A Hon, 1863. december (1. évfolyam, 275-298. szám)
1863-12-08 / 281. szám
281-ik ti. Kedd, december 8. Kiadóhivatal, Fest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Előfizetési dij Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva . Egy hónapra . ...............................1 frt 75 kr. 3 hónapra..........................................5 frt — — 6 hónapra..........................................10 frt--------Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkesztő lakása: POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! Országút 18-dik szám, 2-dik emelet. NAPILAP. Első évfolyam 1863. Beiktatási díj 1 7 haa&bos petitaor............................... 17 hr. Bélyegdij minden b.ikt.t&»írt.....................*0 k~. terjedelmes hirdetések többi, őri tMtktat&e mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési dij a laptulajdon«« szerkeeetőjéhez küldendő. gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rév« szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-hit. E lap szellemi részét illető minden kemény a szerkesztőségbe« intézendő. Bérmentetlen levelek caak máért kerektfl fogadtatnak el. Az emberi tevékenység jelentékenyebb pályái és eredményei. I. Tájékozás. Bármennyi fialitélet otthonoe még nálunk, melyek elszigetelik sőt ellenessé teszik az egyéni s társult erők tevékenységét : meg kell ismerkednünk a jelentékenyebb életpályákkal, azon eredményekkel, melyeket ezeken a nálunk boldogabb nemzetek kivívhattak és munkához kell látnunk mielőtt „nagyon elmaradnánk“, mert nem csupán az egyeseknek, de a nemzeteknek is úgy kell intézkedniük s munkához látniok, mintha naponta ki volnának ugyan téve egy s más végveszélynek, de viszont, egy hosszú életnek néznek elé — és nincs lehangolóbb, nincs nyomasztóbb ama gondolatnál: „már annyira elmaradtunk, hogy hasztalan törekednénk versenyezni.“ Egy nagy versenytér e föld, melyen ezernyi pályák nyíltak a tevékenységnek — nem a hódítás és rombolás, hanem a termelés és értékesbítés terén. Ezernyi módon növelheti s mindinkább méltányosan osztja meg a közvagyonosságot e téren az ember, melynek „legdrágább segélyforrásait a végtelnségig meritné ki a harczi erők hiú fitogtatása.“ Oly nyugtalansággal, oly fáradhatlan szorgalommal küzdenek e téren Nyugoteurópa népei, hogy megdöbbenve kérdi a magyar ember ha külföldre megy: „érdemes-e az élet ennyi küzdelemre? nem többet szenvednek-e a népek, melyek jóllétüket igy küzdik ki, mintha nélkülöznének minden jóllétet?“ — mert nem veszi figyelembe, hogy arányos a tevékenység gyümölcseinek becse a leküzdött akadályokkal; hogy — egyes kivételek daczára is — arányos az emberi és honfiúi belbecs a tevékenység terén kivívott közhasznú eredményekkel , habár ezek saját érdekeiket is előmozdították. Bóditónak nevezzük a zajt, mellyel külföldön hegyen völgyön találkozunk ; nem tudunk pihenni Amsterdam szélmalmai, Woulverhampton vasgyárai közelében , még faluhelyeken is, zuhogás , kopogás , kígyódzó lángok , a fuvatok bőgése , a nagyszerű metsző, vágó gépek, gőzbakok, mozdonyok stb. lármája környez,— kiállhatlannak nevezzük a fő — kivált belvárosi zajt, mert mindez éjjel nappal majdnem egyaránt tart — míg a nyugateurópai ember, ha a nap fáradalmai után jól alszik, csak akkor ébred fel, midőn gépei, vagy a szél és hullámok zuhogása félbeszakad, s ha egy szép csendes napon alföldünk pusztáira vetődik, szorult kebellel valja meg hogy: igen roszul érzi magát — egy