A Hon, 1868. április (6. évfolyam, 76-100. szám)
1868-04-08 / 82. szám
Újdonságok. Pest, april 7. — (Őfelsége) az ér szodorói h. h. egyházközségnek 500 ft utalványozott. _(Ő felsége) megengedte, miszerint a cs. k. katonatisztek házassági biztosítékai ezentúl m. földhitelintézeti záloglevelekben is elfogadtathassanak, — azon feltétel alatt, hogy a földhitelintézet gondoskodni tartozzék arról, miszerint azon feleknek, kik ily zálogleveleket kívánnak biztosítékul letenni, az előmutatóra szóló és szelvényekkel ellátott papírok helyett szelvénynélküli, s a szövegben a tulajdonos nevét, a a házassági biztosíték megjelölését tartalmazó záloglevelek állíttassanak ki, azok kamatai nyugtatványokra fizettessenek, s a biztosítási kötelék megszűnte után ismét az előmutatóra szóló záloglevelekre cseréltessenek be. (A honvédalaphoz) újabban a homonnai takarékpénztár 20 forint, Krassómegye közönsége 155 ft 12 krral járult. — (B a r i t u György) magyar román szótárt ad ki, melynek első ivét hozzánk beküldötte. A mű 35—40 ivre terjed, s egy mellékletben helyesírási szabályokat is hoz. — (A nagytóthfalusi olvasókör) Baranyamegyében lapunk tulajdonos szerkesztőjét tiszteletbeli tagjává választotta. E kört, mint az értesítő levélből kitűnik, egészen baloldali szellem lengi át. (Magyar tudományos akadémia.) A Marczibányi alapítványból kitűzött nyelvtudományi pályakérdésre : „Kívántatik az igeidők elmélete“ sat. 1868. mart. 31 ig, mint záridőig, következő pályamunkák érkeztek : I. Nyelvtani pályamű. Jelige: Spectatum admissi risum teneatis amici ? Horat. II. A magyar igeidők elmélete. Jelige: O tempora to mores ! Cicero. Rendben talált jeligés leveleik szokott módon lezáratván, levéltári őrizet alá, — magok a pályamunkák a nyelvtudományi osztálynak adattak át, megbiráltatás végett. Az eredmény a jövő nagy gyűlésen fog kihirdettetni. Kelt Pesten, a m. tud. akadémia 1868. ápril 6 án tartott összes üléséből. — Arany János, titoknok. — („A Rákóczyak kora Erdélyben“) Szilágyi Sándor nagy művének első kötete Pfeifernál megjelent. Ugyanott megjelent egy füzet „A bíróságok szervezéséről.“ Irta Pósfay Károly ügyvéd. — (A nemzeti színháznál), mint „Föv. L.“ Írja, ezentúl szabályul alkalmazzák, hogy kihívásokra sem jelenet közben, sem felvonás után nem szabad a színészeknek előjönni. — („H i t őr“) czím alatt közelebb egylet alakult, melynek czélja : A magyarországi orthodox zsidóságot mindennemű jogtalan megtámadások ellen minden törvényes eszközökkel védelmezni, a megtámadott vagy megsértett orthodox községeknek vagy egyedieknek segélyt nyújtani , köztük a magyar nyelvet terjeszteni. Az egylet közlénye a „Magy. zsidó.“ — (Egy joghallgató,aki gyermekek mellett mint nevelő és ügyvédi irodában is huzamosabb ideig működött , óhajtana valamelyik minőségben alkalmazásba lépni. Levélbeli megkeresések Szy czim alatt a jogi pedellusnál elfogadtatnak. — (A zenemüvészi segélyegylet) évi közgyűlését gróf Karácsonyi Guidó ur védnöksége alatt a pest budai hangász egyleti zenede volt termében. 1868. évi april hó 9 én esti 7 és fél órakor tartandja, melyre az egylet tagjai tisztelettel meghivatnak. A segélyegylet javára a Cydoni almának s egy operettnek előadása f. hó 9-ről zöldcsütörtökröl f. hó 12-re husvét vasárnapjára tétetett által. — Zólyomi Samu s. k. egyleti titkár. — (A budapesti ügyvédi egylet) büntetőjogi és börtönügyi szakosztályának f. hó 6-án tartott heti ülésében elhatároztatott a tanácskozási szabályok és az alább érintendő munkálkodási tervezet kinyomatása és a tagok közti szétosztása. Azután a „munkálkodási