A Hon, 1864. szeptember (2. évfolyam, 199-223. szám)
1864-09-29 / 222. szám
a tompább elme is fogékonnyá lesz az eléje táruló eszme iránt, s ha föl sem is fogja, legalább megérzi az iró czélzatát. Hogy az olvasó mindent épen annak, s épen úgy lásson, a minek és a mint az iró láttatni akarja, szükséges, hogy az iró behatoljon a lelki munkálkodás titkos műhelyébe, s lesse meg a rugókat, melyek érzelmeinket és gondolatainkat tudtunkon kívül megindítják s egy vagy más irányba terelik. Ez az ismeret képesíti aztán az irót, hogy kifejezéseit kellően megválogassa, minden szót csak a maga helyén használjon, s egyes képeket és ötleteket szintoly helyesen tudjon alkalmazni, mint elhagyni és föláldozni, ha még oly találó is a kép, s még oly elmés is az ötlet; szóval, ekkor képes az iró a színeket és árnyalatokat mind úgy egymáshoz mérsékelni, hogy valami öszhangzó egész kerekedik ki, s ez az öszhangzó egész lelkünkben azt a hatást idézi elő, mely az iró czélja. Ilyen iró Kölcsey, az ilyen iró pedig, tisztelt gyülekezet, nem csak az ő idejében volt ritkaság, de ritkaság minden időben. (Vége következik.) Hivatalos közlemények. A kassai cs. k. országos pénzügy-igazgatóság osztálya Guth János adóhivatali tisztet gyűjtő pénztári ideiglenes tisztté nevezte ki. Temesmegye főispáni helytartója Chrisztiaus Imre, r. a cs. k. megye törvényszéki segédet, árvaszéki előadóvá nevezte ki. A főméltóságu magyar királyi udvari kanczellária által 1864-ik évi augustus hó 24-én 15,104. szám alatt az ország összes törvényhatóságaihoz intézett, valamint 72,546. szám alatt a helytartótanács által minden római és görög katholikus püspökökkel tudatott kegyes udvari rendelet. Újabb időben eltérő nézetek merülvén föl az iránt, váljon az egyházi kegyúri jogból származó kötelezettségek birtokváltozás esetén az uj tulajdonosra már természetüknél fogva átszállanak-e, — minden lehető kétely eloszlatása nézetéből ezennel nyilvánittatik, miszerint ott, hol a kegyúri jog valamely ingatlan birtok tulajdonával összefüggésben áll, annak netaláni törvényszerű megszüntetéséig a megfelelő kötelezettség magával az illető ingatlan birtokkal válhatlanul, s ez annyira kapcsolatos, hogy annak hatálya a birtoklási s telekkönyvi állapotban történt változások által nem érintetvén, minden új tulajdonosra a jószággal együtt közvetlenül átszármazik. A magy. k. udv. kanczellária Podhradszky Mihály helyettes tanárt a szakolczai kir. algymnasiumnál, ugyanazon tanintézetnél valóságos gymnasiumi tanárrá nevezte ki. A Széchenyi- Kollonits-féle alapítvány jövedelmében 1846. óta felmerült tetemes szaporodás a f. év jul. hó 21-én 12063. szám alatt kelt kir. udvari rendelvény értelmében 63 főnyi évi éseménynyel összekötött 73 uj alapítványi segélydij alakítására lévén fordítandó , azon egyének nevei, kiknek ennek folytán az uj segélydijak és egy régebben fenálló 220 segélydij közül időközben megürült, összesen tehát 74 segélydij adományoztattak, a következők: Küzmös László, h. dorogi g. kath. iskolatanitó. Richter Ignácz, perkátai volt tanító. Lindenthal Ignácz, előszóLási tanító. Filler József, n.venyimi pusztai tanító. Boros Alajos, felemelt kántortanitó. Bellovits József, promontori tanító. Adána József, zámolyi tanító. .Klopfer József, borosjenői tanító. Farkas Gáspár, bodonyi kántortanitó és jegyző. Letovay Ferencz, monosbéü tanitó. Lőrincz István, hevesi tanitó. Luczi András, f. litkei tanitó. Mihályi István, derecskei volt tanitó, tarnaszt.