A Hon, 1868. április (6. évfolyam, 76-100. szám)

1868-04-08 / 82. szám

Újdonságok. Pest, april 7. — (Őfelsége) az ér szodorói h. h. egyház­­községnek 500 ft utalványozott. _(Ő felsége) megengedte, miszerint a cs. k. katonatisztek házassági biztosítékai ezentúl m. földhitelintézeti záloglevelekben is elfogadtathas­sanak, — azon feltétel alatt, hogy a földhitelinté­zet gondoskodni tartozzék arról, miszerint azon feleknek, kik ily zálogleveleket kívánnak biztosí­tékul letenni, az előmutatóra szóló és szelvények­kel ellátott papírok helyett szelvénynélküli, s a szövegben a tulajdonos nevét, a a házassági bizto­síték megjelölését tartalmazó záloglevelek állít­tassanak ki, azok kamatai nyugtatványokra fizet­tessenek, s a biztosítási kötelék megszűnte után ismét az előmutatóra szóló záloglevelekre cserél­tessenek be.­­ (A honvédalaphoz) újabban a homon­­nai takarékpénztár 20 forint, Krassómegye kö­zönsége 155 ft 12 krral járult. — (B a r i t­­ u György) magyar román szótárt ad ki, melynek első ivét hozzánk beküldötte. A mű 35—40 ivre terjed, s egy mellékletben helyesírási szabályokat is hoz. — (A nagytóthfalusi olvasókör) Baranyamegyében lapunk tulajdonos szerkesztőjét tiszteletbeli tagjává választotta. E kört, mint az értesítő levélből kitűnik, egészen baloldali szellem lengi át.­­ (Magyar tudományos akadémia.) A Marczibányi alapítványból kitűzött nyelvtudo­mányi pályakérdésre : „Kívántatik az igeidők elmélete“ sat. 1868. mart. 31 ig, mint záridőig, következő pályamunkák érkeztek : I. Nyelvtani pályamű. Jelige: Spectatum admissi risum teneatis amici ? H­o­r­a­t. II. A magyar igeidők elmélete. Jelige: O tempora t­o mores ! C­i­c­e­ro. Rendben talált jeligés leveleik szokott módon lezáratván, levéltári őrizet alá, — magok a pálya­munkák a nyelvtudományi osztálynak adattak át, megbiráltatás végett. Az eredmény a jövő nagy gyűlésen fog kihirdettetni. Kelt Pesten, a m. tud. akadémia 1868. ápril 6 án tartott összes üléséből. — Arany János, titoknok. — („A Rákóczyak kora Erdély­ben“) Szilágyi Sándor nagy művének első kötete Pfeifernál megjelent. Ugyanott megjelent egy füzet „A bíróságok szervezéséről.“ Irta Pósfay Károly ügyvéd. — (A nemzeti színháznál), mint „Föv. L.“ Írja, ezentúl szabályul alkalmazzák, hogy ki­hívásokra sem jelenet közben, sem felvonás után nem szabad a színészeknek előjönni. — („H i t ő­r“) czím alatt közelebb egylet ala­­­­kult, melynek czélja : A magyarországi orthodox zsidóságot mindennemű jogtalan megtámadások ellen minden törvényes eszközökkel védelmezni,­­ a megtámadott vagy megsértett orthodox közsé­geknek vagy egyedieknek segélyt nyújtani , köz­tük a magyar nyelvet terjeszteni. Az egylet köz­lén­ye a „Magy. zsidó.“ — (Egy joghallgató,a­ki gyermekek mel­lett mint nevelő és ügyvédi irodában is huzamo­sabb ideig működött , óhajtana valamelyik minő­ségben alkalmazásba lépni. Levélbeli megkeresé­sek Szy czim alatt a jogi pedellusnál elfogad­tatnak. — (A zenemüvészi segélyegylet) évi közgyűlését gróf Karácsonyi Guidó ur védnök­sége alatt a pest budai hangász egyleti zenede volt termében­­. 1868. évi april hó 9 én esti 7 és fél órakor tartandja, melyre az egylet tagjai tiszte­lettel meghivatnak. A segélyegylet javára a Cydoni almának s egy operettnek előadása f. hó 9-ről zöldcsütörtökröl f. hó 12-re husvét vasárnapjára tétetett által. — Zólyomi Samu s. k. egyleti titkár. — (A budapesti ügyvédi egylet) büntetőjogi és börtönügyi szakosztályának f. hó 6-án tartott heti ülésében elhatároztatott a ta­nácskozási szabályok és az alább érintendő mun­­kálkodási tervezet kinyomatása és a tagok közti szétosztása. Azután a „munkálkodási