A Hon, 1864. december (2. évfolyam, 275-299. szám)

1864-12-07 / 280. szám

280-ik sz. Szerda, december 1 . Előfizetési díj: Pistin küld.70 Yagy Budapesten házhoz hordva E­y hónapra...............................1 fit 76 kr. 6 hónapra....................................5 fit 26 — 3 hónapra....................................10 fit 50 — Az előfizetés az év folytán minden h­ó napban, megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számittatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferenczi­ek tere 7-lik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország út 1- ik szám, 2-dik emelet. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP Második évfolyam, 1864. Beigtatási dij : 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 80 kr. Terjedelmes hirdetések töb­bszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesz­tőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar- ,kereskedelmi és közleke­dés­ rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közle­mény a szerkesztőséghez intézendő. Bár mentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bépsből Pestre 61­, órakor reggel. Pestről-Míh­ácsra 6 órakor reggel. Pest- Xiaxéb- Zimony. Hétfőn,szerdán, szombaton 6 ó.r. Pest -B­ouitolatinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó. r. kö­­zöns. hajó szerdán 6 ó. r. S^iar­nj­-Konstan­tinápoly csütörtökön virradatkor, t­ázias- Kői.stantinápoly gyorshajó kedden és szom­baton ÖV. ó. reg., közönséges hajó csütörtökön d. e. OrAOVft-Komtantinápoly pénteken délben. Fölfelé: Pest -B­ács 6 órakor est­ve, tokára i est 8 ó. estve. Almony-E­szék-Pest hétfőn, szerdán, szomb. 2 ó. reg. Orsova-Pest pé­nteken reggel. Dalsor-Pest gyorsh­. pont. 10 ó. r., közöns. hajó hétfőn­­. Sac­ged-Zimmony szerdán reggel. eay-Bregita vasárnap délelőtt. Aalszék­-Zimony hétfőn és csütörtökön reg­gel. Aimony-Sziszek vasér­nap és csütörtökön délben. Legrád-Es­­ék szombaton 2 ó. d. u. Bazek-l­égrád kedven 3 órakor reggel. Pest vnd. 9.55 Észt. „ 12.14. E.Ujv.„ 1.50. Torn. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bács árk,6.33. . 9.27 r. . 10.27 r. .1.20 d. u. Bécs vnd. 7.45. reggel 8­— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Bora. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. n. 3.05 éjjel. Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. Pestről Czeglédre és vissza. . . . 6.25. reg.iCzegléd .... 6.31 este . . . 9.07. reg.­Pest ...... 8.37 est­ Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Graviczára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Tem­esv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.66. d. e. Baziás ind. — 5.46 d. u. 6.10 r. Temesv.­r — 10.82 este. P.­Ladány ind.—1.45 d. 12.86e­ Szolnok­­ —4.44 d.u.4.43 r. Czegléd érkéz. — 5.41 e. 5.54 r Püspök-ladányról Nagyváradra és vissza. P.­Ladány indul 1.53 d.u. ] N. Várad indul . . 10.6 d. e. N. Várad érkéz. 4.3­1 „­­P. Ladány érk. . . 12.48 déli Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Pécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. h. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pistre 6 ó. 56 p. reggel. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza ind. 7.45 r. 5.20 est­ * 9.21 d.e. 6.64 , . 11-38 „ 9.5 „ „ 12.57 dél. — érk. 4.15 dél.