A Hon, 1868. március (6. évfolyam, 51-75. szám)
1868-03-31 / 75. szám
75 kis:$. Kedd, mart 31 GUrit«M!l díj: I küld»*, vagy itudupsotmi kAeho» hordva I »Griri|fra.......................................1 frt 76 kr. a niuxprx ...... 5 frt 26 kr. »5 hAnajtr* . Hl frt 50 kr. Ac Kitnapi'»! kftytttt agy lioucprs i frt — kr Ac EstOrppal »tryiifto«(fyai|»vr» ft frt — kr. A* Eatilappa! dgyfl't fílívr* 12 frt — kr. Aa »W6a«tós Aa év ínl'ptin minden kiV/iaphaa Eae^k©ffidh«tő , s ennek hátralely napján történik is, majdonkorr a hó «sStiß alpjától fel asámíttatonl. rf,*ir.B páeij«ir«U* k»rM«lMn Kitelik krkt.t4«tm SxsrfeAsastési Iroda: Feranaeiak Uro 7lk a%imso ettialtl H*#rkeszt5 lakása : Sía^yarutc*» (S-dlk szám S-dlk «malet. 111 mu mi in h mwgSBSSS^IMSB Kiadóhivatal : Pest, Ferencsiek terén 1. az. földszint Hatodik évfolyam 1808-B « I V t • 1 á 11 díj: 7 feneáht.6 ilyfél« ustit cor» . 7 kr. »ilycjáij túladta beigtaticirt . . . SO kr. r*rj«d«late» húdoíjt kabbabfin biiitUti« mull»H ksd-rii*8i V fSNitéiáb alatt vetnek fSf. — Nyiit-tiri 5 basífcos pftf.it *ar4rt . 15 kr. ®F~ Aa »fSfitoííai díj a lap kiadó hivitalihoa '■kSldaadS (Fcr»a«ai«k tar« z. n.6SU»aiM.) K lap ácsilssai róaaát 111*16 tálufea k.3» .»miky a cserhssztósígh** intícaadS. Bém»isí«t*n távolok cask isnxtrt kasifoiál irjAituSuai «1. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZAT! NAPILAP. « ■ Előfizetési felhívás A HON april—júniusi negyedévi folyamára april—júniusi negyedévre . . . . 5 „ 25 „ april—júniusi negyedévre Estilappal..........................................ti „ — „ april—septemberi félévre . . IO „ 50 „ april—septemberi félévre Estilappal..........................................12 „ — „ A „HON1 szerkesztő és kiadó hivatala-a PEST, MARTIES 30. Nyilvános számadás. Az ínséget szenvedő honvédek és özvegyeik számára a „Hon“ szerkesztőségéhez beküldött összegekről. A lapunkban közlött legutóbbi kimutatás összege tett 2836 ftot, egy aranyat és 20 db. húszast. Ez összeghez járultak ez idő óta a következő hazafias adományok : A Szentgáli olvasó egylet által gyűjtött összeg Th József ur által beküldve............................. 44 ft — dr. Schnell Ede ur által Pesten , baráti körben gyűjtött összeg ... 5 „ — „ A Böszörményi Lászlónak tervezett fáklyás menet összegéből az illető bizottság .............................. 85 „ — „ K.— Gábor ur Kisfaludról egy falusi estélyen gyűjtött............................. 8 „ 10 „ Márton Bálint ur által Szathmár városában és vidékén gyűjtött .... 37 „ — „ Zathureczky Gábor és Bartha Károly urak Baróthról, tánczvigalom és gyűjtés eredményéül . 33 „ — „ Benedek Mihálynőaszszonyság, mint Kővár vidéki gyűjteményt ... 45 „ „ N. N. ur Bányavölgyiül ................................... » — » Endreffy Károly ur, mint a békés gyulai »Kör“ által e czélra rendezett tánczvigalom tiszta jövedelmét ( s ahoz csatolt magány adakozásokat . 432 „ — „ Váczi Gábor ur által Füleken intézett gyűjtés eredménye........................ 22 » — „ Schaeffer Jakab ur által a Feketehegyen tartott egyenjogusítási ünnepély tiszta jövedelmeként . 10 „ — „ Bukaresti magyar hazánkfiainak újabb gyűjteménye, egyenesen azonnali kiosztás végett hozzánk küldve 51 arany és 12 huszas az árfolyam szerint beváltva . . . 