A Hon, 1863. szeptember (1. évfolyam, 198-222. szám)

1863-09-04 / 201. szám

201-só­l­. Péntek, szeptemberi Kredé-hivatal: Pest. Femiczsek Imii, 7. sz. földszint El&fizetési dij: Postán kiűdve rtgj Budapesten házhoz hordva : Egy hónapra...........................................1 frt 75 kr. S hónapra................................................5 frt — — 1 hónapra..............................................10 frt-------­Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik és­’m, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolyam 1863 Beig­ta­tási dij: A a előfizeti« az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Sierlieastési iroda: Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende. Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kivüll 5­­, ór. reg. Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kívül d. u. 4 ór Bajáról Pestre : naponként pénteken kívül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 57, ó. reg. Váczról Pestre: nap. hétó kiv. 107, ó. d. e. Szeged ind. Czegléd érk. 3 Kenésel £ menetek — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Bécs ind. 7.46. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Tora. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt „ 2.28. d. u. 3.06 éjjel. Pest érk. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 6.35. d.u. 6.25. reg.ICzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.­Pest érkéz. 8.45.­­ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged ,, 12.17. éjsz. 8.60 d. u. Temesv­ érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 8.22. „ mindennap Baziásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv. ,, — 10.32 este. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e. Csaba „ 1.22 dél u. 8.9 r. Arad érkéz. 3. 3 dél u. 6. r. Czegléd : indul 9.27 d Szolnok „ 10.27 P. Ladány érkéz. 1.26 P. Ladány indul— 1­45 dél u. Szolnok „ — 4.44 „ Czegléd érkéz. — 5.41 „ Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. Ladány indul 1.40 e. 1.58 d. u.|N. Várad indul —10. 6 dél e N. Várad érkéz. 4.40 e. 3.46 d. u.|P. Ladány érkéz. — 12.48 dél Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára ér vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. — N.Kanisa „ 1­53 d. 10.10 est. erh. ind. 9.30 d.e.10.65 e. anisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Prs N.-ASIUDB b­­'-U Fehérv. érk. 5.59 Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u- Gratz érk. 8.55 est. 8.34 JPragerh.órk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. Velencze ind. 11.— d.e. 11. é- Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 „ Steinbrttck- 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhoferk.5.39 r. 3.54 „ Steinbrückről, Zágrábba és vissza. reg. Sziszek indul. 6.30 érkez. 8. 1 , Záráb indul. 8.16 b Steinbru­ck érkez. 10.50 d. ». Soprony, Bécs-Újhely, Bécs és vissza. Bécs ind. 7.— „ 5.25 , B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 , Soprony érk.10.33 „ 8.58 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. ohács^1 ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.1Üszög ind. 8 ó. r. 12.50 dél* 2.56 d.u.­­lovak-- 2.25 éjsz.12.1&d.0­ -6.29 reg. 6.10 est­Buda vnd. 6.30 r. 5.15 d.u. Szőny 1.30 d.u. — Győr „ 3.11 d.u. 5.36 r. Bruck b 6-38 » 7-54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 du. Soprony vnd. 5.60 r. 2. “.