A Hon, 1863. december (1. évfolyam, 275-298. szám)

1863-12-08 / 281. szám

281-ik ti. Kedd, december 8. Kiadó­hivatal, Fest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Előfizetési dij Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra . ...............................1 frt 75 kr. 3 hónapra..........................................5 frt — — 6 hónapra..........................................10 frt--------­Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! Országút 18-dik sz­á­m­, 2-dik emelet. NAPILAP. Első évfolyam 1863. Beiktatási díj 1 7 haa&bos petitaor............................... 1­7 hr. Bélyegdij minden b.ikt.t&»írt.....................*0 k~. terjedelmes hirdetések többi, őri tMtktat&e mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési dij a laptulajdon«« szerkeee­­tőjéhez küldendő. gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rév« szerkesztőjének lakása: Szervi­tatér, gr. Teleky-hit. E lap szellemi részét illető minden ke­mény a szerkesztőségbe« intézendő. Bérmentetlen levelek caak m­áért kerektfl fogadtatnak el. Az emberi tevékenység jelentékenyebb pályái és eredményei. I. Tájékozás. Bár­mennyi fialitélet otthonoe még nálunk, melyek elszigetelik sőt ellenessé teszik az egyéni s társult erők tevékeny­ségét : meg kell ismerkednünk a jelenté­kenyebb életpályákkal, azon eredmények­kel, melyeket ezeken a nálunk boldogabb nemzetek kivívhattak és munkához kell látnunk mielőtt „nagyon elmaradnánk“, mert nem csupán az egyeseknek, de a nemzeteknek is úgy kell intézkedniük s munkához látniok, mintha naponta ki vol­nának ugyan téve egy s más végveszély­nek, de viszont, egy hosszú életnek néz­nek elé — és nincs lehangolóbb, nincs nyomasztóbb ama gondolatnál: „már an­­­nyira elmaradtunk, hogy hasztalan töre­kednénk versenyezni.“ Egy nagy versenytér e föld, melyen ezernyi pályák nyíltak a tevékenység­nek — nem a hódítás és rombolás, ha­nem a termelés és értékesbítés terén. Ezer­nyi módon növelheti s mindinkább mél­tányosan osztja meg a közvagyonosságot e téren az ember, melynek „legdrágább segélyforrásait a végt­elnségig meritné ki a harczi erők hiú fitogtatása.“ Oly nyugtalansággal, oly fáradhatlan szorga­lommal küzdenek e téren Nyugoteurópa népei, hogy megdöbbenve kérdi a ma­gyar ember ha külföldre megy: „érde­mes-e az élet ennyi küzdelemre? nem többet szenvednek-e a népek, melyek jól­létüket igy küzdik ki, mintha nélkülöz­nének minden jóllétet?“ — mert nem ve­szi figyelembe, hogy arányos a tevé­kenység gyümölcseinek becse a leküz­dött akadályokkal; hogy — egyes kivé­telek daczára is — arányos az emberi és honfiúi belbecs a tevékenység terén kiví­vott közhasznú eredményekkel , habár ezek saját érdekeiket is előmozdították. Bóditónak nevezzük a zajt, mel­lyel külföldön hegyen völgyön találkozunk ; nem tudunk pihenni Amsterdam szél­malmai, Woulverhampton vasgyárai kö­zelében , még falu­helyeken is, zuho­­gás , kopogás , kígyódzó lángok , a fuvatok bőgése , a nagyszerű metsző, vágó gépek, gőzbakok, mozdonyok stb. lármája környez,­­— kiállhatlannak ne­vezzük