A Hon, 1864. február (2. évfolyam, 26-48. szám)
1864-02-26 / 46. szám
46-ik sz. Péntek, február 26. Előfizetési díj : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra..................................1 frt 76 kr. 3 hónapra....................... . 5 frt 25 — 6 hónapra . . . . . . . . . 10 frt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik ma, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Berkesztési iroda: Ferencziek tere 7-dik szám, földszint. Szerkessiö Inkána: Országút 18-dik szám , 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadó-hivatal, Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Második évfolyam* 1864. Beigratii si diji 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr Bélyegdij minden beiktatásért..... 30 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatá mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fel Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. N.Várad . • N.Becskerek. . . . Esztergom................... 6.00 Győr ..•••• Febr. 18-4.50;5 75-45;8-502-75;2.802-18;2.243 60;8 90 Vácz ...... Febr- 21-4*40;5.003-60;3-652-80;2-902.15.2-20 S.50;3.60 Ó-Becse . • • • . Becs ind. 7.45. reggel 8'— este Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este Born. „ 12.12. délb. 12.61 éjjel Ers. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel EszJ. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel, Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. Pestről Czeglédre és vissza Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est- Czegléd érk.8.09. este 9.07. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Szeged ind. — 2.25 éjsz.12.15.d.u Czegléd érk.—6.29. reg. 6 31 est Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. h. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6. 56 p. reggel. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.30 r. 5.15 d. u .„r . érk. 8.33 „ 7.20 este PrFeb’ind. 9.50 d.e.Szőny „ 1.30 d.e. — Győr „ 3.11 d.u. 6.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u. ind. 7.45 r. 5.20 est. „ 9.21 d.e. 6.54 „ „ 11.(8 „ 9.5 „ „ 12.57 dél. - érk. 1.15 dél. •— — ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda; érk. 8.2 est. 9.14d. Fehérvárról Kanizsára, Fragerhofba és vissza Fehérv. ind. 8.43 r. — — Pragerh. ind. 9.30 d. e. 10.55 e N.Kanisa „ 1.53 d. 10.10 est. N.Kanisa „ 1.19 d.u. 5.22 Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 regi Fehérv. érk. 5.59 „ — Fragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind.5.54 d. u. 5.39 r. .Gratz ind. 6.16 r. 6.81 d.u Gratz érk.8.45 est. 8.34 „[Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Bécs indul 7.— „ 5.26 B.-Ujhelyi. 9.10 d. e.7.35 Soprony érk. 10.33 „ 8.58 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács* ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. [Üszög ind. 8. ó. r. 12.60 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. [Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 5.15 d.u. Bazin,, 841„ 18.41 d. 6.57 „ N.Sz.„10 36„2.20 d.u.8.50 est. Szer. é. 11.36 d. e.-----9.51 e. Pozs. é. 6 a. e. 10.10 r.7.30 e. Szered ind. 5.30 r. 2.50 d.u. N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.30 r.8 d. u.6 d.u. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font: 10 kr, kisebb 5 kr. Gyorsvonatok. Dltenések, menetek — járása. Bécs : Bruck Győr Szőny Sz.-Feh.r érkéz. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz. 7.45 „ Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 Nabresina „ 7.46 „ 7.48 Steinbrück„ 3.12 é. 3.12 d. u Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 vissza. es indul 6.30 reg. érkéz. 8. 