A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)

1863-01-30 / 24. szám

24-ik sz. Péntek, jan. 30. Szerkesztés iroda: Ferencziek-tere­dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Bud­apes­ten házhoz hordva­. Egy hónapra................................1 frt 75 k. 3 hónapra.......................... . . 5 frt------- 6 hónapra.....................................10 frt--------­ Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Kiadó­hivatal, Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Az osztrák értékpapírokról. E lap t. szerkesztője által felszólitatva, a pesti börzére vonatkozó czikkeimet, a melyek elseje e lap 9-dik számában meg­jelent, népszerűbb modorban magyarázni, kedves kötelességemnek tartom az előbbi czikkek kiegészítéséül a következőket közleni. A kereskedelmi értékpapírok úgy­mint állampapírok, részvények, váltók árát a börzén azon viszony határozza meg, a­melyben a nevezett papírokat keresik, ve­szik, vagy pedig eladásra ajánlják. A bécsi börzén csak ausztriai papírok fordulnak meg, más papírokat ott nem sza­bad áruba bocsátani. A külföld e­ tekintetben liberálisabb­­nak lenni látszik, miután az osztrák érték­papírokat nemcsak Frankfurtban és Augs­­burgban, hanem Berlin, Hamburg, Ams­terdam, Páris és London börzéin is szabad kerekezésbe hozni, sőt mind­ezen börzé­ken az osztrák papírok ára naponta hiva­talosan az árjegyzékben jelöltetik. Hogy az osztrák papírok a külföldi börzéken is elő­fordulnak, oka a következőkben rejlik: a) Ausztria több ízben vett föl kölcsö­nöket Londonban, Amsterdamban, Frank­furtban. — Ezen kölcsönök kamatjai a külföldön, megbízott bankároknál fizettet­nek. — Ezen külföldi kölcsönök után a kamatok az ottani törvényes pénznem­ben fizettetnek. — Ebből érthető, hogy a külföldi hitelezők érdekében engedik kül­földön az osztrák papírok árfelelését. b) A most említett külföldi osztrák kölcsönök kötelezvényein kívül, még szá­mos oly állampapír is van a külföldi pénz­­tőzsérek birtokában, a­mely papírok ka­matja a Bécsben levő állampénztáraknál papírpénzben fizettetik. Az osztrák állampapírok ugyanis oly olcsó áron kelnek jelenleg, hogy az azokba fektetett pénz 7%-ot jövedelmez, sőt még ezen fölül, és így azon pénztőzsér, ki a kül­földön ottani papírok után alig 50/o-ot él­vezhet, szívesebben helyezi ezekbe pénzét. Ezek felemlítése után azt az észrevételt tehetné valaki, hogy váljon mért kelnek aránylag oly olcsó áron az osztrák papirok ? — Erre két ok van. — Először, az inga­dozó agro hat leverőleg, mert a külföldi hitelező soha sem tudja előre meghatározni, hogy a Bécsben fölvett kamat, mely pa­pírpénzben adatik, mennyi ezüst értékkel fog bírni a kamatfizetés napján, mert az osztrák bankjegyeket nem használhatván külföldön, ezekért ezüstöt kell mindenkor vetetnie.