A Hon, 1864. december (2. évfolyam, 275-299. szám)
1864-12-07 / 280. szám
280-ik sz. Szerda, december 1 . Előfizetési díj: Pistin küld.70 Yagy Budapesten házhoz hordva Ey hónapra...............................1 fit 76 kr. 6 hónapra....................................5 fit 26 — 3 hónapra....................................10 fit 50 — Az előfizetés az év folytán minden hó napban, megkezdhető , s ennek bármely napján történik mindenkor a hó első napjától fog számittatni. Minden pénzjárulék bérmentesítve kéretik beküldetni. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 7-lik szám, földszint. Szerkesztő lakása: Ország út 1- ik szám, 2-dik emelet. Kiadóhivatal: Pest, Ferencziek terén, 7. sz. földszint POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP Második évfolyam, 1864. Beigtatási dij : 7 hasábos ilyféle betű sora .... 7 kr. Bélyegdij minden beigtatásért ... 80 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek fel. Az előfizetési díj a lap tulajdonos szerkesztőjéhez küldendő. A gazdasági-, ipar- ,kereskedelmi és közlekedés rovat szerkesztőjének lakása : Szervita-tér, gr. Teleky-ház. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bár mentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. Bépsből Pestre 61, órakor reggel. Pestről-Míhácsra 6 órakor reggel. Pest- Xiaxéb- Zimony. Hétfőn,szerdán, szombaton 6 ó.r. Pest -Bouitolatinápoly gyorshajó hétfőn 7 ó. r. közöns. hajó szerdán 6 ó. r. S^iarnj-Konstantinápoly csütörtökön virradatkor, tázias- Kői.stantinápoly gyorshajó kedden és szombaton ÖV. ó. reg., közönséges hajó csütörtökön d. e. OrAOVft-Komtantinápoly pénteken délben. Fölfelé: Pest -Bács 6 órakor estve, tokára i est 8 ó. estve. Almony-Eszék-Pest hétfőn, szerdán, szomb. 2 ó. reg. Orsova-Pest pénteken reggel. Dalsor-Pest gyorsh. pont. 10 ó. r., közöns. hajó hétfőn. Sacged-Zimmony szerdán reggel. eay-Bregita vasárnap délelőtt. Aalszék-Zimony hétfőn és csütörtökön reggel. Aimony-Sziszek vasérnap és csütörtökön délben. Legrád-Esék szombaton 2 ó. d. u. Bazek-légrád kedven 3 órakor reggel. Pest vnd. 9.55 Észt. „ 12.14. E.Ujv.„ 1.50. Torn. „ 2.35. Pozs. „ 4.45. Bács árk,6.33. . 9.27 r. . 10.27 r. .1.20 d. u. Bécs vnd. 7.45. reggel 8— este. Pozs. „ 10.24. d. e. 10.49 este. Bora. „ 12.12. délb. 12.51 éjjel. Érs. „ 1.20. d. u. 1.48 éjjel. Észt. „ 2.28. d. n. 3.05 éjjel. Pest érk.4.37. d. u. 5.27 reg. Pestről Czeglédre és vissza. . . . 6.25. reg.iCzegléd .... 6.31 este . . . 9.07. reg.Pest ...... 8.37 est Czeglédről Temesvárra, Baziásra, Graviczára és vissza. Czegléd indul 8.9 este 9. 7. d. e. Szeged „ 12.17. éjsz. 8.50 d. u. Temes.érk. 5.30. reg. 10.10. est. Temesv.ind. 5.20. reg. Baziás érkéz. 11.66. d. e. Baziás ind. — 5.46 d. u. 6.10 r. Temesv.r — 10.82 este. P.Ladány ind.—1.45 d. 12.86e Szolnok —4.44 d.u.4.43 r. Czegléd érkéz. — 5.41 e. 5.54 r Püspök-ladányról Nagyváradra és vissza. P.Ladány indul 1.53 d.u. ] N. Várad indul . . 10.6 d. e. N. Várad érkéz. 4.31 „P. Ladány érk. . . 12.48 déli Gyorsvonatok. Pestről Bécsbe, kedden és szombaton 7 óra 40 percz reg. érk. Bécsbe 1 óra 50 percz délután. Pécsből Pestre, hétfőn és pénteken 2 ó. 10 p. h. u. érkez. Pestre 9 ó. 30 p. este. Pestről Temesvárra s Baziásra, hétfőn és pénteken 9 ó. 40 p. e. érk. Temesvárra 5 ó. 9 p. r. Baziásra 8 ó. 31 p. r. Szegedről Pestre, kedden és szombaton 2 ó. 12 p. r. érk. Pistre 6 ó. 56 p. reggel. Budáról Fehérvárra, Győrre, Bécsbe és vissza ind. 7.45 r. 5.20 est * 9.21 d.e. 6.64 , . 