75 99.25 120.—121.— 36.—36.50 95.—96.­37.25 37.75 39.— 39.50 35.50 36.— 38.50 39.— 20.75 21.25 23.-23.50 16.75 17.-17.— 17.50 Elsőbbségi kötvények, lovaspálya 275 frk. b.­velenczei „ 105 ftos Osztr. Lloyd „ „ Részvények. ki vasút 205.50 frtos n „ 500 frank n 350 „ ;all „ 210 , n 200 „ :részvény — — intézet 200 „ istr.esc. bank 500 „ d 525 „ Váltók (3 hóra). Páris 100 frank Pénznemek. Korona .... Császári arany . • ng 3“/0 n látra „ 47. Napoleond’or..................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................... Adott ár 131.— 123.50 93.­186.30 236.— 274.— 153.50 147.— 815.— 226.80 662.— 235.— 430.— 402.— 87.50 98.40 116.50 116.50 46.20 15.85 5.60 5.59 9.31 9.60 1 - y s­­. 115.­Tartot ár 131.25 123.75 94.— 186.40 236.50 275.— 154.­816.— 226.90 664.— 237.­ 431.— 404, 87.60 98.50 116.60 116.50 46.30 15.90 5.62 5.61 9.33 9.62 1 . 74 115.50 Kir. leirat a bélyegtörvény tárgyában. A hétszemélyes táblához. Első Ferencz József, stb. Fötisztelendő, Tisztelendő , Tekintetes és Nagyságos, Nagyságos s Vitézlő kedvelt Híveink! Már múlt évi karácsondó 11-kén kelt kegyelmes királyi leiratunkban kimondottuk, miként az Ál­— 12 dn. frt; rozs helybeli 9%—9% dn. frt (200 vám fontja.) Antwerpen jan. 18. Gabonaüzletünk multheti jelentésünk óta alig változott. Belgiumi búza nagy mennyiségben hozatik, poroszországi búza annyi érkezett, hogy az üzletet piaczunkon kissé lenyomta ugyan, de a forgalom ennek daczá­ra is elég tetemes volt; az árak előbbi magassá­gukat szilárdan tartják. Rozs inkább kerestetett utolsó ára szivesen adatott meg. Árak: Búza (80 kil. szerint) fehér belgiumi és seelandi 12 —12% frt, tarka stettini és a tengeri kikötőkből 12%—13 frt, bánsági és magyar 11 */„—12 % frt. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: jan. 22.­5% metaliques 75. 50. Nemzeti kölcsön 82.55. Bankrészvény 818. Hitelintézet 227.20. Ezüst 114.50. Londoni váltók 116. Arany 5.57. Pest, jan. 22. Tiszta jég és napfénynél az időjárás ma szellős volt. A hőmérték nem válto­zott. A D. víz állása 4­­6­­0 felett. A búzaüzlet ma a tulajdonosok nagyobb ár­követelései következtében csak szűk határok kö­zött mozoghatott. Miért nem lehetett ma tetemes a gabona­forgalom, annak fő oka abban keresendő, hogy igen kevés kínáltatik és oly kevés az eladó búza, hogy a külföldi vevőket nem elégíthette ki, azért máig nem is vásárolhattak nagyobb mennyi­ségeket. Néhány ezer mérő pest- és fehérvárvi­déki búza az árjegyzékünkben látható árakon helybeli és budai malomtulajdonosoknak adatott el. A többi gabonanemű változatlan áron csak gyöngén kelt. Repcze ma keresettebb volt, mintegy 1000 mérő, mint halljuk, 8 frton kelt el. Nyers rep­­czeolaj mázsájának 33*/2 frt az ára. Szerződés alig köttetik. Bécs, jan. 21. (Gyapjú). Néhány szerződés köttetett az 1863-diki évi gyapjutermesztésre franczia és bécsi házak részéről, ugyanis körül­belül 1000 m. gr. Zichy féle lángi uradalmi gyap­júra 170—173 írttal azaz 10 írttal olcsóbban mint tavaly, azonkívül a gr. Zichy Ferencz (800 m.) és gr. Festetics Lajos féle (mintegy 500 m.) gyap­júra, mint halljuk 