-miklósi lakos. Párizsa József, nyíregyházi tanitó. Csobály Antal, h. böszörményi tanitó. Gájer György, f. bányai bányász. Lénárd Mátyás, tápió-szecsöi kántortanitó. Khorn Márton, kiérdemelt tanitó, aszári lakos. Kettner Vincze, budai egyházfi. Morász András, bajomi nyugdíjas tanitó. Rasztovich Mihály, tamási tanitó. Sipos János, pápai főelemi tanodai tanitó. Kutnyánszky József,hegyezdi tanitó. Csizmadia (Koczkás) József, kővágóőrsi tanitó. Réffy Ferencz, csényei tanitó. Schmal Ferencz, rohonczi tanitó. Gosztonyi János, aradi tanitó. Pintér József, mezőkomáromi tanitó. Tamasovich Gábor, szőnyi tanitó. Akkermann József, kiérdemelt tanitó, gyarmati lakos. Horváth Imre gosztonyi tanitó. Krajnik Ferencz, k. szebeni nyugalmazott tanitó. Ronkay János bolyi néptanító. Bendicsák József, regete-ruszkai tanitó. Dravetzki János, tepliczi tanitó. Kupetzky József, hobgardi tanitó. Gelhof Imre, müílenbachi tanitó. Béler Pál, menhardi tanitó. Bányik János, bruhóczi tanitó Hovanctz József, kaczvini tanitó és jegyző. Podhorszky Rudolf, sztankovári tanitó. Podhorszky József, lubodinai tanitó. Kmethy András, nagyfalvai tanitó és jegyző. Welser Ferdinand, nagyoroszi jegyző. Thuróczi Károly, poláczy kántortanitó. Hedervári János, littavai tanitó s jegyző. Rapp Lajos, kisgyarmati kántortanitó. Harnyai Antal, viszokai kántortanitó. Kutsera Ignácz, nyitrai főelemi tanodai tanitó. Zöldági Ferencz, szendehelyi kántortanitó. Hareznik Ferencz, mihalkovai tanitó. Dibusz József, mócsi tanitó. Machovits János, tapolcsányi tanitó. Thuray István, lévai tanitó. Kanka János pircsdi tanitó. Kobza György, diószegi iskolamester. Maszarovics József, nagysárói tanitó. Sztyelik József, alsópéli kántortanitó és jegyző. Barényi Antal, hugyaki tanitó. Kara József, ipolykeszi kántortanitó. Rák Balázs b.gyarmati kántortanitó. Dubovszky János, garamdamásdi tanitó. Szabó Ignácz, kőrösmezei tanitó. Tüzes János, árdánházi g. k. tanitó. Jeszenák György, parlyáni tanitó. Kraftsik József, illésfalvi tanitó. Ferkó János, velbachi tanitó. Schwarz Károly, felső-lapsi tanitó. Glosz János, tamásfalvi tanitó. Nagy János, sóóvári főelemi tanodai tanitó. Kosztrapszky András, széplaki kántortanitó. Schneider Márton, kiérdemelt poprádi tanitó. Tahy Imre, megyei utibiztos, harczarlucskai lakos. Kelt Budán, sept. 6-án 1864. A m. k. helytartótanácstól volt, midőn Észak büszke császára Nyugat kecses császárnője előtt mélyen meghajtá magát s az üdvözlésére nyújtott kezet tiszteletteljesen megcsókolta. A kölcsönös üdvözlés komoly volt és ünnepélyes, még a császárnő múltkori találkozása régi jó barátok viszontlátásához hasonlított. Miután az udvari személyzet be volt mutatva, a czár karját nyujtá a császárnőnek s elfogadó termébe vezette. Három negyednyi tartózkodás után elhagyta a czár a franczia császárnőt, ki vendégét az emeleti lépcsőzet aljáig kisérte s az erkélyről nézte távozását. Alig ment el a czár kocsija, István főherczeg fogata robogott elő, ki Audery altábornagy kíséretében tett félórai látogatást a császárnőnél, ezután a Nassaui hghez czimzett vendéglőben reggelizvén, azonnal visszament Schaumburgba. Külföld, Németország, Frankfurt, sept. 16. (Fejedelmi látogatások.) Az orosz császárnő holnap vagy holnapután fogadja a Schwalbachból Baden-Badenbe utazó franczia császárnét Darmstadtban. Nagyon valószínű, hogy Napoleon császár is Baden-Badenbe jön, s onnét rövid időre Arenenbergbe megy nejével ; bizonyos, hogy a császárné baden-badeni tartózkodása alatt több idegen fejedelem, köztök a porosz király is, kinek neje még ott van, oda érkezik, s hogy az orosz császárnő a jelen látogatást nizzai útjában Baden-Badenben vagy Arenenbergben viszonozni fogja. Mindezeket a legbensőbb körökben bizonyosoknak állítják. Olaszország Turin, sept. 24. (Szélcsend; miniszteri programm; költözési készületek.) Az osztrák félhiv. „Gén. Corr.