mondhatlan kínos érzelem fojtja el lélekzetét; fél — mintha a halottak országában lenne, mert „ily csendesség“ csak ott lehet! Bóditó a tevékenység zaja — de hódító eredménye, mert a felfokozott „élet,“ mely önboldogítását mostoha körülmények közt is kivívja — mint kivívták a tevékenye népek nagy részben példaadólag. Nem csupán az ipar s kereskedelem, de a mezei gazdászat terén is oly tevékenységet fejtenek ki Nyugateurópa népei, mely óriási eredményeket gyümölcsöz. Évezredek alatt nem tett oly előlépést a mezei gazdászat gyakorlata, mint századunkban teend, ha a gőzerőt úgy beigázhatja teendőibe, mint beigázta az ipar és kereskedelem. Óriási előlépéseket tettek s tesznek ezek a gőzerő segélyével — ilyeneket kell tennie a gazdászatnak is, ha a gőzekék, gazdasági mozdonyok (gőzkocsik) — vaskarjaik közé veszik a mezei gazdák és állataik teendőik . Legnagyobb vívmánya leend ez az emberi tevékenységnek , mert legtöbb tőkét, legtöbb munkát igényel a föld, még azon országokban is, melyek első helyet foglalnak el az ipar és kereskedelem terén. Bárminő óriásinak nevezzük például az angol gyapotipart, ebbe felényi tőke s munkaerő sincs beruházva mint mennyit a farmerek csupán a szántóföldekbe ruháztak. A gazdasági mozdonyok és geekék életrevalósága pedig nem mese többé; sok értelmes fej foglalkozik életbeléptetésükkel ; már versenyt dolgoznak egymással, oly egyenetlen tereken, hol a szem elől néha egészen eltűnnek. Már rég óta együtt dolgozik az angol mezei gazdával s marháival a gőzerő, kivált amag sorban, csűrben, őrlésnél, öntözésnél, da irálásnál, szecskavágásnál s a terhek emelésénél. Innen van, by Angolhon földén, mely valamivel kevesb, mint az osztrák birodalom fele része . 1.900,000 ember évenként 650.000,000 forint értéket hoz napvilágra, s igy fejenként 340 ftot termel, mig az osztrák birodalom nagy területén : 6.8S6.000 ember csak 526.600,000 ftot hoz napvilágra, s igy fejenként csak 90 ftot termel. Ipar, kereskedelem és gazdászat terén oly tevékenységet fejtenek ki Nyugoteurópa népei , a minőt mi csodálunk , — de fel nem mutathatunk. — Lett légyen e téren elmaradásunk oka keleties jellemünk, balítéleteink, neveltetésünk, nemzetiségi és politicai viszonyaink stb., melyeknél fogva a kényelmet, dicsfényt, humánus tudományokat, csatázást, szónoklást, születési és kiváltságos kitüntetéseket többre becsültük mint azon tevékenységet, melynél fogva termelésünket széles, változatos és biztos alapokra fektetve s a hon különféle vidékei közt gyors és olcsó közlekedési utakat építve annak javait könnyen élvezhetővé, megszerezhetővé s értékesbiővé tettük volna, felgyúrtottuk volna s velők kelet népeit felkerestük s elláttuk volna, — annyi bizonyos, hogy igényeink már oly előhaladtak, mikép azokat nyersterményeink értékesbítése nélkül nem fedezhetjük. Mindinkább meg kell tehát ismerkednünk a tevékenység termelő és értékesbítő pályáival • tájékozást kell szereznünk a világ ipar s kereskedelem mozgalmairól; önismeretet kell szereznünk ezen tájékozás alapján; rendeznünk kell közgazdászati viszonyainkat; közgazdászati viszonyaink igényeihez kell arányositni mezei gazdászatunkat, — ezen igényekhez képest kell betöltenünk a tevékenység jelentékenyebb pályáit, mielőtt oly szakadás állna elő köztünk s Nyugoteuropa népei közt, mely önérzetünket, versenyzési kedvünket végkép lehangolhatná s bennünket örökre a keleti tétlen népek sorába szorítana. Meg kell ismerkednünk az emberi tevékenység