11-38 „ 9.5 „ „ 12.57 dél. — érk. 4.15 dél.------ ’ ind. 5.59 „ 7.10 r. érk. 8.2 est. 9.14d. e. Fehérvárról Kanizsára, Pragerhofba és vissza. Fehérv. ind. 8.43r. — N.Kanisa „ 1.53 d.10. 10 est. Bécs: Bruck Győr Szőny Sz.-Feb Pragerh. ind. 9.30 d. e. 10.55 e. N.-Kanisa „ 1.19 d. u. 5.22 r. Pragerh. érk. 5. 2 d.u. 5.8 reg. Fehérv. érk. 5.59 „ — — Pnbgerhof, Gratz és viruasa. Pragerhof ind.6.54 d. u. 6.89 r.Gratz ind. 6.16 r. 6.31 d.u. Grate érk.8.45 est. 8.34 B|Pragerh. érk. 9.6 d. e. 9.12 est. Pragerhof, Nabresina , Tiest, Velencze és vissza. ftagerh, ind. 9.25 e. 9.11 d.e. Velencze ind 11.— ,j. e> n. é. “*einbruck „ 11.53 e. 11.38 „ TMabresina „ 7.37 r. 7.32 é. Trieszt „ 8.20 * 2.15 „ Nabreeina „ 8.8 „ 9.50 „ 3.6 d. u. 6.'— r. Velencze Nabresina „ 5.56 ^ n-ß.26 r. Trieszt „ 6.46 est> 6.46 „ Nabresina n 7.46 7,48 „ StelnbrÜck- 3.12 é. 3.12 d. u. Pragerhof érk. 5.39 r. 3.45 „ Brennbrückeről, Zágrábba és vissza. Soprony, Bécs-Ujhely, Bécs és vissza. Soprony ind. 5.50 r. 2___d. B.-Ujhely „ 7.26 „ 3.23 B Bécs drk. 9.20 „ 5.24 „ Bécs indul 7.— B 6.25 B.-Ujhelyi. 9.10 d. e. 7.85 Soprony érk. 10.33 „ 8.58 fil hács, (Üszög), Pécs és vissza. Mohács j .nd. 1 ó. d.u. 4 d.u. 1Üszög ind. 8. ó. r. 12.50 dél. Tsög érk. 8 ó. d.u. 6 ó d. u. (Mohács ér. 10 ó. r. 2.55 d. u. Pozsony, Nagy-Szombat, Szered és vissza, (lovakkal vontatva.) Pozs. i. 8 d.e.— d.e. 6.15 d.u. Bazin„ 8.41„ 13.41 d. 6.67 „ N.Sz.„10 85„2.20 d.u.8.60 est. Szer. é. 11.86 d. e.-----9.61 e. Szered ind. 5.30 r. 2.00 d.u. N.-Laom. „ 2.30 „ 6.40 r. Bazin ind. 5.80 r.8 d. u.6 d.u. Pozs. é. 6 ó. e. 10.10 r.7.80 e. *) Üszög és Pécs között Omnibus tartja fen a közlekedést. személyenkint 30 kr, nagyobb podgyászért fizettetik 50 font, 10 kr, kisebb 5 kr._______________________ trabona - ár a b CSontiaj «f>l menetrendé. Lefelé: Pest , Czegléd d. e. délbe d. u. d. a. d. u. este Czegléd. indul Szolnok B . P.-Ladány érkez. 9.30 este. 11.48 é. 1.03 éjjel. 1.51 éjjel. 4.08 éjjel. 6— reg. Szeged ind.— Czegléd érk.2.25 éjsz.12.16.d.u. -6.29. reg. 6.31 est. » dének Buda ind. 6.80 r. 5.15 d. u. - 7.20 este SvFpberk- r SzFeh. i]Qd 9 50 d e> Szőny „ 1.30 d.e. Győr „ 3.11 d.u. 6.35 Bruck „ 5.28 „ 7.54 Bécs érkéz. 7.— este 9.27 d. u. Steínbrück ind. 4,26 d. u. érkéz. 6.59 este. Zágráb indul 7.14 „ Sziszek érkéz. 7.45 „ Sziszek indul 6.80 érkéz. 8. 1 Zágráb indul 8.16 Steinbrück érkéz. 10.50 denetek — járása. reg. I? pest? * rze, december 6-án. Pest, december 6 án. Alsó austriai mdrS saeiiat. Súly, lont szerint Legalant ár os Legmagasb zt. árt. *03a-freiN i-H Búza bánsági . . . 86—88 2.65—2.90 „ tizsamelláki és pesti 88—89 3.05—3.20 c3 1) ... 89-90 3.20-886 „ í jhuimegyei . . 86—87 2.65—2.80P >) bajai..................... 85—86 2.65—2.80 „ bácskai . . 86—86 2.65—2.80 Rozs ....... 78—81 1.80—1.90m Árpa sörnek való . . . 70—72 2.10 2.30 aQ „ takarmánynak 66—68 1.20—1.30 Zab...................................... 46—48 1.25—1.82 c5 rP Kukoricza tavalyi . . 82-84 1.40—1.50§ B ab................................. 87- 88 4.60-4.75 Köles.................................— 1.70—1.95W Repcze...........................