285 „ — ,, Somossy Imre ur adománya 10 db arany az árfolyam szerint . . . 165 ,, — ,, Somossy Ignácz képviselő ur adománya 20 db arany. _____________________ Összesen 1172 „ 10 ,, kr. az előbbi összeghez adva 2836 „ —■ ,, egy arany és 20 huszas._______________ Összesen 4008 ft 10 kr. HiMely összegből sajátkezüleg kiosztottunk kétszáz nyolczvanhét részletben ezer ötszáz tiz forintot és egy aranyat, a budapesti honvédegylet által február 15-ig 184 ftot. 64 részletben; február 22-ig 441 ftot. 20 húszast 192 részletben február 29-ig 249 ft 26 krt. 110 részletben. Mart. 6-ig 337 ft 10 krt. 45 részletben. Mart. 10-ig 358 ftot. 77 részletben. Mart. 15-ig 300 ft 81 részletben. Mart. 21-ig 285 ft (151 arany és 12 huszas beváltva) 138 részletben ; mai napig 344 ft. 68 részletben : összesen 2908 ftot, húsz húszast 36 krt 780 részletben, a fentebbivel együtt 4008 ftot, egy aranyat, húsz húszast és 36 krt. 1067 részletben. A részletek alatt nem ugyananynyi személy, hanem egyeseknek több izbeni segélyezése van feljegyezve. — A budapesti egylet bizottmánya által átvizsgált számadások minden részlete nálunk mindenki által megtekinthető, most összehasonlítani nézeteimet a párisi „Liberté“ mart. 28-ki és ma érkezett számának bécsi levelében foglalt következő tudósítással : „Diplomatikus köreinkben néhány nap óta bizonyos nyugtalanság uralkodik. Komolyan kezdenek foglalkozni a vihar közelségének lehetőségével. Állíttatik, hogy a Tuileriák kabinetje nyíltan kijelenté szándékát az 1815 iki szerződések aláíróival megvitatni az álláspontot és teendő lépéseket, a sz.-pétersburgi kabinet legközelebbi azon cselekedetével szemben, mely által Lengyelországnak még nevét is eltörlé a hivatalos nyelv. „Ezen hir nem maradhatott izgató hatás nélkül , s viszonyba hozatván az úttal, melyet Napoleon herczeg Berlinbe s Czartorinsky Bécsbe tettek, a lengyel kérdés felelevenítése gyanánt tekintetik. „Ami különösen Ausztria politikáját illeti tudva levő dolog, hogy a lengyel királyság helyreállítása Beustur programmjának pontjai közé tartozik, s e szerint egy osztrák főherczeg vagy a szász uralkodóház valamely tagja fogna Varsó trónusán ülni.“ így ír Girardin lapjának bécsi levelezője. Valószinű, hogy Beust ur programm pontjait ép oly kevéssé ismeri ő is, mint mi, de ha eltalálta a pontok egyikét , Beust ur csakugyan a lengyel királyság helyreállítását tűzte ki egyik feladatául akkor Magyarország bizonyosan szerencsét kiván és segélyére is lesz nekijez üdvös vállalatban mert Magyarországra alig lehetne valami áldásosabb európai esemény,mint Lengyelország helyreállítása. Hanem ha a czél ez Páriában és Bécsben, akkor proclamálják azt urbi et orbi a leg-ünnepélyesebb és érthetőbb alakban. Mert míg csak herczegi utazgatások és bonapartista ágenskedések képezik a hadjáratot szegény, hős nemzettestvérünk felszabadítására, addig kénytelenek vagyunk csak alakoskodásnak tekinteni az egész historiát, s jogunk van mellék érdekeket — német egységellenes ármányt — gyanitni azon buzgólkodás mögött, mely Lengyelországot kinoztatni, leszaratni hagyá s csak akkor beszél helyreállításáról, midőn hallja, hogy fejfájáról kitörültetett még neve is. Lengyelország feldaraboltatása egy fekete bűn volt, de ép oly fekete bűn volna az ha a vérző tagok