A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)

1863-01-31 / 25. szám

.5-ik sz. Szombat, Jan. 31. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva* Egy hónapra...............................1 frt 75 k*. 3 hónapra . . ...... 5 frt------- 6 hónapra....................................10 frt--------­ Az elő­fizeté­s az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is,mindenkor a hó első napjától fog számittatni Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztés iroda: Ferencziek­ tere­dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Első évfolyam 1863. Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért . . .30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. Kiadó-hivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz.^földszint. Visszatekintés. II. Az 1862-diki év szomorú volt a ma­gyar kereskedőkre nézve. Súlyos vesztesé­geket szenvedett, tekintélyes czégek meg­buktak, és sokan elvesztették vagyonuk­nak tetemes részét. Tapasztalt, a kereske­dés viszontagságaiban megőszült kalmáro­kat hallottunk eként felkiáltani: „Hasonló kereskedelmi évre nem emlékezünk; ilyen általános bizonytalanság az üzletben még soha sem volt!“ egyetlen egy ágazata a a kereskedésnek sem örvendett kivételnek mindannyi sínylette az áldozatokat és vesz­teségeket. Nem szokásunk a sötétet még feke­tébbre festeni, hanem azon üzlet év, a­mely­ről szólanunk kell, oly homályos, komor színekben tűnik fel előttünk, hogy nem nyúlhatunk tollunkhoz azon kép rajzolá­sára, mely kereskedelmi viszonyainkat és részben gazdászati és társadalmi állapotun­kat tükrözi, anélkül, hogy fájdalmas érzés ne fogná el keblünket. Visszapillantásainkat megkezdjük áru­ink legjelentékenyebbek egyikével: Gyapjú. Minekelőtte az üzlet eredményéről szólanánk, bátorkodunk némi észrevétele­ket tenni, melyek természetük szerint a gazdászat köréhez tartoznak. Nincsen termény, mely oly gyorsan világkereskedelmi áruczikké emelkedett volna, mint a gyapjú. A finom gyapjuter­­melése e század elején még igen csekély volt; p. o. Boroszlóba alig szálitottak töb­bet évenkint 2000 mázsánál; Ausztráliából 1806-ban mindössze néhány száz font érke­zett ; miglen most Boroszlóra évenkint 100,000 m­ázsa körül, Angliába pedig Ausz­tráliából még nagyobb mennyiség szállit­­tatik. Önviszonyainkra visszatérve, ki kell emelnünk, hogy a gyapjú 1849 óta foko­zatosan emelkedett árában. A kereskedés élében vett részt e termények­ üzletben, ez­által a termelőnek, alkalma nyílt már nyí­ráskor jövő évi terményét is szerződésileg eladni; az eladhatásnak könnyedsége okoz­ta azt, hogy gazdáink közül sokan nem tartották szükségesnek nyájukat elengedő­­leg válogatni, elvénült jószágaikat kihány­ni és nyájaikat nemesebb fajzásra alkal­mas birkákkal megújítani, mert szemük előtt leginkább azon félszeg törekvés ál­lott : a gyapjútermelést a lehetőleg legtöbbre növelni. Természetes, hogy ily formán a gyapjú minőségének műve­lése szenvedett és a kellő kihányás elmu­lasztásának következtében, a gyapjú sok helyen elkóczosodott és fonalas lett; innen következik azután az, hogy ugyanazon egy nyájnak gyapjúja a zsákokban minősé­gére nézve különbözőképen mutatkozik, a­mi az eladást véghetetlenül nehezíti, mert a vevőnek, különösen a „külföldinek“ ily­­féle gyapjúhoz nincsen bizodalma. A gyapjúnak meg nem válogatása a zsákolásnál legtöbb