mozgalmaival, és munkához kell látnunk ; bár folytonosan akadályoztassák előlépésünk a nagyhatalmak s nemzetiségek versenygése által, és távol legyünk politikai kívánalmaink teljes kielégittetésétől, —mert ez a „civilisatio“ ez azon hatalom, mely által jelentékeny jólétet és tekintélyt vívhatunk ki minden népek előtt. Ezért azt hisszük, szükséges és kellemetes olvasmányt s tájékozást nyújtandunk kivált közgazdászatunkkal foglalkozó hazánkfiainak, ha az emberi tevékenység jelentékenyebb pályáit és eredményeit időnként — bár minden rendszer nélkül — részletesebben tárgyalni fogjuk. Kubinyi Lajos, Heves vármegye gazdasági egyesületétől rövid útmutatás gazdasági állatjaink teleltetésére nézve. IV. Végre azon takarékossági szabályokat adja elő a választmány, melyek által a takarmányt kímélni lehet; ezek a következők : 1- ö. A takarmánnyal való szigorú gazdálkodásra csak az vezethet sikerrel, hogy ha a gazda egész évi szükségletét a már előadott adatok nyomán pontosan kiszámítván, a netalán hiányzó mennyiséget azon takarmánynemekből szerzi be, melyek körülményeinél fogva legkevesebb költséggel beszerezhetők. Továbbá, hogy ha a szükséges, és előre mgállapított napi adagok pontosan kiméretnek és azoknak felhasználásánál a legszigoruabb felügyelet allkalmaztatik. 2- or A jelen szigorú körülmények között a takarmány értéke sokkal nagyobb lévén, mintsem remény lehetne azt bővebb etetés mellett kellőkép értékesíteni, ne törekedjünk arra, hogy állatjaink kövérek legyenek, hanem elégedjünk meg, hogy ha marháinkat középszerű állapotban kitarthatjuk. — Más körülmények közt a szűk tartás a gazdászatra káros, mert amellett állatjainknak életbentartásán kívül semmi egyéb haszon nem mutatkozik, de a jelenlegi körülmények között sokat nyerünk, ha marháinkat csak igen középszerű állapotban is kitelelhetjük, mert nem leszünk kénytelenek a jelenlegi potom árak mellett azokat elvesztegetni, miáltal tavaszig kitartva, azoknak értékét a mostani árakhoz képest 5—6-szorosan emelni és gazdaságainkat több évekre kiható szükségtől fogjuk megmenteni. Mindenekfelett fontos dolog tehát szigorúan megállapítani azon takarmánymennyiséget, mely képes legyen gazdasági állatjainkat csak igen középszerű állapotban fentartani. A marháink fentartásra szükséges takarmánymennyiség megállapításánál alapul szolgálhatnak több tekintélyes gazdáink által tapasztalás után felállított következő szabályok: Az életfentartó takarmány mennyiségének meghatározása a marhaak élősúlyától függvén : Szarvasmarhánál minden 100 főt élő súlyra legalább 11, fnt, birkánál pedig 100 fnt élő sályra legkevesebb 3 fnt széna értékű takarmány számítandó. Tejelő marhának pedig hogy tejet adjon és borjút nevelhessen, szükséges minden 100 fnt élősúlyra 3 fnt, anyabirkának pedig, hogy bárányt hozhasson, 31, fnt széna-értékű takarmány. — Vagyis 1 db Ökörnek, ha dolgozik, hvá tázik 20—25 fnt, ha hever 10—15 fnt. Egy darab öregbirkának, nevezetesen kosnak 2 fnt. Egy darab öreg lón k ha dolgozik 20—25 fnt, ha hever, 10—15 fnt széna értékű takarmány. 