A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)

1863-01-20 / 15. szám

és egységének érdekében lelkes szavakat mondani a senatusban ; mert hallgatását a félszigeten az ola­sz-franczia barátság megszakasztásának tekin­tenék; mi a cselekvési pártnak ínyére volna s a kormány befolyását gyöngítené. A herczeg meg­mutatta a császárnak a levelet, ki, midőn elolvas­ta, így szólt hozzá: „Eh bien, parier!“ A clerikáli­­sok nagyon aggódnak és nyugtalanok e miatt; az ellen is panaszkodnak, hogy a császár csak felületesen érintette a római kérdést. Nyomósabb szavakat kívántak volna a pápai hatalom érdeké­ben; legjobban fáj nekik, hogy még mindig Per­­signy áll a belügyek élén, pedig az általános vá­lasztások, melyektől annyi függ, küszöbön állnak. Kétszeres erőködéseket tesznek, hogy Persignyt a belügyi tárczától megfos­szák. Drouyn azt hiteti el clericalis barátaival, hogy a császár most keresi azt az embert, kire a választásokat bízni kívánja. Más részről azt mondják, a császár Rouchert ki­nálta meg a külügyőrséggel, de es a szajnai főis­pán elbocsáttatását tűzte ki föltételül, mitől a csá­szár vonakodott. Mi igaz az egészben, nehéz meg­határozni, annyi bizonyos, hogy Persigny számít a választások vezetésére, és eme fontos üg­gyel már­is tüzetesen foglalkozik. Sok helyen már ki­jelölte embereit s a hivatalnokokat utasította, ki javára működjenek. Föltűnik Párisban azon Londonból érkezett jelentés, hogy a porta biztost küld Bukarestbe, ki az Oroszországtól vásárolt fegyverek kiadatását kö­vetelje, és Ruza herczeg hódolati esküjét elfogad­ja. E hír már napok előtt forgalomban volt. Azt mondták Angolország és Ausztria a porta részén állanak, de Francziaország még nem határozta el magát. Az ügy ma is e ponton látszik állani. „Morning Post“ angol és osztrák megbízottról beszélnek, kik a porta biztosát kísérnék, Fran­­cziaországról hallgat. Minden oda mutat, hogy ez távol akar maradni a viszálytól, de azt sem en­gedi meg, hogy a másik kettő egyoldalúlag bele­elegyedjék. A párisi szerződés a hatalmak együtt­­es lépéseit említi, de nem mondja meg, mi tör­ténjék, ha a hatalmak meg nem egyeznek. Olasz­ország is számításba jön, mint a párisi szerződés aláírója; a turini kormány sokkal jobb lábon áll Oroszországgal, semhogy e lépésben részt vegyen. Poroszország szintén szemlélő szerepet látszik vinni a keleti bonyodalmat illetőleg. Pár­is, jan. 13. (A trónbeszéd és sárga könyv. Spanyolországhozi viszony.) A „Nat. Ztg.“ irja : A trónbeszéd sehol sem vonatkozik a békés viszonyok megháboritására, sőt az tűnik ki belőle, hogy a kormánynak eddigi élénk működésében kifelé szünet állott be (?) Egyébiránt természetes, hogy a császár kevéssel a választások előtt egyik pártnak sem akarja kedvét szegni a másik rovására. A felirati vita sem igen fogja a jövendő fátyolát fellebbenteni, s a kormány nyilatkozatai a múltra szorítkozandnak. A szokásos sárga könyv is csak ma osztatott szét, mivel még az utolsó perczben az előadásban lényeges változások, az okmányok­ban pedig számos kihagyások történtek. A „Nat. már tegnap közölte a külpolitika átnézetét, még­pedig, mint a nyomtatott okmányok mutatják, az eredeti szöveg után. Az Amerikára vonatkozó he­lyeket­ főleg részben­ átdolgozták.