15 frttal csökkent áron. Bécs, jan. 21. (Szesz). A múlt héten beállt csekély áremelkedés, nem tarthatta magát sokáig piaczunkon. A csekély szükséglet oly könnyen fe­dezhető, hogy a legkisebb lanyhaság is nyomasztó­lag hat ezen czikk árára, mely ámbár 47—47% krról 46 V»— 461/2 krig csökkent, mégsem hozha­tott élénkséget az üzletbe. Jóllehet a tartományok­ban elég gyártatik, mégis csak csekély menyiségü szállítmányok érkeznek és úgy látszik, mintha a gyárosok nem akarnának az árcsökkenésnek en­gedni és ezért áruikat visszatartják, ezen okból köttetik is oly kevés szerződés, és ha köttetik is sokára csak 49—49 1/2 kr előlegeztetik (april—jú­nius és ápril—julius hóban átadandó). M. Frankfurt m. jan. 19. Búzára nézve, mint másutt, nálunk is szilárdult a hangulat, sőt a legtöbb dél-német vásárokon is. Kivált búza erő­sen kerestetett. A helybeli fogyasztóink ugyan nem vásároltak többet, mint már néhány hét óta szoktak, de badeni vevők nagy mennyiségű veteráni és frankhoni búzát vettek, mint halljuk az Elsasz számára. Hollandiai üzérek is élénken vásároltak meglehetősen jó árakon. Legjobb minőségű búza oly csekély men­nyiségben van piaczunkon, hogy alig lehet a szükségletet kielégíteni, készletünk a bajor és magyarhoni csekély szállítások következtében annyira apadt, hogy valamivel élén­­kebb szükséglet az árak tetemes felszökkenését könnyen idézhetné elő. — De eddig az üzlet nem javult tetemesen. Rozs, igen nehezen kelt, az üzlet igen nehézkes. Árak : Búza helybeli irn­ia Vidéki tudósítások. (I. H.) Csákvár, jan. 20. Piaczunkra általában kevés eladnivalót hoznak be. Időjárá­sunk tűrhető, elég nedvessége van; őszi vetéseink meglehetős állapotban vannak; köves vidékün­kön az utak tűrhető karban vannak. Piaczi árak : (A gabnaárakat 1. a rovatban. Szerk.) Igás ökör párja 180—280 ft. fejős tehén p. 70—100 ft borjú 8—10 ft; birka 8—4 ft; disznó sovány 15—20 ft. hízott mázsája 23—28 ft; bor­akója 3—4 ft; pá­linka 16—20 ft; gyapjú m. 60—100 ft; kender 38—40 ft; tollú 70—100 ft; szalona 30—40 ft; zsír 40 — 50 ft; olaj 40—44 ft. (H.) Szarvas, jan. 20. Megyénkben a teg­napelőtt megszűntnek hirdetett marhavész miatt ba­rom vásárok nem tartathattak — ami nagy fel­­akadást okozott megyei forgalmunkban; s mint­hogy a kereskedés mondhatni átalában pang, más terményeink kelendőségével sem dicseked­hetünk. Időjárásunk lágy, esős ; a vetések kielégítők; utaink lehetőleg­­ roszak. Piaczunkon a disznóhús fontja 18—20, a szalonáé 22—23 kr. Gazdasági lapszemle. B.-Gyarmat, jan. 19. Tisztabuza pozsonyi mérönkint 2 ft 80—90 kr, rozs 2 ft 20—40 kr, árpa 1 ft 90 kr—2 ft, zab 1 ft 15—20 kr,kukori­­cza 2 ft 20 kr, burgonya 60 kr, borsó 3 ft 90 kr, lencse 3 ft 10 kr, bab 3 ft 20 kr, L­oson­cz, jan. 16. Tisztabuza pozsonyi mérőként 3 ft 90—2 ft 80 kr, rozs 2 ft 20—2 ft kétszeres 2 ft 80—30 kr, árpa 1 ft 70—60 kr, bab 1 ft 14 kr—1 ft, kukoricza 1 ft 98 kr, bab 3 ft 40 kr, burgonya 90 kr. Beszterczebánya, jan. 11. Tisztabuza alsó ausztriai mérőnként 3 ft 80—50 kr, kétsze­res 2 ft 90—60 kr, rozs 2 ft 40—20 kr, árpa 2 ft 10—1 ft 90 kr, zab 90 kr—1 ft 20 