A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)
1863-01-31 / 25. szám
.5-ik sz. Szombat, Jan. 31. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva* Egy hónapra...............................1 frt 75 k*. 3 hónapra . . ...... 5 frt------- 6 hónapra....................................10 frt-------- Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is,mindenkor a hó első napjától fog számittatni Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek teredik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Első évfolyam 1863. Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért . . .30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz.^földszint. Visszatekintés. II. Az 1862-diki év szomorú volt a magyar kereskedőkre nézve. Súlyos veszteségeket szenvedett, tekintélyes czégek megbuktak, és sokan elvesztették vagyonuknak tetemes részét. Tapasztalt, a kereskedés viszontagságaiban megőszült kalmárokat hallottunk eként felkiáltani: „Hasonló kereskedelmi évre nem emlékezünk; ilyen általános bizonytalanság az üzletben még soha sem volt!“ egyetlen egy ágazata a a kereskedésnek sem örvendett kivételnek mindannyi sínylette az áldozatokat és veszteségeket. Nem szokásunk a sötétet még feketébbre festeni, hanem azon üzlet év, amelyről szólanunk kell, oly homályos, komor színekben tűnik fel előttünk, hogy nem nyúlhatunk tollunkhoz azon kép rajzolására, mely kereskedelmi viszonyainkat és részben gazdászati és társadalmi állapotunkat tükrözi, anélkül, hogy fájdalmas érzés ne fogná el keblünket. Visszapillantásainkat megkezdjük áruink legjelentékenyebbek egyikével: Gyapjú. Minekelőtte az üzlet eredményéről szólanánk, bátorkodunk némi észrevételeket tenni, melyek természetük szerint a gazdászat köréhez tartoznak. Nincsen termény, mely oly gyorsan világkereskedelmi áruczikké emelkedett volna, mint a gyapjú. A finom gyapjutermelése e század elején még igen csekély volt; p. o. Boroszlóba alig szálitottak többet évenkint 2000 mázsánál; Ausztráliából 1806-ban mindössze néhány száz font érkezett ; miglen most Boroszlóra évenkint 100,000 mázsa körül, Angliába pedig Ausztráliából még nagyobb mennyiség szállittatik. Önviszonyainkra visszatérve, ki kell emelnünk, hogy a gyapjú 1849 óta fokozatosan emelkedett árában. A kereskedés élében vett részt e termények üzletben, ezáltal a termelőnek, alkalma nyílt már nyíráskor jövő évi terményét is szerződésileg eladni; az eladhatásnak könnyedsége okozta azt, hogy gazdáink közül sokan nem tartották szükségesnek nyájukat elengedőleg válogatni, elvénült jószágaikat kihányni és nyájaikat nemesebb fajzásra alkalmas birkákkal megújítani, mert szemük előtt leginkább azon félszeg törekvés állott : a gyapjútermelést a lehetőleg legtöbbre növelni. Természetes, hogy ily formán a gyapjú minőségének művelése szenvedett és a kellő kihányás elmulasztásának következtében, a gyapjú sok helyen elkóczosodott és fonalas lett; innen következik azután az, hogy ugyanazon egy nyájnak gyapjúja a zsákokban minőségére nézve különbözőképen mutatkozik, ami az eladást véghetetlenül nehezíti, mert a vevőnek, különösen a „külföldinek“ ilyféle gyapjúhoz nincsen bizodalma. A gyapjúnak meg nem válogatása a zsákolásnál legtöbb kárt okoz a termelőnek magának, mert ha a vevő egy részlet gyapjúból csak