­ A Spanyolor­szághozi viszonyok még mindig igen feszültek­ minisztertársaival, azt felelte volna, miszerint bár­mennyire hízelgő Victor Emanuel dynastiájának ezen ajánlat, még­sem fogadhatja el ez­úttal, mint­hogy annak elfogadása meg fogná zavarni a ba­rátságot közte és szövetségesei között. A császár szerencsét kívántatott Augier-nek a „Fils de Giboyer“ czímü színdarabjához. Elő­­adatásakor épen akkor lépett be a páholyba a csá­szár és császárné, midőn a Veuillot Lajosra alkal­mazott czélzat mondatott el, minélfogva ismételni kellett azon helyet. Victor Emanuel Augiernek a Sz. Móricz és Lázár rendet küldötte meg. A csá­szár azon megyefőnököknek, kik a darab előada­­tását eltudták hárítani, értésükre adatta, hogy ne akadályozzák az előadatást. Hire szárnyal, hogy Augier még egy Giboyer-en dolgozik, melyben őt késő vénségében léptetné fel. London, jan. 15. (A lefoglalt fegy­­verszállítmányi ügy; újabb szállít­mány Oroszországból.) A „Morn­ Post“ támogatja Törökországot a részben, hogy igazsá­gosan követeli az Oroszországból Szerbiába csem­pészett 700 szekér fegyver kiadatását s keményen oda beszél Oroszországnak az e részben elkövetett perfidiáért. Miután jól kiharagudta magát Palmer­ston közlönye, azt mondja, hogy a porta hihetőleg a­d h­o­c biztost küldene Kuza fejedelemhez, s jóformán Szerbia fejedelméhez is­, aki tőlük mint a sultán vazallusaitól személyesen fogja követelni a fegyverek kiadatását. Ezen török küldöttet va­lószínűen kisérni fogja az angol és osztrák meg­hatalmazott is. Mig az idézett angol lap igy duzzog, az alatt legújabb tudósítások szerint már a másik, mégpe­dig nagy­obb szállítmány is útnak indítatott, de csak öt-hat szekér megy egy csapatban, s ügye­sebb titok­tartással foly a szállítmány Plojest felé, a Bucsest hegy­lánczon elvonuló után, mindenfé­lének kiadva, volt már eset rá, hogy néhány ilyen fegyverekkel teli láda tartalmát szent képeknek adták ki. Az „Op. nat.“ irja, hogy az orosz császár a jelenleg utazáson levő konstantinápolyi orosz kö­vetet hivatalosan visszahívottnak kívánja tekin­tetni. Esti posta. Pár­is. jan. 16. (A görög trónbetöl­tés ügye; a császár és császárné a Fils de Giboyer előadásán.) A „Patrie“ turini levelek nyomán irja, hogy az ottani görög ügyvivő kérdést intézett az olasz kormányhoz, be­leegyeznék-e ha a görög nemzet valamelyik sa­­voyai lget megválasztaná királyának. Pasolini gróf, ki ezen tárgy felett körülményesen értekezett Táviratok. Athene, jan. 18. A választási igazo­lások befejezvek, már alkalmasint holnap fog a nemzetgyűlés elnökének megválasz­tása végbe menni. Jelöltek Valbois és Palamides. Polgárháború közel kitöré­sétől félnek. München, jan. 18. A „Bair. Zig “ meghazárolja a Patrie azon tudósitást , mely szerint Bajorország, Heszen és Wür­­tenberg Párisban a kereskedelmi szerződés némely czikkelyének revisióját kérték volna. Berlin, jan. 17. A mai „Staatsan­zeiger“ fölhatalmazottnak nyilatkoztatja magát annak kijelentésére, hogy a bécsi „Presse“ azon tudósítása, miszerint Po­roszország Párisban a kereskedelmi szer­ződésre vonatkozólag bajor-würtenbergi értelemben módosításokat ajánlott, alapta­lan. Poroszország ajánlatokat nem ten­i nem is szándékozik. Berlin, jan. 18. A „Spener’sche­urg“ a bécsi „Botschafter“ ellen ezeket közli : „A „Botsch.“ feledni látszik, hogy a szövetségbe lépés előtt a német államok egymás irányában souverain s korlátozat­lan állásban voltak, mint példa jelenleg Franczia- és Spanyolország, s hogy a szö­­vetségbe lépéssel egy nemzetközi szerződés köttetett, mely ugyan a szerződők közt bizonyos vonatkozásokat és viszonylatokat szabályoz, de a szövetségi hatóságokat ál­lamjogi értelemben sem kormány-, sem törvényszéki hatóságokká nem teszi. Ter­mészetesen most a nemzeti óhatok, melyek­nek belső jogosultsága félre nem ismerhető az egyesülés ezen mértékén túl mennek , de ezen alkalommal csak az érvényben levő jog jöhet kérdésbe. E jogra vonatko­zólag a „Botsch.