— 5‘A-5% í-4 o Ö SS 1 & 1SL vasúti — m Pestről Bécsbe és vissza. * Jassenovából Oraviczára 8. reggel, érkezik 10.11 délelőtt vissza indul 4.18 éjszaka, érkezik 6 reggel Jassenovába, Czeglédről Aradra és vissza. Czegléd indul . . 9.42 r. Arad indul . . . 9.30 d. e. Csaba u . . 3.21 d. u. Csaba „ ... 12.6 dél. Arad érkéz. . 6.27 dél u. Czegléd érkéz. . . 6.33 este. Czeglédről Füspök-Ladányra és vissza. Püspök-Ledányról I Debreczen be, Kiskolozra Kassára és vissza. P. Ladány indul 1.26 d. u. 1.20é. Kassa indul 5.21 r. lld.e- Debreczcn „ 3.— „ 3 47 r. Miakolcz „ 7.62 r.S.2d.u. Tokaj „ 5.25 „ 8.5 r. (Tokaj „ 9.68 r. 5.86u. Miskolcz „ 7.24 e. 11.8 d.e. Debreczen „ 12.12 d.l0.29e. Kassa érkez. 9.56 e. 2.49 d. u.1P. Ladány érk. 1.45 d.u. 12.56 é. Buda. Az adott-vett értékek megnevezése Befizetett ossza I. Részvények darabszámra. Kereskedelmi bank Pesti takarékpénztár Budai „ Ó-budai „ Pesti hengermalom Pannónia gőzmalom Keresk. kamra-épület Pestbudai lánczhid Alagút .... Magy. bizt- társaság Zár-árfolyam Pénz Áru 500 645 650 63 1040 1050 — 420— 40 75 80 600 1000 1025 1000 1270 1300 210 350 855 525 360 356 105 6163 300 616 625 Az adott-vett értékek megnevezése Befizetett összeg Pannónia viszontbiztosító társulat . Balatoni gőzhajózás Sz.-Istv. kőszénbánya Pozs. - Nagyszombati I. kibocsátvány II. kibocsátvány. Légszeszv. társ. 6 % els. kötv. . . . II. Záloglevelek. OVjV6-os Földhitelint. 6%-os jövedékjegyek 200 1577, 100 210 210 100 Zár árfolyam Pénz Áru 325 190 82.50 100.— 328 195 83.101. Bécstt bérié december 5-én. Államadósság: 50/0-es nem. köles. 50/‰-es Metalliques 100 frtos „ Comp rentpapir 15 Jan. 1839. évi teljes „ Sept. ,, ,, ötödr. ,, „ 1854. „ teljes „ Jan. 1860. „ „ „ Aug. ,, ,, ötödr. „ „ 1864. sorsj. 100 ftos Az ausztriai bank záloglevelei. 6%és 10 évre szóló 100 frtos „ sorsolható 105 „ Galicz. hitelintézet Magy. záloglev. 10 é. „ „ sorsolható Földtehermentesitési kötelezvények. 5%eti magyarorsz. 100 frtos horvát „ erdélyi „ Sorsjegyek hoz. n. Hitelintézeti „ Apr. Dunagőzhajózási „ Juli Trieszti „ Jun. 1. Eszterházy hg Balm Pálffy Clary Bt. Genois Budai Windisehgrfitz Waldstein Keglevich » I! ib Jun. 15, Jul. 15. Mart. 15. 40 Mart. » Aug. Jun. Dec. Jul. Máj. 20 >> 10 80. 15,1.1. 15. 1. Adott ár 79.40 70.85 19.50 165.50 152.50 88.00 93.90 96.20 81.90 102.00 93.00 74.00 82’.50 73.25 75.50 72.76 127.00 83.50 107.00 108.00 81.75 28.50 27.76 28.00 26.76 16.50 18.75 14 00 Tartott ár 79 50 70.96 20.00 156.00 153.00 88.50 94.00 96.00 82.00 102.50 93.26 74.60 101.— 83.00 73. 76, 73, 127, 84. 108. 110. 32, 29. 28, 28, 27, 17, 19, 14, Elsőbbségi kötvényei, 2 szír. Lloyd hamvaspálya 275 frank Lomb.-velenczei 106 ftos részvények. Hitelintézet 200 frtos Bankrészvény — — Al.austr.esc. bank 500 „ Lloyd 520 „ Dunagőzhajózás „ „ Pesti lánczhid —szaki vasút Állam „ Déli „ Nyugati „ Tiszai „ 205.50”frtos 500 frank 850 210 200 »» »I! Váltók (3 hóra). öä Augsb. 100 db német fr.3Vi°/i Franki. ,ü,,95. 405. ,0 Hamburg 100bankmark4 London 10 ft sterling 8% Páris 100 frank 4°/0 Pénznemek. Korona..................... Császári arany . . . Reczés.......................... Napoleond’or . . . _ _ Orosz imperiale . . OOIPorosz pénztári utalvány 50'Ezüst................................ Adott ár 91.00 116.00 114.00 176.90 774.00 689.00 230.00 445.00 350.00 188.30 204.00 236.00 135.10 147.00 176.00 780.00 690.00 232.00 447.00 355.00 188.50 204.10 239.00 130.00 98.15 88.25 87.50 116.50 46.30 16.05 5.57 V, 5.57 9.89 9.62 1.74: 116.25 Tartott ár 92.00 116.50 114.50 98.25 S8.40 87.70 116.60 46.35 16.10 6.68 7, 5.68 8.40 9.65 1.74. 116.50 Nagybritannin és Izland kereskedelmi kamarái egyesületének irata az ausztriai birodalom kereskedelmi kamaráihoz. (Folytatás.) Ausztriával való kereskedelmi összeköttetésünk ki nem elégítő állapota. Hogy egy tekintettel beláthassuk, mily megállapodás sőt hanyatlás van Ausztriával való kereskedelmünkben, az olvasó figyelmét a függelékben levő táblázatokra hivjuk fel. B mutatja behozatalunk és kivitelünk összes értékét, Ausztriából és Ausztriába 1854— 1862-ben. C mutatja behozatali és kiviteli kereskedelmünket Poroszországgal, Hannoverrel és a Hanza városokkal ugyanazon években. Ha e két táblázatot összehasonlítjuk, akaratlanul ezen kérdés merül fel bennünk: hogy mikép lehet az, miszerint Ausztriával való kereskedelmünk oly jelentéktelen és nem halad, mikor Poroszországgal és a vámegyesülettel való egybeköttetéseink annyira jelentékenyek és folyvást növekesznek ? E kérdés sokszor szóba került, kereskedelmi kamaráink tárgyalásain is átalános volt azon meggyőződés , hogy dacára Ausztria nagy, ügyes és szorgalmas népességének, legtöbb részét nagy tevékenységének tetemes fémgazdagságának és sok egyéb segélyforrásainak szabadság-ellenes vámtarifájának bilincsei képezik, ha nem az egyetlen, de mindenesetre fő okát a kereskedelem pangásának, és hogy ebből magyarázható a külfölddel és nevezetesen Angolországgal való kereskedelmének csekély volta. Hogy megismerhessük, mily jelentéktelen az ausztriai államok összes kereskedelme, amennyiben ezt kiviteléből és behozatalából meg lehet ítélni, utalunk e birodalom statisztikai táblázataira. 1850 től kezdve (D táblázat) összehasonlítólag Angol- és Francziaországgal (A és E. táblázat. Midőn 1862-ben a londoni átalános kiállítás alkalmat nyújtott a közönségnek, hogy közelebbről megismerkedjék Ausztria termelvényeivel és gyártmányaival, s azok kitűnő minőségét bámulhassa , a mélyebben gondolkodók előtt megfoghatlan volt, hogy azon ország, mely az iparban ennyire haladt, mikép ragaszkodhatik oly kereskedelmi korlátokhoz, melyek csak arra szolgálhatnak, hogy saját erejét kössék meg. Az átalános benyomás, melyet az ausztriai kiállítás közelebbi megvizsgálása maga után hagyott, az volt, hogy gyártmányainak legnagyobb része más országokéval egyenlő, sőt hogy számos esetben azokat minőség és olcsóság tekintetében felülmúlja, és hogy alig van ország, mely a külfölddel való versenytől kevésbbé tarthat s többet nyerhet, mint Ausztria. Helytelen volna, ha ily egyesület, mint a miénk, idegen országgal szemben, nagyobb belátásra tartana igényeket, vagy épen bátorkodnék Ausztria hasonnemű egyesületeinek tanításokat adni azon módra nézve, hogy mikép mozdítsák elő a közjót. De legyen szabad bizonyos vádak ellen védenünk magunkat, melyek a védvám barátainak részéről gyakran emeltetnek ellenünk, főleg a következők : Hogy arra törekszünk, miszerint az angol kereskedelem bizalmát terjesszük anélkül, hogy más országok érdekeit, hajlandóságát és igényeit tekintetbe vennék. Állították, hogy Angolország, miután sokáig a legszigorúbb védrendszernek, ha