A Hon, 1863. január (1. évfolyam, 1-25. szám)

1863-01-15 / 11. szám

11-ik sz. Csütörtök, jan. 15. Előfizetési díj: Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva* Egy hónapra....................................1 frt 75 ki, 3 hónapra.........................................5 frt-------6 hónapra.......................................10 frt------­Az előfizetés az e’v folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számí­ttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek-tere 7ik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám 2-dik emelet. Kiadó­hivatal­: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam 18. Beigtatási díj: 7 hasábos petitsor...............................7 kr. Bélyegdíj minden beiktatásért ... 30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. A középosztály hivatása. *) Midőn az erkö­lcsi erők működése, az államok történeteiből kifejlett viszonyok idomitása körül — bármily kifejezhetlen okból nem érvényesíthe­tő, az önfenntartás ösztöne azonban bizonyos el nem hanyagolható kötelességekre emlékeztet: ko­moly eszmélkedés szokott beállani a nemzetek éle­tében mely a helyzet tiszta felismerésére s a fenn­maradt hatáskörben öntudatosan átgondolt mun­kálkodásra vezet. Ekkor fel szokott merülni előt­tünk a történet, dicsőségével és hibáival, mint egy csendes folyam, melynek tükrében az események óriás alakjai különböző árnyék­latokban mutatják magukat, hogy okulni tanítsák a népeket, államböl­csességre vezessenek, s a higgadt észlelés komoly megállapodása nyomán irányt, ösvényt mutassanak a jövőre. Ily pillanatokat élünk mi ez idő szerint Ma­gyarországban , s ha a magasabb politika körében reánk vonatkozó eseményekkel találkozunk, mi­ért ne állapodhatnánk meg egyelőre saját házunk k­üszöbén, s miért ne gondolkodhatnánk a múltban v­ezetett gazdálkodásunk fölött? A világesemé­­n­yekben úgy is — legalább ez idő szerint — ke­vés összefüggés mutatkozik. Francziaország e pillanatban nyugodt és hall­gatag. Francziaország Európa középpontján fek­szik, s mint a szív a testben: „él és éltet.“ Benne kellene tehát keresnünk az egyetemes Organismus működésének rugóit és akadályait, de Francziaor­szág e pillanatban nyugodt és hallgatag. Marad­junk tehát bevezetésünk nyomán saját tűzhelyünk körül. A régi államgépezet felbomlása után, midőn a létező elemekből egy új, erőteljes támasza épült alkotmányunknak, s egyes osztályok helyett az ország egyetemes értelmisége vette át a közügyek vezetésének fonalát, akkor merült fel leginkább egész nagyszerűségében előttünk azon ferde irány melyet a középosztály életviszonyaiban követett. Egész serege állott körülünk a foglalk . ..