A Hon, 1863. október (1. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-07 / 228. szám

228-ik sz. Szerda, October 7. Előfizeté­si d­ij : Postán küld­v­p vagy Budapesten házhoz hordva : Egy hónapra......................................1 frt 75 hr. 2 hónapra...........................................5 frt — — 3 hónapra............................................10 frt — — Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik sz­á­m, 2-dik emelet. Kiadó-h­ivatal: Pest, Feimzick terén, 7. sz. földszint POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évtől Beiktatási dij: 7 hasábos petitsor.................................17 kr. Bélyegdij minden beiktatásért....................30 kr. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás­ mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési dij a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása : Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Cáabona-árak Hely Nap búza I rozs j árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Mosony................. Oct.1. 4.75,5.258.00(8.102.40­2.602.15)2.208.45­8 50 Küld................. Oct.1.4.67; —3.33; —2.66;—1.87; —3.20;3­80 Baja..................... Oct.3.4.60;4.808.20)3.272 40)2.602.00)2 045 Vásárhely . Oct.2.4.0014 80­­3.20 8502.40) —3.60(4.00 Sz. Fehérvár . . . Oct.2.4.65,4­752.80;3.102.65­ 2.75205;2.103.05(3.15 Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kivül 5­­, ór. reg. Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kivül d. u. 4 ór. Bajáról Pestre : naponként pénteken kivül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 57, ó. reg. Váczról Pestre : nap, hétf. kij. 107. 6. d. e. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkez. 7.49. este 8.47 reg.l Pest érkez. 8.45. „ 8.37 est (’zegledről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Tem­esv. érk. 4.46. reg.10.18 est. Tempi?v. ind. 5.20. reg. Barnás érkéz. 8.22. ,, mindennap Barnás ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Tem­esv. . —10.32 este. Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e. Arad indul 12.41 d.u. 8.20 e- Csabi, „ 1.22 dél u. 3.9 r. ÍCsaba „ 2.14 ,, 11.13 „ Arid érkéz. 3. 3 dél u. 6. r. ,Czegléd érkéz. 5.56 ., 5.32 „ Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza. P. Ladány indul— 1­45 dél u. Czegléd Szó­n­­ok indul 9.27 10.27 ., - 4.44 érkéz. — 5.41 P. Ladány érkéz. 1.26 „ Pöspök-ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.53 d. u.1N. Várad indul —10. 6 dél­i N. Várad érkéz. 4.40 e- 3.45 d u.­P. Ladány érkéz. — 12.48 dél. Fí­spök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen „ 3.— „ 3­47 Tokaj ,, 5.25 „ 8.4 r. Miskolcz „ 7.15 e. 11.1.d.e Kassa érkéz. 9.56 e. 3. d. u. indul reg. - 5.­_ 7 - 9.35 dél.e. —10.33 „ —12.12 , - 1.45 m Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d, 9 ó. 10 p este. Pestről, Temesvár Botlásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.30 r. 5.15 d.u. Bécs, ind. 7.45 r. 5.20 est. Bruck Győr Szőny q_tj. , érk. 8.33 „ 7.20 este SzFfih­­ind. 9.50 d.e.­­Szőny „ 1.30 d.u. — Győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 du. 9.21 d.e. 6.54 „ 11.38 „ 9.5 „ 12.57 dél------­o u, , érk. 4.15 délu.