A Hon, 1868. március (6. évfolyam, 51-75. szám)

1868-03-31 / 75. szám

75­ ki­s:$. Kedd, mart 31 GUrit«M!l díj: I küld­»*, vagy itudupsotmi kAeho» hordva I »Griri|fra.......................................1 frt 76 kr. a niuxprx ...... 5 frt 26 kr. »5 hAnajtr* . Hl frt 50 kr. Ac Kitnapi'»! kftytttt agy lioucprs i frt — kr Ac EstOrppal »tryiift­o«(fyai|»vr» ft frt — kr. A* Eatilappa! dgyfl't fílívr* 12 frt — kr. Aa »W6a«tós Aa év ínl'ptin min­den k­iV/iaphaa Eae^k©ffidh«tő , s ennek hátralely napján történik is, majdonkorr a hó «sStiß alpjától fel asámíttatonl. rf,*ir.B páeij«ir«U* k»rM«lM­n Kitelik krkt.t4«tm SxsrfeAsastési Iroda: Feranaeiak Uro 7­lk a%im­­­so ettialtl H*#rkeszt5 lakása : Sía^yarutc*» (S-dlk szám S-dlk «malet. 111 mu mi in h mwgSBSSS^IMSB Kiadóhivatal : Pest, Ferencsiek terén 1. az. földszint Hatodik évfolyam 1808-B « I V t • 1 á 11 díj: 7 feneáht.6 ilyfél« ustit cor» .­ 7 kr. »ilycjáij túladta beigtaticirt . . . SO kr. r*rj«d«late» húdo­íjt­ k­abbabfin­ biiitUti« mul­­l»H ksd-rii*8i­ V fSNitéiáb alatt vetnek fSf. — Nyiit-tiri 5 basífcos pftf.it *ar4rt . 15 kr. ®F~ Aa »fSfitoííai díj a lap kiadó hivitalihoa '■kSldaadS (Fcr»a«ai«k tar« z. n.­6SU»aiM.) K lap ácsilssai róaaát 111*16 tálufea k.3» .»miky a cserhssztósígh** intícaadS. Bém»isí«t­*n távolok cask isnxtrt kasifoiál irjAituSuai «1. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! NAPILAP. « ■ Előfizetési felhívás A HON april—júniusi negyedévi folyamára april—júniusi negyedévre . . . . 5 „ 25 „ april—júniusi negyedévre Estilappal..........................................ti „ — „ april—septemberi félévre . . IO „ 50 „ april—septemberi félévre Estilappal..........................................12 „ — „ A „HON1 szerkesztő és kiadó hivatala-a PEST, MARTIES 30. Nyilvános számadás. Az ínséget szenvedő honvédek és öz­vegyeik számára a „Hon“ szerkesztősé­géhez beküldött összegekről. A lapunkban közlött legutóbbi kimu­tatás összege tett 2836 ftot, egy aranyat és 20 db. húszast. Ez összeghez járultak ez idő óta a következő hazafias adomá­nyok : A Szentgáli olvasó egylet által gyűj­tött összeg T­­h József ur által be­küldve............................. 44 ft — dr. Schnell Ede ur által Pesten , baráti körben gyűjtött összeg ... 5 „ — „ A Böszörményi Lász­lónak tervezett fáklyás me­net összegéből az illető bi­zottság .............................. 85 „ — „ K.—­ Gábor ur Kisfa­ludról egy falusi estélyen gyűjtött............................. 8 „ 10 „ Márton Bálint ur által Szathmár városában és vi­dékén gyűjtött .... 37 „ — „ Zathureczky Gábor és Bartha Károly urak Ba­­róthról, tánczvigalom és gyűjtés eredményéül . 33 „ — „ Benedek Mihálynőasz­­szonyság, mint Kővár vi­déki gyűjteményt ... 45 „­­­ „ N. N. ur Bányavölgy­iül ...................................­­ » — » Endreffy Károly ur, mint a békés gyulai »Kör“ által e czélra rendezett tánczvigalom tiszta jöve­delmét ( s ahoz csatolt magány adakozásokat . 432 „ — „ Váczi Gábor ur által Füleken intézett gyűjtés eredménye........................ 22 » — „ Schaeffer Jakab ur ál­tal a Feketehegyen tartott egyenjogusítási ünnepély tiszta jövedelmeként . 10 „ — „ Bukaresti magyar ha­zánkfiainak újabb gyűjte­ménye, egyenesen azon­nali kiosztás végett hoz­zánk küldve 51 arany és 12 huszas az árfolyam szerint beváltva . . . 