a fő — kivált belvárosi zajt, mert mindez éjjel nappal majdnem egyaránt tart — míg a nyugateurópai ember, ha a nap fáradalmai után jól alszik, csak akkor ébred fel, midőn gépei, vagy a szél és hullámok zuhogása félbeszakad, s ha egy szép csendes napon alföldünk pusztáira vetődik, szorult kebellel valja meg hogy: igen roszul érzi magát — egy mond­­hatlan kínos érzelem fojtja el lélekzetét; fél — mintha a halottak országában lenne, mert „ily csendesség“ csak ott lehet! Bóditó a tevékenység zaja — de hódí­tó eredménye, mert a felfokozott „élet,“ mely önboldogítását mostoha körülmé­nyek közt is kivívja — mint kivívták a tevékenye népek nagy részben példa­­adólag. Nem csupán az ipar s kereskedelem, de a mezei gazdászat terén is oly tevé­kenységet fejtenek ki Nyugateurópa né­pei, mely óriási eredményeket gyümöl­csöz. Évezredek alatt nem tett oly előlé­­pést a mezei gazdászat gyakorlata, mint századunkban teend, ha a gőzerőt úgy beigázhatja teendőibe, mint beigázta az ipar és kereskedelem. Óriási előlépéseket tettek s tesznek ezek a gőzerő segélyével — ilyeneket kell tennie a gazdászatnak is, ha a gőzekék, gazdasági mozdonyok (gőzkocsik) — vaskarjaik közé veszik a mezei gazdák és állataik teendőik . Legnagyobb vívmánya leend ez az emberi tevékenységnek , mert legtöbb tőkét, legtöbb munkát igényel a föld, még azon országokban is, melyek első helyet foglalnak el az ipar és kereskedelem te­rén. Bárminő óriásinak nevezzük például az angol gyapot­ipart, ebbe felényi tőke s munkaerő sincs beruházva mint men­­nyit a farmerek csupán a szántóföldekbe ruháztak. A gazdasági mozdonyok és ge­­ekék életrevalósága­ pedig nem mese többé; sok értelmes fej foglalkozik élet­­beléptetésükkel ; már versenyt dolgoznak egymással, oly egyenetlen tereken, hol a szem elől néha egészen eltűnnek. Már rég óta együtt dolgozik az angol mezei gaz­­dával s marháival a gőzerő, kivált ama­g sorban, csűrben, őrlésnél, öntözésnél, da­ i­rálásnál, szecskavágásnál s a terhek eme­lésénél. Innen van, b­­y Angolhon föl­dén, mely valamivel kevesb, mint az osz­trák birodalom fele része . 1.900,000 ember évenként 650.000,000 forint érté­ket hoz napvilágra, s igy fejenként 340 ftot termel, mig az osztrák birodalom nagy területén : 6.8S6.000 ember csak 526.600,000 ftot hoz napvilágra, s igy fejenként csak 90 ftot termel. Ipar, kereskedelem és gazdászat te­rén oly tevékenységet fejtenek ki Nyu­goteurópa népei , a minőt mi csodá­lunk , — de fel nem mutathatunk. — Lett légyen e téren elmaradásunk oka keleties jellemünk, balítéleteink, nevel­­tetésünk, nemzetiségi és politicai viszo­nyaink stb., melyeknél fogva a kényel­met, dicsfényt, humánus tudományokat, csatázást, szónoklást, születési és kivált­ságos kitüntetéseket többre becsültük mint azon tevékenységet, melynél fogva termelésünket széles, változatos és biztos alapokra fektetve s a hon különféle vidé­kei közt gyors és olcsó közlekedési uta­kat építve annak javait könnyen élvez­hetővé, megszerezhetővé s értékesbi­­ő­­vé tettük volna, felgyúrtottuk volna s ve­lők kelet népeit