A Hon, 1866. június (4. évfolyam, 124-148. szám)
1866-06-10 / 131. szám
előtt elkomptrozni. És a pénz befolyt, mielőtt a mostani politikai zavarok kiütöttek, s mielőtt Párisban a pénzügyi panique előtérbe nyomult. „Csak igy lehetett az 1865-ki deficitet födözni, a banknál teendő részlet fizetéseket eszközölni, s a depot-adósságokat visszatéríteni, s a hadkészületekre pénzt teremteni. Ez 1865-ben a gasteini szerződés idejében majdnem lehetetlenség lett volna. Ami az 1 és 5 forintos bankjegyeknek állampapírpénzzé változtatását illeti : ezen rendszabály törvényessége fölött már a kibocsátandó törvény fölötti tanácskozás alkalmával sok szó volt, anélkül hogy a jogi deductiók helyes volta bebizonyodott, volna. Egyébiránt a közvélemény ritka egyhangúsággal elismerte, hogy a rendszabály csak az államszükség parancsából származott s a mellett a rendszabály oly modalitások között jött létre, hogy a két három féle fajú papírpénz veszedelmétől megmenekedhettünk. Igaz, hogy a rendszabály dictatori modorban hozatott, de a háború veszélyeinek közeledtével a késedelem csak fokozta volna a bajt.“ Országgyűlési tudósítás. Az. alsóház ülése június 9 -én. Elnök: Szentiványi Károly. A jegyzőkönyv vezetésével Joannovics György, a szólni kívánók neveinek feljegyzésével Gr. Ráday László bízatott meg. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése utn az elnök bemutatja az újabban beérkezt irományokat és kérvényeket. Prabovszky Zsigmond Kiskun-Félegyházán megválasztott képviselő beadta megbizó levelét, mely az állandó igazoló bizottsághoz tétetik át. I Abony, Nagy Körös,Örkény,Tatár Sz.-György és O-Kécske községeknek lakosai a múlt hóban beállott rendkívüli fagy következtében mutatkozó országos sőség enyhítésére intézkedést és segítséget kérnek. Porosakay Ignácz mérnök egy csatornázási tervet mutaott be, melynek segélyével Pest városa jobb vízzel és jéggel láttatnék el, egyszersmind a Duna balpartján lévő mocsárakat is lecsapolni lehetne. Jankó Vincze a földmivelő osztály pénzbeli bajainak orvoslására egy pénzügyi javaslatot terjesztett elő, melyet a nemzetgazdászati bizottmány figyelmébe ajánl. Eset három kérvény a nemzetgazdászat tárgyában választott bizottsághoz utasíttatik. Kubinyi Ferencz a magyar földtani társulat elnöke, a társulatot országossá nyilváníttatni, s annak egyersmind az országos pénztárból leendő segélyezését kéri. Szepes vármegyei Lubló egyházkerület rom. kath. tanítói szellemi és anyagi állásuknak megfelelő törvény alkotását kérik. Temes mese Schöndorf községe a Maros által átszakított és a mandorlaki aradmegyei kamarális uradalom által elfoglalt kaszálókat kéri visszaadatni. Szatkmár megyebeli Cseke község úrbéres majorsági és kisbirtokos lakosai az úrbéri szabályozás és tagosítás által okozott tetemes sérelmeiket orvosoltatni kérik. Heves-Szolnokmegye Tisza-Földvár községe az 1846-ik évben kölcsön kért összegen történt örök váltságot az 1848. IX. törvényczikk értelmében a nemzeti közbecsület védpajzsa alá helyeztetni, továbbá az 1863-ik évi ínséges országos kölcsönt elengedtetni kérik. Békésmegye Bánfalva helységének lakosai kérik, hogy valamelyik camaralis pusztán, mint kertészek letelepedhessenek. A Paulisi promontorium részéről kérik régi jogaikba való visszahelyezésüket, mit a provizórium alatt elvesztettek. Nagy Zoltán a selyemtenyésztés érdekében az epei fa ültetént a törvényhozás által elősegittetni kéri. Gyoma város lakói az alföld-fiumei vasutat pártoltatni kérik. Ugocsa megye több birtokosai és lakói a Debreczen-Szathmár-Szigeti vasút tárgyában