nem tökéletes tilalomzárnak hódolt tarifájában, e rendszertől csak akkor tért el, mikor amannak segélyével kereskedelmét és iparát megszilárditotta és tetőpontjára emelte, hogy csak akkor volt képes más nemzetekkel versenybe bocsátkozni, anélkül, hogy kereskedelmét és gyáriparát veszélyeztesse. De még ha megengednénk is, hogy az angol gyártmányok legnagyobb része (mert kivételek mindenesetre voltak), oly fokot ért el, melyen a szabad kereskedelem megalapítása számukra kevésbbé veszedelmes volt, mint más országokra nézve, hol az ipar még nem vert gyökeret olyan mélyen, e következtetés mégsem állhat meg. A jelen esetben nemcsak az illető országok gyártmányait kell összehasonlítanunk, hanem az iparnak azon ágait, melyeknek virágzása, mint hitték, leginkább a védvám elvén alapult. Ez ágak Ausztriában kétségkívül a gyáripar, Angolországban a földmivelés, a hajózás, és még néhány kevésbé fontos iparág. Mindazon okok, melyek az ausztriai gyáripar érdekében fentartandó védvám mellett idézhetők, idézhetők és idéztettek nálunk is a gabna, barom, hajók stb. behozatalának védvámokkal való környezésére, éspedig teljes joggal. Az angol földbirtokosok azt állították, hogy adójuk sokkal terhesebb, hogy nagyobb munkabért fizetnek, hogy Angolországban egyáltalán minden drágább s hogy ennélfogva a külfölddel nem állhatják ki a versenyt. Mily semmis volt ez okadatolás, bizonyítja az angol mezei gazdaság jelenlegi virágzó állapota. A gabnatörvény eltöröltetése előtt minden három, négy évben bizottmány választatott a parlament kebeléből a földmivelés rongált állapotának megvizsgálására. Azóta semmi ilyen nem jött szóba Egy más körülmény gyakorolt még befolyást egy igen gazdag és hatalmas osztályra,a földbirtokosokra, hogy t. i. a haszonbér magas, hogy a haszonbérlő ha győzné is a nagy munkabért és adót, de nem lesz képes az akkori adót azon túl is fizetni, és hogy ennélfogva a nemzeti vagyon legfontosabb része értékcsökkenést fog szenvedni , és nem lehet tagadni, hogy sokan, kik a szabad kereskedelem mellett szólottak, maguk is hitték, hogy ez, bizonyos mérvben,be fog következni. Senki nem hitte, hogy a haszonbér emelkedni fog a szabad gabnabehozatal következtében , és mégis így történt, mindenki beláthatja most e példából, hogy mennyire igaz, miszerint minden osztály jólétének valódi alapja az egész nemzet átalános jóléte, és hogy ez akként mozdítható elő legjobban, ha minden iparnak szabad pálya engedtetik. De talán legnagyobb és legszilárdabb ellenmondás tapasztaltatok a hajótulajdonosok részéről. Rövid idővel a gabnatörvények eltöröltetése után felszakadhatott a hajózás, habár e rendszabály sok magas állású államférfinál, ki a szabadkereskedelmet pártolta, ellenzékre talált. El kell azonban ismerni, hogy ez ellenmondás inkább politikai mint nemzetgazdászati okokból eredt. Miután ez ország aránylag csekély számú hadsereget tart fen, szükségesnek vélik, hogy mindenkor hatalmas hajóhad álljon rendelkezésre, és e czélra okvetlenül megkívántatik, miszerint a hajós nép folyvást teljes számmal legyen , s azért olcsóbbnak és jobbnak tartották, tehát saját tengerészetünknek védelme által, habár némi tekintetben a közjólét rovására, érni el ezt. Hogy e védelem az ország valódi érdekeivel össze nem fér és csupán politikai tekintetből