felkerestük s elláttuk vol­na, — annyi bizonyos, hogy igényeink már oly előhaladtak, mikép azokat nyers­terményeink értékesbítése nélkül nem fe­dezhetjük. Mindinkább meg kell tehát ismerked­nünk a tevékenység termelő és értékesbí­­tő pályáival • tájékozást kell szereznünk a világ ipar s kereskedelem mozgalmairól; önismeretet kell szereznünk ezen tájéko­zás alapján; rendeznünk kell közgazdá­szati viszonyainkat; közgazdászati viszo­nyaink igényeihez kell arányositni me­­zei gazdászatunkat, — ezen igényekhez képest kell betöltenünk a tevékenység je­lentékenyebb pályáit, mielőtt oly szaka­dás állna elő köztünk s Nyugoteuropa népei közt, mely önérzetünket, verseny­zési kedvünket végkép lehangolhatná s bennünket örökre a keleti tétlen népek sorába szorítana. Meg kell ismerkednünk az emberi tevékenység mozgalmaival, és munkához kell látnunk ; bár folytonosan akadályoztassák előlépésünk a nagyha­talmak s nemzetiségek versenygése által, és távol legyünk politikai kívánalmaink teljes kielégittetésétől, —mert ez a „ci­­vilisatio“ ez azon hatalom, mely által je­lentékeny jólétet és tekintélyt vívhatunk ki minden népek előtt. Ezért azt hisszük, szükséges és kellemetes olvasmányt s tá­jékozást nyújtandunk kivált közgazdá­­szatunkkal foglalkozó hazánkfiainak, ha az emberi tevékenység jelentékenyebb pályáit és eredményeit időnként — bár minden rendszer nélkül — részleteseb­ben tárgyalni fogjuk. Kubinyi Lajos, Heves vármegye gazdasági egyesületétől rövid útmutatás gazdasági állatjaink teleltetésére nézve. IV. Végre azon takarékossági szabályokat adja elő a választmány, melyek által a takarmányt kímélni lehet; ezek a követ­kezők : 1- ö. A takarmán­nyal való szigorú gazdálko­dásra csak az vezethet sikerrel, hogy ha a gazda egész évi szükségletét a már előadott adatok nyomán pontosan kiszámítván, a netalán hiányzó mennyiséget azon takarmány­nemekből szerzi be, melyek körülményeinél fogva legkevesebb költséggel beszerezhetők.­­ Továbbá, hogy ha a szükséges, és előre m­gállapított napi adagok pontosan kiméretnek és azoknak felhasználásá­nál a legszigoruabb felügyelet allkalmaztatik. 2- or A jelen szigorú körülmények között a takarmány értéke sokkal nagyobb lévén, mint­sem remény lehetne azt bővebb etetés mellett kellőkép értékesíteni, ne törekedjünk arra, hogy állatjaink kövérek legyenek, hanem elégedjünk meg, hogy ha marháinkat középszerű állapotban kitarthatjuk. — Más körülmények közt a szűk tartás a gazdászatra káros, mert amellett állat­jainknak életbentartá­sán kívül semmi egyéb haszon nem mutatkozik, de a jelenlegi körül­mények­ között sokat nyerünk, ha marháinkat csak igen középszerű állapotban is kitelelhetjük­, mert nem leszünk kénytelenek a jelenlegi po­tom árak mellett azokat elvesztegetni, miáltal tavaszig kitartva, azoknak értékét a mostani árakhoz képest 5—6-szorosan emelni és gazda­ságainkat több évekre kiható szükségtől fogjuk megmenteni. Mindenekfelett fontos dolog tehát szigorúan megállapítani azon takarmány­­­mennyiséget, mely képes legyen gazdasági állatjainkat csak igen középszerű állapotban fentartani. A marháink fentartá­sra szükséges takarmány­­mennyiség megállapításánál alapul szolgálhatnak több tekintélyes gazdáink által tapasztalás u­tán felállított következő szabályok: Az életfentartó takarmány mennyiségének meghatározása a marh­aak élősúlyától függvén : Szarvasmarhánál minden 100 főt élő súlyra leg­alább 11­, fnt, birkánál pedig 100 fnt élő sályra legkevesebb 3 fnt széna értékű takarmány szá­mítandó.