ás nélküli erőknek, kik tele jó szándékkal, ügy>­szeretettel keresék a­zért, hogy a munkaerőt, me­llyel őket a természet megáldotta, kamatozóvá te­­essék. De az akarat, a jó szándék a cselekvésre még nem elegendő, — s mi valljuk meg őszintén — csak­nem kizárólag táblabirák­at nevelünk. A kereske­delmi tér s a kézművészet nagyrészt idegen ele­mek által volt elfoglalva, mi, a mellett, hogy a közvagyonosodás egy igen nevezetes forrásától elüté a haza ős­lakóit, a városoknak nagy részben idegen színezetet kölcsönzött, s az újabb idők korszerű átalakulásánál fogva oly civilizált s anya­gilag is megerősült elemet vezetett uralomra, melynek befolyását a vagyonilag megrongált föld­­birtokos osztálynak paralisálni igen nehéz. Sze­rencse, hogy erre szükségünk nincs is, mert a ne­vezett osztályok nemzeties épülete fölött nagy részben nyugodtak lehetünk. De a kamat nélkül veszteglő erő, a közvagyonosodás hanyatlása, a a minimumokra megoszlott, s pénzhiány miatt roszul kezelhető földbirtok, szóval: a közép­birtokos osztálynak, a nemzeti érzület leghí­vebb képviselőjének elszegényedése, kiáltó vád­ként szólalnak fel a múlt idők tévedései ellen. Mi nem kutatjuk e tévedéseknek — talán a történetben gyökerező forrásait. Az aristocrati­­cus institutiók, a velük járó fogalmakkal együtt, megboszulák magukat rajtunk. Az újabb idők pe­dig saját múltunkból okulni megtanítottak. Most az a feladatunk, hogy életrevalóságunkat bebizo­nyítsuk. Polgárokat kell nevelnünk, kik a régi aristokratikus fogalmaknál becsületes munkássá­guk áldását, a függetlenséget, nagyobb­ra teszik. A nemes szorgalomból fakadó jólét által kell megszilárdítanunk a politikai becsületességet, a status élet ezen erkölcsi alapját. Megmenteni egy osztály jellemét, elejét venni az állami életre sorvasztólag ható pauperismusnak — a munka ér­tékesítése által­­­­ A jóravaló munkásság, a mun­kaerő érvényesítése a szorgalom soha sem szégyen s a munka utáni jólét a legnagyobb dicsőségek egyike. Ha valamely tekintetes barátunknak 9— 10 élő gyermeke van, s ezek közt 5—6 ép, egész­séges fia, miért ne lehetne ezekből egy kereskedő, egy mechanikus, egy szabó stb. A kezdeménye­zési tőkét, ha tekintetes barátunknak heverő pén­ze nem volna, kölcsönözné jószágára a „hitelinté­zet“, s a jószágot aligha lenne szükség idők foly­tával 9—10 részre osztani. Mert az 5 — 6 fiú nem dugná zsebre két kezét, s nem várná pipaszó mel­lett henyélve, az öreg úr halálát, hanem a munka­erő tőkéjét kamatoztatná. Tagadhatlan, mikép a legnagyobb igazságok egyikét mutatá fel S­m­i­d­t Ádám akkor, midőn a *­ P. N. 9—3874. számából. statusvagyon egyik legnevezetesbikét a munka­erőben jelölé ki. De ezen statusvagyon igen ha­sonlít a pénzhez, mely eldugva nem sokat hasz­nál : jelentőségét csak­ a forgalom által érvényesí­ti. Minden józan fogalmú státus polgárnak tehát egyik legfőbb feladata: oda munkálni, hogy ezen értékesíthető vagyona minél könnyebben kama­tozóvá tétethessék. Hála istennek! Magyaror­szágban nem vagyunk oly helyzetben, hogy a munkahiány miatt amolyan Louis Blanc féle fogalmakat kelljen megragadnunk : hogy „a sta­tus, mint legnagyobb tőke­tulajdonos, forduljon az iparhoz, s törekedjék annak közvetlen kezelését sajátjává tenni.