1 Zágráb indul 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.60 d. e. 2 A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház.l E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börső február Mén. Gabona-áraköz 1 vasúti Pestről Bécsbe és vissza. Alsó austriai mérő szerint. Súly, font szerint Legalant Közép legmagasb ároszt. ért. Basa bánsági . . . 86.87.38 .—— „ tiszamelláki es pesti 86.87.88 5.30 5.40 5.50 „ fehármegyei . . 85.86.87 5.15 5.35 5.40 „ bácskai .... 85.86 5.10 5.16— Rozs............................. 78.79.80 3.60 3.65 3 70 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 3.10 3.15 3.25 „ takarmánynak 65.67.69 2.95 3.00 ao5 Zab.................... 42.44 2.20 2.25— Kukoricza.................... 80.82.85 3.55 8.60 3.65 » “j— 3.50 3.55— Bab ....— 5.20 5.30 5.60 Köles . . .— 3.50 3.60 3.70 Repcze ........................— 6.25— Hely Nap búzai rozst árpa1 ^abkukor, árak osztrák értékben. N.Kanizsa................... Febr. 20.4-40; — 2.90; -2.60; —2.00; —2 80; — Temesvár, . . . . Febr. 19-4.77 ;5.404.25; — 8.50; — 2.80; — 4 24; -Febr 16.4.70;5.00 3.60;8.701; 2.05;2.108 55;8.60 Febr. 20 5.10; — 5 20; — 2.85; — 2.50; — 4 30; -Febr. 20.4.50$4.803.50; — 3.00; — 8.80;2.404.00; — Febr. 16-5-40; — 4.00; — 2.60; — 4.50; — Mosony................... Febr 18.4»0;5.403.20;8.4l2.70;3.002- S0;2.408.50.360 Pest ind. 9.55 d. e. 9.30 este. Észt, „ 12.14. délbe 11.48 é. É.Ujv.,, 1.50. d. u. 1.03 éjjel. Torn. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pozs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk.6.33. este 6'— reg. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.55. d. e. Baziás ind.— 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.32 este. Czegléd indul 9.47 reg. Csaba „ 3.21 d. u. Arad érkéz. 6.27 dél u . Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Aradra és vissza. Arad indul 9.30 d. e. Csaba „ 12.6 „ Czegléd érkez.5.33 d.u. Czeglédről Püspök-ladányra és vissza. Czegléd : indul 9.27 d. e. P.Ladány ind. — 1.45 d. u. Szolnok „ 10.27 „ Szolnok „ ■— 4.44 d. u. P.-Ladány érkéz. 1.26 d. és Czegléd érkéz. — 5.41 d. u. Püspök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.58 d.u. M. Várad indul — 16.6. d. N. Várad érkéz. 4.38 „ [P. Ladány érkéz.—12.48 dél. Püspök-Badányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. Debreczen „ 3__ Tokaj „ 5.25 „ Miskolcz „ 7.29 e. Kassa érkez. 10.34 e. Kassa Miskolcz Tokaj „ Nyiregyh. „ Debreczen „ P. Ladány érkéz. indul -— 5.-— reg. „ -7.52 „ „ -— 9.35 d. e. * -10.83 „ -12.12 „ -12.48 * Saprony ind, 5.50 r. 2. — d. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 5.24 „ Fragerhof, Nabresina , Tiest, Velencze és vissza Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e. Velencze ind. 11.— d. e. 11. é, Steinbruck „ 11.53 e. 11.38 NabreBina „ 7.37 r. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 „ Nabresina „ 8.8 „ 9.50 „ Velencze _ 3.6 d. u. 6.— r. Steinbrückről, Zágrábba Steinbrück ind. 4,25 d. u. | Sziszek Államadósság. 5%-os nem. köles.50/°-es Metalliques 100 frtos „ kV/o-es „ „ Comp rentpapir 15 Jan. 1839. évi teljes „ Sept. ), >, ötödr. ,, ,, 1854. „ teljes „ Jan. 2. 1860. „ ,, „ Agg. 1. » » ötödr. „ , Az ausztriai bank záloglevelei. 6%-es 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 1Q6 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelezvények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos horvát „ erdélyi ,, Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti „ Apr. 1. Dunagőzhajózási „ Juli 1. Trieszti „ Jan. 1. Eszterházy hg „ Jul. 1. Salm 15. Pálffy Clary St. Genois Budai WindischgrStz Waldstein Keglevich 40 40 20 ) t 10 Jan. Jul. Jan. Sept. 15. Nov. 30. Febr. 1. Dec. 15, Dec. 1. Jul. 15. Máj. 1. Adott ár 79.30 71.40 63.26 18.26 139.50 136.75 88.25 91.25 92.10 101.75 89.75 72.00 99.50 88.00 73.75 74.50 71.00 L8.50 86.50 —.00 91.00 31.25 82.25 31.25 29.25 29.00 19.00 19.25 16.00 Tartott ár 79 40 71.50 63.50 18.75 140.00 137.25 89.50 91.35 92.20 102.25 90.00 72.50 100.