­­ Tejelő marhának pedig hogy tejet adjon és borjút nevelhessen, szükséges minden 100 fnt élősúlyra 3 fnt, anyabirkának pedig, hogy bárányt hozhasson, 31­, fnt széna-értékű takarmány. — Vagyis 1 db Ökörnek, ha dolgo­zik, h­vá tázik 20—25 fnt, ha hever 10—15 fnt. Egy darab öregbirkának, nevezetesen kosnak 2 fnt. Egy darab öreg lón k ha dolgozik 20—25 fnt, ha hever, 10—15 fnt széna értékű takarmány. 3 or. A takarmány értékét és hatástá czélszerü elkészités által t. i. szecskának végá*: által, ázta­tás és füllesztés által V5 Cd részesei is lehetvén emelni, semmi takarmányt ne adjunk marháink­nak nyers állapotban, hanem igyekeznünk annak értékét ezen módok valamelyike által növelni. Mellőzvén a nagyobb költségbe kerülő gőzzel való párolást és a drága tüzelő szerrel való fő­­­zés leírását, csak a szecskává aprított takarmány­nak ön­hüvelés által eszközlendő füllesz­­tés leírására szorítkozunk, a­mi gyakorlatilag igen hasznosnak mutatkozik, és csekély költség­be kerülvén, mindenki által alkalma­zható. Az eljárás következő: A szecskának aprított szalma, pelyia, kukori­ca,­ szár, és egyéb póttak­armányok p. o. dara, korpa s.l. jól összekevertetvén, egy ahhoz elké­szített ládába, kádba vagy hordóba rétegenkint megnedvesítve betapostatik, és fedéllel ellát­­tatik. A megnedvesités afekép történik, hogy egy te­­nyérnyi réteg a ládába betétetvén, lecsóiéból egyenlően megnedvesitetik. — Arra ismét egy másik réteg tétetik én szintúgy mint az előbbi megnedvesitetik és letapostatok, ■— erre ismét a harmadik réteg jön, és igy folytattad- mind addig, mig a marha állománynak megfelelő egy napi adag ekképen elkészítetett. Meleg istálóban 24 óra elegendő, hogy ez e­s­­ képen elkészített takarmány kellőképen megme­legedjék és feltakarmány­ozható legyen. Magában értetik, hogy a takarmánynak ek­­képeni elkészítésére 2 láda kívántatik, hogy míg az egyikből a takarmány etettetik, addig a má­sikban a következő napra szükséges takarmányt elkészíteni lehessen. A megnedvezítéshez elegendő viz adassák, mert ha az kevés, a nedvesség hamar elpárolog és a takarmány penészedésnek indul. — De na­gyon sok se legyen a víz, mert ekkor sokára jön erjedésbe, és ha nagyon megmelegszik, a takar­mány ganajhoz hasonló lesz és a marha megveti. E takarmányozásnak fő érdeme az, hogy a ta­karmány legnagyobb részben szalmából és pely­vából állhat, mely fülleszlés által emésztésre al­­kalmatosabbá tétetik. — Ízletesebbé és sikere­sebbé tetethetik ezen igy készített takarmány, ha a nedvesítésre használandó vizben só olvasz­­tatik fel, — ha rétegenként porrá tört kevés fé­ny amaggal meghin'etik. — Ha pedig olaj po­gácsa