A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)
1863-01-15 / 11. szám
11-ik sz. Csütörtök, jan. 15. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva* Egy hónapra....................................1 frt 75 ki, 3 hónapra.........................................5 frt-------6 hónapra.......................................10 frt------Az előfizetés az e’v folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7ik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 18. Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. A középosztály hivatása. *) Midőn az erkölcsi erők működése, az államok történeteiből kifejlett viszonyok idomitása körül — bármily kifejezhetlen okból nem érvényesíthető, az önfenntartás ösztöne azonban bizonyos el nem hanyagolható kötelességekre emlékeztet: komoly eszmélkedés szokott beállani a nemzetek életében mely a helyzet tiszta felismerésére s a fennmaradt hatáskörben öntudatosan átgondolt munkálkodásra vezet. Ekkor fel szokott merülni előttünk a történet, dicsőségével és hibáival, mint egy csendes folyam, melynek tükrében az események óriás alakjai különböző árnyéklatokban mutatják magukat, hogy okulni tanítsák a népeket, állambölcsességre vezessenek, s a higgadt észlelés komoly megállapodása nyomán irányt, ösvényt mutassanak a jövőre. Ily pillanatokat élünk mi ez idő szerint Magyarországban , s ha a magasabb politika körében reánk vonatkozó eseményekkel találkozunk, miért ne állapodhatnánk meg egyelőre saját házunk küszöbén, s miért ne gondolkodhatnánk a múltban vezetett gazdálkodásunk fölött? A világeseményekben úgy is — legalább ez idő szerint — kevés összefüggés mutatkozik. Francziaország e pillanatban nyugodt és hallgatag. Francziaország Európa középpontján fekszik, s mint a szív a testben: „él és éltet.“ Benne kellene tehát keresnünk az egyetemes Organismus működésének rugóit és akadályait, de Francziaország e pillanatban nyugodt és hallgatag. Maradjunk tehát bevezetésünk nyomán saját tűzhelyünk körül. A régi államgépezet felbomlása után, midőn a létező elemekből egy új, erőteljes támasza épült alkotmányunknak, s egyes osztályok helyett az ország egyetemes értelmisége vette át a közügyek vezetésének fonalát, akkor merült fel leginkább egész nagyszerűségében előttünk azon ferde irány melyet a középosztály életviszonyaiban követett. Egész serege állott körülünk a foglalk . ..ás nélküli erőknek, kik tele jó szándékkal, ügy>szeretettel keresék azért, hogy a munkaerőt, mellyel őket a természet megáldotta, kamatozóvá teessék. De az akarat, a jó szándék a cselekvésre még nem elegendő, — s mi valljuk meg őszintén — csaknem kizárólag táblabirákat nevelünk. A kereskedelmi tér s a kézművészet nagyrészt idegen elemek által volt elfoglalva, mi, a mellett, hogy a közvagyonosodás egy igen nevezetes forrásától elüté a haza őslakóit, a városoknak nagy részben idegen színezetet kölcsönzött, s az újabb idők korszerű átalakulásánál fogva oly civilizált s anyagilag is megerősült elemet vezetett uralomra, melynek befolyását a vagyonilag megrongált földbirtokos osztálynak paralisálni igen nehéz. Szerencse, hogy erre szükségünk nincs is, mert a nevezett osztályok nemzeties épülete fölött nagy részben nyugodtak lehetünk. De a kamat nélkül veszteglő erő, a közvagyonosodás hanyatlása, a a minimumokra megoszlott, s pénzhiány miatt roszul kezelhető földbirtok, szóval: a