tervezet“ kidolgozására kiküldött bizottmánynak egyhangúlag elfogadott javaslata értelmében a hazai helyhatósági rendeletek és jogszokások egybegyűjtésére egy bizottmány neveztetett ki, melynek tagjaiul megválasztottak : Králitz, Dr. Sigmund, Dr. Krajtsik, Aradi és Dr. Wagner urak, továbbá minden egyes szakosztályi tagnak a törvénykezésben tapasztalandó hiányok bejelentése fentartatván, a büntetőjogi statistikai adatok rendszeres egybeszedésével Králitz Kálmán úr bízatott meg, a bűnügyi hazai és külföldi jogi irodalom, különösen a büntetőjogi törvényhozási mozzanatok figyelemmel kísérésére és e feletti jelentéstételre, Dr. Dárday úr választatott meg előadóul , Dr. Mátyus és Dr. Dárday urak pedig a javaslatba hozott „playboyer“-ek mikénti rendezése iránti javaslat elkészítésével bízattak meg, és az elnökség a keletkezendő törvényjavaslatok megszerzésével. Végül elhatároztatott a bizottmányilag javaslatba hozott bevásárlandó könyvek lajstromát a rendes egyleti ülés elé terjeszteni. (A somogymegyei honvédegylet) 880 ftot osztott ki a volt honvédek, ezek özvegyei és árvái között. Pénztárába az általa rendezett tánczvigalomból 933 ft, a Nagy-Atádon rendezett tánczvigalomból pedig 24 ft 64 ft folyt be, melyből a segélyzés eszközöltetett. A segélyzésből az egyleti pénztárban még 77 ft maradt, a melyhez a Kaposvárott rendezett tánczvigalom tiszta jövedelme 666 ft, és más lelkes adakozók összegei járulván, — az egylet jelenleg összesen 930 fttal rendelkezik. Ez örvendetes gyarapodásért a honvédegylet köszönetét nyilvánítja mindazoknak, kik a szegény elhagyatottak felsegélésére filléreikkel áldoztak. — (Egy Jénában tanuló hazánkfia) leveléből vesszük ki a következő sorokat : Jénába ez évben oly számosan jöttünk magyarok, a német deákok csudálkozva kérdezték: miért jövünk mi annyian ki Magyarországból, hát otthon nincs hol tanuljunk? E kérdés mindnyájunkat azon erős elhatározásra ébresztett, hogy majd édes hazánkban minden erőnket arra fordítjuk, hogy otthon egy igazi egyetem alapitassék. Akkor aki a külföldet meg akarja látogatni teljes készültséggel, a nyelvek tökéletes birtokában utazás és tapasztalásgyűjtés végett tehet kirándulást. Azonban ez eszme még csak egy szép álom. Mindenekelőtt tanszabadságra van szükség, a nagy és szép eszmékért lelkesülni tudó ifjúságot kell nevelni. — Jenai hazánkfia jó helyen keresi a dolog bibéjét. — (Windischgrätz tábornagy)köztudomás szerint 1849. márt. 14-én rendeletet adott ki, mely szerint a honvédfogadási kötések és kötelezések feloldottak. Számtalan ide vonatkozó eset fordult meg azóta törvényszékeink előtt, s a kötelezettségek ama rendelet alapján rendesen nem létezőknek tekintettek. Legközelebb azonban a királyi tábla megítélte egy honvédhelyettes követelését, Windischgrätz rendeletét ez által törvénytelennek nyilvánítván. Nem szenved kétséget, hogy ez előzmény száz meg száz elutasitottat fog perének megnyitására indítani, s azok valószínűleg most már nyerni is fognak. — (A sz. fehérvári kisdedóvó egylet) , f. évi február hó 2-án ugyanott kisdedóvodát nyitott, melyet ma már 140 gyermek látogat. — Ezen egylet javára f. évi ápril 19-én Sz.