“ a szövetségtagok majo­ritásának azon jogát vindk­álja, hogy a szövetségi szerkezet körüli értelmezéseket a minoritásra ráerőszakolhatják, s ekkép egy vonással megsemmisíti a garantiákat, melyeket a szavazategység kívánalma nyújt. Ő a szerződések ellenében az erő­szakhoz appellál, s ezen fellebbezés elő­adandó esetben aligha fog a másik oldalról elutasíttatni. Berlin, jan. 18. A képviselőház li­berális töredékei magángyülésekben elha­tározták, hogy feliratot készítenek. Kópén hág­a, jan. 17. „Faedrelan­­det“ tagadja egy franczia jegyzék ideérke­­zését habár ezt tizennégy nap óta várják. Bern, jan. 17. Hivatalos jelentések szerint vasárnap f. hó 11-én Tessin can­­tonban a locarnói plébánia­templom födele a roppant hótömeg alatt leszakadt. 43 nő és 1 férfi azonnal halva maradt, 6 nő azóta meghalt, súlyosan megsebesült­­. A Szent- Gotthardban egy hólavina 23 egyént elte­metett. Turin, jan. 17. (Éjjel.) A „Stampa“ meghazudtolja az egy részben a „Moniteur“ által is reproducált azon tudósítást, mely szerint a kormányt parancsoló pénzügyi te­kintetek kényszerítik, azonnali felhatalma­zást kérni kölcsön fölvételére. Nápoly, jan. 16. Montebello tábor­nok, táviratilag felszólító Lamarmora tbn­­kot, hogy eszközölje Barberini herczeg­­nő szabadon bocsáttatását Lamarmora azt felelé, hogy nem fogja az igazságnak útját állni. Kairó, jan. 18. Az alkirály ma éjjel meghalt. Izmail basa utódának kiáltatott ki. Nyugalom uralkodik. Varsó, jan. 18. A központi (nemzeti) bizottmány Lerotszknál, Varsó mellett, összecsoportozást rendezett, az ujonc­­­­­szedés meggátlására. A katonaság szét­szórta az összecsődülteket 50 személy el­fogatott. Pár­is, jan. 17. (Este.) Ma délután 4 órakor íratott alá a porosz franczia keres­­­­kedelmi szerződés. Az uj spanyol minisztérium követke­­t­zőleg alakult: O’Donnel elnök­­ átveszi egyszersmind a hadügyi tárczát, Serrano külügy, Vega Armigo belügy, Salaverria pénzügy, Guillamas igazságügy, Lujan tengerészeti ügy és Santa Cruz közmun­kák minisztere. Páris, jan. 17. A „Temps“ jelenti a porosz nagykövet fogadtatását a tuileriák­­ban. Goltz gróf ezeket mondá: A párisi és berlini követségeknek nagykövetségekké emelése azt bizonyítja, hogy a két hatal­masság közötti viszonylat mindig bensőbbé lesz. A kereskedelmi szerződés a kapcsokat, melyek a két hatalmasságot összekötik, még szorosabbra fogja fűzni. A császár vá­­laszolá, hogy ez érzelmeket teljesen osztja. A királ­lyal való személyes megismerése, a compiegnei találkozás óta mindig élénk óhaja volt, hogy a viszonylat minél szívé­lyesebbé legyen; a kereskedelmi szerző­désben ő is a legjobb eszközt látja a két ország szövetségének (unió) megszilárdí­tására. A császár Goltz választása feletti megelégedését fejezte ki. Páris, jan. 18. A „France“ mint bi­zonyost írja hogy a válaszfelirati vita után újabb alkudozás tárgya leend a római kér­dés, a következő alapokra: Francziaország biztosítná Rómának a jelen területet, fenn­hagyván a pápának a többi tartományok­ra vonatkozólag követeléseit. Ha az olasz kabinet ezen alapot sem fogadná el, akkor Francziaország ki fogná jelenteni, hogy ezen ügyet lehetetlen elintézni, mint­hogy az akadály Turinból jő. A szent sir kupolája miatti nehézségek egy uj confe­­rentia elé fognak terjesztetni. Rómából je­lentik, hogy Barberini-Sciarra hgnő szaba­don bocsáttatott. London, jan. 16. Shanghaiból érkező deczember 6-ki jelentések szerint, ott csend uralkodik. A császáriak helyzete jobb, a felkelők Nanking közelében eltűntek. Hír­lik, hogy az orosz hajóhad megérkezett, Nanking ellen működendő. Ningpoba 2000 orosz váratik. A császáriak Shanghint újra elfoglalták. U­j - Y­o­r­k, jan. 4. Az unionisták — valószínűleg e hó 2-án délután — Mur­­freesborough-ot bevették. Rosenkranz unionista tábornok a megelőző éjjel csapa­tait rendbeszedte s a confoederáltakat meg­szalasztotta.