“ S bizonyosan senkinek sem jut eszébe, hogy midőn a társadalom ezen, valóban nemes érdeke fölött eszmélkedik — holmi kalan­dos socialistikus fogalmakkal tegyen kísérleteket A socialistikus irányú működéseknek legtöbb­­nyire azon legyőzhetlen hibájuk van, hogy az esz­mék nemességében fekszik minden érdemük, me­lyeknek a gyakorlati eredmény soha sem felel meg. Mi azt tartjuk felőlük, mit Marat állítóla­gosan Rousseau könyveiről mondott: hogy „felségesek ugyan, hanem utópiák. Hasznosak a szempontból, mint volt Pythagoras, Solon vagy a sophista Cicero. Kijelölik a jót, hanem ezen jó egy phisicailag megfoghatlan valami, mit elérni soha sem lehet.“ Gyakorlati tapasztalás tanusitá, mikép magá­nak a páratlan feláldozása Owe­n-nak erkölcsi elvekre alapított gyári munkálkodása New­ La­­n­a­r­k-ban 16 évi siker után is elvégre egyes em­beri szenvedélyek áldozata jön. Hijában, az em­beri jellemtől csak annyit lehet követelni, a­men­­nyit megbír. Mi a gyakorlati élet emberei sze­retünk lenni, s a magasabb eszmék alkalmazásá­ról­ theoriák helyett egyenesen magához a munka­bíró emberhez szólunk, nem hogy uj tanok nyo­mán tán ismeretlen ösvényre vezessük, hanem, hogy a munkaerő okszerű felhasználására hívjuk fel. Magyarországban, hol a tevékenységre annyi tér mutatkozik, hol annyi természeti kincs idomító, feldolgozó kezekre vár, a munkaerőnek kétszeres becse van. Csak azon fogalommal kell tehát áta­­lánosan megbarátkoznunk, mit a költő ezen egyet­len sorban fejez ki : „Minden pálya dicső, ha belőle hazádra derül fény.“ Be kell látni, hogy a jóravaló kézműves, ke­reskedő, gépész stb. ép oly hasznos és nélkülöz­­hetlen munkása a hazának, mint az a csillagász, ki Kopernik rendszerét fejtegeti, vagy az a diplo­mata, ki az egyes erők összehatásából a világ át­alakulását álmodja ki. Be kell fogadnunk szívünk­be a gondolatot, hogy a munka teszi az embert hi­vatásához méltóvá, az nemesíti a jellemet, s az anyagi jóléttel erkölcsi érzékét is növeli. Hazafiak! a történeti tapasztalás — az idő jelei szólnak hozzátok : a haza s saját érdeketek ápoló kezeitekre vár. — Gondolkodjatok e tárgy fölött! Szelestey László. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Hiteles kimutatása 69.70 2.30 2.45 — 1 s Az előfizetési díj a laptulajdonos szer­kesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: József tér, 11. szám, 2-ik emelet. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börze január 13-án. romagnai 6.25—7, bánáti és magyar 5.75—6.50, rozs, helybeli 4.20. Dunavidéki 3.50—4.0. Lipcse, jan. 10. Az időjárás langyos, reggel 2—3 fok melegség. Egy idő óta nem csak hetivásárunkra érke­zik szűken a gabona, hanem, a molnároknak sem szállítanak a termelők, mert el lévén látva szük­ségből pénzzel, a hátra levő maradék készletre jobb árakat várnak. A változott pénzárfolyam nem engedi, hogy szükségletünket­­ Siléziából, Lengyel­­országból, Halicsból fedezhess­ük, s így nagyobb mennyiségek vevői kénytelnek többet fizetni. A mai vásáron feltűnt azonban néhány kimaradt részlet, ezt is megvették kevéssé változott áron, de mégis hatással volt a vevők kedvező hangulatára. A búza a vásár végéig keres­ett volt, minémű­­ségéhez képest 66 V2—62 R. tallér 2040 fnt; rozs ; 48-47 R. tallér 