A Hon, 1863. november (1. évfolyam, 250-274. szám)

1863-11-05 / 253. szám

253-ik F7. Csütörtök, november 5. Előfizetési dij : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra..................................... írt 75 kr. 3 hónapra.....................................5 frt — — 6 hónapra.....................................10 írt — — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. Kiadó-h­ivatal: Pest. Ferencziok torén, 7.rsz. földszint. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Első évfolyam 1863. Beiktatási dij 1 7 hasábos petitsor............................1­7 kr. Bélyegdij minden beiktatásért...................30 k *. terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel Szervitatér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kerekt (•abona-árak Oct. 31.4 SO 5 00» 3.00-0 002 40,2 603 30; — Arad ...... Oct. 31.4.00,4 303.00,3.152.20,2 60210,2 303 40,3 60 Első magyar gőzhajózási vállalat menetrende Pestről Mohácsra: naponként csütörtökön kívül 51­, ór. reg­ Mohácsról Hajóra: naponként csütörtökön kívül d. u 4 ór' Be­járd Pestre : naponként pénteken kívül 4 órakor reg. Esztergomból Pestre: naponk. 57, ó. reg. Váczra, Pestre: nap hétf. kiv. 107, ó. d. e. Pest ind. 9.55. d. e. 9.30 este.Bécs vnd. 7.45. reggel 8. este. 10.24. d. e. 10.49 este. 12.12. délb. 12.51 éjjel. 1.20. d. u. 1.48 éjiéi. 2.28. d. u. 3.05 éjjel. 4.37. d. u. 5.27 reggel. Póza. Torn. Éra. Észt. b­szt. „ 12.14. délben, 11.4­8 .­v.Csv.„ 1.50. d. u. 1.03 éjjel. Torn. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pózs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Béta érk. 6.33. este 6— reggel.j Pest érk. Pestről Czeglédre és vissza. Pest indul. 5.35. d.u. 6.25. reg. Czegléd indul Czegléd érkéz. 7.49. este 8.47 reg.,Pest érkéz. (’zegledről Temesvárra, Ilazlásra, Oraviczára és vissza. Czegléd indul 8. 9. est. 9. 7 d. e. Szeged ind. —2.25 éjsz. 12.15 d.u Szeged [ 12.17. éjsz. 3.50 d. u. Czegléd érk. — 6.29 reg.6.10 est­ Teinesr. érk. 4.46. reg.10.18 est. Temesv. ind. 5.2u. reg. Baznih érkéz. 8.22. ,, mindennap Ha: iá» ind. — 5.45 d.u. 5.10 r. Teinesv. - —10.32 este Czeglédröl Aradra és vissza. Czegléd indul 9.42 dél e. 8.39 e. Arad indul 12 41 d.u. 8.20 e Car hu „ 1.22 dél u. 3.9 r. Csaba „ 2.14 „ 11.13,, Ara­d érkéz. 3. 3 dél u. 6. r. Czegléd érkéz. 5.56 ,, 5.32 „ (­Ceglédről Püspöik-Ladányra és vissza. Czegléd : indul 9.27 d. e. 8.24 e.­P. Ladány indul— 145 dél u. Szolnok „ 10.27 „ 9.42 e. Szolnok „ — 4.44 „ P. Ladány érkéz. 1.26 „ 1.20 é­s Czegléd érkéz.— 5.41 ,, Püspök-Lad­angról Nagyváradra és vissza. P. Ladány indul 1.40 e. 1­53 d. u. N. Várad indul —10. 6 dél . N. V­árad érkéz. 4.40 e- 3.45 d u.jP. Ladány érkéz. — 12.48 dél. Püspök-Ladányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 120 e. Debreczen „ 3.— „ 3­47 Tokaj ,, 5.25 „ 8.4 r. Miskolcz „ 7.15 e. ll.l.d.e Kassa érkez. 9.56 e. 3. d. u. Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reggel, é­rk. Béeabe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 30 p. d. u. érk. Pestre 9 ó. 10 p este, Pestről, Temesvár Basiásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40, perez este, érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. reg Baztásra 8 ó. 31 p. reggel. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. reggel, érk." Pestre 6 óra 56 percz reggel. Buda vnd 6.30 SzFeh.érk. 8-33 r. 5.15 d.u. 7.20 este ind. 9.50 d.e. Szőny­i 1.30 d.u. Győr „ 3.11 d.u. 5.35 Bruck „ 5.28 „ 7.54 Béca érkej. 7 — este 9.27 du. ind.7.45 r. 5.20 est. „ 9.21 d.e.6.54 „ „ 11.38 „ 9.5 „ „ 12.57 dél-----­érk. 4.15 délu.-----­ind. 5.59 ^ 7.10 r. érk. 8.2 est. 9.l4d.e. Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.Fed. Buda : Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és v­«.zs. Fehérv. ind. 8.43 r. — iPragerh. ind. 9.30 d.e­ló.51> e. N.Kanisa , 1.53 d. 10.10 est.|N.­Kanisa , 1.19 d.u. 5.12 r. Pragerh.érk. 5. 2 d.u.5.8 reg. (Fehérv. érk. 5.69 ) — — Pragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind. 5.54 d.u.5.39 r.|Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u- Gratz érk. 8.55 est. 8.34 JPragerh.érk. 9.6 d.e. 9.22 est. Pragerhof, Nabresiua, Triest, Velencze és vissza. Pragerh. iid. 9.25 e. 9.11 d.e. 8teiuL>r:.ckn 11. ,3 é-ll.as „ Na ,r rína „ 7.37 d.e. 7.32 é. triászt 8.2o „ 2.15 n Nabresina „'8.8 „ 9.50 „ Velencze . -3.6 d.u. 6. r. Velencze ind Nabresina „ Trieszt Nabresina „ „ Steinbrück 11—d.e. 11. é- 5.56 d.u. 6.26 r. 6.45 est. 6.45 „ 7.46 „ 7.48 „ 3.12 é.3.12d.u. Pragerhof<frk.5.39 r. 3.54 Bleh­­brückről, Zágrábba és vissza. reg. Steinbrück Zágráb Sziszek Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs éa vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2.— d.u. (Bécs ind. 7.— „ 5.25 B.-Ujhely , Bécs érk. 9.20­­ B.-Ujhely „ 9.10 d.e. 7.35 ISoprony érk.10.33 „ 8.58 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó.d.u. 46.d.u. Üszög vnd. 8 ó. r. 12.50 dél- Üszög érk. 3. ó­ . 6 ó.d.u.Mohacs érk. 10.5 r. 2.55 d.u. Pocsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovak­kal vontatva.) Pozs. i.7. d.e.ll.—d.eAPd.u. Bazin„ 8.41 „ 12. ll d. 6.57 „ N.Sz. „10.35„ 2 30d u.8.f Oest. Szer. érll.36 de.------9.61 „ Szered ind. 6.30 reg. 2.50 d.u. N. Szom. „ 2.30 „ 6.40 reg- Bazin ind. 4.30 r. 8-d.u. 5.d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r. 7. 3 de. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a köz­lekedést, személyenként 30 kr., nagyobb podgyászért fi­zettet­ik 50 font. : 10 kr., kissebb 5 kr. Hely Pécs...................... ..................... ^ZfgTcs . i . • . S -breskerik . . p­e­t>fen K OZ vasa Pestről Bécsbe és vissza. l ok­esclósBen­*: ti — menetek — járása. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. 6.29. reg. 8.45. „ 6.31 est. 8.37 est­e Jassenovából Oraviczára ind. 8. reggel, érkezik 10.11 dél.e. visz­­sza indul 4.18 é­szaka, érkezik 6 i­eggel Janaenovába. ind. 4.25 d. u. érkez. 6.59 este. indul. 7.14 „ érkez. 8.45 „ 7.25 3.23 5.24 Sziszek indul. 6.30 Zágráb Sut 8.16 ; /Steinbrück érkez. 10.50 d. a. Jan. Sept. n Jan. Aug. 1. Az austrial bank záloglevelei. 