A Hon, 1863. október (1. évfolyam, 223-249. szám)
1863-10-29 / 247. szám
247-ik Vi. Csfitfirftik, October 29. Előfizetési dij : Poetin küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra.......................................1 frt 75 kr. 3 hónapra...........................................5 frt-------6 hónapra..........................................10 frt------Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadóhivatal: Pest, Ferenczicft terén, 7. sz. földszint. Első évfolyam t Beigtatási dij t 7 hasábos petitsor.............................17 kr. Bélyegdij minden beiktatásért...................gfj k*. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Hely Nap búza rozs árpa zab kukor. árak osztr. értékben. Mosony............... Oüt. 2Í. 4 70,5.203.00,3 152.40,2.552 20;2.í53.20;3.80 N.-Várad . . . Oct. 21.S.60,4.502.70;2.902.40;2.601.50,1.652 70,3.10 Szegedi . . . Oct. 25.4 80;5 103 65;8.758 00,3.202.60;2 703.60 £ 400 göng-yös .... Oct. 28.4,20;4.403.20;3.408.00.S.202.20} —3 20} — Posony . . . i . Oct. 20.4.60;6 01)2.80;3.í02.35j2 852.08,2.403 10}3.55 a« magyar /cuauajoaaji vallaiai menetrende. Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kivül 5V, ór. reg. Mohácsról Bajára: naponként csütörtökön kivül dr. u. 4 ór. Bajáról Pestre : naponként pénteken kivül 4 órakor rés Esztergomból Pestre: naponk. 57, ó. reg. Váczról Pestre ; nap, hétf. kiv. 10y, 6. d. e. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este. azt. „ 12.14. délben, 11.4 8 é. •Ujv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel. Torn, „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pozs. B 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bées éi'k. 6.33. este 6— reggel. Bécs vnd. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Torn.„ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. Észt. „ Pest érk. 1.20. d. u. 1.48 éjjel. 2.28. d. u. 3.05 éjjel. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg. 6.31 est. Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Temesv. érk. 4.46, reg. 10.18 est. Temesv. ind. 5.20. reg. Bazníts érkéz. 8.22. ., mindennap Baziásind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Temesv.r —10.32 este. * Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Püspök-Ladányra és visszaindul 9.27 10.27 P. Ladány érkez. 1.26 e. 8.24 e. , 9.42 e. 1.20 é. Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1.53 d. u.|N. Várad indul — 10. 6 dél . N. Virrad érkez. 4.40 e. 3.45 d. u.|P. Ladány érkez. — 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. Gyorsvonatok: Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. n. érk. Pestre 9 ó. 10 p este, Pestről, Temesvár Ballásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg. Baziásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk. Pestre 6 óra 56 percz reggel. Buda SzFeh, ind. 6.30 r. 5.15 d.u. érk. 8.33 „ 7.20 este ind. 9.50 d.e. — ^őny „ 1.36 d.u. -győr „ 3.11 d.u. 5.35 r. Bruck „ 5.28 ”f 7.54 „ Bées érkéz. 7.— este 9.27 du. Bécs: ind. 7.45 r. 5.20 est. Bruck „ 9.21d.e.6.54 „ Győr „ 11.38 „ 9.5 „ Szőny „ 12.57 dél------ e, Foh érk- 4‘15 délu.------oz.l eh. ind. 5.59 # 7.10 r. Buda : érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43 r. N.Kanisa * 1.53 d. 10.10 est.Pragerh. ind. 9.30 d.e.10.65 e. N.Kanisa „ 1.19 d.u. 5.12 r. Fehérv. érk. 5.69 „ — — Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.lGratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. Gratz érk. 8.55 est. 8.34„|Pragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresina, Trlest, Velencze és vissza. Pragerh. iád. 9.26 e. 9.11 d.e. Steinbrtíckff 11.58 é.11.38 „ Nabr**ina „ 7.37d.e. 7.32 é. Trieszt 8.20 Nabresina „ 8.8 „ Velencze „ 3.6 d.u. 6, 2.15 9.50 Velencze ind. 11.