tervezet“ kidolgozására kiküldött bizottmánynak egyhangú­lag elfogadott javaslata értelmében a hazai helyha­tósági rendeletek és jogszokások egybegyűjtésére egy bizottmány neveztetett ki, melynek tagjaiul megválasztottak : Králitz, Dr. Sigmund, Dr. Krajtsik, Aradi és Dr. Wagner urak, továbbá min­den egyes szakosztályi tagnak a törvénykezésben tapasztalandó­ hiányok bejelentése fentartatván, a büntetőjogi statistikai adatok rendszeres egybesze­­désével Králitz Kálmán úr bízatott meg, a bűnügyi hazai és külföldi jogi irodalom, különösen a bün­tetőjogi törvényhozási mozzanatok figyelemmel kísérésére és e feletti jelentéstételre, Dr. Dárday úr választatott meg előadóul , Dr. Mátyus és Dr. Dárday urak pedig a javaslatba hozott „play­­boyer“-ek mikénti rendezése iránti javaslat elké­szítésével bízattak meg, és az elnökség a keletke­zendő törvényjavaslatok megszerzésével. Végül elhatároztatott a bizottmányilag javaslatba hozott bevásárlandó könyvek lajstromát a rendes egyleti ülés elé terjeszteni.­­ (A somogymegyei honvédegylet) 880 ftot osztott ki a volt honvédek, ezek özve­gyei és árvái között. Pénztárába az általa rende­zett tánczvigalomból 933 ft, a Nagy-Atádon rende­zett tánczvigalomból pedig 24 ft 64 ft folyt be, melyből a segélyzés eszközöltetett. A segélyzésből az egyleti pénztárban még 77 ft maradt, a mely­hez a Kaposvárott rendezett tánczvigalom tiszta jövedelme 666 ft, és más lelkes adakozók össze­gei járulván, — az egylet jelenleg összesen 930 fttal rendelkezik. Ez örvendetes gyarapodásért a honvédegylet köszönetét nyilvánítja mindazoknak, kik a szegény elhagyatottak felsegélésére filléreik­kel áldoztak. — (Egy Jénában tanuló hazánkfia) leveléből vesszük ki a következő sorokat : Jénába ez évben oly számosan jöttünk magyarok, a né­met deákok csudálkozva kérdezték: miért jövünk mi annyian ki Magyarországból, hát otthon nincs hol tanuljunk? E kérdés mindnyájunkat azon erős elha­tározásra ébresztett, hogy majd édes hazánk­ban minden erőnket arra fordítjuk, hogy otthon egy igazi egyetem alapitassék. Akkor a­ki a kül­földet meg akarja látogatni teljes készültséggel, a nyelvek tökéletes birtokában utazás és tapaszta­­lásgyűjtés végett tehet kirándulást. Azonban ez eszme még csak egy szép álom. Mindenekelőtt tanszabadságra van szükség, a nagy és szép esz­mékért lelkesülni tudó ifjúságot kell nevelni. — Jenai hazánkfia jó helyen keresi a dolog bibéjét. — (Windischgrätz tábornagy)köztu­domás szerint 1849. márt. 14-én rendeletet adott ki, mely szerint a honvédfogadási kötések és kö­telezések feloldottak. Számtalan ide vonatkozó eset fordult meg azóta törvényszékeink előtt, s a kö­telezettségek ama rendelet alapján rendesen nem létezőknek tekintettek. Legközelebb azonban a királyi tábla megítélte egy honvédhelyettes köve­telését, Windischgrätz rendeletét ez által törvény­telennek nyilvánítván. Nem szenved kétséget, hogy ez előzmény száz meg száz elutasitottat fog perének megnyitására indítani, s azok valószínűleg most már nyerni is fognak. — (A sz. fehérvári kisdedóvó egy­let) , f. évi február hó 2-án ugyanott kisdedóvodát nyi­tott, melyet ma már 140 gyermek látogat. — Ezen egylet javára f. évi ápril 19-én Sz.