285 „ — ,, Somossy Imre ur ado­mánya 10 db arany az árfolyam szerint . . . 165 ,, — ,, Somossy Ignácz képvi­selő ur adománya 20 db arany. _____________________ Összesen 1172 „ 10 ,, kr. az előbbi összeghez adva 2836 „ —■ ,, egy arany és 20 huszas._______________ Összesen 4008 ft 10 kr. HiMely összegből sajátkezüleg kiosztot­tunk kétszáz nyolczvan­hét részletben ezer ötszáz tiz forintot és egy aranyat, a budapesti honvédegylet által február 15-ig 184 ftot. 64­ részletben; február 22-ig 441 ftot. 20 húszast 192 részletben február 29-ig 249 ft 26 krt. 110 részlet­ben. Mart. 6-ig 337 ft 10 krt. 45 részlet­ben. Mart. 10-ig 358 ftot. 77 részletben. Mart. 15-ig 300 ft 81 részletben. Mart. 21-ig 285 ft (1­51 arany és 12 huszas beváltva) 138 részletben ; mai napig 344 ft. 68 részletben : összesen 2908 ftot, húsz húszast 36 krt 780 részletben, a fentebbi­vel együtt 4008 ftot, egy aranyat, húsz húszast és 36 krt. 1067 részletben.­­ A részletek alatt nem ugyanany­­nyi személy, hanem egyesek­nek több izbeni segélyezése van feljegyezve. — A budapesti egylet bizottmánya által átvizsgált szám­adások minden részlete nálunk min­denki által megtekinthető, most összehasonlítani nézeteimet a párisi „Li­berté“ mart. 28-ki és m­a érkezett számának bé­csi levelében foglalt következő tudósítással : „Diplomatikus köreinkben néhány nap óta bizonyos nyugtalanság uralkodik. Komolyan kezdenek foglalkozni a vihar közelségének lehe­tőségével. Állíttatik, hogy a Tuileriák kabinetje nyíltan kijelenté szándékát az 1815 iki szerző­dések aláíróival megvitatni az álláspontot és teendő lépéseket, a sz.-pétersburgi kabinet leg­közelebbi azon cselekedetével szemben, mely ál­tal Lengyelországnak még nevét is eltörlé a hi­vatalos nyelv. „Ezen hir nem maradhatott izgató hatás nélkül , s viszonyba hozatván az úttal, melyet Napoleon herczeg Berlinbe s Czartorinsky Bécs­be tettek, a lengyel kérdés felelevenítése gyanánt tekintetik. „A­mi különösen Ausztria politikáját illeti tudva levő dolog, hogy a lengyel királyság hely­reállítása Beust­ur programmjának pontjai közé tartozik, s e szerint egy osztrák főherczeg vagy a szász uralkodóh­áz valamely tagja fogna Varsó trónusán ülni.“ így ír Girardin lapjának bécsi levelezője. Va­lószinű­, hogy Beust ur programm pontjait ép oly kevéssé ismeri ő is, mint mi, de ha eltalálta a pontok egyikét , Beust ur csakugyan a lengyel királyság helyreállítását tűzte ki egyik feladatául akkor Magyarország bizonyosan szerencsét ki­ván és segélyére is lesz nekijez üdvös vállalatban mert Magyarországra alig lehetne valami áldá­sosabb európai esemény,mint Lengyelország hely­reállítása. Hanem ha a czél ez Páriában és Bécsben, akkor proclamálják azt urbi et orbi a leg-­ünnepélyesebb és érthetőbb alakban. Mert míg csak herczegi utazgatások és bonapartista ágenskedések képezik a hadjáratot szegény, hős nemzet­testvérünk felszabadítására, addig kénytelenek vagyunk csak alakoskodásnak te­kinteni az egész historiát­, s jogunk van mellék érdekeket — német egységellenes ármányt — gyanitni azon buzgólkodás mögött, mely Len­gyelor­szágot kinoztatni, leszaratni hagyá s csak akkor beszél helyreállításáról, midőn hallja, hogy fejfájáról kitörültetett még neve is. Lengyelország feldaraboltatása egy fekete bű­n volt, de ép oly fekete bűn volna az ha a vérző tagok életre-egyesítése