3 or. A takarmány értékét és hatástá czélszerü elkészités által t. i. szecskának végá*: által, áztatás és füllesztés által V5 Cd részesei is lehetvén emelni, semmi takarmányt ne adjunk marháinknak nyers állapotban, hanem igyekeznünk annak értékét ezen módok valamelyike által növelni. Mellőzvén a nagyobb költségbe kerülő gőzzel való párolást és a drága tüzelő szerrel való főzés leírását, csak a szecskává aprított takarmánynak önhüvelés által eszközlendő füllesztés leírására szorítkozunk, ami gyakorlatilag igen hasznosnak mutatkozik, és csekély költségbe kerülvén, mindenki által alkalmazható. Az eljárás következő: A szecskának aprított szalma, pelyia, kukorica, szár, és egyéb póttakarmányok p. o. dara, korpa s.l. jól összekevertetvén, egy ahhoz elkészített ládába, kádba vagy hordóba rétegenkint megnedvesítve betapostatik, és fedéllel elláttatik. A megnedvesités afekép történik, hogy egy tenyérnyi réteg a ládába betétetvén, lecsóiéból egyenlően megnedvesitetik. — Arra ismét egy másik réteg tétetik én szintúgy mint az előbbi megnedvesitetik és letapostatok, ■— erre ismét a harmadik réteg jön, és igy folytattad- mind addig, mig a marha állománynak megfelelő egy napi adag ekképen elkészítetett. Meleg istálóban 24 óra elegendő, hogy ez es képen elkészített takarmány kellőképen megmelegedjék és feltakarmányozható legyen. Magában értetik, hogy a takarmánynak ekképeni elkészítésére 2 láda kívántatik, hogy míg az egyikből a takarmány etettetik, addig a másikban a következő napra szükséges takarmányt elkészíteni lehessen. A megnedvezítéshez elegendő viz adassák, mert ha az kevés, a nedvesség hamar elpárolog és a takarmány penészedésnek indul. — De nagyon sok se legyen a víz, mert ekkor sokára jön erjedésbe, és ha nagyon megmelegszik, a takarmány ganajhoz hasonló lesz és a marha megveti. E takarmányozásnak fő érdeme az, hogy a takarmány legnagyobb részben szalmából és pelyvából állhat, mely fülleszlés által emésztésre alkalmatosabbá tétetik. — Ízletesebbé és sikeresebbé tetethetik ezen igy készített takarmány, ha a nedvesítésre használandó vizben só olvasztatik fel, — ha rétegenként porrá tört kevés fény amaggal meghin'etik. — Ha pedig olaj pogácsa in használtatik , ekkor a nedvesítésre használandó vízben az oaj pogácsa felolvasztsék. Az e csélra használandó pelyvát a portól és ganajtól jól meg kell tiszítani,mert ez utóbbi az erjedés alatt még nagyobb mértékben kifejlendő bűze által az egész takarmányt megronthatja. — Tapasztalás szerint gyöknövények ezen füllesztett takarmány közé czélszerűen csak úgy telelhetnek , hogy ha azok igen apróra vannak vágva vagyis inkább reszelve, vagy zúzva vannak, mert ha nagyobb darabokban tetetnek bele gyöknövények , a füllesztett takarmány között hézagok támadnak, és könnyen dohos erjedést idéznek elő, nem közölhetik levőket a szalmás anyagokkal , nem is említve azon kívül, hogy a nagyobb darabokban lévő gyöknövényeket a marha kiválogatja. Távirat: kés 8.34—8.99, — tömör 8.34—9.41, —• szalagos 10.47—12.14, — Gépvas stájer lemezes 11.30—2350 kr, szöges 11.30—14, — magyar 10.65, lapos stájer 9.40—13.50, magyar 9.08— 12.50 kr, vastag kocakás stájer 10.30—15_ frt, magyar 9.08—12.50 kr. (6.) Brünn, dec. 5. A gyapjút a héten igen keresték ; több vevő érkezvén, forgalma mintegy 2000 mázsára terjedt ki ; a fizetés nagyobbára készpénzben történt. A pesti vásár óta az áremelkedés 3—5 ftra rúgván, a jelen árak következők : Igen finom egynyirett 170—185 ft, finom 140—160, középminőségü 120—140, silány 100—115 ft. Őszi 83—88, kétnyiretti 90— ICO ft. Ezen utóbbi fajták a kincstár részére vásároltattak. Mint látszik, a jövő heti forgalom sem fog csekélyebb kiterjedésű lenni, mintsem a múlt heti. * Theist, dec. 4. A kávé kivitelre keresettebb levél, üzlete mindinkább élénkült, többnyire igen jó és középfinomságú kelt el elég szilárd árakon. Czukorra