-Fehérvárott a megyei nagyteremben hangverseny tartotik, melynél — az esetre ha sikerül részére 24 órai szabadságot kieszközölni — Saxlehner Emma kisasszony a nemzeti színház szerződött tagja is közreműködik, valamint számos más elsőrendű művész, s ezek közt Füredy Mihály is közreműködését ingyen fölajánlotta. E hangversenyre tisztelettel hívja meg a közönséget, az egylet elnöke, sírboltot is készíttettünk az ön emlékére roppant nagy gránit síremlékkel, ami kétezer négyszáz’forintba került. — Borzasztó ! Hisz ezek a halottak iszonyú luxust űznek. — Ne űzzön tréfát mindenből. Az az élők fájdalmának nagyságát fejezi ki. Hanem én egyet gondoltam. Lemmingnek sok ismerőse van a pénzes körökben, talán el lehet adni ennek a kriptáját és sírkövét valakinek, akinek hamarább kell. — Hahaha ! kaczagott fel Aladár. Ez már csakugyan a non plus ultrája a tékozló fiú tökélyének. Egy korhely, aki fölkel halottaiból, csak azért, hogy eladja a kriptáját, meg a szemfödelét s még egy kicsit hazajön tovább élni, míg a sírkövének az árában tart. Ezt még csak ugyan nem produkálta előttem senki ! (Folytatása következik). AHon“ magánsürgönyei. BéCS, ápr. 7. A mai „Wiener Abendpost,“ a miniszterelnöknek a püspökök legutóbbi levelére adott válaszát közli, melyben ő kijelenti, hogy a házassági törvényjavaslat tárgyalásánál a reichszabban a legszabadabb vitatásra állt nyitva a tér, mely nem is maradt felhasználatlanul ; de azon stádiumban, melybe a törvényhozói tárgyalások ejavaslatot illetőleg léptek, a kormány tiszteletteljes tartózkodásra van utalva, és jelenben egy törvény sem hatalmazza fel a törvényszékeket, hogy a vallástani kérdéseket vagy az egyházi ügyek belkormányzatát magukhoz sőt erre népességet nyújtanak maguk az alaptörvények 14 - 15-ik czikkelyei. A kormány semmi olyast nem vesz igénybe, mitában az állami hatalom jogszerű határai közt fekszik, és minden időben kész lesz az egyház működését szilárdul támogatni. Amenyire nem szándékozik a kormány az államhatalom határait semmibe se venni, és úgy nem tűrheti, hogy az más részről történjék. A kormány tehát a levél egy részének taglalgatásába bele sem bocsátkozik, mely az alaptörvények által az államhivatalnokra rótt kötelezettségekről szól, és mely az államhivatalnok kötelességérzetét, habár szándéktalanul is, félrevezeti. Drezda, ápr. 7. A második kamara 42 szavazattal 23 ellenében elfogadta a halálbüntetés megszüntetését. Berlin, apr. 7. A „Nordd. Ztg.“ meghazudtolja azon hírt, hogy Beust az éj-szak-schleswigi kérdést illetőleg sürgönyt küldött. KÖZGAZDÁSZAT! ROVAT. Pénzszűkég, és pénzbőség. Sokan lesznek, kire két ellentétes jelszót, mely ez idő szerint pézpiaczunkon és az országban majdnem mindentt uralkodik, és oly érezhetőleg sújtja a tőkeénzest úgy mint a gazdaközönséget, egymássá egy helyen és egy időben összeférhetlennek fogja tartani. Pedig e két jelszó tkrözi viszsza ez idő szerinti anyagi állapotunat leghívebben. Míg a gazdaközönsg helyzetére oly rendkívül nyomasztólag nemzedik az ország legtöbb vidékén a pénzszükség addig nagyobb pénzintézeteink a pénznek és bőviben vannak, hogy azt elhelyezni nem kések, és vele a legalacsonyabb kamatláb molett egymást kínálgatják. A nép és a kisbirtkosság nem bír pénzre szert tenni, mert hiányznak számára azon pénzforrások, melyeken át ez hozzá eljuthatna. A fővárosi nagy pénzintéztek reája nézve hozzáférhetnek, egyéb hitelkeretek és takarékpénztárak pedig a vidéken oly csekély számmal léteznek, hogy pénzforganuk annak legközelebb eső részeit is alig bírja kielégíteni. így példát tudunk reá, hogy eddigi földbirtokosok pesti pénzintézetekhez folyamodnak kölcsönökért, miután ottani intézetektől azok jelentéktelen pénzforgalmuk miatt, kölsönt nyerni csak ritka esetben sikerül. Pedig jelen viszonyank között csak az ez úton nyerhető olcsó és gyorsan megszerezhető pénz az, mely a gazdközönséget a végromlástól és az uzsorások körei közöl még megszabadítani képes. Takarékpénztárak , népbankok felállítása mindenütt, ahol azok