-Fehérvárott a megyei nagyteremben hangverseny tartotik, mely­nél — az esetre ha sikerül részére 24 órai sza­badságot kieszközölni — Saxlehner Emma kis­asszony a nemzeti színház szerződött tagja is köz­reműködik,­­ valamint számos más elsőrendű mű­vész, s ezek közt Füredy Mihály is közreműködé­sét ingyen fölajánlotta. E hangversenyre tisz­telettel hívja meg a közönséget, az egylet elnöke, sírboltot is készíttettünk az ön emlékére roppant­­ nagy gránit síremlékkel, a­mi kétezer négy­száz­’­­forintba került. — Borzasztó ! Hisz ezek a halottak iszonyú luxust űznek. — Ne űzzön tréfát mindenből. Az az élők fáj­dalmának nagyságát fejezi ki. Hanem én egyet gondoltam. Lemmingnek sok ismerőse van a pénzes körökben, talán el lehet adni ennek a kriptáját és sírkövét valakinek, a­kinek hama­rább kell. — Hahaha ! kaczagott fel Aladár. Ez már csakugyan a non plus ultrája a tékozló fiú töké­lyének. Egy korhely, a­ki fölkel halottaiból, csak azért, hogy eladja a kriptáját, meg a szem­födelét s még egy kicsit hazajön tovább élni, míg a sírkövének az árában tart. Ezt még csak ugyan nem produkálta előttem senki ! (Folytatása következik). A­­Hon“ m­agánsürgönyei. BéCS, ápr. 7. A mai „Wiener Abend­­post,“ a miniszterelnöknek a püspökök legutóbbi levelére adott válaszát közli, melyben ő kijelenti, hogy a házassági törvényjavaslat tárgyalásánál a reichs­­zab­ban a legszabadabb vitatásra állt nyit­va a tér, mely nem is maradt felhaszná­latlanul ; de azon stádiumban, melybe a törvényhozói tárgyalások e­­javaslatot il­letőleg léptek, a kormány tiszteletteljes tartózkodásra van utalva, és jelenben egy törvény sem hatalmazza fel a törvényszé­keket, hogy a vallástani kérdéseket vagy az egyházi ügyek belkormányzatát ma­gukhoz sőt erre népességet nyújtanak ma­guk az alaptörvények 14 - 15-ik czikke­­lyei. A kormány semmi olyast nem vesz igénybe, mi­táb­an az állami hatalom jog­szerű határai közt fekszik, és minden idő­ben kész lesz az egyház működését szilár­dul támogatni. A­menyire nem szándéko­zik a kormány az államhatalom határait semmibe se venni, és úgy nem tűrheti, hogy az más részről történjék. A kormány tehát a levél egy részének taglalgatásába bele sem bocsátkozik, mely az alaptörvé­nyek által az államhivatalnokra rótt kö­telezettségekről szól, és mely az államhi­vatalnok kötelességérzetét, habár szándék­­talanul is, félrevezeti. Drezda, ápr. 7. A második kamara 42 szavazattal 23 ellenében elfogadta a halál­­büntetés megszüntetését. Berlin, apr. 7. A „Nordd. Ztg.“ meg­hazudtolja azon hírt, hogy Beust az éj-­­­szak-schleswigi kérdést illetőleg sürgönyt küldött. KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. Pénzszűkég, és pénzbőség. Sokan lesznek, kire két ellentétes jelszót, mely ez idő szerint pézpiaczunkon és az ország­ban majdnem mindentt uralkodik, és oly érez­­hetőleg sújtja a tőkeénzest úgy mint a gazda­közönséget, egymássá egy helyen és egy időben összeférhetlennek fogja tartani. Pedig e két jelszó tkrözi viszsza ez idő sze­rinti anyagi állapotunat leghívebben. Míg a gazdaközönsg helyzetére oly rendkí­vül nyomasztólag nemzedik az ország legtöbb vidékén a pénzszükség addig nagyobb pénzin­tézeteink a pénznek és bőviben vannak, hogy azt elhelyezni nem ké­sek, és vele a legala­csonyabb kamatláb molett egymást kínálgatják. A nép és a kisbirtkosság nem bír pénzre szert tenni, mert hiányznak számára azon pénz­források, melyeken át ez hozzá eljuthatna. A fő­városi nagy pénzintéztek reája nézve hozzáfér­hetnek, egyéb hitelk­eretek és takarékpénz­tárak pedig a vidéken oly csekély számmal lé­teznek, hogy pénzforganuk annak legközelebb eső részeit is alig bírja kielégíteni. így példát tudunk reá, hogy eddigi földbirtokosok pesti pénzintézetekhez folyamodnak kölcsönökért, mi­után ottani intézetektől azok jelentéktelen pénz­­forgalmuk miatt, kölsönt nyerni csak ritka esetben sikerül. Pedig jelen viszonyank között csak az ez úton nyerhető olcsó és gyorsan megszerezhető pénz az, mely a gazdközönséget a végromlás­tól és az uzsorások körei közöl még megsza­badítani képes. Takarékpénztárak , népbankok