a háznak mártius 22-én hozott határozatát megköszönvén, e vasútvonalat az első teendők közé soroztaim kérik. Illés János volt számvevőtiszt a helytartó tanácsnál, számvevői hivatalába való visszahelyezését kéri. Perl Ferencz a pesti polgári szatócsok nevében a jogtalanul házalókat a kereskedéstől eltiltani kéri. — Mindezen kérvények a kérvényi bizottságnak fognak átadatni. Draskóczy Gyula, mint a rozsnyói ágostai egyház főiskolájának felügyelője és a kecskeméti helv. hitvallású jogakadémia igazgatósága, kérik az országgyűlési irományokat. E kérvények iránt a hozott határozat értelmében az elnökség fog intézkedni. Heves megye fenyitó törvényszéke Eger városa képviselője , Csiky Sándort, mint bizonyos tarékpénztári részvények tárgyában vádlottat hallgattatni és erre a képviselőház engedélyét kéri, miután az illető irományokat már Pestváros a törvényszékéhez átküldötte. Ugyan e tárgyban Csiky Sándor, ártatlanságát tárgyazó nyilatkozatot adott be a végre, hogy ezen nyilatkozata a kérvényi bizottságnak adassák át. E két beadványra vonatkozólag az elnök azon kérdést teszi, váljon hajlandó-e a ház a kihallgatás engedélyt mindjárt megadni, vagy mindkét kérvényt a kérvényi bizottsághoz utasítani? (Felkiáltások: a kérvényi bizottsághoz.) Ghyczy Kálmán : Én is azon véleményben vagyok tehát, hogy mind a két beadvány esúttal a kérvényi bizottsághoz tétessék át; csak azon óhajtómat fejezem ki, hogy a kérvényi bizottság egyszersmind oda utasitassék, hogy e tárgyban mielőbb jelentést tegyen. (Helyeslés) Mire mind Heves megye törvényszékének kérés.), mind pedig Ciky Sánor Ke váró l lpvédőnsek rétilakozata a kérvényi bizottsághoz áttétetni határoztatott, azon kijelentéssel, hogy mielőbb tegyen jelentést. A nemzetgazdászati bizottság részéről az Ínség tárgyában teendő jelentés lévén napirenden, e bizottság elnöke Lónyay Gábor kért 82ot. Lónyay Gábor. A f. hó 2-án tartott országos ülésben az ország anyagi érdekeivel foglalkozó választmány azzal bízatott meg, hogy azon országos csapás, mely a fagy által okoztatott az országban, következményeinek enyhítéséről és elhárításáról e választmány gondoskodjék, és adjon javaslatot, miképen lehetne azokat orvosolni. E választmány jelentése elkészült s én mint a választmánynak helyettesített elnöke, ezt bátor vagyok jelenteni és az. előadó úr által felolvastatni. Erre Kautz Gyula bizottsági előadó a következő jelentést és e tárgyban ő Felségéhez intézendő felirati javaslatot olvassa fel : „Az anyagi érdekek ügyében kiküldött választmánynak az országot fenyegetőenség tárgyában tartott tanácskozásai felöl a képviselőház elébe terjesztett jelentése és felirati javaslata. A képviselőház f. évi június hó 2-án tartott országos ülésében azon kiküldetéssel bízván meg az anyagi érdekek tárgyában működő választmányt, hogy, tekintettel az országot legújabban ért súlyos csapásra, egyfelől az ez irányban szükségleti adatok minél teljesb mértékbeni beszerzésére lépéseket tegyen, s másfelől az országgyűlésnek a jelen törvényhozási viszonyok által megengedett hatásköréhez képest és ennek korlátai között mielőbb oly javaslatot kérítsen, mely az elemi csapások által a földmivelőkre nehezedett állapotunk megkönnyítésére és orvoslására szolgáljon : az alulírott választmány e tárgybani véleményét a következőkben terjeszti a tisztelt képviselők felébe. „A kiküldetés első részét, vagyis a történt károk kiterjedésére vonatkozó adatokat illetőleg, az alulírott választmány felszólítást intézett az országos gazdasági egyesülethez , az erdélyi gazdasági egylet s