­T­jhely b B 7.25 3.23 5.24 Pozs. i.7. d.e.ll.—d.e.5.16 d.u. Bazin „ 8.41„ 12.41 d. 6.57 „ N.Sz. Szer. érl­.36 de. — Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u. N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg- Bazin ind. 4.30 r. 8.d.u. 5.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 80 e. Steinbru­ck Zágráb Sziszek szög Pozsony, ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.59 este. indul. 7.14 érkéz. 8.45 b . 8. o. „ 6 ó.d.u Mohács érk. 10.5 r. Nagy-Szombat, Szered és vissza, kar vontatva.) n 10.35„ 2.80 d.u.8.50est. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. u. érk. Pestre 9 ó. 10 p este. Pestről, Temesvár Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 6. 31 p. reggel. I *­ Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a köz-Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érké­zlekedést, személyenként 800 kr., nagyobb podgyászért fs­ Pestre 6 óra 56 perez reggel. * tettetik 50 font.: 10 kr.: kiesebb 5 kr. 9.61 401> 40 teg­naponként 6 órakor reggel. Pestről Eszék íimonyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel. Pestről Orsóvá és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. 19u TianAu: Szegedről Zimonyba : szombaton reg. A. Száván: Sziszekről Zimonyba : hétfőn és csütör­tökön 5 órakor reggel. Zimonyból Szegedre : csütört: délben. A. BzAvAxli Zimonyból Sziszekre : vasárnap és csü­törtökön délben. 7 hasábos petitsor.......................... 1 J kr. Bélyegdij minden beiktatásért. . . .­­30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési dij a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. a gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi bék­e September 2-án, Az első cs. k. szab. dan a gőzhajózási­ társaság. A személy­szállító gőzösök menetrende Gabona-árak Alsó austriai mérő szerint. P­e­s­t­e­n­Súly, font szerint Leg­alant Közép Leg­magasb ároszt. ért. Búza bánsági................... 86.87.88 6.15 5.85 5 60 r tiszamelléki és pesti 86.87.88 5.­6.20 6.86 „ fehérmegyei . . 85.87.88 4.95 6.20 5.80 „ bácek ii . . . . 85 86 490 5.—— Rozs............................ 77.78.80 8.20 8.40 3.46• Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.80 2.90 8.10 •«8 a takarmánynak 66.67.69 2.60 2.70— láb . . . ...................... 46 47.49 2.26 2.80 2.86 • (H » • • • (hJ)­ • 40.43 2.10 2.15— M Kukoricza................... 80.82.8. 8.45 3.55 8.65 CG tíab............................— 5.25 5.40 5.60 Kéles ......— 3.50 8.70 8.80 Kepeit....................... 7.20 7.80 7.40 Hely Nap búza I rozs | árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Érsekújvár : Mosony . ■ Pozsony : Nyíregyháza Prága . . . Aug. SS. . *7. flepti 1. Aug. (1. 8.90,4.46 . 46,5.8« 4.80.4. «5 8.80.4. — 4.57,4.81 8—0.15 8.18,8.80 8.—,8.80 8.800.— 8.150.46 9.45.9.80 9.60 0.80 8.90.8.80 9.60 8.80 2.410.85 2.140.90 2.850.45 *.—,8.60 1.650.— 1.52,1.67 8.760.80 2-800.50 K­özli vasúti — Pestről Bécsbe és vissza. Pest ind. 9.66. d. e. 9.30 este. Észt. „ 12.14. délben, 11.4­8 é. E.Ujv.„ 1.60. d. u. 1.03 éjjel. Tora. „ 2.85. d. u. 1.61 éjjel. Pozs. „ 4.46. d. u. 4.08 éjjel. Bécz érk. 6.83. este 6— reggel P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen „ 3.