A Hon, 1864. február (2. évfolyam, 26-48. szám)

1864-02-26 / 46. szám

46-ik sz. Péntek, február 26. Előf­izetési díj : Postán küldve vagy Budapesten házhoz hordva Egy hónapra..................................1 frt 76 kr. 3 hónapra....................... . 5 frt 25 — 6 hónapra . . . . . . . . . 10 frt 50 — Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik ma, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik bekü­ldetni. Berkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7-dik szám, földszint. Szerkessiö Inkána: Országút 18-dik szá­m , 2-dik emelet. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Kiadó-hivatal, Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint. Második évfolyam* 1864. Beigratii si dij­i 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr Bélyegdij minden beiktatásért..... 30 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatá mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fe­l Az előfizetési díj a laptulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. N.­Várad . • N.­Becskerek. . . . Esztergom................... 6.00 Győr ..•••• Febr. 18-4.50;5 75-­45;8-502-75;2.802-18;2.243 60;8 90 Vácz ...... Febr- 21-4*40;5.003-60;3-652-80;2-902.15.2-20 S.50;3.60 Ó-Becse . • • • . Becs ind. 7.45. reggel 8'— este Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este Born. „ 12.12. délb. 12.61 éjjel Ers. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel EszJ. „ 2.28. d. u. 3.05 éjjel, Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. Pestről Czeglédre és vissza Pest indul 5.35. d. u. 6.25. reg.lCzegléd indul. 6.29. reg.6.31 est- Czegléd érk.8.09. este 9.07. reg.|Pest érkéz. 8.45. „ 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Oraviczára és vissza. Szeged ind. — 2.25 éjsz.12.15.d.u Czegléd érk.­—6.29. reg. 6 31 est Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Bécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. h. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pestre 6­­. 56 p. reggel. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza. Buda ind. 6.30 r. 5.15 d. u .„r­ . érk. 8.33 „ 7.20 este PrFeb’ind. 9.50 d.e.­­Szőny „ 1.30 d.e. — Győr „ 3.11 d.u. 6.35 r. Bruck „ 5.28 „ 7.54 „ Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u. ind. 7.45 r. 5.20 est. „ 9.21 d.e. 6.54 „ „ 11.(8 „ 9.5 „ „ 12.57 dél. - érk. 1.15 dél. •— — ind. 5.59 „ 7.10 r. Buda; érk. 8.2 est. 9.14d. Fehérvárról Kanizsára, Fragerhofba és vissza Fehérv. ind. 8.43 r. — — Pragerh. ind. 9.30 d. e. 10.55 e N.Kanisa „ 1.53 d. 10.10 est. N.­Kanisa „ 1.19 d.u. 5.22 Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 regi Fehérv. érk. 5.59 „ — Fragerhof, Gratz és vissza. Pragerhof ind.5.54 d. u. 5.39 r. .Gratz ind. 6.16 r. 6.81 d.u Gratz érk.8.45 est. 8.34 „[Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Bécs indul 7.— „ 5.26 B.-Ujhely­i. 9.10 d. e.7.35 Soprony érk. 10.33 „ 8.58 Mohács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács*­ ind. 1 ó. d.u. 4 d.u. [Üszög ind. 8. ó. r. 12.60 dél. Üszög érk. 3 ó. d.u. 6 ó. d. u. [Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 5.15 d.u. Bazin,, 8­41„ 18.41 d. 6.57 „ N.Sz.„10 36„2.20 d.u.8.50 est. Szer. é. 11.36 d. e.-----9.51 e. Pozs. é. 6 a. e. 10.10 r.7.30 e. Szered ind. 5.30 r. 2.50 d.u. N.