egyetlen egy zsákból is véletlenül egy marok rész gyapjút von ki, már természetesen azt következteti, hogy az egész mennyiségben sok ilyféle rész gyapjúnak kell lenni és ezáltal az egésznek árát lejebb nyomja, miglen figyelmes válogatás mellett, ha a roszabb gyapjúnemek egy vagy két zsákban elkülönítve volnának, akkor az egész mennyiségért megadhatná a vevő az illő árt, sőt még gyakran azt a kis mennyiségű csekélyebb gyapjút is ugyanazon az áron tartaná meg. Az ausztráliai és oroszországi gyapjúk egy átalában kiegyenlített mineműségben jelennek meg a piacon, mert ezen országokban a kihányásra, és a nyájhoz alkalmas kosok beszerzésére igen nagy gond fordíttatik. Ha a versenyt ki akarjuk állani, kell, hogy az okszerűbb birkatenyésztés szabályait szem előtt tartsuk, ezen felül teljes figyelmünket fordítsuk az úsztatásra és a kezelésre a nyírás és zsákolás alkalmával. A nyáj minden ágazatának gyapját elkülönítve kell zsákolni, a has, láb, homlokgyapját a bundától el kell különíteni, hasonlóképen a dögbőrökről lenyert gyapjút is külön kell kezelni. Egyátalában mindent el kell kerülni, ami csak távolról is oda mutathatna, hogy a vevőt ki akarnánk játszani. Mert egy oly üzletnél, mint a gyapjúkereskedés, ahol valóban alkalmazni lehet e közmondást : „A zsákban veszi a macskát“, (mert a szigorú átnézés lehetetlenné válik) az olyatén eljárás, mint amilyet imitt-amott, részint gondatlanságból, részint kész akarja tapasztalhatni, alkalmas a hitelt megrontani hosszú évekre. Figyelembe kell vennünk azt, hogy csekélyebb minéműségű gyapjúink a versenyt a világvásáron csak úgy állhatják ki, ha okszerűen, és a külföldi vevők igényeinek megfelelőleg kezeltetnek. Pest, jan. 30. A budapesti ipar- és kereskedelmi kamara folyó hó 14-dikén tartott ülése jegyzőkönyvéből kivesszük, hogy a kereskedelmi ügyőrség azt jelenti, miszerint a kamara azon folyamodását, melyben a sertés és gyapjú behozatal ellenében fennálló akadályok elhárítására kéri fel, az államügyőrség figyelmébe ajánlja. A magy. királyi helytartóság tudósítja a kamarát, miszerint az alkuszok megvizsgálása jövőben ismét a kamarától teljesítendő egy váltótörvényszéki ülnök jelenléte mellett, azonkívül felkérte a helytartó úr a kamarát, terjessze elő a vallás és kereskedelmi tanodákat, tanrendüket és vagyonukat illető adatokat, mely megbízásnak a kamara évi jelentésében meg is fog felelni. Ugyanezen ülésnél az elnök Kochmeister Frigyes úr, a postahivatal helyiségei szűk voltára, azok alkalmatlan helyzetére, és a közlekedés központjától való nagy távolságára vonta a gyűlés figyelmét. Nagyobb kényelmet kívánni a postától, fel van a közönség jogosítva. A vállalatokat nagyobb száma és legjelentékenyebbikei a nagykereskedések, pénzintézetek, a gőzhajózási társulat ügynöksége, a biztosító társulatok, a vasúti és szállítási hivatalok a Lipótvárosrészben vannak elhelyezve, és a postahivatal, melynek közöttük kellene lennie, igen távolra van tőlük. Az elnök azt indítványozza, keressék fel a helytartóság a postahivatal más helyre való áttételére, vagy ha ez, lehetséges nem volna, alakíttassék egy fiókintézet a Lipót város részében, mely a posta minden működésével, a pénzfelvételt kivéve, bírjon; ezen indítvány a jelenlevők által élénken helyeseltetik, és határozattá tétetik. A