— „ 8.47 Tokaj ,i 5.26 „ 8.4 r. Miskolcz „ 7.15 e. ll.l.d.e. Kassa érkez. 9.66 a. 3. d. u. Gyorsvonatok. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába, Czeglédről Aradra és vissza. Arad Csaba indul 12.41 „ 2.14 Czegléd érkez. 5.56 Czeglédről Pilspök-Ladányra és vissza. I. u. 8.20 e­­„ 11.18., 5.82, s. 8.24 e. , 9.42 e. „ 1-20 é. Kassa Miskoloz Tokaj „ Nyiregyh. „ Debreczen „ P. Ladány érkéz indul — 6.— reg. .. — 1.52 „ „ — 9.35 del.e. „ -10.33 „ -12.12 . - 1.46 , Bécs: ind. 7.45 r. 5.20 est. Bruck b 9.21 d.e. 6.54 „ Győr „ 11.38 n 9.5­­ 0 Szőny „ 12.57 dél-----­, érk. 4.15 délu.-----­Sz.Feh. ind 5 B9 n 7.10 r. Buda : érk. 8.2 est. 9.14 d.e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e, Steinbrückn 11.63 é.11.38 . Nabresina „ 7.37 d.e. 7.32 e. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 „ Nabresina „ 8.8 „ 9.50 * Veloncao b 3.6 d.u. 6. r. d.u. Államadósság. ö’/o-ee nem. köles. 100 fr 60/0-es Metalliques „ A7,7o-es „ Como rentpapirlö Jan. 1839. évi teljes „ Sept. „ o ötödr. „ „ 1854. „ teljes „ Jan. 2. 1860. b « n Aug. 1. „ b ötödr. „ „ Az austrial bank záloglevelei 10, 105 sorsolható Galicz. hitelintézet Földtehermentesítési kötelez­vények. 57o-es magyarorsz. 100 frtos b horvát b erdélyi Sorsjegyek ház, Hitelintézeti „ Oet. Dunagőzhajózási „ Juli 1. 1 Trieszti „ Jan. 1 Eszterházy hg Salm Pálffy Clary St. Genois Budai WindisebgrUtz Waldstein Keglevich n20 10 . u. Oet. Juli Jan. Dec. Jan. Sept. Juli , Aug. Dec. Dec. Jul. Máj. AdottTartott ár ár 83.: 083.60 77.1577.25 69.—69.26 17.-17.60 .160.-160 60 157.50158.— 95.2595.50 101.46101.50 101.60101.70 --.---102.75103.’-92.—92.50 75.—75.50 77.1077.50 76.—76.50 74.7576.25 .185.70135.80 92.—92.25 115.-116.­. 94__ 94.50 . 36.2536.50 . 36.7537.25 . 33.7534.25 . 34.7635.— . 34.2534.50 . 21.2521.75 . 20.—20.50 14.8516.16 Blsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd lovaspálya 275 frank b.­vefenczei „ 106 ftos Részvények. lintézet 200 frtos anagőshajózás isti lánczhíd izaki vasét lám . Váltók 525 205.50 frtos 500 frank 350 210 .b 200 . (8 hóra). Augsb- 100 db német fr.3‘/,7c Franki. "° 95. 405. M Hamburg 100 bankmar­k. 4 V,0/, London 10 ft sterling 3“/„ Páris 100 frank 4"/, Pénznemek. Korona....................... Császári arany .... Reezés ................... Napoleon d’or................... Orosz imperiale .... Porosz pénztári utalvány Ezüst............................ Adott ár £ 0.­119.— 116.50 198.20 796.— 643.— 249.— 438.— 89 f. 171.20 190.-248.-148.— 147.— 94.60 94.60 83.40 111.70 44.20 15.80 5.33 6.34 8.93 9.20 i.s. 111.50 Tartott ár 90.60 119.25 117.­193.30 797.­ 644. — 260.— 139­— 395.— 171-40 190.50 250­­ 148..5 94.60 94 70 83.50 111.75 44.25 15.35 5.84 5.34 8.94 9.23 1.„ 7« 111.75 Zi e fe­le: 1 Bécsből Pestre: naponként 67, órak, 1 Pestről Baja és Mohácsra F­ölfe­l­e>­i Pestről Bécsbe : naponta 6 óra este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra est­ve. Galaczról Pestre: szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden és pénteket 10 órakor estve. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor. Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 3 ó. d. n A. TIiizAxli Az alföldi vasút miként munkáltassák ? Csongrádmnegye, tug. 80-án. A tieza szabá­­lyozási munká­n­ok megkezdetvén a jelen pénz­kenyér- és munka*szük időben nem magán, de nem is társulati, sőt nem is épen helyi érdekű dolog e­ tárgy fölött néhány szót váltani, mint­hogy az egész vidék munkás szegény népe­ erő­sen érdekelve van. A mint tudjukj ju munkálatok azért is kezdet­tek meg újra, hogy a munkában népnek ke­nyere legyen. Örömmel tapasztaljuk, hogy eddig is már több munkaüres kéz talál becsüle­tes foglalkozást. Becsü­etesnek mondjuk e foglalkozást, hogy ne volna az, mert 90 krért, egy köböl földet kihordani, föltalicskázni­ az itt ott kőkeménységű földön, igen­is erős munka, itt a 90 krért becsületesen meg kell dolgozni. Az ellen sincs kifogásunk, hogy a munkát e vagy ama község népe sokkal nagyobb kapzsisággal, mondjuk buzgalom és szorgalommal vállalja és viszi. Ez mind helyén lehet. Di azt nem helye­selhetjük, hogy ma, midőn a munka azért ada­tott, hogy a munkás osztályon segitve legyen, hogy a kenyérfélén népnek kenyér adassák, midőn ez részben el is éretik,jj nagy részben még­is egyes vállalkozóknak nem­ kenyér, de ü­­temes nyereség osztarife. Azonban ez esetet annál is inkább csak példaként hozzuk föl, mert ez meg­történt dolog, de e fölött okulni kényelmesen le­hetvén, leginkább azért emlitjük, hogy igen ta­nácsos volna , h­a a’z“ aljl föld vasút munkálatok megkezdetnek, ne legyen ez magánvállalkozók­nak adva, vezettessék a mun­­k­álat hatósági felügyelet alatt, mert: Épen a tiszaszabályozási munkálatoknál, meg­tanulhatjuk, hogy a legnagyobb összeg, csak csekély részben, aránylag tréfás osztalékban jut a munkás nép kezébe. Jól van így is, ha itt így, és ilyen a bevett a szokás, mert hisz a vállalkozá­sokra, az e nemű vállalatokra, és időszerűleg meg különösen jó idő mutatkozik. Mondjuk ez itt jó lehet, mert illyen a régi bevett szokás. De az alföldi vasúti munkálatok,ha ezek, mint hisszük, rövid idő múlva megkezdetnek, a munkálat ép­pen ezen gyors megkezdésének fő indoka, hogy a munkátlan népnek mentül inkább keveset nyuj­­tassék, nagy részben el fog esni. Igen jól tudjuk, hogy a hidak, ívek, kő és fa munkák valamint egyébb min­den munkála­tok csak magán­vállalkozók által hajthatók végre, de a földmunkát a környék szegény népe hatósági felügyelet, szigorúan pontos felügyelet alatt a népre nézve sokkal előnyösebben lehet végrehajtani. Erre igen bölcsen azt felelheti valamely vál­lalkozni óhajtó, vagy itt érdekelt fél, hogy „vál­lalkozás útján is csak a munkán nép hajtja vég­re a munkát, s hogy így a hatóság nem bajosko­­dik a dologgal, a vállalkozó felügyeltet, és a munka a legolcsóbban vállalkozóé, és okvetlen pontos, szabályszerű. Igaz. De a vállalkozóknál leginkább az igen is markos erős emberek éjt napot egybe téve sem kapnak egyebet csak igen szegény kenyeret, míg ha a munka hatósági fel­ügyelet alatt hajtatik végre, az ügyefogyottabb, ifjabb és öregebb nemzedék is munkát vállalhat, le leszlatván a napi díjazás első, másod és har­mad osztályúra. De legyünk egészen egyenesek, mondjuk ki minden himezés hámozás nélkül: a hatósági felügyelet mellett semmi esetre nem fog a munkás népnek szánt fillérek a­, egyes nyerészkedő erszényébe jutni; s ha a hatóság egy bizottmány éber felügyelete alatt az egész tiszta kezelésre bü egyéneket Ak­it a munkálathoz, a népnek több kenyér jut, keve­sebb verejtékkel, jobban jóllakik a szegény nép és még a