a vidéki gazdasági egyesületek, nemkülönben az országban létező kereskedelmi testületekhez, hogy összeköttetéseik alapján, s a rendelkezésekre álló eszközök felhasználásával, a visszás időjárás által okozott károkra vonatkozólag, lehetőleg alapos és részletes adatokat gyűjteni,s az alálírott választmánynyal közleni siessenek, hogy az utóbbi, támaszkodva ezen, s egyéb szintén megbízható forrásokból mentendő közleményekre , a fenyegető veszély nagysága és terjedelme felől mielőbb alapos tájékozást nyeressen, annak minél teljes é s kimerítőbb képét egybeállíthasa, s annak idejében nyomozásainak eredménye felől a tisztelt képviselőházhoz tüzetes jelentést tehessen. Minthogy azonban az alálírott választmány a már eddig is mindünnen beérkezett, s hiteltérdemlő tudósítások nyomán azon meggyőződésre jutott, hogy a legközelebb lefolyt májushó utolsó szakában beállott rendkívüli fagy, meg az erre hirtelen következett forróság : mind szöllökben és gabnaneműekben, mind egyéb termesztményekben oly mértékbeni pusztítást okozott , hogy sok helyütt az amúgy is kimerült földműves osztályt még veszélye fenyegeti, s némely vidékeken még a termelésre szükséges vetőmag is hiányzani fog : a választmány véleménye oda járul, miszerint, nem várván be a csak nehezen s hosszabb idő alatt egybegyűjthető részletes adatok beérkezését, szemben a hazára nehezedő veszély annyi nyugtalanító jelenségeivel, s hogy a nyújtandó tégely minél eredményesebb lehessen , haladék nélkül volnának azon lépések megteendők, melyek az előttünk álló nagy fontosságú czél elérésére szükségesek és alkalmasaknak mutatkoznak. Az alulírt választmány ennélfogva, tekintettel az ügy sürgős voltára, mindenekelőtt így Ő Felségéhez a királyhoz terjesztendő alázatos feliratot vél indítványára hozandónak, amely felirat a következőkép volna szerkesztendő : „Az időjárás viszontagságai, a késő tavaszi fagyok pusztítást okoztak hazánk több vidékén. A szőlők, a gabnaneműek, a gyümölcs és tavaszi vetemények nagy része sok helyütt megsemmisíttetett. A kárnak és fenyegető veszélynek egész terjedelmét határozottan megállapítani még most nem lehet, mert ehez részletes adatok volnának szükségesek, és az ezutáni időjárásnak jó vagy részfolyamatokban enyhítheti vagy fokozhatja a bajt.Annyit azonban már eddig is bizonyos adatok kétségtelenné tesznek, hogy a legkedvezőbb esetben is mélán tarthatni az ország több részében bekövetkezhető ínségtől. Magánsegélyezések útján e rendkívüli bajt elhárítani nem lehet, mert az évek óta egymást váltó elemi csapások, az 1863-ik évi súlyohínség, melynek terhei még most is nyomják a földmivelőket, a marhavész, mely éveken át nagy mértékben pusztított, s ezeken felül az ország alkotmányos befolyása nélkül folytonosan növekedő közterhek, kimerítették a nép erejét, s az jelenleg magán segíteni nem képes. A fenyegető rendkívüli veszély tehát rendkívüli eszközöket tesz szükségessé. Ha felelős kormányunk volna, felszólítanék azt, a czélszerű intézkedések megtételére, az terjesztené Felséged elé a veszély elhárítására szükséges módokat, és ha a rendkívüli segédeszközök megszerzése az országgyűlés közbenjöttét kívánná, felszólítná Felséged nevében közreműködésre az országgyűlést is. Ha törvényhatóságaink alkotmányos állapotban volnának, azok, a megyei közélet nyilvánosságának ellenőrködése mellett, a nép bizodalmának segítségével sok bajt megelőzhetnének, s a veszélyt sokban enyhíthetnék. De miután sem a felelős kormány, sem a tör-’ vényhatóágok alkotmányoa hatósága még viszsza nem állítatott, a jelen nehéz