------­í,z’Feh- ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda : érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Pragerb. ind. 9.30 d.e.10.55 e. N.-Kanisa r 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv­­érk. 5.59 „ — — Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.j Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u Gratz érk. 8.55 est. 8.34 „|Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresina, Triest, Velencze és vissza. Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e Velencze ind. 11.—- d.e. 11. é-Steinbrück- 11.53 é.11.38 „ Nabfwuna „ 7.37 d.e. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 r 2.15 „ Nabresina „ 8.8 „ 9.50 „ Velencze T 3.6 d.u. 6. r. Nabresina „ 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 8.45 est. 6.45 „ Nabresina „ 7,46 „ 7.48 „ Steinbrück- 3.12 é. 3.12d.u. Pragerkoférk.5.39 r. 3.54 r Steinbrü­ckről, Zágrábba és vissza. ’Sziszek Zágráb Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u.Bécs ind. 7.— „ 5.25 , B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 , Soprony érk.10.33 „ 8.58 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza Mohács*) ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.1 Üszög ind. 8 ó. r. 12.50 dél. 1 érk. 3. ó. b 6 ó.d.u Mohács Üszög Pozsony, Pozs.­i.7. d.e.11.—d.e.5.15 d.u. Bazin„ 8.41„12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „ 10.35n 2.30 d.u.8.50 est Szer. érk­.36 de.------9.51 „ érk. 10.5 r. Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­kal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u. N.Szom. * 2.30 „ 6.40 reg- Bazin ind. 4.30 r. 8.d.u. ö.d.u- Pozs. é. 6 a. e. 10.10 r. 7. 30 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a köz­lekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyészért fi­­­zettetik 50 font.: 10 kr., kiesebb 5 kr. P­e­sten Leg­al­ant Közép j K­öziek­v­a­b­a­t­i — menne Pestről Bécsbe és vissza. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. Ijjszt. ,, 12.14. délben, 11.4 8 é. E.Ujv.n 1-50. d. u. 1.03 éjjel. Tóm. B 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Po2 8. n 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk. 6.33. este 6— reggel. Bécs ind. Pozs. „ Torn. „ Érs. Észt. „ Pest érk. , e. 8.24 e. 9.42 e. 1.20 é. Szolnok Czegléd e­n é­s e­k­tek — járása. Fehérv. ind. 8.43 r. — N.Kanisa „ 1.53 d. 10.10 est. Pragerh.érk. 5. 2 d.u. 5.8 reg. Steinbrück Zágráb Sziszek cm«». u.-*u „ B.-Ujhely B 7.25 „ 3.23 Bécs érk. 9.20 B 5.24 indul. 6.30 reg. érkéz. 8. 1 „ indul. 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.50 d. a. 7.45. reggel 8— este. 10.24. d. e. 10.49 este. 12.12. délb. 12.51 éjjel. 1.20. d. u. 1.48 éjjel. 2.28. d. u. 3.05 éjjel. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Szeged vnd. — 2.26 éjsz.12.15 d.u­ Czegléd érk. —6.29 reg.6.10 est* * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­­sza indul 4.18 éjszaka érkezik 6 reggel Jassenovába. perez reggel, u. érk. Pestre ind. 4.25 d. u. érkez. 6.59 este. indul. 7.14 érkez. 