-Szom. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.30 r.8 d. u.6 d.u. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést, személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font: 10 kr, kisebb 5 kr. Gyorsvonatok. Dltenések, menetek — járása. Bécs : Bruck Győr Szőny Sz.-Feh.­r érkéz. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz. 7.45 „ Nabresina „ 5.56 d. u. 6.26 r. Trieszt „ 6.45 est. 6.45 Nabresina „ 7.46 „ 7.48 Steinbrück„ 3.12 é. 3.12 d. u Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 vissza. es indul 6.30 reg. érkéz. 8. 1 Zágráb indul 8.16 „ Steinbrück érkéz. 10.60 d. e. 2 A gazdasági-, ipar-, kereskedelmi és közlekedési rovat szerkesztőjének lakása: Szervitatér, gr. Teleky-ház.l E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bécsi börső február Mén. Gabona-árak­ö­­z 1 vasúti­ Pestről Bécsbe és vissza. Alsó austriai mérő szerint. Súly, font szerint Leg­alant Közép l­eg­­magasb ároszt. ért. Basa bánsági . . . 86.87.38 .—— „ tiszamelláki es pesti 86.87.88 5.30 5.40 5.50 „ fehármegyei . . 85.86.87 5.15 5.35 5.40 „ bácskai .... 85.86 5.10 5.16— Rozs............................. 78.79.80 3.60 3.65 3­ 70 Árpa sörnek való . . . 68.69.72 3.10 3.15 3.25 „ takarmánynak 65.67.69 2.95 3.00 ao5 Zab.................... 42.44 2.20 2.25— Kukoricza.................... 80.82.85 3.55 8.60 3.65 » “j— 3.50 3.55— Bab ....— 5.20 5.30 5.60 Köles . . .— 3.50 3.60 3.70 Repcze ........................— 6.25— Hely Nap búzai rozst árpa1 ^ab­­kukor, árak osztrák értékben. N.­Kanizsa................... Febr. 20.4-40; — 2.90; -2.60; —2.00; —2 80; — Temesvár, . . . . Febr. 19-4.77 ;5.404.25; — 8.50; — 2.80; — 4 24; -Febr 16.4.70;5.00 3.60;8.701; 2.05;2.108 55;8.60 Febr. 20 5.10; — 5 20; — 2.85; — 2.50; — 4 30; -Febr. 20.4.50$4.803.50; — 3.00; — 8.80;2.404.00; — Febr. 16-5-40; —­ 4.00; — 2.60; — 4.50; — Mosony................... Febr­ 18.4»0;5.403.20;8.4l­2.70;3.002- S0;2.408.50.3­60 Pest ind. 9.55 d. e. 9.30 este. Észt, „ 12.14. délbe 11.48 é. É.Ujv.,, 1.50. d. u. 1.03 éjjel. Torn. „ 2.35. d. u. 1.51 éjjel. Pozs. „ 4.45. d. u. 4.08 éjjel. Bécs érk.6.33. este 6'— reg. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged , 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.55. d. e. Baziás ind.­­— 5.45 d. u. 5.10 r. Temesv. „ — 10.32 este. Czegléd indul 9.47 reg. Csaba „ 3.21 d. u. Arad érkéz. 6.27 dél u . Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába. Czeglédről Aradra és vissza. Arad indul 9.30 d. e. Csaba „ 12.6 „ Czegléd érkez.5.33 d.u. Czeglédről Pü­spök-l­adányra és vissza. Czegléd : indul 9.27 d. e. P.­Ladány ind. — 1.45 d. u. Szolnok „ 10.27 „ Szolnok „ ■— 4.44 d. u. P.-Ladány érkéz. 1.26 d. és Czegléd érkéz. — 5.41 d. u. Pü­spök-Ladányról Nagyváradra és vissza. P.-Ladány indul 1.58 d.u. M­. Várad indul — 16.6. d. N. Várad érkéz. 4.38 „ [P. Ladány érkéz.­­—12.48 dél. Püspök-Badányról Debreczenbe, Miskolczra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. Debreczen „ 3__ Tokaj „ 5.25 „ Miskolcz „ 7.29 e. Kassa érkez. 10.34 e. Kassa Miskolcz Tokaj „ Nyiregyh. „ Debreczen „ P. Ladány érkéz. indul -— 5.-— reg. „ -7.52 „ „ -— 9.35 d. e. * -10.83 „ -12.12 „ -12.48 * Saprony ind, 5.50 r. 2. — d. B.