------­ ’ ind. 5.59 „ 7.10 r. érk. 8.2 est. 9.14d. e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43r. — N.Kanisa „ 1.53 d.10. 10 est. Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.-Feb Pragerh. ind. 9.30 d. e. 10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d. u. 5.22 r. Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 reg. Fehérv. érk. 5.59 „ — — Pnbgerhof, Gratz és viruasa. Pragerhof ind.6.54 d. u. 6.89 r.Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. Grate érk.8.45 est. 8.34 B|Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Pragerhof, Nabresina , Tiest, Velencze és vissza. ftagerh, ind. 9.25 e. 9.11 d.e. Velencze ind 11.— ,j. e> n. é. “*einbruck „ 11.53 e. 11.38 „ TMabresina „ 7.37 r. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 * 2.15 „ Nabreeina „ 8.8 „ 9.50 „ 3.6 d. u. 6.'— r. Velencze Nabresina „ 5.56 ^ n-ß.26 r. Trieszt „ 6.46 est> 6.46 „ Nabresina n 7.46 7,48 „ StelnbrÜck- 3.12 é. 3.12 d. u. Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 „ Brennbrückeről, Zágrábba és vissza. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2___d. B.-Ujhely „ 7.26 „ 3.23 B Bécs drk. 9.20 „ 5.24 „ Bécs indul 7.— B 6.25 B.-Ujhely­i. 9.10 d. e. 7.85 Soprony érk. 10.33 „ 8.58 fil hács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács j .nd. 1 ó. d.u. 4 d.u. 1Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. T­s­ög érk. 8 ó. d.u. 6 ó­ d. u. (Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lo­vakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.­— d.e. 6.15 d.u. Bazin„ 8.41„ 13.41 d. 6.67 „ N.Sz.„10 85„2.20 d.u.8.60 est. Szer. é. 11.86 d. e.-----9.61 e. Szered ind. 5.30 r. 2.00 d.u. N.-Laom. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.80 r.8 d. u.6 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.80 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést. személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font, 10 kr, kisebb 5 kr._______________________ tr­a­b­o­n­a - ár a b CSontiaj «f>l­ menetrendé. Lefelé: Pest , Czegléd d. e. délbe d. u. d. a. d. u. este Czegléd­­. indul Szolnok B . P.-Ladány érkez. 9.30 este. 11.48 é. 1.03 éjjel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6— reg. Szeged ind.— Czegléd érk.­2.25 éjsz.12.16.d.u. -6.29. reg. 6.31 est. » d­é­n­e­k Buda ind. 6.80 r. 5.15 d. u. - 7.20 este SvFpb­erk- r SzFeh. i]Qd 9 50 d e> Szőny „ 1.30 d.e. Győr „ 3.11 d.u. 6.35 Bruck „ 5.28 „ 7.54 Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u. Steínbrück ind. 4,26 d. u. érkéz. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz. 7.45 „ Sziszek indul 6.80 érkéz. 8. 1 Zágráb indul 8.16 Steinbrück érkéz. 10.50 d­e­n­e­t­e­k — járása. reg. I? pest? * r­z­e, december 6-án­. Pest, december 6 án. Alsó austriai mdrS saeiiat. Súly, lont szerint Leg­alant ár os Leg­magasb zt. árt. *03a-fr­eiN i-H Búza bánsági . . . 86—88 2.65—2.90 „ tizsam­elláki és pesti 88—89 3.05—3.20 c3 1) ... 89-90 3.20-886 „ í jhu­imegyei . . 86—87 2.65—2.80P >) bajai..................... 85—86 2.65—2.80 „ bácskai . . 86—86 2.65—2.80 Rozs ....... 78—81 1.80—1.90m Árpa sörnek való . . . 70—72 2.10­ 2.30 aQ „ takarmánynak 66—68 1.20—1.30 Zab...................................... 46—48 1.25—1.82 c5 rP Kukoricza tavalyi . . 82-84 1.40—1.50§ B ab................................. 87- 88 4.60-4.75 Köles.................................— 1.70—1.95W Repcze...........................