életre-egyesítése iránti világ sóvárgást arra használná fel a lelkiismeretlen diplomátia, hog Európát vérbe borítsa nem Lengyelország helyreállításáért, hanem a Napóleon dynastia érdekében. Lengyelország nincs elveszve azért, hogy neve kitörültetett , s fel fog az támadni bizonyosan, bármennyire őrködjenek is sírja mellett az öldöklés szolgái. Csak attól mentse meg a gondviselés, hogy szent tetemet ne vizessenek a részvétszvilelés által egy oly küzdelem buzdítására, melyből rá nézve ébredés nem lehetne s Európa nemzetei csak romlást és lánczokat nyerhetnének. - Csernátony, Pest, mart. 30. Tegnapelőtti czikkem a napóleoni politika uj fordulatát jelzé. Méltóztassanak olvasóink velnünk, Brüssel, mart. 27-én. Ki hitte volna, hogy az angol parlamentben ugyanazon indokokból fogják az angol egyház uralmát Izlandban védni, mint védték Bécsben az urak házában a concordatumot. E sajátságos jelenet csak új bizonyság arra , hogy „a privilégium emberei“ ugyanoly természetűek s indulatuak Bécsben, mint Londonban, Pesten, mint Páriában. Járjanak akár bíborban Rómában, akár lakjanak Canterburyban, ők nem változnak, az „auri sacra fames“ teszi őket a népek jólétének s felvilágosultságának ellenségeivé. A Rauscherek, Haulikok , Disraeliek s Schmerlingek ugyanazon agyagból vannak gyúrva. A zsidó származású Disraeli vagy mint az angol nevezi Dizrál, akármelyik ultramontán püspökkel versenyezhetne ; az egyik az angol, a másik a római egyház érdekei melletti küzdelemben. Vallásuk a privilégium s a hivatal imádása. Ez a szentírásbeli aranyborjú. A „Liberté“ Disraelinek talapzatára nagyon szép felírást készített ; van azonban a túlsó oldalon is egy, melyet ő maga magának készített. Hol fog megállani, azt nem tudjuk. Ő készebb nemcsak Angolhan, sőt az összes emberiség érdekével szembeszállani, készebb akármily húron játszani, csak a hatalmat megtarthassa, ő az emberek azon fajához tartozik, kikről Palingenius már a XII- dik században a „ Zodiaeus vitae “ czímű philosophiai munkájában írta : „deme lucrum Deis et sacra negabunt.“ Hazánk bonyolult állapotában nemcsak a bécsi haladás és a papi reactio minden mozzanatait kell méltó figyelemmel köte a cseh hegyeken túl is széttekinteni . Különösen a magyar országgyűlési többségnek Herbst osztrák miniszter szavait kellene mindennap imételnie, s emlékezetben tartani, miszerint egy osztrák miniszter vallomásaiból valahára megértse : „hogy míg azon alapelv : megváltoztathatni a törvényhozás útján mindent, mi az állam jólétével ellenkezik, határozottan nem áll, addig nem lehet bizalom az alkotmányos élethez, és oly minisztérium, melynek nincs hatalmában az országot a reá súlyosodó nyűgtől megszabadítani, soha sem lesz képes az alkotmányos elveket keresztül vinni. Változtatott nálunk a többség közösügyesített osztrák politikája a törvényhozás útján, de nem javára az országnak, hanem ártalmára. Ily változásokra, a minisztérium pártjának képességét senki sem veszi kétségbe, de változtasson Herbst miniszter szavainak értelmében. Sok Disraeli jellemű államférfin van a világon. Angolhon még az ilyen próbát is kiállhatja, de ki nem állaná sem Ausztria, sem Magyarország ; sok is volt már az experimentumból s az ideoda hajlongásból. De nálunk szerencsére sincs oly miniszter, ki va