1920 fnt. A nagy vásár a posztóra nézve elmúlt, s a na­gyobb gyárosok Lipcsét már néhány napja el­hagyták. A vásár még sem volt oly kosz, mint sem eleintén várták ; az olasz, bajor, hollandi, sveiezi és frankfurti nagykereskedők sokat vettek a múlt vásárokon ára, sőt 1—2 uj garassal drágábban fizették föfét, úgy hogy a hírneves gyárosok Cott­bus, Forste, Spremberg stb. helyekről, tárlataikat majdnem egészen kiürítették. A kisebb gyárosok­nak nem volt hasonló jó vásáruk, mert a darab­számra vevők nem igen jelentek meg. Mindamel­lett, hogy a fogyasztás különösen az amerikai há­ború által csökkent, mégis a behozatal­­ elfo­gyott. A flanelleben és félgya­pot árukban a vásár igen jó volt. A nyomtatott tark­a kelmékre,sverezi fe­hér kelmékre, sverezi fehér árukra, egyszóval a gyapot tárgyakra a vásár része volt.­­ A bőrvásár hasonlóképen igen rosz volt, mert egyrészt talp­­bőrt túlságosan sokat hoztak, másrészt kevés volt a vevő a piac­zon. Ezt látva, az árak­at tetemesen lenyomták. Érkezett mintegy 3,000 teher, el lett adva 2,500. Gra 130 ix a ■á X* EL­K P­e­s­tenV­i­dé­k­en Más 1 p ia­c­z­o­k0 NI Alsó austriai mérő szerint. Leg­al­ant Közép Leg­magasb­b«N Sziszek jan. 10. Székesfehérvár jan. 10. Gyöngyös Ján 10. Brün­jan.9. Prag jan. 10. Súly, font szerint Ö uH­t Súly, font szerint Leg­alant Leg­magasb Súly, font szerint Leg­al­ant Leg­magasb Súly, font szerint Leg­alant Leg­magasb Súly, font szerint Leg­alant Leg­magasb Súly, font szerint Leg­alant Leg­magas­b ároszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár oszt. ért. ár osztr. ért. ár oszt. ért. Búza bánsági, .... 85.87.88 3.80 4.20 4.30 83.85 4.10 4.50 82.83 3.60 3.80 82.85 3.20 3.40 84.87 4.60 5.­80.86 4.43 4.92 „ tiszamelléki és pesti 84.85.86 3.75 3.85 3.95 *-Ö U 86.88 4.55 4.80— — — — — — — ___ _ _ m­n » n 86.87.83 4.— 4-20 4.30 84.86 4.25 4.50— — — — --- 1__— --_ ,._ £ a fehérmegyei. . . 83'/1.84.85 3.85 4.5 4.15 • (H­N 87.88 4.65 4.75— — — — — — — — _ ____ „ bácskai .... 83'/..84.85 3.70 3.80 3.90 xn— — — — — — — — — — — — _ _ Itozs .......................... 76.78.80 2.55 2.60 2.70— — — 77.78 2.40 2.60 70.72 2.10 2.20 82.84 3.35 3.60 77.82 3.41 3.65 1 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.10 2.15 2.40 66.70 2.60 2.80 62.64 1.50 1.60 72.74 2.28­ 2.35 68.74 2.51 2.74 1 „ takarmánynak 65.67.68 1.80 1.90 1.95 m — — — — — — —­­— — — — _ . 1 Zab.................................... 45.47.50 1.46 1.53 1.62 -oá 44.47 1.55 1.65 48.49 1.60 1.70 48.50 1.40 1.50 48.49 1.48 1.55 47.52 1.52 1.60 I Kukoricza pesti . . .— 2.30 2.35 2.42 80— — — — 2.0 2.5— 1.90— — 2.50 2.70­­­­_ 1 „ „ bánsági . .— 2.45 2.55 2.60a — 2.52 2.55— — — — — — — — — ___ 1 — E Köles...............................— — — — cS— — — — — — — — — — 2.73 3.10 ___ S Bab .... . . .— 2.85 3. 3.15 Ps— — — — — — — — — — 3.40 3.50— __ _ c Repeze .......................... 8.— 8.25 8.40 " — K’V V C Államadósság. 5%-es Metalliques 100 frto 4'A%-es n n n 570-es nem. köles. „ „ Fö­ldteh­ermentesitési kötelez­vények. „ °/0-es magyarorsz. 