kárt okoz a termelő­nek magának, mert ha a vevő egy részlet gyapjúból csak egyetlen egy zsákból is véletlenül egy marok rész gyapjút von ki, már természetesen azt következteti, hogy az egész mennyiségben sok ilyféle rész gyapjúnak kell lenni és ezáltal az egész­nek árát lejebb nyomja, miglen figyelmes válogatás mellett, ha a roszabb gyapjúne­­mek egy vagy két zsákban elkülönítve volnának, akkor az egész mennyiségért megadhatná a vevő az illő árt, sőt még gyakran azt a kis mennyiségű csekélyebb gyapjút is ugyanazon az áron tartaná meg. Az ausztráliai és oroszországi gyap­júk egy átalában kiegyenlített mineműség­­ben jelennek meg a piac­on, mert ezen or­szágokban a kihányásra, és a nyájhoz al­kalmas kosok beszerzésére igen nagy gond fordíttatik. Ha a versenyt ki akarjuk állani, kell, hogy az okszerűbb birkatenyésztés szabályait szem előtt tartsuk, ezen felül teljes figyelmünket fordítsuk az úsztatásra és a kezelésre a nyírás és zsákolás alkal­mával. A nyáj minden ágazatának gyap­­ját elkülönítve kell zsákolni, a has, láb, homlokgyapját a bundától el kell külö­níteni, hasonlóképen a dögbőrökről le­ny­ert gyapjút is külön kell kezelni. Egyátalában mindent el kell kerülni, a­mi csak távolról is oda mutathatna, hogy a vevőt ki akarnánk játszani. Mert egy oly üzletnél, m­int a gyapjúkereskedés, a­hol valóban alkalmazni lehet e közmondást : „A zsákban veszi a macskát“, (mert a szi­gorú átnézés lehetetlenné válik) az olyatén eljárás, mint a­milyet imitt-amott, részint gondatlanságból, részint kész akarja ta­pasztalhatni, alkalmas a hitelt megrontani hosszú évekre. Figyelembe kell vennünk azt, hogy csekélyebb minéműségű gyapjúink a versenyt a világ­vásáron csak úgy állhat­ják ki, ha okszerűen, és a külföldi vevők igényeinek megfelelőleg kezeltetnek. Pest, jan. 30. A buda­pesti ipar- és kereskedelmi ka­mara folyó hó 14-dikén tartott ülése jegyző­könyvéből kivesszük, hogy a kereskedelmi ügyőr­­ség azt jelenti, miszerint a kamara azon folyamo­dását, melyben a sertés és gyapjú behozatal elle­nében fennálló akadályok elhárítására kéri fel, az államügyőrség figyelmébe ajánlja. A magy. kirá­lyi helytartóság tudósítja a kamarát, miszerint az alkuszok megvizsgálása jövőben ismét a kamará­tól teljesítendő egy váltótörvényszéki ülnök jelen­léte mellett, azonkívül felkérte a helytartó úr a kamarát, terjessze elő a vallás és kereskedelmi ta­nodákat, tanrendüket és vagyonukat illető adato­kat, mely megbízásnak a kamara évi jelentésében meg is fog felelni. Ugyanezen ülésnél az elnök Kochmeister Frigyes úr, a postahivatal helyiségei szűk voltára, azok alkalmatlan helyzetére, és a közlekedés köz­pontjától való nagy távolságára vonta a gyűlés figyelmét. Nagyobb kényelmet kívánni a postától, fel van a közönség jogosítva. A vállalatokat na­gyobb száma és legjelentékenyebbikei a nagyke­reskedések, pénzintézetek, a gőzhajózási társulat ügynöksége, a biztosító társulatok, a vasúti és szállítási hivatalok a Lipót­város­részben vannak elhelyezve, és a postahivatal, melynek közöttük kellene lennie, igen távolra van tőlük. Az elnök azt indítványozza, keressék fel a helytartóság a posta­hivatal más helyre való áttételére, vagy ha ez, lehetséges nem volna, alakíttassék egy fiókin­tézet a Lipót város részében, mely a posta minden működésével, a pénzfelvételt kivéve, bírjon; ezen indítvány a jelenlevők