-Ujhely „ 7.25 „ 3.23 „ Bécs érk. 9.20 „ 5.24 „ Fragerhof, Nabresina , Tiest, Velencze és vissza Pragerh. ind. 9.25 e. 9.11 d.e. Velencze ind. 11.— d. e. 11. é, Steinbruck „ 11.53 e. 11.38 NabreBina „ 7.37 r. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 „ 2.15 „ Nabresina „ 8.8 „ 9.50 „ Velencze _ 3.6 d. u. 6.— r. Steinbrü­ckről, Zágrábba Steinbrück ind. 4,25 d. u. | Sziszek Államadósság. 5%-os nem. köles.­­50/°-es Metalliques 100 frtos „ kV/o-es „ „ Comp rentpapir 15 Jan. 1839. évi teljes „ Sept. ), >, ötödr. ,, ,, 1854. „ teljes „ Jan. 2. 1860. „ ,, „ Agg. 1. » » ötödr. „ , Az ausztriai bank záloglevelei. 6%-es 10 hóra szóló 100 frtos „ sorsolható 1Q6 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelez­vények. 5%-os magyarorsz. 100 frtos horvát „ erdélyi ,, Sorsjegyek ház. n. Hitelintézeti „ Apr. 1. Dunagőzhajózási „ Juli 1. Trieszti „ Jan. 1. Eszterházy hg „ Jul. 1. Salm 15. Pálffy Clary St. Genois Budai WindischgrStz Waldstein Keglevich 40 40 20 ) t 10 Jan. Jul. Jan. Sept. 15. Nov. 30. Febr. 1. Dec. 15, Dec. 1. Jul. 15. Máj. 1. Adott ár 79.30 71.40 63.26 18.26 139.50 136.75 88.25 91.25 92.10 101.75 89.75 72.00 99.50 88.00 73.75 74.50 71.00 L8.50 86.50 —.00 91.00 31.25 82.25 31.25 29.25 29.00 19.00 19.25 16.00 Tartott ár 79 40 71.50 63.50 18.75 140.00 137.25 89.50 91.35 92.20 102.25 90.00 72.50 100.— 88.50 Elsőbbségi kötvények, sztr. Lloyd Ham­vaspálya 275 frank Lomb.-velenczei 105 ftos 74 75 71 129 87 109 92 31 32, 31, 29, 29, 19. 19. 15. Részvények: Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény­­— — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 525 „ Dunagőzhajózás „ „ Festi lánczhid szaki vasút­llam „ Déli „ Nyugati „ Tiszai „ 20.5.50 frtos 500 frank 856 „ 210 „ 200 „ Váltók (3 hóra). Augsb. 100 dbnémetfr.SVa0/: Frankf. ,0­ 95. ,05. 8S Hamburg 100 bankmark 4 ‘/a‘/0 London 10 ft sterling 3 °/0 Párig 100 frank Pénznemek. Korona . . Császári arany 75 Reczés , Napoleond’or Orosz imperiale .... . . . Porosz pénztári utalvány 50i Ezüst Adott ár 89.50 120.25 120.00 178.90 772.00 654.00 220.00 430.00 385.00 176.20 194.50 248.00 131.50 147.00 101.00 101.00 89.80 118.75 46.90 16.55 5.72 5.72 9.56 9.78 1.79 118.60 Tartott ár 90.00 120.75 120.50 179.00 773.00 656.00 222.00 431.00 388.00 176.30 195.00 249.00 132.00 101.25 101.25 89.90 118.85 46.96 16.60 5.73 6.73 9.57 9.28 1.79% 119.00 ISL. magyar A befizet Utolsó jövedel­­­ett össz. mi összeg, frt frt ki értékpapírod Árfolyama. Értékállás. Adott ár Tartott ár — — — 5%%-os magyar záloglevél . . . 88.40 88.60 — — — 6/6-os­­ jövedékjegy . . 99.50 100 500 50 50 Festi keresk. bank részvény 665 670 60 100— „ takarékpénztár „ 1160 1180 — 25— budai „ „ 400 425 40— — ó-budai „ „ 100 105 525 32 12% Pestbudai lánczhid „ 388 890 1055 80„ alagút „ 70— 500 116— Pesti hengermalom „ 1100 1150 200 25— Kereskedelmi kamra épület „ 345— 300 38— Magy. biztositó társaság „ 435 440 200 24— Pannónia viszonbizt. társ. „ 276 278 1006 90 Sz. István kőszénbánya „ 155 160 1000— Pannónia gőzmalom „ 1290 1300 SdT Előfizethetni „H 6 N« martius—júniusi 4 havi folyamára 7 ftfcELl, martius — májusi % évre 5 ft 25 krral. A 993 EaC 03 XT<£ szerkesztősége. Az emberi tevékenység jelentékenyebb pályái és eredményei. (Befejezésül­) xx. A közélet és tudománya. Az emberi