100 frtoi horvát „ „ , erdélyi _ „ „ Az austriai bank záloglevelei. 5V0-es 12 hóra szóló 100 frtos 6 évre „ „ „ 10 „ , „ * sorsolható 105 „ Sorsjegyek ház. n. 1839. évi teljes „ ötödr. „ Sept. 1. teljes 1860. ötödr. „ Hitelintézeti „ Dunagőzhajózási „ Trieszti „ Jan. Mai Comp rentpapii'15 Jan. Jun. 18­2. * 1 Jan. 3. Juni 15. Jan Marc. 15. 40 Marc. 15. „ Jan. 3. 20 Dec. 1. „ Dec. 15. 10 Máj. 1. Jan. 40 2. Adott Tartott ár ár 76.15 76.25 67.50 68.— 82.10 82.20 75.75 76.25 74.50 75.­73.75 74.25 104.’—104.’50 100.—100.50 89.50 89.75 145.75146 25 141.75 142.25 93.­93.50 92 90 93.10 94.60 94.60 132.—132.25 96.50 97.-117.—118.-34.50 35.— 94.50 95.50 39.—39.50 37.75 38.25 34.50 35.— 37.75 38.25 20 50 21.-22.50 23.-16.— 16.25 17.-17.50 Elsőbbségi köitvények. Államvaspálya 275 frk. Lomb.-velenczei „ 105 ftos Osztr. Lloyd „ „ Részvények. Éiszaki vasút am „ Déli Nyugati „ 210 Tiszai ” „ 200 Bankrészvény — lintézet 200 Al.austr.esc.bank 500 Lloyd 525 Váltók (3 hóra). 205.50 frtos 500 frank 350 „ 100 db német fr.3 '/, 110 ft sterling 3 °/, i „ j) látra „ 00 frank 4“/, Pénznemek. Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Adott ár 128.50 121.75 93.— 186.­235.25 273.— 154.50 147.— 819.— 227.90 651.— 234.— 430.— 404.­85.80 96.50 114.— 114.­45.25 15.55 5.46 5.45 9.12 1­,. 9 32 112.75 Tartót* ár 129.— 122.25 94.— 186.20 235.50 274.— 155.— 820.— 228.— 653.­ 236.­ 431.— 406. 86. 96.60 114.10 114. 45.35 15.60 5.47 5.47 9.13 9.35 4 . 76 A 113.25 Marha-Borjúhús Disznó­hús Birkahús Vaj Zsir Tűzifa Kőszén Barna-szén Fa-szén • P-t *-05 02 pá­csj­a <p - i­g kemény •ágy so 28 m ■« és 36 hüv. hasábos öle mázsája S­­§ a« fl :o -08 * s fontja uj k­r­a­j­c­z­á­r forint folyó­ért Debreczen..................... 16—17 20 16—20 10—12 90 50—52 10.00 1.00—1.05 0.70—0.80 Kassa............................... 16 52-24 20—22 12 76 48 4.95 1.35 0.50 Beszterczebánya . . . 18 20—21 24—26 14 60—70 60 4 50 3.40 1.20—1.30 0.40—0.50 Soprony .......................... 25 24 28-36 18-24 55—60 45—4810.00—11.00 8.00-9.00 0.58-0.60 0.70—0 84 0.45­ 0.60 Pest............................... 21­ 24 35—40 24­ 26 14—16 60—70 38—4012.60—14.24 8.30 1.20 0 52 2.00 0.70—1.00 Pozsony........................... 24 34 32 16 56 44 8.00 1.05 1.00 1.05 N.­Szeben..................... 12 12—18 16—18 8-10 60—70 45—50 8.40— 9.60 7.20— 8.40 1.00—1.40 0.50—0.70 Fiume............................... 20 26 28 16 66—70 46—4813.25—13.50 1.90—2.10 1.00—1.30 2.00—2.70 1.00—1.30 Károlyváros . . . . . 15 20 22 20 60 40—50 8.00 6.00 0.50 0.60—0.70 Brood............................... 14 18 20—25 70—90 40-45 9.60—16.80 3.00—4 00 0.70—0.80 Kostajnica..................... 13-15 17-20 20—25. 85-95 40—50 9 60—10.80 7.92-9.00 3.10-3.60 0.70—0.80 Uj-Gradiska..................... 13—15 18-20 20-24 18—20 60—70 7.00—8.00 5.00-6.00 0.70—0.80 Ogulin............................... 14 18 20 12—15 60—80 7.20—8.40 0.70—1.00 Badautz..........................9 12 12—168 48 9.00 8.00 1.10 0.30 Lemberg.......................... Brünn............................... 