iránti világ sóvárgást arra használná fel a lelkiismeretlen diplomátia, hog Európát vérbe borítsa nem Lengyelország helyreállításáért, hanem a Napó­leon dynastia érdekében. Lengyelország nincs elveszve azért, hogy ne­ve kitörültetett , s fel fog az támadni bizonyo­san, bármennyire őrködjenek is sírja mellett az öldöklés szolgái. Csak attól mentse meg a gond­viselés, hogy szent tetemet ne vizessenek a rész­­vétszvilelés által egy oly küzdelem buzdítására, melyből rá nézve ébredés nem lehetne s Európa nemzetei csak romlást és lánczokat nyerhetnének. - Csernátony, Pest, mart. 30. Tegnapelőtti czikkem a napóleoni poli­tika uj fordulatát jelzé. Méltóztassanak olvasói­nk velnünk, Brüssel, mart. 27-én. Ki hitte volna, hogy az angol parla­mentben ugyanazon indokokból fogják az angol egyház uralmát Izlandban védni, mint védték Bécsben az urak házában a concordatumot. E sajátságos jelenet csak új bizonyság arra , hogy „a privilégium emberei“ ugyanoly természetűek s indu­­latuak Bécsben, mint Londonban, Pesten, mint Páriában. Járjanak akár bíborban Rómában, akár lakjanak Canterburyban, ők nem változnak, az „auri sacra fames“ teszi őket a népek jólétének s felvilágo­­sultságának ellenségeivé. A Rauscherek, Haulikok , Disraeliek s Schmerlingek­ ugyanazon agyagból vannak gyúrva. A zsidó származású Disraeli vagy mint az angol nevezi Dizrál, akármelyik ultramon­­tán püspökkel versenyezhetne ; az egyik az angol, a másik a római egyház érde­kei melletti küzdelemben. Vallásuk a pri­vilégium s a hivatal imádása. Ez a szent­­írásbeli aranyborjú. A „Liberté“ Disraelinek talapzatára nagyon szép felírást készített ; van azon­ban a túlsó oldalon is egy, melyet ő ma­ga magának készített. Hol fog megállani, azt nem tudjuk. Ő készebb nemcsak An­golhan, sőt az összes emberiség érdekével szembeszállani, készebb akármily húron játszani, csak a hatalmat megtarthassa, ő az emberek azon fajához tartozik, kik­ről Palingenius már a XII- dik században a „ Zodia­eus vitae “ czímű philosophiai mun­kájában írta : „deme lucrum Deis et sac­ra negabunt.“ Hazánk bonyolult állapotában nemcsak a bécsi haladás és a papi reactio minden mozzanatait kell méltó figyelemmel kö­te a cseh hegyeken túl is szét­tekinteni . Különösen a ma­gyar országgyű­lési többségnek Herbst osztrák miniszter szavait kellene mindennap i­mételnie, s emlékezetben tartani, miszerint egy osz­trák miniszter vallomásaiból valahára meg­értse : „hogy míg azon alapelv : megvál­toztathatni a törvényhozás útján mindent, mi az állam jólétével ellenkezik, határo­zottan nem áll, addig nem lehet bizalom az alkotmányos élethez, és oly miniszté­­­rium, melynek nincs hatalmában az or­szágot a reá súlyosodó nyűgtől megsza­badítani, soha sem lesz képes az alkotmá­nyos elveket keresztül vinni. Változtatott nálunk a többség közös­­ügyesített osztrák politikája a törvény­­hozás útján, de nem javára az országnak, hanem ártalmára. Ily változásokra, a mi­nisztérium pártjának képességét senki sem veszi kétségbe, de változtasson Herbst miniszter szavainak értelmében. Sok Disraeli jellemű államférfin van a világon. Angolhon még az ilyen próbát is kiállhatja, de ki nem állaná sem Ausztria, sem Magyarország ; sok is volt már az ex­perimentumból s az ideoda hajlongásból. De nálunk s­zerencsére s­incs oly miniszter, ki va f­ranque-ot