—. d.e. 11. é’ Nabresina n 5.56 d.u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6,45 „ Nabresina „ 7.46 „ 7.48 Steinbrückff 3.12 é. 3.12d.u. Pragerhoférk.5.39 r. 3.54 Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bées érk. 9.20 „ 5.24 „ Bécs ind. 7.— „ 5,25 „ B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 „ Soprony érk.10.33 „ 8.58 „ Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. ind. 1 ó.d.u. 4 ó.d.u.1Üszög ind. 8 ó. r. 12.50 dél. szög érk. 8. ó. „ 6 ó.d.uj Mohács érk. 10.5 r. 2.55 d.u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Szered ind. 5.30 reg. 2.50 d.u. N.Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg. Bazin ind. 4.30 r. á.d.u. ö.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 30 e. • *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fizettetik 50 font. : 10 kr., kiesebb 5 kr. 5.20 5. 4.80 4.70 3.20 2.70 2.1.5 2.12 3.30 5.30 3.50 6.50 3.60 675 Czegléd Szolnok Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e Csaba „ 1.22 dél u. 3.9 r, Abd érkéz. 3. 3 dél u. 6. 1. 3 Kenesel £ menetek — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Szeged ind. — 2.2öéjsz.12.15 d.u Czegléd érk. —6.29 reg. 6.10 este. Ladány indul — 145 Szolnok — 4.44 Czegléd érkéz. — 5.41 dél u. Steinbruck Zágráb Sziszek Bteinbruzckről, Zágrábba és vissza. ind. 4.25 d. u. érkéz. 6.59 este. indul. 7.14 érkéz. 8.45 Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Pozs. i.7. d.e.11.—d.e.5.15 d.u. Bazin , 8.41„ 12.41 d. 6.57 „ N.Sz. „10.35„ 2.30 d.u.8.60 est. Szer. ért.86 de.------9.61 „ Sziszek Zágráb indul. 6.30 reg. érkez. 8. 1 „ indul. 8.16 a Steinbrück érkez. 10.50 d. o. lap fele: Bécsből Pestre: naponként 67, órak. reg. Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 órakor reggel. Pestről Essék Zimonyha: hétfő, szerdán és szombaton 6 órakor reggel. Pestről Orsóra és Konstantinápolyba. Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. ffók. Tiatán: Szegedről Zimonyha : szombaton reg.yel. Száván: Sziszekről Zfgaonyba : hétfőn és csütörtökön 5 órakor reggel. 1. Alfele: Pestről Bécsbe: naponta 6 óra este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra estve. Galaczról Pestre : szombaton reggel. Zimonyból Pestre : vasárnap kedden és pénteken 10 órakor estve. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor Konstantinápolyból Pestre: csütörtökön 3 ó. d. u A. *X“itízáni Zimonyból Szegedre : csütört: délben, A. Száván : Zimonyból Sziszekre: vasárnap ás csütörtökön délben. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezekt fogadtatnak el. BéesI börie October 27-éii. Az első cs. k. szab.ban a gőzhajózási tanaság A személyszállító gőzösök menetrende, Gabona-arak Alsó austriai mérd szerint. Pest Súly, font szerint Legalant Közép Legmagasb ár oszt. ért. Búza bánsági, .... tiszamelléki ás pesti « fehérmegyei » bácska . . . Hozz........................ Árpa sörnek való . . . takarmánynak íab ...... . sínkoricza .... 3 ab............................. Köles ...... sf epecz................... 86.87.88 86.87.88 85.86.87 85 86 77.79.80 68.69.72 66.67.69 42 44 80.82.8.. 5.30 5.15 6.