körülmények között, melyek halasztást nem szenvednek, egyenesen Felségedhez járulunk, mint országunk örökös királyához, s hódoló tisztelettel kérjük Felségedet , méltóztassék a kimerült népnek nehéz sorsát minden lehető módon enyhíteni, s a fenyegető bijnak megelőzésére, királyi hatalmával olyképes intézkedni, hogy a szükséges segélyzésre megkivántató összegek mielőbb megkéreztethssenek, s a nép szivét és bizalmát megnyerő pontossággal, gyorsan és kizárólag a kitűzött czélra fordittassanak. Mi, az országgyűlés részéről ezennel kijelentjük, hogy, ha a feyegetlenségnek elhárítása az I. a rendkívüli körülmények között rendkívül előkészítést igényel, s az Orséggyűlés hozzájárulását is szükségessé teszi, az országgyűlés mindazt, mit e részben alkotmány és törvény szerint tehet, a legnagyobb készséggel megteendő“ E javaslat kinyomatni határoztatok és tárgyalására a ház többségének óhajtására jövő hétfő f. hó 11-ke tűzetett ki. Ezután az elnök előadja, miszerint a ház félévi számadásainak megvizsgálására egy bizottság kiküldése volna szükséges, mire öt tag választását s a szavazatoknak a hétfői ülésben leendő beadását hozza indítványba. Mely indítvány egyhangúlag el is fogadtatott. Vay Lajos b. mint a kérvényi bizottság elnöke jelenti, hogy a beérkezett kérvények már tárgyaltattak s ennélfogva azok előadására határnapot kér kitüzetni ; valamint a házszabályok értelmében, a bizottság működésének egy hava letelvén, annak új választás által való akkitását annál inkább kéri, mivel most — miután oly számos küldöttségek működnek — a kérvényi bizottság némely tagjai is igen el vannak foglalva, és ennélfogva tán méltányos kívánság, hogy mások által felváltassanak. (Felkiáltások : maradjanak !) Erre Kemény Gábor b., mint e bizottság előadója, kijelenti, hogy — miután e bizottságon kívül még 3 más bizottságnak is tagja, sőt még ezek egyikének előadója is — ő két előadóságot és négy bizottságban való részvétet folytatni képtelen. Minélfogva kéri felmentetését. (Fölkiáltások : Maradjon !) Az elnök e kijelentésekre előadja, miszerint a kérvényi bizottság kész jelentéseinek előterjesztésére a ház szabályai szerint három napnak kell közbejönni , így azt kedden lehetne tár£ valás alá venni (Helyeslés). Ami pedig a lemondást illeti, úgy veszi észre, hogy a ház igen nagyon meg van elégedve a mostani bizottság működésével, ennélfogva azt hiszi, hogy a bizottság maradjon (Derültség, Élénk helyeslés). Végül az elnök fölkérvén a megyék, városok és kerületek rendezése tárgyában kiküldött bizottság tagjait az ülés után leendő ottmaradásra, az ülést 11 órakor eloszlatta. Legközelebbi ülés jövő hétfőn június 11-ikén. A háború előkészületei. A „Czaa£i Benedeknek az éjszaki hadsereg főparancsnokának egy Starzenski grófhoz intézett levelét teszi közzé ; udvarias válasz az Starzewski levelére, mely a többek közt azon biztosítást is tartalmazza, hogy Benedek régi barátját és a nemes (lengyel) nemzet fiait örömmel fogja felvenni az „éjszaki hadsereg“ sorai közé. — Werzwilejaki a lembergi róm. katholikus érsek egy körlevelet intézett pjságához, melyben a Starzewski-féle ezred felállítására rendezett gyűjtés támogatására hívja fel őket. Az ezred toborzási parancsnoksága három nap óta már Krakkóban van. Ez ezred számára már 40,000 frt folyt be, továbbá több száz lovat és felszerelni tárgyakat ajándékoztak. A porosz „Prov. Corr.“ megerősíti, hogy Poroszország a szövetségnél tett osztrák nyilatkozatból és a bolsteini rendek egybehívásából származtatja a háboru-esetet, „mivel Ausztria ezáltal a porosz királynak, mint Schleswig-Holstein közös birtoklójának souverainitási jogait kérdés alá helyezi és veszélyezteti.