magyarhoni országos főparancsnokság a már a hadsereg számára megkezdett szabad gabonavásárlások érdekében felkéri a kamarát, tudósítsa időnként az üzlet folyamáról és az árak állásáról, azonkívül küldje meg évi jelentései egy-egy példányát. A kamara sajnálatát fejezi ki, hogy ezen megkeresésést nem teljesítheti, mivel a gabonaüzlet folyamáról nincs hivatalosan tudósítva, miért is a t. főparancsnokságot a gabonacsarnokra utalja, mely Pest és környéke gabonakereskedésének központja és naponként árjegyzékeket és kimerítő jelentéseket közöl. Kern Jakab úr közli a gyűléssel, hogy bizonyos gabonamennyiség átvételekor a vasúttársaságtól a beviteli vámon kívül, kövezetvám czime allatt nagyobb összeg fizetésére kényszeríttetett, mivel pedig az ilyen adónem a kereskedés emelésére nem igen alkalmas, indítványozza, keresse meg a t. kamara a város elöljáróságát a felnevezett vámadó megszüntetéséért. A kamara kéri az indítványozót, szerezzen magának tudomást ezen adónem jogczíméről, és ha önkény fordult volna elő, jelentse azt fel a városi hatóságnak és ha ennek hatása nem lenne, a kamara fogja a közlekedés érdekeinek gondját viselni. (Ezen a gabona után járó és a kereskedésre nyomasztólag ható adónemről lapunk 12-ik számában nagyobb czikkben szólottunk, és örülünk, hogy Kern Jakab úr ugyanezen ügyben felszólalt, kívánandó, hogy a kamara eréllyel karolja fel ezen ügyet. Szerk.) A kamara megbízza továbbá jegyzőjét, hogy jelölje ki az uj bélyegtörvény azon helyeit, melyek érthetőbb fogalmazást szükségelnek, és terjessze azután fel a pénzügyőrségnek. Theisz F. B. szóba hozza, a Pesten átmenő áruk számára alapítandó raktár ügyét és így Pest városa részére biztosítani azon előnyöket, melyeket egy ily lakhely nyújthat. Erre azt jegyezték meg, hogy ezen ügy máris hajótörést szenvedett, mivel a kívánt szabadalmak meg nem adattak, és igy a kellő pénzalap beszerzésére sincs remény, azonkívül ezen vállalat a dunai szerződéssel is némi ellentétben állana és jelenlegi kereskedési viszonyaink és a törvénykezés hiányai sem épen alkalmasak keresztülvitelére; a kamara tehát ezen ügy tárgyalását kedvezőbb időkre halasztotta. tott 1. sz. hordóstól 15%, 2. sz. 15%—153/ sz. 15%, örlött 15—15V3, finom mells hordó nélkül 15%—15% p. tallér. Gazdasági lapszemle. — A pest-losoncz-beszterczebányai pálya tárgyában a „Független“ a következő adatokat közli: A mennyire eddig tervben van a részvények 60,000 darabban 200 fijival fognak kibocsáttatni, úgy, hogy az egész összegük 12,000,000 ftot teend, ezenkívül pedig hypotheka, vagy elsőbbségi kötelezvények 1000, 500,200 s 100 frtjával fognak 6,000,000-ra rúgó összegben kiadatni, melynek 5% száztóli kamatja volna biztosítandó. E biztosítás bőven kitelik az engedélyes társulattól, mely a nagy jövösi szt István kőszénbányák birtokában van. Ezen bányák oly szilad alapot adnak a pálya vállalatnak, milyennel Ausztriában csak a Ferdinánd-északi pálya bir mely roppant kőszén eladásaiból nemcsak közvelenül, de közvetve, t. i. annak elszállítása által oly jövedelmet merít, mely leginkább vitte oly magasra e pálya részvényeinek értékét. Ezen solid támasz az északi pályát már eredetileg fölmenté az állam biztositékok utáni sóvárgástól. A pest-losonczi pálya e részben is hasonlít az északi pályához, mert az sem