— 5‘A-5% í-4 o Ö SS 1 & 1SL vasúti — m Pestről Bécsbe és vissza. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érke­zik 6 reggel Jassenovába, Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul . . 9.42 r. Arad indul . . . 9.30 d. e. Csaba u . . 3.21 d. u. Csaba „ ... 12.6 dél. Arad érkéz. . 6.27 dél u. Czegléd érkéz. . . 6.33 este. Czeglédről Füspök-Ladányra és­ vissza. Pü­spök-Ledányról I Debreczen­ be, Kiskolozra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20é. Kassa indul 5.21 r. lld.e- Debreczcn „ 3.— „ 3 47 r. Miakolcz „ 7.62 r.S.2d.u. Tokaj „ 5.25 „ 8.5 r. (Tokaj „ 9.68 r. 5.86u. Miskolcz „ 7.24 e. 11.8 d.e. Debreczen „ 12.12 d.l0.29e. Kassa érkez. 9.56 e. 2.49 d. u.1P. Ladány érk. 1.45 d.u. 12.56 é. Buda. Az adott-vett értékek megnevezése Befize­tett ossza I. Részvények da­­rabszámra. Kereskedelmi bank Pesti takarékpénztár Budai „ Ó-budai „ Pesti hengermalom Pannónia gőzmalom Keresk. kamra-épület Pestbudai lánczhid Alagút .... Magy. bizt- társaság Zár-árfolyam Pénz Áru 500 645 650 63 1040 1050 — 420— 40 75 80 600 1000 1025 1000 1270 1300 210 350 855 525 360 356 105 61­63 300 616 625 Az adott-vett értékek megnevezése Befize­tett összeg Pannónia viszontbiz­tosító társulat . Balatoni gőzhajózás Sz.-Istv. kőszénbánya Pozs. - Nagyszombati I. kibocsátvány II. kibocsátvány. Légszeszv. társ. 6 % els. kötv. . . . II. Záloglevelek. OVjV6-os Földhitelint. 6%-os jövedékjegyek 200 1577, 100 210 210 100 Zár­­ árfolyam Pénz Áru 325 190 82.50 100.— 328 195 83.­101. Bécstt bérié december 5-én. Államadósság: 50/0-es nem. köles. 50/‰-es Metalliques 100 frtos „ Comp rentpapir 15 Jan. 1839. évi teljes „ Sept. ,, ,, ötödr. ,, „ 1854. „ teljes „ Jan. 1860. „ „ „ Aug. ,, ,, ötödr. „ „ 1864. sorsj. 100 ftos Az ausztriai bank záloglevelei. 6%­és 10 évre szóló 100 frtos „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelez­vények. 5%­eti magyarorsz. 100 frtos horvát „ erdélyi „ Sorsjegyek hoz. n. Hitelintézeti „ Apr. Dunagőzhajózási „ Juli Trieszti „ Jun. 1. Eszterházy hg Balm Pálffy Clary Bt. Genois Budai Windisehgrfitz Waldstein Keglevich » I! ib Jun. 15, Jul. 15. Mart. 15. 40 Mart. » Aug. Jun. Dec. Jul. Máj. 20 >> 10 80. 15,1.1. 15. 1. Adott ár 79.40 70.85 19.50 165.50 152.50 88.00 93.90 96.20 81.90 102.00 93.00 74.00 82’.50 73.25 75.50 72.76 127.00 83.50 107.00 108.00 81.75 28.50 27.76 28.00 26.76 16.50 18.75 14 00 Tartott ár 79 50 70.96 20.00 156.00 153.00 88.50 94.00 96.00 82.00 102.50 93.26 74.60 101.— 83.00 73. 76, 73, 127, 84. 108. 110. 32, 29. 28, 28, 27, 17, 19, 14, Elsőbbségi kötvényei­, 2 szír. Lloyd h­amvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei 106 ftos részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 52­0 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhid —szaki vasút Állam „ Déli „ Nyugati „ Tiszai „ 205.50”frtos 500 frank 850 210 200 »» »I! Váltók (3 hóra). öä Augsb. 100 db német fr.3Vi°/i Franki. ,ü,,95. 405. ,0 Hamburg 100bankmark4 London 10 ft sterling 8% Páris 100 frank 4°/0 Pénznemek. Korona..................... Császári arany . . . Reczés.......................... Napoleond’or . . . _ _ Orosz imperiale . . OOIPorosz pénztári utalvány 50'Ezüst................................ Adott ár 91.00 116.00 114.00 176.90 774.00 689.00 230.00 445.00 350.00 188.30 204.00 236.00 135.10 147.00 176.00 780.00 690.00 232.00 447.00 355.00 188.50 204.10 239.00 130.00 98.15 88.25 87.50 116.50 46.30 16.05 5.57 V, 5.57 9.89 9.62 1.74: 116.25 Tartott ár 92.00 116.50 114.50 98.25 S8.40 87.70 116.60 46.35 16.10 6.68 7, 5.68 8.40 9.65 1.74­­. 116.50 Nagybritann­in és Izland kereskedelmi kamarái egy­esületének irata az ausztriai birodalom kereskedelmi kamaráihoz. (­Folytatás.) Ausztriával való kereskedelmi összeköttetésünk ki nem elégítő állapota. Hogy egy tekintettel beláthassuk, mily meg­állapodás sőt hanyatlás van Ausztriával való kereskedelmünkben, az olvasó figyelmét a füg­gelékben levő táblázatokra hivjuk fel. B mutatja behozatalunk és kivitelünk ös­­szes értékét, Ausztriából és Ausztriába 1854— 1862-ben. C mutatja behozatali és kiviteli kereskedel­münket Poroszországgal, Hannoverrel és a Han­­za városokkal ugyanazon években. Ha e két táblázatot összehasonlítjuk, akarat­lanul ezen kérdés merül fel bennünk: hogy mi­kép lehet az, miszerint Ausztriával való keres­kedelmünk oly jelentéktelen és nem halad, mi­kor Poroszországgal és a vámegyesü­lettel való egybeköttetéseink annyira jelentékenyek és foly­vást növekesznek ? E kérdés sokszor szóba került, kereskedelmi kamaráink tárgyalásain is átalános volt azon meggyőződés , hogy dac­ára Ausztria nagy, ügyes és szorgalmas népességének, legtöbb ré­szét nagy tevékenységének tetemes fémgazdag­ságának és sok egyéb segélyforrásainak sza­badság-ellenes vámtarifájának bilincsei képe­zik, ha nem az egyetlen, de mindenesetre fő okát a kereskedelem pangásának, és hogy ebből ma­gyarázható a külfölddel és nevezetesen An­­golországgal való kereskedelmének csekély volta. Hogy megismerhessük, mily jelentéktelen az ausztriai államok összes kereskedelme, amen­­­nyiben ezt kiviteléből és behozatalából meg le­het ítélni, utalunk e birodalom statisztikai táb­lázataira. 1850 től kezdve (D táblázat) összeha­­sonlítólag Angol- és Francziaországgal (A és E. táblázat. Midőn 1862-ben a londoni átalános kiállítás alkalmat nyújtott a közönségnek, hogy köze­lebbről megismerkedjék Ausztria termelvényei­­vel és gyártmányaival, s azok kitűnő minőségét bámulhassa , a mélyebben gondolkodók előtt megfoghatlan volt, hogy azon ország, mely az iparban ennyire haladt, mikép ragaszkodhatik oly kereskedelmi korlátokhoz, melyek csak ar­ra szolgálhatnak, hogy saját erejét kössék meg. Az átalános benyomás, melyet az ausztriai ki­állítás közelebbi megvizsgálása maga után ha­gyott, az volt, hogy gyártmányainak legnagyobb része más országokéval egyenlő, sőt hogy szá­mos esetben azokat minőség és olcsóság tekin­tetében felülmúlja, és hogy alig van ország, mely a külfölddel való versenytől kevésbbé tarthat s többet nyerhet, mint Ausztria. Helytelen volna, ha ily egyesület, mint a mi­énk, idegen országgal szemben, nagyobb belá­tásra tartana igényeket, vagy épen bátorkodnék Ausztria hasonnemű egyesületeinek tanításokat adni azon módra nézve, hogy mikép mozdítsák elő a közjót. De legyen szabad bizonyos vádak ellen vé­denünk magunkat, melyek a védvám barátai­nak részéről gyakran emeltetnek ellenünk, fő­­­­leg a következők : Hogy arra törekszünk, miszerint az angol kereskedelem bizalmát terjes­szük a­nélkül, hogy más országok érdekeit, hajlandóságát és igényeit tekintetbe vennék. Állították, hogy Angolország, miután sokáig a legszigorúbb védrendszernek, ha nem tökéle­tes tilalomzárnak