5*/6-es 10 bóra szóló 100 frtos „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. ne fagyoskodjanak s kínlódjanak cselédeink, más nyomtatni való nem igen tevén, elnyom­ta luk a hídat, egészen az élvez betétiig, mar­háink számára , mh­da által a munkatevő föld­­népe élelmezéséröli gondoskodás párhuzamban á­ljon a munkálatok kezdetével s folyamával, ne­ki­gy az enyészet ime lapjára bukkanjunk : m­á­r késő! Vári Szabó Sámuel, ref. lelkész. • Xiefele; ’ Becsből Pestre: naponként 67. órak. reg. í Pestről Baja és Mohácsra : naponként 6 I órakor reggel. j i Pestről Eszék Zimonyba: hétf., szerdán és szombaton 6 órakor reggel. •Pestről Orsóra és Konstantinápolyba: Gyorshajó hétfőn 7 órakor reggel. Pestről Paksra: naponként 4. óra délután. /V. T­­azá­n: Szegedről /.Imonyon szombaton reg. 2V SzA v&u: Sziszekről Z.imonyba : hétfőn és csütör­tökön 5 órakor reggel. Fölfsle: Pestről Bécsbe : naponta 6 óra este. Mohácsról Pestre: naponként 5 óra estve. Galacarol Pestre : szombaton reggel. Zimonyb­ól Pestre : vasárnap kedden és pénteken 10 órakor estve. Orsováról Pestre : pénteken virradatkor Konstantinápolyból Pestre: csütörtö­kön 3 ó. d­ a A. Tiszán: Zimonyból Szegedre: csütört: délben. A. Bzetván: Zimonyból Sziszekre: vasárnap és csü­törtökön délben. Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: fogadtatna­­ el. Bécei börze november 3 án. Az első cs. k. szab. danagédia jósási­ társaság. A személy­szállító gőzösök menetrende. Alsó i „striai mérő­t érint. Súly, font szerint Leg­alant Közép Leg­m­agabb ároszt. él t. Búza bánsági. .... 86.S7.88 5.20 5.30 5 40 r tí azam­elléki 6b pesti 86.87.fe8 5.­­5.15 5.25 r fthármegyei . . 85.S6.87 4806.— 5.10 „ tác­ka .... 85 86 4.70 4 75— Közi............................ 77.79.80 3 05 3.10 3.15 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 2.70 2.80 3­05 a takarmánynak . 66.67.69 2. 5­2 65 2.70 ah........................ 42 442 12 2 17— okoricza................... 80.82.8. 3 30 340 3.48 ab.............................— 5 30 5.45 5.60 Köles .......— 3.50 3.60 3.70 epeze • ...................— 6.506 75— Nap búza | rozs j árpa s zab kukor, árak osztr. értékben. Oct. 81.2.S0 3.702.00,2 702 30,2.401 80,1.902.80,3.00 Oct. 31.4.30 4.602 9^3 102 6­0,2.801 S0,2.003 40 0­00 Oct. 31.4­6 1.4 803.50,3.603 30 3.402 00,2 503 90,4­00 Kassa indul — 5.— reg. Miskolc* „ — 7.52 „ Tokaj „ — 9.35 dél.e. Nyiregyh. „ —10.33 „ Debreczen n —12.12 , P. Ladány érkez. — 1.45 „ Államadósság. 5'Yo‘es nem. köles. 100 frtos 5"/o-es Metalliques A’/,”/„-es Lomo­rentpapirifi 1839. évi teljes „ s n ötödr. „ 1854. „ teljes „ 1860. ötödr. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelez­vények. 50/6­ es magyarorsz. 100 frtos „ horvát „ „ erdélyi „ Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti „ Jan Dunagőzhajózási „ Juli Trieszti „ Eszterházy hg „ Salm „ Pálffy Clary 8t. Genoig Budai Windischgrfita Waldstein Keglevieh 40 40 20 » 10 2. 1. Jan. 1 Dec. 15. Jan Sept. 15. Nov 30. Febr. 1 Dec. 15. Dee. 1. Jul. 15. Máj. 1. I Tartott Ar 81.30 75.25 Adott Sr 81.20 75.1» 67.25 17.50,­­ 157.00.157 10 164 00 164 fO, 93.00 93 25 Hitelintézet 96.65 9S 76 Bankrészvény 97.15 ---------------------L­Elsőbbségi kötványek, Osztr. Lloyd 67'50 Állam vaspálya 17­76 Luxib.-velencze Részvények. 200 frtos 275 frank „ 106 ftos 102 00 89 00 73.75’ 74 25 99.50 100. 97 25 Al.austr.esc.bank 500 j Lloyd 526 too rJ Dunagőzhajózás . 6,, „K­Pesti lánczhid 0,1 Északi vasút Állam „ 88.7589.— 76.25 76 75.5­ 76 73.90 74 lám Déli Nyugati Tiszai 205.50 frtos 500 frank 350 „ 210 , 200 „ Váltók (3 hóra). Angsb. 100 db német fr.3,/,”/i Franki. ,.u95. ,05. “ Hamburg 100 bankmark 4*/,°/, V London 10 ft sterling 3 °/0 113.101114 00 ^ 100 frank 187.30 137. 