8.45 X«­e­re le: 2.55 d.u. 1 Bécsből Pestre: naponként 67, órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel­ Pestről Eszék Zimonyba: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel, Pestről Orsóra és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel, Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. -A. Tiszán: S jegedről Zi­monyba : szombaton reg. ü. Szávai3.: Sziszekről Szísaonyba : hétfőn és csütör­tökön 6 órakor reggel. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börse October 5-én. Az első cs. k. szab. dunagőzhajózási­ társaság. A személyszállító gőzösök menetrende. Pölfele; Pestről Bécsbe : naponta 6 óra este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra est­ve. Galaeáról Pestre : szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden pénteket 10 órakor estve Orsováról Pestre : pénteken virradatkor, Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 3 ö. d. u jül. *X’iBssázi: Zimonyból Szegedre : csütört. délben. A. SzAván: Zimonyból Sziszekre : vasárnap és csü­törtökön délben. Alsó austriai mérö szerint. Súly, font szerint ! Leg­magaab Irányzat ároszt. ért. Búza bánsági, .... 06.67.08 6.20 5.35 545 b tiszamelléki és pesti 86.87.88 5.05 5.20 5.35 b fehérmegyei . . 85.86.87 4.95 5.10 5.20 „ bácek ti ... . 85 86 4.85 4 90— B3 Rozi............................. 77.79.89 8.25 3.80 3.35 Árpa Bőrnek való . . . fiS.66.­ja 2.80 2.90 3.10 P a takarmánynak 6B.87.09 2.60 2.70— © ■ Gib . . ......................... 42 44 2.10 2 15­00 ti ukoricza................... 80.82.8., 3 85 3.45 350o 'ab.............................— 5 30 5.45 5.60 Köles .......— 3.50 3.60 3.70 •tepeze........................-6.50 6 75. — Kassa Miskolcz Tokaj „ Nyiregyh. „ Debreczen „ P. Ladány érkéz. Gyorsvonatok. Államadósság. 5“/0-es nem. köles. 100 frtoB 5°/<i-es Metalliques „ 47,%-es B B Como rentpapirlfi Jan. 2. 1889. évi teljes „ Sept. 1. „ r ” ötödr. „ pn 1854. B teljes „ Jan. 2. 1860. B „ „ Aug. 1. n b ötödr. B „ * Az austrial bank zálog­levelei. 6%-es 12 hóra szóló 100 frtos B­h­ n­p­n r­n sorsolható 105 B Gáli cz. hitelintézet Földteh­ermentesitési kötelez­vények. 5­/0-es magyarorsz. 100 frtos p horvát p p erdélyi „ Sorsjegyek haz. n. Hitelintézeti B Od­. Dunagőzhajózási „ Juli 1. 1. Trieszti . Esztcrházy he Salin Pálffj Clary St. Genois Budai Windiaehgrgtz Waldstein Keglevieh 40 40 20 10 Jan. 1 Dec. 16. Jan 16. Sept. 15, Nov 30. Febr. 1. Dec. 15 Doc. 1. Jul. 15. Máj. 1. Adott Ar 81.90 75.20 67.25 17.25 158.— 157.— 93.50 98 05 98.15 102 — 89.75 73.40 75.50 76.25 73.60 584.90 91. 115. 94.50 35.25 34.25 33.50 83.59 38.75 21.75 20.— 14.75 Tartott ár 82.­ 75.30 67.50 17.50 158 50 157.50 94__ 98­.101 ® fnkrfszv^­­ 98 25 Al.austr.esc. bank 500 Lloyd Dunagőzhajózás Pesti íánczhíd 102.50 Északi vasút 90 • — Állam­i 73.75 Déli Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Allasn vaspálya 875 frank Lomb.-verenczei „ 105 ftor Részvények. Hitelintézet 200 frtos 525 76.— 76.75 74.15 135.— 91.50 116 -95. 35.75 34.75 34.— 34. 34.25 22.-20.50 15.— Nyugati Tiszai 205.50 frtos 500 frank 360 b 210 p 800 , Váltók (8 hóra). Augsb. 