felállítása mindenütt, ahol azok megélhetése csak távolról is biztosítva látszik, lőne tehát azon legsürgő­sebb feladatok egyike, melyeket, ha egyes vi­dékek önerejükből megoldani nem képesek, a kormánynak kellene elkarolni, és támogatása által azok kezdeményeését elősegíteni. Ha nyakába tudta a népnek a quotát sózni, és az elviselhetlen adójat, melyeknek görnyesz­­tő súlya alatt fölemelkdni és anyagi viszonyait rendezni alig lesz valon képes, és kérlelhetle­­nül jár el a nem saját hibája által felhalmozó­dott adóhátralékok betartásánál, úgy köteles­sége arról is gondoskodi, hogy ezen terhek el­viselését a népre nézve legalább némileg lehe­tővé tegye. Örvendetes eseménynek tartjuk ezért azon mozgalmat,melyet e résben az a­n­g­o­l-m­agyar bank kezdeményezett az országban az által,hogy annak már is több pontján, mint Debreczenben — hát a vállalat élén Tisza Kálmán áll, — Győrött, Nagy-Kanizsán, Temesvárott, Nagy-Vá­radon, Kolosvárott, Kassán és több más helyen igyekezik nem annyi­ önálló fiók­intézeteket felállítani, mint helyi­ vállalkozókból alakult ke­reskedelmi, ipar- és cggbankok lábraállítását te­kintélyes pénzerőkkel elősegíteni, miáltal két­ségkívül saját érdekei is hathatósan elő fogja mozdíthatni, miután ezen intézetek által, melyek­nek vezetésére azon arányban fog befolyni, melyben annak alaptőkéjéhez járult, mint ugyan­annyi gyypontból fog a helyi körülmények sze­rint az ország gazdászati, kereskedelmi és ipar forrásainak fejlesztésétez is nagyobb mérvben járulhatni, mint azt a központból tehetné. Míg az érezhető pénzszükségen ezen művelet által némileg segít, másrészt jelentékeny pénz­tőkéjét is forgalomba hozza ez intézet,még­pedig oly vállalatokban, melyik a vállalkozók részére a busás kamatokat eddig mindig meghozták. Miután azonban a fővárosi nagy pénzintézetek jelenleg majdnem kitétel nélkül oly jelen­tékeny pénzösszegek fölött rendelkeznek, igen csodálkozunk , hogy azokat a kormány ré­széről nagyobb mérvben nem veszi igénybe, sőt mint a legújabb miniszteri vasúti törvényjavas­latból látjuk, bécsi és külföldi tőkepénzesekkel is szerződéseket köt, midőn a szükségelt össze­geket, ugyanazon feltételek mellett hazai pénz­intézeteink is rendelkezésére bocsájtanák. Pénzhiány esetében, nem tartjuk nemzetgaz­­dászati tekintetből veszteségnek, ha idegen tő­kék hozatnak be az országba, különösen ha azok­nak itteni forgatásából az országra nézve is haszon káromlik ; de igenis károsnak tartjuk akkor, midőn az a hazában is előteremthető, mert ez esetben az idegen tőkének itteni forga­tása által az országból kivándorló kamatok arra nézve kétségtelenül érzékeny veszteséget képeznek. Két nagy pénzintézet alakult hazánkban leg­újabban, mely alapszabályai értelmében mind­kettő vállalkozik a kormány által reábízott min­dennemű pénzüzlet véghezvitelére . A ma­gyar átalános hitelbank és az angol­magyar bank­ üzletét mindkettő oly jelenté­keny alaptőkével kezdte meg, hogy sikerrel vál­­lalkozhatik nagyobb terjedelmű üzletekre is, és mégis a nagyvárad eszéki vas pályát kivéve melynél ezen intézetek elsője van érdekelve, mindeddig nem igen hallani, hogy a kormány egyik vagy másik intézet szolgálatait igénybe vette volna. Vagy azon czélra alakult volna csak p. o. a magyar­ hitelbank, hogy az a kormány mű­veleteit támogassa tőkéivel, s igy a jelenlegi álla­pot leggyengébb oldalainak egyikét, a pénztelen­séget fedeztesse a nagy­közönség előtt ? Közvagyonosságunk emelésének érdekében óhajtjuk azért, hogy a kormány középítkezési vállalatoknál hazai pénzintézeteinknek — mint kire jár — nagy pénzbőségét igyekezzék felhasz­nálni és hasznosítani, a­helyett, hogy