— 4 75 3.25 2.80 2.65 2.17 3.35 5.45 5 40 5.25 5.10 3.20 3.05 2.70 3.45 5.60 3.70 Kézi vasat! Pestről Bécsbe és vissza. Czeglédről Aradra és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20 e. Debreczen „ Tokaj ,, Miskolcz „ Ks3sa érkéz. 3.— „ 347 5.25 „ 8.4 r. 7.15 e. ll.l.d.e 9.56 e. 3. d. u. Arad Csaba indul 12.41 d. u. 8.20 e„ 2.14 „ 11.13 „ Czegléd érkéz. 5.56 ., 5.32 „ Kassa Miskolcz Tokaj Nyiregyh. Debreczen P. Ladány érkéz. indul — 5.— reg. » ff . — 9.35 del.e. „10.33 „ « -12.12 , 1.46 „ Jan. 2 Sept. 1 n Jan. 2. n Aug. 1. Államadósság. 5”/0-es nem. köles. 100 frtos öVo-es Metalliques 4‘/.%-es Lomo rentpapirlö 1839. évi teljes „ » D ötödr. „ 1854. „ teljes „ 1860. „ „ „ „ « ötödr. „ Az austriai bank záloglevelei. 5*/o-es 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelezvények. 57o-es magyarorsz. 100 frtos „ horvát ff „ erdélyi „ Sorsjegyek háza. Hitelintézeti „ Jan. Dunagőzhajózási „ Juli Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm Pálffy Clary St. Genois Budai Windischgríitz Waldstein Keglevich 40 40 20 D 10 2. 1. Jan. 1 Dec. 16. Jan. 15. Sept. 15. Nov. 30. Febr. 1. Dec. 16. Dee. 1. Jul. 15. Máj. 1. Adott ár 81.50 75.80 67.65 17.60 156.00 154.50 93.00 97.60 98.25 102 00 89.60 73.75 99.50 88.75 75.70 75.25 74.15 186.c5 91.CO 113.CO 94.50 35.25 34.50 34.50 83.50 83.75 22.00 20.25 15.00 Tartott ár 81.60 75.90 67.90 17.75 157 00 155.00 93.50 97.70 98.40 102.50 89.75 74.25 100.— 89 Elsőbbségi kötvények. Osztr. Lloyd Államvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei „ 106 ftos Részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 526 „ Dunagőzbajózás . „ zhíd 76.15 75.50 74.50 186.60 91.50 114.00 95.00 35.75 34.75 34.75 34.00 34.25 22.50 20.75 15.25 esti lánczhid Északi vasút Állam „ Déli Nyugati „ Tiszai „ 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 , 300 „ Váltók (3 hóra). Augsb. 100 db német fr.8 Franki. ,0096. 405. ,0 Hamburg 100 bankmark 47, Y, London 10 ft sterling 8% Páris 100 frank 4“/» Pénznemek. Korona............................. Császári arany.................... Reczés ............................. Napoleon d’or........................ Orosz imperiale.................... Porosz pénztári n.ahány . Ezüst ........ Adott ár 91.00 118.00 117.00 116 01 790 00 640 00 538 00 428 00 352 00 165.50 185.00 248.00 142 00 147.00 94.80 94.85 83 40 111.85 44,15 15.48 5.40 5397, 9.00 7, 9 27 Tartott ár 91.50 118.50 11750 K6 n .92 00 42 00 00 00 430 00 396 00 1 £5 70 185 60 249 00 142.50 94 90 94 95 83 50 111.90 44 20 is.r 4 5.41 5.40 7, 9.02 9.30 111.85 1112 00 MT Előfizetést nyitunk *1^1 Hó 2 hónapos november—decemberi előfizetőst ár 3 frt 40 kr. A „Ilon“ szerkesztősége és kiadó hivatala. Miután Skeneur tévedéseit, a magyarországi inségi állapotot illetőleg, első czikkünkben kimutattuk volna, ma jelentésének pénzügyi részét fogjuk közelebbről megvilágítani. Skeneur azt kívánja, hogy mindenekelőtt a nagy földbirtok kizárassék a kölcsönből. Ezt azzal indokolja, hogy „hol a birtok eléggé terjedelmes arra, hogy tőkegyűjtést tegyen lehetségessé, a tulajdonosnak oly helyzetben kell lennie, hogy maga segíthessen magán, akár a tartalék megkezdése, akár hitelének felhasználása által,akár pedig költségeinek megszorítása által.