hódolt tarifájában, e rend­szertől csak akkor tért el, mikor amannak se­gélyével kereskedelmét és iparát megszilárdi­totta és tetőpontjára emelte, hogy csak akkor volt képes más nemzetekkel versenybe bocsát­kozni, a­nélkül, hogy kereskedelmét és gyár­iparát veszélyeztesse. De még ha megengednénk is, hogy az angol gyártmányok legnagyobb része (mert kivételek mindenesetre voltak), oly fokot ért el, melyen a szabad kereskedelem megalapítása számukra kevésbbé veszedelmes volt, mint más országok­ra nézve, hol az ipar még nem vert gyöke­ret olyan mélyen, e következtetés még­sem áll­hat meg. A jelen esetben nemcsak az illető országok gyártmányait kell összehasonlítanunk, hanem az iparnak azon ágait, melyeknek virágzása, mint hitték, leginkább a védvám elvén alapult. Ez ágak Ausztriában kétségkívül a gyáripar, Angolországban a földmivelés, a hajózás, és még néhány kevésbé fontos iparág. Mindazon okok, melyek az ausztriai gyáripar érdekében fentartandó védvám mellett idézhe­­tők, idézhetők és idéztettek nálunk is a gabna, barom, hajók stb. behozatalának védvámok­­kal való környezésére, és­pedig teljes joggal. Az ango­l földbirtokosok azt állították, hogy adójuk sokkal terhesebb, hogy nagyobb munka­bért fizetnek, hogy Angolországban egyáltalán minden drágább s hogy ennélfogva a külfölddel nem állhatják ki a versenyt. Mily semmis volt ez okadatolás, bizonyítja az angol mezei gazdaság jelenlegi virágzó állapota. A gabnatörvény eltöröltetése előtt minden há­rom, négy évben bizottmány választatott a par­lament kebeléből a földmivelés rongált állapo­tának megvizsgálására. Azóta semmi ilyen nem jött szóba­ Egy más körülmény gyakorolt még befolyást egy igen gazdag és hatalmas osztályra,a földbirtokosokra, hogy t. i. a haszonbér magas, hogy a haszon­bérlő ha győzné is a nagy munkabért és adót, de nem lesz képes az akkori adót azon túl is fizetni, és hogy ennélfogva a nemzeti vagyon legfontosabb része érték­csökkenést fog szen­vedni , és nem lehet tagadni, hogy sokan, kik a szabad kereskedelem mellett szólottak, ma­guk is hitték, hogy ez, bizonyos mérvben,be fog következni. Senki nem hitte, hogy a haszonbér emelked­ni fog a szabad gabnabehozatal következté­ben , és mégis így történt, mindenki beláthatja most e példából, hogy mennyire ig­az, miszerint minden osztály jólétének valódi alapja az egész nemzet átalános jóléte, és hogy ez ak­ként mozdítható elő legjobban, ha minden ipar­nak szabad pálya engedtetik. De talán legnagyobb és legszilárdabb ellen­mondás tapasztaltatok­ a hajótulajdonosok ré­széről. Rövid idővel a gabnatörvények eltöröl­­tetése után felszakadhatott a hajózás, habár e rendszabály sok magas állású államférfinál, ki a szabadkereskedelmet pártolta, ellenzékre ta­lált. El kell azonban ismerni, hogy ez ellenmon­dás inkább politikai mint nemzetgazdászati okokból eredt. Miután ez ország aránylag csekély számú hadsereget tart fen, szükségesnek vélik, hogy mindenkor hatalmas hajóhad álljon rendelke­zésre, és e czélra okvetlenül megkívántatik, mi­szerint a hajós nép folyvást teljes számmal le­gyen , s azért olcsóbbnak és jobbnak tartották, tehát saját tengerészetünknek védelme által, habár némi tekintetben a közjólét rovására, érni el ezt. Hogy e védelem az ország valódi érdekeivel össze nem fér és csupán politikai te­kintetből igazolható, ezt ők is elismerték, de