külföldi tőkéket hozzon az országban forgásba akkor, midőn a külföld is figyelmére méltatja már a magyar tőkét, és nevezetesen a Dunafejedele­mm­ségek és egy nagytekintélyű Smirnai ház alku­dozásban állanak már az angol-magyar bankkal jelentékeny vállalatok foganatosítá­sa iránt. Két baj uralkodik tehát — mint előadtuk — ez idő szerint az országban, egyrészt, leginkább a gazdaközönséget sújtó pénzszükség, másrészt, nagyobb pénzintézeteinknél a pénzbőség. E két bajon segíteni, azt hisszük, leggyorsabban az A­n­g­o­l-m­agyar bank által kezdeményezett műveletek által lehetene segíteni, miután már foganatba vett több vidéki pénzintézetiek szövet­kezése által, ezek üzletkörét nagyobb alapra fek­tetve, egyrészt a gazda és iparos közönségnek fog nagyobb mérvű pénzforrásokat nyitni, más­részt pedig saját tőkéit leggyorsabban fogja hasz­nosan befektethetni. P. Q. A bécsi börze távirata ápr. 7-ről. 5% métalliques 56.60 Nemzeti kölcsön 62.80 1860-ki sorsjegy 82.10 Bankrészvények 702.— Hitelintéz, részv. London . . . Ezüst . . . Arany. . . . 182.80 116.15 113.75 5.54 Pest, apr. 7. Hol derült, hol borongós idő; reg­gel 9 és 10 óra közt szemzett az eső, de csak néhány pillanatig ; erős szél ; a hévmérő árnyék­ban nem emelkedett 11 fokon felül. A gabnaüzletben ma csend uralkodott ; az iz­raelita ünnep miatt sokan kimaradtak a gabna­­csarnokból és börzéből, mely okból jelentéke­nyebb forgalom nem jöhetett létre. Csupán búzá­ból adatott el itteni malmoknak néhány részlet, változatlan árakon u. m. tiszaiból 350 v. m. 87V2 f­s 6 ft 60 kr, 500 v. m. 86V2 f­s 6 ft 55 kr, 300 v. m. 85 f­s 6 ft 35 kr mind­ez 3 havi, 1000 v. m. 84V2 fns 6 ft 30 kr, 300 v. m. 85 fns 6 ft 40 kr, készfizetésre; bánságiból 1200 v. m. 86 fns 6 ft 50 kr, 600 v. m. 84 fns 6 ft 30 kr, mind­kettő 3 havi, 1500 v. m. 83 V2 fns 6 ft 15 kr készfizetésre. Egyéb gabnanemüeknek nem volt forgalmuk. (W. W.) Straubing, apr. 4. A­mily szép az idő, oly csendes a gabonaüzlet. Az ünnepek után hihetőleg élénkebb lesz az. Rendes forgalom mellett a mai hetivásáron következő árak lettek fizetve: búza 22—26 forint, rozs 21—23 forint, árpa 14—15 forint, zab 8—10 forint, bajon scheffelenként. Brünn, apr. 4. (Gyapjú.) Részint az a brünni vásár, részint a kincstár szállítási kiírásai folytán, e napokban több idegen vevő vett részt a gyapjúüzletben, mi­által valamivel magasabb árak és 1000 mázsányi forgalom lettek elérhe­tővé. Árak: középfinola 115—125, közép 160— 110, silány 85—92, homokos 65—72, nyári 78—84, cserző, fin, 74—78, sil. 56—62 forint. Gyapjuhulladékok is keresettek voltak. Vivárd tudósítások. (Be r.) Nagy­­rád, apr. 4. Szeles hideg idők járnak, távolabb vidékekben hó is esett, a földmivelők kénytelenek lőnek lábas jószágai­kat benn tartani, és miután minden takarmá­nyuk kifogyott, drága pénzért kellett venni szé­nát, szalmát. Az utóbbi napok hidege akár tél­nek is beállhatott volna. A lefolyt hét elején be­következett csekély lendület a gabnaüzletre néz­ve csak igen rövid ideig tartott, azóta az árak mindenneműére nézve mintegy 20 krral alább szállottak, és csak most fogjuk érezni azon idő­beli szállítási akadályok leverő következményeit, midőn a külföld csak úgy kapkodva vette meg termékeinket; lejárt annak az ideje, és most már a kínálat oly nagy mérvű s oly sürgető, hogy szinte özönképen gyűl a vásárpiaczokon ; min­denki szeretne a még meglehetős árak mintegy utolsó felvillanásában részesülni. (Sz. H.) Szeged, ápr. 4. Az üzletben a lefolyt napokban ismét csendesebb hangulattal állott be, a külföldi tudósítások roszabbak s ennek kö­vetkeztében az árak 10—15 krral lejebb száll­tak. — Eladatott