“-nek írják: Turin csöndes ugyan, de a figyelmes szemlélő a vihart megelőző szélcsendet látja itt A tettpárt lázas tevékenységben van, mely kétségbeesett harczhoz hasonlít. Maga az udvar jobban aggódik,mint a helyzet után ítélve,szükséges.Már a király esetleges elutazása is szóban forgott.A nép ezt nem tudja,különben bizonyosan kitörne a vihar. A többi olasz nagyobb városokban is nyomasztó volt a szerződés hírének hatása. Lamarmora minisztériumának jelszava: „tízorás ragaszkodás a sept. 15-ki franczia-olasz szerződéshez.“ Az erre vonatkozó utasításokat a megyefőnökök már megkapták. — Párisi hírek szerint, Turinban már készülnek a bank- és vasútigazgatások áttételére Firenzébe; a kir. műkincseket a vasút szintén gyorsan átszállítja. Firenze megerősítésére a kormány 40 milliót fog kérni a parlamenttől. Francziaország, Páris, sept. 24. (Az Olaszország és Francziaország közötti egyezmény a legitimista és ultramontán körökben; Napoleon herczeg nézete ugyanarra vonatkozólag; a madridi hatás; — a minisztérium.)—A legitimista és ultramontán lapok nagy megdöbbenést színlelnek, hanem a párisi érsekről bizonyossággal állítják, hogy az egyezményről nem kedvezőtlenül nyilatkozott, aminek kétségkívül megvan a fontossága. Minden egyéb tekintetet mellőzve az tisztán áll, hogy a pápa mindaddig megtartja Rómát s a még birtokában levő tartományokat, amíg alattvalóival szemben képes lesz azokat tartani. Kid megtámadás ellen akár csak Olaszország, akár ezenkívüli hatalmak legyenek alatta értve, nem lehet tartani, hanem segítséget is várhatni, mivel az önkénytesek toborzásának színe alatt elegendő számmal lehet spanyol és osztrák katonákat Rómába juttatni, mely szám azonban Olaszországra nézve nem lehet fenyegető mennyiségű. Hogy saját alattvalóinak szeretetét s ragaszkodását is benyerje a pápa, hihetőleg még más eszközökre is lesz szüksége. Olaszország, mely minden kültámadástól távol érzendi magát, jóval alább szállíthatja csapatai számát, ami tetemes költségkíméléssel járna. Napoleon hg Pranginből azt irta barátainak, hogy a sept. 15 -i egyezmény elfogadása mellett legyenek. De la Ronciere le Noury tengernaggyal a császár huzamosan értekezett mielőtt Pranginbe elutazott volna. A „Köln. Zig“-nak távirják,hogy a szent atya egybehitta a bibornokok collegiumát, Drouin de Lhuys sürgönyét közlendő velük. Madridban leverőleg hatott az egyezmény híre; a királynő az esemény első hírét vévén táviratta a pápának, hogy külön küldöttet inditana hozzá sajátkezű levelével. Az olasz minisztérium visszalépését itt helyesleni látszanak, itt a minisztereket mind hivatásuknak megfelelni képtelen embereknek tartották. Páris, sept. 25. (A franczia-olasz egyezmény; a császárnő Schwaibachban.) A „Monde,a „Union“ és a „Gazette de France“ a legitimitás és egyház lapjai folytatják poleiitájukat a franczia-olasz politika ellen s egyik a másikat törekszik meghaladni annak bizonyításával, mily nagy veszély és szégyen háramlik ezen, szövege szerint még nem ismert szerződésből Francziaországra. A „Monde“ megütközéssel kérdi, szabad-e ugyanazon Piemontot, mely a villafrancai kötést megszegte, az egyházi javak őréül fölállítani. Hogy valaki jogtalan birtokosa legyen egy fejedelem birodalma nagy részének és hivatalos védője egyidőben annak, mit meghagyni kegyeskedtek, ez a „Monde“ szerint oly ellenmondás, melynek megoldására a „Constit.