A Hon, 1863. október (1. évfolyam, 223-249. szám)

1863-10-29 / 247. szám

247-ik Vi. Csfitfirftik, October 29. Előfizetési dij : Poetin küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra.......................................1 frt 75 kr. 3 hónapra...........................................5 frt-------6 hónapra..........................................10 frt------­Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadó­hivatal: Pest, Ferenczicft terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam­ t Beigtatási dij t 7 hasábos petitsor.............................1­7 kr. Bélyegdij minden beiktatásért...................gfj k*. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Hely Nap búza rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Mosony............... Oüt. 2Í. 4 70,5.203.00,3 152.40,2.552 20;2.í53.20;3.80 N.-Várad . . . Oct. 21.S.60,4.502.70;2.902.40;2.601.50,1.652 70,3.10 Szeged­­i . . . Oct. 25.4 80;5 103 65;8.758 00,3.202.60;2 703.60 £ 4­00 göng-yös .... Oct. 28.4,20;4.403.20;3.408.00.S.202.20} —3 20} — Posony . . . i . Oct. 20.4.60;6 01)2.80;3.í02.35j2 852.08,2.403 10}3.55 a« magyar /cuauajoaaji vallaiai menetrende. Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kivül 5V, ór. reg. Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kivül dr. u. 4 ór. Bajáról Pestre : naponként pénteken kivül 4 órakor rés Esztergomból Pestre: naponk. 57, ó. reg. Váczról Pestre ; nap, hétf. kiv. 10y, 6. d. e. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. azt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. •Ujv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel. Torn, „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pozs. B 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bées éi'k. 6.33. este 6— reggel. Bécs vnd. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn.„ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. Észt. „ Pest érk. 1.20. d. u. 1.48 éjjel. 2.28. d. u. 3.05 éjjel. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.­Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46, reg. 10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Bazníts érkéz. 8.22. ., mindennap Baziásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv.­r —10.32 este. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vis­­­sza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Püspök-Ladányra és vissza­­indul 9.27 10.27 P. Ladány érkez. 1.26 e. 8.24 e. , 9.42 e. 1.20 é. Pü­spök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.53 d. u.|N. Várad indul — 10. 6 dél . N. Virrad érkez. 4.40 e. 3.45 d. u.|P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Pü­spök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. Gyorsvonatok: Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. n. érk. Pestre 9 ó. 10 p este, Pestről, Temesvár Ballásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. Buda SzFeh, ind. 6.30 r. 5.15 d.u. érk. 8.33 „ 7.20 este ind. 9.50 d.e. — ^őny „ 1.36 d.u. -győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 ”f 7.54 „ Bées érkéz. 7.— este 9.27 du. Bécs: ind. 7.45 r. 5.20 est. Bruck „ 9.21d.e.6.54 „ Győr „ 11.38 „ 9.5 „ Szőny „ 12.57 dél------­ e, Foh érk- 4‘15 délu.------­oz.l eh. ind. 5.59 # 7.10 r. Buda : érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. N.Kanisa * 1.53 d. 10.10 est.Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.65 e. N.­Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.69 „ — — Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. Gratz érk. 8.55 est. 8.34„|Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresina, Trlest, Velencze és vissza. Pragerh. iád. 9.26 e. 9.11 d.e. Steinbrtíckff 11.58 é.11.38 „ Nabr**ina „ 7.37d.e. 7.32 é. Trieszt 8.20 Nabresina „ 8.8 „ Velencze „ 3.6 d.u. 6, 2.15 9.50 Velencze ind. 11.—. d.e. 11. é’ Nabresina n 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6,45 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 Steinbrückff 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhoférk.5.39 r. 3.54 Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bées érk. 9.20 „ 5.24 „ Bécs ind. 7.— „ 5,25 „ B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 „ Soprony érk.10.33 „ 8.58 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.1Üszög ind. 8 ó. r. 12.50 dél. szög érk. 8. ó. „ 6 ó.d.uj Mohács érk. 10.5 r. 2.55 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­kal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u. N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg. Bazin ind. 4.30 r. á.d.u. ö.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 30 e. • *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a köz­lekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fi­zettetik 50 font. : 10 kr., kiesebb 5 kr. 5.20 5. 4.80 4.70 3.20 2.70 2.1.5 2.12 3.30 5.30 3.50 6.50 3.60 675 Czegléd Szolnok Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r, Ab­­d érkéz. 3. 3 dél u. 6. 1. 3 Kenesel £ menetek — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Szeged ind. — 2.2öéjsz.12.15 d.u­ Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 est­e. Ladány indul — 1­45 Szolnok­­ — 4.44 Czegléd érkéz. — 5.41 dél u. Steinbru­ck Zágráb Sziszek Bteinbruzckről, Zágrábba és vissza. ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.59 este. indul. 7.14 érkéz. 8.45 Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Pozs. i.7. d.e.1­1.—d.e.5.15 d.u. Bazin , 8.41„ 12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „10.35„ 2.30 d.u.8.60 est. Szer. ért­.86 de.------9.61 „ Sziszek Zágráb indul. 6.30 reg. érkez. 8. 1 „ indul. 8.16 a Steinbrück érkez. 10.50 d. o. la­p fe­le: Bécsből Pestre: naponként 67, órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Essék Zimonyha: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel. Pestről Orsóra és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. ffók. Tiatán: Szegedről Zimonyha : szombaton reg.­yel. Száván: Sziszekről Zfgaonyba : hétfőn és csütör­tökön 5 órakor reggel. 1.­ Alfele: Pestről Bécsbe: naponta 6 ór­a este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra estve. Galaczról Pestre : szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden és pénteken 10 órakor estve. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 3 ó. d. u A. *X“­itízáni Zimonyból Szegedre : csütört: délben, A. Szá­ván : Zimonyból Sziszekre: vasárnap ás csü­­törtökön délben. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezekt fogadtatnak el. BéesI börie October 27-éii. Az első cs. k. szab.­ban a gőzhajózási­ tanaság A személyszállító gőzösök menetrende, Gabona-arak Alsó austriai mérd szerint. Pest Súly, font szerint Leg­al­ant Közép Leg­magasb ár oszt. ért. Búza bánsági, .... tiszam­elléki ás pesti « fehérmegyei » bácsk­a . . . Hozz........................ Árpa sörnek való . . . takarmánynak íab ...... . sí­nkoricza .... 3 ab............................. Köles ...... sf epecz................... 