attól tartottak, hogy védelem nélkül az angol tengerészet idegen hajók versenye által csök­kenni fog. Azt állították némelyek, hogy a hajóépítési fa Angolországban drágább, a hajó­épitők és tengerészek munkabére nagyobb, és hogy még védvám mellett is alig képes magát fentartani az angol hajó­tulajdonos ; és való, hogy évek óta ez iparág emberei részéről több volt a pa­nasz, mint minden más iparű­zök részéről. Da­czára ez állításoknak a hajózási törvényt eltö­rölték.De midőn a belföldi tengerészet tisztán sa­ját ereje megfeszítéseire volt utalva, jobb hajó­kat építtettek, jobb munkáért nagyobb bért fizet­tek, s ennek eredménye az volt, hogy az angol tengerészet nem hogy szenvedett volna, hanem ellenkezőleg folytonos lendületet nyert és az or­szág átalános jólétének előnyeit teljesen élvezi. A tapasztalás azt bizonyítja, miszerint vala­mely iparág terjedésének meggátlására legbiz­tosabb módszer ezt minden konkurrenciától óvni, mindaddig, míg a tökélynek magas fokára nem emelkedett. (Vége következik.) Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzé­ről : decemb. 6. — 5% metalliques 70.90 Nemzeti kölcsön 79.60. 1800-diki sorsjegyek 93.80. Bankrészvény 779.—. Hitelintézeti rész­vény 175.70. Londoni váltó 116.65. Ezüst 116.25. Arany 5.58. Fest, dec. 6. Derült és hideg idő; a hévmérő reggel korán 5 fokon, később 1 fokon állott 0 felett. A gabnaüzletben nem tapasztaltatott lényeges változás. Búzát illetőleg a tegnapihoz minden­ben hasonló hangulat uralkodott; tulajdonosok és vevők egyaránt visszatartók; az előbbiek szi­lárdan megmaradtak eddigi követeléseik mel­lett s a múlt heti árakból nem engednek; a ve­vők árcsökkenés reményében halogatják bevá­sárlásaikat ; a forgalom ennélfogva igen korlá­tolt volt és nem ment többre mintegy 6000 mé­rőnél. Egyéb gabnaneműekre nézve is pangott az üzlet és említésre méltó eladás nem történt ezekből, valamint repczéből sem. (W. G.) Bécs, dec. 5. (Gy­a­p­j­u.) Az Üzlet a múlt hé­tn ismét nagyon lanyha volt s a forga­lom korlátolt maradt. Csupán egy részlet közép­­minőségű egynyi retű vétetett meg Németország számára igen nyomott áron. Miután az itteni gyapjuüzlet leginkább a gyárosoknak való hi­telezéstől függ és most nagy bizalmatlanság mu­tatkozik úgy a gyárosok részéről a posztókeres­­kedők, valamint a gyapjukereskedők részéről a posztógyárosok irányában egyelőre nem lehet nagy üzleti forgalmat várni. (Czukor.) E czikk helyzete némileg javult, és a Francziaországba való tervezett kivitel csakugyan létesülni és emelkedni kezd. Midőn azonban egy helybeli lapnak azt írják Páriából, hogy ott ausztriai czukorból oly jelentékeny el­adások történnek, a forgalom oly tetemes,mis­ze­rint befolyást fog gyakorolhatni a pénz átkeletre, ez állítás valószinüségét kétségbe vonni bátor­kodunk. (T. Z.) Trieszt, dec. 2. A gabnaüzletben is­mét nagyon kevés élénkség tapasztaltatott, azonban valamivel mégis több tevékenység volt észrevehető s a forgalom 47,000 százra men­t A magyarországi és bánsági kész búza tulajdo­nosai inkább hajlandók voltak az eladásra, és így malmok számára, fogyasztásra és üzérke­désre mintegy 22,000 szár kelt el; az árakban nincs említésre méltó változás. Összes búzakész­letünk 110,000 stár, ebből 50,000 stár magyar­­ors­ági és bánsági. Kukoricz­ára nézve volt kereslet s a rendelkezhető áru jó minősége né­mi emelkedést