“ A „P. C.“ hozzáteszi : Poroszország fogja tudni megvédeni e jogokat, és oly kevéssé tűrheti a törvényellenesen egybehívott rendek gyülésezését, mint egyéb forradalmi eljárás előmozdítását Holsteinban.“ Egy utóiratban mondja a „Prov. Corr.“: „Az a tudósítás érkezett, hogy az osztrák helytartó Holsteinban, az ottani rendeket már f. hó 11-dikére hívta egybe. Itzehoe-ben kellene lenniök e napra, hogy átvegyék a helytartó előterjesztéseit. A porosz kormány az ügybehívás ellen már határozott tiltakozást emelt, s azt kétségtelenül tényleg is érvényre fogja emelni. Ausztria azonban most egész Európa előtt felelős azon végzetteljes eseményekért, melyiket önkényes és szerződésellenes eljárás által előidéz.“ Ennek értelmében Manteuffel tbk tegnap bevonult Holsteinba, s az osztrák dandár Altona körül öszpontosult. A „Provincial Correspondenz“ következő tudósítást teszi közzé, melyben az ünnepélyes hang feltűnő : Ő felsége a király, ki naponként mindenre kiterjedő tárgyalásokat tart miniszterelnökével, az egyes miniszterekkel, a polgári és katonai kabinettel, hétfőn kabineti tanácskozmányt tartott az összes államminisztériummal, melyben hihetőleg fontos határozatok hozattak, mint amilyeneket a jelen politikai helyzet elháríthatlanul megkíván. Miután már most a nemzetőrség is elhagyta a fővárost, hogy a neki kitűzött állást a harczkész hadseregben elfoglalja, a Király gyaníthatólag jövő hét elejével indul a főhadiszállásra, hová öt többi közt Bismark gr. a miniszterelnök, Roon hadügyminiszter és Moltke tábornok,a hadsereg törzskari főnöke követni fogják. Ő királyi fenségeik a koronaherczeg és Frigyes Károly herczeg, kikre két nagy hadsereg vezetése van bizva, már oda elutaztak. A többi királyi herczegek, kiknek parancsnokság adatott át, e hét végével mennek a hadsereghez. A királyi ház junius 7-dikén III. Frigyes Vilmos halálának évfordulóján, előbb még az üdvözült fejedelem sirja körül fog, kegyeleti emléket ülve, összegyűlekezni. Vezérelje királyunkat és herczegeinket ugyanazon szellem, mely a derék királyt a szabadságharc nagy idejében győzelemre vezette!“ Mait vasárnap a porosz király a törzskari tisztekhez a következő tartalmú beszédet tartotta volna: A remény, melyet a béke föntartása iránt táplált, eltűnt; Ausztria Schleswiget, és Szászország Sachsen tartományt akarja a porosz államtól elragadni, h így nem marad egyéb választás, mint ezen szándékot meghiúsítani vagy becsülettel tönkre juni. Hozzáteszik még: a király az il el" tszteket végül felszólította, hogy a dolgok ezen helyzetéből a hadsereg körében ne csináljanak titkot. A „Br. Ztg“ berlini levelezője Írja : 1850 őszén Vilmos király, akkoriban porosz hg, Manteuffel elbocsáttatását kívánta, és hogy, majdnem egész éjszaki Németország, szükség esetén maga a főváros föladásával is, 120,000 ember induljon Bécs felé. A bátor vállalat sikere fölött támadhattak kétségek, de az indítvány mindent háttérbe szorító erélyről tanúskodott. Ha a jelek nem csalnak, úgy a bekövetkező háborúban ezen erély tényekben fog nyilatkozni. E mellett szól többi közt a rajnaparti Westphalia majdnem tökéletes kiürítése és a roppant tömeg összpontosítása a szász határon, és pedig nevezetesen az Elbe balpartján. Az elfoglalt állások után ítélve bajosan lesz lehetséges az osztrák hadseregnek a porosak benyomulását Szászországba, az érezhegy- Bég kiágazásai előtt csak némileg is feltartóztatni. A szász hadsereg pedig alig bírna a poroszok előnyomulásának csak tizenkét óra hosszat is ellentállani.