megélhetése csak távolról is biztosítva látszik, lőne tehát azon legsürgősebb feladatok egyike, melyeket, ha egyes vidékek önerejükből megoldani nem képesek, a kormánynak kellene elkarolni, és támogatása által azok kezdeményeését elősegíteni. Ha nyakába tudta a népnek a quotát sózni, és az elviselhetlen adójat, melyeknek görnyesztő súlya alatt fölemelkdni és anyagi viszonyait rendezni alig lesz valon képes, és kérlelhetlenül jár el a nem saját hibája által felhalmozódott adóhátralékok betartásánál, úgy kötelessége arról is gondoskodi, hogy ezen terhek elviselését a népre nézve legalább némileg lehetővé tegye. Örvendetes eseménynek tartjuk ezért azon mozgalmat,melyet e résben az angol-magyar bank kezdeményezett az országban az által,hogy annak már is több pontján, mint Debreczenben — hát a vállalat élén Tisza Kálmán áll, — Győrött, Nagy-Kanizsán, Temesvárott, Nagy-Váradon, Kolosvárott, Kassán és több más helyen igyekezik nem annyi önálló fiókintézeteket felállítani, mint helyi vállalkozókból alakult kereskedelmi, ipar- és cggbankok lábraállítását tekintélyes pénzerőkkel elősegíteni, miáltal kétségkívül saját érdekei is hathatósan elő fogja mozdíthatni, miután ezen intézetek által, melyeknek vezetésére azon arányban fog befolyni, melyben annak alaptőkéjéhez járult, mint ugyanannyi gyypontból fog a helyi körülmények szerint az ország gazdászati, kereskedelmi és ipar forrásainak fejlesztésétez is nagyobb mérvben járulhatni, mint azt a központból tehetné. Míg az érezhető pénzszükségen ezen művelet által némileg segít, másrészt jelentékeny pénztőkéjét is forgalomba hozza ez intézet,mégpedig oly vállalatokban, melyik a vállalkozók részére a busás kamatokat eddig mindig meghozták. Miután azonban a fővárosi nagy pénzintézetek jelenleg majdnem kitétel nélkül oly jelentékeny pénzösszegek fölött rendelkeznek, igen csodálkozunk , hogy azokat a kormány részéről nagyobb mérvben nem veszi igénybe, sőt mint a legújabb miniszteri vasúti törvényjavaslatból látjuk, bécsi és külföldi tőkepénzesekkel is szerződéseket köt, midőn a szükségelt összegeket, ugyanazon feltételek mellett hazai pénzintézeteink is rendelkezésére bocsájtanák. Pénzhiány esetében, nem tartjuk nemzetgazdászati tekintetből veszteségnek, ha idegen tőkék hozatnak be az országba, különösen ha azoknak itteni forgatásából az országra nézve is haszon káromlik ; de igenis károsnak tartjuk akkor, midőn az a hazában is előteremthető, mert ez esetben az idegen tőkének itteni forgatása által az országból kivándorló kamatok arra nézve kétségtelenül érzékeny veszteséget képeznek. Két nagy pénzintézet alakult hazánkban legújabban, mely alapszabályai értelmében mindkettő vállalkozik a kormány által reábízott mindennemű pénzüzlet véghezvitelére . A magyar átalános hitelbank és az angolmagyar bank üzletét mindkettő oly jelentékeny alaptőkével kezdte meg, hogy sikerrel vállalkozhatik nagyobb terjedelmű üzletekre is, és mégis a nagyvárad eszéki vas pályát kivéve melynél ezen intézetek elsője van érdekelve, mindeddig nem igen hallani, hogy a kormány egyik vagy másik intézet szolgálatait igénybe vette volna. Vagy azon czélra alakult volna csak p. o. a magyar hitelbank, hogy az a kormány műveleteit támogassa tőkéivel, s igy a jelenlegi állapot leggyengébb oldalainak egyikét, a pénztelenséget fedeztesse a nagyközönség előtt ? Közvagyonosságunk emelésének érdekében óhajtjuk azért, hogy a kormány középítkezési vállalatoknál hazai pénzintézeteinknek — mint kire jár — nagy pénzbőségét igyekezzék felhasználni és hasznosítani, ahelyett, hogy külföldi tőkéket hozzon