­­ Második oka az alant lévő ár­nak az, hogy az állampapírok eddig a füg­gőben levő politikai kérdések miatt nem bírtak teljes hitelre szert tenni. Miután az osztrák értékpapírok a külföldön is vásárra jönnek, könnyen ért­hető dolog az, hogy a bankárok, kik na­gyobb mennyiségben veszik a papírokat és azután azokat a kisebb kapitalistáknak részletekben eladják, legnagyobb figye­lemmel követik az árváltozásokat a kül­földi börzéken, ott vásárolnak a­hol legol­csóbban juthatnak a papírhoz, és ott ad­ják azokat el, a­hol legjobban kelnek. Ebből érthető az, hogy naponta távír­­ják az árfolyamokat, hogy gyors intéz­kedés kívántatik arra, ha árfolyamokból hasznot akarunk venni. Nemcsak az állam­papírok, hanem még az ausztriai iparvállatok papírjai is jönnek a külföldi vásárra, így a credit társulat és a bécsi bank részvényei, ausz­triai vasutak elsőbbségi kötelezvényei, credit sorsjegyek is árjelöltetnek Augs­­burgban, Frankburgban, Hamburgban, Ber­linben. A külföldi börzéken az osztrák papí­rok ára ezüstben van kitéve, ezüstben szá­míttatnak a kamatok és pedig minden ausztriai pénzbecsben, azaz osztrák ezüst forintokban. A papíroknak ily módon oszt. forintokban számított értékét állandó vi­szonyszámok szerint átteszik, az ott hasz­nált pénznemre, így délnémet országban 7 délnémet forint egyenlőnek vétetik 6 osztrák értékű ezüst forinttal. — Hamburg­ban 1 osztrák értékű forint , IV3 már Ir­kái; Berlinben egy tallér , 1V2 osztr. ért. forinttal, stb. Ezen viszonyszámokat az ezüst agip meg nem változtatja. Ha például Hamburgban vásárolta­tunk osztrák papírokat, és azok az ottani számítás szerint 1200 osztr. ért­ ír­ba kerülnek, ottani pénznemben V3-dal meg­toldva, 1600 márkba kerülnek.­­ Ezen 1600 márkát Bécs­ben a váltó árfo­lyam különfélesége szerint (melyre az ezüstagio hathatós befolyást, gyakorol) hol drágábban, hol olcsóbban szerezhetem meg, azonban 1200 osztr. ért. ezüst forint a tartozást ki nem egyenlíti, mert Ham­burgban megbizott bankárunk márkbankó­­val (ottani pénznem) fizette ki a papírokat. Végre felemlítem, hogy a 7%-re emelt jövedelmi adó által, mely a szelvény kamatjaiból levonásba hozandó, méginkább kívánatossá válik az ajánlott árjelölési mód. Weninger­ legyen gondja arra, hogy a­hol a betegség kiüti vagy uralkodik, onnan semmi mar­hát el ne szabadjon hajtani, és hogy min­den marhahajtás tiltassék el. A hízó mar­hák elhajtása csak a hatóság felvigyázata, s annak előleges bejelentése, és ennek kia­dott hajtási menet­rende szerint talán so­­kakra súlyos rendelet volna, de a nagy közönségre nézve üdvös, mert ha igaz az, hogy ragály által terjed ezen baj, nincs más óvszer mint a marhahajtást egészen beállittatni; egyes megyékre nézve kivé­telt nem tenni, hanem az ország egész te­rületét beteg vidéknek tekinteni. G­algavölgyi, Bécsi börze január 28-án. & a TOo­­n­a -á X*a 3SL P­e­s­ten v­i­dé­k­e II Más P­ia­c­z­o­k Alsó austriai mérő szerint. Súly, font szerint Leg­al­ant Leg­magasb o3tS3 Gy­őr jan. 24. Nagy-Szombat jan. 28. Debreczen jan. 27. B­r­ü­n jan. 18. P 1­a Közép Pl­ 03tH HH Súly, font szerint Leg­alant Leg­magasb Súly, font szerint Leg­al­ant Leg­­magas­b Súly, font szerint Leg­alant Leg­magasb Súly, font szerint Leg­alant Leg­magast Súly, font szerint ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár Baza bánsági, .... 85.87.88 4.— 4 35 4.50 87 88 4.50 4.70 79.85 3.— 3.95 ____ 3.— 3.50 83.86 4.— 4.70 80.88 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.90 4. 