— A Bresl. Morgenzig a következő indítványt teszi: Mi lenne akkor, ha mi a bekövetkező háborúban Nagy Frigyes mulasztását helyreütnők és az úgynevezett „osztrák - sileziát“ ráadásul bekebleznek ? —„ Akkor ismét együtt lenne minden és Glatz grófság nem képezne oly szabálytalan beékelést az osztrák birtokba.“ — Ugyanezen lap azt a tudósítást vette az osztrák határról, hogy mihelyest tettre kerül a dolog, nem lehetetlen, hogy Silézia e vagy ama részét rövidebb időre feladják. E sorsot helyezik különösen kilátásba Boroszló városának. A koronaherczeg ez értelemben nyilatkozott volna. A „Schlos. Z.“ egy berlini levelezője írja : „Oly helyzetben, mint a jelenlegi, midőn két hatalom áll egymással szemközt felszerelve úgy, mint Poroszország és Austria, s a casus belli már megvan, legfölebb ítéletképtelen tömegre nézve bír fontossággal, hogy ki teszi meg a további első lépést. Miután a béke fentartására minden kilátás eltűnt, s az ellentétek engesztelhetlensége be van bizonyítva, a háború kezdete már csak hadászati motívumoktól tétethetik függővé. Különben a számos érintkezési pontnál fogva, melyeken a porosz és osztrák érdekek egymásba ütköznek, nem fog hiányozni az ürügy sem, mely a hadászati okokat fedje. Lehetségesképen újabb osztrák csapatok Holsteinba szállítása okoz alkalmat szolgáltatott volna a háború rögtöni kitörésére. A vasút, mely Hessenen átvezet, majdnem csak egy ágyúlövésnyire halad el a Wetzlarnál felállított porosz csapatok mellett. Amint itt ama feltűnő hír a szándékolt csapatszállításról tudva lett, rögtön jelezték ugyan, hogy még az ily rendszabály sem fogná Poroszországot védelmi állásából kisodorni, s miután ama rendszabály visszavételeit, fölösleges is vizsgálni, hogy mit tett volna Poroszország. Ha megengedi a csapatszállításokat, úgy talán azt gondolta, amit Blücher Katzbachnál : várni kell, míg elég ellenség lesz odaát, mert az osztrák megszálló csapatokat Holsteinban lehetetlen oly erőre emelni, hogy csak némileg is biztosítva legyenek. Valószínűleg az osztrák kormányt is ennek megfontolása vezette arra, hogy szándékától visszalépjen.“ Neisséből írják június 5-dikéről : „Hir szerint a porosz hadsereg most fennálló kilencz hadtestéből aránylagos levonás által még egy 40,000 emberből álló tizedik hadtestet alakítanának, mely Berlin mellett öszpontosittatnék, s különösen a főváros védelmére alkalmaztatnék. A hiányokat a tröbbi hadtesteknél, mint mondják, ismét honvédekkel póolnák.“ — Mint az „Oderzeitung“ jelenti, a porosz csapatok a bekövetkezendő háború alatt tábori öveket fognak viselni, fehéret véres kereszttel. A „France“-nak jelentik Németországból, hogy az ellenségeskedések megnyitása valószlínűleg vasárnap f. hó 10-én fog bekövetkezni. Azután Szászországot egészen porosz csapatok vennék körül. Egyúttal ez időre 22.000 emberből álló szász hadsereg is készen lesz. A középállamok kormányai el lennének határolva, a háború esetében Ausztriának, ha területének valamely bár nem is a szövetséghez tartozó része, megtámadtatnék, a segélyére sietni. E határozatot viszonszolgálatnak tekintik Ausztriának f. hó 1-jén a szövetséggyűlésben tett nyilatkozatára. A lengyel határról írják f. hó 2-ról az „A. A. Zig“ nik. Mintegy nyolcz nap óta minden nyűgat felé előre nyomult orosz csapathoz parancs érkezett, a porosz határ felé vonulni. Olaszországból a következő tudósítások érkeztek : Menotti Garibaldi, ki f. hó 3-án Caprerából Florenczbe érkezett, atyja részéről javaslatokat hozott a magasabb