tevékenység egyenként és tömegekben csupán akkor fokozódik fel s hozhat kellő eredményeket, ha mozzana­tai figyelemmel észleltetnek, mérlegeltet­ek, s végre eme tapasztalati uton nyert vezérelvek nyomán öntudatosan alányit­tatnak és vezéreltetnek. Minden ember, minden nemzet bir bizonyos ösztönérzet­tel, mely óvja attól, mi szerkezetére köz­vetlenül bántólag hat, s kívánja, mi erre közvetlenül kedvező; —­igy , él és mozog, mielőtt tisztában volna i az élet és mozgás törvényeivel; ön lábon jár, küzd és fárad egy s más pályán, mielőtt tiszta fogalmak­kal bírna egyéni sajátságairól, tehetségei­ről, gyarlóságairól, igényeiről, kötelessé­geiről stb.kivált hozzátartozói, társai, hazá­ja s nemzete iránt.Ámde számtalanszor csa­lódunk saját érdekeinkre nézve, ha csupán ösztönérzetünkre hallgatunk, mert: az ér­zés nem számít, kötelességeket nem is­mer, nem látja, nem érti azt, mi érzéki kö­rén túl van, mi igen jótékony lehet, bár minő ijesztő alakban közeledik, s veszé­lyes lehet bárminő csábalakban integet magához, — így ellenes állásba hozhatja az egyéniségeket mindennel, mi egyénisé­gükön kívül esik, teljes önállásra és da­­czolásra készttheti a közélettel, a világgal, melynek pedig oly korlátolt részecskéje, hogy alig tudnák körvonalazni egyénisé­get, más egyéniségek vagy az őt övező világrész sérelme csorbítása nélkül. Minden egyéniség bir némi önállással, melyet bizonyos fokra emelni ösztönszerü nemes törekvés , de mértéken túl vinni nem szabad — legalább a közéletre néz­ve nem; mert a ki önmagát ettől teljesen függetlenné fogná tenni, az nem lenne más mint egy veszélyes szálka, egy al­kalmatlan kerek a közélet szervezetében vagy szerkezetében. Önállással, önaka­rattal bíró lénynek tartjuk az embert, s ennek némi mértékét nem tagadhatjuk meg tőle ; de igen­is csalatkoznánk, ha az ön­állást akár testileg akár lelkileg teljes­nek, vagy teljesen elérhetőnek tartanánk. Szerkezetünkre ugyanis nem más, mint számtalan sajátszerv, önálló életet élő, sejtek tömege , melyek születnek , mű­­szervekké alakulnak , működnek föntar­­tásunkra , utódokat nemzenek s elhal­nak , tőlünk nem mindenben függve — s m­ig az analysis utján nem tud­nók meghatározni egyéniségünk men­­­nyiségét, hasonló bajba esünk a synthe­sis utján, mert: egy műszer, egy sejt sem élhet csak egy perczig sem, ha tőle a kül­világból nyert tápfolyam vagy légfolyam elzáratik, s igy oly szoros egybefüggés­­ben van vele, miszerint p. o. a légrészek némelyikét, melyeket beszívunk, úgy te­kinthetjük, mint egyéniségünk tüstént le­kötendő részecskéit — s melyeket kilehe­lünk, mint énünk elszálló részecskéit. Még gyorsabb az elsajátitás és túladás, még szorosabb az összefüggés a szelle­mi élet terén, hol egymásból táplálko­zunk, a nélkül hogy éreznők ; — és : tel­jes önakarattal biró egyéniségnek mond­hatjuk- e az embert, midőn ítéletét s meg­győződését tapasztalataiból merítve, kö­veti mit ezek szerint „jónak“ vél? vagy midőn meggyőződése daczára cselekszik, csupán azért, hogy akaratszabadságát fitogtassa ?! Mint a sejtek egyéni élete a test közös életével, oly szoros öszhangzatban kell hogy legyen az önálló polgárok élete a nemzet közös életével, és nem az felel meg hivatásának, ki önmagát a közélettől füg­getlenné teszi, hanem az, ki annak