“ Erre nézve azt jegyezzük meg,hogy a tőkegyűjtés Magyarország nagy földbirtokosai közt oly elkülönzött tünemény, hogy számba sem vehető, hol azonban mégis előfordult, ott nem azon módon történt mint külföldön, tudniillik, hogy a birtokos pénzét állam- vagy iparpapírokba , vagy takarékpénztárba rakja le; a tőkegyűjtés itt fekvőbirtok szerzése , lábas jószág, gépek s egyéb felszerelési tárgyak vásárlása által történt. A birtokosok többségének azonban küzdenie kellett, azzal hogy birtokállását „in statu quo“ tarthassa fen. Skeneur szerint tehát e földbirtokosoknak, hogy gazdaságukat folytathassák, vagy el kellene adniuk birtokuk egy részét, vagy a hitelt kellene igénybe venniük. Mi az eladást illeti, erről a jelen időben, s nevezetesen a szárazság által sújtott vidékeken szó sem lehet, mivel vevő nincsen; a magányhitel pedig csak oly áldozatokkal lenne megvásárolható, melyek a birtokost tönkre juttatnák. Már pedig a nagy földbirtok a helységekben lakosságuk nagy részének nyújt foglalkozást; tőle függ számos család tétele. Biztosíthatjuk Skene urat, hogy Magyarországon léteznek mintegy 1000 lakossal biró helységek, melyekben mindössze vagy nyolcz tiz nagy földbirtokos van, ki a lakosság harmadrészének ad foglalkozást. Más, zsellérekből álló harmadrésze a lakosságnak, szintén csak munka által szerezheti meg az élete fentartására szükségeseket. Ha tehát a 100 holddal bíróknak kiket Shene úr a nagy földbirtokosok közé soroz, sem adatik mód a pénznek olcsó kamat és könnyítő fizetési határidők mellett való felvételére, ez esetben nem is tekintve, hogy tönkre kell jutniuk, a rájuk utalt munkás családoknak nem adhatnak foglalkozást. Teljesen megfoghatatlan azonban,hogy Skene úr épen azokat, kik az adott kölcsönért teljes biztosítékot nyújthatnának, akarja kizárni, “K a kölcsönt csak azokra kivánja kiterjesztetni, kik, mint „a paraszt és a birtoktalan,“ kevesebb vagy semmi biztosságot nem nyújthatnak. Skene úr a nagy földbirtokosokról sem felejtkezik meg épen tökéletesen, sőt annyiban kiterjeszti rájuk is kegyét, a mennyiben az adandó kölcsönökért a község jótállását veszi igénybe, mi más szóval annyit tesz : Te neked N. N. van vagyonod, azért neked nem kölcsönzök, de miután vagyonod van, megengedem, hogy biztosítékot nyújts a helyett, kinek kevesebb vagyona van. Olyforma mértékben, mint a nagy földbirtokosoknak, kedvez Skeneur az építést vállalt társulatoknak is. Szerinte a folyam szabályozóknak nem szükséges előleget adni, mert — úgymond Skeneur — ha hitelre érdemesek a társulatok, úgy magukban is képesek lesznek előleget szerelni az országban szokásos kamatokra. Tekintetbe sem véve azonban, miszerint a ,,hitelérdemesség“ (Kreditwürdigkeit) nem mindig vétetik tekintetbe, midőn kölcsönadásról, annyival kevésbbé, midőn szokásos kamatra való pénzfelvételről van szó; ez állítása azt is bizonyítja, hogy Skene úrnak nemzetgazdászati elvekről semmi fogalma nincs, mert épen folyamszabályozásnak és csatornázásnak van legteljesebb igénye az állam részéről való támogatásra, miután ezek nem csak az általuk érintett országrészeknek, hanem az egész országnak s az egész birodalomnak vannak hasznára. Ez oknál fogva eddig minden tekintélyes nemzetgazdász, hasonló építéseket illetőleg, az állam által nyújtandó segély mellett nyilatkozott. Sokat mondhatnánk még a Skene féle jelentés megvilágítására és jellemzésére, de politikai térre kellene lépnünk, miről azonban több oknál fogva egyelőre lemondunk. J.k. Gyöngyös, oct. 26. 