franque-ot akarna játszani,elavult osztrák politika érdekében, ha a nagyváradi értekezlet három pontja egy tárczabeli memento mok képében is megjelen. A hrlapok európaszerte terjesztik a fejedelem elhatározott akaratját a monarchia mindkét felének kifejezett kivánatait valósítani, azaz: megengedni, hogy a népek önmagukat kivánataik s érdekeik szerint kormányozzák. Hogy pedig a közös delegátiókba s a közös minisztériumba senki sem szerelmes, még pedig maga Kuhn és Grivicsics urak sem, azt tán Somsich úr sem merné kétségbe vonni. S gondolom gróf Andrássy úr sem hiszi , hogy Assermann s Gélics urak (kik különben talpra esett katonák a mint olyanok magukat a haza iránti szolgálatban kitüntették, mit azért felhozni kötelességemnek tartom, nehogy személyeiket kigunyolni látszassam, mikor a gúny abban van, hogy létezik magyar hadügyi tárcza, nemzeti haderő nélkül, s hogy a miniszterium a bureaui személyzetén tul egyetlen egy közbakának sem parancsolhat) mondom gróf Andrássy úr sem hiszi, hogy bureaujabeli hivatalnokai constituálják a nemzeti haderőt. De tekintsünk be az angol parlamentbe, mint betekintettünk a bécsi Herrenhausba. Disraeli — azon Disraeli, ki egykor még magánál „Mazzininál is forradalmibb“ volt, és ki holnap képes tagadni, hogy ő valaha tory volt, ha a tagadás a Downing Streetben hatalmát biztosíthatná , de arról máskor is saját szavai idézésével szólhatunk. A Disraeli a la Schmerling e napokban azt írta : „Tanúi voltunk legközelebb az izlandi krízisnek ; az én véleményem szerint Angelhont is krízis fenyegeti, mert a hatalmas párt (t. i. Gladstone, Bright s a szabadelvű angol nép) bevallott czélja, az egyház s az állam szent egységét, mely a civilisatió alapja és a vallásszabadság egyedüli garantiája, ledönteni. Ez nemde a Thunok és Rauscherek nyelve ? Mig ezek a római egyház privilégiumai érdekében — a nép elbutításában kiváltképen a zsíros jövedelmek biztosításában találják a keresztény civilisatiót. Disraeli az angol egyház halfazékaiban látja a vallás szabadságát, noha nem régen ő maga ostorozta az „alien church“ (idegen egyház) fenmaradását a katholikus Izlandban. Ne higyjük azonban, hogy Disraeli az államvallás vagy egyházért fényes állását akarná kockáztatni, oh! teljességgel nem ; ő akár a pápát is beültetné Izlandba, csak hivatalát megtarthassa ; ma wbiggé lenne, ha az hivatalát biztosíthatná, de ott nincs kilátása, s neki tory pártjával számolni kell. A többség Gladstone indítványa mellett van, hogy az angol egyháznak mint államegyháznak Izlandban meg kell szűnnie, s hogy a királynét meg kell kérni, hogy a patronátust az érseki s püspöki zsiros beneficiumokra Izlandban a parlament rendelkezése alá bocsátani méltóztassék. Nagy s igazságos egy indítvány az, aligha az angol felsőház nem nagyobb szemeket fog csinálni a patronatus, azaz: a dús papi jövedelmek máshová fordítására, mint Bécsben a püspökök a concordatum megszüntetésére csináltak, és úgy gondolom még nagyobbakat csináltak volna, ha egy osztrák Gladstone felállott volna, és a concordatumhoz a patronatust is hozzá kapcsolni indítványozandó ; pedig épen úgy mint Izlandban, annak ideje megjön Ausztriában Magyarországban,s még Horvátországban is, ha amott sokan a concordatum, itt pedig a zuarok és péterfillérek