kért kamatbiztositékot az államtól, elkerülvén egyrészt a politikai fejtegetéseket, melyekkel a fenforgó körülmények közt az ilyen kérelem jár, és bízván másrészt azon gazdag hozomályban, melylyel hazánk földe — a szó teljes érelmében — anyagilag ellátta. A szent István kőszénnek most is már szép kerete van , ámbár a nagy szállítási bér nagyon is megdrágítja. Ha e kőszén kevés költséggel vitethetik termőhelyéről a főárosba és iparunk egyéb központjaira, ára felére is leszállhat, minthogy jóságára nézve vetélkedhetk a legkedveltebb kőszenekkel, biztossággal feltehető, miként rövid idő múlva nemcsak a pára közvetlen vidékein, de ezeken túl is minden ma kőszén concurrentiáját lehetlenné teendi. A Sz.István kőszénbánya részvényeit már most is a névleges éveken felül 20%-tól fizetik s kétsége sem szenved, hogy a bányatársulat, ha, egy kissé megerőltetné magát, vagy igénybe venné hitelét, lassacskán kiépithetné a pályavonali bányáitól kezdve Pestig. De korunkban az ipar nem szereti a fontolva haladást, és nem is igen roszul cselekszik, midőn a kincsekt, melyeket feltalált, minél előbb iparkodik értékelteni. Ennélfogva a társulat méltán óhajtja minél gyorsabban és minél nagyobb mérvben fejleszteni működését, mert a A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. nyerendő haszon nem egyedül a társulaté, hanem széles körben a vidéké is , melyen pályája keresztül hatol. A vállalatot nagyon fogja könnyíteni azon körülmény is, hogy a földbirtokosok, kiknek jószágait a vonal érintendi, a szükséges tért nemcsak igen jutányos áron, de még azon kikötés mellett is engedendik át, hogy földük árát részvényekben veendik. Ez irányban különösen Losoncz városa tünteté ki magát, mely egyúttal késznek nyilatkozott, hogy területén fekvő, a pálya által szükségelt oly telkeket, melyek nem a városéi, vagy maga váltandja be készpénzen, vagy a birtokosokkal megegyezvén felcserélendő más telkekkel. Előre látható, miszerint Pest városának lelkes közönsége e közhasznú vállalatot hasonló hazafias méltányossággal fogja támogatni. Végtére pedig ez irányban kiemelendő, hogy az építési anyagokat és a beruházási munkálatokat illetőleg is mára számos ajánlatok téteztek, melyek a fizetést vagy egészen, vagy legalább feléig készek részvényekben elfogadni. Mindezeknél fogva remélhető, hogy az engedélyes társulat állambiztosíték nélkül is fog vállalkozókat találni. Befejezésül megemlítendőnek tartom, hogy a pályának tervben lévő építményei közt legnevezetesebbek leendnek az úgynevezett „tábori kóroda“ melletti rakpart, melynek költsége 366,000 forintra tétetik, és a Szamos-Ujfalu melletti 360 ölnyi alagút, mely 340,000 forintba kerülend. Nagyvárad, jan. 27. Mai hetivásárunk a rész utak miatt nem a látogatóbbak közé tartozik, a forgalom középszerűek sem nevezhető. Rozs, bár az adók száma a vevőknél nagyobb, ára tartós, s igy tudomásunk szerint egy nagyobb körülbelül 1200 mérőnyi ősziét piaczi áron 10 krral felebb 2 ft 20 krral adatott el, piaczi ár kisebb összegekben 2 ft 10—15 kr. Tengeriben semmi forgalom, nagyobb összegekben m : 2 ft 40 kr. Kétszeres búza minden kérdés nélkül., Zab élénken keresve mérője 2 ft 40—50 kr. Árpa serfőzésre alkalmazás hiányában, másban semmi forgalom. Tiszta búzával a szükség jelenleg fedve, vevők a pénz