17 35 25—26 16—20 27 22-26 28-32 16—18 18—22 70—75 56—58 48 11.90—12.50 16.38—16.80 9.50­ 10.00 11.52 0.84 0.45—0.48 0.78 3.89 0.36—0.75 0.63 Olmütz............................... 24—26 20—26 26—30 18—20 60 50-5412.60—13.65 8.40-9.45 0.86—0.90 0.53 2.10 0.42—0.60 Jägerndorf..................... 24 20—21 32 20 34-38 50-51 10.84 9.58 0.80 0.40—0.45 Brüx............................... 2t 24—24 30-32 22—24 44—48 65-70 9.60—9.84 8.64—9.12 0.12—0.16 2.00-2.50 0.50—0.60 Leitmeritz.......................... 21—26 24—26 34-37 25—26 38—40 50—56 18.96 15.36 1-65 0.28 4.00 0.50—0.75 Pilsen............................... 27 22—24 30-32 18—20 35 45 11.50 8.70 0.46-0.48 1.50 0.80-1.00 Prága ............................... 26-30 25-32 2—30 16—24 43 48-50 18.90 16.87 0.53—0.79 0.42-0.56 1.25—1.75 0.65—0.84 Hainburg.......................... 38 30 32 24 60 44 13.40 8.40 2.20 0.63 Bécs ............................... 22—32 22-48 28-50 16—32 58—64 38-4419.00-26.0014.00—17.00 0.56—1.20 0.4Ó—1.00 2.22-2.20 0.70—1.00 Gracz............................... 26 25-50 28-36 18—24 50—64 42—4810.00-11.00 6.86—8.29 0.70 0.39 0.45 0.60-1.00 Ragusa............................... 14 28 10 55 8.96 3 00-4.00 0.80—0.85 Schärding.......................... 19-20 29 30—32. 52-54 4813.50—15.0010.50—12.00 0.38—0.42 0.80—1.00 0.60—0.70 W els............................... 20 26 32 18 50—53 42—44 15.60 13.20 0.37 2.10 0.60-0.80 Botzen............................... 26 24 27 16 62 50 16.56 10.56 3.50 1.00 Merán............................... 25—27 21 22 32—35 16—17 62—63 5412.50­ 15.80 11.00—11.50 3.00 0.80—1.00 T­á­v­i­r­a­t. Távirati tudósítás a bécsi börzéről: jan. 14.­5% metaliques 76. —.Nemzeti kölcsön 82.35. Bankrészvény 819. Hitelintézet 226.20. Ezüst 113.—. Londoni váltók 114.30. Arany 5.47. Amsterdam, jan. 12. Rozs, máj, szállítva 1 frank olcsóbb­ búza megtartot­ta árát. London, jan. 12. Angol száraz búza a múlt heti árakon jól kelt, más fajok elha­nyagolva, csekély üzlettel. Jó malátának való árpa kissé drágább mint múlt hét­főn, etetni való olcsóbban. Zab 6­den, emelkedett Liverpool, jan. 12. Elkelt 3000 bál gyapot, lanyha üzlet rendetlen árakon. A vevők várnak, az éjszakamerikai békés hírek következtében. Pest, jan. 14. Az időjárás nedves, borús. A víz állása 4' 10" C felett. A legújabban megérkezett németországi tudó­sításokból kivehetni, hogy a legutóbbi regensburgi és augsburgi vásáron a búza ára néhány árral csök­kent ; a würzburgi és mainzi vásárokon ellenben a búza üzlet valamivel kedvezőbben foly. E. hó 9-én Mainzban a magyarországi búza be­jegyzett ára H­la frt vala 200 vámfont szerint. Helybeli piaczunkon sem változott ma az üz­let eddigi iránya. A jegyzettük árakon búzából és rozsból némi forgalom történt. Az üzlet kiterjedése nem csekélyen javulna, ha néhány búza és rozs­tulajdonos, terményeit nem tartaná 5—10 krral magasabbra, miáltal a megbízások legnagyobb ré­sze teljesületlenül maradt. Szomorú az üzletre nézve, ha az eladás néhány krajczártól függ, de már most úgy van és fel is foghatjuk, mivel tud­juk, hogy kereskedőink a múlt ősz óta veszteség­gel üzérkednek. Kukoricza, árpa és zab ma sem örvendett na­gyobb forgalomnak. A szesz üzlet­menete ismét lanyhább lett, foka V4 krral olcsóbb. 