középbirtokos osztálynak, a nemzeti érzület leghívebb képviselőjének elszegényedése, kiáltó vádként szólalnak fel a múlt idők tévedései ellen. Mi nem kutatjuk e tévedéseknek — talán a történetben gyökerező forrásait. Az aristocraticus institutiók, a velük járó fogalmakkal együtt, megboszulák magukat rajtunk. Az újabb idők pedig saját múltunkból okulni megtanítottak. Most az a feladatunk, hogy életrevalóságunkat bebizonyítsuk. Polgárokat kell nevelnünk, kik a régi aristokratikus fogalmaknál becsületes munkásságuk áldását, a függetlenséget, nagyobbra teszik. A nemes szorgalomból fakadó jólét által kell megszilárdítanunk a politikai becsületességet, a status élet ezen erkölcsi alapját. Megmenteni egy osztály jellemét, elejét venni az állami életre sorvasztólag ható pauperismusnak — a munka értékesítése által A jóravaló munkásság, a munkaerő érvényesítése a szorgalom soha sem szégyen s a munka utáni jólét a legnagyobb dicsőségek egyike. Ha valamely tekintetes barátunknak 9— 10 élő gyermeke van, s ezek közt 5—6 ép, egészséges fia, miért ne lehetne ezekből egy kereskedő, egy mechanikus, egy szabó stb. A kezdeményezési tőkét, ha tekintetes barátunknak heverő pénze nem volna, kölcsönözné jószágára a „hitelintézet“, s a jószágot aligha lenne szükség idők folytával 9—10 részre osztani. Mert az 5 — 6 fiú nem dugná zsebre két kezét, s nem várná pipaszó mellett henyélve, az öreg úr halálát, hanem a munkaerő tőkéjét kamatoztatná. Tagadhatlan, mikép a legnagyobb igazságok egyikét mutatá fel Smidt Ádám akkor, midőn a * P. N. 9—3874. számából. statusvagyon egyik legnevezetesbikét a munkaerőben jelölé ki. De ezen statusvagyon igen hasonlít a pénzhez, mely eldugva nem sokat használ : jelentőségét csak a forgalom által érvényesíti. Minden józan fogalmú státus polgárnak tehát egyik legfőbb feladata: oda munkálni, hogy ezen értékesíthető vagyona minél könnyebben kamatozóvá tétethessék. Hála istennek! Magyarországban nem vagyunk oly helyzetben, hogy a munkahiány miatt amolyan Louis Blanc féle fogalmakat kelljen megragadnunk : hogy „a status, mint legnagyobb tőketulajdonos, forduljon az iparhoz, s törekedjék annak közvetlen kezelését sajátjává tenni.“ S bizonyosan senkinek sem jut eszébe, hogy midőn a társadalom ezen, valóban nemes érdeke fölött eszmélkedik — holmi kalandos socialistikus fogalmakkal tegyen kísérleteket A socialistikus irányú működéseknek legtöbbnyire azon legyőzhetlen hibájuk van, hogy az eszmék nemességében fekszik minden érdemük, melyeknek a gyakorlati eredmény soha sem felel meg. Mi azt tartjuk felőlük, mit Marat állítólagosan Rousseau könyveiről mondott: hogy „felségesek ugyan, hanem utópiák. Hasznosak a szempontból, mint volt Pythagoras, Solon vagy a sophista Cicero. Kijelölik a jót, hanem ezen jó egy phisicailag megfoghatlan valami, mit elérni soha sem lehet.“ Gyakorlati tapasztalás tanusitá, mikép magának a páratlan feláldozása Owen-nak erkölcsi elvekre alapított gyári munkálkodása New Lanark-ban 16 évi siker után is elvégre egyes emberi szenvedélyek áldozata jön. Hijában, az emberi jellemtől csak annyit lehet követelni, amennyit megbír. Mi a gyakorlati élet emberei szeretünk lenni, s a magasabb eszmék alkalmazásáról theoriák helyett egyenesen magához a munkabíró emberhez szólunk, nem hogy uj tanok nyomán tán ismeretlen ösvényre vezessük, hanem, hogy a munkaerő okszerű felhasználására hívjuk fel. Magyarországban, hol a tevékenységre annyi tér mutatkozik, hol annyi természeti kincs idomító, feldolgozó kezekre vár, a munkaerőnek kétszeres becse van. Csak azon fogalommal kell tehát átalánosan megbarátkoznunk, mit a költő ezen egyetlen sorban fejez ki : „Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény.“ Be kell látni, hogy a jóravaló kézműves, kereskedő, gépész stb. ép oly hasznos és nélkülözhetlen munkása a hazának, mint az a csillagász, ki Kopernik rendszerét fejtegeti, vagy az a diplomata, ki az egyes erők összehatásából a világ átalakulását álmodja ki. Be kell fogadnunk szívünkbe a gondolatot, hogy a munka teszi az embert hivatásához méltóvá, az nemesíti a jellemet, s az anyagi jóléttel erkölcsi érzékét is növeli. Hazafiak! a történeti tapasztalás — az idő jelei szólnak hozzátok : a haza s saját érdeketek ápoló kezeitekre vár. — Gondolkodjatok e tárgy fölött! Szelestey László. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Hiteles kimutatása 69.70 2.30 2.45 — 1 s Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börze január 13-án. romagnai 6.25—7, bánáti és magyar 5.75—6.50, rozs, helybeli 4.20. Dunavidéki 3.50—4.0. Lipcse, jan. 10. Az időjárás langyos, reggel 2—3 fok melegség. Egy idő óta nem csak hetivásárunkra érkezik szűken a gabona, hanem, a molnároknak sem szállítanak a termelők, mert el lévén látva szükségből pénzzel, a hátra levő maradék készletre jobb árakat várnak. A változott pénzárfolyam nem engedi, hogy szükségletünket Siléziából, Lengyelországból, Halicsból fedezhessük, s így nagyobb mennyiségek vevői kénytelnek többet fizetni. A mai vásáron feltűnt azonban néhány kimaradt részlet, ezt is megvették kevéssé változott áron, de mégis hatással volt a vevők kedvező hangulatára. A búza a vásár végéig keresett volt, minéműségéhez képest 66 V2—62 R. tallér 2040 fnt; rozs ; 48-47 R. tallér 1920 fnt. A nagy vásár a posztóra nézve elmúlt, s a nagyobb gyárosok Lipcsét már néhány napja elhagyták. A vásár még sem volt oly kosz, mint sem eleintén várták ; az olasz, bajor, hollandi, sveiezi és frankfurti nagykereskedők sokat vettek a múlt vásárokon ára, sőt 1—2 uj garassal drágábban fizették föfét, úgy hogy a hírneves gyárosok Cottbus, Forste, Spremberg stb. helyekről, tárlataikat majdnem egészen kiürítették. A kisebb gyárosoknak nem volt hasonló jó vásáruk, mert a darabszámra vevők nem igen jelentek meg. Mindamellett, hogy a fogyasztás különösen az amerikai háború által csökkent, mégis a behozatal elfogyott. A flanelleben és félgyapot árukban a vásár igen jó volt. A nyomtatott tarka kelmékre,sverezi fehér kelmékre, sverezi fehér árukra, egyszóval a gyapot tárgyakra a vásár része volt. A bőrvásár hasonlóképen igen rosz volt, mert egyrészt talpbőrt túlságosan sokat hoztak, másrészt kevés volt a vevő a piaczon. Ezt látva, az árakat tetemesen lenyomták. Érkezett mintegy 3,000 teher, el lett adva 2,500. Gra 130 ix a ■á X* ELK PestenVidéken Más 1 p iaczok0 NI Alsó austriai mérő szerint. Legalant Közép Legmagasbb«N Sziszek jan. 10. Székesfehérvár jan. 10. Gyöngyös Ján 10. Brünjan.9. Prag jan. 10. Súly, font szerint Ö uHt Súly, font szerint Legalant Legmagasb Súly, font szerint Legalant Legmagasb Súly, font szerint Legalant Legmagasb Súly, font szerint Legalant Legmagasb Súly, font szerint Legalant Legmagasb ároszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Búza bánsági, .... 