­­ Az északiak tudósítása szerint a csata Vickeburgnál az első napon 5 óra hosszáig tartott. A confoederáltak a város mögötti elsánczolt állásaikból ki­vezettek. Következő napon Sherman unio­nista tábornok a csatát megnyitá s a con­foederáltak erős állását rohammal bevette. A kentucky-i önkénytesek között a fölsza­­baditási kiáltvány miatt nagy elégedetlen­ség uralkodik; a csapatok is demoralizál­­ták. A „Monitor“ deczember 31-én elsü­­lyedt. Newyork, jan. 8. Az unió hajóhada elhagyta Monroet; rendeltetése nem tuda­­tik. Banks tábornok Új-Orleansban sok foglyot bocsátott el s engesztelékeny poli­tikát adoptált. Az unionisták 4-én reggel bevonultak Murfreesboroughba, s este meg­kezdték az üldözést. A tenessee virginia­­vaspályát 9 mrdnyi­­ hosszúságon szétrom­bolták. A murfreesboori csatáról szóló hi­vatalos tudósítások jelentik, hogy az unio­nisták voltak a győztesek s a confoederál­tak vesztesége jelentékeny. Vicksburg kö­rül a csata 5 napig tartott. Sherman unio­nista tbk a várost 40,000 emberrel körül­­zárolta s 4 számvonalat elfoglalt. Vicks­­burgból egy mérföldnyire az unionisták a a túlnyomó erő által visszavonulni kény­szerültek ; veszteségük 4000 ember. Egy kormányi végzés 900 millió értékű 6 °/o-es kötelezvények kibocsátását 20, s 300 mil­lió értékű ö­ Wesekéi 5 évre, megengedi. A congressus 10 milliónyi kiadást szavazott meg 30 évre a négerek emancipatiójára. Az új kötelezvények kibocsátása folytán a kereskedelem terén tevékenység uralkodik. New­ York, jan. 8. Rosenkranz tbk jan. 5-én kelt hivatalos jelentése a morfreesboroughi csatáról igy szól : Hogy decz. 31-én teljes győzelmet nem arattunk, ezt jobb szárnyunknak az ellenség általi megrohanása akadályozá; azonban három napi harcz után mégis úgy visszavertük az ellenséget, hogy szombaton éjjel nyakra­­főre megfutaárodott, utolsó lovassági had­oszlopa, ma reggel tűnt el, vesztesége je­lentékeny. Évek­ tek Chattanagoban jan. 5-kén kelt jelentése így szólt : Visszavonulásunk Mortfreesborougból tökéletes rendben tör­tént, s minden podgyászunkat magunkkal hoztuk. Elfogtuk az ellenségnek 4000 em­berét, 5000 fegyverét és 24 ágyúját. Brag tick Shelleyville-en visszavezetett. A szö­vetségesek 7000-re, az egyesült államiak 12,000-re teszik veszteségeik számát. A szövetségesek elfogták „Virginia“ gőzöst. Veracruz, dec. 25. A francziák bevették Pueblát, hol Mexiko ellen indulandók erősítményekre várnak. Laptulajdonos és felelős szerkesztő: Jókai Mór. Nemzeti Színház. Kedden, január 20-kán­ 1863. Láng Paulina­k­ a­­negyik színi kísérletéül Borgia Lucrezia. Opera 3 felvonás. Jirta Bidera. Fordította Jakab István Zenéjét szerzette Donizetti. Kezdete, 9 órakor. Budai Népszínház. Kedden január 26-án, 1863. A Dunavizhordó. Népszínmű £ felvonásban. Kezdete 7 órakor. 22­1—3 A nagy tavaszi jegyzék Fleisehman és Weber mag- és növénykereskedéséből Pesten, megjelent, s tartalmaz friss és csírázható minéműségű és mindennemű gazdászati vető-, főzelékvirág-, ligetfamagvakat továbbá gyümölcsfákat és cserjét, gyökeres szöHövesszőt, spárgagyökereket, nemesített rózsa, melegágyi és üvegházi növényeket, ültetvényekre alkalmas ligetfákat és cserjéket, georginákat, gumókat s más egyéb nemű növényeket, a jegyzék megkeresésre ingyen meg­küldetik. 