1863. A szép meleg idő nálunk egyszerre hűvösre fordult, s bár egyrészt a legeltetés végett karácsonyig óhajtottuk volna a kedvező meleg időt, más részről szükséges a csipős hideg, hogy a rovarok melyek szép repete és búza vetéseinket pusztították, a bekövetkezett hideg által megsemmisüljenek. A múlt héten összejártuk a Tisza vidékét, s úgy találtuk, hogy mint nálunk,az őszi vetések gyönyörűek, azonban az eső igen kivonatos volna; vannak azonban számtalan repeteföldek, melyeket a hernyók és apró iipék nagyon megpusztitottak , vannak buzavetések, melyeket a kukaczok annyira kirongáltak, hogy azokat újra kell vetni, s nagy baj hazánk szomorú helyzetében és a ez okozta vetőmag hiányában. Legelőink Tiszán innen Tiszán túl szépek, és megmaradott gazdasági állatainknak adnak’oly jó legelőt, hogy a takarmányozás beálltáig jó erőre vergődhetnek és ez által a szűk téli takarmány etetést jobban állhatják ki. Szüretünket October 24-kén bevégeztük. Sajnálkozva kell mondanunk, hogy visontai szőlőinkben a szüretet némely nyugtalan szőlős gazda lármája végett September hó 12-én kezdették meg; kívánatos volna, hogy hazánk oly szőlőhegyein , hol hires borok termenek és a külföldi kereskedésbe mennek áta, törvényesen mondatnék ki, hogy csak October hónapban lehet a szüretet megkezdeni. A September hó 12—16-ki visontai szüret musját mérlegeztük, a czukortartalom 14—15 foknyi volt, ellenben az October 19—24 kén szűrt must 19—20 fok, és ez nagy különbség ; figyelmeztetjük borvevőinket ezen különbségre és neveket említünk, hogy tudhassák hol lehet jó visontai borokat venni; — gróf Szapáry, Zatykó József prépost, Gosztonyi Ferencz, Walter Ferencz, Zaleczky s többeknél. — Az idei bortermés minőségére jó, mennyiségére a tavakhoz képestj csak egy negyedét lehet számítani vidékünkön. Az idei időjárás jellemzése végett az utókornak feljegyezzük , hogy némely fákr.másodszor virágozik, s láttuk azok gyümölcseinek második élését, ettünk cseresnyét és Szt. Iván almát, melyek szépen ki voltak fejlődve. Városunk ínséges ügyében ez ideig igen kevés történt; szűkölködő munkásaink Apcz- és Szántóra a lohonczi vasút építéséhez ezeren felül szegtettek , de ezek közül is csak egy pár száz kapott munkát s ezek is fáradságos napi munkájok után legnagyobb ügyeke-etük mellett sem birnak 20 uj krajcárnál többet keresni, ennyire nyomják le a vállalkozók a munka árát. Sajnos , hogy legszentebb érdekeink egyes kielégithetlen vállalkozók túlcsigázott követelései következtében hátrányt szenvednek, s hogy míg ezen vasúti munkák megkezdése azon reményt ébresztette bennünk, hogy ínséggel küzdő szegény hazánkfiai ez által sorsukon javíthatak, és nyomorukat enyhíthetik, kénytelenek vagyunk tapasztalni, hogy szegények napi kenyerüket sem bírják megkeresni. Mily nagy csapás, ha a gazdának és munkásnak kenyere nincs, ha a nép éhségről panaszkodik: a baj nagy,melyben fenekűiik ;a veszély,mely anyagi állásunkat enyészettel fenyegeti, sokkal nagyobb,hogysem azon könnyen és gyökeresen segítni lehetne.A veszély nagysága, mely egyelőre még fel sem tűnik a maga valódiságában,komoly aggodalomra, a jövőnek mély átgádolására és a teendők megfontolására int bennünket. Aggodalmat kelt bennünk továbbá az, hogy gazdasági marháink egy része máris elpusztult és pusztul naponkint a marhavész által ; aggódunk végtére a fölött is, hogy míg földeink , szeleink úgyszólván mit sem termettek, még annyival sem rendelkezhetünk, mi legégetőbb szükségeink fedezésére elegendő volna. Folyó hó 4-én tartott a gyöngyösi takarékpénztári részvény aláírókkal közgyűlést, főképen azon oknál fogva, hogy a felsőbbség