akarna játszani,elavult osz­trák politika érdekében, ha a nagyváradi értekezlet három pontja egy tárczabeli memento mok­ képében is megjelen. A hr­­lapok európaszerte terjesztik a fejedelem elhatározott akaratját a monarchia mind­két felének kifejezett kivánatait valósíta­ni, azaz: megengedni, hogy a népek ön­magukat kivánataik s érdekeik szerint kormányozzák. Hogy pedig a közös de­­legátiókba s a közös minisztériumba senki sem szerelmes, még pedig maga Kuhn és Grivicsics urak sem, azt tán Somsich úr sem merné kétségbe vonni. S gondolom gróf Andrássy úr sem hiszi , hogy Asser­­mann s Gélics urak (kik különben talpra esett katonák a mint olyanok magukat a haza iránti szolgálatban kitüntették, mit azért felhozni kötelességemnek tartom, nehogy személyeiket kigunyolni látszas­sam, mikor a gúny abban van, hogy lé­tezik magyar hadügyi tárcza, nemzeti haderő nélkül, s hogy a miniszterium a bureaui személyzetén tul egyetlen egy közbakának sem parancsolhat) mondom gróf Andrássy úr sem hiszi, hogy bureau­­jabeli hivatalnokai constituálják a nem­zeti haderőt. De tekintsünk be az angol parlament­be, mint betekintettünk a bécsi Herren­­hausba. Disraeli — azon Disraeli, ki egy­kor még magánál „Mazzininál is forra­dalmibb“ volt, és ki holnap képes tagad­ni, hogy ő valaha tory volt, ha a tagadás a Downing Streetben hatalmát biztosíthat­ná , de arról máskor is saját szavai idézé­sével szólhatunk. A Disraeli a la Schmer­ling e napokban azt írta : „Tanúi voltunk legközelebb az izlandi krízisnek ; az én véleményem szerint Angelhont is krízis fenyegeti, mert a hatalmas párt (t. i. Gladstone, Bright s a szabadelvű angol nép) bevallott czélja, az egyház s az állam szent egységét, mely a civilisatió alapja és a vallásszabadság egyedüli garantiája, ledönteni. Ez nemde a Thunok és Rauscherek nyelve ? Mig ezek a római egyház privi­légiumai érdekében — a nép elbutításá­­ban kiváltképen a zsíros jövedelmek biztosításában találják a keresztény civi­­lisatiót. Disraeli az angol egyház halfazé­­kaiban látja a vallás szabadságát, noha nem­ régen ő maga ostorozta az „alien church“ (idegen egyház) fenmaradását a katholikus Izlandban. Ne higyjük azonban, hogy Disraeli az államvallás vagy egyházért fényes állá­sát akarná koc­káztatni, oh! teljességgel nem ; ő akár a pápát is beültetné Izland­­ba, csak hivatalát megtarthassa ; ma wbiggé lenne, ha az hivatalát biztosíthat­ná, de ott nincs kilátása, s neki tory pártjával számolni kell. A többség Glad­stone indítványa mellett van, hogy az an­gol egyháznak mint államegyháznak Iz­landban meg kell szűnnie, s hogy a király­nét meg kell kérni, hogy a patronátust az érseki s püspöki zsiros beneficiumokra Izlandban a parlament rendelkezése alá bocsátani méltóztassék. Nagy s igazságos egy indítvány az, aligha az angol felsőház nem nagyobb szemeket fog csinálni a patronatus, azaz: a dús papi jövedelmek más­hová fordítására, mint Bécsben a püs­pökök a concordatum megszüntetésére csináltak, és úgy gondolom még nagyob­bakat csináltak volna, ha egy osztrák Gladstone felállott volna, és a concorda­­tumhoz a patronatust is hozzá kapcsolni indítványozandó ; pedig épen úgy mint Izlandban, annak ideje megjön Ausztriá­ban Magyarországban,s még Horvátország­­ban is, ha amott sokan a concordatum, itt pedig a zuarok és péterfillérek melletti s