körülbelül 5—6000 mérő ga­bona és pedig : 1200 m. buza 83—89­3 fontos 5 ft 70 krjával. V o c y o s. — A s­zatmármegyei gazdasági egyesület évi rendes közgyűlését folyó évi april 29-ik napján délelőtt 11 órakor Szatmárt a városház tanácsteremében fogja megtartani, mely­re az egyesület minden tagjai e gyűlés rendkívül fontos tárgyai elintézésére az elnökség által tisz­telettel meghivatnak. Szatmár apr. : Farkas Antal m. k. egyesületi jegyző — Bécsi lapok erősen állítják, hogy Brestl tervének a szelvényadót illető része ellenál­lásra találta az osztrák minisztérium kebelében; eszerint az államhitelezők ezentúl is kiváltságos osztály maradnának.­­ A magy. általános hitelbank szö­vetkezve egy itteni tekintélyes c­égekből álló consortiummal, Gilain A. és E. jó hírű belga gép­­gyárosokkal, egy Pesten állítandó nagyszerű gépgyár alapítására egyesült. Gilainék brünni gyára meg fog szüntetni s annak vezetője vala­mint az egész munkás személyzet a pestinél fog alkalmaztatni. Addig azonban mig a pesti gyár megkezdheti működését, a brünni már az uj tár­sulatnak számlájára folytatni fogja azt félbesza­kitás nélkül és a beérkező megrendeléseket tel­jesíteni fogja. —A losonczi József gőz­malomrés­z­­vénytársulat megalakult, igazgatójául a budapesti gőzmalom eddigi vezetője, Beer válasz­tatott meg. — A vámegyesületi újabb vámszerződés kö­vetkeztében szükségessé vált tarifa változtatás végett az angol és osztrák magyar meghatalma­zottak Bécsben előleges tárgyalásokat tartanak.­­ A már marosi sóbányákból nyert gorezsó feldolgozására vegytermelvényekké , ne­vezetesen szódatermelésre, egy gyár alapítása terveztetik. Az illető consortium e czélból a kincs­tárral már szerződést is kötött, melynek főbb pontjai a következők. Helyül három pont van választásra kitűzve, u. m. a bocskó kabalapo­­lyánai, a bocskó-lonkai és a bocskó-karácson­­falvi völgy. E három pont bármelyikén a gyár­épületek fölállítására szükséges terület holdja 3 ft haszonbérért engedtetik át , a legelő és er­dőterület holdjáért pedig (a rajtalevő fák nélkül) 30 kr. lévén fizetendő évenkint. A szerződés 25 évre köttetett, melynek lefolyta után új szerző­dést lehet kötni. Ez időszak öt első évében kö­teles a vállalat a rónaszéki vagy sugatagi gorcz­­sóból évenkint, 6 krjával mázsáját 300,000 má­zsát átvenni, a kabolapolyánai völgyből pedig 46,000 öl fát erdei ölet lábon 40 krajczárral számítva. Továbbá 100,000 ft bánatpénzt kell letenni, a mi az épités megkezdésekor vissza­­szolgáltatik, s ezenfelül a kincstár biztosítására 50 ezer ft tábláztatik be első helyen e társulat vagyonára. Végre a kincstár az álta­l nyújtott előnyökért a vállalatnak úgy­szólván részvénye­sévé lesz az által, hogy a 15 százalékon felüli tiszta jövedelemnek negyedrészét ő kapja. A szerződés utolsó pontjában megengedtetik a vállalkozóknak, hogy szerződésöket egy „rész­vén­y­társulatra“ átruházhassák. — Marosi gőzhajózás. „Sz. H.“ írja . Mint halljuk, a dunagőzhajózási társulat „Mária“ nevű kis gőzöse próbautat tesz a Maroson fölfelé egész Aradig. — E hajó ma indult el Szegedről kiváncsiak vagyunk, mily sikerrel fogja ez utat bevégezni. H­­­e kis gőzösnek sikerülni fog útja egy még csekélyebb hajó, mely csupán e czélra építtetett, fog rendesen egyelőre hetenként két­szer Szeged­ és Arad között közlekedni. — Porosz munkástelep Biharban. A „Ber.“ban olvassuk, hogy a fekete erdei üveggyár tulajdonosa Rauchlechner 30 munkás családot hozatott Poroszországból gyára mellé, és azok a napokban megérkezvén, ott meg fog­nak telepedni. Csak rajta­­ munkás kezekre úgy is égető szükségünk van, kivált olyanokra, me­lyek az ipart meg bírják honosítani hazánkban, teszi hozzá a nevezett lap. Hivatalos értesít, kivonat­­. (a „B. K.