91.50; 92 9o.5o 35.23 34 25 84 50 £3.60 13 60 22.00 20.25 15.00 Pénzfenek. 94.00 35.75 34.75 Korona 35 00 Császári arany .... 34.0­0 Reczés ....................... 34 00 Napoleon d’or................... 22 50,Orosz imperiale .... 20.75­ Porosz pénztári u.ti'ríny 15.25 Ezüst ....... Acte­a Ar tartott Ar Fl 00 91.50 l’S.OO 118.25 Ui.00 117.60 F4 40 787 00: 6­2 OOl S 3't. Oll '27.00 £ 9 2 00 161 3 •­ l­3 00 V4^.00­ 139 60 i­ll. 00 194.50 83 00 •64 00 ■ [UNK]u 00 «28 00 395.00 1f4 40 183 50 260 00 131.75 16.20 16.40 f­4 90 113 30 44.90 16 60 5.49 5 49 9.13 9.38 l­.o V, 113.60 F6 30 16 50 ► 5. 60 113 40 45 00 15.6 5.51 5.?1 9.15 9.42 1 „ 114.00 SS3T Előfizetést nyitunk 9Ih 6 nm 2 hónapos november—decemberi folyamára , előfizetési ár 3 frt 40 Kr. A „Ilon“ szerkesztősége és kiadó hivatala. Dr. Kautz Gyula tanár a londoni kiállí­tás iránt, különös tekintettel Magyaror­szágra. (Folytatás.) Áttérek nemzetgazdáslatunk harmadik főágá­hoz, a kereskedéshez, meg az evvel kapcsolatban álló közleked­ési és pénz­­meg­hitel-üzleti ügyhöz. Tekintettel mindenekelőtt kereskedési és for­galmi életünk irányzatára, jelentést te­­vő igénytelen véleménye szerint szükséges szem előtt tartanunk mindig azt, hogy oly népnek ke­reskedési üzletmozgalmában mint mi is vagyunk : nem csak a külforgalom, illetőleg a kivitel és bevitel, hanem a belforgalom, a honbani kereskedés és közlekedés is kiváló figyelmet érdemel, s minden irányban kifejlesz­tést szükséges.­­ Egyfelől jelesen azért, mivel a különböző vidékek és országrészek ez által egymással a legazorosb ém­­ikessésba hozatván , a productiv erőforrások legjövedelmezőbb kiak­­nsiZÍBii leheteéjíttetik, műipar és őstermelés egy­mást legsikeresben támogató viszonylatba boisat­­hatik, s az anyagi haladásunkat annyira lankasz­­tó középkori érdek- és államszaggató­ság és zi­láltság is legsikeresbben leküzdettethetik; másfe­lől szón­okból, mivel a nem­­­ gazdaság legbiztosb fejlődése a belproductiós belfogyasztás szaporodá­sa, a mindenoldalúlag fejlődő termelő erők és szük­ségletek fokozódása, a mindkét félre nyereséges és előnyös csere- és forgalom-üzletről feltételez­­tetik ; belsőleg fejletlen, lanyha forgalmú, és kö­zömbös nép pedig, igazán nyereséges és gazda­gító kül­kereskedelmi szerepre is örökké alkalmatlan marad. A k­ü­­l­k­eres­ke­d­é­s s jelesül kiviteli üzletünk, me­lyet sokan hazánkfiai közül a nemzet egyedül boldogító panzceájának látszanak tartani (mivel azon merkantilistikus tévedésben vannak, hogy a kivitt jószágokért nyert nemes élet már elég­gé elégséges arra, hogy itt köztünk jóllét és va­­gyonosság minden időkre megalapittassék,) iga­zán jótékony s termékenyítő hatásúvá akkor fog válhatni, ha élénk s kiterjedt b­é­r­b­o­n­i kereske­désen, bőséges, emelkedett fizetési képességen, és megszaporodott tőke-alapon sarkalandik; a külföldiek , kik például nyersterményeinket megvásárolandják, e vásárlási portékákban ké­szítményeikben eszközölhetendik, s a termelvé­­nyek adása megvevése hon és s­üllőid közt: egy szakadatlan lánczolatu s a viszonyosságon ala­puló élénk mozgalmu üzletrendszer­­r­é alakulhatand. Nem akarom evvel kétségbe vonni honunk hivatását és jelentőségét mint kiviteli országét.