in használtatik , ekkor a nedvesítésre hasz­nálandó vízben az o­aj pogácsa felolvaszt­­sék. Az e csélra használandó pelyvát a portól és ganajtól jól meg kell tiszít­ani,mert ez utóbbi az erjedés alatt még nagyobb mértékben kifej­­lendő bűze által az egész takarmányt meg­ronthatja. — Tapasztalás szerint gyöknövé­­nyek ezen füllesztett takarmány közé czél­­szerűen csak úgy telelhetnek , hogy ha azok igen apróra vannak vágva vagy­is inkább reszelve, vagy zúzva vannak, mert ha nagyobb darabokban tetetnek bele gyöknövények , a fül­­lesztett takarmány között hézagok támadnak, és könnyen dohos erjedést idéznek elő, nem közöl­hetik levőket a szalmás anyagokkal , nem is említve azon kívül, hogy a nagyobb darabokban lévő gyöknövényeket a marha kiválogatja. T­ávirat: kés 8.34—8.99, — tömör 8.34—9.41, —• szala­gos 10.47—12.14, — Gépvas stájer lemezes 11.30—23­50 kr, szöges 11.30—14, — magyar 10.65, lapos stájer 9.40—13.50, magyar 9.08— 12.50 kr, vastag kocakás stájer 10.30—15_ frt, magyar 9.08­—12.50 kr. (6.) Brünn, dec. 5. A gyapjút a héten igen keresték ; több vevő érkezvén, forgalma mint­egy 2000 mázsára terjedt ki ; a fizetés nagyob­­bára készpénzben történt. A pesti vásár óta az árem­elkedés 3—5 ftra rúgván, a jelen árak kö­vetkezők : Igen finom egynyirett­ 170—185 ft, finom 140—160, középminőségü 120—140, si­lány 100—115 ft. Őszi 83—88, kétnyiretti 90— ICO ft. Ezen utóbb­i fajták a kincstár részére vá­sároltattak. Mint látszik, a jövő heti forgalom sem fog csekélyebb kiterjedésű lenni, mintsem a múlt heti. * Th­eist, dec. 4. A kávé kivitelre kere­settebb levél, üzlete mindinkább élénkült, több­nyire igen jó és középfinomságú kelt el elég szi­lárd árakon. Czukorra nézve az üzlet ke­vésbé élénk volt, forgalma azonban meglehetős terjedelemnek örvendvén, emelkedett árai szi­lárdultak. Későbben az üzlet iránya határozat­lanná vált. Jól szárított igen keresett és drágáb­ban eladható. Kivitelre és helyi fogyasztásra igen nagy mennyiségben vásároltatott. — Ga­­bonapiaczunkon meglehetős nyugalom uralkod­ván, a forgalom 17,400 s’arnál többet alig tett ki. A búza ára a forgalom csekélyszerüsé­ge da­czára i szilárd maradt, elkelt mintegy 9000 st, nagyobb részben magyarországi termés. K­u­ko­ri­c­z­a ink­ább kináltatott ugyan, üzlete azon­ban a. üzérkedés tétlensége miatt nem igen szi­lárd volt, elkelt 4500 at. R­o­z­s és zab szilárd árnak örvendnek. Áraink : Búza magyarhoni májusban átadandó 7.50, ross 4 44, zab 3.85, árpa 3.15—3.55, kukoricás 4.15—4.35 kr. (G. M.) München, dec. 5. Ma tartott gabo­navásárunkra oly kevés búzát hoztak, hogy a helyi fogyasztás fedezése is majdnem lehet­lenné vált, és ennek folytán ára 16 krral emel­kedett. Elkelt 2909 sch. ugyanis jó 345—358 m­­s. 19 Va­—20 frt, silányabb 336—340 ints 18 — 18s/í frtjával. Rozs mely termény­ szintén 9 krral drágult — könnyen eladható: elkelt 1103 sch. jó 300—310 f­tn lls/4—123/4, silányabb 280—290 fnts 11—1l1/4 írtjával. Az árpát különösen a serfőzök vásárolták 13 krral drá­gábban ; jó 275—290 fnts 01/,—118/4, silá­nyabb 265—275 fnts 103/4—11’/4 ft. Z­a­b­ból 3458 schaffel kelvén el, ára mázsánként 7,12 krig emelkedett. Lenmag 201­.,—22 ft, repete 26—28 ft schaffelenként. Repczeolaj 30 — 31 ft, lenolaj 30 ft, vaj 42 Va—43 y8 112 vf. sb. 50*/0­ OB pálinka 8—S1/* ft akónként. Komló holledaui 115—120, spalti 122—155, frankoviai 77—105 ft 112 fontja.