nézve az üzlet kevésbé élénk volt, forgalma azonban meglehetős terjedelemnek örvendvén, emelkedett árai szilárdultak. Későbben az üzlet iránya határozatlanná vált. Jól szárított igen keresett és drágábban eladható. Kivitelre és helyi fogyasztásra igen nagy mennyiségben vásároltatott. — Gabonapiaczunkon meglehetős nyugalom uralkodván, a forgalom 17,400 s’arnál többet alig tett ki. A búza ára a forgalom csekélyszerüsége daczára i szilárd maradt, elkelt mintegy 9000 st, nagyobb részben magyarországi termés. Kukoricza inkább kináltatott ugyan, üzlete azonban a. üzérkedés tétlensége miatt nem igen szilárd volt, elkelt 4500 at. Rozs és zab szilárd árnak örvendnek. Áraink : Búza magyarhoni májusban átadandó 7.50, ross 4 44, zab 3.85, árpa 3.15—3.55, kukoricás 4.15—4.35 kr. (G. M.) München, dec. 5. Ma tartott gabonavásárunkra oly kevés búzát hoztak, hogy a helyi fogyasztás fedezése is majdnem lehetlenné vált, és ennek folytán ára 16 krral emelkedett. Elkelt 2909 sch. ugyanis jó 345—358 ms. 19 Va—20 frt, silányabb 336—340 ints 18 — 18s/í frtjával. Rozs mely termény szintén 9 krral drágult — könnyen eladható: elkelt 1103 sch. jó 300—310 ftn lls/4—123/4, silányabb 280—290 fnts 11—1l1/4 írtjával. Az árpát különösen a serfőzök vásárolták 13 krral drágábban ; jó 275—290 fnts 01/,—118/4, silányabb 265—275 fnts 103/4—11’/4 ft. Zabból 3458 schaffel kelvén el, ára mázsánként 7,12 krig emelkedett. Lenmag 201.,—22 ft, repete 26—28 ft schaffelenként. Repczeolaj 30 — 31 ft, lenolaj 30 ft, vaj 42 Va—43 y8 112 vf. sb. 50*/0 OB pálinka 8—S1/* ft akónként. Komló holledaui 115—120, spalti 122—155, frankoviai 77—105 ft 112 fontja. Berlin, dec. 5. (Gyapjú) Vásárunkra oly nagyszámú vevők érkeztek, hogy a forgalom oly terjedelmet nyert, milyent a politikai viszonyok nyomása alatt várni alig lehetett volna, valószínűleg azonban az árak rovására, mennyiben ezeket igen titokban tartják. — Thürringiai gyámok 500. roonosz, 300 m. porosz és 100 m. magyarországi gyapjút vásárolt; egy másik 500 m. porosz posztógyapjút. Néhány, száz mázsát üzérek vásároltak. * Majna Frankfurt, dec. 4. (Márton napi országos vásár.) Jelen vásárunk igen rövid idő múlva következvén az annyira élénk lipcsei után, természetes, hogy az üzlet nem nyerhetett valami jelentékeny kiterjedést. Hozatott mintegy 80,000 mázsa áru, vevő pedig mintegy 7000 érkezett, de ezen nagy árumennyiségek nem keltek el oly gyorsan mint egyébkor, mely körülmény nem kis részben a jelen politikai és pénzviszonyok által is okoztatok. A bankszázalékok magasak, sok vevő hiányzik, a jelenlevők pedig igen tartózkodók, s ezért csak a legszükségesebb vásároltatván, jelen vásárunkat csupán középszerűnek lehet neveznünk. * Hamburg, dec. 5. Gyarmatáru vásárunkon folytonosan élénk hangulat uralkodván, a fogyasztás is nagy mértékben vesz részt a vásárlásokban. A zsírneműek, de különösen a vaj finom és középminőségei igen keresettek, míg a silányabb fajták elhanyagoltatak. Gabonaüzletünk lanyhán foly. Távirati tudósítás a bécsi bőrkéről: dec. 7. — 5% metalliquea 74. —. Nemzeti kölcsön 80.70. 1860-as sorsjegyek 93.60, Bankrészvény 792.— Hitelintéz, részv. 