85.87.88 3.80 4.20 4.30 83.85 4.10 4.50 82.83 3.60 3.80 82.85 3.20 3.40 84.87 4.60 5.80.86 4.43 4.92 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.75 3.85 3.95 *-Ö U 86.88 4.55 4.80— — — — — — — ___ _ _ mn » n 86.87.83 4.— 4-20 4.30 84.86 4.25 4.50— — — — --- 1__— --_ ,._ £ a fehérmegyei. . . 83'/1.84.85 3.85 4.5 4.15 • (HN 87.88 4.65 4.75— — — — — — — — _ ____ „ bácskai .... 83'/..84.85 3.70 3.80 3.90 xn— — — — — — — — — — — — _ _ Itozs .......................... 76.78.80 2.55 2.60 2.70— — — 77.78 2.40 2.60 70.72 2.10 2.20 82.84 3.35 3.60 77.82 3.41 3.65 1 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.40 66.70 2.60 2.80 62.64 1.50 1.60 72.74 2.28 2.35 68.74 2.51 2.74 1 „ takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 1.95 m — — — — — — —— — — — _ . 1 Zab.................................... 45.47.50 1.46 1.53 1.62 -oá 44.47 1.55 1.65 48.49 1.60 1.70 48.50 1.40 1.50 48.49 1.48 1.55 47.52 1.52 1.60 I Kukoricza pesti . . .— 2.30 2.35 2.42 80— — — — 2.0 2.5— 1.90— — 2.50 2.70_ 1 „ „ bánsági . .— 2.45 2.55 2.60a — 2.52 2.55— — — — — — — — — ___ 1 — E Köles...............................— — — — cS— — — — — — — — — — 2.73 3.10 ___ S Bab .... . . .— 2.85 3. 3.15 Ps— — — — — — — — — — 3.40 3.50— __ _ c Repeze .......................... 8.— 8.25 8.40 " — K’V V C Államadósság. 5%-es Metalliques 100 frto 4'A%-es n n n 570-es nem. köles. „ „ Földtehermentesitési kötelezvények. „ °/0-es magyarorsz. 100 frtoi horvát „ „ , erdélyi _ „ „ Az austriai bank záloglevelei. 5V0-es 12 hóra szóló 100 frtos 6 évre „ „ „ 10 „ , „ * sorsolható 105 „ Sorsjegyek ház. n. 1839. évi teljes „ ötödr. „ Sept. 1. teljes 1860. ötödr. „ Hitelintézeti „ Dunagőzhajózási „ Trieszti „ Jan. Mai Comp rentpapii'15 Jan. Jun. 182. * 1 Jan. 3. Juni 15. Jan Marc. 15. 40 Marc. 15. „ Jan. 3. 20 Dec. 1. „ Dec. 15. 10 Máj. 1. Jan. 40 2. Adott Tartott ár ár 76.15 76.25 67.50 68.— 82.10 82.20 75.75 76.25 74.50 75.73.75 74.25 104.’—104.’50 100.—100.50 89.50 89.75 145.75146 25 141.75 142.25 93.93.50 92 90 93.10 94.60 94.60 132.—132.25 96.50 97.-117.—118.-34.50 35.— 94.50 95.50 39.—39.50 37.75 38.25 34.50 35.— 37.75 38.25 20 50 21.-22.50 23.-16.— 16.25 17.-17.50 Elsőbbségi köitvények. Államvaspálya 275 frk. Lomb.-velenczei „ 105 ftos Osztr. Lloyd „ „ Részvények. Éiszaki vasút am „ Déli Nyugati „ 210 Tiszai ” „ 200 Bankrészvény — lintézet 200 Al.austr.esc.bank 500 Lloyd 525 Váltók (3 hóra). 205.50 frtos 500 frank 350 „ 100 db német fr.3 '/, 110 ft sterling 3 °/, i „ j) látra „ 00 frank 4“/, Pénznemek. Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Adott ár 128.50 121.75 93.— 186.235.25 273.— 154.50 147.— 819.— 227.90 651.— 234.— 430.— 404.85.80 96.50 114.— 114.45.25 15.55 5.46 5.45 9.12 1,. 9 32 112.75 Tartót* ár 129.— 122.25 94.— 186.20 235.50 274.— 155.— 820.— 228.— 653. 236. 431.— 406. 86. 96.60 114.10 114. 45.35 15.60 5.47 5.47 9.13 9.35 4 . 76 A 113.25 Marha-Borjúhús Disznóhús Birkahús Vaj Zsir Tűzifa Kőszén Barna-szén Fa-szén • P-t *-05 02 pácsja <p - ig kemény •ágy so 28 m ■« és 36 hüv. hasábos öle mázsája S§ a« fl :o -08 * s fontja uj krajczár forint folyóért Debreczen..................... 16—17 20 16—20 10—12 90 50—52 10.00 1.00—1.05 0.70—0.80 Kassa............................... 16 52-24 20—22 12 76 48 4.95 1.35 0.50 Beszterczebánya . . . 18 20—21 24—26 14 60—70 60 4 50 3.40 1.20—1.30 0.40—0.50 Soprony .......................... 