által élénken helyeseltetik, és határozattá tétetik. A magyarhoni országos főparancsnokság a már a hadsereg számára megkezdett szabad gabo­navásárlások érdekében felkéri a kamarát, tudó­sítsa időnként az üzlet folyamáról és az árak állá­sáról, azonkívül küldje meg évi jelentései egy-egy példányát. A kamara sajnálatát fejezi ki, hogy ezen megkeresésést nem teljesítheti, mivel a gabonaüz­let folyamáról nincs hivatalosan tudósítva, miért is a t. főparancsnokságot a gabona­csarnokra utalja, mely Pest és környéke gabonakereskedésének központja és naponként árjegyzékeket és kimerítő jelentéseket közöl. Kern Jakab úr közli a gyűléssel, hogy bizo­nyos gabona­mennyiség átvételekor a vasúttársa­ságtól a beviteli vámon kívül, kövezetvám czime allatt nagyobb összeg fizetésére kényszeríttetett, mivel pedig az ilyen adónem a kereskedés emelé­­­sére nem igen alkalmas, indítványozza, keresse meg a t. kamara a város elöljáróságát a felneve­zett vámadó megszüntetéséért. A kamara kéri az indítványozót, szerezzen magának tudomást ezen adónem jogczíméről, és ha önkény fordult volna elő, jelentse azt fel a városi hatóságnak és ha en­nek hatása nem lenne, a kamara fogja a közleke­dés érdekeinek gondját viselni. (Ezen a gabona után járó és a kereskedésre nyomasztólag ható adónemről lapunk 12-ik számában nagyobb czikk­­ben szólottunk, és örülünk, hogy Kern Jakab úr ugyanezen ügyben felszólalt, kívánandó, hogy a kamara erél­lyel karolja fel ezen ügyet. Szerk.) A kamara megbízza továbbá jegyzőjét, hogy jelölje ki az uj bélyegtörvény azon helyeit, melyek érthetőbb fogalmazást szükségelnek, és terjessze azután fel a pénzügyőrségnek. Theisz F. B. szóba hozza, a Pesten átmenő áruk számára alapítandó raktár ügyét és így Pest városa részére biztosítani azon előnyöket, melye­ket egy ily lakhely nyújthat. Erre azt jegyezték meg, hogy ezen ügy máris hajótörést szenvedett, mivel a kívánt szabadalmak meg nem adattak, és igy a kellő pénzalap beszerzésére sincs remény, azonkívül ezen vállalat a dunai szerződéssel is némi ellentétben állana és jelenlegi kereskedési viszonyaink és a törvénykezés hiányai sem épen alkalmasak keresztülvitelére; a kamara tehát ezen ügy tárgyalását kedvezőbb időkre halasztotta. tott 1. sz. hordóstól 15%, 2. sz. 15%—153/ sz. 15%, örlött 15—15V3, finom mells hordó nél­­­­kül 15%—15% p. tallér. Gazdasági lapszemle. — A pest-losoncz-beszterczebányai pálya tár­gyában a „Független“ a következő adatokat közli: A mennyire eddig tervben van a részvények 60,000 darabban 200 fijival fognak kibocsáttatni, úgy, hogy az egész összegük 12,000,000 ftot teend, ezenkívül pedig hypotheka, vagy elsőbbségi kö­telezvények 1000, 500,200 s 100 frtjával fognak 6,000,000-ra rúgó összegben kiadatni, melynek 5% száztóli kamatja volna biztosítandó. E biztosítás bőven kitelik az engedélyes tár­sulattól, mely a nagy jövösi szt István kőszénbá­­nyák birtokában van. Ezen bányák oly szila­d alapot adnak a pá­lya vállalatnak, milyennel Ausztriában csak a Ferdinánd-északi pálya bir mely roppant kőszén eladásaiból nemcsak közvelenül, de közvetve, t. i. annak elszállítása által oly jövedelmet merít, mely leginkább vitte oly magasra e pálya rész­vényeinek értékét. Ezen solid támasz az északi pályát már ere­detileg fölmenté az állam biztositékok utáni sóvár­gástól. A pest-losonczi pálya e részben is hasonlít az