hiánya, adók a csekély ár miatt tartózkodva, szinte csekély forgalom, ára első rendűnek 3 ft 70— 80 kr mérőnkint. Szeszben, felső megbízások, a helybeni csekély szükség hiányában a szónok szoros értelmében semmi forgalom, ára 30 fokú iezőnek 16 kr vevő ritka, adó számos. A piaczi árak általán véve, következők voltak : Tiszta búza 1-ső osztályú 4 ft 50 kr, 2-ad oszt. 4 ft — kr, 3-ad oszt. 3 ft 25 , rozs 1-sö rendű 3 ft 40 kr, 2-dik rendű 2 ft 30 kr, 1 tengeri 1-sö rendű 2 ft 50 kr, 2-ik rendű 2 ft 30 kr, 1 cseber uj bor 7 ft, 1 cseber ó bor 9 —10 ft 1 kis cseber gabnapálinka 5 ft 60 kr, 1 kis cseber szilvorium 10 ft 50 kr, 1 kis cseber tiszta törköly pálinka 9 ft, 1 iteze 30 fokú szesz 1672 kr. B. Margita, jan. 23-án tartott hetivásárunkon a piaczi árak következők voltak : Ausztr. mérő. Tiszta buza,3 ft 20 kr. Kétszeres 3 ft — kr. Rozs 2 ft 40 kr. Árpa 1 ft 80 kr. — Zab 1 ft 20 kr. — Szemes tengeri 2 ft 20 kr. — Krumpli 1 ft. 20 kr. Lencse 3 ft 20 kr. — Köleskása 4 ft 80 kr. Paszuly 3 ft 20 kr. Öreg cseber uj bor 6 ft . kr. O bor 8 ft. Steze zsir 40 kr. Sör 10 kr. Pálinka 20 kr. Font sertés hús 16 kr. Marhahús 11 kr. Szalonna uj. .22 kr. Szappan 30 kr. Faggyú gyertya 40 kr. Öl. keményfa 7 ft. Ágfa 5 ft. 10 fatos részlet széna 20 kr. Szalma 6 kr. Darab közép testű ökör 80 ft. Közép testű tehén 40 ft. B. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. _ c Bécsi börze január 29-én. Gat>Om.aár SL ]* PestenVidéken Más Piacz 0 k0 n Alsó austriai mérő Leg-LegcSN nyőr jan. 24. Nagy-Szombat jan. 28. Miskolcz jan.28. Leibach jan.27. Prag jan. 27. szerint. Súly, font alant Középmagasb ■S Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Legszerint szerint alant magasb szerint alant magasb szerint alant magas szerint alant magast szerint alant magasb ál oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Búza bánsági, .... 85.87.88 4.— 4 35 4.50 87 83 4.50 4.70 79.85 3. — 3.95. 3.10 3.30 5.— 5.5 80.88 4.62 4.87 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.90 4. 4.10 <v— — — — — — — — — , --— _ ___ _ nnn ” 86.87.88 4.15 430 4.45 fl— — — — — — — —— — — — _ „ fehérmegyei. . . 837...84.85 3.90 4.15 4.25 a?— — — — — —— — — — — — — — „ bácskai .... 83.. 84.85 3.80 3.90 4.0 8 4.85 3.95 4 —— — — — — — — — — _ _ Rozs............................... 76.78.80 2.55 2.60 2.75 78.80 2.70 2.80 76.80 2.80 2.50 2.20 2 40— 3.24 3.30 77.82 3.31 3.52 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.35A 70.71 2.— 2.10 68.73 1.60 2.15— 1.60.80— 2.90 3.69.74 2.42 2.65 1 „ takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 1.95— — — — — —— — — — — — _ _ 1 Zab.................................... 45.47.50 1.45 1.50 1.57 44.46 1.37 1.43 48.49 1.50 1.60— 1.20 1.30— 2.20 2.25 49.50 1.47 1.58 1 Kukoricza pesti . . ■ 79.81 2.30 2.35 2.42 SZ.— 2.30 2.40 82 85 1.75 2.10— 1.60 1.80— 3.40 3.46# _ I — n „ „ bánsági . . 82.84 2.45 2.55 2.60— — — — —— — — — — — — — _ i — 1 Köles...............................— — — — 81.83 2.10 2.20— — — — 2.10 2.20— 3.— 3.5_ _ 5 Bab................................— 2.85 3. 3.150 — — — — — — — — — — — — — _ 1 Répcze .......................... 7.75 8. 8.20$ — 1 i c Államadósság. ts Metalliques 100 frtos 4>7o-es n n n 5%-es nem. köles. „ „ Földtehermentesitési kötelezvények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ „ „ erdélyi „ „ Az austriai bank záloglevelei. 