25 24 28-36 18-24 55—60 45—4810.00—11.00 8.00-9.00 0.58-0.60 0.70—0 84 0.45 0.60 Pest............................... 21 24 35—40 24 26 14—16 60—70 38—4012.60—14.24 8.30 1.20 0 52 2.00 0.70—1.00 Pozsony........................... 24 34 32 16 56 44 8.00 1.05 1.00 1.05 N.Szeben..................... 12 12—18 16—18 8-10 60—70 45—50 8.40— 9.60 7.20— 8.40 1.00—1.40 0.50—0.70 Fiume............................... 20 26 28 16 66—70 46—4813.25—13.50 1.90—2.10 1.00—1.30 2.00—2.70 1.00—1.30 Károlyváros . . . . . 15 20 22 20 60 40—50 8.00 6.00 0.50 0.60—0.70 Brood............................... 14 18 20—25 70—90 40-45 9.60—16.80 3.00—4 00 0.70—0.80 Kostajnica..................... 13-15 17-20 20—25. 85-95 40—50 9 60—10.80 7.92-9.00 3.10-3.60 0.70—0.80 Uj-Gradiska..................... 13—15 18-20 20-24 18—20 60—70 7.00—8.00 5.00-6.00 0.70—0.80 Ogulin............................... 14 18 20 12—15 60—80 7.20—8.40 0.70—1.00 Badautz..........................9 12 12—168 48 9.00 8.00 1.10 0.30 Lemberg.......................... Brünn............................... 17 35 25—26 16—20 27 22-26 28-32 16—18 18—22 70—75 56—58 48 11.90—12.50 16.38—16.80 9.50 10.00 11.52 0.84 0.45—0.48 0.78 3.89 0.36—0.75 0.63 Olmütz............................... 24—26 20—26 26—30 18—20 60 50-5412.60—13.65 8.40-9.45 0.86—0.90 0.53 2.10 0.42—0.60 Jägerndorf..................... 24 20—21 32 20 34-38 50-51 10.84 9.58 0.80 0.40—0.45 Brüx............................... 2t 24—24 30-32 22—24 44—48 65-70 9.60—9.84 8.64—9.12 0.12—0.16 2.00-2.50 0.50—0.60 Leitmeritz.......................... 21—26 24—26 34-37 25—26 38—40 50—56 18.96 15.36 1-65 0.28 4.00 0.50—0.75 Pilsen............................... 27 22—24 30-32 18—20 35 45 11.50 8.70 0.46-0.48 1.50 0.80-1.00 Prága ............................... 26-30 25-32 2—30 16—24 43 48-50 18.90 16.87 0.53—0.79 0.42-0.56 1.25—1.75 0.65—0.84 Hainburg.......................... 38 30 32 24 60 44 13.40 8.40 2.20 0.63 Bécs ............................... 22—32 22-48 28-50 16—32 58—64 38-4419.00-26.0014.00—17.00 0.56—1.20 0.4Ó—1.00 2.22-2.20 0.70—1.00 Gracz............................... 26 25-50 28-36 18—24 50—64 42—4810.00-11.00 6.86—8.29 0.70 0.39 0.45 0.60-1.00 Ragusa............................... 14 28 10 55 8.96 3 00-4.00 0.80—0.85 Schärding.......................... 19-20 29 30—32. 52-54 4813.50—15.0010.50—12.00 0.38—0.42 0.80—1.00 0.60—0.70 W els............................... 20 26 32 18 50—53 42—44 15.60 13.20 0.37 2.10 0.60-0.80 Botzen............................... 26 24 27 16 62 50 16.56 10.56 3.50 1.00 Merán............................... 25—27 21 22 32—35 16—17 62—63 5412.50 15.80 11.00—11.50 3.00 0.80—1.00 Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: jan. 14.5% metaliques 76. —.Nemzeti kölcsön 82.35. Bankrészvény 819. Hitelintézet 226.20. Ezüst 113.—. Londoni váltók 114.30. Arany 5.47. Amsterdam, jan. 12. Rozs, máj, szállítva 1 frank olcsóbb búza megtartotta árát. London, jan. 12. Angol száraz búza a múlt heti árakon jól kelt, más fajok elhanyagolva, csekély üzlettel. Jó malátának való árpa kissé drágább mint múlt hétfőn, etetni való olcsóbban. Zab 6den, emelkedett Liverpool, jan. 12. Elkelt 3000 bál gyapot, lanyha üzlet rendetlen árakon. A vevők várnak, az éjszakamerikai békés hírek következtében. Pest, jan. 14. Az időjárás nedves, borús. A víz