északi pályához, mert az sem kért kamatbizto­­sitékot az államtól, elkerülvén egyrészt a politi­kai fejtegetéseket, melyekkel a fenforgó körülmé­nyek közt az ilyen kérelem jár, és bízván más­részt azon gazdag hozomályban, melylyel hazánk földe — a szó teljes érelmében — anyagilag ellátta. A szent István kőszénnek most is már szép kerete van , ámbár a nagy szállítási bér nagyon is megdrágítja. Ha e kőszén kevés költséggel vitet­hetik termő­helyéről a fő­árosba és iparunk egyéb központjaira, ára felére is leszállhat, minthogy jó­ságára nézve vetélkedhetk a legkedveltebb kő­szenekkel, biztossággal feltehető, miként rövid idő múlva nemcsak a pára közvetlen vidékein, de ezeken túl is minden ma kőszén concurrentiáját lehetlenné teendi. A Sz.­István kőszénbánya részvényeit már most is a névleges éveken felül 20%-tól fizetik s kétsége sem szenved, hogy a bányatársulat, ha, egy kissé megerőltetné magát, vagy igénybe venné hitelét, lassacskán kiépithetné a pályavonali bá­nyáitól kezdve Pestig. De korunkban az ipar nem szereti a fontolva haladást, és nem is igen roszul cselekszik, midőn a kincsekt, melyeket feltalált, minél előbb iparkodik értékelteni. Ennélfogva a társulat méltán óhajtja minél gyorsabban és minél nagyobb mérvben fejleszteni működését, mert a A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. nyerendő haszon nem egyedül a társulaté, hanem széles körben a vidéké is , melyen pályája keresz­tül hatol. A vállalatot nagyon fogja könnyíteni azon körülmény is, hogy a földbirtokosok, kiknek jó­szágait a vonal érintendi, a szükséges tért nem­csak igen jutányos áron, de még azon kikötés mellett is engedendik át, hogy földük árát részvé­nyekben veendik. Ez irányban különösen Lo­­soncz városa tünteté ki magát, mely egyúttal késznek nyilatkozott, hogy területén fekvő, a pá­lya által szükségelt oly telkeket, melyek nem a városéi, vagy maga váltandja be készpénzen, vagy a birtokosokkal megegyezvén felcserélendő más telkekkel. Előre látható, miszerint Pest városának lelkes közönsége e közhasznú vállalatot hasonló hazafias méltányossággal fogja támogatni. Végtére pedig ez irányban kiemelendő, hogy az építési anyagokat és a beruházási munkálatokat illetőleg is már­a számos ajánlatok téteztek, melyek a fize­tést vagy egészen, vagy legalább feléig készek részvényekben elfogadni. Mindezeknél fogva remélhető, hogy az enge­délyes társulat állambiztosíték nélkül is fog vál­lalkozókat találni. Befejezésül megemlítendőnek tartom, hogy a pályának tervben lévő építményei közt legneve­zetesebbek leendnek az úgynevezett „tábori kó­­roda“ melletti rakpart, melynek költsége 366,000 forintra tétetik, és a Szamos-Ujfalu melletti 360 ölnyi alagút, mely 340,000 forintba kerülend. Nagyvárad, jan. 27. Mai hetivásárunk a rész utak miatt nem a látogatóbbak közé tartozik, a forgalom középszerűe­k sem nevezhető. Rozs, bár az adók száma a vevőknél nagyobb, ára tar­tós, s igy tudomásunk szerint egy nagyobb körül­belül 1200 mérőnyi ősziét piaczi áron 10 krral felebb 2 ft 20 krral adatott el, piaczi ár kisebb összegekben 2 ft 10—15 kr. Tengeriben semmi forgalom, nagyobb összegekben m : 2 ft 40 kr. Kétszeres búza minden kérdés nélkül., Zab élén­ken keresve mérője 2 ft 40—50 kr. Árpa serfő­zésre alkalmazás hiányában, másban semmi forga­lom. Tiszta búzával a szükség jelenleg fedve, ve­vők a pénz hiánya, adók