­­ Azok nyomán ugyanis, a­miket a fentebbiekben kivált jeles minőségű nyers terményekbeni gaz­daságunkra vonat­kozó­­an kifej­tettünk , s a­miket a tavali londoni világipartárlaton e ter­­melvények iránt oly fényesen nyilatkozott érde­keltség folytán tapasztaltunk : legkisebb kétség sem lehet az iránt, hogy hazánk, (melynek fek­vése s világhelynete, az iparűző nyugat meg az őstermékekben dúsgazdag kelet közt,ide ért­ve számos j­lentékeny folyóit, az adriai terger­­reli határosságot stb. — nem ép kedvezőtlen) okszerű közgazdasági haladás fo­lytán már a leg­közelebbi időkben Európa közép- és nyugati ál­lamainak forgalmi piaczain szerencsés szerep­e­­ként fog fölléphetni, s a versenyt azokkal az or­szágokkal megállhatni, a­melyek eddig e piaczo­­kat termnd­vényeik és produktumaikkal majdnem kizárólag ellátták. • Ámde e nagy­on kecsegtető czél elérhetése több igen jelentékeny előföltétel­ől függ, így mindenekelőtt szükséges, hogy hazai ősterme­lőink előhozományaiknak kezelésében, például borunknak, dohányunknak, gyapjúnknak, lisz­tünknek stb. kiállításában az eddiginél nagyobb gonddal, figyelemmel, soliditással járjanak el, s hogy minden fogás vagy mulasztás lelkiismere­tesen körültessék , mely­ a hazai terményeink iránti bizalmat, érdeket csak legkisebb mérvben is csökkenthetné, vagy az eddigi (fájdalom nem ép hiányzó) bizalmatlanságot táplálhatná. A­ki ugyanis versenyezni, versenyben győzelmet ki­­vit­ll, másokat, ismert eladókat, valami piaczról leszorítani akar, annak nem szabad visszaretten­nie semmi nehézségtől, nem szabad irtóznia bár­mi áldozat vagy önmegtagadástól , sőt inkább arra kell törekednie, hogy czélba vett vevőinek ízlését, hajlamait kitanulja, a mutatkozó szük­ségletek és kívánalmakat számba vegye, azok fogyasztási és üzleti követeléseikhez alkalmaz­kodjék. — A második főfeltétel a kitű­zött nagy czél megvalósíthatására: olcsó, igen­olcsó product! 0. E nélkül, bármily jó mi­nőségű , nemes terméket vigyünk is a világ­­piaczokr­a, diadalmas versenyre sok másokkal képtelenek maradunk; olcsó productio pedig csak olykép lehetséges, hogyha alacsony­ kamatú tőkékkel, nem túlzott mérvben fizetett munká­sokkál, jutányos tüzelő és segédanyagokkal, meg hatályos munka­eszközök s gép­erőkkel dolgo­zunk, az üzleti költségeknél tapintatos eljárás által tetemes összegeket megtakarítunk, a ren­desen sokkal drágább s költséges, belterjes gaz­dálkodási rendszerhez csak oly mérvben és oly viszony­ban, a­melyben és a­hol az illő alappal bir, térünk át, közlekedési hálózatunkat tökélye­­isitjük, szállitási költségeinket pedig, melyek ki­vált nyerstermények tekinte­tben oly nagy nyo­matéküak, a lehető legkisebb mérvre lehozzuk, sőt ez utóbbit ha föltétlenül szükségesnek mu­tatkozik, még állami közerőkkel és áldozattal is eszközölni iparkodunk. Azon terme­vényeket illetőleg, melyekkel egyelőre legtöbb kilátásunk van sikeresen a világpiac­okon megjeleníte­ni: kiválói­g jeles minőségű gabonánk és borunk, azután gyapjúnk, len­s kenderünk, jó fane­­meink, dohányunk, és lisztünk szere­pel első­sorban,mint a­mely előállítmányok iránt a külföldöni kereslet aránylag a legélénkebb s belterjesebb, hazai iparviszonyainkban pedig a haladási föltételek leginkább megvannak. A­mi különösen