Zágrábban pásztori levelekben a nép fel­világosításának istenadománya, a sajtó elleni izgatásokban hiszik a roppant papi vagyon jövedelmeit megérdemelni. Disraeli oly Mensdorfféle elhalasztás eszközéhez fog nyúlni, miben őtet le nem szavazhatják , mint leszavazták Bécsben gróf Mensdorf urat. Angolhonban a par­lament hazaküldése az oppositio ellen egy hatalmas szájkosár , s már is Disraeli mondja, tapogassátok erszényeitek uraim, s e figyelmeztetés a kétségtelen nagy többséget is habozóvá teheti. Tudja, hogy új választás a toryknak nem fog kedvez­ni, sőt még több reform felé vezetni, ha­nem Disraeli kapaszkodik a hatalomhoz míg lehet. Az angol minisztérium azt hiszi — se részben hasonlít a magyar minisztérium­hoz — hogy Izlandot lecsitítja, ha számá­­ra egy katholikus egyetemet államkölt­ségen felállít. De minthogy tudományok­ról s nevelésről van szó , nem hagy­hatni megjegyzés nélkül , hogy An­golhon az izlandi nép oktatásáról már Grey minisztériuma alatt Izlandban job­ban gondoskodott, mint egy oly ország­ról, hol állami egyház van, feltenni lehet­ne. Lord Stanley, a mai lord Derby volt akkor izlandügyi államtitkár, ki a vegyes iskolák rendszerét behozta. A világ histó­riája mondta neki, hogy a papokat, az an­gol egyháziakat épen úgy, mint a kato­likusokat az oskolából ki kell zárni s ve­lők a vallás miatti ellenségeskedés táp­anyagát eltávolitani. A theologia az osko­lából a papokkal együtt ki lön zárva. Ez ellen mind a katholikus, mind az angol egyházi papság nagy zajt ütött, de ered­ménye az jön, hogy magok az izlandi ka­tolikusok s velők O’Connell s Shait ily szervezetű gymnasiumokat kértek s csak­ugyan Robert Peel alatt 1844-ben három Queen’s College alapittatott, s a követke­ző évben egy Queen’s University. Ezekből megérthetni, hogy nem szű­kölködik Izland egyetemben sem, csak­­hogy az nem theologiai egyetem. Lesz al­kalmunk arról bővebben is szólni, ha egy­szer látni fogjuk, mit rejt a közoktatási miniszter a tárczájában oly időben, mi­kor már Ausztriában is az oskolát a Klé­rustól emancipálják s mikor Magyaror­szágban a klérus oly tanítókat a közsé­gekre rákényszerit, kik , kik nek­­ kelle­nek. Miből korán sem akarom következ­tetni, hogy azon községek választása jobb volt a papokénál, hanem hogy oskoláink szervezésében hiány van, melyen segíteni kell. L­u­d­v­i­g­h. részéről és a pozsonyi szőlőmivelők adminisztra­tív utáni segélyezését kérelmező kérvényt nyújt be. P­o­p­o­v­i­c­s Zsigmond Arad megye bi­zottmányának az országos vasutak iránt kidol­gozott javaslatát teszi a ház asztalára és a ház fi­gyelmébe ajánlja. Dobrzánszky Adolf az Ugocsa megyei orosz népnek a nyelv és vallás iránti formulázott kívánalmait terjeszti elő ; Szentiványi Károly Somsichnak engedvén át az elnöki széket, melyet ez az ülés végéig meg is tart, a gömöri vasút tárgyában nyújt be­­kérvényt. Várady Gábor az állandó igazoló bizott­ságot ki kívánja egészíttetni egy tag választása által, miután Gajzágó Salamon alelnökké való megválasztása által egy hely megürült. (Helyes,) Andrássy Gyula miniszterelnök : T. ház! A minisztérium a napokban azon helyzetben leend, hogy kötelességéhez képest az államköltségve­tést terjeszthesse a ház elé, addig azonban van szerencsém a t. ház engedelmével azon törvény­­javaslatokat benyújtani a­melyek időközben el­készültek, azon