kormánynak is kevesebbe kerül a mun­kálat. Az egyéb munkálatok, melyeket okvetlen magánvállalkozók fognak vállalni, úgy adassék ki, hogy a vállalkozó csak e vidék népét és ipa­rosait alkalmazza,mert úgy is alig van jelenleg ke­­nyörtelenebb osztálya e vidék iparosainál, s azon­­fölül e vidék ügyes iparosai között a sokszor emlí­tett sanyarúságot tekintetbe véve, semmi esetre nem lehet attól félni, hogy majd a munka­vállalat egyedáruskodás, össze­­ s vállalkozás tárgya le­het, sőt ellenkezőleg csak" azon esetben le­hetne itt a v­idéki munkásoktól­," félni , ha egy vidéki vállalkozó nagy részben szo­kott vidéki munkásait "" is magával hozná, mint ez hasonló vállalatoknál nem egyszer történt. Ezért volna szükséges, hogy a hatósági­­ felügye­let az ily részletekre is kiterjedne. Hisszük, hogy a hatóság figyelme éber és gondjai messze terjedők, de azt is hinnünk kell, hogy a legjobb szándékú szavak nem vétetnek ellenzéki szellemüeknek,a midőn oly tényről van szó a­hova minden józan hitű ésszevétel meghall­gatható. Egyébiránt ha valaki lényeges kifo­gást talál nézetemben, itt a tér. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bör­­zérőll szept.3. — 5% metalliques 77. 20. Nemzeti kölcsön 83.50. 1860-as sors­jegyek 101.10 Bankrészvény 797.— Hi­telintéz. részv. 192.60.Ezüst 111.50 Loud, vált. 111.85. — Arany 5.34. Pest, rept. 3. Az idő rekkenő, a levegő hő­mértéke 28 fok R. sz. A Duna ap&dóban 5. 6­­0 fölött. Piaczunkon 6 gabona hajó kötvén ki, összesen 18981 m. búzát hoztak. „Mihály“ Ver­­bászról 5500 m. búzát szállitott Győr felé. Gabonapiaczunk­on ma az üzlet nyugodtan fo­lyt, a buza és rozs ára azonban mérsékelt forgalomnál szilárdult. Oláhországi 4000 m. 841­ fontos régi búza 4.32 krkrjával adatott el. Né­hány ezer mérő October havában átadandó, rozs 8.60 krjával kelt szerződésileg; kész, uj 80 fontos 3.60 krjával lett s kinálva. Kukoricza több ezer mérőnyi mennyiségben vásároltatott helybeli sertés­kereskedők részéről, mely alka­lommal ára néhány krajczárral emelkedett, szintén tetemes mennyiségek találtak már ve­vőkre. Dohány küldetett Spanyolországba , Angol­országba és Amerikába. A hangulat általában változatlan szilárd s az áremelkedés ez­e­n árura sem fog valószínűleg elmaradni, miután az idei­ aratás nem sok reménynyel kecsegtet. A plántát akadályoztatta növésében az augusztus közepén volt roppant meleg s ennek következtében le­vele nagyon megvastagodott. Egyes vidékek, igy a bajor és báder­i dohány legjobb termő vi­dékei jég által sokat szenvedtek. Némely helyen ennek következtében, a földeknek szántatlanul kellett maradniok. A jelen piaczi árak: 1859 ki­rály szerinti 22—23 ft; 1861­ fői boréklevél 26—27 ft; 1862 ki boréklevél 25 ft; 1862-ik fedlevél . 2 ft, ötven kilogrammért. * London, aug. 28. Kingsford és Lay­arak jelentéséből látjuk, hogy a gabona igen jól fizettetvén az idei aratás sok év után olyan, hogy megelégedhetnek vele, mivel pedig minősége is olyan, hogy azonnal használható, nem lehet azon csodálkoznunk, hogy Anglia piaczaira annyi szállítmány érkezik, hogy 1,2 shill. árcsökke­nés daczára is lanyhán foly az üzlet; még korlá­­­toltabb volt a külföldi forgalom, oly annyira, hogy még olyan olcsón sem igen találkozott ve­vő reá nézve, árai azért szabálytalanok. Árpa múlt heti árán igen kerestetett, kész 1—2 shil­linggel olcsóbban sem adható el könnyen, m­ig szerződésre szívesen veszik. A zab quartere 6 d. —I s, a kukoriczáé 6 d.