100 db német fr.3 7,7, Frankf. ,<,095. *°5. “ Hamburg 100 bankmark 4'/,”/, London 10 ft sterling 3'7„ Párig 100 frank 4"/.. Pénznemek. Korona............................. Császári arany.................... Reezés .............................. Napoleon d’or........................ Orosz imperiale................. Porosz pénztári a.a íír.y ■ Ezüst .... 4 « • Adott ár 90 50 115.50 115 75 186,60 789.­ 643.— 240.— 426 — 392.- 164- 179.25 248.- 145.50 147.— 94.50 94.60 83.40 111.60 46.60 15.33 .34 5.34 8. S3 7, 9.19 1... % 111.60 Tartott ár 91__ 116__ 116.25 1­6.70­­ 90.— 545 - 242. 42­'. 395.— 164.20 179.75 249.— 146.— 94.60 94 70 83.50 111.70 46.25 15.35 5.35 5.35 3.95 9.22 l.„ V, 111.85 »TElőfizet Sidni­* nB Ó N« october—decemberi évnegyedes folya­mára. Előfizetési ára 11 forint oszt. ért. A „trori szerkesztő és kiadó hivatala Pest, oct. 6. A „Sürgöny“ nem hivatalos részében egy fo­yó hó 4-feén kelt bécsi levelet találunk, mely­ből a következőt ve­s­szük ki: A múlt héten a főmért. magyar kanczellária, a pénzügyministerium és a nagym. magy. helytar­tótanács közt megállapitt­ottak azon feltételek és módok, melyek szerint az­­ 5 Felségének legke­­gyeletesebb meghagyásából összevásárolt vető­magnak az ínséges vidékeken való elcsalásánál az illető hatóságok eljárni fognak. A megállapodás pontjai következők : A kiosztott vetőmag úgy lesz tekintendő, mint az ársadalom részéről adott pénzkö­lsön, mely a rendes adóval leend az illető adószedő hivatalban visszafizetendő.Az adósságnak összege,a kölcsön adott vetőmag mennyiségének alapján azon ár sze­rint fog kiszámíttatni, a mint a kiosztott gabona az állam részéről a cs. k. ipar- és k­ereskedelmi hi­telintézetnek, az illető állomási helyen a szállí­tási és egyéb költségek beszámításával — ki fog fizettetni. Az adósságnak visszafizetése kezdődik az 1865-dik évi január hó 1­ső napján, három éven át, negyedévi és így összesen 12 részlet­ben. Kamat ugyan ezen adósságtól fizettetni nem fog, azonban a vetőmag kiosztásánál szintúgy, mint az illető érték beszedésénél nem nélkülöz­hető veszteségek pótlására, a fentebbi módon megállapított tartozási összegekhez arányzottan másfél százalék lesz hozzászámítandó. A kia­dandó kötelezvények a cs. k. pénzügy-igazgató­ság által lesznek elkészitendők. Minden köz­ség együtt ad ki ily kötelezvényt, mely­ben mindazok aláírják nevüket, kik a ve­tőmag kiosztásában részesültek, s pedig ak­­képen, hogy annak megtérítésére magát az egész község és igy egyik a másikért kötelezi. Ki írni nem tud, nevét bizonyságok jelenlétében kereszt­vonással jegyzi alá. Ezen adóslevelekben meg­jegyzendők a részletes visszafizetések és az adós­levelek az illető adóhivataloknak lesznek átadan­­dók. A magyar kir. helytartótanácsnak mint or­szágos kormányszéknek további rendelkezésé­hez tartozand azon intézkedés, hogy a községek, melyek a fennebbiek szerint az állam követelé­sét biztosítani tartoznak, az egyes segélyrendek irányában szintén eléggé legyenek biztosítva, hogy a különböző földövek lakóit közelebb ös­­­szeköttetésbe hozzák, a forgalmat és cserét min­den népek közt megkönnyíts rék. Mindenek felett kitűnik e téren, világpolgárias jellemei, a terv nagyszerűségét, erélyt a kivitel­ben s m­ódon iparos, kereskedői örökre nézve f n és