a lisztkivitelt illeti, a­mely ré­szünkről minden erőfeszítéssel a lehető legna­gyobb mérvre lenne fokozandó, ez annyiban is igen ajánlatos, a­mennyiben a feldolgozott nyers­anyag könnyebben s nagyobb érték­tömegek­ben vizethetik ki, s e mellett az őrlési hulladé­kok is itt benn maradnak , s gazdászatunkban jól értékesíthetők. — Cserében mindezen javak­ért és termelvényekért a külföldtől kiválólag műipari készítményeket kell elfogadnunk, a­me­lyek hazánkban még oly jól és jutányosan mint odakünn elő nem állíthatók, s e mellett a magasb műveltségű iparos népeket velünk maradandó a termékenys­é behatásit kapcsolatba hozni leginkább alkalmasoknak mutatkozandó­­nak; a nemzetgazdaságtan azon ismeretes axió­mája szerint, hogy magas fejlettségű műiparos népek, még alacsonyabb műveltségfokú nyers­termelő országok egymásközti érintkezése s ke­­reskedése rendszerint mind a ketőre nézve e ö­­nyös, a­mennyiben m­indenik a másikánál az ál­tala szükséglett javakat ép legolcsóbban és leg­jobb minőségben szerezheti meg. Ez utóbbi tekintetben kiválólag azon or­szágokra kell vetnünk szemeinket, a­melyek, egyrészt közelségük és velünk való szoros­ egybefüggésöknél fogva kedvező kelet és vásárpi­ ezőt képeznek, másfelől nagymérvű fo­­gyasztásuk meg gazdagságuk, fissetés ere­­jök alapján mindenkor biztos és jutalmas ke­reskedési czélpontként tekinthetők. E­ső­sorban tehát Ausztria örökös tartományai, a közép­földi tengervidék, meg a né­m­et vámegylet (kü­lönösen a magasb iparműveltségű Szász- és Po­rosz királyság,) másfelül Frankhon, Schweitz, Belgium meg Britannia számíthatók ide, mint a melyek ez iránybani szükségeink­ és törekvé­seinknek legteljebb mérvben felelnek meg, s egyebek közt culturál s közpolgárosodási jövőnk szerencsés alakulására is jótékony hatást gya­korolhatnak. (Vége következik.) Élelmezés a földmunkálatoknál. A „Hon“ egyik számában „Tiszaszabá­­ly­o­zás Tiszaföldváro­n“ czím alatti csikkemben igénytelen betűkkel tüntetem föl a Tiszaszabályozás szükségességét és leendő hasz­nosságát határunkon: én ime, as ige testté lön s a munkálat immár folyamatban van. Legyenek üd­vözölve az intendánsok! Da mert alföldünkön s egyebütt is részint megindultak, részint bekövetkezendnek az Ín­ség előidézte közmunka tdások, igen szükséges előfigyelésünket a munkások élelmére is fordítani, nehogy a házról házra tenyerükön hordozott na­­pidij mellett is nem emberi eledelekre szorulja­nak s éhen le ne roskadjanak. Szép dolog az emberbaráti érzelmekkel föl­lángoló ügyvezetők azon buzgalma­s erélye, mely s­zerint a sietve megindított munkálatoknál — bár csekély — napidijhoz juttatt­k az éhség miatt máris elsoványodott ez a emberi alakok ezreit , de ha sütökemenczékről, iaczikonyhák­­ról s irodákról, illetőleg vállalkozókról gondos­kodva nincs , csnkja a földmunkálatok leendő fennkakadásának, a munkáé ö kimer­ülésének s elvégre a kiütendő epidémia gyászos rombolá­sainak nézhetünk elébe. Merően czélt tévesztenénk egyedül a városok s falvak vendéglőire, kocsmáira s piaczaira szá­­mitással, a hol a többször egész gazságig felcsi­gázott magi­s áron adatni szokott kis étadagok, a keresztelés által megrontott borok, a méregve­gyülettel rontott pálinka és eczet, ezen a­z éhen­­halástól megmentésre