a csekély ár miatt tartóz­kodva, szinte csekély forgalom, ára első rendű­nek 3 ft 70— 80 kr mérőnkint. Szeszben, felső megbízások, a helybeni csekély szükség hiányá­ban a szónok szoros értelmében semmi for­galom, ára 30 fokú i­ezőnek 16 kr vevő ritka, adó számos. A piaczi árak általán véve, következők voltak : Tiszta búza 1-ső osztályú 4 ft 50 kr, 2-ad oszt. 4 ft — kr, 3-ad oszt. 3 ft 25 , rozs 1-sö rendű 3 ft 40 kr, 2-dik rendű 2 ft 30 kr, 1 tengeri 1-sö rendű 2 ft 50 kr, 2-ik rendű 2 ft 30 kr, 1 cseber uj bor 7 ft, 1 cseber ó bor 9 —10 ft 1 kis cseber gabnapálinka 5 ft 60 kr, 1 kis cseber szilvorium 10 ft 50 kr, 1 kis cseber tiszta törköly pálinka 9 ft, 1 iteze 30 fokú szesz 1672 kr. B. M­a­r­g­i­t­a, jan. 23-án tartott hetivásárunkon a piaczi árak következők voltak : Ausztr. mérő. Tiszta buza,3 ft 20 kr. Kétszeres 3 ft — kr. Rozs 2 ft 40 kr. Árpa 1 ft 80 kr. — Zab 1 ft 20 kr. — Szemes tengeri 2 ft 20 kr. — Krumpli 1 ft. 20 kr. Lencse 3 ft 20 kr. — Köleskása 4 ft 80 kr. Pa­­szuly 3 ft 20 kr. Öreg cseber uj bor 6 ft . kr. O bor 8 ft. Steze zsir 40 kr. Sör 10 kr. Pálinka 20 kr. Font sertés hús 16 kr. Marhahús 11 kr. Sza­lonna uj. .22 kr. Szappan 30 kr. Faggyú gyertya 40 kr. Öl. keményfa 7 ft. Ágfa 5 ft. 10 fatos rész­let széna 20 kr. Szalma 6 kr. Darab közép testű ökör 80 ft. Közép testű tehén 40 ft. B. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. _ c Bécsi börze január 29-én. G­a­t>O­m.­a­­á­r SL ]* P­e­s­tenV­i­dé­k­en Más P­ia­c­z 0 k0 n Alsó austriai mérő Leg-Leg­cSN nyőr jan. 24. Nagy-Szombat jan. 28. Miskolcz jan.28. Leibach jan.27. Prag jan. 27. szerint. Súly, font alant Középmagasb ■S Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg Súly, font Leg-Leg-Súly, font Leg-Leg­szerint szerint alant magasb szerint alant magasb szerint alant magas szerint alant magast szerint alant magasb ál oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Búza bánsági, .... 85.87.88 4.— 4 35 4.50 87 83 4.50 4.70 79.85 3. — 3.95­­­. 3.10 3.30 5.— 5.5 80.88 4.62 4.87 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.90 4. 4.10 <v— — — — — — — — — , --— _ ___ _ n­n­n ” 86.87.88 4.15 4­30 4.45 fl— — — — — — — —­­— — — — _ „ fehérmegyei. . . 837...84.85 3.90 4.15 4.25 a?— — — — — —­­— — — — — — — — „ bácskai .... 83­­.. 84.85 3.80 3.90 4.0 8 4.85 3.95 4 —— — — — — — — — — _ _ Rozs............................... 76.78.80 2.55 2.60 2.75 78.80 2.70 2.80 76.80 2.80 2.50­ 2.20 2 40— 3.24 3.30 77.82 3.31 3.52 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.35A 70.71 2.— 2.10 68.73 1.60 2.15— 1.60­­.80— 2.90 3.­69.74 2.42 2.65 1 „ takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 1.95— — — — — —­­— — — — — — _ _ 1 Zab.................................... 45.47.50 1.45 1.50 1.57 44.46 1.37 1.43 48.49 1.50 1.60— 1.20 1.30— 2.20 2.25 49.50 1.47 1.58 1 Kukoricza pesti . . ■ 79.81 2.30 2.35 2.42 SZ.— 2.30 2.40 82 85 1.75 2.10— 1.60 1.80— 3.40 3.46# _ I — n „ „ bánsági . . 82.84 2.45 2.55 2.60— — — — —­­— — — — — — — — _ i — 1 Köles...............................— — — — 81.83 2.10 2.20— — — — 2.10 2.20— 3.— 3.5_ _ 5 Bab................................— 2.85 3. 3.150 — — — — — — — — — — — — — _ 1 Répcze .......................... 7.75 8. 8.20$ — 1 i c Államadósság.