kr, kukoricza 2 ft 51 kr, burgonya 80 kr, borsó egy iteze 7 kr, lencse 7 kr, bab 6 kr, disznózsír 60 kr, Kö­r­m­ö­c­z, jan. 10. Árpa pozsonyi mérön­kint 2 ft 20 kr, zab 1 ft 20 kr, kukoricza 2 ft 80 kr, köles 5 ft 80 kr, bab 4 ft, lencse 4 ft, borsó 4 ft, burgonya 1 ft 60 kr. F. M K. Kaposvár, január 15. Legközelebbi hetivásárunkról azért nem irhatok, mert nem is volt; az egész gabnapiaczon pár kocsi szédelgett, s ha így tart, nem hogy a küszöbön nem lehet ki­lépni, hanem félhetünk egy uj vizözöntől. A leg­kisebb parasztkocsi elébe négy lovat fognak üre­sen, s így c­ümmog, hogy lehetne hát teherszállí­tásra gondolni ? A gabnaárt ez órákban nem jelez­hetem, mert eladásról nem is hallottam. Áll min­den, mint a napóra mutatója, csak az idő repül. A lanyha idő daczára is nagyon keresett a széna, hihetőleg rósz tavasztól tartanak, de kukoricza vagy árpa darát szecskával keverni, tán olcsóbba jön, mint ez igaz sáfránt venni az eladóktól. Ke­reskedő, mesterember, búza, gyapjú—nyugszik, s így fáradhat a gazda ?! (Z. S. K.) Vegyes. ** V­i­d­a­t­s István Krajován, hol még alig két éve hogy megtelepedett, már­is oly nép­szerűvé tette ekéit, rostáit szecskavágó, daráló, kukoricza morzsoló s más gazdasági gépeit és esz­közeit, hogy épen nem áldják érte az angolok, kik a dunai tartományokban eddigelé mondhatni egyeduruskodtak gazdasági eszközeikkel. Az öreg urnák kétségkívül nagy előnyére szolgál, kivált ekéje egyszerűsége mellett az is, hogy tud a nép nyelvén beszélni, s nem restell vevőinek szegről végről megmagyarázni minden apróságot; s ezt­­ neki annyiban hazafi érdemül róhatjuk fel, hogy megtörvén ez irányban hazai iparunk szá­mára az utat, nemcsak a fiai s Jankó V. társ által virágzólag kezelt pesti Vidats-gyárnak, hanem többi gazdasági gyárainknak is jó piaczot nyitott gyártmányaik számára, melyeknek minőségétől függend, hogy onnan más sokkal távolabb eső országokbeli gépeket s eszközöket, legalább rész­ben kiszoríthassanak. * A vasúti gyorsvonatok Pest és Bécs között, ugy­szintén Poroszország felé február hóban ismét életbe fognak lépni. — Trieszt városa gabonaforgal­máról 1862-ben a „Tr. Z.“ érdekes kimutatást közöl, melyből a következőt vesszük ki: városunk kiviteli képessége, kivált az év első felében a kül­földön mutatkozott üzletélénkség és magas árak következtében, előmozditatott, mivel ugyanezen körülmények által az üzérkedés magyarhoni búza és dunavidéki kukoriczára nézve szerfelett élénk volt, de az ügyek állása változott a lefolyt év má­sodik felében. A külföldi aratás jó eredménye, az érték­állás javulása és a váltófolyam csökkenése nem kevéssé hátráltatták az üzletet s a kivitelt szűk határok közé szorították. Azért az őszre és télre történt szerződések is kiegyenlíttettek. Mi a bevitelt illeti, a vaspályán hozott gabona 1,260,000 start, liszt 311,000 mázsát tett, a tengeren érke­zett gabonamennyiség 1,199,700 szárnyi volt. — A „W. K.