melletti s Zágrábban pásztori levelekben a nép felvilágosításának istenadománya, a sajtó elleni izgatásokban hiszik a roppant papi vagyon jövedelmeit megérdemelni. Disraeli oly Mensdorfféle elhalasztás eszközéhez fog nyúlni, miben őtet le nem szavazhatják , mint leszavazták Bécsben gróf Mensdorf urat. Angolhonban a parlament hazaküldése az oppositio ellen egy hatalmas szájkosár , s már is Disraeli mondja, tapogassátok erszényeitek uraim, s e figyelmeztetés a kétségtelen nagy többséget is habozóvá teheti. Tudja, hogy új választás a toryknak nem fog kedvezni, sőt még több reform felé vezetni, hanem Disraeli kapaszkodik a hatalomhoz míg lehet. Az angol minisztérium azt hiszi — se részben hasonlít a magyar minisztériumhoz — hogy Izlandot lecsitítja, ha számára egy katholikus egyetemet államköltségen felállít. De minthogy tudományokról s nevelésről van szó , nem hagyhatni megjegyzés nélkül , hogy Angolhon az izlandi nép oktatásáról már Grey minisztériuma alatt Izlandban jobban gondoskodott, mint egy oly országról, hol állami egyház van, feltenni lehetne. Lord Stanley, a mai lord Derby volt akkor izlandügyi államtitkár, ki a vegyes iskolák rendszerét behozta. A világ históriája mondta neki, hogy a papokat, az angol egyháziakat épen úgy, mint a katolikusokat az oskolából ki kell zárni s velők a vallás miatti ellenségeskedés tápanyagát eltávolitani. A theologia az oskolából a papokkal együtt ki lön zárva. Ez ellen mind a katholikus, mind az angol egyházi papság nagy zajt ütött, de eredménye az jön, hogy magok az izlandi katolikusok s velők O’Connell s Shait ily szervezetű gymnasiumokat kértek s csakugyan Robert Peel alatt 1844-ben három Queen’s College alapittatott, s a következő évben egy Queen’s University. Ezekből megérthetni, hogy nem szűkölködik Izland egyetemben sem, csakhogy az nem theologiai egyetem. Lesz alkalmunk arról bővebben is szólni, ha egyszer látni fogjuk, mit rejt a közoktatási miniszter a tárczájában oly időben, mikor már Ausztriában is az oskolát a Klérustól emancipálják s mikor Magyarországban a klérus oly tanítókat a községekre rákényszerit, kik , kik nek kellenek. Miből korán sem akarom következtetni, hogy azon községek választása jobb volt a papokénál, hanem hogy oskoláink szervezésében hiány van, melyen segíteni kell. Ludvigh. részéről és a pozsonyi szőlőmivelők adminisztratív utáni segélyezését kérelmező kérvényt nyújt be. Popovics Zsigmond Arad megye bizottmányának az országos vasutak iránt kidolgozott javaslatát teszi a ház asztalára és a ház figyelmébe ajánlja. Dobrzánszky Adolf az Ugocsa megyei orosz népnek a nyelv és vallás iránti formulázott kívánalmait terjeszti elő ; Szentiványi Károly Somsichnak engedvén át az elnöki széket, melyet ez az ülés végéig meg is tart, a gömöri vasút tárgyában nyújt bekérvényt. Várady Gábor az állandó igazoló bizottságot ki kívánja egészíttetni egy tag választása által, miután Gajzágó Salamon alelnökké való megválasztása által egy hely megürült. (Helyes,) Andrássy Gyula miniszterelnök : T. ház! A minisztérium a napokban azon helyzetben leend, hogy kötelességéhez képest az államköltségvetést terjeszthesse a ház elé, addig azonban van szerencsém a t. ház engedelmével azon törvényjavaslatokat benyújtani amelyek időközben elkészültek, azon