­ ­ ts Metalliques 100 frtos 4>7o-es n n n 5%-es nem. köles. „ „ Földteh­ermentesitési kötelez­vények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ „ „ erdélyi „ „ Az austriai bank záloglevelei. 59/0-es 12 hóra szóló 100 frtos 6 évre „ „ „ 10 „ „ , , sorsolható 105 „ Sorsjegyek ház. n. évi teljes „ Sept. 1. n ötödr. „ n * „ teljes ötödr. Jan. Mai 2. „ Jan. 2. ,si „ Jun. 18 » n 1 „ „ Jan. 3. Juni 15. n Jan­ » 40 Marc. 15. 40 Marc. 16. „ Jan. 3. 20 Dec. 1. „ Dec. 15. 10 Máj. 1. Comp rentpapirle Jan. 2. Adott Tartott ár ár 75.30 75.40 66.-66.20 82.30 82.40 75.-75.50 74.50 75.-73.-73.50 104.50104!75 100.—100.50 90.—90.50 146.25146 75 143.75144.— 92.25 92.50 92 45 92.55 93.80 93.90 132.90133.-98.50 99._ 122.—122 50 36.50 37.-95.—96.-37.25 37.75 38.50 39.— 36.—36.50 38.25 38.75 21.50 22.-23.50 24.-17.-17.25 17.— 17.50 Elsőbbségi kötvények. Államvaspálya 275 frk. Lomb.-velenczei „ 105 ftos Osztr. Lloyd „ n Részvények. Északi vasút 205.50 frtos .Ham „ 500 frank Déli „ 350 „ Nyugati „ 210 , Tiszai „ 200 „ Bankrészvény — — Hitelintézet 200 „ Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhíd „ „ Váltók (3 hóra). Páris 100 frank ng 3 °/« látra „ 47. Pénznemek. Korona.......................... Császári arany . . . . Reczés .......................... Napoleond’or..................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................... Adott ár 130.— 122.— 93.­185.60 234.— 270.— 152.75 147.— 820.­225.70 658.— 236.— 429.— 400.­87.— 97.80 115.70 115.70 45.90 15.75 5.56 5.55 9.27 9.54 1­7­ 7. 114.­Tartot ár 130.50 122.50 94.— 185.80 234.50 271.— 153.26 821.— 225.80 660. 238. 430. 402.— 87.10 97.90 115.75 115.70 46.— 15.80 5.57 5.56 9.28 9.56 1*78 114.50 Táviratok. Távirati tudósítás a bécsi börzeéről : jan. 30. —5% metaliques 75. 50. Nemzeti kölcsön 81.95. Bankrészvény 819. Hitelintézet 225. 80. Ezüst 114. Londoni váltók 115.50 Arany 5.54. — London, jan. 28. délután 4 óra 41 percz. A kamatláb felemelésének követ­keztében, az áruvásár csendes és sülyedő volt. — Glasgow, jan. 28. délután 3 óra­kor. Nyersvas, vegyes szám, 54 silling. Leith, jan. 28. A gabona árfolyama lanyha, a­ki búzát el akart adni quarte­­renként 1 sillinget engedett. A liszt is ol­csóbb volt. Pest, jan. 30. Az idő gyönyörű, a lég tiszta, reggel 5, nappal 10 foknyi meleg. Vízállás: 5' 10­­0 felett. A mai gabona­vásáron gyöngén folyt a buzá­­bani üzlet, korántsem azért, mivel nem volt kedv a vásárláshoz, hanem inkább azért, mivel alig kináltatott valami. Kivált közép minőségű búza, mely a Rajna vidéken szükségeltetik alig árultatik; az üzlet alig fog élénkülni mig nagyobbszerü szállítások nem fognak érkezni. A gabonaárak szilárdan tartják az árjegyzékünkben látható ma­gasságukat. — Egy newyorki f. hó 9-én kelt jelentésből kivesszük, hogy ott a búza és liszt ára szilárd. Múlt évi gabona kivitele 25.761,798 b­u­s­t­e 1t tett. B­é­c­s, jan. 29. Búza keresettebb vala, fo­gyasztás és kivitelre, részint pedig üzérkedésre legutóbbi vásárunk óta nagyobb termesztők részé­ről 50,000 m. (?) adatott el. Noha ezen mennyiség mint látjuk nyomott árakon kelt, a nagyobb for­galom az árak és üzlet javulását is kilátásba he­lyezi. Szesz üzlet lanyha, jó gyártmány 45% kr, repeteolaj 36 frt, 150 m. fésűs gyapjú egyik csehországi gyár számára vásároltatott csök­kent árakon. (W. K.) Lindau, jan. 25. A tegnapi gabonavásárra összesen 3918 seffel hozatott, elkelt 2017 seffel. Igen gyöngén történnek szállítmányok, ezért a tu­lajdonosok és termesztők magasabbra is tartják terményeiket. Búza 20.54—21.22. 