“ elmeéléhez kell fordulnia.A „Gazette de France“ arra szorítkozik, hogy Olaszország őszinteségét gúnyolja, s a többi lapból a hason nézeteket egybegyűjti. A „Jour des Debats“ a „Constitutionnel“ második czikkével még nem látja elenyészettnek a sept. 15-i szerződésből származó nehézségeket. Igaz, hogy az egyezmény egy részének valósítása csupán Olasz- és Francziaországtól függő, mások ellenben a római szék jóváhagyását is igénylik. A római államadósság fölosztása fölött például okvetlenül szükséges az alkudozás Róma és Turin között, s nagy kérdés, azon hangulatban lesz-e a római curia, hogy Turinnal ily alkudozásokba bocsátkozzék. A „J. d. Deb.“ azt is hiszi, hogy a franczia-olasz szerződés legközelebbi következménye a bécsi conferentia menetének gyorsítása leend. — A „Memorial Diplomatique“ a császár schwalbachi útját emlegeti anélkül, hogy megczáfolná; csak abban kételkedik, hogy a császár ily későn meglátogassa Arenenberget. A császárné, hogy incognitoban maradhasson, nem megy Wiesbadenbe, különben az illem szabályai megkívánnák, hogy az uralkodó herczeg nejét meglátogassa. Ugyanez okból nem megy Baden felé sem, hol a porosz királynőt kellene meglátogatnia. Oct elejéig Schwalbachban marad s akkor Compiegnebe megy. — Schwalbachban a franczia császárnő csak szerdán reggel értesült a czár látogatásáról s 10ra órakor már megérkezett. A császár — mint az „A. B.“ levelezője írja — igen jó kedvben az „Alleesalnál“ szállott meg, hol a fürdői zenekar az orosz hymnussal fogadta. Rövid óranegyed után átöltözködött a czár s Adlerberg gróffal kocsira ült, hogy a császárnő látogatására menjen. Polgári öltözetben a becsületrend nagykeresztjének szalagjával ment oda. A császárné udv. személyzetével lakása előcsarnokában fogadta.Jelentékeny pillanat Esti posta, Bécs, sept. 27. (Clarendon lord küldetése.) Clarendon lord, bár kétszer beszélt Reehberg gróffal, mégis kétlik, hogy hivatalos küldetésben volna itt. Ezért azonban küldetése semmit sem veszt lntosságából, amit az általa szőnyegre hozott tárga is bizonyít. Közeledési kísérlet forog szóban Anglia és Ausztria között. Clarendon ugyan nem tagadja, hogy Róma és Velencze semmit sem várhat Angliától, e hatalom azonban nem közönyöl azon lehetőség irányában, hogy az olasz királyi ház ősi birtokai Francziaország terjeszkedési vágyának áldozatul essenek. Clarendon ma oly szerepet visel, mint Cowley lord 1859-ben. Úgy látszik, rá akarja bírni Ausztriát, hogy az olasz-franczia egyezmény tárgyában alkudozásokba bocsátkozzék. Eddig Párisból ezen okmány nem közöltetett,mely mulasztás itt keserű érzelemmel fogadtatik. Kedvezőtlen jelnek tekintik ezt, s a helyzet is folyvást komoly. A kölni lap közleményét, hogy Ausztria a mellékági örökségről Olaszországban mondjon le s Olaszországot ismerje el, úgy tekintik mint egy könnyű áradat keletkezését. A tiltakozás Fiorencznek fővárossá emeltetése ellen elmarad, de Olaszország elismerésének terve tagadtatik.“ (P. Lloyd.) Berlin, sept. 26. (Ausztria és a franczia-olasz egyezmény.) A miniszteri „Nordd. Alig. Zig“ tudomásul veszi a „France“ fenyegető czikkét Ausztria ellen, s kiemeli azon helyet, melyben az olasz főváros megváltoztatása Ausztria katonai rendszabályai által indokoltatik. Ezután megjegyzi a porosz félhivatalos lap : „A Duna melletti lapokra hagyjuk a választ az osztrák politika ezen megtámadása tárgyában, habár elismerjük, hogy Ausztria ily gyanúra okot nem szolgáltatott. Nem Bécsben, hanem Turinban változtatók meg önkényesen azon alapot, melyen a zürichi béke nyugodott. Turinban