187. — .fűrész 120.50 Load, vált. 119.25 Arany 5.74. Pest, dec. 7. Miután éjjel meglehetősen fagyott volna, kissé havazni kezdett, ezután az idő derültebb lett, három foknyi meleg mellett, ealva felé azonban az idő ismét fagyossá vált. A Duna apadóban lévén, mai vízállása 30 fölött. Tegnap kikötöttek : „Antal“ és „Atilla“ D. Penteléről 2400 m. búzával, továbbá „Francaiéba“ és „Bátor" Földvárról 4200 m búzával; végre „Erzsébet“ vontatóhajó Kuláról 2000 m. busa és 6000 m. zabot hozott. A gabonapiacz ma lanyha iránynyal kezdődött. Búza és rozs 5 krral olcsóbban voltak ugyan kaphaók, mindamellett mindkét termény forgalma korlátolt maradt. Árpa, zab és kukoriczára nézve a hangulat kedvező maradt. Egy helybeli sertéskereskedő 5000 mérő elsőrendű bánsági kukoriczát 3,79 kijával vásárolt három havi fizetési határidőre. * Bécs, dec. 4.(Vas.) A kereskedelmi kamara jelentése szerint a hetek óta úgyis igen lanyha vasüzlet a héten majdnem pangásba menvén át, a folyó árak a következők voltak : Stájer négyszögű és gömbölyded vas 9.25—11. 41 kr, kerékre való 8.90—9.65, — tömör patkónak való 9.25—11.95, szalagos 10.5—11.45, magyarhoni szögletes és gömbölyű 8.34—11.40, kere Gabonaárak Pesten, dec. 7. Alsó austriai méret szerint Súly, font szerint LegalantKözép Legmagasb ár oszt. ért. Búza bánsági, 86.87.88_ _ , „ tiszai és pesti 86.87.83 6.10 5.25 5.85 „ fehérmegyei 85.86.87 5 05 5.15 6.25 „ bácskai . . S5.86 4.95 5.—— Házs.................... 77.79.80 3.30 3.40 8.45 Árpa sörnek való 68.69.72 2.90 3.00 3.20 a takarmánynak 65.67 69 2.70 2.75 2.80 Zab.................... 42.44 2.25 2.30— Kukoricza . . . 82.84.85 3.60 3.65 3.70 lifib....................— 5.30 6.46 5.60 Köles....................— 3.50 3.60 3 70 Szeper. e .... 6 25 6.50— Vidéki tudósítások. (P. J.) Nagyszombat, dec. 6. Mult héten gabonapiaczunkra csekély számú szállítmányok érkeztek ugyan, a gabonaüzlet mindazonáltal elég élénken folyt, különösen az árpa vásároltatott igen élénken mind fogyasztásra, mind pedig üzérek részéről; ezen czikk forgalma 15—20 krt tevő áremelkedés mellett 15— 20 ezer mérőre rúgott. Búza és rozs a tél befolyása miatt nem igen kerestettek. — Áraink : Búza 84- 88 fontos 4.25—80, rozs 81—83 fontos 3.—3.25, árpa 70—74 fitos 2.70—3 ft ezer m. tavaszkor átadandó 81 ftos rozs 3.25 aljával kelt el; ezer mérőt 9 — 50 fontos zabot pedig 2.20 krjával vásároltak. — Nehány apróbb részlet kukoriczát fogyasztók 8.60 krre l vettek meg. — Múlt héten tartott országos vásárunk minden nyers örményre, de különösen a gyapjúra nézve kedvezőleg folyt le. Az élkezett 800 —1000 mázsa 10—15 forintjával drágábban volt eladható, mintsem a múlt vásáron. A marhavész — fájdalom — két szomszéd helységben kitörvén, természetes, hogy a nyers bőr, valamint a marhaüzlet terjedelme kedvezőtlen befolyás alatt áll. Az időjárás a vetésekre nézve igen kedvező, mennyiben az őszi vetések könnyű hólepel által fednék. CT—o. Arad, dec. 4. A lefolyti héten galna üzletünk valamivel élénkült, eladattak a következő részletek : Mintegy 6000 m. busa molnárok részéről 4.90—5.20 kr, 3000 m. kétszeres pedig 4.10 —4.20 krjával vásároltatott. Szeszgyárnokaink 1500 m. rozsot 3.70 kr, néhány ezer mérő kukoriczát pedig szintelyan drágán vásároltak. A zab ára a készlet gyöngesége miatt szintén emelkedett. Néhány ezer akó szeszrak foka 52—53 kijával vásároltatott meg. Szilvi pálinkára szükséglet nem igen mutatkozott. Időjárásunk száraz ugyan, de igen hideg; a Maroson máris a jég nyomait lehet észrevenni. (K.) Kisvárda, dec. 3. A nedves novemberi időket téli napok váltották fel, de vetéseink oly kedvező állapotban vannak, hogy bujaságuk miatt sok helyen félteni is kell. Utaink szintén a legjobb állapotban vannak, mindazonáltal a gabonaüzlet élénkülését észrevenni épen (nem lehet, mely körülménynek okául a vasút hiányát és a marhavész dühöngését lehet felhozni. Legutóbbi heti vásárunkon következők voltak a folyó árak : Búza 3.60, roza 2.50, zab 1.60, kukoricza 2.60 kr. a. m. szerint. Vegyes. — A Pannónia magyar viszontbiztositó intézet nov. 25-kén tartott választmányi gyűlésiben elhatároztatott, hogy az intézet tőkéibe 150,000 ft 6 °/o kamatot jövedelmező magyar földhitelintézeti papírokba fog fektettetni. A pesti, budai pozsonyi és eperjesi takarékpénztárak szintén már nagyobb mennyiségű értékpapírokat vettek a m. földhitelintézettől. — Az első mag., általános biztositó társulat nov. havi kimutatása szerint a mondott társulat által e hóban kiállitatott: 110 darab kötvény után, halálesetre 175,900 ft, 75 kötvény után életben fizetendő 78,539, 1 db kötvény után nyugdíj 300 ft, összesen 181 kötvény után 254,739 ft. — Az osztrák földhitelintézet uj alapszabályainak terv, mely a f. hó 17-kén tartandó rendkívüli közgyűlésen fog tanácskozás alá kerülni, Bécsben már kiadatott s a bécsi lapok által kivonatosan közöltetik. A mondott intézet üzletköre ez újólag átnézeti alapszabályok által rendkívül kitágítatik ; ezeknek folytán ugyanis az intézet fel lesz jogosítva nyerstermények bevásárlására és eladására, de az így elhelyezett összegnek nem szabad túlhaladnia az alaptőke egyhatodrészét; fel van jogosítva továbbá, hogy a mondott terményeire letéti jegyeket, (Warrants) bocsásson ki. Vásárolhat mindennemű értékpapírokat; üzérkedhetik a tőzsdén és bocsáthat ki körleveleket; saját részvényeiből is vásárolhat az intézet alaptőkéjének egy hatodrészén, de csupán ha névszerinti értékek alatt veheti azokat, túl pedig akkor adhat rajtuk, midőn a név szerinti értéken felül állanak. Ma e pusztán tárgylagos közlésekre szorítkozunk, de mihelyt az alapszabályok szemünk elé kerülnek, körülményesebben fogunk azok iránt nyilatkozni. — Az üzleti világ még nem is sejthető, hogy mi okozta, miszerint az angol bank a leszámítolási százalékot 6-ról oly hirtelen 7-re emelte, midőn már arról értesült, hogy • százalék, mint ezt múlt számunkban jelentettük, ismét feljebb emeltetett, éspedig 8 ra. Ennek indokai talán a most már kihirdetett 600 millió franknyi kölcsönben keresendők, melyet a franczia kormány akar felvenni. Alapos véleménnyel bíró férfiak állítása szerint azonban az indiai piacz állapotának még nagyobb része lenne ama intézkedések előidézésében. Hivatalos értesítések kivonata (A „Sürgöny“ dec. 6. számából.) Árverés: Beregmegye, hajdanó, úrbéri birtok, január 12 reggeli 9 órakor ; Biharmegye V.Lázi és Micske, ingatlan vagyon, dec. 16 ; Szabadka, föld, december 28 d. e. 10 órakor ;— Pest, váltók, városház, 1-fő em. december 10, délelőtt 10 órakor; Soroksár, zsellértelek és ház, december 17 délután 3 órakor ; Pest, ékszerek, városház első em. december 15 reggeli 9 órakor ; Pest, ingók, december 11 délután 8 órakor ; Pest, ház , a városi telekhivatalban, december 29 délelőtt 10 órakor ; Ugocsa megye, Karácsfalu, birtok, dec. 28. Csőd, Sopronm. Lakompak, Kappstein M. ellen megszüntetett. Felhívás: Komáromm. tszéke elé, Varga József és Éva, jan. 21 d. e. 10 órakor ; —» Heves-Szolnokmegye tszéke elé, Obermayer Lajos hitelezői, jan. 4 r. 9 ó.; Pestváros tszéke elé, Czike József egy év alatt. Idézés: Sz.-Endre város tszéke elé Szávics Döme, jan. 4 d. e. 10 é. A mai szent ünnep miatt lapunk legközelebbi száma csütörtökön, december 10-dikén fog megjelenni. “^1