4.10— — — — — — — — — 86 V.­­ 88 4.75 5.10 n ti t>­ti 86.87.SS 4.15 4-30 4.45 <"0 a­­— — — — — — — — — ____ „ fehérmegyei. . . 83­­..84.85 3.90 4.15 4.25 ■ —— — — — — — — — — — — „ bácskai .... 83 %. 84.85 3.80 3.90 4.a 84.85 8.95 4 —— — — — — — — — — — Rozs............................... 76.78.80 2.55 2.60 2.75 78.80 2.70 2.80 76.80 2.30 2.50— 2.­2 10 81.83 3 85 3.50 77.82 Árpa sörnek való . • . 68.69.72 2.10 2.15 2.35 0 70.71 2.— 2.10 68.73 1.60 2.15— 1.70 1.80 71.73 2.30 2.35 69.74 r takarmánynak . 65.67.68 1.80 1.90 1.95— — — — — — — — — — — — ___ Zab............................... 46.47.50 1.45 1.50 1.57 44.46 1.37 1.43 48.49 1.50 1.60— 1.40 1.45 47.50 1.50 1.60 49.50 Kukoricza pesti ■ • • 79.81 2.30 2.35 2.42 SZ.— 2.30 2.40 82 85 1.75 2.10— 2.30 2.40— 2.50 2.60. „ „ bánsági . . 82.84 2.45 2.55 2.60— — — — — — — — — — — — ____ Köles...............................— — — — 81.83 2.10 2.20— — — — — — — ____— ___ Bab................................— 2.85 3. 3.150 — — — — — — — — — — 3.40— — Repcze .......................... 7.75 8. 8.20— — — — — o­n­g­jan. 27. Leg­alant Leg­oszt. ért. 4.62 3.31 2.42 1.47 4.87 3.52 2.65 1.58 Államadósság. 5%-es Metalliques 100 frte 4­/*%-es „ „ * 5%-es nem. köles. „ „ Földteh­ermentesitési kötelez­vények. 5%-es magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ „ n erdélyi ” n­n Az austrial bank záloglevelei. 5%-es 12 hóra szóló 100 frtos 6 évre „ „ 10 „ „ „ sorsolható 105 Sorsjegyek ház. n. 1839. évi teljes „ , „ ötödr. „ 1854. „ teljes „ 1860. „ „ „ „ ötödr. „ Hitelintézeti Dunagőzhajózási „„ Trieszti „ Budai n Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois Windischgrätz Waldstein „ Keglevich 10 Como rentpapirlö Sept. 1. Jan.n Mai 2. Jan. §. Jun. 18 Jan. 3. Juni 15 Jan. „ Marc. 15. 40 Marc. 15. * Jan. 3. Dec. 1. Dec. 15. Máj. 1. Jan. 2. j) 40 20 Adott Tartott ár ár 75.30 75.40 66.-66.20 82.20 82.30 75.-75.50 74.50 75.-73.-73.50 104.50104Í75 100.—100.50 90.— 90.50 146.50147 — 144.-144.50 92.-92.25 92 4592.55 93.80 93.90 133.—133.25 98.50 99.— 121.50122.— 36.50 37.— 95.— 96.— 37.25 37.75 38.50 39.— 36.— 36.50 38.25 38.75 21.50 22.— 23.50 24.-17.-17.25 17.— 17.50 Elsőbbségi kötvények. Állam vaspálya 275 frk. Lomb.-velenczei „ 105 ftos Osztr. Lloyd „ » Részvények. ki vasút 205.50 frtos m „ 500 frank Déli „ 350 „ Nyugati „ 210 , Tiszai „ 200 „ Bankrészvény — — Hitelintézet 200 „ Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 * Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhid „ n Váltók (3 hóra). Hamburg 100 bankmark 473% Augsb. 100 db német fr.31/// London 10 ft sterling 3 °/, London „ „ látra „ Páris 100 frank 4 °/, Pénznemek. Korona.......................... Császári arany .... Reczés .......................... Napoleon d’or..................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................... Adott ár 130.— 122.50 93.­185.60 234.— 270.— 152.75 147.— 820.­225.80 658.— 236.— 429.— 400.­86.90 97.75 115.70 115.70 45.85 15.75 5.57 5.56 9.27 9.54 1-n 7, 114.­Tartot­ár 130.50 122.75 94.­185 80 234.50 271.— 153.25 82.— 225.90 660.- 238.- 430.- 402.— 87. 