számitott földmunkálatok­­nak épen ellenkező sikerét, a szomorú múlandó­ságot közvetitendik. Bármely, különösen a fö­dmunká­latoknál dú­­sabb s egészségesebb táperőt tartalmazó élelmi­szereket vesz igénybe ezen — a hi­eg éjszakán a földön alvó — ember­i alakok zöme, s 1 ifid­­dőnkön a takarmány­hiány­ okozta husolcsóság­­nál fogva könnyen kivihető lenne e bajon segí­teni. Mart nem lesz fölösleges itten megjegyez­nem, miszerint midőn jelenleg Pesten a hús fontja 20 kr, nálunk a szom­széd megyéban 6—8 krajezár. Az országos vagy társulati földmunká átok ügyvezetői ek­ figyelmébe sietünk tehát ajánlani az élelmi czikkek s azoknak a helys idén elké­­szítésével vállalkozókról gondoskodást. Igaz, hogy az Ínség, a szükiség, a hősök szü­lője s a bölcsek nevelő dajkája, és a leleményos emberi ész elvégre is segitand a bajon, mint például nálunk a nyáron letakarított s téli takarményképen szecska a­lakjában nyújtan­dó lenge náddal majd a téli hónapokban, hogy kimutatása azon magy­arországi földtehermentesítési kötelez­vényeknek, melyek 1863­.k évi oct. 30-kén és 31-én visszafizetésre kisorsoltattak. (Folytatás.) A. Budaiak. 1. Szelvényesek. 50 ftos: 17, 173, 207, 315, 330, 425, 457, 575, 673, 770, 781, 962, 982, 1058,1356,1554, 1648, 1654, 1718, 1759, 1850, 1993, 1995. sz. IOo­ntos: 42, 59, 113, 160, 231, 319, 357, 426, 468, 469, 471, 476, 544, 914, 923, 936, 1004, 1103, 1111, 1168, 1201, 1256, 1269, 1284, 1293, 1309, 1324, 1341, 1355, 1415, 1499, 1527, 1563, 1595, 1625, 3653, 1676, 1698, 1813, 1863, 1896, 19u2, 1985, 2014, 2055, 2160, 2228, 2250, 2448, 2622, 2680, 2720, 2746, 2960, 2967, 3078, 3292, 3323, 3389, 3398, 3399, 3446, 3454, 3460, 3549, 3667, 3871, 3881, 4295, 4394, 4689, 4694, 4777, 4955, 496!, 4973, 5056, 5072, 5132, 5188, 5412, 5456, 5496, 5511, 5676, 6102, 6108, 6187, 6215, 6242, 6247, 6371, 6604, 6657, 6695, 6734, 6740, 6766, 6895, 6925, 6952, 7243, 7474, 7732, 7961, 8039, 8193, 8207, 8360, 8390, 8498, 8631, 8907, 9007. sz. 500 ftos. 38, 129, 275, 336, 491, 495, 526, 562, 571, 798, 843, 920, 1066, 1124, 1141, 1278, 1280. sz. 1.000 1067, 1412, ftos: 63, 238, 313, 570, 852, 939, 1420, 1460, 1467, 1498, 1607, 2333, 2724, 3186, 3414, 3454, 3520, 3595, 3617, 3750, 3857, 4557, 5273, 5331, 5335, 5484, 5775, 5819, 5839, 5884, 6264, 6398, 7402. sz. 5000 ftos : 273, 541. sz. IOOOO ftos: 564. sz. B. Kassaiak. 1. Szelvényesek. 50 ftos : 1, 161, 381, 493, 1434, 1469, 1512, 1523, 1621, 1649, 1808, 1885, 1938, 2081, 3167, 3249, 3281, 3347, 3568, 3651, 3686, 3909, 3930, 3944, 4006, 4273, 4324, 4336, 4443, 4459, 4519, 4581, 4703. sz. 10O forintos: 27, 228, 274, 621, 704, 805, 1133, 1357, 1431, 1475, 1489, 1628, 1659, 1673, 171b, 1838, 1842, 1853, 1910, 2099, 2289, 23V , 2464, 2751, 2S85, 3134, 3142, 3182, 3247, 3464, 3511, 3519, 3537, 3615, 3645, 3767, 3819, 3946, 4103, 4158, 4183, 4211, 4243, 4313, 4332, 4385, 4460, 4572, 4634, 4666, 4681, 4776, 4783, 4917, 4938, 5009, 5136, 5250, 5354, 5393, 5422, 5478, 5491, 5540, 5777, 5897, 6031, 6276, 6432, 6474, 6487, 6551, 6609, 6719, 6728, 7030, 7396, 7405, 7458, 7521, 7532, 7544, 7991, 8058, 8798, 8856, 8869, 9008, 9042, 9057, 9097, 9130, 9208, 9271, 9302, 9434, 9530, 9602, 9616, 9636, 9642, 9651, 9661, 10151, 10257, 10412, 10460, 10462, 