­­­­ Berlin, dec. 5. (Gyapjú) Vásárunkra oly nagyszámú vevők érkeztek, hogy a forgalom oly terjedelmet nyert, milyent a politikai viszo­nyok nyomása alatt várni alig lehetett volna, valószínűleg azonban az árak rovására, mennyi­ben ezeket igen titokban tartják. — Thürringiai gyámok 500. ro­­onosz, 300 m. porosz és 100 m. magyarországi gyapjút vásárolt; egy másik 500 m. porosz posztógyapjút. Néhány, száz mázsát üzérek vásároltak. * Majna Frankfurt, dec. 4. (Márton napi országos vásár.) Jelen vásárunk igen rövid idő múlva következvén az annyira élénk lipcsei után, természetes, hogy az üzlet nem nyerhetett valami jelentékeny kiterjedést. Hozatott mintegy 80,000 mázsa áru, vevő pe­dig mintegy 7000 érkezett, de ezen nagy áru­mennyiségek nem keltek el oly gyorsan mint egyébkor, mely körülmény nem kis részben a jelen politikai és pénzviszonyok által is okozta­tok. A bankszázalékok magasak, sok vevő hiányzik, a jelenlevők pedig igen tartózkodók, s ezért csak a legszükségesebb vásároltatván, je­len vásárunkat csupán középszerűnek lehet ne­veznünk. * Hamburg, dec. 5. Gyarmatáru vásárunkon folytonosan élénk hangulat uralkodván, a fogyasz­tás is nagy mértékben vesz részt a vásárlások­ban. A zsírneműek, de különösen a vaj finom és középminőségei igen keresettek, míg a silányabb fajták elhanyagoltat­ak. Gabonaüzle­tünk lanyhán foly. Távirati tudósítás a bécsi bőr­kéről: dec. 7. — 5% metal­liquea 74. —. Nemzeti kölcsön 80.70. 1860-as sors­jegyek 93.60, Bankrészvény 792.— Hi­telintéz, részv. 187. — .fűrész 120.50 Load, vált. 119.25 Arany 5.74. Pest, dec. 7. Miután éjjel meglehetősen fa­gyott volna, kissé havazni kezdett, ezután az idő derültebb lett, három foknyi meleg mellett, ealva felé azonban az idő ismét fagyossá vált. A Duna apadóban lévén, mai vízállása 3­­0 fölött. Teg­nap kikötöttek : „Antal“ és „Atilla“ D. Pente­­léről 2400 m. búzával, továbbá „Francaiéba“ és „Bátor" Földvárról 4200 m búzával; végre „Er­zsébet“ vontatóhajó Kuláról 2000 m. busa és 6000 m. zabot hozott. A gabonapiacz ma lanyha iránynyal kezdő­dött. Búza és rozs 5 krral olcsóbban voltak ugyan kapha­ók, mindamellett mindkét termény forgalma korlátolt maradt. Árpa, z­a­b és k­u­­k­oriczára nézve a hangulat kedvező ma­radt. Egy helybeli sertéskereskedő 5000 mérő elsőrendű bánsági kukoriczát 3,79 kijával vásá­rolt három havi fizetési határidőre. * Bécs, dec. 4.(V­a­s.) A kereskedelmi kama­ra jelentése szerint a hetek óta úgyis igen lany­ha vasüzlet a héten majdnem pangásba m­envén át, a folyó árak a következők voltak : Stájer négyszögű és gömbölyded vas 9.25—11. 