86.87.88 86.87.88 85.86.87 85 86 77.79.80 68.69.72 66.67.69 42 44 80.82.8.. 5.30 5.15 6.— 4 75 3.25 2.80 2.65 2.17 3.35 5.45 5 40 5.25 5.10 3.20 3.05 2.70 3.45 5.60 3.70 K­ézi vasat! Pestről Bécsbe és vissza. Czeglédről Aradra és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen „ Tokaj ,, Mi­skolcz „ Ks3sa érkéz. 3.— „ 347 5.25 „ 8.4 r. 7.15 e. ll.l.d.e 9.56 e. 3. d. u. Arad Csaba indul 12.41 d. u. 8.20 e­­„ 2.14 „ 11.13 „ Czegléd érkéz. 5.56 ., 5.32 „ Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen P. Ladány érkéz. indul — 5.— reg. » ff . — 9.35 del.e. „­­10.33 „ « -12.12 , 1.46 „ Jan. 2 Sept. 1 n Jan. 2. n Aug. 1. Államadósság. 5”/0-es nem. köles. 100 frtos öVo-es Metalliques 4‘/.%-es Lomo rentpapirlö 1839. évi teljes „ » D ötödr. „ 1854. „ teljes „ 1860. „ „ „ „ « ötödr. „ Az austriai bank záloglevelei. 5*/o-es 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földteherm­entesitési kötelez­vények. 57o-es magyarorsz. 100 frtos „ horvát ff „ erdélyi „ Sorsjegyek ház­­a. Hitelintézeti „ Jan. Dunagőzhajózási „ Juli Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgríitz Waldstein Keglevich 40 40 20 D 10 2. 1. Jan. 1 Dec. 16. Jan. 15. Sept. 15. Nov. 30. Febr. 1. Dec. 16. Dee. 1. Jul. 15. Máj. 1. Adott ár 81.50 75.80 67.65 17.60 156.00 154.50 93.00 97.60 98.25 102 00 89.60 73.75 99.50 88.75 75.70 75.25 74.15 186.c5 91.CO 113.CO 94.50 35.25 34.50 34.50 83.50 83.75 22.00 20.25 15.00 Tartott ár 81.60 75.90 67.90 17.75 157 00 155.00 93.50 97.70 98.40 102.50 89.75 74.25 100.— 89 Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei „ 106 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 526 „ Dunagőzbajózás . „ zhíd 76.15 75.50 74.50 186.60 91.50 114.00 95.00 35.75 34.75 34.75 34.00 34.25 22.50 20.75 15.25 esti lánczhid Északi vasút Állam „ Déli Nyugati „ Tiszai „ 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 , 300 „ Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.8 Franki. ,0096. 405. ,0 Hamburg 100 bankmark 47, Y, London 10 ft sterling 8% Páris 100 frank 4“/» Pénznemek. Korona............................. Császári arany.................... Reczés ............................. Napoleon d’or........................ Orosz imperiale.................... Porosz pénztári n.ahány . Ezüst ........ Adott ár 91.00 118.00 117.00 116 01 790 00 640 00 538 00 428 00 352 00 165.50 185.00 248.00 142 00 147.00 94.80 94.85 83 40 111.85 44,15 15.48 5.40 5­397, 9.00 7, 9 27 Tartott ár 91.50 118.50 11750 K­6 n .92 00­­ 42 00 00 00 430 00 396 00 1 £5 70 185 60 249 00 142.50 94 90 94 95 83 50 111.90 44 20 is.r 4 5.41 5.40 7, 9.02 9.30 111.85 1112 00 MT Előfizetést nyitunk *1^1 Hó 2 hónapos november—decemberi előfizetőst ár 3 frt 40 kr. A „Ilon“ szerkesztősége és kiadó hivatala. Miután Skene­ur tévedéseit, a magyar­országi inségi állapotot illetőleg, első czik­­kü­nkben kimutattuk volna, ma jelentésé­nek pénzügyi részét fogjuk közelebbről megvilágítani. Skene­ur azt kívánja, hogy mindenek­előtt a nagy földbirtok kizárassék a köl­csönből. Ezt azzal indokolja, hogy „hol a birtok eléggé terjedelmes arra, hogy tő­kegyűjtést tegyen lehetségessé, a tulaj­donosnak oly helyzetben kell lennie, hogy maga segíthessen magán, akár a tartalék megkezdése, akár hitelének felhasználása által,akár pedig költségeinek megszorítása által.