— 88.50 Elsőbbségi kötvények, sztr. Lloyd Hamvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei 105 ftos 74 75 71 129 87 109 92 31 32, 31, 29, 29, 19. 19. 15. Részvények: Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény— — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Festi lánczhid szaki vasútllam „ Déli „ Nyugati „ Tiszai „ 20.5.50 frtos 500 frank 856 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóra). Augsb. 100 dbnémetfr.SVa0/: Frankf. ,0 95. ,05. 8S Hamburg 100 bankmark 4 ‘/a‘/0 London 10 ft sterling 3 °/0 Párig 100 frank Pénznemek. Korona . . Császári arany 75 Reczés , Napoleond’or Orosz imperiale .... . . . Porosz pénztári utalvány 50i Ezüst Adott ár 89.50 120.25 120.00 178.90 772.00 654.00 220.00 430.00 385.00 176.20 194.50 248.00 131.50 147.00 101.00 101.00 89.80 118.75 46.90 16.55 5.72 5.72 9.56 9.78 1.79 118.60 Tartott ár 90.00 120.75 120.50 179.00 773.00 656.00 222.00 431.00 388.00 176.30 195.00 249.00 132.00 101.25 101.25 89.90 118.85 46.96 16.60 5.73 6.73 9.57 9.28 1.79% 119.00 ISL. magyar A befizet Utolsó jövedelett össz. mi összeg, frt frt ki értékpapírod Árfolyama. Értékállás. Adott ár Tartott ár — — — 5%%-os magyar záloglevél . . . 88.40 88.60 — — — 6/6-os jövedékjegy . . 99.50 100 500 50 50 Festi keresk. bank részvény 665 670 60 100— „ takarékpénztár „ 1160 1180 — 25— budai „ „ 400 425 40— — ó-budai „ „ 100 105 525 32 12% Pestbudai lánczhid „ 388 890 1055 80„ alagút „ 70— 500 116— Pesti hengermalom „ 1100 1150 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 345— 300 38— Magy. biztositó társaság „ 435 440 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. „ 276 278 1006 90 Sz. István kőszénbánya „ 155 160 1000— Pannónia gőzmalom „ 1290 1300 SdT Előfizethetni „H 6 N« martius—júniusi 4 havi folyamára 7 ftfcELl, martius — májusi % évre 5 ft 25 krral. A 993 EaC 03 XT<£ szerkesztősége. Az emberi tevékenység jelentékenyebb pályái és eredményei. (Befejezésül) xx. A közélet és tudománya. Az emberi tevékenység egyenként és tömegekben csupán akkor fokozódik fel s hozhat kellő eredményeket, ha mozzanatai figyelemmel észleltetnek, mérlegeltetek, s végre eme tapasztalati uton nyert vezérelvek nyomán öntudatosan alányittatnak és vezéreltetnek. Minden ember, minden nemzet bir bizonyos ösztönérzettel, mely óvja attól, mi szerkezetére közvetlenül bántólag hat, s kívánja, mi erre közvetlenül kedvező; —igy , él és mozog, mielőtt tisztában volna i az élet és mozgás törvényeivel; ön lábon jár, küzd és fárad egy s más pályán, mielőtt tiszta fogalmakkal bírna egyéni sajátságairól, tehetségeiről, gyarlóságairól, igényeiről, kötelességeiről stb.kivált hozzátartozói, társai, hazája s nemzete iránt.Ámde számtalanszor csalódunk saját érdekeinkre nézve, ha csupán ösztönérzetünkre hallgatunk, mert: az érzés nem számít, kötelességeket nem ismer, nem látja, nem érti azt, mi érzéki körén túl van, mi igen jótékony lehet, bár minő ijesztő alakban közeledik, s veszélyes lehet bárminő csábalakban integet magához, — így ellenes állásba hozhatja az egyéniségeket mindennel, mi egyéniségükön kívül esik, teljes önállásra és daczolásra készttheti a közélettel, a világgal, melynek pedig oly korlátolt részecskéje, hogy alig tudnák körvonalazni egyéniséget, más egyéniségek vagy az őt övező világrész sérelme csorbítása nélkül. Minden egyéniség bir némi önállással, melyet bizonyos fokra emelni ösztönszerü nemes törekvés , de mértéken túl vinni nem szabad — legalább a közéletre nézve nem; mert a ki önmagát ettől teljesen függetlenné fogná tenni, az nem lenne más mint egy veszélyes szálka, egy alkalmatlan kerek a közélet