97.85 115.75 115.70 45.95 15.80 5.58 5.58 9.27 9.56 1-n 114.50 A marhavészről. Sok felül hangzik a panasz a még min­dig szűnni nem akaró marhavész miatt; sokat olvastam arról, hogy erélyesen cse­lekedni kellene ezen baj ellen, hanem még mindeddig tudtommal nem történt a kor­mány részéről olyas­valami, ami e bajnak további terjedését meggátolná, sőt a­mint a „Hon“ 18-ik számában a szarvasi (H) le­velező jelentéséből olvasom, Békés megyé­ben megengedtettek a vásárok, mert ott megszűnt a marhavész. —Lehet, hogy Bé­késben nincs marhavész s így ott például a gyulai vásár meg lesz tartva; tudtommal az ország több megyéiből készülnek oda vevők, hogy fogják ezek tovább szállítani vett marháikat a szomszéd megyékbe. Több helyen van marhavész és igy ha hajtva megy, mily könnyen megkapja a ragályt azután; vagy vasúton viszik, s vas­úton nem vittek-e beteg marhát ? s igy igen könnyen meglehet, hogy egészséges mar­hát vesznek és a mig haza kapja a gazda, betegséget hoz magával a lehető elővigy­á­­zat daczára is. — Kérdés, hogy oly nagy vásárra, mint a milyen a gyulai szokott lenni, nem sikerül-e valamely kupecznek valahonnan olcsón megvett beteges mar­hát becsempészni s eladni; ezek mind le­hetséges esetek, a melyek által nemcsak azok károsodhatnak a kik nézetem szerint könnyelműen oda mennek vásárolni, de baj érheti azon vidéket is, a­hová hajtatnak e marhák. ■— Ily eshetőségek ellen kell hogy óvjon bennünket a kormány, néze­tem szerint csak egy gyökeres gyógymód­hoz lehet itt nyúlni, és az : a kormány részéről az országban minden marha­vásárnak teljes eltiltása. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről : jan. 29. —5% metaliques 75. 50. Nemzeti kölcsön 82.25. Bankrészvény 821. Hitelintézet 226. —. Ezüst 114. Londoni váltók 115.65 Arany 5.56. Pest, jan. 28. Az időjárás szép. A hévmérő reggel 2, délben 6 fok hőséget jelezett. A Duna vízállása nő, ma 5­­8­0 felett. Ma kész búz­a nem igen kerestetett. Na­­gyobbszerű eladásokról mit sem tudunk. Több ezer mérő a Tiszánál átveendő búza­termesztőtől 4 írt­jával adatott el. Azonkívül, megtudtuk, hogy bi­zonyos manheimi gabonakereskedő közvetlenül a termesztőktől tetemes mennyiségű búzát vásárolt. Rozs­ma több figyelemnek örvendett 2000 m. 80 fontos minőségű 2.75 kron adatott el. Zab drágábbra tartotik, minek következtében nem igen könnyű volt szerződést kötni. Az árpaüzlet lanyhán foly, 70 fontos pestvidéki termény 2, 15 kron volt ajánlva. A franczia gabonavásárokról érkezett tudósítások, többnyire az árak csökkené­sét jelentik. A szeszüzlet igen nehézkes, nagybani eladásnál alig kapható fokáért hordóstól több 46 krnál. Helybeli dis­z­n­ó­z­s­í­r ára valamivel magasabb, ma alig kapható mázsája 27"­í­rt írtnál olcsóbban. Bécs, jan. 28. Ha valamely termény olcsób­ban kapható előállítási költségénél további Va— % uikrnyi árcsökkenés alig okoz meglepetést. A szeszüzérek már nagyon is hozzá szoktak az ol­csó árakhoz. Ezen czikk üzlet, állapota, nem igen változott, minden inger hiányzik és az üzlet csen­dessége bizonyos árcsökkenésnek tekinthető. De to­vábbi árcsökkenések azért nem látszanak­ valószí­nűknek, mivel a szesz már­is gyári