41 kr, kerékre való 8.90—9.65, — tömör patkónak való 9.25—11.95, szalagos 10.5—11.45, magyar­honi szögletes és gömbölyű 8.34—11.40, kere­ Gabonaárak Pesten, dec. 7. Alsó austriai méret szerint Súly, font szerint Leg­alantKözép Leg­magasb ár oszt. ért. Búza bánsági, 86.87.88_ _ , „ tiszai és pesti 86.87.83 6.10 5.25 5.85 „ fehérmegyei 85.86.87 5 05 5.15 6.25 „ bácskai . . S5.86 4.95 5.—— Házs.................... 77.79.80 3.30 3.40 8.45 Árpa sörnek való 68.69.72 2.90 3.00 3.20 a takarmánynak 65.67 69 2.70 2.75 2.80 Zab.................... 42.44 2.25 2.30— Kukoricza . . . 82.84.85 3.60 3.65 3.70 lifib....................— 5.30 6.46 5.60 Köles....................— 3.50 3.60 3 70 Sz­eper. e .... 6 25 6.50— Vidéki tudósítások. (P. J.) Nagyszombat, dec. 6. Mult héten gabonapiaczunkra csekély számú szállítmá­nyok érkeztek ugyan, a gabonaüzlet mind­azonáltal elég élénken folyt, különösen az árpa vásároltatott igen élénken mind fogyasztásra, mind pedig üzérek részéről; ezen czikk forgal­ma 15—20 krt tevő áremelkedés mellett 15— 20 ezer mérőre rúgott. Búza és rozs a tél be­folyása miatt nem igen kerestettek. — Áraink : Búza 84- 88 fontos 4.25—80, rozs 81—83 fon­tos 3.—3.25, árpa 70—74 fitos 2.70—3 ft ezer m. tavaszkor átadandó 81 ftos rozs 3.25 aljá­val kelt el; ezer mérő­t 9 — 50 fontos zabot pe­dig 2.20 krjával vásároltak. — Nehány apróbb részlet kukoriczát fogyasztók 8.60 krre­ l vettek meg. — Múlt héten tartott országos vásárunk minden nyers­­ örményre, de különösen a gyap­júra nézve kedvezőleg folyt le. Az élkezett 800 —1000 mázsa 10—15 forintjával drágábban volt eladható, mintsem a múlt vásáron. A mar­havész — fájdalom — két szomszéd helységben kitörvén, természetes, hogy a nyers bőr, vala­mint a marhaüzlet terjedelme kedvezőtlen befo­lyás alatt áll. Az időjárás a vetésekre nézve igen kedvező, mennyiben az őszi vetések könnyű hólepel által fednék. CT—o.­ Arad, dec. 4. A lefolyti héten galna üzletünk valamivel élénkült, eladattak a követ­kező részletek : Mintegy 6000 m. busa molná­rok részéről 4.90—5.20 kr, 3000 m. k­é­t­s­z­e­­r­e­s pedig 4.10 —4.20 krjával vásároltatott. Szesz­­gyárnokaink 1500 m. rozsot 3.70 kr, néhány ezer mérő kukoriczát p­edig szintelyan drá­gán vásároltak. A z­a­b ára a készlet gyöngesége miatt szintén emelkedett. Néhány ezer akó szesz­­r­ak foka 52—53 kijával vásároltatott meg. Szil­vi pálinkára szükséglet nem igen mutatkozott. Időjárásunk száraz ugyan, de igen hideg; a Ma­roson már­is a jég nyomait lehet észrevenni. (K.) Kisvárda, dec. 3. A nedves novemberi időket téli napok váltották fel, de vetéseink oly kedvező állapotban vannak, hogy bujaságuk miatt sok helyen félteni is kell. Utaink szintén a legjobb állapotban vannak, mindazonáltal a gabonaüzlet élénkülését észrevenni épen (nem lehet, mely körülménynek okául a vasút hiányát és a marhavész dühöngését lehet felhozni. Leg­utóbbi heti vásárunkon következők voltak a fo­lyó árak : Búza 3.60, roza 2.50, zab 1.60, ku­­ko­ricza 2.60 kr. a. m. szerint. Vegyes. — A Pannónia magyar viszont­biztositó inté­zet nov. 25-kén tartott választmányi gyűlésiben elhatároztatott, hogy az intézet tőkéi­­b­e 1­50,000 ft 6 °/o kamatot jövedel­mező magyar földhitelintéze­ti papí­r­okba