az országban forgásba akkor, midőn a külföld is figyelmére méltatja már a magyar tőkét, és nevezetesen a Dunafejedelemmségek és egy nagytekintélyű Smirnai ház alkudozásban állanak már az angol-magyar bankkal jelentékeny vállalatok foganatosítása iránt. Két baj uralkodik tehát — mint előadtuk — ez idő szerint az országban, egyrészt, leginkább a gazdaközönséget sújtó pénzszükség, másrészt, nagyobb pénzintézeteinknél a pénzbőség. E két bajon segíteni, azt hisszük, leggyorsabban az Angol-magyar bank által kezdeményezett műveletek által lehetene segíteni, miután már foganatba vett több vidéki pénzintézetiek szövetkezése által, ezek üzletkörét nagyobb alapra fektetve, egyrészt a gazda és iparos közönségnek fog nagyobb mérvű pénzforrásokat nyitni, másrészt pedig saját tőkéit leggyorsabban fogja hasznosan befektethetni. P. Q. A bécsi börze távirata ápr. 7-ről. 5% métalliques 56.60 Nemzeti kölcsön 62.80 1860-ki sorsjegy 82.10 Bankrészvények 702.— Hitelintéz, részv. London . . . Ezüst . . . Arany. . . . 182.80 116.15 113.75 5.54 Pest, apr. 7. Hol derült, hol borongós idő; reggel 9 és 10 óra közt szemzett az eső, de csak néhány pillanatig ; erős szél ; a hévmérő árnyékban nem emelkedett 11 fokon felül. A gabnaüzletben ma csend uralkodott ; az izraelita ünnep miatt sokan kimaradtak a gabnacsarnokból és börzéből, mely okból jelentékenyebb forgalom nem jöhetett létre. Csupán búzából adatott el itteni malmoknak néhány részlet, változatlan árakon u. m. tiszaiból 350 v. m. 87V2 fs 6 ft 60 kr, 500 v. m. 86V2 fs 6 ft 55 kr, 300 v. m. 85 fs 6 ft 35 kr mindez 3 havi, 1000 v. m. 84V2 fns 6 ft 30 kr, 300 v. m. 85 fns 6 ft 40 kr, készfizetésre; bánságiból 1200 v. m. 86 fns 6 ft 50 kr, 600 v. m. 84 fns 6 ft 30 kr, mindkettő 3 havi, 1500 v. m. 83 V2 fns 6 ft 15 kr készfizetésre. Egyéb gabnanemüeknek nem volt forgalmuk. (W. W.) Straubing, apr. 4. Amily szép az idő, oly csendes a gabonaüzlet. Az ünnepek után hihetőleg élénkebb lesz az. Rendes forgalom mellett a mai hetivásáron következő árak lettek fizetve: búza 22—26 forint, rozs 21—23 forint, árpa 14—15 forint, zab 8—10 forint, bajon scheffelenként. Brünn, apr. 4. (Gyapjú.) Részint az a brünni vásár, részint a kincstár szállítási kiírásai folytán, e napokban több idegen vevő vett részt a gyapjúüzletben, miáltal valamivel magasabb árak és 1000 mázsányi forgalom lettek elérhetővé. Árak: középfinola 115—125, közép 160— 110, silány 85—92, homokos 65—72, nyári 78—84, cserző, fin, 74—78, sil. 56—62 forint. Gyapjuhulladékok is keresettek voltak. Vivárd tudósítások. (Be r.) Nagyrád, apr. 4. Szeles hideg idők járnak, távolabb vidékekben hó is esett, a földmivelők kénytelenek lőnek lábas jószágaikat benn tartani, és miután minden takarmányuk kifogyott, drága pénzért kellett venni szénát, szalmát. Az utóbbi napok hidege akár télnek is beállhatott volna. A lefolyt hét elején bekövetkezett csekély lendület a gabnaüzletre nézve csak igen rövid ideig tartott, azóta az árak mindenneműére nézve mintegy 20 krral alább szállottak, és csak most fogjuk érezni azon időbeli szállítási akadályok leverő következményeit, midőn a külföld csak úgy kapkodva vette meg termékeinket; lejárt annak az ideje, és most már a kínálat oly nagy mérvű s oly sürgető, hogy szinte özönképen gyűl a vásárpiaczokon ; mindenki szeretne a még meglehetős árak mintegy utolsó felvillanásában részesülni. (Sz. H.) Szeged, ápr. 4. Az üzletben a lefolyt napokban ismét csendesebb hangulattal állott be, a külföldi tudósítások roszabbak s ennek következtében az árak 10—15 krral lejebb szálltak. — Eladatott körülbelül 