igazolható, ezt ők is elismerték, de attól tartottak, hogy védelem nélkül az angol tengerészet idegen hajók versenye által csökkenni fog. Azt állították némelyek, hogy a hajóépítési fa Angolországban drágább, a hajóépitők és tengerészek munkabére nagyobb, és hogy még védvám mellett is alig képes magát fentartani az angol hajótulajdonos ; és való, hogy évek óta ez iparág emberei részéről több volt a panasz, mint minden más iparűzök részéről. Daczára ez állításoknak a hajózási törvényt eltörölték.De midőn a belföldi tengerészet tisztán saját ereje megfeszítéseire volt utalva, jobb hajókat építtettek, jobb munkáért nagyobb bért fizettek, s ennek eredménye az volt, hogy az angol tengerészet nem hogy szenvedett volna, hanem ellenkezőleg folytonos lendületet nyert és az ország átalános jólétének előnyeit teljesen élvezi. A tapasztalás azt bizonyítja, miszerint valamely iparág terjedésének meggátlására legbiztosabb módszer ezt minden konkurrenciától óvni, mindaddig, míg a tökélynek magas fokára nem emelkedett. (Vége következik.) Távirat. Távirati tudósítás a bécsi börzéről : decemb. 6. — 5% metalliques 70.90 Nemzeti kölcsön 79.60. 1800-diki sorsjegyek 93.80. Bankrészvény 779.—. Hitelintézeti részvény 175.70. Londoni váltó 116.65. Ezüst 116.25. Arany 5.58. Fest, dec. 6. Derült és hideg idő; a hévmérő reggel korán 5 fokon, később 1 fokon állott 0 felett. A gabnaüzletben nem tapasztaltatott lényeges változás. Búzát illetőleg a tegnapihoz mindenben hasonló hangulat uralkodott; tulajdonosok és vevők egyaránt visszatartók; az előbbiek szilárdan megmaradtak eddigi követeléseik mellett s a múlt heti árakból nem engednek; a vevők árcsökkenés reményében halogatják bevásárlásaikat ; a forgalom ennélfogva igen korlátolt volt és nem ment többre mintegy 6000 mérőnél. Egyéb gabnaneműekre nézve is pangott az üzlet és említésre méltó eladás nem történt ezekből, valamint repczéből sem. (W. G.) Bécs, dec. 5. (Gyapju.) Az Üzlet a múlt hétn ismét nagyon lanyha volt s a forgalom korlátolt maradt. Csupán egy részlet középminőségű egynyi retű vétetett meg Németország számára igen nyomott áron. Miután az itteni gyapjuüzlet leginkább a gyárosoknak való hitelezéstől függ és most nagy bizalmatlanság mutatkozik úgy a gyárosok részéről a posztókereskedők, valamint a gyapjukereskedők részéről a posztógyárosok irányában egyelőre nem lehet nagy üzleti forgalmat várni. (Czukor.) E czikk helyzete némileg javult, és a Francziaországba való tervezett kivitel csakugyan létesülni és emelkedni kezd. Midőn azonban egy helybeli lapnak azt írják Páriából, hogy ott ausztriai czukorból oly jelentékeny eladások történnek, a forgalom oly tetemes,miszerint befolyást fog gyakorolhatni a pénz átkeletre, ez állítás valószinüségét kétségbe vonni bátorkodunk. (T. Z.) Trieszt, dec. 2. A gabnaüzletben ismét nagyon kevés élénkség tapasztaltatott, azonban valamivel mégis több tevékenység volt észrevehető s a forgalom 47,000 százra ment A magyarországi és bánsági kész búza tulajdonosai inkább hajlandók voltak az eladásra, és így malmok számára, fogyasztásra és üzérkedésre mintegy 22,000 szár kelt el; az árakban nincs említésre méltó változás. Összes búzakészletünk 110,000 stár, ebből 50,000 stár magyarorsági és bánsági. Kukoriczára nézve volt kereslet s a rendelkezhető áru jó minősége