ügyeit saját ügyeivé, annak életét saját életévé tette. Nem tudnók körvonalazni, hol kez­dődik s végződik az egyéni és köz­élet kivált a szellemi tevékenységre nézve; de épen a szellemi közéletnek van egy éles határvonala, mely ennek egyénisé­gét, a nemzettestet szigorúan elkülönzi más nemzettestületektől , nemzetektől ; ez a közös nyelv. Lépést tart a nemzetek értelmi fejlő­dése nyelvük fejlődésével. Nagy közös munka a nemzeti nyelv, a közértelem fejlesztése, melyben részt vesz a haza minden polgára. Közös életet él a közös nyelvben egy nemzet minden egyénisége szellemileg, és ily közélet viszonyokra kell törekedniök az egyéniségeknek anya­gilag, mert csupán igy lehet ép s erős a nemzettest. A közélet két fő tudománya: a statisti­­ca, mely ennek szellemi s anyagi adatait, tevékenysége mozzanatait, ennek ered­ményeit mérlegelve, tehát számokkal ki­fejezve adja elő; és az államgazdászat vagy közgazdászat, mely a statistica adataiból vezérelveket gyűjt nem csupán az anyagi, hanem a szellemi mozgalmak átnézete idomitása s vezénylése végett is. Ezek nélkül közéletet élni „öntudatosan“ nem lehet; az egyéniségek ügyeit a közügyek­kel kapcsolatba hozni csak „ösztönszerű­­leg“ lehet, holott ösztönérzetünk, mint érintők, saját körén túl nem látva, legjobb szándékunk mellett is könnyen ellenes helyzetbe hozhat a köz- s így némileg sa­ját érdekeinkkel is. Ily ellenes helyzete volt közéletünkhöz mé­r csak pár évtized előtt is számtalan, különben jószándéku hazánkfiainak, kik a közterhek viselésében nem osztozva s osztozni sem akarva, olyz elszigetelt életet éltek egyenkint, mint egy kiskirály sigy épen nem is érezhették a közös teendők sú­lyát—habár örömeikben részt vettek.Ezen visszás helyzetet megszüntették, de egy­szersmind annyi kötelességet rótak reánk a közös terhek, hogy most ha ezeket kel­lően meg nem osztjuk, a munkához szo­katlan kezek, vállak — egész osztályok, melyek hazánkban nemzetiségünk s köz­életünk törzsét képezték, könnyen eltör­pülhetnek vagy összeroskadhatnak. A je­len korszak tehát már oly átmeneti kor­szak, mely létszükségünkké teszi szellemi s anyagi tevékenységünk mozzanatainak szigorú észlelését, mérlegelését, a közélet tudományainak (sociális tudományok) tapasztalati adatokra alapítását ; lét­szükségül igényli az öntudatos öszhangza­­tos tevékenységet, miszerint minden me­zőgazda, minden iparos, kereskedő, nép­­tanító, ügyvéd, orvos stb. szóval, mindenki érzi, hogy egyéni élete a közélettel ös­sze­­függésben van, szem előtt tartsa azon ada­tokat, melyek a köztermelés, fogyasztás, egészségi állapot, erkölcsi magaviselet, növelés, kereskedés, pénzviszonyok stb. mozgalmait jelölik — és igyekezzék be­tölteni a hiányzó helyeket, irányokat — óvatosan visszavonulva a netalán túltö­­mött, vagy túlburjánzó pályákról. A statistika adatai, a közgazdászat ve­zérelvei tehát nem annyira a kormány­zók, mint a termelő és értékesbítő, a testi s lelki képzéssel foglalkozó osztályok számára h­atnak. Nélkü­lözhetlenek ezek a kormányzáshoz, mert csupán ezek nyo­mán lehet kipuhatolni, minő intézmények, vállalatok, egyletek stb. legszükségeseb­bek , minő pályákra kell terelni, s me­lyektől kell visszatartani a millióm kezű tevékeny osztályokat. De méginkább nél­­külözhetlenek ezen osztályokra