5—6000 mérő gabona és pedig : 1200 m. buza 83—893 fontos 5 ft 70 krjával. V o c y o s. — A szatmármegyei gazdasági egyesület évi rendes közgyűlését folyó évi april 29-ik napján délelőtt 11 órakor Szatmárt a városház tanácsteremében fogja megtartani, melyre az egyesület minden tagjai e gyűlés rendkívül fontos tárgyai elintézésére az elnökség által tisztelettel meghivatnak. Szatmár apr. : Farkas Antal m. k. egyesületi jegyző — Bécsi lapok erősen állítják, hogy Brestl tervének a szelvényadót illető része ellenállásra találta az osztrák minisztérium kebelében; eszerint az államhitelezők ezentúl is kiváltságos osztály maradnának. A magy. általános hitelbank szövetkezve egy itteni tekintélyes cégekből álló consortiummal, Gilain A. és E. jó hírű belga gépgyárosokkal, egy Pesten állítandó nagyszerű gépgyár alapítására egyesült. Gilainék brünni gyára meg fog szüntetni s annak vezetője valamint az egész munkás személyzet a pestinél fog alkalmaztatni. Addig azonban mig a pesti gyár megkezdheti működését, a brünni már az uj társulatnak számlájára folytatni fogja azt félbeszakitás nélkül és a beérkező megrendeléseket teljesíteni fogja. —A losonczi József gőzmalomrészvénytársulat megalakult, igazgatójául a budapesti gőzmalom eddigi vezetője, Beer választatott meg. — A vámegyesületi újabb vámszerződés következtében szükségessé vált tarifa változtatás végett az angol és osztrák magyar meghatalmazottak Bécsben előleges tárgyalásokat tartanak. A már marosi sóbányákból nyert gorezsó feldolgozására vegytermelvényekké , nevezetesen szódatermelésre, egy gyár alapítása terveztetik. Az illető consortium e czélból a kincstárral már szerződést is kötött, melynek főbb pontjai a következők. Helyül három pont van választásra kitűzve, u. m. a bocskó kabalapolyánai, a bocskó-lonkai és a bocskó-karácsonfalvi völgy. E három pont bármelyikén a gyárépületek fölállítására szükséges terület holdja 3 ft haszonbérért engedtetik át , a legelő és erdőterület holdjáért pedig (a rajtalevő fák nélkül) 30 kr. lévén fizetendő évenkint. A szerződés 25 évre köttetett, melynek lefolyta után új szerződést lehet kötni. Ez időszak öt első évében köteles a vállalat a rónaszéki vagy sugatagi gorczsóból évenkint, 6 krjával mázsáját 300,000 mázsát átvenni, a kabolapolyánai völgyből pedig 46,000 öl fát erdei ölet lábon 40 krajczárral számítva. Továbbá 100,000 ft bánatpénzt kell letenni, a mi az épités megkezdésekor visszaszolgáltatik, s ezenfelül a kincstár biztosítására 50 ezer ft tábláztatik be első helyen e társulat vagyonára. Végre a kincstár az által nyújtott előnyökért a vállalatnak úgyszólván részvényesévé lesz az által, hogy a 15 százalékon felüli tiszta jövedelemnek negyedrészét ő kapja. A szerződés utolsó pontjában megengedtetik a vállalkozóknak, hogy szerződésöket egy „részvénytársulatra“ átruházhassák. — Marosi gőzhajózás. „Sz. H.“ írja . Mint halljuk, a dunagőzhajózási társulat „Mária“ nevű kis gőzöse próbautat tesz a Maroson fölfelé egész Aradig. — E hajó ma indult el Szegedről kiváncsiak vagyunk, mily sikerrel fogja ez utat bevégezni. He kis gőzösnek sikerülni fog útja egy még csekélyebb hajó, mely csupán e czélra építtetett, fog rendesen egyelőre hetenként kétszer Szeged és Arad között közlekedni. — Porosz munkástelep Biharban. A „Ber.“ban olvassuk, hogy a fekete erdei üveggyár tulajdonosa Rauchlechner 30 munkás családot hozatott Poroszországból gyára mellé, és azok a napokban megérkezvén, ott meg fognak telepedni. Csak rajta munkás kezekre úgy is égető szükségünk van, kivált olyanokra, melyek az ipart meg bírják honosítani hazánkban, teszi hozzá a nevezett lap. Hivatalos értesít, kivonat. (a „B. K.