22 (1) Jászkiséri tiszaszabályozási egyleti k­­­ö­z­g­y­ü­lés 1863. február 8-án Szolnokon. Ezen érdekeltségi rendkívüli közgyűlés fő tárgyai leendvén: a mentesített terek osztályozd­­a­­ végleges megállapítása, egyleti uj szervezkedés, biróválasztási szabadság a kivetések behajtá­sán , s többrendü a múlt 1862. nov. 3-ki közgyűlésen elhalasztott indítványok és munkálatok meg­vitatása — arra minden t. ez. érdekelt személyesen megjelenni felhivatik­. Pest január 17. 1863. 20­1—3 az elnökség által. Hirdetmény. Czegléd város lakosai közöl többen egyesültek, hogy ott részvénytársulatot alakítván, — 200,000 írt alaptőkével egy 8 kövü gőzmalmot fognak építtetni. — Czélja ezen vállalatnak a köz­szükség fedezése mellett (liszt és dara) gőzmalmi gyártmányaival kereskedés. Az alaptőke 100 frtos részvényekkel fedezendő, a részvények 9 részletben rovandók le a társulat megalakulta után. Miután az első készítő intézkedések megtételére szükségelt hatósági engedély a 164W/18112. sz. k. udvari ren­delettel megadatott az ideiglenes igazgatóság Czeglédről, Pest, Debreczen, Nagyvárad, Arad és Te­mesvár felé szétágazó vasútvonalak pályaudvarának tőszomszédságában alkalmas helyiségről már előre gondoskodott; egyszersmind nagyobb mennyiségű építkezési anyagokat is szerzett, hogy kora tavasszal az építkezés megkezdethessék.­­ Ezennel pedig közhírré teszi, miszerint a 200,000 írt alap­tőkére nézve aláírási íveket nyitott meg, melyek Czegléd város, a szomszéd helységek s több neveze­tes városok elöljáróságainál, úgy szinte nagyságos Rózsahegyi István urnái, Pestmegye főispáni irodájában, Tres M­o­r­ó­c­z István urnái, a magyar gazdasági egyesület titoknoki hivatalában, t. sz. Jur­enák Pál kereskedő urnái, a „Sürgöny,a „Hon,“ „Pesti Napló“ hírlapok szerkesztő­ségeinél vannak letéve. Czegléd város helyzetét és vidékét ismerve, ezen vállalat sikere és hasznos­sága felett kétkedni alig lehet. Mindazon honfiak tehát, kiket a hazai ipar kifejlesztése érdekel, ezen ügynek aláírás általi előmozdítására felhivatnak. Egyszersmind a társulat részvényes tagjává lett alá­írók Czegléden 1863. évi mart. 1-én d. u. 3 órakor tartandó alakulási közgyűlésre tisztelettel meghi­vatnak. Kelt Czegléden, 1862 dec. 28-án tartott választmányi ülésből. ideiglenes igazgató Gr­o­m­bős Pál. HIRDETÉSEK. Emich Gusztáv könyvkereskedésében, Pesten (barátok­ tere 7. szám) megjelent és általa minden hiteles könyv­árusnál kapható: Ábrái Károly. Az utósó Szapolyai. Tör- írt­ör­­téneti regény. Négy kötetben . . . — — Egy esküszegő király. Tört. regény . 1 — Arany János: Murány ostroma. Költői beszély................................................— 70 Auerbach Berthold. Buchenbergi Diet­­helm története. Novella. Magyaritó Szenvey József....................................1 — Gróf Batthyány Arthurné. Két nő szív. Re­gény a franczia kéziratból fordította Toldy István................................................1­30 — Skeréndy Ilma Naplója. Francziából Toldy­­ István.....................................150 Greguss Ágost: A lángész. Teleki-díjat nyert vígjáték.............................................. 70 Angolvászonba kötve....................................1 — Beöthy László. Beszélyek. Tartalom: Poéta és Maecenas. Nro. 13. Nincs többé fog­fájás. Férjem nősül. Szomorú elmefutta­tás. Signora Grassini.................................— 85 Boz. (Dickens Károly.) Twist Oliver, egy árva fiú pályája. Angolbul forditá Gál­­szécsi Ödön. Két kötetben. Csinos famet­szettekkel. . 