-val olcsóbb. A liszt üz­lete nehézkes, hordója 6 d, zsákjának ára pedig 1 s-gel csökkent. (A.) Prága, sept. 1. Mai [gabonavásárunkra 855­ részlet érkezett. Gyors] keletnél követke­zők voltak az­ árak :]81—88 fontos búza 4.44— 4.88, 76—82­ fontos rozs 3.08—40, 170—74 fon­tos árpa 2.46—65, 46—52 fontos zab 1.58—64 kr. Az árak c­sökkenése daczára a repete még mindig élénken kináltatik, minek folytán a gyár­­nokok még tartózkodóbbakká vállnak s csak igen jó terményért adván 63/4 forintot. Ennek megfelelőleg az olaj üzlete is kedvezőtlenül foly, mázsáját 27y9 írtnál drágábban nem lehetvén eladni, falusi pedig 27 irtot sem ér el, nagy ne­hezen 26*/1 írtjával veszik. (B.^J Mannheim, súg. végén. (Dohány. Habár dohányvásárunkon semmi különös emlí­­tésre méltó esemény nem fordult elő, mégis ide­je már, hogy e czikket illetőleg tudósítást ad­junk ; főkép az elmúlt két hónapi üzletről aka­rok némi részleteket közölni. A régi áru mind ­inkább eltűnik, és főleg 1857-ki és 1860-ki do­hány alig vagy épen nem található már sem üzéreknél sem kereskedőknél. Ez évi áruk utób­bi eladásai nagyon magas árak m­ellett történtek. 1859-ki,úgymint 1861-ki belga és németalföldi házakban találnk­ vevőkre, 1862-ki dohányból minden faj szőlőnek külön azüretje lesz. Arak: búza: 85—88 fts 4.20—4 60; rozs 77—80 fts 3.00—3.20; árpa 68—71 fts 2.40—2.60; zab 45-47 fts 2.00-2.20; kukoricza 80—93 fto 3.40—3­60; bornak akója 3.40—4.00; szalonna m. 36—40 ft.; zsir­m­ja 40—45 ft; ökörnek párja 60—130 ft; tehén párja 30—60; borjú párja 8—16 ft; ökörbőr párja 14—16 ft; tehén­­bőr párja 12—14 ft; birka­bőr párja 50— 80 kr. (K.) Brassó, aug. 29. Legutóbbi hetivásá­runk az alant jegyzett árak mellett* nyílt meg, melyek azután a vásár folytán néhány krajczár­­ral javultak, miután búza, rozs és árpa vásár­lásra nagy kedv mutatkozott. Kukoricza nagyon kerestetik és későbbi hónapokra köttetvén alku, a jegyzett áron felöl is örömest fizettetik. Árak :­­ búza 3­30, rozs 1.88, árpa 1.80, zab 1.25, kuko­­­­ricza 1.S0 al. ausztr. mérőnként. Vidéki tudósítások: (8. T.) Debreczen,, sept. 1. A legközelebbi esőzés városunk környékén még sok tekintet­ben áldásos volt, legnagyobb hasznát azonban a dohányültetők vették. Sok helyütt még a szöllő­­nek is javára volt. Gazdáink a hortobágyi legelők állásával általában meg vannak elégedve. Gab­­navásárunkra a szállítmányok igen élénken ér­keztek, mindazonáltal az üzlet iránya nem igen határozott. Áraink: Búza 4.20—4.30; rozs 2.50 —270; árpa 2.40—2.60; zab 1.70-1.80; ku­­koricca 3.50—3.60; kétszeres 3.80—3.94; kö­les 3.80—3.94 kr. (N. M.) Ssiszék, aug. 30. Keletbe megfo­gyott készleteknél a búza ára lassankint szi­lárdulván, a 87 fontos ára jelenleg 6 frt, a 85 fontosé 5. 50 kr, a 83 */2 for­tos 5. 20, bosniai 4. 20—4­50, tótországi pedig 4 frfjával kapható. Elkelt 3600 m. Kétszeres 3. 50—3. 75 kr és árpi 2. 70—­2. 75 krral nem igen kel­tek. Zabból min­tegy 4000 m­. kész 2. 05,— 5000 m. nov. havában átadandó pedig 2. 10 kr­jával adatott el.­­­ A kukoricza üzlete a héten ny­ugodt­abb lett, a Boraiéból érkezett szállítmányok pedig még csekély árcsökkenést is képesek voltak előidézni. Elkelt összesen 6000 m. a következő áron : Bánsági 3. 