“-ből.) Árverések. Pesten, gyárutcza 37.sz. a. ápril 6. d. u. 3 órakor. Ingóságok. — Pesten, a telekhivatalban ápril 25. d. e. 10 órakor. Ház, vitán a s. Akadémiai ülés. (April 6.) (y. y.) Hétfőn a mathematikai és természettudományi osztály ülése volt, s utána összes akadémiai ülés, melyben többi közt a Marczibányi-féle nyelvtudományi pályaműveket mutatták be. Noha korunkban a számok döntenek, s a világ par excellence tudománya a természettudomány mégis nálunk ez osztály ülései kevesebb vonzerővel bírnak, mint a többieké. Ennek oka pedig korántsem e tudományok iránti közöny, mint inkább az, hogy e szakmákat tudósaink az akadémiában igen szárazon képviselik. Jelenleg két értekezés volt. Nendtvich Károly olvasott föl egy alaposan írt művet a „Szepesi érezhegyek növényzeti jelleméről,“ mely a szaktudósokat igen érdekelheti, s mely a hazai természetisméhez figyelemre méltó adalékokat szolgáltat. A másik értekezést Szabó József földtani tudós tarta, s inkább egy kis jeremiád volt, mint tudományos értekezés. Panaszkodott, hogy a meteorológia ügye nálunk igen gyöngén áll. Az időjárási észleletek igen szűkkörűek, hiányosak. Az akadémia küldött ugyan ki egy bizottságot észleletek tevésére , de ez nem sokat lendít a dolgon. Egy központi meteorológiai intézetre volna szükség. Ezt kívánja — értekező szerint — a „nemzeti becsület!“ — szerintünk pedig: a tudományos haladás. Egy ily intézet létesítése, mint Szabó József állítja, 13.000 ftba kerülne. Ennélfogva kérvényt kíván intéztetni a kormányhoz e „csekély“ összeg végett. Szívesen elismerjük az időjárási észleletek fontosságát , s tudjuk, hogy minden kormány sokat költ e czélra, de jelen anyagi viszonyaink között tizenhárom ezer forint nem „bagatell“. — Van igen sok, még fontosabb tudományos ügy, mely segélyt igényel, s egyszerre nem lehet létesíteni mindent. Íme, egyik ülésben a történeti bizottság sóhajt több pénz után,másikban a statistika számvetői, most a metereológok ! S ha ez így megy , akkor a kormány hogyan győzhetné a sok segélyt, a lakosság pedig azt mondja rá : ime, igy jár, aki márványfalakba és pompás faragványokba veri a 2 milliót. Átalában az akadémiai ülésen szeretnénk több új ismeretet s kevesebb régi elégiát hallani. Arany János a Marczibányi-féle nyelvtani pályázat eredményét jelenté be. Két pályamunka érkezett. Tárgy: Az igeidők elmélete. A titkár jelentette meg,hogy a Vitézféle pályázatnál megdicsért két munka szerzői : Kenessey Albert,az ismert hajós kapitány, ki a hajózási magyar műszótárt is készíté,) s Tassner Dénes, Amazét ki fogják adni. A Sztrokay pályázaton kitűnt munka szerzője pedig Vida Lajos. Toldy Ferencz a Pulszky-féle pályázat ügyéről tett jelentést. Ez egy szomorú necrolog volt. A becses régiségtár t. i. oda van — az országra nézve. Az egy hét előtt kiküldött akadémiai bizottság elkészíté a kérvényt a Pulszky-féle múzeum megvétele végett az országgyűléshez készített aláírási íveket is a gyűjtésre,továbbá 120,000 ftra becsülé e régi ereklyéket, de mind hiába ! Pulszky odanyilatkozott, hogy vagyoni viszonyai a gyűjtemény eladására kényszerítik, s miután a pénzügyminiszter most nem adhat ily célra jelentékeny összeget, az aláírások pedig nem igen vezethetnek czélhoz ; kénytelen e becses kincseket külföldre küldeni, néhány darabot a múzeumnak ajándékozván. Mindenesetre szomorú volt ezt hallani ! Így vándorolnak ki a műgyűjtemények egymás után a hazából, s az így elveszített műkincseket sohasem lehet többé pótolni. Pulszky nyilatkozata