“-ből.) Árverések. Pesten, gyárutcza 37.sz. a. ápril 6. d. u. 3 órakor. Ingóságok. — Pesten, a telekhivatalban ápril 25. d. e. 10 órakor. Ház, vitán a s. Akadémiai ülés. (April 6.) (y. y.) Hétfőn a mathematikai és természet­tudományi osztály ülése volt, s utána összes akadémiai ülés, melyben többi közt a Marczibá­­nyi-féle nyelvtudományi pályaműveket mutat­ták be. Noha korunkban a számok döntenek, s a világ par excellence tudománya a természet­­tudomány mégis nálunk ez osztály ülései keve­sebb vonzerővel bírnak, mint a többieké. Ennek oka pedig korántsem e tudományok iránti kö­zöny, mint inkább az, hogy e szakmákat tudó­saink az akadémiában igen szárazon képvi­selik.­­­­ Jelenleg két értekezés volt. Nendtvich Károly olvasott föl egy alaposan írt művet a „Szepesi érezhegyek növényzeti jelleméről,“ mely a szaktudósokat igen érdekelheti, s mely a hazai természetisméhez figyelemre méltó ada­lékokat szolgáltat. A másik értekezést Szabó József földtani tudós tarta, s inkább egy kis jeremiád volt, mint tudományos értekezés. Panaszkodott, hogy a meteorológia ügye ná­lunk igen gyöngén áll. Az időjárási észleletek igen szűkkörűek, hiányosak. Az akadémia kül­dött ugyan ki egy bizottságot észleletek tevésé­re , de ez nem sokat lendít a dolgon. Egy köz­ponti meteorológi­ai intézetre volna szük­ség. Ezt kívánja — értekező szerint — a „nem­zeti becsület!“ — szerintünk pedig: a tudo­mányos haladás. Egy ily intézet létesítése, mint Szabó József állítja, 13.000 ftba kerülne. Ennélfogva kérvényt kíván intéztetni a kormány­hoz e „csekély“ összeg végett. Szívesen elismerjük az időjárási észleletek fontosságát , s tudjuk, hogy minden kormány sokat költ e czélra, de jelen anyagi viszonyaink között tizenhárom ezer forint nem „bagatell“. — Van igen sok, még fontosabb tudományos ügy, mely segélyt igényel, s egyszerre nem lehet léte­síteni mindent. Íme, egyik ülésben a történeti bi­zottság sóhajt több pénz után,másikban a statisti­­ka számvetői, most a metereológok ! S ha ez így megy , akkor a kormány hogyan győzhetné a sok segélyt, a lakosság pedig azt mondja rá : ime, igy jár, a­ki márvány­falakba és pompás faragványokba veri a 2 milliót. Átalában az akadémiai ülésen szeretnénk több új ismeretet s kevesebb régi elégiát hallani. Arany János a Marczibányi-féle nyelvtani pá­lyázat eredményét jelenté be. Két pályamunka érkezett. Tárgy: Az igeidők elmélete. A titkár jelentette meg,hogy a Vitézféle pályá­zatnál megdicsért két munka szerzői : Kenessey Albert,­­az ismert hajós kapitány, ki a hajózási magyar műszótárt is készíté,) s Tassner Dénes, Amazét ki fogják adni. A Sztrokay pályázaton kitűnt munka szerzője pedig Vida Lajos. Toldy Ferencz a Pulszky-féle pályázat ügyéről tett jelentést. Ez egy szomorú necrolog volt. A becses régiségtár t. i. oda van — az országra nézve. Az egy hét előtt kiküldött akadémiai bi­zottság elkészíté a kérvényt a Pulszky-féle mú­zeum megvétele végett az országgyűléshez készí­tett aláírási íveket is a gyűjtésre,továbbá 120,000 ftra becsülé e régi ereklyéket, de mind hiába ! Pulszky odanyilatkozott, hogy vagyoni viszonyai a gyűjtemény eladására kényszerítik, s miután a pénzügyminiszter most nem adhat ily c­élra jelentékeny összeget, az aláírások pedig nem igen vezethetnek czélhoz ; kénytelen e becses kincseket külföldre küldeni, néhány darabot a múzeumnak ajándékozván. Mindenesetre szomorú volt ezt hallani ! Így vándorolnak ki a műgyűjtemények egymás után a hazából, s az így elveszített műkincseket so­hasem lehet többé pótolni. Pulszky nyilatkozata keserűn