folytatják máig is az izgatásokat, melyek Ausztria katonai rendszabályainak alkalmazását a határszéleken előidézők. Tehát a „France“ ne Bécsbe, hanem Turinba intézze szemrehányásait. Berlin, September 26. (Poroszország szabadkozik az austriai szövetség következményeitől.) A kormánykörökben nyomatékosan ismétlik, hogy a három északi hatalom között semmi egyezmény sem köttetett. Még a herczegségnek végérvényes kormányzása tekintetében sincs egyetértés, hanem csak esetről esetre veszik az ügyet tanácskozás alá. Oly conventio, mely katonai actiók bekövetkezését foglalná magában, a mesék országába tartozik. Egy ilyen magas egyéniség a berlini udvarnál, utalva a krimi és olaszországi háború példájára, nyilvánító, hogy az ily háborúkba avatkozás nem tartozik a porosz királyi ház politikájához. Hozzáteszik, hogy ha Austria Francziaországgal hadba keverednék, Poroszország nem szándékozik abban részt venni. Turin, sept. 23. (A király hangulata: egy angol diplomata a zavargó tömeg között.) A király visszautasitólag fogadta a syndicus kérelmét s kijelenti, hogy a zavargások után most már annál könnyebben válik meg Turintól. Lamarmora nagy sietséggel ment vissza. Azt hallani, hogy a parlament Milanóba fog összehivatni. A „Diritto“ írja, hogy Granville 1. Angolország egyik legkitűnőbb diplomatája szerdán este a lődözéskor a néptömeg között volt a palota téren. Turin, sept. 24. (A zavargás elnyomva; a parlament; az uj ministerium; a pápai kormány hangulata; a Coenfiu; az elesettek eltakarítása.) A „Botsch.“-nek írják: A zavargások már elnyomattak, melyik, tekintve a néphangulat izgatottságát, máig is tartanának, ha Turin nem volna annyira elárasztva katonasággal, hogy egy nagy laktanyához hasonlítható. Ezen zavargások siettető befolyással lehetnek az eseményekre . Máris hallani, hogy a kormányszék átköltözése nagy sietséggel fog végrehajtatni, hogy a parlament már nem Turinban tartja legközelebbi ülésszakát. Lamarmora Savoyában volt, midőn a király hivatali Rivoli palotájába ment, hogy minél előbb találkozhassék a tábornokkal. Az új minisztériumba Ratazzi is be fog lépni, többi tagjairól még nem tudni bizonyosat. Az egyezmény tartalmáról azt hallani, hogy a pápa hadseregét csak római állampolgárokból és katholikusokból van megengedve toborzani. Rómában teljes megnyugvás tapasztalható; minden aggodalom nélkül folynak a napi dolgok : például a Kuza leggel kötendő concordatum feletti alkudozás, meg a Coen fiú ügyében váltott sürgönyözés. Ezen fiú a megkeresztelendők intézetében neveltetik ; a papok tagadják hogy szülei reklamálták volna. De hát miért utasittattak ki Rómából? Valószinüleg holnap fognak az elesettek eltemettetni. A 27. ezredből alezredes is meghalt sept.21-én kapott sebeiben. Szerencse, hogy a nemzetőrség egészen távol tartózkodott az összeütközés színhelyétől, mert különben még sokkal több vér folyt volna, várják. A király mintegy két hétig fog ott időzni. Bismark később fog a király után Baden-Badenbe menni. Mégis úgy látszik, hogy el lenne határozva Vilmos királynak Napóleon császárrali találkozása. Sándor cár ma éjjel Darmstadtba utazik, és nejét téli szállására Nizzába kiséri ; három hét múlva Pétervárra visszautaztában ismét meglátogatja Berlint a czár. A trónörökös alig Kopenhágába utazott. Stieglitz báró ma Pétervárra érkezett s holnap a czárhoz megy. A nassaui meghatalmazottat holnapra várják ide. A „Kreutzig“ folytonosan reactionarius belügyi intézkedéseket sürget. Ma ismét elbocsátottak egy lengyelügyi vádlottat. Berlin, sept. 27. A vámkonferenczia ma ülést