keserűn említi, hogy nálunk a műgyűjtemények még mindig a luxusczikkek közé számíttatnak. Az ő kiállított műgyűjteményét is alig néhány száz ember nézte meg, s aristokrata egy sem, holott más országban a nagyurak szoktak a legnagyobb műkedvelők lenni. Ez bizony szomorú, s Pulszkynak elég okot ad a lehangoltságra. De azt, hogy a „Borsszem Jankó“ is háromszor figurázta ki, s az olvasók nevettek rajta, nem kellett volna oly zokon vennie, hogy még meg is említse. Életlapok tréfálni szoktak, s tréfájukat nem szabad komolyan venni. A kérvényt, melyet az akadémia bizottsága ez ügyben az országgyűléshez óhajtott intézni, Toldy Ferencz fölolvasta, s Ballagi Mór indítványára elhatárzák, hogy azt a lapokban is közölni fogják. Hátha akad valamely műpártoló főpap, nagyúr, vagy gazdagosztály , sat. Vékony remény, gyér kilátás ! Az áldozatkészség a műkincsek iránt nem oly nagy még nálunk, hogy egy hirlapi közléstől sokat várhatnánk. A műizlés és műszeretet általános kifejlődése még csak ezután történhetik meg nálunk, akkor midőn már nem igen lesz a műkincs , amit kedvelhetnénk. A külföld elviszi előlünk mind. Szőnyegre került a Jókai Mór indítványa is a pályázó drámák új bírálati módjáról. ő nevezetesen azt indítványozta,hogy ne csupán a kéziratok után ítéljék oda a jutalmat, s ne minden évben okvetlenül, hanem mint ez külföldön is sok helyen divatozik, színpadi előadás után, például minden négy évben annak a színműnek adván ki a Karácsonyi-díjat, sőt, mely ez idő alatt a színpadon legtöbb sikert aratott. A dolog eldöntésére az akadémia és nemzeti színház együtt neveznének ki bírálókat, kik egy rendes és állandó választmányt képeznének. Gyulai Pálnak ez nem tetszett, amint hogy neki nem is szokott tetszeni semmi, amit Jókai mond. Ez nem gyakorlati, úgy mond, s roszra vezetne. A színpadi hatás csalékony. A színész gyakran tönkreteszi a jót is, a néha sokat csinál a semmiből. A frázishalmaz megbuktathatná a legtartalmasb szomorújátékot. Taps döntene, s inkább a közönség lenne a pályabíráló, mint a választottak. De váljon azt mondta-e Jókai, hogy a bírálók csupán csak lássák, s ne egyszersmind olvassák is a műveket? Azt mondta-e, hogy a taps, és ne saját meggyőződésük szerint ítéljenek ? — Ha az történnék meg, amit az ellenző észrevételek következtettek, annak oka bizony nem a Jókai indítványa lenne, hanem a bírálók hibás eljárása. Tény, hogy a kritikus, ki a drámát olvassa, többször csalódik, mint az, aki a drámát látja, mert végre is az alakok, jokernek a színpadon domborulnak ki legjobban. E mellett ez az indláítvány nem zárja el az utat a művek olvasása elöl, hanem csak megnyit egy új utat, melyen bírálók színpadilag is megismerhetik a műveket Nem oly czélszerűtlen indítvány ez, mint Gyulai gondolja , mert akkor bizony nem lenne szokásban sok idegen és e mienknél fejlettebb irodalomban. S az a jó oldala is megvolna, hogy nagyobb tevékenységet fejtene ki, mert a pályázat mindig széles időkörre terjedne. De e többség mégis elejte e tervet Az a nézet, hogy az indítvány az akadémiát alárendeli a nemz.színház igazgatóságának,döntött. Ágaskodni kezdett valamennyi akadémikus önérzete, s maradtak a éginél. A titkár bejelente még, hogy a Kazinczy-örökösök átengedni ígérik a széphalmi nyelvújító iratait, s az akadémia bizottmányt nevezett ki az iratok átvételére. S ezzel az ülés, melyen tisztelendő Horváth Cyrill elnökölt, szétoszlott. A húsvéti ünnepek miatt a jövő hétfőn nem lesz ülés. Majd csak 20 án lesz, a bölcsészeti, törvény és történettudományi osztályé. Felelős szerk. s kiadó tulajdonos: Jókai : Dr