fog fektettetni. A pesti, budai pozsonyi és eperjesi takarékpénz­­tárak szintén már nagyobb mennyiségű értékpa­pírokat vettek a m. földhitelintézettől. — Az első mag., általános bizto­sitó társulat nov. havi kimutatása szerint a mondott társulat által e hóban kiál­­litatott: 110 darab kötvény után, halálesetre 175,900 ft, 75 kötvény után életben fizetendő 78,539, 1 db kötvény után nyugdíj 300 ft, össze­­sen 181 kötvény után 254,739 ft. — Az osztrák földhitelinté­zet uj alapszabályainak terv, mely a f. hó 17-kén tartandó rendkívüli közgyű­lésen fog tanácskozás alá kerülni, Bécsben már kiadatott s a bécsi lapok által kivonatosan kö­­zöltetik. A mondott intézet üzletköre ez újólag átnézeti alapszabályok által rendkívül kitágíta­­tik ; ezeknek folytán ugyanis az intézet fel lesz jogosítva nyerstermények bevásárlására és el­adására, de az így elhelyezett összegnek nem szabad túlhaladnia az alaptőke egy­hatodrészét; fel van jogosítva továbbá, hogy a mondott ter­ményei­re letéti jegyeket, (Warrants) bocsásson ki. Vásárolhat mindennemű értékpapírokat; üzérkedhetik a tőzsdén és bocsáthat ki körlevele­­ket; saját részvényeiből is vásárolhat az intézet alaptőkéjének egy hatodrészén, de csupán ha névszerinti értékek alatt veheti azokat, túl pedig akkor adhat rajtuk, midőn a név szerinti értéken felül állanak. Ma e pusztán tárgylagos közlésekre szorítkozunk, de mihelyt az alapszabályok sze­münk elé kerülnek, körülményesebben fogunk azok iránt nyilatkozni. — Az üzleti világ még nem is sejthető, hogy mi okozta, miszerint az angol bank a le­számítolási százalékot 6-ról oly hirte­len 7-re emelte, midőn már arról értesült, hogy • százalék, mint ezt múlt számunkban jelentettük, ismét feljebb emeltetett, és­pedig 8 ra. Ennek indokai talán a most már kihirdetett 600 millió franknyi kölcsönben keresendők, melyet a fran­czia kormány akar felvenni. Alapos vélemén­­­nyel bíró férfiak állítása szerint azonban az in­diai piacz állapotának még nagyobb része lenne ama intézkedések előidézésében. Hivatalos értesítések kivonata (A „Sürgöny“ dec. 6. számából.) Árverés: Beregmegye, hajdanó, úrbéri birtok, január 12 reggeli 9 órakor ; Biharmegy­e V.­Lázi és Micske, ingatlan vagyon, dec. 16 ; Szabadka, föld, december 28 d. e. 10 órakor ;— Pest, váltók, városház, 1-fő em. december 10, dél­előtt 10 órakor; Soroksár, zsellértelek és ház, december 17 délután 3 órakor ; Pest, ék­szerek, városház első em. december 15 reggeli 9 órakor ; Pest, ingók, december 11 délután 8 órakor ; Pest, ház , a városi telekhivatalban, december 29 délelőtt 10 órakor ; Ugocsa megye, Karácsfalu, birtok, dec. 28. Csőd, Sopronm. Lakompak, Kappstein M. ellen megszüntetett. Felhívás: Komáromm. tszéke elé, Var­ga József és Éva, jan. 21 d. e. 10 órakor ; —» Heves-Szolnokmegye tszéke elé, Obermayer Lajos hitelezői, jan. 4 r. 9 ó.; Pestváros tszéke elé, Czike József egy év alatt. Idézés: Sz.-Endre város tszéke elé Szá­vics Döme, jan. 4 d. e. 10 é. A mai szent ünnep miatt lapunk legközelebbi száma csütörtökön, december 10-dikén fog­ megjelenni. “^1

Next