“ Erre nézve azt jegyezzük meg,hogy a tőkegyűjtés Magyarország nagy föld­­birtokosai közt oly elkülönzött tünemény, hogy számba sem vehető, hol azonban mégis előfordult, ott n­em azon módon történt mint külföldön, tudniillik, hogy a birtokos pénzét állam- vagy ipar­­papírokba , vagy takarékpénztárba rak­ja le; a tőkegyűjtés itt fekvőbirtok szerzése , lábas jószág, gépek s egyéb felszerelési tárgyak vásárlása által tör­tént. A birtokosok többségének azon­ban küzdenie kellett, a­zzal hogy bir­tokállását „in statu quo“ tarthassa fen. Skene­ur szerint tehát e földbirtokosok­nak, hogy gazdaságukat folytathassák, vagy el kellene adniuk birtokuk egy ré­szét, vagy a hitelt kellene igénybe ven­niük. Mi az eladást illeti, erről a jelen idő­ben, s nevezetesen a szárazság által súj­tott vidékeken szó sem lehet, mivel vevő nincsen; a magány­hitel pedig csak oly ál­dozatokkal lenne megvásárolható, melyek a birtokost tönkre juttatnák. Már pedig a nagy földbirtok a helységekben lakossá­guk nagy részének nyújt foglalkozást; tőle függ számos család tétele. Biztosít­hatjuk Skene urat, hogy Magyarországon léteznek mintegy 1000 lakossal biró hely­ségek, melyekben mindössze vagy nyolcz tiz nagy földbirtokos van, ki a lakosság harmadrészének ad foglalkozást. Más, zsellérekből álló harmadrésze a lakosságnak, szintén csak munka által sze­rezheti meg az élete fentartására szüksé­geseket. Ha tehát a 100 holddal bírók­nak kiket Shene úr a nagy földbirtoko­sok közé soroz, sem adatik mód a pénznek olcsó kamat és könnyítő fizetési határ­idők mellett való felvételére, ez esetben nem is tekintve, hogy tönkre kell jutniuk, a rájuk utalt munkás családoknak nem adhatnak foglalkozást. Teljesen megfog­hatatlan azonban,hogy Skene úr épen azo­kat, kik az adott kölcsönért teljes bizto­sítékot nyújthatnának, akarja kizárni, “K a kölcsönt csak azokra kivánja ki­terjesztetn­­i, kik, mint „a paraszt és a birtoktalan,“ kevesebb vagy semmi biztosságot nem nyújthatnak. Skene úr a nagy földbirtokosokról sem felejt­kezik meg épen tökéletesen, sőt annyi­ban kiterjeszti rájuk is kegyét, a men­­nyiben az adandó kölcsönökért a község jótállását veszi igénybe, mi más szóval annyit tesz : Te neked N. N. van vagyo­­nod, azért neked nem kölcsönzök, de mi­után vagyonod van, megengedem, hogy biztosítékot nyújts a helyett, kinek keve­sebb vagyona van. Olyforma mértékben, mint a nagy föld­birtokosoknak, kedvez Skene­ur az építést vállalt társulatoknak is. Szerinte a folyam szabályozóknak nem szükséges előleget adni, mert — úgymond Skene­ur — ha hitelre érdemesek a társulatok, úgy ma­gukban is képesek lesznek előleget sze­relni az országban szokásos kamatokra. Tekintetbe sem véve azonban, miszerint a ,,hitelérdemesség“ (Kreditwürdigkeit) nem mindig vétetik tekintetbe, midőn köl­csönadásról, annyival kevésbbé, midőn szokásos kamatra való pénzfelvételről van szó; ez állítása azt is bizonyítja, hogy Skene úrnak nemzetgazdászati elvekről semmi fogalma nincs, mert épen folyam­­szabályozásnak és csatorná­zásnak van legteljesebb igénye az állam részéről való támogatásra, miután ezek nem csak az általuk érintett országrészeknek, hanem az egész országnak s az egész biroda­lomnak vannak hasznára. Ez oknál fogva eddig minden tekintélyes nemzetgazdász, hasonló építéseket illetőleg, az állam által nyújtandó segély mellett nyilatkozott. Sokat mondhatnánk még a Skene féle jelentés megvilágítására és jellemzésére, de politikai térre kellene lépnünk, miről azonban több oknál fogva egyelőre le­mondunk. J.k. Gyöngyös, oct. 26. 