követi eszményüket illetőleg az állandó s átalános világkiállítás Párisban. Már be van fejezve roppant külső építése az óriási palotának, mely minden nemzetek művé­szetének, tudományainak, földmívelésének, ke­reskedelmének és iparának terményeit fogja ma­gába foglalni; s néhány hónap múlva e kitűnő vállalat, melynek létesülhetésében eddig két­kedtek, megkezdendi működését különnemű és sokoldalú erőivel és nem­csak a vállalatnak ho­­zand nyereséget, de mindenütt emelesdi a nem­zeti jóllétet. E palota a Quartier Auteuilben, Boulognei er­dőben van, 501,000 négyszegláb térségen; hos­­sza 2000 láb, s­zélessége 400, a a közepén levő üvegkúp magassága 420 láb. E roppant épület, melyhez hasonló még nem létezett, 15 millió fra­kba kerül, mely tőke, a felsőbbségi engedély elnyerése után, azonnal ki­állitatott az alapító bizot­mány által a­nélkül, hogy a nyilvánosság elé lépett volna.________ Itt azonban nem csupá­n megtekintésre lesz­nek kiállítva a tárgyak, mint az ideiglenes kiállí­táson ; czélja az is lesz, hogy gyakorlatilag üz­­letet folytasson , s a forgalmat előmozdítsa minélfogva kereskedelmi ügynökségi­­ társulat lesz egybekötve vele, mely a föld minden kitünöbb pontjain fiókokat állitand, és csak olyan embereket fog megbizni, kik üzleti gyakorlottsággal s összeköttetésekkel bírnak és kiket saját érdekök is csatol a vállalathoz, a­men­nyiben minden főügynökség igazgatója jelenté­keny biztosítékot lesz köteles a társulat papír­­ja­iban letenni a franczia banknál. Fiókjai segé­lyével a társulat képes lesz mindenütt gyorsan fellépni,úgyis mint közbenjáró, bármily nagy ke­reskedelmi é3 iparos vállalatokat illetőleg, és ké­pes lesz továbbá mindenütt szakadatlan, díjmen­tes képviseletet tartani fen, és minden tudakozó­dások, ajánlatok és kivonatok központosítását eszközölni, mi­által ezek szabályoztathatnak és távirati gyorsasággal lehet nekik megfelelni. A jelenkorban a termelés majd mindenütt a véletlentől függ; ma legnagyobb virágzásban van, holnap távolról sem felel meg a szükséglet­nek. Semmi nem vezérli, semmi nem tartóztatja vissza, semmi nem buzdítja fel annak idején. Csupán egységes, kereskedelmi v­ezéklet szabá­lyozhatja, állíthatja helyre az egyensúlyt a fo­gyasztás és termelés látszólag kibékü­letlen sark­pontjai között; összeköthetései által felette hirte­­len megismerheti, hogy mire hol van szükség, s a felesleget oda irányozhatja , hol gyorsan elfogy. Eladás végett a társulatra bízott próbákra s árukra kölcsönzött előlegek, lehetővé teendik a termelőre nézve, hogy azontúl minden törekvé­sét fő feladatára irányozza, t. i. hogy minél job­bat és olcsóbbat termeljen. Hogy minden ország iparosai kellőkép elisme­rik e vállalat nagy fontosságát, abból tűnik ki legvilágosabban, hogy a 75,000 méternyi térből, melyet az épület befoglal, 60,000 méternyi már ki van adv­a, midőn pedig nagyon sok fontos he­lyen még meg sem kezdetett az ügynökségek szervezése. De nem s­ok iparos és kereskedelmi körökben talál e vállalat M­ézésre és készségre , hogy a kormány is kellőleg becsülni képes azon jótékony hatást, melyet az a nemzeti jóllétre ok­vetlen gyakorlatid, az t legvilágosabban