59/0-es 12 hóra szóló 100 frtos 6 évre „ „ „ 10 „ „ , , sorsolható 105 „ Sorsjegyek ház. n. évi teljes „ Sept. 1. n ötödr. „ n * „ teljes ötödr. Jan. Mai 2. „ Jan. 2. ,si „ Jun. 18 » n 1 „ „ Jan. 3. Juni 15. n Jan » 40 Marc. 15. 40 Marc. 16. „ Jan. 3. 20 Dec. 1. „ Dec. 15. 10 Máj. 1. Comp rentpapirle Jan. 2. Adott Tartott ár ár 75.30 75.40 66.-66.20 82.30 82.40 75.-75.50 74.50 75.-73.-73.50 104.50104!75 100.—100.50 90.—90.50 146.25146 75 143.75144.— 92.25 92.50 92 45 92.55 93.80 93.90 132.90133.-98.50 99._ 122.—122 50 36.50 37.-95.—96.-37.25 37.75 38.50 39.— 36.—36.50 38.25 38.75 21.50 22.-23.50 24.-17.-17.25 17.— 17.50 Elsőbbségi kötvények. Államvaspálya 275 frk. Lomb.-velenczei „ 105 ftos Osztr. Lloyd „ n Részvények. Északi vasút 205.50 frtos .Ham „ 500 frank Déli „ 350 „ Nyugati „ 210 , Tiszai „ 200 „ Bankrészvény — — Hitelintézet 200 „ Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd „ „ Váltók (3 hóra). Páris 100 frank ng 3 °/« látra „ 47. Pénznemek. Korona.......................... Császári arany . . . . Reczés .......................... Napoleond’or..................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................... Adott ár 130.— 122.— 93.185.60 234.— 270.— 152.75 147.— 820.225.70 658.— 236.— 429.— 400.87.— 97.80 115.70 115.70 45.90 15.75 5.56 5.55 9.27 9.54 17 7. 114.Tartot ár 130.50 122.50 94.— 185.80 234.50 271.— 153.26 821.— 225.80 660. 238. 430. 402.— 87.10 97.90 115.75 115.70 46.— 15.80 5.57 5.56 9.28 9.56 1*78 114.50 Táviratok. Távirati tudósítás a bécsi börzeéről : jan. 30. —5% metaliques 75. 50. Nemzeti kölcsön 81.95. Bankrészvény 819. Hitelintézet 225. 80. Ezüst 114. Londoni váltók 115.50 Arany 5.54. — London, jan. 28. délután 4 óra 41 percz. A kamatláb felemelésének következtében, az áruvásár csendes és sülyedő volt. — Glasgow, jan. 28. délután 3 órakor. Nyersvas, vegyes szám, 54 silling. Leith, jan. 28. A gabona árfolyama lanyha, aki búzát el akart adni quarterenként 1 sillinget engedett. A liszt is olcsóbb volt. Pest, jan. 30. Az idő gyönyörű, a lég tiszta, reggel 5, nappal 10 foknyi meleg. Vízállás: 5' 100 felett. A mai gabonavásáron gyöngén folyt a buzábani üzlet, korántsem azért, mivel nem volt kedv a vásárláshoz, hanem inkább azért, mivel alig kináltatott valami. Kivált közép minőségű búza, mely a Rajna vidéken szükségeltetik alig árultatik; az üzlet alig fog élénkülni mig nagyobbszerü szállítások nem fognak érkezni. A gabonaárak szilárdan tartják az árjegyzékünkben látható magasságukat. — Egy newyorki f. hó 9-én kelt jelentésből kivesszük, hogy ott a búza és liszt ára szilárd. Múlt évi gabona kivitele 25.761,798 buste 1t tett. Bécs, jan. 29. Búza keresettebb vala, fogyasztás és kivitelre, részint pedig üzérkedésre legutóbbi vásárunk óta nagyobb termesztők részéről 50,000 m. (?) adatott el. Noha ezen mennyiség mint látjuk nyomott árakon kelt, a nagyobb forgalom az árak és üzlet javulását is kilátásba helyezi. Szesz üzlet lanyha, jó gyártmány 45% kr, repeteolaj 36 frt, 150 m. fésűs gyapjú egyik csehországi gyár számára vásároltatott csökkent árakon. (W. K.) Lindau, jan. 25. A tegnapi gabonavásárra összesen 3918 seffel hozatott, elkelt 2017 seffel. Igen gyöngén történnek szállítmányok, ezért a tulajdonosok és termesztők magasabbra is tartják terményeiket. Búza 20.54—21.22. 