által a részvényeknek száz forintról 200 oszt. ér. forintra való fölemelése rendeltetett el; másfél évi küzdés és halogatás után ezen nagy reményű és a szegények megtakarított filléreinek őrzésére és gyarapítására tervezett intézet megalapítása — tekintve a mostan uralgó átalános pénzszükséget és köznyomort — boldogabb időre elhalasztatott. Fökövy Antal folyamára , Skene ur a magyarországi csönről. II. inségkör-Távirat. Távirati tudósitás a bécsi börzéről: oct. 28. — 5% metalliques 75 70. Nemzeti kölcsön 81.65. 1860-as sorsjegyek 97.30 Bankrészvény 795.— Hitelintéz. részv. 186,10.Ezüst 111,50 Load, vált. 111.75 Arany 5.39. Pont, oct. 28. Az idő szép, derült; a lég hőmérséke reggel 5 és a délutáni órákban a verőfényben 11 fok volt. Vízállás 390 fölött. Kikötöttek a következő vontató hajók : „Katalina“ Stopárról 5000 m. búza, 3000 m. zabbal; „József“ 1500 m. b. 2000 m. rozszsai; „Antal“ Bácsalmásról 1556 m. búzával; „Barbara „Haltáról 1300 m. búza, végre „Zsuzsanna“ Paksról 700 m. búzával megrakva. Gabonapiaczunkon ma a hangulat valamivel kellemesebbnek volt mondható, és ha nagyobb nem létesült is, minden gabonanemü ára mindamellett szilárdan tartotta magát. f Odessa, cet. 18. Gabona..iaczunkra csikály mértékben érkeznek a szállimányok, és mivel a külföldi vásárokon is valamivel szilárdabb lett a hangulat, gabonatulajdonosaink épen nem mutatnak kedvet arra nézve, hogy ez időszerint csekély árakon adjanak el. A kukoricza kerete jelentékenynek lévén mondható, tschetwertje a hét folytán 10—15 képekkel drágult. Heti forgalom 20000 tscheíwert. Puha első rendű 10 púd 5 fontos búza 7 rub. 25 köp., első rendű uyaniiy nehéz Ghirka 6 rub. 90 köp., 9 púd 25 fontos kereskedelmi áru pedig 5 rub. 40 k. végre silály 9 p. 10 fnts. 4 r. 72V2 képekkel adatott el. 12,200 tscheíwert kukoricza 3 r. 96 k. — 4 r. 07 képekkel kelt minősége szerint. Az árpa Ischetwertje 2 r. 95 kép. — 3 r. 08 képeken kapható. * London, oct. 22. (Gyapj u.) A gyarmatáruk idei árverésének negyedik , egyszersmind utolsó sorának kezdete nov. 5-kére halasztatott; ez ideig összesen már 54,496 csomag érkezett. Ezen mennyiséghez valószínűleg még 3—5000 csomag fog járulni és így a főösszeg, az előbbi árverésekből megmaradt mennyiségeket is betudva 65—67000 csomagra fog terjedni. Üzéreink véleménye átalában az, hogy az árak jóval fognak emelkedni. A yorkshirei kereskedők és gyárnokok nagyban fáradoznak, hogy kieszközöljék, miszerint az árverési sorozatok száma — mely eddig négy volt — háromra csökkentessék; keresztül fogják-e ezt vinni, bizonytalan. A liverpooli gyapjú-árverés tegnap 2107 cs. silány keletindiaival kezdetett meg. Vevő mind külföldről, mind pedig belföldről elég nagy számmal érkezett ugyan, de a kínálatok korántsem voltak oly magasak mintsem várták volna, mely körülmény talán a választás szűk volta által válik megmagyarázhatóvá; néhány jobb minőségű fajta kivételével, melyek fontja Y2—1 dénárral drágábban kelt, mintsem az utolsó árverésen lett volna eladható, az érték változatlan maradt. Huth Frigyes és társa. Vidéki tudósítások. (R.) Győr, october 25. Tegnapi hetivásárunkra közel 11,000 mérő gabona hozatott, melyből több ezer mérőt a győri vásárral megbarátkozott Csallóköz és Csilisköz szolgáltatta kisszerű barcelláin, dereglyéin. Mint megjövendöltük, s a mi ily száraz évben mindig bekövetkezett, a rozs, és kukoricza kezdett kapós lenni, mig a búza és árpavétel elhanyagoltatott. Ámbár