kéréssel, méltóztatnának azokat felolvastatni, kinyomatni és szabályszerűleg tár­gyalni. E t.javaslatok a következők: T. javas­lat a törvények kihirdetéséről. T. javaslat a g. k. vallásuak ügyében. T. javaslat a kereskedel­mi és iparkamarákról. Van szerencsém három vasúti építkezésre vonatkozó t. javaslatot is a t. ház asztalára letenni. A törvényjavaslatok a kö­­vetkezők : „T. javaslat a Nagyváradról Eszékig és Baranyavárt, Villányra vezetendő vasút tárgyában. T. javaslat a Zákánytól Zágrábig és Hatvantól Miskolczig terjedő vasútvonal kiépí­tése tárgyában. T. javaslat a magyar északke­leti vasútvonal kiépítése tárgyában, azaz debre­czen-szathmár-szigeti vasútvonal tárgyában.“ A­mi ezen vasutakat illeti, azt hiszem legczél­­szerűbb volna, ha a t. ház a t. javaslatokat, a­mennyiben a vasútépítések az államnak bizonyos terheltetésével járnak, mielőtt az osztályokban tárgyalás alá vétetnék, a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Miután azonban a vasúti kérdéseknek nemcsak pénzügyi, hanem más fontos oldalai is vannak, azt gondolnám, hogy a t. ház vélemé­nyével fogunk találkozni, ha azt javasoljuk , méltóztatnának egy 15 tagból álló bizottságot választani, mely bizottság a pénzügyi kérdé­sekre nézve a pénzügyi bizottsággal érintkezvén azután jelentésével együtt ezen törvényjavasla­tokat az osztályoknak adja át. Ez volna erre nézve javaslatom. (Helyeslés.) A törvényjavaslatok egy része felolvastatott a többi felolvasottnak tekintetett. A törvényja­vaslatok a következők : Országgyűlési tudósítás. A képviselő­ház ülése márt. 30-kan. Elnök : Szentiványi Károly. A kormány részéről Eötvös J. dr. kivitelével a mindnyájan jelen voltak a miniszterek. Jegyzők : K­adlik Ákos és Horváth Lajos. A múlt ülés terjedelmes jegyzőkönyvének fel­olvasása alatt a képviselők oly élénken társa­logtak, hogy a jegyző hangja nem volt hallható A zsibongásnak B­e­r­n­á­t­h Zsigmond azon tré­fás megjegyzése vetett véget, hogy ő neki kifo­gása van újkönyv ellen, mert nem hallani. Mi­re csend állt be. A jegyzőköny­v hitelesítése után elnök jelen­ti, hogy Dalmát- Horváth- és Szlavón országok országgyűléseinek elnöke , Vakanovics Antal levelet intézett hozzá, melyben értesíti őt, hogy egy országos küldöttséget választott meg azon felhatalmazással, hogy e királyságok közjogi viszonyainak rendezése iránt Magyarország ha­sonló czélra megválasztott küldöttségével Pesten érintkezésbe lépjen. (Helyeslés.) Egyszersmind az idő iránt, mikor fog e két küldöttség tanács­kozni Pesten, értesittetni kiván. Miután a pesti országgyűlés által e tárgyban kiküldött 8 tagja közöl egy meghalt, három pedig miniszternek ne­veztetett ki, 4 tag választását tartja szükségesnek ha a ház a bizottságot meghagyja. (Maradjon.) Ennélfogva felkéri az elnök a házat, hogy a hol­naputáni ülésben adassanak be a választási je­gyek. Ezután az elnök számos kérvényt jelent be. Szakál Lajos Békés város részéről kérvényt nyújt be mely a katonatartás elszállásolása alig elviselhető terhére vonatkozik .Czebrián La­jos gr. Losoncz városa részéről az iránt, hogy a Pest-Oderbergi vasút építése szorgalmaztassék ; O­r­c­z­i Béla dr. Pest megye Új-Kécske azon ké­rését,hogy az eddig fizetett háztaksától mentessék föl ; T­r­e­f­o­r­t Ágoston Gyoma város részéröl, mi­szerint a csongrád-pesti csatorna kiindulási