rangú tisztek kinevezését illetőleg a szabadcsapatokban ; a minisztérium e javaslatokat elfogadta, sürgőseknek jelentvén ki azokat. Menotti már most nem tér többé vissza Caprerára, miután f. hó 4-éről kelt miniszteri rendelettel alezredessé neveztetett ki a szabadcsapatok egyik ezredében. — Garibaldi máj. 2- tól egy levelet intézett a lengyel önkénytesek Turinban székelő bizottmányához, melyben e bizottmány legbefolyásosabb tagjainak azt a tanácsot adja, hogy tegyék magukat érintkezésbe a szabadcsapatok alakításával megbízott bizottmánynyal. Govone tlik, ki legközelebb Berlinben tartózkodott a florenexi cabinet megbízásából, Párison át már Olaszországba utazott. Át fogja ott venni hadosztálya parancsnokságát a piacenzai főhadiszálláson. Mint a „France“ közli, ő lenne átadója a porosz és olasz kabinetek között a háború esetére létrejött egyezménynek. A 40 önkényten zászlóalj tisztjai már ki vannak nevezve. Ha még több önkénytes jelentkeznék, további 20 zászlóalj alakítását szándékolják. A Vecca tengernagy parancsot kapott, hajórajával Anconába menni. A francia udvar Fontainebleau-ba utazása elmarad, mi az egész nyári programm megváltoztatására enged következtetni, s bizonnyára nem hathat megnyugtatósg. Az első ágyúlövésre egy császári rendelet fogna megjelenni két figyelő hadtest alakítására, az egyik az Alpenek, a másik Rajna mellett. A pénzügyminiszter nyilatkozata daczára Párisban már néhány nap alatt várják a császár üzenetét a törvényhozó testülethez, melyben 600 milliónyi kölcsön kivántatnék a hadkészentartásra. Bukarestből írják jún. - ról a „Zukunft“-nak, hogy ott minden nép várják az egyesült orosz török hadtest bevonulását Romániába. A román hadsereg a bukarest-gyurgyevói vonalon van felállítva, a fejedelem közöttük van. Sarajevóból érjék máj. 24-ről : Itt még mindig vonulnak a csapatok Montenegro határai felé Az összes itteni helyőrség már Herczegovinába vonult , úgy szintén Bilan őrsége is. — Itt arról beszélnek, hogy szükség esetére e helyőrségek helyébe azok jönnek, kik eddig a szerb fejedelemség váraiban voltak. Hivatalos közlemények. A horvát-szlavon kir. udvari kanczellária Lipe Z. Victort, a zágrábi főreáltanoda eddigi ideiglenes tanárát, ugyanezen tanintézet valóságos tanárává nevezte ki. A „Hon“ magántársürgönye. Frankfurt, jun. 9. A szövetséggyűlés mai ülésében Poroszország egy nyilatkozatot tett, mely a herczegségek szándékolt erőszakos bekeblezése iránti insinuatiót, mint az igazsággal ellenkezőt visszautasítja. Az ausztriai nyilatkozat — a Schleswig- holsteini kérdést a szövetségnek ad-án át — megszegi a háború megkezdése óta megtartott szerződési kötelezettségeket. Poroszország kési a schleswig-holsteini ügyet a szövetségi reformmal öszeküttetésben tárgyalni, az jelenleg is csak azon pillanatot várja, melyben Poroszország ezen kérdést a szövetség hatalmával intézheti el, s amelyben a nemzeti képviselet közreműködése a részletes érdekek befolyását egyensúlyozza, és kezességet szolgáltat az iránt, hogy a Poroszország által hozott áldozatok az összhazának, és nem a dynastikus vágyódásoknak fognak javára szolgálni. — A jelenlegi viszonyok közt Poroszország kénytelen ellenvetést tenni az ellen, hogy a szövetség — Poroszország beleegyezése nélkül — ennek véres harci és nemzetközi szerződések által szerzett jogai felett rendelkezzék. A holsteini rendek egybehívása — a. m. tovább a porosz nyilatkozat — csak a mindkét souverain beleegyezésével történhetik meg. Poroszország állítását az ausztriai képviselő visszautasítja , — nevezetesen azon porosz részrőli állításra, mintha Ausztria a gasteini szerződést megszegte volna, azt feleli az ausztriai képviselő, hogy Ausztria a gasteini szerződés erejénél fogva jogosítva van, a holsteini rendeket egyedül — Poroszország nélkül — egybehívni. Végül a katonai bizottmány javaslata, a Rastadt-, Maiz- és Frankfurtbani helyőrség változtatásra vonatkozólag, elfogadtatott. — Ezen helyekről az ausztriai-porosz csapatok legközelebbről kivonulandnak. Esti posta. Bécs, jun. 8. (Orosz osztrák katonai egyezmény.) A „P.II.