áránál olcsóbb, és közelget az előbb megkötött szerződések fede­zési ideje , az árak j­avulása pedig azért nem kö­vetkezett be eddig, mivel a vevők a tulajdonosok habár igen kevéssel is magasabb követeléseit ép­pen nem akarják teljesíteni, a tulajdonosok pedig nagyon is engedékenyek. Prága, Brünn, Olmütz, Krakó és Biala, Pest, Arad, Triest, Gratz, Klagen­furt, Laibach és Insbruck piaczi árai nem igen bátorítók, potom áron ajánltatik a legjobb gyárt­mány és ennek dacz ára is igen kevés­sel. Az üzérkedés nyugszik, mint ez valamely czikk ér­ték csökkenésekor mindig meg szokott történni, csak ha az üzlet kissé élénkebb lesz, fog a szesz a mostaninál sokkal drágább áron kelni. Legjobb ga­bona- vagy burgonyaszesz foka 45Vs—46 kr, silányabb 45Vt—45 m/2 májusban átadandó gyárt­mányra 47—48 kr, május—augusztusban átadan­­dóra 44— 49 ]/2 kr, előlegeztetik. Triest, jan. 27. Gabon­a vásárunk csen­des. Elkelt 3500 ft magyarhoni 118/1­9 fon­­tos búza üzérkedésre 7 írton, 2000—4000 st. Ibrailai kukoricza julius—augusztusban átveendő 3­65 kron ezüstben. (C. B.) Odessa, jan. 18. A külföldről érke­zett kedvező jelentések következtében a lefolyt héten élénkebb volt a vásárlás, közép minőségű búza 15—20 képekkel drágábban kelt. De véle­ményünk szerint nem kevéssé csalódik az, ki az angolhoni élénk üzletről azt hiszi, hogy hosszú tartamú lesz. Vidéki tudósítás. (P. J.) II. Szombat, jan. 28. Vinczenapi országos vásárunk, melyhez előre se biztunk na­gyon, még túltett silányságával várakozásunkon. Minden üzlet­ágban nagy pangás volt észrevehető, s a forgalom minden vásári czikkben csekély volt. Gabnakészletünk kevés, s ámbár a rész utak miatt nem igen szaporodik új hozatalok által, még­is ez is fölösleges. — Legutóbbi tudó­sításom óta 3000 mérő árpa kelt el 2 ft 15 krajczárjával. (A gabnaárakat 1. a táblázatban. Szerk.) A gyapjú forgalom ezen vásáron más évek­ben több száz mázsára megy, most csak 150 m. kelt el. 7—8 fttal olcsóbban, mint az előbbi vá­sárkor állott; az árak így alakultak : kétnyiretü 75—80, nyári 80—75 ft. Zay gr. uradalma 1863- iki nyirését 145 ftjával adta el egy pesti kér­­ház­nak ; tavai ugyanezen gyapjú 175 ftjával kelt el, valamivel drágábban az akkori jegyzett áraknál. — Ökörbőr párja 22—25, tehénből’ p. 15—17, borjúbőr mázsája fej nélkül 95 — 100 ft. Szesz 45 krjával kináltatik fok szerint. Az incasso rész volt. Időjárásunk esős, 21-én villám és menydör­gés volt. Vetéseink, kivált a repczék szépek. (-------Debreczen, jan. 27. Időjárásunk, mely a hó elején kemény volt, most egészen ta­­vaszias ; a derült tiszta verőfényes napokat s rit­kábban előforduló esőzéseket hideg éjek váltják fel. Galnaüzletünkben kevés az élénkség, egy­részt a­miatt is, hogy a tulajdonosok a lenyomott árak következtében tartózkodók. (A galnaárakat 1. a táblázatban. Szerk.) Egyéb áruk közül is csak azt tartjuk fel­jegyzendőnek, hogy a szalonna má­zsája 20—24, a háj 24—28 ft. Vegyes. —­ A brünni vásár február 16-án veszi kez­detét és febr. 28-án fog bezáratni. Kirakásra és nagyban való eladásra febr. 12. 