piaciunkon minden található, mindazáltal feltűnt, hogy nagyon kevés burgonya, negyedfél száz zsák szállitatott be, mely között kevés volt a meglehetős nagyságú és a lisztesnek nevezett imám. Ellenkezőleg bámultunk, miszerint oly sok káposztát hoztak, hogy éva 14 forintról 5-re szállott le. Greczből és Stájerország egyéb vidékeiről is láttunk árulni, azonban gazdasszonyaink nincsenek vele megelégedve, mert sem színe, (sárgás) sem íze nem oly jó, mint a magyarországi káposztáé. Boraink későn kezdenek sirni, mi jó minőségre mutat, azonban csak hegyeink nyugoti oldalain lehet a mennyiséggel megengedni. Ilébe hóba egy kis esőnk, de annál nagyobb barmataink vannak, a vetések gönyörűek, a mező neki veszi magát, így a kevér takarmányra később jön majd a sor. Két ősz korai tavasz csak kisegítené a gazdát, akinek marhája megmaradt, mert vidékünkön néhány helyen igen dúl a marhavész. A tőlünk mm messze fekvő Árpáson (Sopronin.) nins három gazda, kinek két ökre volt a Győr mellett Ss<n‘.Iványon már több száz eldöglött, Móricziidín újra kiütött, ezenkívül több helységben kisebb nagyobb számban caat hullanak. A győri légszesz-virágitásból is lesz valami. Egy angol ház a legjobb ajánlatot tette, amint a választmányi tagoktól értettem, a hétfői tanácskozmányban ez el fog fogadtatni. Egy év alatt mindent elkészítenének s a jövő év november első napján lenne városunk először légszeazszel kivillgtva. Mint a vállalkozóktól értettük, rövid idő alatt Győr már a kilenczedik város, melynek kivilágitását szerencséje volt elvállalni. Liptó Szt. Miklós, oct. £ 0 Síürefrö’ j'ivök. Szomorú volt aratásunk, még szomorúbb süketünk, bár nem hiányzott a kapák hangzatos csengése a kavicsban, azonban a jó kedv, a szüret haladtával mindinkább alárz'lt, visszagondolva a julius 3-iki 20. és 21-ikig auguztus 3 iki fagyra, a háromszor e fagyott gyenge csemetik mogyoró nagyságú bogyói porba tiporták vészén, de reményünk utolsó maradékát is. Mi más adottabb vidéken a bor, az nálunk a burgonyaszüret, s ez legbiztosabb jövedelme a gazdinak, s fölápezere a népnek; némely helyet kivéve, a legroszabbul ütött ki, s ára, daczára a mennyiségrei tekintettel, a tavalyi terméshez aránylag sokkal de sokkal olcsóbb, a szeszüzlet pangása s a felemelt adó miatt. Mostani ára tömeges adás vevésnél 1 ft mázsánként. Gabonánk átlagosan kétharmaddal, a burgonya háromnegyeddel kevesebb mint tavaly. Az őszi vetés igen szépen kikelt. Megyénkben a marhavész már a második helységben ütött ki. Csorbán eldöglött körülbelől 300 darab, s néhány hét óta Pribilinán 70 darab, bár az utóbbi helyen leginkább tüdővészben hull a fiatal marha. X. Y. Z. Hivatalos értesítések kivonata (A „Sürgöny“ opt. 28. számából.) Árverés: Bozsók, gabnanemek, nov. 4. reggeli 9 órakor. Pozsony, ékszerek, nov. 26. reggeli 9 órakor. Pest, tudakozó intézet joe, Lipót ut. 2vsz. nov. 9. délutáni 3 órakor. Tuloamegye, Őcsény, ház, december 15. reggel 9 órakor. Csőd, Pest, Glacz József ellen, 1864 évi január 21—23. g. Ku<cz János; Pest, Reich Adolf ellen, nov. 26—28. g. Asztalos Károly ; Temesvár, Reicuschka Márk ellen, december 9 —11; Bácsm. Temerin, Fischer Bernát Sándor ellen ellen megszüntetett; Mosony, Krizsán megszüntetett. Felhívás: Pestmiszke elé b. Podmanicky Lajos csödhitelezői, nov 12. reggel 9 órakor; Pestváros tervezéke elé, özv. Zitterbart Jánosné hitelezői, nov. 10. v. 9. o. Idézés: Sárosmegye piszke elé, Middecke Ágost, nov. 28. d. e. 10 ó.