szervezetében vagy szerkezetében. Önállással, önakarattal bíró lénynek tartjuk az embert, s ennek némi mértékét nem tagadhatjuk meg tőle ; de igenis csalatkoznánk, ha az önállást akár testileg akár lelkileg teljesnek, vagy teljesen elérhetőnek tartanánk. Szerkezetünkre ugyanis nem más, mint számtalan sajátszerv, önálló életet élő, sejtek tömege , melyek születnek , műszervekké alakulnak , működnek föntartásunkra , utódokat nemzenek s elhalnak , tőlünk nem mindenben függve — s mig az analysis utján nem tudnók meghatározni egyéniségünk mennyiségét, hasonló bajba esünk a synthesis utján, mert: egy műszer, egy sejt sem élhet csak egy perczig sem, ha tőle a külvilágból nyert tápfolyam vagy légfolyam elzáratik, s igy oly szoros egybefüggésben van vele, miszerint p. o. a légrészek némelyikét, melyeket beszívunk, úgy tekinthetjük, mint egyéniségünk tüstént lekötendő részecskéit — s melyeket kilehelünk, mint énünk elszálló részecskéit. Még gyorsabb az elsajátitás és túladás, még szorosabb az összefüggés a szellemi élet terén, hol egymásból táplálkozunk, a nélkül hogy éreznők ; — és : teljes önakarattal biró egyéniségnek mondhatjuk- e az embert, midőn ítéletét s meggyőződését tapasztalataiból merítve, követi mit ezek szerint „jónak“ vél? vagy midőn meggyőződése daczára cselekszik, csupán azért, hogy akaratszabadságát fitogtassa ?! Mint a sejtek egyéni élete a test közös életével, oly szoros öszhangzatban kell hogy legyen az önálló polgárok élete a nemzet közös életével, és nem az felel meg hivatásának, ki önmagát a közélettől függetlenné teszi, hanem az, ki annak ügyeit saját ügyeivé, annak életét saját életévé tette. Nem tudnók körvonalazni, hol kezdődik s végződik az egyéni és közélet kivált a szellemi tevékenységre nézve; de épen a szellemi közéletnek van egy éles határvonala, mely ennek egyéniségét, a nemzettestet szigorúan elkülönzi más nemzettestületektől , nemzetektől ; ez a közös nyelv. Lépést tart a nemzetek értelmi fejlődése nyelvük fejlődésével. Nagy közös munka a nemzeti nyelv, a közértelem fejlesztése, melyben részt vesz a haza minden polgára. Közös életet él a közös nyelvben egy nemzet minden egyénisége szellemileg, és ily közélet viszonyokra kell törekedniök az egyéniségeknek anyagilag, mert csupán igy lehet ép s erős a nemzettest. A közélet két fő tudománya: a statistica, mely ennek szellemi s anyagi adatait, tevékenysége mozzanatait, ennek eredményeit mérlegelve, tehát számokkal kifejezve adja elő; és az államgazdászat vagy közgazdászat, mely a statistica adataiból vezérelveket gyűjt nem csupán az anyagi, hanem a szellemi mozgalmak átnézete idomitása s vezénylése végett is. Ezek nélkül közéletet élni „öntudatosan“ nem lehet; az egyéniségek ügyeit a közügyekkel kapcsolatba hozni csak „ösztönszerűleg“ lehet, holott ösztönérzetünk, mint érintők, saját körén túl nem látva, legjobb szándékunk mellett is könnyen ellenes helyzetbe hozhat a köz- s így némileg saját érdekeinkkel is. Ily ellenes helyzete volt közéletünkhöz mér csak pár évtized előtt is számtalan, különben jószándéku hazánkfiainak, kik a közterhek viselésében nem osztozva s osztozni sem akarva, olyz elszigetelt életet éltek egyenkint, mint egy kiskirály sigy épen nem is érezhették a közös teendők súlyát—habár örömeikben részt vettek.Ezen visszás helyzetet megszüntették, de egyszersmind annyi kötelességet rótak reánk a közös terhek, hogy most ha ezeket kellően meg nem osztjuk, a munkához szokatlan kezek, vállak — egész osztályok, melyek hazánkban nemzetiségünk s közéletünk törzsét képezték, könnyen eltörpülhetnek vagy összeroskadhatnak. A jelen korszak tehát már oly átmeneti korszak, mely létszükségünkké teszi szellemi s anyagi tevékenységünk mozzanatainak szigorú észlelését, mérlegelését, a