állása 4' 10" C felett. A legújabban megérkezett németországi tudósításokból kivehetni, hogy a legutóbbi regensburgi és augsburgi vásáron a búza ára néhány árral csökkent ; a würzburgi és mainzi vásárokon ellenben a búza üzlet valamivel kedvezőbben foly. E. hó 9-én Mainzban a magyarországi búza bejegyzett ára Hla frt vala 200 vámfont szerint. Helybeli piaczunkon sem változott ma az üzlet eddigi iránya. A jegyzettük árakon búzából és rozsból némi forgalom történt. Az üzlet kiterjedése nem csekélyen javulna, ha néhány búza és rozstulajdonos, terményeit nem tartaná 5—10 krral magasabbra, miáltal a megbízások legnagyobb része teljesületlenül maradt. Szomorú az üzletre nézve, ha az eladás néhány krajczártól függ, de már most úgy van és fel is foghatjuk, mivel tudjuk, hogy kereskedőink a múlt ősz óta veszteséggel üzérkednek. Kukoricza, árpa és zab ma sem örvendett nagyobb forgalomnak. A szesz üzletmenete ismét lanyhább lett, foka V4 krral olcsóbb. 10,000 fok a pesti vaspályánál átveendő borszesz hordóstól 46 V2 krjával kelt. Bécs, jan. 12. Vágómarhavásár : 1192 magyarországi, 812 galicziai, 723 belföldi összesen 2727 db. Eladatott vidékre 601, Bécsbe 2003 db. Darabjának átlagsulya 460—670 font, dbkénti ár 116—196, mázsája 25—30 o. Velencze jan. 11. A gabonanemükből csak a búza tartotta meg előbbeni árát. A helybeli gőzmalom szükségletére 4000 szája 17.25—18.50 lirén és 1000 szája bánátit 20 lirén vett meg. Jegyzünk: búza helybeli (o. é. st.) 5.50—6.65. Vidéki tudósítások. (F. A.) Gyöngyös jan. 12. Két hét óta langyos tavaszi időnk van s szöllös gazdáink ezen változó télről régi közmondás szerint azt tartják : — a milyen, a tél — olyan a nyár s vissza emlékeznek 1813. 23. 33. és 53-ik évi borterméseikre, így 1. 1863-ik évben is sok — de gyenge minémüségü bortermést jóslanak. A molnárok, a nagy szárazság okozta, búbánatjok után örülnek a kedvező időjárás által megjött elégséges örlö viznek. Vetéseink szépek, gazdáink az elmaradt őszi szántást folytatják s a még be nem födött szőllök is most kapáltatnak. A meddő juhok a legelőre hajtatnak. — Hetivásárunkra meglehetős mennyiségü gabona hozatott, de nem volt kelendősége, csupán a lisztkereskedők vettek egy—kétszáz köblöt 86.87 fontosat 3.25 — 3.50 krjával ; a szeszgyárosok rozsot és kukoriczát vásároltak szesz gyártásra. Bor nagyobb mennyiségben adatott el; a vörösnek akója 5.10. krjával, a fiehrír pedig 5.50. krjával; visontai—octoberi szüreletelés, válogatott és leszemelt; 16 ftjával akója. A gyapjú eladás pang, mert ki sem keresi. A piaczi árak következőleg állanak: búza 84—88 font 3.25—350; rozs 75—79 font 2.00 — 2. 20; árpa 70—72 font 1.60 —1.70; zab 45—50 font 1.30—1.40; kukoricza 80—82 font 1.80—1.90; repete 8; ft; 1 pár ökör 120—160; 1 pár borjú 10—15 ; 1 db. disznó 3 mázsás 65; szalonna 32 ; zsir 26; ma foka 45—48 kr., bor 4.00 — 5.50; olaj, zsála 35 — 37. ft. Halas, jan.2. 