a francia császárnak f. év­jus 29-én kelt azon rendelete bizonyitja, mely szerint a kormány a társulattól, 7000 méternyi terimét 523,810 fokon vásárol, hogy a kiállítási palota közvetlen szomszédjában pályafőt s kikötő­helyet alapítson, mi által lehet­ségessé válik, hogy az áruk szárazon és vizen, közvetlenül oda- és elszállh­­assanak. Az állandó világkiállítási palota Párisban. A jelen politikai mozgalommal, melynek fő tö­rekvése, hogy minden népet nemzeti lobogója alá gyűjtsön, különös ellentétet képeznek az ipar és kereskedelem terén történő haladások és vállalatok, melyek mind oda vannak irányozva. Távirat: h­ó fontnál nagyobbra becsülni nem igen lehet. Rio kávéra nézve mérsékelt áraknál élénk szük­séglet mutatkozik, a megbízások nagy része azonban a tulajdonosok szilárdsága miatt nem teljesíttetett. A nyers czukorra nézve a le­folyt héten is nyugodt folyású volt az üzl­et, miért is ára változatlan. Az indigó üzlete szi­ntén je­lenték télen, mert csak a legszigorúbb s­­ü­kség­­letet fedezik és megbízások is csekély számmal érkeztek. Az árak szilárdak. * Berlin, cet. 4. (Gyapjú.) Ha azon élénk üzletet és tetemes forgalmat tekintjük, mely a lipcsei vásár tartama alatt és előtte történt, kön­­nyen ki fogjuk azon körülmény okát fürkészni, miért lett oly lanyha jelenleg a gyapjúkereske­­dés, hogy még a legkevesebbet várók igényeit sem képes kielégíteni. Mindemellett a lefolyt héten 1500—2000 m. kelt el és még nagy való­színűséggel azt is lehet várni, hogy a gyárnokok félbeszakított vásárlásaikat rövid idő múlván megkezdendik. Porosz posztógyapju 500—600, Svéczia számára mintegy 100 m. nemkülönben 200 m. cserzőgyepju vásároltatott. A rainai tar­tományba 200 n.­, fürtös küldetett, 200 m. m­­a­­gyar egynyi retüra pedig szerződés köt­tetett. A fésűs gyapjak nehezen voltak eladhatók, egyedül egyik délnémet gyár szerepelt­­­evő­ként, vásárlásai azonban felette jelentéktelenek. Táv­irati tudósítás a bécsi bőr. zéról: oct. 6. — 5% metalliques 75 25. Nemzeti kölcsön 81.80. 1860-as sors­jegyek 98.15 Bankrészvény 791.— Hi­telintéz, részv. 186.60.Ezüstill.70 Lond, vált. 111.80 Arany 5.34. Vs Pest, oct. 6. Reggel gyöngén esözött, nappal a legszebb verőfény. A Duna vízállása 6­­5­­0 fölött. „Bánát“ vontatóhajó 15000 mérő zabot hozott piaczunkra. Győr felé „Bátor“ 8800 m. búzával, „György“ 8037 mérővel — mindkettő Szegeden rakodott vontatóhajó— végre „Pancso­­va“ becsei jármű, mely 4502 mérővel volt meg­rakva, indultak. A gabonaüzletbe­n mutatkozott nyuga­lom és csend ma sem szakittatott félbe, minek folytán a bejegyzettük árasai csupás névlege­seknek tekinthetjük. Bepcse mintegy 600 mérőnyi mennyiségben 6.50 krjával kelt. Bécs, oct. 5. Ma tartott marhavásárunkon 3413 db ökör volt felhajtva, melyek mázsája 20 —28 frljával kelt el. H. Prága, oct. 4. Gabonavásárainkon a le­folyt héten is oly lanyha volt az üzlet mint az új aratás óta, mihez még az izraelita ünnepek is járultak. Ezért szállítmány is igen kevés érke­zett, a mezei munkálatok pedig szintén folyván, sok termesztő a vásárt nem látogathatja, miért is a múlt heti árak meglehetősen szilárdultak és a jó minőségű busa 4.60—4.65 kijával