“-nak írják:Nem orosz-osztrák szövetség, hanem igenis egy katonai egyezmény készíttetnék elő, melynek erejénél fogva Oroszország bizonyos eshetőségekre kötelezi magát, anélkül, hogy épen cselekvőleg lépne fel, a dalmatiai és istriai part néhány pontját megszállani. E szerint tehát az egyezmény nem Porosz-, hanem Olaszország ellen lenne intézve, mert Poroszország tekintetében Oroszország el lenne határozva semlegessége fentartására. Bécs, jún. 8. (Olaszország miatt nem igen aggódnak; török hajóraj kizárása egy osztrák hadi kikötőből, vegyes hírek.) Olaszországot illetőleg nem igeny látnak okot nagy aggódásra, mert az olaszok legfölebb is némely jelentéktelenebb pontokat foglalhatnának el Dalmatiában, melyekről komolyabb vereség után kénytelenek volnának eltakarodni. Egy egy fregattból, egy corvetteból és két ágyunaszádból álló török hajórajocska Elek közelébe érkezett, de nem engedtetett meg neki a Bocca di Cattaroi osztrák kikötőbe a bemenetel. A gráczi „Tagespost“-nak Bécsből m megírták, hogy Werther b. porosz követ elutazása után a franczia követ fogja képviselni a Bécsben tartózkodó poroszokat. Egy berlini lap azt írja, hogy Berlinben a cs. kir. osztrák útlevélkiadó hivatal bezáratott. (A „N. Fr. Bt.“ erre megjegyzi, hogy egy ausztriai gyáros üzleti dolgokban több napot töltvén Berlinben, visszautazása előtt hétfőn láttamoztatni akarta útlevelét az osztrák követségnél, s azt mondták neki ott, hogy ezentúl nem fognak útlevelek láttamoztatni.) A „Toulonnais“ tudni véli, hogy a legközelebbi napokban egy porosz páncélos hajóhadosztály érkezését várják az Adriai tengerre, mely ott Persano haderőivel fogna egyesülni. Bécs, jun. 9. (Grammonthy és Mensdorff gróf értekezései.) Grammonthy nemhogy Napoleon császártól hozott volna sajátkezű levelet, ezt eg írott sort se hozott Párisból. Az sem igaz, hogy tegnapelőtt ötagénál a császárnál volt , hanem sűrűen értekezik Mensdorff grófi), s ezen értekezések igen bizalmasak és nagy titokban tartatnak. A tegnap délbeni értekezésnél Aldenburg b. udv. tanácsos is jelen volt. Berlin, jun. 7. (A miniszteri tanácskozmány háborús határozata; Porosz- Franczia és Olaszország; a király és az osztrák követ.) A tegnapelőtti miniszteri tanácskozmányban, határozatba ment a háború Ausztria ellen. Egy miniszter felszólalására, — mint halljuk Lippe gr. volt —, hogy a nyugati hatalmak fáradozásai az utolsó pillanatban még az osztrák kormány halászatainak megváltoztatását idézhetik elő, smint beszélik, tényekkel feleltek, melyek Ausztria engedékenységét mint lehetlent tüntetik fel. Mint tudósítanak, Poroszország Francziaországnak kedvező magatartását keresi, és már az árát is emlegetik, melyért azt megnyerheti. Hogy a chalensi tábor csapatai már indulási parancsot kaptak, és hogy itteni hivatalos körökben, egy franczia figyelőhadsereg fölállításától a Rajnán, nem tartanak, bizonyos. Olaszország annyiban látszik Porszország hadi működésén ek engedni, amennyiben az egy időbeli tárna is megindása fölötti egyezmény többén momhat kétség.