1863. A szép meleg idő nálunk egyszerre hűvösre fordult, s bár egyrészt a legeltetés végett kará­csonyig óhajtottuk volna a kedvező meleg időt, más részről szükséges a csipős hid­eg, hogy a ro­varok melyek szép repete és búza vetéseinket pusztították, a beköve­tkezett hideg által megsem­misüljenek. A múlt héten összejártuk a Tisza vidékét, s úgy találtuk, hogy mint nálunk,az őszi vetések gyönyörűek, azonban az eső igen kivo­natos volna; vannak azonban számtalan repete­­földek, melyeket a hernyók és apró iipék na­gyon megpusztitottak , vannak buzavetések, melyeket a kukaczok annyira kirongáltak, hogy azokat újra kell vetni, s nagy baj hazánk szomorú helyzetében és a ez okozta vetőmag hiányában. Legelőink Tiszán innen Tiszán túl szépek, és megmaradott gazda­sági állatainknak adnak’oly j­ó legelőt, hogy a takarmányozás beálltáig jó erőre vergődhetnek és ez által a szűk téli takarmány­ etetést jobban állhatják ki. Szüretünket October 24-kén bevégeztük. Saj­nálkozva kell mondanunk, hogy visontai szőlő­inkben a szüretet némely nyugtalan szőlős gaz­­da lármája végett September hó 12-én kezdették meg; kívánatos volna, ho­gy hazánk oly szőlőhe­gyein , hol hires borok termenek és a külföldi kereskedésbe mennek á­ta­, törvényesen mon­datnék ki, hogy csak October hónapban lehet a szüretet megkezdeni. A September hó 12—16-ki visontai szüret mus­ját mérlegeztük, a czukor­­tartalom 14—15 foknyi volt, ellenben az Octo­ber 19—24 kén szűrt must 19—20 fok, és ez nagy különbség ; figyelmeztetjük borvevőinket ezen különbségre és neveket­­ említünk, hogy tudhassák hol lehet jó visontai borokat venni; — gróf Szapáry, Zatykó József prépost, Gosztonyi Ferencz, Walter Ferencz, Zaleczky s többeknél. — Az idei bortermés minőségére jó, mennyisé­gére a tavakhoz képestj csa­k egy negyedét le­het számítani vidékünkön. Az idei időjárás jellemzése végett az utókornak feljegyezzük , hogy némely fákr.másodszor virá­gozik, s láttuk azok gyümölcseinek második élését, ettünk cseresnyét és Szt. Iván almát, melyek szépen ki voltak fejlődve. Városunk ínséges ügyében ez ideig igen ke­vés történt; szűkölködő munkásaink Apcz- és Szántóra a lohonczi vasút építéséhez ezeren fe­lül s­zegtettek , de ezek közül is csak egy pár száz kapott munkát s ezek is fáradságos napi munkájok után legnagyobb ügyeke-etük mellett sem birnak 20 uj krajcárnál többet ke­resni, ennyire nyomják le a vállalkozók a mun­ka árát. Sajnos , hogy legszentebb érdekeink egyes kielégithetlen vállalkozók túlcsigázott követelései következtében hátrányt szenved­nek, s hogy míg ezen vasúti munkák megkez­dése azon reményt ébresztette bennünk, hogy ínséggel küzdő szegény hazánkfiai ez által sor­sukon javíthata­k, és nyomorukat enyhíthetik, kénytelenek vagyunk tapasztalni, hogy szegé­nyek napi kenyerüket sem bírják megkeresni. Mily nagy csapás, ha a gazdának és munkásnak kenyere nincs, ha a nép éhségről panaszkodik: a baj nagy,mely­ben fenekűiik ;a veszély,mely anya­gi állásunkat enyészettel fenyegeti, sokkal na­gyobb,hogysem azon könnyen és gy­ökeresen segít­­ni lehetne.A veszély nagysága, mely egyelőre még fel sem tűnik a maga valódiságában,komoly aggo­dalomra, a jövőnek mély átg­ádolására és a teen­dők megfontolására int bennünket. Aggodalmat kelt bennünk továbbá az, hogy gazdasági mar­háink egy része már­is elpusztult és pusztul na­ponkint a marhavész által ; aggódunk végtére a fölött is, hogy míg földeink , szeleink úgyszól­ván mit sem termettek, még annyival sem ren­delkezhetünk, mi legégetőbb szükségeink fede­zésére elegendő volna. Folyó hó 4-én tartott a gyöngyösi takarék­pénztári részvény aláírókkal közgyűlést, főké­pen azon oknál fogva, hogy a felsőbbség által a részvényeknek száz forintr­ól 200 oszt. ér. forintra való fölemelése rendeltetett el; másfél évi küzdés és halogatás után ezen nagy re­ményű és a szegények megtakarított fillérei­nek őrzésére és gyarapítására tervezett intézet megalapítása — tekintve a mostan uralgó átalá­­nos pénzszükséget és köznyomort — boldogabb időre elh­alasztatott. Fökövy Ant­al­ folyamára , Skene ur a magyarországi csönről. II. inségkör-T­ávirat. Távirati tudósit­ás a bécsi bör­­zéről: oct. 28. — 5% metalliques 75 70. Nemzeti kölcsön 81.65. 