10,000 fok a pesti vas­pályánál átveendő borszesz hordóstól 46 V2 krjá­­val kelt. B­é­c­s, jan. 12. Vágómarhavásár : 1192 magyar­­országi, 812 galicziai, 723 belföldi összesen 2727 db. Eladatott vidékre 601, Bécsbe 2003 db. Da­rabjának átlagsulya 460—670 font, dbkénti ár 116—196, mázsája 25—30 o. V­e­le­n­c­z­e jan. 11. A gabonanemükből csak a búza tartotta meg előbbeni árát. A helybeli gőz­malom szükségletére 4000 szája 17.25—18.50 lirén és 1000 szája bánátit 20 lirén vett meg. Jegyzünk: búza helybeli (o. é. st.) 5.50—6.65. Vidéki tudósítások. (F. A.) Gyö­ngy­ös jan. 12. Két hét óta langyos tavaszi időnk van s szöllös gazdáink ezen változó télről régi közmondás szerint azt tartják : — a milyen, a tél — olyan a nyár s vissza emlé­keznek 1813. 23. 33. és 53-ik é­vi borterméseikre, így 1. 1863-ik évben is sok — de gyenge miné­­müségü bortermést jóslanak. A molnárok, a nagy szárazság okozta, búbánatjok után örülnek a kedve­ző időjárás által megjött elégséges ö­rlö viznek. Veté­seink szépek, gazdáink az elmaradt őszi szántást folytatják s a még be nem födött szőllök is most kapáltatnak. A meddő juhok a leg­előre hajtatnak. — Hetivásárunkra meglehetős me­nnyiségü gabo­na hozatott, de nem volt kelendő­sége, csupán a lisztkereskedők vettek egy—két­száz köblöt 86.87 fontosat 3.25 — 3.50 krjával ; a szesz­gyá­rosok rozsot és kukoriczát vásárolt­­ak szesz gyár­tásra. Bor nagyobb mennyiségben adatott el; a vörösnek akója 5.10. krjával, a fiehrír pedig 5.50. krjával; visontai—octoberi szüreletelés, válogatott és leszemelt; 16 ftjával akója. A gyapjú eladás pang, mert ki sem keresi. A piaczi árak követke­zőleg állanak: búza 84—88 font 3.25—3­50; rozs 75—79 font 2.00 — 2. 20; árpa 70—72 font 1.60 —1.70; zab 45—50 font 1.30—1.40; kuko­ricza 80—82 font 1.80—1.90; repete 8; ft; 1 pár ökör 120—160; 1 pár borjú 10—15 ; 1 db. disznó 3 mázsás 65; szalonna 32 ; zsir 26; ma­ foka 45—48 kr., bor 4.00 — 5.50; olaj, zsála 35 — 37. ft. Halas, jan.2. 1863. Az alföldi vasútnak általános lelkesedéssel felkarolt ügyében Szeged, Szabadka, Baja s Felső-Bácska részéről több szó emeltetett már a lapokban, melyek minegyike az érdekelt terület vasúttal kapcsolatba hozatala elő­nyeit s jövedelmezőségét kiemelni igyekezett; meg­kísértem én is a magyarnak vele született termé­szeténél fogva ez ügyben egy uj inditványnyal lépni elő. Ha végig tekintünk hazánk térképen, Nagy­váradtól Szeged, Szabadka, Zombor mutatkozik legegyenesebb vonalnak Mohác­s, Pécs, Kanizsa s innen Fiuméba, Baja e vonalból vagy végkép ki­maradni vagy csak mellék­vonal által összeköthe­­tőnek látszik. Mert tekintve a vasúti jövedelme­­zést, Baja 20 ezer lakosával, s alig 10 ezer hold­­nyi határával e részben különös figyelmet érdem­lő tényező nem is lenne; személyforgalomnál, azért nem, mert több rendű gőzhajó járással bírván, a Duna