1­70 Cicero összes levelei. Herendes sorozat­ban. Fordította s magyarázó jegyzetek­kel, mutatókkal ellátva kiadta Fábián Gábor, a M. T. Akadémia rendes tagja. Négy kötet...................................................8 — (A hátralevő 5- 6-ik kötet még az 1863. év folytában fog megjelenni.) Csokonai Mihály minden munkái. Közli Kelemföldy. 3 kötetben . . . .3 — Degré Alajos. Kedélyrajzok. Tartalom: Egy kaczér nő. Két Robin de Bois. Nászéj. Urambátyám és az arszlán. Le­küzdött szenvedély. Szerelem és dicta­­tura. Kitagadás. Két lángész. . . .80 — Dumas ifj. Printemps Zsófia. Regény. Francziából.....................................1­25 Emilia. Szív és élet. Beszélyek. Két kötet 2 — A fegyencz neje. Jelenetek az ausztráliai életből. Történeti regény. Günther Károlynak francziábóli német forditmá­­nya után magyari­á S­z­e­n­v­e­i József — 70 Gaal György magyar népmese-gyűjte­ménye. Kiadták Kazinczy Gábor és Toldy Ferencz. Uj olcsó kiadás. Három kötet........................................................2 — Garay Alajos: Betúlia hölgye. Hőskölte­mény hat énekben................................— 60 Hi^tor. Il­ik Károly. Történeti drámai köl­temény öt felvonásban . . . . — 35 Örült tárczája. Regény. ... — 35 Honvédek napló-jegyzetei. Összegyüjtő Ko­rányi Viktor. Második javított kiadás . 1 — Honvédek könyve. Történelmi adattár az 1848-ki és 1849-ki magyar hadjáratból. Szerkesztők Vahot Imre és Gánóczy Fló­­ris. Három kötet (egyenk. 1 ft 20 kr.) Huszárok könyve. Szerkeszté Szelestey László. (A legjelesb magyar költőknek a huszárokra vonatkozó költeményeit magában foglalva.)............................... Edvi Illés Pál. Magyar fénygolyók a nő­­sülésre az az eredeti értekezés a ritkán nősülés okairól és szüntetése módjáról. Felelet a szegedi pályakérdésre Nem úgy van most, mint volt régen. Eredeti, sehol nem közlött adomák és mondák gyűjteménye, egy vén diák naplójából. Közli Garam . . . .1 —• Népdalok. Száz magyar népdal. Gyüj­ frt kr. tötte s Bognár Ignácz zongorakisé­­retében kiadta Füredi Mihály. Har­madik, olcsó kiadás..............................3 — Diszkiadás, csinos vászonkötésben . 5 — Zalár. Borúra derű Költemények . .1 — Jókai Mór: Az uj földesur. Regény 3 kötetben...................................................3 — Morgenstern A. és társa (váltóüzletek Pesten, nagyhiduteza 9. szám.) mindennemű sorsjegyeket eladnak 12 havi részletfizetés mellett, mely által mindenkinek alkalom nyujtatik mindenféle sorsjegyet magának megszerezni a nélkül, hogy az egész öszletet egyszerre fizette volna le. megszerzés végett a legközelebb házás alá kerülő jegyek: ^ xvxxj xsx­y \sxxj Egy GeilDIS-jegy húzás febr. 1-jén, főnyervény 21,OOOfrt résZletÜl 4 frt 10 „ 4 „ Egy 100 frtos 1860-ki jegy , Egy Pálffy-jegy húzás mart. 15-én, főnyervény 52,500 ft. Egy Clary-jegy húzás mart. 30-án főnyervény 12,600 frt. » » 4 „ leteendő. A vevő az első részlet lefizetésénél egy, minden kellékkel ellátott okmányt kap, melyhez képest az utolsó rész letételekor az eredeti sorsjegy nekie átadatik. Minden a részletfizetési idő alatt esendő nyere­mény a vevő tulajdona, és a kamatozó jegyeknél a vétel napjától járuló egész jegy kamatát is élvezi. A fentebbi 4 jegy vételénél az első részlet 22 frt helyett csak 15 frtra szabatott. írásbeli megbízások pontosan eszközöltetnek, és a huzási jegyzékek ingyen elküldetnek. 13­6* EMICH GUSZTÁV könykiadó-hivatalában P­e­s­t­e­n,(Barátok­ tere 7. sz. 1. em.) megjelent s általa minden könyvárusnál kapható Kipfelhauser naptára az 1863-dik évre. Szerkesztő a „BOLOND MISKA“ hetilap volt szerkesztője. (Számos képpel.) Pest, 1863. Nyomatott Emich Gusztáv ura gy. akad. nyomdásznál. — Barátok­ tere 7. szám alatt. 3 60 1 — 60

Next