1860-as sors­jegyek 97.30 Bankrészvény 795.— Hi­telintéz. részv. 18­6,10.Ezüst 111,50 Load, vált. 111.75 Arany 5.39. Pont, oct. 28. Az idő szép, derült; a lég hő­­mérséke reggel 5 és a délutáni órákban a verő­­fényben 11 fok volt. Vízállás 3­­9­­0 fölött. Ki­kötöttek a következő vontató hajók : „Katalina“ Stopárról 5000 m. búza, 3000 m. zabbal; „Jó­zsef“ 1500 m. b. 2000 m. rozszsai; „Antal“ Bácsalmásról 1556 m. búzával; „Barbara „Hal­táról 1300 m. búza, végre „Zsuzsanna“ Paksról 700 m. búzával megrakva. Gabonapiaczunkon ma a hangulat valamivel kellemesebbnek volt mondható, és ha nagyobb nem létesült is, minden gabonanemü ára minda­mellett szilárdan tartotta magát. f Odessa, cet. 18. Gabona­..iaczunkra csi­­kály mértékben érkeznek a szálli­mányok, és mivel a külföldi vásárokon is valamivel szilár­dabb lett a hangulat, gabonatulajdonosaink épen nem mutatnak kedvet arra nézve, hogy ez idő­­szerint csekély árakon adjanak el. A k­u­k­o­r­i­­cza kerete jelentékenynek lévén mondható, tschetwertje a hét folytán 10—15 képekkel drá­gult. Heti forgalom 20000 tscheíwert. Puha első re­­ndű 10 púd 5 fontos búza 7 rub. 25 köp., első rendű u­­yaniiy nehéz Ghirka 6 rub. 90 köp., 9 púd 25 fontos kereskedelmi áru pedig 5 rub. 40 k. végre silály 9 p. 10 fnts. 4 r. 72V2 képek­kel adatott el. 12,200 tscheíwert kukoricza 3 r. 96 k. — 4 r. 07 képekkel kelt minősége szerint. Az árpa Ischetwertje 2 r. 95 kép. — 3 r. 08 ké­peken kapható. * London, oct. 22. (Gy­apj u.) A gyarmat­áruk idei árverésének negyedik , egyszersmind utolsó sorának kezdete nov. 5-kére halasztatott; ez ideig összesen már 54,496 csomag érkezett. Ezen mennyiséghez valószínűleg még 3—5000 csomag fog járulni és így a főösszeg, az előbbi árverésekből megmaradt menn­yiségeket is be­tudva 65—67000 csomagra fog terjedni. Üzére­ink véleménye átalában az, hogy az árak jóval fognak emelkedni. A york­shirei kereskedők és gyárnokok nagyban fáradoznak, hogy kieszkö­zöljék, miszerint az árverési sorozatok száma — mely eddig négy volt — háromra csökkentessék; keresztül fogják-e ezt vinni, bizonytalan. A l­i­­verpooli gyapjú-árverés tegnap 2107 cs. silány keletindiaival kezdetett meg. Vevő mind külföldről, mind pe­dig belföldről elég nagy szám­mal érkezett ugyan, de a kínálatok korántsem voltak oly magasak mintsem várták volna, mely körülmény talán a választás szűk volta által vá­lik megmagyarázhatóvá; néhány jobb minőségű fajta kivételével, melyek fontja Y2—1 dénárral drágábban kelt, mintsem az utolsó árverésen lett volna eladható, az érték változatlan maradt. Huth Frigyes és társa. Vidéki tudósítások. (R.) Gy­őr, october 25. Tegnapi hetivásá­runkra közel 11,000 mérő gabona hozatott, mely­ből több ezer mérőt a győri vásárral megbarát­kozott Csallóköz és Csilisköz szolgáltatta kis­szerű barc­elláin, dereglyéin. Mint megjövendöl­tük, s a mi ily száraz évben mindig bekövetke­zett, a rozs, és kukoricza kezdett kapós lenni, mig a búza és árpavétel elhanyagoltatott. Ám­bár piaciunkon minden