6 krral olcsóbb, rozs 14.46—15.12, 56 krral olcsóbb, árpa 12.23—12.45; zab 7.12 — 7.36, 12 krral drágább. (Az árak délnémet értékben.) Magdeburg, jan. 26. Nyers ezukor élénk üzletnek örvendett 35—40,000 m. kelt el. Elég ajánltatott, és igen sok kerestetett, és ezért a múlt heti árak szilárd állást foglaltak el. A mai árak: Legfinomabb fehér ezukor 13—14%, fehér kemény 12%—12%, fehér kevésbé kemény 11% —12, halovány és sárgás 11%—11% porosz tallér. Tisztított ezukor mázsája e hét elején ismét Vb tallérral drágult, a kínált czikkek azonnal elkeltek, örlött ezukor is keresett vala, forgalma alig jelentéktelen. Mai árak : Legfinomabb tiszti Vidéki tudósítás. (F. L.) Török- Szent-Miklós jan. 29. Vetéseink szépen kikeltek, ami nálunk jó terméssel kecsegtet, mert ha erősek őszi vetéseink, akkor attól tartunk, hogy megdőlnek. A lanyha időjárás birkás gazdáinkon sokat segített, az ürüség és a meddők mindenfelé kijárnak és így bizodalmasan néznek a tavasz elé, s reményük kevés takarmányuk elég lesz. A marhavész eddig minket megkímélt, de a vidéken, a tanyákon, a szomszéd Szájelban már több hete mutatkozik, a betegség lefolyása itt szelíd jellemű, a megbetegedett jószág közül alig esik el % 1/1 l de, a többi fellábad, és az egész marha állományt tekintve, ott is hol kiütött a baj, alig vitte el % — %-dát. (K. A.) M. Sziget, jan. 24. Üzlet életünkből jelentékenyebb adatokkal nem szolgálhatok, mert nincsenek. Gabnapiaczunkon a kelendőség csekély, a hozatalok számba se vehetők, s az üzletirányban nincs megállapodás. A árakat így jegyezzük : Búza 82 fnt, 3.50; rozs 78 fnt, 2.60; árpa 76 fnt, 2.40; zab 48 fnt, 1.40; kukoricza 80 fnt, 2.60. — Ökör párja 110—150., tehén db 20—50., borjú db 4—6., disznó 20—30. — Bor akója 6— 12. Gyapjú m. 20—28 (miféle?) szalona 25—30; lenolaj 70—80; egy pár ökörbőr 20—25; tehénbőr 16—18; tinóbőr 5—6 ft. 0. é. Időjárásunk esős fagygyal. (M. G.) Miskolcz, jan. 28. Üzletünk átalában pang, hozatalok volnak, de vevő kevés találkozik. Egy haszonbérlő eladott 100 köböl búzát próbára Veronába, de nem tudhatni meg, mi áron ? Gubics több ezer mázsa hever a vidéken de sem a kereskedőknek sem a tulajdonosoknak nincs nagy kedvök, a mostani körülmények közt a vásárhoz. (A gabna árak 1 a táblázatban. Szerk.) Időjárásunk esős, az utak roszak. Vegyes. — Az erdélyi vasút előleges költségvetését a hires mérnök Ghega lovag, 60 millióra teszi; más oldalról azt 80 millióra számítják, s igy valószinü, hogy e két tétel között lesz, a megállapodás a kamatbiztositásra nézve. A kereskedelmi ministerium meghívta a válalkozó tőzséreket az egyezkedésre; hasonlóképen indítvány fog tétetni a vasút tovább építésére a Bodza szorostól Galáczig. A londoni bank a kamatlábat 4 száztékról 5-re emelte. A déli vaspálya vonal igazgatósága közhírré teszi, hogy 1-ső febrtól fogva az oly kávé, bor és rizs küldeményekért mellyek nincsenek egészen jó zsákokba varrva és keresztben erős kötéllel lekötve, felelősséget nem vállal. Ha e kellékeknek nincsen elég téve, a küldőnek a szálltó levélen el kell ismernie, hogy az áru tulajdon veszélyére és felelősségére küldetett, ellenkező esetre vissza fog utasítatni. (Folytatása a 4-dik oldalon.)