13 és 14-dike van szánva. Ezen napok előtt nem szabad semmit eladni. — Az északi vasút szállítási hivatalainak meghagyatott, ne vállaljanak el málhákat Varsóba való szállításra, mivel a vasúti összeköttetés Gra­­nica, Somovice és Varsó között félbe van sza­kítva. A felső sileziai pályán is, mint a sileziai lapban olvassuk, megszüntettetett a málhaszállí­­tás, szintúgy Poroszország részéről is.­­ A brassói levantei kereskedelmi egyesü­let megkeresésére, miszerint engedtessék meg a helybeli hivatalnak Moldva-Oláhországba román nyelven feladott sürgönyöket távirni és viszont, a cs. k. kereskedelmi ügyőrség tagadó választ adott, mivel a nemzetközti távirdai szerződések csak a franczia és német nyelven történő távírást enge­dik meg, még az angol és olasz nyelv használatát is bizonyos határok közé szorítván.­­ A „Moniteur“ valónak nyilatkoztatja azon hírt, miszerint a külügyőrségnél a Frankhon és Olaszország között kötött kereskedelmi szer­ződés aláíratott volna. A főakadály, mely ennek megkötésére nézve fenállt, az volt, hogy Frankhon és a bekeblezett olasz tartományok közt igen ked­vező kereskedési viszonyok léteznek és a turini kormány ezeket akarta alapul vétetni. De ezen szerződés megkötése inkább politikai fontosságú, mivel a bekeblezett tartományokra is szól, és így a „ faits accomplis“ igazolásának tekintendő, ezért Turinban, bele is egyeztek. „Ugyanezen tekinte­tek vezérelhették a turini kormányt a hajózási szer­ződés megkötésénél is, mely a franczia hajóknak fontos szabadalmakat biztosít, mint a parti hajó­zás jogát. Ezen szabadalom az olasz tengeri váro­sokban, és kivált Genuában nagy elégületlenséget okozott, és ezért adta be a tengerész ügyét Ricci, ki genuai születésű, lemondását. De úgy hallat­szik, mintha Ricci a király kivánatára lemondását visszavonta volna. — Az „Agramer Zeitung“ jelenti, hogy Sok­­csevic báró tábornagy a horvát vasút ügyé­ben Bécsbe utazott; az illető követség is nem so­kára fogná követni. — A cs. k. szab. tiszavidéki vasúttársaság a személy valamint az utipodgyász s nem fuvarkép feladott kocsi, ló s kutya-szállításnál létező 16 °/o dijpótlékot febr. 1-jétől fogva 10 °/o-ra szállítja le „0-g.“ Első évfolyam 1863. Beiktatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Gazdasági lapszemle, Szeged, jan. 27­ Az erdélyi és felsőma­­gyarországi tudósítások a forgalomnak sötét képét rajzolják, és legnagyobb sajnálkozásunkra tapasz­talnunk kell az épen ez oldalróli hatást saját üz­letünkre. Nézzük például a most folyó gyulai vásárt, mely egyike szokott lenni a legélénkebbek­nek e vidéken; ma érkezett tudósítások szerint azon helyzetben vagyunk, hogy, különösen a kéz­művek és nyersterményekre né­zve, a gyulai vá­sárt nem lehet e praedicatummal nevezni, mert forgalom tekintetében valóban nem is volt az. — Erdély és Felsőmagyarország nagyban szoktak ott képviselve lenni, s évenkint sok ezer érő ela­datni. Ha elfogadjuk is, hogy a tiszai vaspályávak­ egyenes összeköttetés e részeket közelebb hozván a gyárvárosokhoz, szükségleteiket első kézből veendik, mégis találkozand elég kereskedő, ki áruit a keleti piaczokat látogató nagykereskedők­től szerzi be, ha a határállamok felé kielégítő kelendőség mutatkoznék. A