befagyásáig a gőzhajó használtatnék, mely igen sokkal olcsóbb s rövidebb idő alatti szál­lítást nyújt Pest felé, mint egy Szabadka s Szeged felé Pestre vivő vasút adhat; a termény­­kereskedés a tenger felé való irányban Zombor vagy Bezdánnál megtalálná összpontositó s lera­kodó helyét, s a bajai kereskedés csak a Duna vo­nala irányában­ szállításra szorítkoznék. A helyszinéni előmunkálatok majd ki fogják tüntetni, hogy az alföldi vasútnak a Dunán Baja környékén átvezetése a széles árterület. S­ .. Duna több ágazatain keresztül tetemes nehézségek­ r­eft így csak roppant költséggel lenne kivihető, de a mi legfőbb a mit szem elől sem nemzeti, sem jó védelmi szempontból eltéveszteni nem szabad. Szegedtől Szabadkán át Bajának s itt a Dunán át­vezető vasúti vonat a dús termőerővel megáldott gazdag Bácskának csak egy szögletét, azt is másfél mértföld szélességen metszvén kereszr­tül, e vonal által a 170 □ mértföld területű Bács­­megye 500 ezer lakosa— Szabadka és Baja kivé­telével — úgy szólva mit sem nyerne, s Bácska legnagyobb részét e vonal a vasút előnyeiben nem részesítené. Ellenben, ha Szegedről Szabadkán át Baja ki­kerülésével egyenesen vitetnék Zombornak a vas­úti vonal, s Zombortól Bezdánnál az egyes Dunán át, sokkal kevesebb épitési akadály, s igy keve­sebb költséggel jönne létre, s az egész Bácska érezné e vonal jótékonyságát, mert a Ferencz csa­tornán s a Dunán ezeknek jobb és balpartja ter­ményei szállítására olcsó közlekedési eszközzel bir Zomborba és Bezdánba, s ez által nem csak Bé­kés, Csanád, Csongrád, de az ezekkel gazdagság­ban versenyező, talán túl is haladó egész Bácska is kapcsolatba jönne a tengerrel. A 3-ik tervet, mely Szeged, Szabadka, Baja innét Zombor s Bezdánon át vezetne, tekervé­­nyessége miatt nem látván kivihetőnek, fel sem említem. Van még egy figyelmet érdemlő hazai szem­pont, melyet vasutainknál mellőzni nem szabad, s eddig nem is mellőztetett, az t. i. hogy az uj va­sútvonalak hazánk minél nagyobb, minél több s messze elszigetelt vidékeit hozzák összeköttetésbe hazánk fővárosával Budapesttel, és hogy a keres­kedés az új vasútvonal által ne csak kizárólag egy, bármi kedves eszményképül kitűzött irányra le­gyen szorítva, hanem más majd­nem oly fontos irányban is jelentékeny lendületet nyerjen. A nagyvárad-zombor-fiumei vonal majdnem egészen egyedül terményszállitási eszköz len­ne , mert Gyula vagy Zombor nem fogná a szegedpesti vonalat bosszúsága s igy drága­sága miatt is személyközlekedésre használhat­ni, s a tiszántúli rész Tokajtól Baziásig kevés megszakadás mellett bir is vasúttal, mig a Ti­sza - Duna köz nagy kiterjedésű alsó r­észén sehol vasút még nincsen pedig hazánk e kis királysággal felérő részének felvirágzását, szel­lemi s anyagi jobb létre emelkedését, értékben, erőben, népességben szaporodását egyedül egy helyes irányú vasúttól lehet várni, miután a Duna- Tiszaköz közép­vonalán Czeglédtől Újvidékig, köves országút építés, teljesen hiányozván, az erre szükséges anyag, sehol nem eszközölhető; és (Folytatása a 4-dik oldalon.)

Next