nézve, mert szükség, hogy a tevékenység benső ösztönnel, meggyőződéssel párosuljon, és kellő eredményeket hozhasson; sőt a kor­mányzás is csupán akkor leend erőszak nélküli, könnyed és természetes, ha a kor­mányzottak önmaguk óvakodnak a tév­­utaktól, melyek talán pillanatnyi nye­reményt, de később örökös kárt hagy­hatnának a közéletre. Nélkü­lözhetlenek hazánkban, kivált azon osztályra nézve, mely ezelőtt családonkint elszigetelt éle­tet élt a közös hazában, most azonban ha­ladék nélkül kénytelen bealkalmazkodni a közélet viszonyaiba és pedig az anya­gi termelő vagy értékesbitő pályákba, hogy léterét — és ha hajdani fényét nem — legalább műveltségét, melyhez senki sem juthat ingyen — ivadékról ivadékra föntarthassa. Nélkü­lözhetlenek azok haza minden polgáraira nézve, mert csu­­­pán ezek nyomán fejthetünk ki oly tevé­kenységet s vívhatunk ki oly eredménye­ket, minek kivívására Nyugateurópa né­peit a folytonosan érezhető nyomor ösz­tönözte , és ezek hiánya — számítás nél­küli boldog önelégültségünk, az „extra Hungáriam non est vita“ szavakkali álta­tás stb. fő o­kai annak, hogy most teen­dőink rendkívül meggyűltek, a terme­lés , szétosztás , értékes­ítés , oktatás s a többi , minden pályáin. Ezekre nézve adnak útmutatást a közélet tudo­mányai. Ezek nélkül öszhangzatos, öntu­datos és eredménydús közéletet élnünk s Nyugateurópa népeivel és nemzeteivel egyenlő lépést tartanunk leh­etlen, bár épen a közélet eme tudományaira nézve is még csak a kezdeményezés terén ál­lunk. Kubínyi Lajos: Magy­ar borkereskedés La Platával. Lapunk múlt évi dec. 22 -i számában közöl­tük Bauer úrnak, az argentini köztársaság con­­sulának egy levelét, mely szerint a Buenos Ai­­resbe küldött magyar borok nagyon megnyer­ték az ottani fogyasztók tetszését, gyorsan és nagy áron keltek s a franczia borokat kiszorit­­tatással fenyegették volna. Most azonban a „Pester Lloyd“ közöl egy Montevideóban kelt levelet, melyet Tugemann D. A. Scheiner Ben­jamin, Zahnsdorf G­. és Végh Sándor ottani magyar kereskedő házak főnőkei intéztek egy itteni kereskedő Scheiner J. N. urhoz, mely le­vél a Bauer úréval nem egészen azonos értelem­ben szól, és melyet tájékozásul közlünk olva­sóinkkal : Az itt letelepedett magyarok, így írnak az említettek, értesültek, hogy hazánkban mily il­lúziók uralkodtak azon eredményeket illetőleg, melyek a magyar boroknak argentini államok­ba való küldetése által állítólag elérettek. Az illetők sok évi tapasztalataik által támogatva, figyelmeztetik a közönséget, hogy óvakodjék minden ide tartozó merész üzérkedéstől, s ez óvást a tényleges keretkörülmények követ­kező előadása által indokolják, mely valószinü­­leg arra fog szolgálni, hogy minden elhamarko­­dástól, mely csak érzékeny veszteséget okoz­hatna, visszatartsa a közönséget. Az itteni piacz borfogyasztása korlátolt. A La Plata államok összes fogyasztó közönsége, kivéve az argentini szövetség belső tartomá­nyait , melyek maguk számára elegendő bort termelnek , legfölebb 300,000—500,000 főre megy nőkkel és gyermekekkel együtt kik azonban legnagyobb részt a munkás osztályhoz tartoznak. A bizonytalan számú bennszülöttek, kik borral nem élnek, itt tekin­tetbe sem jönnek. E csekély népesség közép­szerű szükséglete tökéletesen fedeztetik a Franczia- és