galicziai és erdélyi tudósítások megerősítik e rajzot — forduljunk mindenekelőtt a dunai államok s a határok­hoz legközelebb fekvő orosz tartományok felé : vajmi kevés remény mutatkozik az azon tartomá­nyokkal­ oly annyira szükséges belüzlet emel­kedésére. Gabnapiaczunk az utóbbi napokban a rész­utak miatt igen gyéren volt látogatva, a behozatal nagyobbrészt búza- és kukoriczára szorítkozott; az utóbbi czikk ára csekély kelendőség miatt 20 —30 krral esett, míg a tisztabúza s a többi sze­mestermények a legutóbb jegyzet árakon marad­tak. Az agro-emelkedés következtében a kiviteli ügy egy kis lendületet nyert a múlt szombati bé­csi gabonabörzén, s az üzlet mintha egy kissé emelkedő irányt akarna venni, miután ott a tiszta­búza 10 krral javult, s mintegy 30—35000 mérő kelt el. Szegedi piaczi árak: Repcze mérője 8 frt — kr. Borsó mérője 6 frt 20 kr. Lencse mé­rője 6 frt 10 kr. Paszuly m. 4 frt — kr. Köles m. 2 frt 40 kr. Burgonya m. 1 frt 20 kr. Marhahús fontja 18 kr. Juhhús fontja 15 kr. Sertéshús font­ja 20 kr. Szalonna mázsája 21 frt 50 kr. Zsir­it­­ezéje 42 kr. Lángliszt mázsája 12 frt — kr. Zsem­lyeliszt m. 6 frt 60 kr. Kenyérliszt itezéje 6 kr. Kukoriczaliszt itezéje 3 kr. Árpadara itezéje 6 kr. Köleskása itezéje 6 kr. Rizskása fontja 20 kr. Fa­olaj fontja 80 kr. Repczeolaj 40 kr. Lenmagolaj 50 kr. Új bor itezéje 10 kr. 0 bor itezéje 16 kr. Sör itezéje 14 kr. Gabona-pálinka itezéje 18 kr. Törköly-pálinka itezéje 25 kr. Szilva-pálinka i­­etéje 25 kr. Faggyú mázsája 32 frt — kr. Faggyú­­gyertya öntött fontja 36 kr, mártott fontja 30 kr. Szappan fontja 24 kr. Só fontja 10 kr. Körösfa 16 frt 80 kr. Tölgyfa öle 13 frt 20 kr. Lágyfa 8 ft 60 kr. Kőszén vékája 1 frt — kr. Széna m. 3 frt 60 kr. Szalma m. 1 frt 80 kr. Kender m. 19 frt — kr. Lén 41 frt. Sz. H. Balassa-Gyarmat, jan. 26. Idő­járásunk már nem ősziesnek, hanem valóban ta­­vasziasnak mondható. A hó és a jég elolvadt s a föld fagya annyira felengedett, hogy vidékünkön javában szántanak. Piaczi árak : tisztabuza pozso­nyi mérönkint 2 ft 90 kr. — 3 ft rozs 2 ft 40—2 ft 30 kr, árpa 2 ft­­ 1 ft 90 kr, zab 1 ft 20—1 ft 10 kr, burgonya 60 kr, borsó 3 ft 90, lencse 3 ft 10 kr, bab 3 ft 20 kr, mák 9 ft 20 kr, aszalt szilva 8 ft, pohánka 4 ft 80 kr, Besztercze - Bánya, január 19. Tisztabuza alsó ausztriai mérönkint 3 ft 90—50 kr, kétszeres 3 ft­­ 2 ft 50 kr, rozs 2 ft 40—20 kr, árpa 2 ft—1 ft 70 kr, zab 90 kr—1 ft 20 kr, kukoricza 2 ft 40 kr, burgonya 1 ft, egy itere borsó 7 kr, lencse 7 kr, bab 7 kr, köleskása 10 kr, S­e­l­m­e­c­z , jan. 17. Tisztabuza alsó-ausz­triai mérönkint 3 ft 40—25 kr, kétszeres 3 ft—2 ft 90 kr, rozs 2 ft 25 —15 kr, árpa 2 ft 15—8 kr, zab 1 ft 25 —20 kr, kukoricza 2 ft 42 kr, burgo­nya 1 ft 60 kr, K­ö­r­m­ö­c­z , jan. 17. Rozs pozsonyi mé­rönkint 2 ft 70 kr, zab 1 ft, köles 5 ft 80 kr, bab 4 ft, lencse 4 ft, borsó 4 ft, burgonya 1 ft 60 kr. F. M. K. L­o­s­o­n­c­z , jan. 22. Tisztabuza pozsonyi mérönkint 3 ft 80—20 kr, rozs 2 ft 20—1 ft 80 kr, kétszeres 3 ft—2 ft 20 kr, árpa 1 ft 72—40 kr, zab 1 ft 10 kr—1 ft, kukoricza 2 ft 5 kr, kö­leskása 5 ft, dara 4 ft 20 kr, burgonya 90 kr.

Next