pont­ja Csongrád vidéke legyen ; Halász Boldizsár ugyan-e tárgyban nyújt be kérvényt kerülete több helységet illetőleg pusztai részéről; Bobo­­r­­ Károly Czegléd városa részéről a foggyasztási adó eltörlését illetőleg nyújt be kérvényt ; N­é­­m­e­t­h Károly ugyan-e tárgyban Pozsony városa Törvényjavaslat a törvények kihirdetéséről. Miután az 1848-iki IV. t. ez. 2. §-a értelmébe a törvények ő Felsége által az országgyűlés fo­lyama alatt is szentesithetők, hogy ezen intézke­­dés czélja t. i. a hozott törvények, mielőbbi életbeléptethetése a kihirdetés késedelme által meg ne hiusitassék , » hogy egyszersmint azok az egész országra nézve ugyanazon időponttól kezdve bírjanak kötelező erővel , a törvények kihirdetésére nézve rendeltetik : 1 §. Minden törvény, miután ő Felsége szen­tesítésével ellátva az országgyűlés mindkét há­zában kihirdettetett , az ország hivatalos lapja (Budapesti Közlöny) által hozatott köztudomásra. 2. §. A törvény szövegével együtt közlendő mind a kir. szentesítés napja, mind pedig azon nap, melyen a törvény az országgyűlés alsó és felső házában kihirdetve lett. 3. §. A törvénynek a hivatalos lapban ily módon közzétett szövege közhitelezettséggel bír. 4. §. A­menynyiben az időpont, a­melyben valamely törvény hatálya kezdődik, magában ama törvényben megállapítva, vagy ez időpont megállapítás a minisztériumra bízva nincs , minden törvény kötelező ereje az ország hiva­talos lapjában tett megjelenését követő 10 ik napon veszi kezdetét. 5. §. A szentesített törvénynek eredeti példá­nya az orsz. levéltárba tétetik le, annak az illető szakminiszter által hitelesített másolatai pedig egyes példányban, minden törvényhatóság­­ koronként megküldetnek. 6. §. Ezenkívül a belügyminiszter az ország­gyűlés minden naptári év végével egybe­gyűjti a bezárt év­folyamban az országgyűlésen alkotott és ő felsége által szentesített törvénye­ket, keletkezésük, és illetőleg kihirdetésük sor­rendében s e kinyomatott gyüteménynek egy­­egy példányát a törvényhatóságoknak szintén megküldi. 7. §. Minden évről külön törvénygyűjtemény adatván ki, s minden ily gyűjtemény a sorszá­molást újra kezdvén : a törvényekre való hivat­kozás a naptári évnek s a sorrendnek idézése által történik. 8. §. Jelen törvény 3. és 4. pontjának intézke­dései a hivatalos lapban közzétett kormányren­deletekre, utasításokra, kinevezésekre és egyéb közleményekre is kiterjesztetnek. 9. §. Az ország hivatalos lapja minden törvény­­hatóság számára hivatalból megküldetik. Kell a m. kir. miniszteri tanács határozatából. Pesten, 1868. mart. 24-én. Horváth Boldizsár m. k. Törvényjavaslat, a gör. k. vallásuak ügyében. 1­0. Az 1864-ik évben összehívott és 1865-ik évben Karloviczon folytatólag tartott szerb nem­zeti congressus,a mennyiben az az 1847—48 20. t. sz. 8. §. rendeletétől eltérőleg alakíttatott, utó­lagosan törvényesittetett. 2. §. A magyar és erdélyországi g. k. romá­nok részére felállított önálló, a szerbekével egyenjogú metropolis, nem különben az erdélyi g. k. püspöki egyháznak érseltséggé lett emelte­­tére törvénybe iktattatik. 3. §. Miután e szerint a g. k. vallásúaknak két egymástól független egyháztartományra lett elvá­lása az 1848: XX. t. sz. 8. §-ban biztosított ön­kormányzati jogoknak külön leendő gyakorlá­sát szükségessé teszi , ugyanazért fentartatván

Next