Spanyolországból évenként ide ér­kező 500 hajó által; ez országok borainak már csak azért is mindig előnyük lesz a magyar termelvén­nyel szemben, mivel a fogyasztók íz­lése hozzájuk szokott. Ily nagy borbehozatalt átalában lehetetlen volna huzamos ideig foly­tatni, ha a hajók nem találnának kárpótlást az ország olúsz termelvényeinek, mint bőr, gyapjú, fag­gyu­lat. visszaszállításában, a borkereske­­désben gyakran szenvedett veszteségért. Ily­szerű­ összeköttetés azonban jelenleg Magyar­­országgal nem létezik, minélfogva magyar kereskedőkre nézve nem tanácsos, hogy ez or­szággal üzletbe bocsátkozzanak ha csak nem oly évben, midőn egyéb termelő országokban a szüret nagyon roszul fizet. Mindamellett azonban lehetne Magyarország­ból, korlátolt terjedelmű, de tartós és jövedel­­mes behozatali üzletet folytatni borokkal, ha ezek itt helyben alkalmas közbenjáró által állh­­atnának a piaczra, ki tökéletesen ez üzletnek szentelné magát és az itteni közönség bizalmát kinyerni igyekeznek becsületes eljárása által. A költségek felszámításában való szerénység emellett okvetlen szükséges, hogy az illető há­zak jó eredményt érhessenek el, mert megjegy­zendő, hogy a költségek rendesen roppantul nagyitva számitatnak fel. Távirat. Távirati tudósítás a bécsi bór­áéról: febr. 25. — 5% metalliques 71. 70. Nemzeti kölcsön 79.55. 1860-as sors­jegyek 91.25. Bankrészvény 773. — Hi­telintéz. részv. 180.—­ Ezüst 118.— Londoni vált. 118.—­ Arany 5.70. Pest, febr. 25. Az időjárás jellege nem válto­zott; a hőmérő reggel és estve 6 foknyi meleget mutatott.A Duna vízállása 8'10­­0 fölött.A Duna jege megmozdult ugyan, de még meg nem in­dult, ma érkezett távirat szerint azonban Ko­márom, Újvidék és Vukovár alul már elmozdult; az esztergomi jég ma 8 órakor d. e. és Pozsony­ban tegnap estve szinte indulni kezdett, de is­mét megszilárdult. A Száva jege tegnap volt indulóban. Gabonapiaczunkon ma lanyha hangulat ural­kodott ; a búza egyes esetekben a bejegyzettük áraknál olcsóbban volt kapható; rozs a bejegy­zettük árakon bőven kínáltatott. A többi gabo­­nanemű ára változatlan ugyan, de a forgalmuk igen csekély terjedelmű volt. Tőzsdénkén 200 mázsa, őszkor átadandó rep­­czeolaj 21V4 ftjával kelt el. Értékpapírok közül Pannónia viszontbiztosítási 278 ft, és Sz. István bányarészvény 155 ftjával került eladás alá. Hivatalos értesítések kivonata (A „S—ny“ febr. 55-ki számából.) Árverés: Szathmárm. Cs.-Ujfalu, ingatlan vagyon, ápr. 25 r. 9 ó.; Pestm. Mogyoród, há­zastelek, mart. 22 d. e. 10 ó.; Arad, ingatlanok, máj. 23 d. e. 10 ó.; Szathmárm. Eger, ingatlan birtok, ápr. 11 d. e. 10 ó.; Zemplénin. Orosz-Po­­roba, nemesi birtok, mart. 23 r. 9 ó. Csőd: Fehérm. Alsó-Alap, Osváth János el­len, ápr. 7—9. g. Horváth László; Szent-Endre, Pukli György ellen, mart. 14—16. g. Küzdy Lajos; Zólyomm. Radvány, Michaelis Samu el­len, máj. 9—11. g. Pordon Dániel, Temesvár, Cichini József és Mayer J. A. ellen, ápr. 12—14 g. Popovics Zsigmond. Felhívás: Pest város tszke elé, Engel Herman, Dr. PUrstinger K. Schabata J. Weisz Gy. Mihályffy J., Pfeffelhoffer J. ,és Bay Sán­dor, mart. 7 r. 9 ó . Pozsonym. tkönyvi tszke elé, kik Brogyáni Biri vagyonára tulajdoni igényt tartanak, mart. 16. Somogyin, piszke elé Tölösy József, egy év alatt.

Next