1863. Az alföldi vasútnak általános lelkesedéssel felkarolt ügyében Szeged, Szabadka, Baja s Felső-Bácska részéről több szó emeltetett már a lapokban, melyek minegyike az érdekelt terület vasúttal kapcsolatba hozatala előnyeit s jövedelmezőségét kiemelni igyekezett; megkísértem én is a magyarnak vele született természeténél fogva ez ügyben egy uj inditványnyal lépni elő. Ha végig tekintünk hazánk térképen, Nagyváradtól Szeged, Szabadka, Zombor mutatkozik legegyenesebb vonalnak Mohács, Pécs, Kanizsa s innen Fiuméba, Baja e vonalból vagy végkép kimaradni vagy csak mellékvonal által összeköthetőnek látszik. Mert tekintve a vasúti jövedelmezést, Baja 20 ezer lakosával, s alig 10 ezer holdnyi határával e részben különös figyelmet érdemlő tényező nem is lenne; személyforgalomnál, azért nem, mert több rendű gőzhajó járással bírván, a Duna befagyásáig a gőzhajó használtatnék, mely igen sokkal olcsóbb s rövidebb idő alatti szállítást nyújt Pest felé, mint egy Szabadka s Szeged felé Pestre vivő vasút adhat; a terménykereskedés a tenger felé való irányban Zombor vagy Bezdánnál megtalálná összpontositó s lerakodó helyét, s a bajai kereskedés csak a Duna vonala irányában szállításra szorítkoznék. A helyszinéni előmunkálatok majd ki fogják tüntetni, hogy az alföldi vasútnak a Dunán Baja környékén átvezetése a széles árterület. S .. Duna több ágazatain keresztül tetemes nehézségek reft így csak roppant költséggel lenne kivihető, de a mi legfőbb a mit szem elől sem nemzeti, sem jó védelmi szempontból eltéveszteni nem szabad. Szegedtől Szabadkán át Bajának s itt a Dunán átvezető vasúti vonat a dús termőerővel megáldott gazdag Bácskának csak egy szögletét, azt is másfél mértföld szélességen metszvén kereszrtül, e vonal által a 170 □ mértföld területű Bácsmegye 500 ezer lakosa— Szabadka és Baja kivételével — úgy szólva mit sem nyerne, s Bácska legnagyobb részét e vonal a vasút előnyeiben nem részesítené. Ellenben, ha Szegedről Szabadkán át Baja kikerülésével egyenesen vitetnék Zombornak a vasúti vonal, s Zombortól Bezdánnál az egyes Dunán át, sokkal kevesebb épitési akadály, s igy kevesebb költséggel jönne létre, s az egész Bácska érezné e vonal jótékonyságát, mert a Ferencz csatornán s a Dunán ezeknek jobb és balpartja terményei szállítására olcsó közlekedési eszközzel bir Zomborba és Bezdánba, s ez által nem csak Békés, Csanád, Csongrád, de az ezekkel gazdagságban versenyező, talán túl is haladó egész Bácska is kapcsolatba jönne a tengerrel. A 3-ik tervet, mely Szeged, Szabadka, Baja innét Zombor s Bezdánon át vezetne, tekervényessége miatt nem látván kivihetőnek, fel sem említem. Van még egy figyelmet érdemlő hazai szempont, melyet vasutainknál mellőzni nem szabad, s eddig nem is mellőztetett, az t. i. hogy az uj vasútvonalak hazánk minél nagyobb, minél több s messze elszigetelt vidékeit hozzák összeköttetésbe hazánk fővárosával Budapesttel, és hogy a kereskedés az új vasútvonal által ne csak kizárólag egy, bármi kedves eszményképül kitűzött irányra legyen szorítva, hanem más majdnem oly fontos irányban is jelentékeny lendületet nyerjen. A nagyvárad-zombor-fiumei vonal majdnem egészen egyedül terményszállitási eszköz lenne , mert Gyula vagy Zombor nem fogná a szegedpesti vonalat bosszúsága s igy drágasága miatt is személyközlekedésre használhatni, s a tiszántúli rész Tokajtól Baziásig kevés megszakadás mellett bir is vasúttal, mig a Tisza - Duna köz nagy kiterjedésű alsó részén sehol vasút még nincsen pedig hazánk e kis királysággal felérő részének felvirágzását, szellemi s anyagi jobb létre emelkedését, értékben, erőben, népességben szaporodását egyedül egy helyes irányú vasúttól lehet várni, miután a Duna- Tiszaköz középvonalán Czeglédtől Újvidékig, köves országút építés, teljesen hiányozván, az erre szükséges anyag, sehol nem eszközölhető; és (Folytatása a 4-dik oldalon.)