tartott. Bajorország és Würtemberg hihetőleg követendik Nassau csatlakozását. Eulenberg miniszter megérkezett Siléziából. Itt tagadják, hogy Poroszország és Ausztria a szövetségnél indítványozni akarják, miszerint Oldenburg jogigényei indokolását mielőbb előterjessze. München, sept. 26. (Éjjel.) A Bajorország és Würtemberg közt tartott legújabb tárgyalások azt eredményezték volna, hogy mindkét állam még oct. 1-je előtt az újonnan alakult vámegylethez fog csatlakozni. Hamburg, sept. 26. Falkenstein tábornok megbüntette a jütlandi fogházakból a dán hatóságokhoz tett szolgálati jelentésekért az illetőket. Hamburg, sept. 27. Gablencz altábornagy ma a főhadiszállásra utazott. Az „Alton, Mercur“ hiteles tudósítások után jelenti, hogy a Jütlandban megszüntetett posta- és távirda-állomások legközelebb ismét helyreállíttatnak. A már hazájába Kölnbe elutazott jütlandi távirda-főnök táviratilag visszahivatott. A „Schleswig-Holstein Zig“ közli: Porosz részről gyors erődítési munkálatok rendeltettek el Assenben, melyek vezetése Lehrmann táborkari geographra bízatott. Kopenhága, sept. 26. Azt hiszik, hogy a közelebbi reichsrathi ülésszak a demokrata „parasztok baráti“ skandináv izgatásában fog kitűnni. Páris, sept. 26. Az orosz czárnét Nizzába várják, azt hiszik, hogy Napoleon császár a czárnét ott meglátogatja. Budberg orosz követ és Groltz porosz követ ide érkeztek. Krisztina spanyol királyné Spanyolországba utazott. Páris, sept. 27. Az orosz czárnő, ki a telet Firenzében akarta tölteni, az olaszfranczia szerződés által változott viszonyok folytán Nizzába megy. Mária nagyhívő, az orosz cár nővére, tegnap ide érkezett. Milano, sept. 27. A „Perseveranzanak“ írják Turinból: Azt mondják, Sella, tekintettel a lombardiai hangulatra, visszautasította a belügyi tárczát. Lanza is visszavonult volna. A nápolyi, firenzei és genuai főnökök beadták lemondásukat. Ricasoli Turinba érkezett s Lamarmora tetszése szerinti tárczával kinálta meg. London, sept. 26. Az Egyesült-államok Bécsben levő meghatalmazottja jelentése szerint az amerikai lapok közük, hogy Bismark a Main-vonal politikájának kivitelére vonatkozó tervét előterjesztette, mely szerint Németország két részre osztatnék : protestáns és katholikusra. A porosz király Éjszak-Németország és az osztrák császár Dél-Németország császárja lenne. Hogy e terv részére Európa beleegyezése megnyeressék, Francziaország a Rajna balpartját, Olaszország Velenczét és Oroszország egy darab Lengyelországot nyernének. Táviratok, Prága, sept. 27. Winkler Ferenczet, a fölfüggesztett „Boleslawon“ volt szerkesztőjét ma zárt végtárgyalás utján a közbüntetőtörvény 63 és 64-ik .§. ellen vétkesnek találták és öt hónapi, böjttel sulyositott börtönre, valamint 600 ft biztosítékvesztésre ítélték. Berlin, sept. 26. A király a királyné születésünnepére szerdán este Baden-Badenbe utazik. Hohenzollern herczeget oda Újdonságok. Pest, sept. 28. — (Józsefes. kir. főherczeg ö fensége) hir szerint, hadcsapatparancsnoknak Linzbe neveztetik ki, hol 30 szobából álló lakás béreltetett ki számára. — (Jótékony előadások jövedelme.) Az abonyi műkedvelő-társulat hat előadása Antos János nyilvános számadása szerint a szegények javára 341 ft 96 krt jövedelmezett. Ez összeg betegek ápolására és a kórház tőkéjének gyarapítására lesz fölhasználva. ” (Jótékony czélú hangverseny az egri érsek tiszteletére.) Nyíregyházán, mint a „P. Naplódnak onnét írják, a városba érkezett közszeretetű egri érsek tiszteletére jótékony czélu hangversenyt rendeztek, melyre az érsek nemcsak megjelent de mind végigjelen