-nak Nagy Kanizsáról írják: Nehány nap előtt 40 font súlyú csomag Triesztből Bajára küldetett, melynek mint szokás Nagy-Ka­­nizsán, Pécsen és Mohácson kell egy ideig ma­radni, mielőtt tovább szállittatik. Mindezen helye­ken a szállítási levél bélyegekkel láttatott el, mi­nek következtében a tulajdonos az ennyire drágí­tott árut visszautasitá, így a csomag ismét Triesztbe utazott vissza és nyolszorosan bélyegezve jutott a küldő kezébe. — A Duna gőzhajózási társulat f. h. 2Q dikán megkezdte helyi járatait Pest, Buda és Ó-Buda között. — A franczia takarékpénztárak száma 243, összes vagyonuk 12,162,798 frankból áll. Minden 28 lakos közül egynek van pénze a takarék pénz­tárban, sőt a Szajna melléki megyében minden hetedik lakosnak. A pénztárakban levő be­tett pénzek és a kamatok mennyisége nem kevesebb volt f. h. jan. 1-jén 554,752,414 foknál; a takarék­pénztári könyvecskék tulajdonosai foglalkozásuk szerint: munkás 75,565; cseléd 38,415; hivatal­nok 11,697; katona és tengerész 11,049;­más foglalkozású 50,446; kiskorú 34,533, és gyám­in­tézet 284. — Nógrád megyének jan. 7-én B.-Gyarma­­ton tartott tiszti gyűlésében azon indítvány, mely szerint a szolgabirói járások a postákkal, ezek viszont a járási községekkel egyenes s czélszerü összekötésbe tétessenek, elfogadtatván, a főszol­­gabirák oda utasittattak, hogy a közlekedés fen­­tartását járásaikban sikeres módon eszközöljék. — Cséry Lajos hazánkfia — mint a „P. H.“ írja — ki maga is a keleti marhavész be­oltásával saját állatain kísérleteket tett, folyó hó 19-én a Köztelken tartott gazdasági egyesület ál­tal a marhavész ügyében kiküldött szakosztályi bizottmány ülése alkalmával 10 darab aranyat tű­zött ki a nép nyelvén irt oly oktatásért, mely a népben a marhavész beoltása ellen uralgó kéte­lyeket eloszlatni s a beoltás mellett bizalmat ger­jeszteni képes. — Mint Bécsből jelentik, élénk alkudozások folynak azon czélból, hogy néhány angol tözsértől, angol parlamenti tagok védelme alatt, alapítandó bankra adassák meg az engedély. Mint magából értetődik alig fog ezen banknak megadatni azon engedély, hogy bankjegyeket bocsáthasson ki és inkább az angol Stockbankok jellegével fog bírni. — Angolhonban jelenleg fél millió munkás van kereset nélkül. A nép ezek számára már 1.200.000 fontot gyűjtött; Frankhonban ellenben 230.000 munkás van kenyér nélkül, de ezek szá­mára igen kevés gyüjtetett még, Páris városa alig hozott annyit össze, mennyi Lancasternek egy héten kell. (8000 font.) — A szarvasmarhák között a száj- és köröm­kór s a keleti marhavész folyvást pusztít, mely utóbbi járvány a mehedinzi kerületben Turnu- Szeverinhoz két állomásnyira­ előnyomulván, Rá­­kos, Buru­da, Bathule, Baltaverde és Csernetz helyiségekben több betegülést és elhullást oko­zott , minek következtében a szarvasmarháknak Oláhországból való behajtása további intézkedé­sig betiltatott. (S.) — Genfben egy ép oly hasznos mint pompás építmény fejeztetett be. Az Uj Montblanc­hid december 29-kén adatott át a közlekedésnek. Hossza 1200 és szélessége 30—40 láb, 12 szép ivén nyugszik s összeköti azon város­részt, melyben a vasút indóháza van, a gőzha­jók kiszállóhelyével és a város központjával. E híd terve Blodnitzky és Contre mérnököktől ered, és a mű 300 nap alatt hozatott létre.

Next