található, mindazáltal feltűnt, hogy nagyon kevés burgonya, negyedfél száz zsák szállitatott be, mely között kevés volt a meglehetős nagyságú és a lisztesnek nevezett­ imám. Ellenkezőleg bámultunk, miszerint oly sok ká­posztát hoztak, hogy éva 14 forintról 5-re szál­lott le. Greczből és Stájerország egyéb vidéke­i­­ről is láttunk árulni, azonban gazdasszonyaink nincsenek vele megelégedve, mert sem színe, (sárgás) sem íze nem oly jó, mint a magyaror­­szági káposztáé. Boraink későn kezdenek si­rn­i, mi jó minőségre mutat, azonban csak hegyeink nyugoti oldalain lehet a mennyiséggel m­ege­n­­gedni. Ilébe hóba egy kis esőnk, de annál na­gyobb barmataink vannak, a vetések g­önyö­­rűek, a mező neki veszi magát, így a kevér ta­karmányra később jön majd a sor. Ké­t ősz ko­rai tavasz csak kisegítené a gazdát, a­kinek marhája megmaradt, mert vidékünkön néhány helyen igen dúl a marhavész. A tőlünk mm mes­sze fekvő Árpáson (Sopronin.) ni­ns három gazda, kinek két ökre volt a Győr mellett Ss<n‘.­­Iványon már több száz eldöglött, Móriczii­dín újra kiütött, ezenkívül több helységben kisebb nagyobb számban caa­t hullanak. A győri lég­­szesz-virágitásból is lesz valami. Egy angol ház a legjobb ajánlatot tette, a­mint a választmányi tagoktól értettem, a hétfői tanácskozmányban ez el fog fogadtatni. Egy év alatt mindent elké­szítenének s a jövő év november első napj­án lenne városunk először légszeazszel kivill­gt­va. Mint a vállalkozóktól értettük, rövid idő alatt Győr már a kilenczedik város, melynek kivilá­­gitását szerencséj­e volt elvállalni. Liptó Szt. Miklós, oct. £ 0 Síürefrö’ j'ivök. Szomorú volt aratásunk, még szomorúbb süke­tünk, bár nem hiányzott a kapák hangzatos csen­gése a kavicsban, azonban a jó kedv, a szüret haladtával mindinkább alárz'­l­t,­­ visszagondol­­va a julius 3-iki 20. és 21-iki­g auguztus 3 iki fagyra, a háromszor e fagyott gyenge csemetik mogyoró nagyságú bogyói porba tiporták vészén, de reményünk utolsó maradékát is. Mi más a­­­dottabb vidéken a bor­, az nálunk a burgonya­­szüret, s ez legbiztosabb jövedelme a gazdinak, s fölápezere a népnek; némely helyet kivéve, a legroszabbul ütött ki, s ára, daczára a mennyi­ségrei tekintettel, a tavalyi terméshez aránylag sokkal de sokkal olcsóbb, a szeszüzlet pangása s a felemelt adó miatt. Mostani ára tömeges adás vevésnél 1 ft mázsánként. Gabonánk átlagosan két­harmaddal, a burgonya három­negyeddel ke­vesebb mint tavaly. Az őszi vetés igen szépen kikelt. Megyénkben a marhavész már a máso­dik helységben ütött ki. Csorbán eldöglött kö­­rülbelől 300 darab, s néhány hét óta Pribilinán 70 darab, bár az utóbbi helyen leginkább tüdő­vészben hull a fiatal marha. X. Y. Z. Hivatalos értesítések kivonata (A „Sürgöny“ opt. 28. számából.) Árverés: Bozsók, gabnanemek, nov. 4. reggeli 9 órakor. Pozsony, ékszerek, nov. 26. reggeli 9 órakor. Pest, tudakozó intézet joe, Li­­pót ut. 2vsz. nov. 9. délutáni 3 órakor. Tuloa­­megye, Őcsény, ház, december 15. regge­l 9 órakor. Csőd, Pest, Glacz József ellen, 1864 évi január 21—23. g. Ku<­cz János; Pest, Reich Adolf ellen, nov. 26—28. g. Asztalos Károly ; Temesvár, Reicuschka Márk ellen, december 9 —11; Bácsm. Temerin, Fischer Bernát Sándor ellen ellen megszüntetett; Mosony, Krizsán megszüntetett. F­elhívás: Pestm­­iszke elé b. Podma­­nick­y L­ajos csödhitelezői, nov 12. reggel 9 órakor; Pestváros tervezéke elé, özv. Zitterbart Jánosné hitelezői, nov. 10. v. 9. o. Idézés: Sárosmegye piszke elé, Middecke Ágost, nov. 28. d. e. 10 ó.

Next