30—3. 36, bosniai 3. 10—3. 25, tótországi 3. 05—3* 10 kr. Nagy befolyást fognak gyakorolni ezen termény üzletére a legközelebb Szerémségből, Szerbia-, Bosnia- és Tótországból befolyandó jelentének, minthogy ezen tájakon gyönge vagy épen silány leend valószínűleg az aratás. Idő : száraz és meleg; a folyók igen megapadtak. I. H. Csákvár, aug. 31. A gabnaüzlet pang mindamellett, hogy a szükség fenyeget; ez egye­dül a pénzhiánynak tulajdonh­­ató, mert vevő volna ugyan elég, de nincs min vegyen. A be­szállítás csekély. Kukoricza és burgonya Csak annyi várható, hogy ritkaság gyanánt megnéz­hetjük ; a takarmányra nézve, mohar termésbe vetett reményünk megcsalt; mert sok helyen a kasza sem fogja oly rövid és naptól pörkölt; a lehullani készülő szőlőfürtöket, nehogy kárba menjenek, lesajtolják és eleszürik, s jóformán A nyitramegyei gazd. egyesület által f. 1863-ki September 10-kére Pösténybe, hírlapok utján hirdetett szántásverseny, megyei főorvosnak 1863-ki aug.­31-kén tartott gazdasági közgyűlés alkalmával előadott hivatalos jelentése nyomán, a pusztító marhavész isméti kiütése a sza­­kolczai egész járásban, a Vágujhelyinek egy részében elharapódzása miatt meg nem tartható. Nyitrán, 1863. sept. 1. Máz­oly István, nyitramegyei gazd. egy. jegyzője. Vegyes.­ ­— A nemzeti bankf. h. 1-jén kelt havi kimutatása szerint az ezüstkészlet változat­lan állású 105.069,833 irtot tevén; váltók kül­földi helyekre 358,355 frt és az olasz vasutak vásárlási ára 22 millió. A bankjegyforgalom 392,233,347 frtról 394,555,513 frtra emelke­dett ; a záloglevelek forgalma 35,322,310 frt. — A pesti magyar kereskedelmi bank üzleti kimutatása aug. hó végén. Pénz­tári maradvány julius 81-dikén 19,893.06 kr. Jövedelem: kifizetett váltók 1.119,633 frt 26 kr, értékpapírokra adott kölcsönök visszafi­zetése 177,622. 10 kr, átruházási üzletben tör­tént visszafizetések 717,183 frt 63 kr, betétek 1900 frt, elfogadási üzleti kamatok és illetékek 16,758. 53 kr, értékpapírokra adott kölcsönök után 3596. 54 kr, az átruházási üzletben 490.51 kr, a banképületből 591.75 kr, a részvényátira­­tás után 26 frt, tiszta letétek után járó illetékek 105.20, összesen aug. havában 2.037,807.52 kr, főösszeg 2.057,700 frt 58 kr. — Kiadás! Elfogadott váltókért 1.093,495 frt 35 kr, érték­papírokra adott kölcsönök 40,880 frt, visszafize­tett betétek 820,230.79 kr, fizetett kamatok 12,957.16 kr, kezelési költség és a hivatalnokok bére 1764.59 kr, beváltott részvényosztalék sze­letek 4444.87 kr, összesen 1.973,773 frt 02 kr. Sept. 1-jén maradt pénztári összeg 83,927 frt 56 kr. — A mostani már előttünk fekvő, az éjszak amerikai idei aratást illető tudósítások teljesen igazolják a régibb állításo­kat. Ugyanis az aratás mennyiségre és minőségre nézve a legjobbak közé tartozik, és mit egyes kerületek a szárazság által vesztettek, a terület növekvése által telje­sen pótoltatik. — Sir William Armstrongnak az angol tudományokat pártoló egylet idei közgyű­lésében tartott megnyitó beszéde azon jóslatot tartalmazza, miszerint a newcastlei kőszén ke­rület 200 év alatt teljesen ki lesz merítve, ha meg nem változik azon pazarló mód, mel­lyel a kö­zön gőzerő előidézésére fordíttatik. A new­castlei polgármeste­rnek ez alkalomra tett tu­dósításából