6 krral ol­csóbb, rozs 14.46—15.12, 56 krral olcsóbb, árpa 12.23—12.45; zab 7.12 — 7.36, 12 krral drágább. (Az árak délnémet értékben.) Magdeburg, jan. 26. Nyers ezukor élénk üzletnek örvendett 35—40,000 m. kelt el. Elég ajánltatott, és igen sok kerestetett, és ezért a múlt heti árak szilárd állást foglaltak el. A mai árak: Legfinomabb fehér ezukor 13—14%, fehér kemény 12%—12%, fehér kevésbé kemény 11% —12, halovány és sárgás 11%—11% porosz tal­lér. Tisztított ezukor mázsája e hét elején ismét Vb tallérral drágult, a kínált czikkek azonnal el­keltek, örlött ezukor is keresett vala, forgalma alig jelentéktelen. Mai árak : Legfinomabb tiszti­ Vidéki tudósítás. (F. L.) T­ö­r­ö­k- S­z­en­t-Mik­l­ó­s jan. 29. Vetéseink szépen ki­keltek, a­mi nálunk jó ter­méssel kecsegtet, mert ha erősek őszi vetéseink, akkor attól tartunk, hogy megdőlnek. A lanyha időjárás birkás gazdáinkon sokat segített, az ürü­­ség és a meddők mindenfelé kijárnak és így bizo­­dalmasan néznek a tavasz elé, s reményük kevés takarmányuk elég lesz. A marhavész eddig minket megkímélt, de a vidéken, a tanyákon, a szomszéd Száj­elban már több hete mutatkozik, a betegség lefolyása itt szelíd jellemű, a megbetegedett jószág közül alig esik el % 1/1 l de, a többi fellábad, és az egész marha állományt tekintve, ott is hol kiütött a baj, alig vitte el % — %-dát. (K. A.) M. Sziget, jan. 24. Üzlet életünk­ből jelentékenyebb adatokkal nem szolgálhatok, mert nincsenek. Gabnapiaczunkon a kelendőség csekély, a hozatalok számba se vehetők, s az üz­letirányban nincs megállapodás. A árakat így je­gyezzük : Búza 82 fnt, 3.50; rozs 78 fnt, 2.60; ár­pa 76 fnt, 2.40; zab 48 fnt, 1.40; kukoricza 80 fnt, 2.60. — Ökör párja 110—150., tehén db 20—50., borjú db 4—6., disznó 20—30. — Bor akója 6— 12. Gyapjú m. 20—28 (miféle?) szalona 25—30; lenolaj 70—80; egy pár ökörbőr 20—25; tehén­­bőr 16—18; tinóbőr 5—6 ft. 0. é. Időjárásunk esős fagygyal. (M. G.) M­i­s­k­ol­c­z, jan. 28. Üzletünk áta­­lában pang, hozatalok vol­nak, de vevő kevés ta­lálkozik. Egy haszonbérlő eladott 100 köböl bú­zát próbára Veronába, de nem tudhatni meg, mi áron ? Gubics több ezer m­ázsa hever a vidéken de sem a kereskedőknek sem a tulajdonosoknak nincs nagy kedvök, a mostani körülmények közt a vásárhoz. (A gabna árak 1 a táblázatban. Szerk.) Időjárásunk esős, az utak roszak. Vegyes. — Az erdélyi vasút előleges költség­vetését a hires mérnök Ghega lovag, 60 millióra teszi; más oldalról azt 80 millióra számítják, s igy valószinü, hogy e két tétel között lesz, a meg­állapodás a kamatbiztositásra nézve. A keres­­kedelmi ministerium meghívta a válalko­­zó tőzséreket az egyezkedésre; hasonlóképen in­dítvány fog tétetni a vasút tovább építésére a Bodza szorostól Galáczig.­­ A londo­ni bank a k­amat­lábat 4 százték­ról 5-re emelte. A déli vaspálya vonal igazga­tósága közhírré teszi, hogy 1-ső febrtól fogva az oly kávé, bor és rizs küldeményekért mel­­­lyek nincsenek egészen jó zsákokba varrva és keresztben erős kötéllel le­kötve, felelősséget nem vállal. Ha e kellékeknek nincsen elég téve, a küldőnek a szálltó levélen el kell ismernie, hogy az áru tulajdon veszélyére és felelősségére külde­tett, ellenkező esetre vissza fog utasítatni. (Folytatása a 4-dik oldalon.)

Next