említi, hogy nálunk a műgyűjtemények még mindig a luxus­­czikkek közé számíttatnak. Az ő kiállított mű­­­gyűjteményét is alig néhány száz ember nézte meg, s aristokrata egy sem, holott más ország­ban a nagyurak szoktak a legnagyobb műked­velők lenni. Ez bizony szomorú, s Pulszkynak elég okot ad a lehangoltságra. De azt, hogy a „Borsszem Jankó“ is háromszor figurázta ki, s az olvasók nevettek rajta, nem kellett volna oly zokon vennie, hogy még meg is említse. Életla­­pok tréfálni szoktak, s tréfájukat nem szabad komolyan venni. A kérvényt, melyet az akadémia bizottsága ez ügyben az országgyűléshez óhajtott intézni, Tol­dy Ferencz fölolvasta, s Ballagi Mór indítvá­nyára elhatárzák, hogy azt a lapokban is közöl­ni fogják. Hátha akad valamely műpártoló fő­pap, nagyúr, vagy gazdagosztály , sat. Vékony remény, gyér kilátás ! Az áldozatkészség a mű­­­­kincsek iránt nem oly nagy még nálunk, hogy egy hirlapi közléstől sokat várhatnánk. A műiz­­lés és műszeretet általános­ kifejlődése még csak ezután történhetik meg nálunk, akkor mi­dőn már nem igen lesz a műkincs , a­mit ked­velhetnénk. A külföld elviszi előlünk mind. Szőnyegre került a Jókai Mór indítványa is a pályázó drámák új bírálati módjáról. ő nevezetesen azt indítványozta,hogy ne csupán a kéziratok után ítéljék oda a jutalmat, s ne min­den évben­­ okvetlenül, hanem mint ez külföldön is sok helyen divatozik, színpadi előadás után, például minden négy évben annak a színműnek adván ki a Karácsonyi-díjat, sőt, mely ez idő alatt a színpadon legtöbb sikert aratott. A dolog el­döntésére az akadémia és nemzeti színház együtt neveznének ki bírálókat, kik egy rendes és állan­dó választmányt képeznének. Gyulai Pálnak ez nem tetszett, a­mint hogy neki nem is szokott tetszeni semmi, a­mit Jókai mond. Ez nem gyakorlati,­­ úgy mond, s rosz­­ra vezetne. A színpadi hatás csalékony. A színész gyakran tönkreteszi a jót is, a néha sokat csi­nál a semmiből. A frázis­halmaz megbuktathat­ná a legtartalmasb szomorújátékot. Taps dönte­ne, s inkább a közönség lenne a pályabíráló, mint a választottak. De váljon azt mondta-e Jókai, hogy a bírálók csupán csak lássák, s ne egyszersmind olvassák is a műveket? Azt mondta-e, hogy a taps, és ne saját meggyőződésük szerint ítéljenek ? — Ha az történnék meg, a­mit az ellenző észrevételek következtettek, annak oka bizony nem a Jókai indítványa lenne, hanem a bírálók hibás eljá­rása. Tény, hogy a kritikus, ki a drámát olvassa, többször csalódik, mint az, a­ki a drámát látja, mert végre is az alakok, jokernek a színpadon domborulnak ki legjobban. E mellett ez az indl­áítvány nem zárja el az utat a művek olvasása elöl, hanem csak megnyit egy új utat, melyen bírálók színpadilag is megismerhetik a műveket Nem oly czélszerűtlen indítvány ez, mint Gyu­lai gondolja , mert akkor bizony nem lenne szo­kásban sok idegen és e mienknél fejlettebb iro­dalomban. S az a jó oldala is megvolna, hogy nagyobb tevékenységet fejtene ki, mert a pá­lyázat mindig széles­ időkörre terjedne. De e többség mégis elejte e tervet Az a né­zet, hogy az indítvány az akadémiát alárendeli a nemz.­színház igazgatóságának,döntött. Ágas­kodni kezdett valamennyi akadémikus önérze­te, s­­ maradtak a éginél. A titkár bejelente még, hogy a Kazinczy-örö­­kösök átengedni ígérik a széphalmi nyelvújító iratait, s az akadémia bizottmányt nevezett ki az iratok átvételére. S ezzel az ülés, melyen tisz­telendő Horváth Cyrill elnökölt, szétoszlott. A húsvéti ünnepek miatt a jövő hétfőn nem lesz ülés. Majd csak 20 án lesz, a bölcsészeti, tör­vény és történettudományi osztályé.­­ Felelős szerk. s kiadó tulajdonos: Jókai : Dr

Next