közélet tudományainak (sociális tudományok) tapasztalati adatokra alapítását ; létszükségül igényli az öntudatos öszhangzatos tevékenységet, miszerint minden mezőgazda, minden iparos, kereskedő, néptanító, ügyvéd, orvos stb. szóval, mindenki érzi, hogy egyéni élete a közélettel összefüggésben van, szem előtt tartsa azon adatokat, melyek a köztermelés, fogyasztás, egészségi állapot, erkölcsi magaviselet, növelés, kereskedés, pénzviszonyok stb. mozgalmait jelölik — és igyekezzék betölteni a hiányzó helyeket, irányokat — óvatosan visszavonulva a netalán túltömött, vagy túlburjánzó pályákról. A statistika adatai, a közgazdászat vezérelvei tehát nem annyira a kormányzók, mint a termelő és értékesbítő, a testi s lelki képzéssel foglalkozó osztályok számára hatnak. Nélkülözhetlenek ezek a kormányzáshoz, mert csupán ezek nyomán lehet kipuhatolni, minő intézmények, vállalatok, egyletek stb. legszükségesebbek , minő pályákra kell terelni, s melyektől kell visszatartani a millióm kezű tevékeny osztályokat. De méginkább nélkülözhetlenek ezen osztályokra nézve, mert szükség, hogy a tevékenység benső ösztönnel, meggyőződéssel párosuljon, és kellő eredményeket hozhasson; sőt a kormányzás is csupán akkor leend erőszak nélküli, könnyed és természetes, ha a kormányzottak önmaguk óvakodnak a tévutaktól, melyek talán pillanatnyi nyereményt, de később örökös kárt hagyhatnának a közéletre. Nélkülözhetlenek hazánkban, kivált azon osztályra nézve, mely ezelőtt családonkint elszigetelt életet élt a közös hazában, most azonban haladék nélkül kénytelen bealkalmazkodni a közélet viszonyaiba és pedig az anyagi termelő vagy értékesbitő pályákba, hogy léterét — és ha hajdani fényét nem — legalább műveltségét, melyhez senki sem juthat ingyen — ivadékról ivadékra föntarthassa. Nélkülözhetlenek azok haza minden polgáraira nézve, mert csupán ezek nyomán fejthetünk ki oly tevékenységet s vívhatunk ki oly eredményeket, minek kivívására Nyugateurópa népeit a folytonosan érezhető nyomor ösztönözte , és ezek hiánya — számítás nélküli boldog önelégültségünk, az „extra Hungáriam non est vita“ szavakkali áltatás stb. fő okai annak, hogy most teendőink rendkívül meggyűltek, a termelés , szétosztás , értékesítés , oktatás s a többi , minden pályáin. Ezekre nézve adnak útmutatást a közélet tudományai. Ezek nélkül öszhangzatos, öntudatos és eredménydús közéletet élnünk s Nyugateurópa népeivel és nemzeteivel egyenlő lépést tartanunk lehetlen, bár épen a közélet eme tudományaira nézve is még csak a kezdeményezés terén állunk. Kubínyi Lajos: Magyar borkereskedés La Platával. Lapunk múlt évi dec. 22 -i számában közöltük Bauer úrnak, az argentini köztársaság consulának egy levelét, mely szerint a Buenos Airesbe küldött magyar borok nagyon megnyerték az ottani fogyasztók tetszését, gyorsan és nagy áron keltek s a franczia borokat kiszorittatással fenyegették volna. Most azonban a „Pester Lloyd“ közöl egy Montevideóban kelt levelet, melyet Tugemann D. A. Scheiner Benjamin, Zahnsdorf G. és Végh Sándor ottani magyar kereskedő házak főnőkei intéztek egy itteni kereskedő Scheiner J. N. urhoz, mely levél a Bauer úréval nem egészen azonos értelemben szól, és melyet tájékozásul közlünk olvasóinkkal : Az itt letelepedett magyarok, így írnak az említettek, értesültek, hogy hazánkban mily illúziók uralkodtak azon eredményeket illetőleg, melyek a magyar boroknak argentini államokba való küldetése által állítólag elérettek. Az illetők sok évi tapasztalataik által támogatva, figyelmeztetik a közönséget, hogy óvakodjék minden ide tartozó merész üzérkedéstől, s ez óvást a tényleges keretkörülmények következő előadása által indokolják, mely valószinüleg arra fog szolgálni, hogy minden elhamarkodástól, mely csak érzékeny