kéréssel, méltóztatnának azokat felolvastatni, kinyomatni és szabályszerűleg tárgyalni. E t.javaslatok a következők: T. javaslat a törvények kihirdetéséről. T. javaslat a g. k. vallásuak ügyében. T. javaslat a kereskedelmi és iparkamarákról. Van szerencsém három vasúti építkezésre vonatkozó t. javaslatot is a t. ház asztalára letenni. A törvényjavaslatok a következők : „T. javaslat a Nagyváradról Eszékig és Baranyavárt, Villányra vezetendő vasút tárgyában. T. javaslat a Zákánytól Zágrábig és Hatvantól Miskolczig terjedő vasútvonal kiépítése tárgyában. T. javaslat a magyar északkeleti vasútvonal kiépítése tárgyában, azaz debreczen-szathmár-szigeti vasútvonal tárgyában.“ Ami ezen vasutakat illeti, azt hiszem legczélszerűbb volna, ha a t. ház a t. javaslatokat, amennyiben a vasútépítések az államnak bizonyos terheltetésével járnak, mielőtt az osztályokban tárgyalás alá vétetnék, a pénzügyi bizottsághoz utasítani. Miután azonban a vasúti kérdéseknek nemcsak pénzügyi, hanem más fontos oldalai is vannak, azt gondolnám, hogy a t. ház véleményével fogunk találkozni, ha azt javasoljuk , méltóztatnának egy 15 tagból álló bizottságot választani, mely bizottság a pénzügyi kérdésekre nézve a pénzügyi bizottsággal érintkezvén azután jelentésével együtt ezen törvényjavaslatokat az osztályoknak adja át. Ez volna erre nézve javaslatom. (Helyeslés.) A törvényjavaslatok egy része felolvastatott a többi felolvasottnak tekintetett. A törvényjavaslatok a következők : Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése márt. 30-kan. Elnök : Szentiványi Károly. A kormány részéről Eötvös J. dr. kivitelével a mindnyájan jelen voltak a miniszterek. Jegyzők : Kadlik Ákos és Horváth Lajos. A múlt ülés terjedelmes jegyzőkönyvének felolvasása alatt a képviselők oly élénken társalogtak, hogy a jegyző hangja nem volt hallható A zsibongásnak Bernáth Zsigmond azon tréfás megjegyzése vetett véget, hogy ő neki kifogása van újkönyv ellen, mert nem hallani. Mire csend állt be. A jegyzőkönyv hitelesítése után elnök jelenti, hogy Dalmát- Horváth- és Szlavón országok országgyűléseinek elnöke , Vakanovics Antal levelet intézett hozzá, melyben értesíti őt, hogy egy országos küldöttséget választott meg azon felhatalmazással, hogy e királyságok közjogi viszonyainak rendezése iránt Magyarország hasonló czélra megválasztott küldöttségével Pesten érintkezésbe lépjen. (Helyeslés.) Egyszersmind az idő iránt, mikor fog e két küldöttség tanácskozni Pesten, értesittetni kiván. Miután a pesti országgyűlés által e tárgyban kiküldött 8 tagja közöl egy meghalt, három pedig miniszternek neveztetett ki, 4 tag választását tartja szükségesnek ha a ház a bizottságot meghagyja. (Maradjon.) Ennélfogva felkéri az elnök a házat, hogy a holnaputáni ülésben adassanak be a választási jegyek. Ezután az elnök számos kérvényt jelent be. Szakál Lajos Békés város részéről kérvényt nyújt be mely a katonatartás elszállásolása alig elviselhető terhére vonatkozik .Czebrián Lajos gr. Losoncz városa részéről az iránt, hogy a Pest-Oderbergi vasút építése szorgalmaztassék ; Orczi Béla dr. Pest megye Új-Kécske azon kérését,hogy az eddig fizetett háztaksától mentessék föl ; Trefort Ágoston Gyoma város részéröl, miszerint a csongrád-pesti csatorna kiindulási