némi emelkedést engedett létre jönni árában, s a hét végén főleg szilárd volt az üzlet; készletünk 65,000 st., mind dunamelléki. Zabra nézve nem történt változás; készletünk 25,000 st. részint magyarországi és szíriai, részint fekete-tenger és dunamelléki, valamint albániai termelvény. Egyéb gabnaneműekre nézve nincs változás. (B. G.) Brünn, dec. 3. A hangulat főleg silányabb minőségű gyapjúra nézve e héten az itteni piaczon valamennyire javult, miután néhány idegen vevő vett részt a bevásárlásban. Az eladott mennyiség mintegy 6—700 mázsa, legnagyobb részt silány minőségű; árak következők voltak : egynyiretü hibás 86—90 ft, nyári gyapjú 82—86 ft, egynyiretü hibátlan középminőségű 105—115, cserző finom 80—86 ft, silány 65—70 ft, kétnyiretű ausztriai 92—96 ft. A Gyapjú kelmékből a két utóbbi héten belföldi nagykereskedő és kiviteli házak tettek némi bevásárlásokat; főleg nyári kelmék vétettek és rendeltettek meg későbbre is; ezeken kívül néhány itteni elsőrendű és egy bécsi házat kivéve még senki sem vett részt az idei bevásárlásokban, miután a kereskedők legnagyobb része nem akarja az árut megvenni minekelőtte biztos lenne, hogy az elkél, másrészt pedig a gyors közlekedés feleslegessé teszi,hogy a megrendelések mint régente nagyon korán történjenek, minélfogva valószinüleg csak január elején fog az ület élénkülni. (K. K.) Boroszló, nov. 30. A lefolyt hónapban az üzlet valamivel élénkebb volt; mintegy 8000 mázsa gyapjú adatott el ; e mennyiségben, mely legnagyobbrészt oroszországi fésűs gyapjúból állott — képviselve volt azonban a poseni, lengyelországi, magyarországi és sziléziai gyapjú is ; az árakban az előbbi hónaphoz képest, nem sok változás tapasztaltatott, habár a kereslet élénk volt. A vevők sziléziai, valamint rajnamelléki gyárosok voltak , továbbá vámegyleti fésűs gyapjúfonal fonódák és itteni bizományos házak. (R. Z.) Reichenberg, dec. 3. (Gyapjúkelmék) A múlt hó második felében egyáltalában igen lassú volt a gyapjúkelmék kerete, emellett a múlt heti bukások is igen kedvezőtlen befolyást gyakoroltak az üzletre; a bukások nagy része kis gyárosokat sújt. Ennek következtében a lefolyt héten tökéletes pangás állott elő az üzletben, mely főleg téli kelmékre nézve, melyekből még nagy a készlet,aligha fog javulni. Az árak csökkenésnek indultak. Vegyes. — A pestvárosi kölcsönügy. Mint a „Sürgöny“ illetékes helyen értesül, Pest városa 400,000 ftnyi kölcsöne elvégre tökéletesen befejezett ténynyé vált. A kölcsön záloglevelekben fölvétetett s a nemzeti bank által a napi árfolyam szerint 89, 20%-al értékesíttetett. A pénzösszeg a házi pénztárnál már bevételeztetvén, a legott jelentkezett redoute épitési vállalkozók eddigi követelései is már nagyobb részt kifizettettek, a felesleg pedig a helybeli hitelintézetekbe kamatozásra jön elhelyezve. — A pest-ujpesti lóvonatu vaspálya ügyében. A pest újpesti lóvonatu vaspálya ügyében, mint a „Sürgöny“ írja, fontos előlépés történt. A délkeleti cs. kir. vasúttársaság fölajánlá gyárerőit az ama vaspályához szükséges készülékek előállítására, még pedig oly kedvező föltétel mellett, hogy a fizetéseket részvényekben kész elfogadni, miről az illető bizottmányt már értesítette is. — Minta-alapszabályok a takarékpénztárak számára.) Mint a „Sürgöny“ értesül, a magyarországi takarékpénztárak