volt s elmenetelekor szívélyes éljenekkel üdvözöltetett. — (Kitüntetés.) Reményi Edét porosz király ő felsége a művészetek és tudományok számára alapított nagy arany éremmel díszítette föl. — (A „Kisfaludy-társaság" gyűlése.) A Kisfaludy-társaság f. hó 28-án tartott gyűlésén Arany János igazgató azon levelet mutatta be, mely a társulatot a szatmári Kölcsey-Ünnepre meghivá; a társaság sajnálkozva értesült, hogy a meghívó levél részint hiányos, részint nem közvetlen czimezés folytán, némileg későn jutott a társaság kezei közé, midőn — különben is szünidőt tartván — az ünnepélyen való képviseltetése iránt nem intézkedhetett úgy, a mint óhajtotta volna. A Kisfaludy-társaság kijelenti, hogy hasonló hazai ünnepek megülésében mindenkor tevékeny részt óhajt venni, egyedül azt kérvén, hogy az illető ünnepek ► rvéröl mindig idejekorán tudósittassék. Torma Károly ur Csicsó-Kereszturról Kisfaludy Sándornak egy 1796-ban sajátkezüleg irt levelét küldése. A társaság meleg köszönettel fogadta a becses kéziratot, melyet levéltárában fog megőrzeni. A Shakespeare kiadásban „Titus Andronicus“ fordítása Lévai Józseftől, úgy „VlaIdik Henrik“ és „Macbeth“ fordítása Szász Károlytól véglegesen elfogadtattak. Csalomja ar Shakespeare „János király“a első felvonásának forditását azon óhajtással küldé be, hogy a társaság nyilatkozzék: váljon kivánatos-e, hogy az egész drámát is lefordítsa. A lefordított első felvonás véleményadás végett Arany János igazgató urnak adatott át. Az „Erdészeti Lapok IX. füzete a könyvtár számára köszönettel fogadtatott. — A Kisfaludy-társaság újabban választott tagjai felszólittatnak, hogy székfoglalójukat mielőbb tartsék meg. A társaság a jövő nagygyűlés előterjesztésével foglalkozván, örvendve értesült Lévay József és Tóth Lőrincz tagok készségéről, kik közül az első Kazinczy Gábor, az utóbbi Fáy András fölött fog emlékbeszédet tartani. Pest, sept. 28. 1864. Tóth Kálmán, segédtitoknok. — (Érdekes emlékiratok.) Mint a „Főv. Lap.“ Írja, Jósika Miklós báró jelnleg „Emlékiratain“ dolgozik, melyek első kötete nemsokára Heckenastnál fog megjelenni. A munka elejét, mely előrajza az egésznek, a „Főv. Lap“ hozandja. *#(„Házi kincstár.“) Megjelent a „Házi kincstár“, protestáns családi lapnak előfizetési felszólítása ; f. év octóberén túl a „Házi kincstár“ vezetését Gyárfás Ferencz veszi át s uj évtől kezdve hetenkint fog megjelenni s ára lesz 3 ft egy egész évre; kik pedig most octobertől járatják, azok decemberben fizetnek 2 forintot, melyért is aztán kapni fogják a lapot uj évtől még egy fél évig. Hisszük, hogy a magyarországi és erdélyi protestánsok kellőleg értelmezendik az előfizetési felhívás következő sorait: „Mi protestánsok — mind a felhívás — vallásos hitünk és egyházi alkotmányunknál fogva magunk vagyunk erkölcsi életünk teremtői és nevelői. — S mégis az összes protestáns népnek a magyar korona birtokán alig van egy vallásos népközlönye ..• A mi nézetünk szerint is annál nagyobb szükség, mivel a protestáns egyház szervezetében a világi rend épen oly tényező, mint a papi. Közelebbről is tanúi valánk a marosi egyházban történt zavaroknak, melyek inkább helytelen izgatások következései valának. — Egy vallásos közlöny ilyenkor nagy szolgálatot tehetne. A haza több helyén épen most van szőnyegen a papi választás ujabb rendezése ; ez teljesen a nép egyházi jogának kérdése. Egy higgadtan szerkesztett vallásos népközlöny sok önérdekü és idegen izgatásnak elejét veheti. Ezen felül, iskolák, közérzoványosok állítása s több száz meg száz mozzanatai a hazai, egyházi és vallásos