engedett létre jönni árában, s a hét végén főleg szilárd volt az üzlet; készletünk 65,000 st., mind dunamelléki. Zabra nézve nem történt változás; készletünk 25,000 st. részint magyarországi és szíriai, részint fekete-tenger és dunamelléki, valamint albániai termelvény. Egyéb gabnaneműekre nézve nincs változás. (B. G.) Brünn, dec. 3. A hangulat f­őleg si­lányabb minőségű gyapjúra nézve e héten az itteni piaczon valamennyire javult, miután né­hány idegen vevő vett részt a bevásárlásban. Az eladott mennyiség mintegy 6—700 mázsa, legnagyobb részt silány minőségű; árak követ­kezők voltak : egynyiretü hibás 86—90 ft, nyá­ri gyapjú 82—86 ft, egynyiretü hibátlan kö­­zépminőségű 105—115, cserző finom 80—86 ft, silány 65—70 ft, kétnyiretű ausztriai 92—96 ft. A G­y­a­p­j­ú k­e­l­m­é­k­ből a két utóbbi héten belföldi nagykereskedő és kiviteli házak tettek némi bevásárlásokat; főleg nyári kelmék vé­tettek és rendeltettek meg későbbre is; ezeken kívül néhány itteni elsőrendű és egy bécsi házat kivéve még senki sem vett részt az idei bevá­sárlásokban, miután a kereskedők legnagyobb része nem akarja az árut megvenni minekelőtte biztos lenne, hogy az elkél, másrészt pedig a gyors közlekedés feleslegessé teszi,hogy a meg­rendelések mint régente nagyon korán történ­jenek, minélfogva valószinüleg csak január ele­jén fog az ület élénkülni. (K. K.) Boroszló, nov. 30. A lefolyt hónap­ban az üzlet valamivel élénkebb volt; mintegy 8000 mázsa g­y­a­p­j­ú adatott el ; e mennyi­ségben, mely legnagyobbrészt oroszországi fé­sűs gyapjúból állott — képviselve volt azonban a poseni, lengyelországi, magyarországi és szi­léziai gyapjú is ; az árakban az előbbi hónaphoz képest, nem sok változás tapasztaltatott, habár a kereslet élénk volt. A vevők sziléziai, vala­mint rajnamelléki gyárosok voltak , továbbá vámegyleti fésűs gyapjúfonal fonódák és itteni bizományos házak. (R. Z.) Reichenberg, dec. 3. (Gyapjú­­kelmék) A múlt hó második felében egyálta­lában igen lassú volt a gyapjúkelmék kerete, emellett a múlt heti bukások is igen kedvezőt­len befolyást gyakoroltak az üzletre; a bukások nagy része kis gyárosokat sújt. Ennek követ­keztében a lefolyt héten tökéletes pangás állott elő az üzletben, mely főleg téli kelmékre nézve, melyekből még nagy a készlet,aligha fog javulni. Az árak csökkenésnek indultak. Vegyes. — A pestvárosi kölcsönügy. Mint a „Sürgöny“ illetékes helyen értesül, Pest vá­rosa 400,000 ftnyi kölcsöne elvégre tökéletesen befejezett ténynyé vált. A kölcsön záloglevelek­ben fölvétetett s a nemzeti bank által a napi árfolyam szerint 89, 20%-al értékesíttetett. A pénzösszeg a házi pénztárnál már bevételeztet­­vén, a legott jelentkezett redoute épitési vállal­kozók eddigi követelései is már nagyobb részt kifizettettek, a felesleg pedig a helybeli hitelinté­zetekbe kamatozásra jön elhelyezve. — A pest-ujpesti lóvonatu vaspá­lya ügyében. A pest újpesti lóvonatu vas­pálya ügyében, mint a „Sürgöny“ írja, fontos előlépés történt. A délkeleti cs. kir. vasúttársa­ság fölajánlá gyárerőit az ama vaspályához szükséges készülékek előállítására, még pedig oly kedvező föltétel mellett, hogy a fizetéseket részvényekben kész elfogadni, miről az illető bi­zottmányt már értesítette is. — Minta-alapszabályok a taka­rékpénztárak számára.) Mint a „Sür­göny“ értesül, a magyarországi takarékpénztá­rak s az