pontja Csongrád vidéke legyen ; Halász Boldizsár ugyan-e tárgyban nyújt be kérvényt kerülete több helységet illetőleg pusztai részéről; Bobor Károly Czegléd városa részéről a foggyasztási adó eltörlését illetőleg nyújt be kérvényt ; Németh Károly ugyan-e tárgyban Pozsony városa Törvényjavaslat a törvények kihirdetéséről. Miután az 1848-iki IV. t. ez. 2. §-a értelmébe a törvények ő Felsége által az országgyűlés folyama alatt is szentesithetők, hogy ezen intézkedés czélja t. i. a hozott törvények, mielőbbi életbeléptethetése a kihirdetés késedelme által meg ne hiusitassék , » hogy egyszersmint azok az egész országra nézve ugyanazon időponttól kezdve bírjanak kötelező erővel , a törvények kihirdetésére nézve rendeltetik : 1 §. Minden törvény, miután ő Felsége szentesítésével ellátva az országgyűlés mindkét házában kihirdettetett , az ország hivatalos lapja (Budapesti Közlöny) által hozatott köztudomásra. 2. §. A törvény szövegével együtt közlendő mind a kir. szentesítés napja, mind pedig azon nap, melyen a törvény az országgyűlés alsó és felső házában kihirdetve lett. 3. §. A törvénynek a hivatalos lapban ily módon közzétett szövege közhitelezettséggel bír. 4. §. Amenynyiben az időpont, amelyben valamely törvény hatálya kezdődik, magában ama törvényben megállapítva, vagy ez időpont megállapítás a minisztériumra bízva nincs , minden törvény kötelező ereje az ország hivatalos lapjában tett megjelenését követő 10 ik napon veszi kezdetét. 5. §. A szentesített törvénynek eredeti példánya az orsz. levéltárba tétetik le, annak az illető szakminiszter által hitelesített másolatai pedig egyes példányban, minden törvényhatóság koronként megküldetnek. 6. §. Ezenkívül a belügyminiszter az országgyűlés minden naptári év végével egybegyűjti a bezárt évfolyamban az országgyűlésen alkotott és ő felsége által szentesített törvényeket, keletkezésük, és illetőleg kihirdetésük sorrendében s e kinyomatott gyüteménynek egyegy példányát a törvényhatóságoknak szintén megküldi. 7. §. Minden évről külön törvénygyűjtemény adatván ki, s minden ily gyűjtemény a sorszámolást újra kezdvén : a törvényekre való hivatkozás a naptári évnek s a sorrendnek idézése által történik. 8. §. Jelen törvény 3. és 4. pontjának intézkedései a hivatalos lapban közzétett kormányrendeletekre, utasításokra, kinevezésekre és egyéb közleményekre is kiterjesztetnek. 9. §. Az ország hivatalos lapja minden törvényhatóság számára hivatalból megküldetik. Kell a m. kir. miniszteri tanács határozatából. Pesten, 1868. mart. 24-én. Horváth Boldizsár m. k. Törvényjavaslat, a gör. k. vallásuak ügyében. 10. Az 1864-ik évben összehívott és 1865-ik évben Karloviczon folytatólag tartott szerb nemzeti congressus,a mennyiben az az 1847—48 20. t. sz. 8. §. rendeletétől eltérőleg alakíttatott, utólagosan törvényesittetett. 2. §. A magyar és erdélyországi g. k. románok részére felállított önálló, a szerbekével egyenjogú metropolis, nem különben az erdélyi g. k. püspöki egyháznak érseltséggé lett emeltetére törvénybe iktattatik. 3. §. Miután e szerint a g. k. vallásúaknak két egymástól független egyháztartományra lett elválása az 1848: XX. t. sz. 8. §-ban biztosított önkormányzati jogoknak külön leendő gyakorlását szükségessé teszi , ugyanazért fentartatván