kitűnik, hogy az ottani kerület hutai évenkint 50 millió üvegpalaczkot állítanak elő, és egy ottani gyár, James Hartleyé, maga öt-ha­­todrészét állítja elő az Angolországban évenkint szükségelt ablaküvegeknek. — Széna-kótsssrsült. Egy francéin állatorvos lovak számára következő módon ké­szít kétszersült keménységével bíró eledelt. Szé­na és szalma vágógéppe­l apróra vágatván dör­zsölt zabbal vegyi­tetnek, és miután lenma­­fő­zettel leöntettek volna, sajtó alá hozatnak. Az igy készült pogácsa könnyen eltelhető hosseu időre és a lovakra nézve igen jó eledelnek mu­tatkozott. — A csatornatrágya kérdése Londonben a legelső angol és német vegyészek, mérnökök és mezei gazdák által fejtegettetik, s jelenleg a kö­­nigsbergi gazdászati és erdészeti gyülekezetben is napirenden van. Way tanár így nyilatkozik felet­te: Hogyha a­ csatornatartalom lecsapatnék és tisz­ta átlátszó folyadék állítatnék elő, e folyadékot sokkal inkább alkalmaznám valamely földiájto­kon, mint a hátramaradó száraz anyagot, mert az értéknek kilencztizede, vagy legalább háromne­gyede a folyadékban lenne. A csatornatrágyá­nak értéke a talján a következő aratáson tűnik ki. Mindamellett az ily trágyálás előnyei még a későbbi években is észrevehetők, ha a föld mi­nősége a felszívást jól eszközli; p.­l. az agyag­földnek minden részét átjárja a folyadék. Ha a trágya száraz állapotban osztatik el, nem lehet tudni, hogy a rajta termő növény közvetlen hasz­nát veszi-e; a folyadék azonban gyors eredményt idéz elő, s a bele fektetett töke azonnal kama­toz. A csatornafolyadék rendesen melegebb a víznél, s melegét a földdel közli. Hivatalos értesítések kivonata. (A „S­nyu nept. II. számából.) Árverezés: Buda, a cs. k. ker. pénzügyi igazgatóságnál sept. 9. a Buda őrsi és hozzátar­tozó esik pusztai fogyasztási adó árverés utján haszonbérbe fog adatni 14 hónapra; Pest, a kir. zálogházban sept. 7 és 16 án ingóságok árverez­tetnek el; Nyitra m. Rajcsány, nemesi birtok, nov. 9 d. e. 10 ó.; Czegléd, ház, sept. 29 r­­0 ó.; Bars m. m. Ó-Bars, l/a úrbéri telek, sept. 14 d. e. 10 6.; Zalam. Rerettye, ingatlan birtok, oet. 20; Zilah, ingatlan javak, sept. 21 r, 9 ó. ; Nyit­­ram. Vágujhely, nemesi birtok, oet. 27 ; Rév Ko­márom, a város hidjai az azokhoz tartozó vám­ház, és egyébb épületekkel együtt, sept. 16 r. 9 ó. árverés utján 6 egymásután következő évre fog haszonbérbe adatni; Somogyin. Dombó, in­gatlan birtok, sept. 21 r. 9 ó.; Zemplénm. Mád, ingó s ingatlan javak, sept. 29 r. 9.; Szabolcsin.; Mi­ske, ingatlan vagyon, oet. 10 d. e. 11 ó.; Pest , pokróczok, szőnyegek stb. bálvány­, 13 sz. 2-ik udvar, sept. 7 d. u. 3 ó.; Pest, búto­rok stb. hold u. 6 sz. sept. 4 d. u. 2 ó.; Pest, bútorok, zongora, üllői­ út 8 sz. sept. 5 d. u. 3 ó. Csőd: Kecskemét, Schwarz Mózes ellen, nov. 23—25, g. Csilléry Benő; Győr, Schwarz Fülöp ellen, oet. 26—28, g. Gaal Ernő ; Nagy­várad, Kubányi Gyula ellen, oet. 29—31, g. Fal­nék László; Nagy­várad Tar János ellen, nov. 2—4. g. Tokody Ágost; Török-Becse, Simics és Mravics ellen megszüntetett. Újvidék, Kondorosi Sándor ellen, sept. 21—23. g. Schilits Mihály; Zalam. Csáktornyi, Tucsics Klementina ellen megszüntetett. F­e 1­h’r­v­á­r , Trencsénm. alispáni kiv. elé, nemes Ledniczky családtagjai, sept. 21 a Led­­nicz hely­ségi arányositási perben.

Next