azok mellett netalán alakítandó zálog­házak részére egy legújabban leérkezett kegy. kir. udvari rendelettel, a fenálló viszonyok s a mutatkozó szükséglet figyelemben tartásával, új minta-alapszabályok oly meghagyással bo­csáttattak ki, hogy az ezentúl létesítendő ilye­tén intézetek alapszabályai, kivétel nélkül, e minták szerint szerkesztve lesznek felterjesz­­tendők. Az egyik minta a részvény­társaságok útján alakítandó, a másik a községek által lé­tesítendő takarékpénztárakra, a harmadik pe­dig az egyes takarékpénztárak mellett alakí­tandó zálogházakra nézve lészen használandó. Ez alkalommal a kérdéses minták közelebbi ismertetésétől eltekintve, csak azon fontos körülményt kívántuk kiemelni, hogy a jövőben részvénytársulatok útján alakítandó takarék­­pénztáraknál azon irányadó elv lészen érvénye­sítendő, hogy a takarékpénztáraknak leginkább csak a szegényebb sorsú néposztály megtakarí­tott filléreiből eredő tiszta jövedelme, ha nem is azonnal, de legalább idővel, lehetőleg ugyan­ezen néposztály javára fentartassék. Ezen elv­ből kiindulva, az illető mintaalapszabályokba azon határozat vétetett fel, hogy a részvény­társulatok által kibocsátott részvényeknek az üzlet utáni tiszta nyeremény részéből lassankint eszközlendő beváltás által, idővel oly önálló in­tézetek alakíttassanak, melyek saját tőkével birván, nyereményöket kizárólag csak a be­tétesek nagyobb kamatozására fordítják.­­ Minthogy azonban ezen beváltási részletnek tettleges alkalmazása már a méltányosság szem­pontjából is csak azon takarékpénztáraknál esz­közölhető, melyek ennek érvényre történt eme­lése után alakíttatván, részvénytársulati minő­ségüknek állandó fentartására igényt nem tart­hatnak, az eziránti tárgyalásoknál azon elv lesz követendő, miszerint mindazon alakulandó ta­karékpénztári részvénytársulatok, melyek rész­­vényaláírásukat még folyó évi julius hó utolsó napja előtt befejezték , az eddigi mód szerint, azaz a részvények beváltásának kötelezettsége nélkül alakulhatnak meg; mig ellenben azon társulatok, melyek részvényaláírásukat folyó évi június hó utolsó napján még be nem fejez­ték , részvényeiknek idővel eszközlendő be­váltására, illetőleg alapszabályaiknak ehhez­­képesti szerkesztésére köteleztetnek. Nehogy azonban az ez utóbbi osztályhoz tartozó rész­vénytársulatok létezése azok tiszta jövedel­mének szerfeletti leszállítása által veszélyez­tessék, az ezen társulatok által a részvények beváltására, valamint jótékony s közhasz­nú czélokra fordítandó összegek magasságára nézve elhatároztatott, hogy a részvények bevál­tása, a részvénytőke utáni kamatok s a tarta­lék, s nyugdíj­tőke alakítására szükséges járu­lékok levonása után fenmaradó évi tiszta nyeremény feleslegének 15%-ja, a jótékony czélokra pedig ugyanazon tiszta nyeremény feleslegének csak 10"/- ja lészen fordítandó, magától értetődvén, hogy a fennálló, a részvé­nyek beváltásának kötelezettsége nélkül alakí­tott takarékpénztáraknak a múlt évi nov. 25-ről kelt 19721 szám alatti udvari rendelvényben megállapított azon kötelessége, hogy a jótékony és közhasznú czélokat évenkint tiszta jövedel­­mek feleslegének legalább 20%-al segítsék, ezentúl is változatlanul fentartatik. — Poroszországban a münsteri kormánykerü­let hegységeiben oly gazdag ólombányára buk­kantak, hogy e bányák egész Európát elláthat­nák a kellő ólommal.

Next