életnek sokkal sikeresben gyarapulandnak az átérzés és meggyőződés nemes indulata által. A vallásos népközlönyök elterjedését a vallásosság mellett még a hazai közmiveltség is javasolja. A lelki atyák és közoktatók egyik nagy érdeme, ha a népet, munkától üres óráikban, lassan lassan olvasásra édesgetik : gutta cavat lapidem non vised saepe cadendo; mert mint az előfizetési felszólítás is érinti „a vallás és nevelés,egyedüli véve egy boldogabb jövőnek“. Említi továbbá az előfizetési felszólíts, miként „az idők szerint, a kaik. kufelekezet nagy erőfeszítéssel számos társulatot állított, lapokat, füzeteket ad ki, bement az iparos műhelyébe, leereszkedett a legszegényebb magyar ember gunybójáig ... mi protestánsok is sok nehéz áldozatot hoztunk egyházi életünk és a közműveltségnek, de egy vallásos népközlöny alapítását az eléhaladt világműveltség, saját életünk fejlesztése mulhatlan kövességünkké teszik.“ A vallásos népközlönynek terjesztése annál nagyobb szükségesség, mivel csakugyan általános igazság az, hogy „különösen az úgynevezett leányegyházakban a szegény, magára hagyatott népnek alig van alkalma máskor, mint a szent ünnepeken hallani egy pár épületes szót a polgári társaság, és az emberi élet nemesebb kötelességeiről.“ — (A román népművelő egylet közgyűlése.) A román népművelő egylet a jövő hó 25-én tartja közgyűlését Aradon. — (A zenészet tanításával foglalkozó egyének képességének megvizsgálása.) Mint a „P. Napló“ írja, tervben van, hogy a zenészet tanításával foglalkozó egyének képességük igazolhatása végett szakértő bizottmányok által megvizsgáltatnának és az eredményhez képest képességi bizonyítványokkal elláttatnának, mint ez más koronatartományokban már szokásban van. Ennek folytán a főméltóságu magyar kir udv. kanczellária utján, az oktatásügyi tanácsnak fentebb érintett véleménye Pest város tanácsával oly felhivás mellett közöltetett,hogy az abban kifejtett elvek figyelembe vétele mellett a városban létező zenészeti tekintélyek, különösen pedig a budapesti zeneegylet meghallgatása mellett véleményesen nyilatkozzék az iránt, vajjon a tervezett vizsgáló bizottmányok felállítása czélszerű lenne-e Magyarországra nézve is. (A magyar gazdasszonyok egylete által rendezett ez évi kiállítás.) A magyar gazdasszonyok egylete által rendezett ez évi kiállítás a jövő hó 3-án d. e. 9 órakor nyittatik meg s tart oct. 10-ig bezárólag. Helyiség a „Köztelek.“ — (A Kaposvárott tartandó gymnasiumi ünnepély programmja.) A f. évi oct. hó 5-én Kaposvárott tartandó gymnasiumi ünnepélyre, következő programra állapíttatott meg: d. e. 9 órakor rövid ideig tartó igazgató választmányi, gyűlés 10 óra előtt kevéssel találkozás, ismerkedés a gymnasium épületében, honnét 10 órakor mozsárlövések közt bevonulás isteni tiszteletre. A templomból a gymnasium épületéhez vonul vissza ünnepélyes rendben a gyülekezet, hol Somssich Pál beszédet tart, előadván a gymnasium történetét 1812-től fogva mai napig. — Délután 1 órakor Tóth J. fogadójában 300 terítékre ebéd, mely mellett a felköszöntések hihetőleg nem fognak hiányzani. Estve ugyan e fogadóban vigalom. Ugyan e napra megjelenik a gymnasium története egy füzetben, Roboztól; e füzet magában foglalván az adakozók névsorát is. —(Ujfürdő# a sétatér nagyobbítása Füreden.) Füredről írják a „P.Napló“-nak, hogy a sétatér nagyobbításának munkálatához már hozzá fogtak, valamint az uj hideg fürdők készítéséhez is. A terveket már meghozatták. A velenczei, trieszti és egy hazai terv egyesítéséből alakítják az uj fürdőt. — (Nagy zivatar.) Robicson e hó 22-kén *