10621, 10628, 10748, 10775, 10897, 11045, 11046, 11241, 11289, 11308, 11404, 11557, 11569, 11599, 11686, 11939, 11954, 11956, 11964, 12007, 12051, 12052, 12069, 12318, 12388, 12550, 12610, 12711, 12735, 12750, 12781, 12920, 12939, 13042, 13059, 13101, 13325, 13336, 13359, 13100, 13434, 13093, 13718, 13S32, 14087, 14177, 14205, 14237, 14281, 14814, 14b21, 14873, 14933, 14988, 15074,. sz. 500 ftos: 345, 387, 529, 746, 785, 926, 942, 1103,1264, 1352, 1549, 1765, 1812, 1898, 1958, 1994, 2029,2065, 2195 kisorsolt 450 itta), to­vábbá 2515. sz. 1OOO ftos. 33, 70, 151, 564, 698, 794, 820, 946,1023, 1077, 1220, 1250, 1297, 1334, R68, 1732, 20u2, 2052, 2104, 2119, 2205, 2212, 2237, 2246, 2281, 2352, 2364, 2457, 2509, 265], 2718,2925, 3028,3062,3169,3447, 3598, 3776, 3792 kisorsolt 150 ittál, továbbá 4010, 4074,4155,4159,4164,4220,4569, 4780. ez. 5000 ftos: 106, 125, 336, 371. bz. 2. A. bet ünök. 664. sz. 1000 fttal. (Vége következik.) Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bőr* zéról: nov. 4. — 5% metalliques 75 30. Nemzeti kölcsön 81,45. 1860-as sors­jegyek 97.35 Bankrészvény 789.— Hi­telintéz. részv. 185.50.Ez 08tll3.2QLpach vált. 113.75 Arany 5.48. Pest, nov. 4. Az idő szép és derült. Reggel 5, délután 10 fokot mutatott a hőmérő. Vízállás 3­­2­­0 fölött. „Duna“ Földváron 3600 mérő búzát felvett vontatóhajó ma partunkhoz érkezett. A busa nem igen lett kínálva, de ára szi­lárd. A rozs üzlete lanyha volt, 5 krnyi ár­csökkentés sem idézett valami élénk forgalmat. Kukoriczaéa zabra nézve kedvezőbbé vált a hangulat, különösen az utóbbit lehet kön­­­nyen eladni, minthogy nem igen hozatife. (Teg­napi jelentésünkben az egyik buzanem súlya hibásan 87 fontra van téve 84 font helyett.) Vegyes. — A pesti kereskedelmi bank ha­vi kimutatása 1863-ik oct. végén. Sept. végén maradt 20,287 ft 13 kr. J­ö­v­e­d­e­l­e­m, Behajtott váltók 810,931 fő 71 kr, értékpapírok­ra adott előlegek visszafizetése 195,052.51 kr, az átruházási üssletnél történt visszafizetések 1200 ft, betétek 576 207 03 kr, elfogadási üzlet­nél díjak és kamatok 14,908.45 kr, előlegezések után 4995.30 kr, átruházás után 10,464 38 kr, tiszta letétek után járó díjak 26.10 kr, átirt rész­vények után 900 ft, a banképület utáni jövede­lem 2269.53 kr, összeg 1­ 616,064 01 kr, főöss­­szeg 1­636,351.14 kr. K­i­a­d­á­s: Elfogadott vál­tók 922,357.29 kr, előlegezések értékpapírokra 91,200 ft, visszafizetett betétek 568,514.27 kr, fizetett kamatok 16 955.35 kr, kezelési költsé­gek és bérek 1173.81 kr, beváltott osztalék sze­letek 1849.27 kr, adó 6126.87 kr, összeg 1.608,176.86 kr. Pénztári maradék 28,174 frt 28 kr. — Utóbbi időben gyakran történt, hogy ma­gyarországi felek, kik a vaspályáknál fennálló kártérítési szabályok által megröviditetteknek gondolták magukat, a veszteség feletti panaszu­kat,nem mint a társulatok alapszabályai kívánják, a bécsi kereskedelmi törvényszéknél, hanem a magyaror­zág­i hatóságoknál adták be. Daczára az illető pályaigazgatóságok tiltakozásának, a magyar kanczellária, mint a „Volkswind“ ír­ja, az országbírói­ határozatukra hivatkozván, elhatározta, hogy a magyarországi hatóságoknál tett kártérítési panaszok a pályaigazgatóságok­­­kal szemben érvényesek lesznek , azok által döntetnek el.

Next