könnyen volt eladható, minthogy készlete is csekély. Rozs ellenben sok érkezett, minek következté­ben 3 trtjával lehetett kapni. Leg­jobb sertőzésra alkalmas árpát sem adhatták el 2.45 krnál drá­gábban. Zab az erős szükséglet daczára 340 krjával volt kapható (mázsája), mely áron na­gyobb részletekben kelt. (B.) Hamburg, oct. 3. A lefolyt héten majd minden főterményczikk ára szilárdult, nagyobb­­szerű kötések azonban a kínálat gyöngesége folytán létre nem jöhettek. És­­zak-németországi termények közül a gyanta kitűnő figyelemnek örvend, miért is ára lassan ugyan, de so v­on emelkedik. A zsírneműek keresettek, különösen pedig a jó és középjóságu­k­ós vaj. A gabonavá­sáron a lanyha hangulat változatlan maradt. A kávét illetőleg a lefolyt héten szén meggyő­ződés­re jutottak, hogy a nyugodt üzlet daczára mintegy 10 millió font adat ván el másod­kézből; Belsőnémetországba vitetett, de a szállítmányok oly csekélyek lettek, hogy készletünk kiegészí­tése egyhamar nem is várható, miért is 187a “d­ Vidéki tudósítások. (T.) Temesvár, oct. 2. Az utóbbi esőzések szántóföld­einket oly állapotba helyezték, hogy az őszi vetést azonnal meg lehet kezdeni ; kü­lönösen jó hatással voltak a repcéére, mely biz­ton nézhet elébe a hideg időszaknak. A gabna­­üzletben csekély a forgalom. A hetivásárra s hétközben is ige­n kevés szállittatik be , mint vevőket legink­ább csak parasztokat látni a gab­­navásáron. Árak : B­u­z­a 4.60— 5.10 , két­szeres 4—4.20, rozs 3.60—3.75, idei kukoricza, csöves, köblönként 3—3.50, zab 2.20 - 2­30. (P. M.) Uj-Verbász. Ellentétben e felvidéki üzleti viszonyokkal, nálunk a gabna ára, főkép búzára nézve, alig akar engedni, és kivált most, midőn a mezei mun­ka kezdetét veszi, nagyon csekély a behozatal ; az üzlet ennélfogva nagyon csendes. Arak : b­ú­z­a 85—86 fontos 4 60— 4­67, rozs 76 fontos 3.50, árpa 68 fontos 3—3.10, zab 40—43 fontos 1.85—2, k­u­ko­ri­c­z­a (régi) 80 fontos 3.80—4. Időjárás foly­vást nagyon száras. Vegyes. — Az óbudai takarékpénztár Sep­tember havi kimutatása. Aug. haváról maradt 5572 frt 98 kr. Jövedelem. Betétek 30,499 ft 15 kr, visszafizetett előlegezések 1785 frt, be­hajtott váltók 27,810 frt, előlegezések kamatai 27,16 kr, elfogadási üzleti százalék 577,63 kr, hrói eszközök 87.58 kr, részvény-átiratási díj 12.62 kr, vegyes bevétel 10 frt, összesen Sep­tember havában 60,809.54 kr, főösszeg 66,382 ft, 52 kr. Kiadás: Visszafizeti bbetétek 16,348 ft 99 kr, ezután járó kamatok 71.77 kr, előlege­zések után 1790 frt, elfogadott váltók 39,445 frt, költség 26,86 kr, tiszteleti dijak 199,98 kr; összesen 57,885 frt; octoberre marad 8496 frt, 82 kr. — A kézmüveket és földmivelést a magyaror­szági izraeliták közt terjesztő s előmozdító pesti egylet, kiadta 1862 ciki kimutatását, melyből a következő adatokat vonjuk ki. Évi járulékokból bevett az egylet 2424 frt. 15 kr., adományokból 480 frt. 3 kr. kamat s egyéb jövedelmi források­ból 1235 ft. 20 kr., összesen 4139.38, mely ös­­­szeg az egyleti növendékek ruházatára, a vasár­napi és rajz-iskola fentartására költetett. Ezen kivül az egylet 1956 óta különös segély-pénz­tárból 5028.70 krnyi kölcsönt adott leendő mes­­tereknek.