veszteséget okozhatna, visszatartsa a közönséget. Az itteni piacz borfogyasztása korlátolt. A La Plata államok összes fogyasztó közönsége, kivéve az argentini szövetség belső tartományait , melyek maguk számára elegendő bort termelnek , legfölebb 300,000—500,000 főre megy nőkkel és gyermekekkel együtt kik azonban legnagyobb részt a munkás osztályhoz tartoznak. A bizonytalan számú bennszülöttek, kik borral nem élnek, itt tekintetbe sem jönnek. E csekély népesség középszerű szükséglete tökéletesen fedeztetik a Franczia- és Spanyolországból évenként ide érkező 500 hajó által; ez országok borainak már csak azért is mindig előnyük lesz a magyar termelvénnyel szemben, mivel a fogyasztók ízlése hozzájuk szokott. Ily nagy borbehozatalt átalában lehetetlen volna huzamos ideig folytatni, ha a hajók nem találnának kárpótlást az ország olúsz termelvényeinek, mint bőr, gyapjú, faggyulat. visszaszállításában, a borkereskedésben gyakran szenvedett veszteségért. Ilyszerű összeköttetés azonban jelenleg Magyarországgal nem létezik, minélfogva magyar kereskedőkre nézve nem tanácsos, hogy ez országgal üzletbe bocsátkozzanak ha csak nem oly évben, midőn egyéb termelő országokban a szüret nagyon roszul fizet. Mindamellett azonban lehetne Magyarországból, korlátolt terjedelmű, de tartós és jövedelmes behozatali üzletet folytatni borokkal, ha ezek itt helyben alkalmas közbenjáró által állhatnának a piaczra, ki tökéletesen ez üzletnek szentelné magát és az itteni közönség bizalmát kinyerni igyekeznek becsületes eljárása által. A költségek felszámításában való szerénység emellett okvetlen szükséges, hogy az illető házak jó eredményt érhessenek el, mert megjegyzendő, hogy a költségek rendesen roppantul nagyitva számitatnak fel. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bóráéról: febr. 25. — 5% metalliques 71. 70. Nemzeti kölcsön 79.55. 1860-as sorsjegyek 91.25. Bankrészvény 773. — Hitelintéz. részv. 180.— Ezüst 118.— Londoni vált. 118.— Arany 5.70. Pest, febr. 25. Az időjárás jellege nem változott; a hőmérő reggel és estve 6 foknyi meleget mutatott.A Duna vízállása 8'100 fölött.A Duna jege megmozdult ugyan, de még meg nem indult, ma érkezett távirat szerint azonban Komárom, Újvidék és Vukovár alul már elmozdult; az esztergomi jég ma 8 órakor d. e. és Pozsonyban tegnap estve szinte indulni kezdett, de ismét megszilárdult. A Száva jege tegnap volt indulóban. Gabonapiaczunkon ma lanyha hangulat uralkodott ; a búza egyes esetekben a bejegyzettük áraknál olcsóbban volt kapható; rozs a bejegyzettük árakon bőven kínáltatott. A többi gabonanemű ára változatlan ugyan, de a forgalmuk igen csekély terjedelmű volt. Tőzsdénkén 200 mázsa, őszkor átadandó repczeolaj 21V4 ftjával kelt el. Értékpapírok közül Pannónia viszontbiztosítási 278 ft, és Sz. István bányarészvény 155 ftjával került eladás alá. Hivatalos értesítések kivonata (A „S—ny“ febr. 55-ki számából.) Árverés: Szathmárm. Cs.-Ujfalu, ingatlan vagyon, ápr. 25 r. 9 ó.; Pestm. Mogyoród, házastelek, mart. 22 d. e. 10 ó.; Arad, ingatlanok, máj. 23 d. e. 10 ó.; Szathmárm. Eger, ingatlan birtok, ápr. 11 d. e. 10 ó.; Zemplénin. Orosz-Poroba, nemesi birtok, mart. 23 r. 9 ó. Csőd: Fehérm. Alsó-Alap, Osváth János ellen, ápr. 7—9. g. Horváth László; Szent-Endre, Pukli György ellen, mart. 14—16. g. Küzdy Lajos; Zólyomm. Radvány, Michaelis Samu ellen, máj. 9—11. g. Pordon Dániel, Temesvár, Cichini József és Mayer J. A. ellen, ápr. 12—14 g. Popovics Zsigmond. Felhívás: Pest város tszke elé, Engel Herman, Dr. PUrstinger K. Schabata J. Weisz Gy. Mihályffy J., Pfeffelhoffer J. ,és Bay Sándor, mart. 7 r. 9 ó . Pozsonym. tkönyvi tszke elé, kik Brogyáni Biri vagyonára tulajdoni igényt tartanak, mart. 16. Somogyin, piszke elé Tölösy József, egy év alatt.