s az azok mellett netalán alakítandó zálogházak részére egy legújabban leérkezett kegy. kir. udvari rendelettel, a fenálló viszonyok s a mutatkozó szükséglet figyelemben tartásával, új minta-alapszabályok oly meghagyással bocsáttattak ki, hogy az ezentúl létesítendő ilyetén intézetek alapszabályai, kivétel nélkül, e minták szerint szerkesztve lesznek felterjesztendők. Az egyik minta a részvénytársaságok útján alakítandó, a másik a községek által létesítendő takarékpénztárakra, a harmadik pedig az egyes takarékpénztárak mellett alakítandó zálogházakra nézve lészen használandó. Ez alkalommal a kérdéses minták közelebbi ismertetésétől eltekintve, csak azon fontos körülményt kívántuk kiemelni, hogy a jövőben részvénytársulatok útján alakítandó takarékpénztáraknál azon irányadó elv lészen érvényesítendő, hogy a takarékpénztáraknak leginkább csak a szegényebb sorsú néposztály megtakarított filléreiből eredő tiszta jövedelme, ha nem is azonnal, de legalább idővel, lehetőleg ugyanezen néposztály javára fentartassék. Ezen elvből kiindulva, az illető mintaalapszabályokba azon határozat vétetett fel, hogy a részvénytársulatok által kibocsátott részvényeknek az üzlet utáni tiszta nyeremény részéből lassankint eszközlendő beváltás által, idővel oly önálló intézetek alakíttassanak, melyek saját tőkével birván, nyereményöket kizárólag csak a betétesek nagyobb kamatozására fordítják. Minthogy azonban ezen beváltási részletnek tettleges alkalmazása már a méltányosság szempontjából is csak azon takarékpénztáraknál eszközölhető, melyek ennek érvényre történt emelése után alakíttatván, részvénytársulati minőségüknek állandó fentartására igényt nem tarthatnak, az eziránti tárgyalásoknál azon elv lesz követendő, miszerint mindazon alakulandó takarékpénztári részvénytársulatok, melyek részvényaláírásukat még folyó évi julius hó utolsó napja előtt befejezték , az eddigi mód szerint, azaz a részvények beváltásának kötelezettsége nélkül alakulhatnak meg; mig ellenben azon társulatok, melyek részvényaláírásukat folyó évi június hó utolsó napján még be nem fejezték , részvényeiknek idővel eszközlendő beváltására, illetőleg alapszabályaiknak ehhezképesti szerkesztésére köteleztetnek. Nehogy azonban az ez utóbbi osztályhoz tartozó részvénytársulatok létezése azok tiszta jövedelmének szerfeletti leszállítása által veszélyeztessék, az ezen társulatok által a részvények beváltására, valamint jótékony s közhasznú czélokra fordítandó összegek magasságára nézve elhatároztatott, hogy a részvények beváltása, a részvénytőke utáni kamatok s a tartalék, s nyugdíjtőke alakítására szükséges járulékok levonása után fenmaradó évi tiszta nyeremény feleslegének 15%-ja, a jótékony czélokra pedig ugyanazon tiszta nyeremény feleslegének csak 10"/- ja lészen fordítandó, magától értetődvén, hogy a fennálló, a részvények beváltásának kötelezettsége nélkül alakított takarékpénztáraknak a múlt évi nov. 25-ről kelt 19721 szám alatti udvari rendelvényben megállapított azon kötelessége, hogy a jótékony és közhasznú czélokat évenkint tiszta jövedelmek feleslegének legalább 20%-al segítsék, ezentúl is változatlanul fentartatik. — Poroszországban a münsteri kormánykerület hegységeiben oly gazdag ólombányára bukkantak, hogy e bányák egész Európát elláthatnák a kellő ólommal.