­­ Legénynyé felszakadhatott 1862-ben 20 növendék, bodnár, sütő, rézöntő, szijjártó sat. mesterségekre. Tanitás ala­t maradt még 65 nö­vendék. Az egylet, melynek élén a fáradhat­­lan tevékenységű és érdemtelj­ is Kern Jakab áll, szerencsés állapotban van , tevékenységétől iparos érdekekre nézve jövőben is sok szépet és jót lehet várni. — Az általános kereskedelmi törvénykönyv szerint a vaspályatársulatok felelősséget vállal­ni kötelesek az általuk alkalmazott egyének iránt. Ennélfog. a pálya­igazgatóságok elhatá­rozik, hogy minden tisztviselő, szolga vagy munkás ki­vigyázatlanság vagy részakarat által kárt okoz a szállított tárgyakban, köteles lesz a kárt szenvedett feleknek az igazgatóság által fi­zetett összeget megtéríteni.­­ Nem lesz érdektelen Brünn gyapjú­­szükségletét ismertetni, minthogy nagy részben magyarországi gyapjakkal fedezi. Biz­tos adatok szer­int a városban levő 22 gyár éven­­kint legalább is 50,000 mázsát, a takácsok 15 ezer mázsát dolgoznak fel, a vidékkel együtt tehát 75,000 mázsánál is többet szükséges.­­ A szárazföldi mértékletességi egy­­l­e­t sept. 24 kén Hannoverben üléseit megkez­dette, midőn mintegy 300 személy volt jelen. A legnagyobb számú résztvevővel Hannover váro­sa és vidéke járult, de az egyéb német államok mértékletességi egyleteinek képviselői is jelen voltak, így Oldenburg, Poroszország, Hamburg, Bréma, valamint Anglia, Németalföld és Norvé­gia követei is megjelentek. A gyűlés rövid ta­nácskozás után a következő határozatot hozta : „A népnek a pálinka szolgálatában" (Brantweinknechtschaft) való mindinkább növekedő sülyedését tekintve, őt az ettől való tartózkodásra ösztö­nözni, mindenkinek szigorú köte­lessége.­­ Eddig minden külföldi, ki Svéd­országban kereskedést vagy ipart akart űzni, arra volt kötelezve, hogy ott la­kás engedélyéért folyamodjék, három évi ottlét után pedig addigi nemzetiségéről lemondania, s a svéd polgárjogot megszereznie kellett. Mint a franczia „Monsteurnek“ Stockholmból írják, a birodalmi gyűlés elhatározta idegenek Svédor­szágban való letelepedésének e törvényes meg­szorítását megszüntetni, miután az országos, kö­zös érdeknek hátrányos, idegen kereskedők tőkéit távol tartván. Hivatalos értesítések kivonata (A „Sürgöny“ oct. 6. számából.) Árverés: Pestm. Tó-Almás, ingóságok, oct.­­ 13 d. e. 10 ó.; Pest, ház, a telekhivatalban, oct. 15 d. e. 10 ó ; Pest, ház, a telekhivatalban, oct. 16 d. e. 10 ó.; Pest, ingóságok, oct. 6 d. u. 3 ó. király u. 55 sz.; Pest, ingók, akáczfa-utcza 47 ez, oct. 8 d. u. 3 ó.; Bia, fekvőségek, oct. 23 r. 10 ó.; Pest, ház, Városház 1 em., nov. 17 d. e. 10 ó.; Debreczen, tanyaföld, nov. 2 d. e. 11 ó.; Buda, épületek, a kir. koronás urad. tiszt, hiva­talában, oct. 20. Haszonbérlet; Temerin, Gr. Széchen Adolf csődtömegéhez tartozó birtokrészek, oct. Ildikon. Csőd: Kőszeg, Spitzer Samu ellen, oct. 28 —30, g. Krug János; Nyitra, Szuh Miksa ellen, nov. 23—25, g. Merkader Antal; Losoncz, Fel­senburg Mór ellen, oct. 29—31, g. Várady La­jos; Pest, Fiktorovics J. ellen, oct. 29—31, g. Funták Sándor; Pest, néh. Goldner M. hagya­téka ellen,nov. 23—25, g. Kralovanszky György.

Next