A Hon, 1868. november (6. évfolyam, 252-276. szám)

1868-11-21 / 269. szám

Gross képviselő még helyesebb indítványt tesz, tudniillik, hogy az egész római követség állomás megszüntessék. A római követség összesen 54,210 ftba kerül évenként az államnak, a mellett még a követségi palota czifrázására 60,000 ft, dobnak ki s mindez vajjon miért ? Rechbauer támogatja az indítványt. Indítványozza továbbá, hogy több kisebb államban a követségi államok szintén megszüntessenek s helyettük egyszerűen ügyvivők alkalmaztassanak 2100 ft rendes fizetéssel és 3150 ft működési pótlékkal. Beust mind a két indítványt ellenzi, melyek mellőzésével az előadó javaslata fogadtatott el. A magyar delegatió hétfőn tartja második nyilvános ülését. Külföld, Spanyolország. Az Olozaga párt a Plaza de la Arménian tartott népgyűlést, 12 órakor még csak félig volt a tér emberrel telve,de midőn 1 órakor az első szónok fellépett a tömeg szaporodott és úgy betöltötte a helyet, hogy egy zug se volt üres; futólagos hozzávetés szerint lehetett valami 6—7 ezer ember, hanem a királyi palota lépcsőzetein is sokan voltak, mely épen e térre néz. A nép tetszéssel fogadta a szónokot, kivált mikor a vallás és tanítási szabadságot emlegette. Beszélt Marques de la Vega del Armijo is, elegáns úriember, (kestyűit akadályozták gesticulatiojában) ő emlékeztetett Mason Jones democrat szónokra, ki az amerikai háború alkalmával a londoni népgyüléseket szenvedélyes beszédeivel annyiszor izgatottságba hozta. Az ő beszéde a többitől elütő volt, az utána következett Cristino Martas is, valamint ő, a monarchicus kormányforma szükségességét fejtegették. Teljes rend uralkodott, csak olykor hallatszott egy egy fütty vagy „No“ „No“ kiáltás. Azután a tömeg az elnökségi palota elé ment, hol ismét több beszédet tartottak, a többek közt Prim így szólott: „Én mindenben helyben hagyomm a tanácselnök nyilatkozatait. Az ideiglenes kormány csak azt akarja, mit a nép , a forradalom vívmányait akarja megszilárdítani, de elveszthetlenül és hiszem is, hogy ez az eredmény el lesz érve, mert úgy hiszem hogy számíthatok és számítok is Madrid értelmes népének támogatására és kétségen kívül egész Európára is. Alkotmányos monarchiával a legteljesebb szabadság egyeztethető. Erősen kérem a népet, hogy ne higyjen egyenetlenségi és ellenségeskedési hitekben, ami illeti a kormány embereinek törekvéseit. Nép, ha beszélnek neked a kabinet bensejében levő viszályokról, feleld bátran és határozottan ezt. Ez nem igaz ! (E szavakat a tábornok nagyon hangsúlyozta). Nép ! ha azt mondják neked, hogy Prim és De la Torre herczeg (Serrano) nem értenek egyet, füleld bátran és tisztán . Ez nem igaz! Nekünk csak egy gondolatunk, egy czélunk van : az alkotmányozó Cortest összegyűjteni és letenni kezei közzé a zászlót, melynek meg kell koronáznia az épületet a szabadság szentséges szentélyét!“ (Taps.) Azonban Madridból mégsem érkeznek Páriába igen megnyugtató hírek. A „Liberal Bayonnais“ hasábjain e különösen trefilett hozza: „Csak most kaptunk Madridból Prim tábornok egy ügynökétől egy felhívást, mely úgy látszik a Pyräneken túl nagy mennyiségben terjesztetik : „Spanyolok! Alkossunk plebiscitum által azonnal magunknak egy kormányt, hogy egy fájdalmas és kikerülhetlen államcsinynak elejét vegyük. Hogy a trónt betöltsük, emeljük a legfőbb hatalomra Don Juan Orimt császár czim alatt.“ És a felhivás alatt nagy betűkkel ez áll: „I. Juan császár.“ A „Gaulois“ azonban, mely Prim közlönye megjegyzi, hogy ez bizonyosan egy deliriumban levő agy szüleménye és igy nem is commentálja. Egy Madridból jövő ember kezeskedik, hogy Prim egyátalában nem akar államcsínyhoz folyamodni. Azt említettük, hogy Castelar a nov. 14 én tartott demokrata gyűlésen egy beszédet mondta, melynek tartalmát is közlök, most néhány jelentékeny kivonatot adunk belőle. A többek közt ezt mondta : „Rend uraim, mindenek előtt rend, red, hogy miután kivívtuk az egyesülési jogot, mely minden szabadság alapja, mi minden kikiáltott szabadsággal élni is tudunk. Mindenek előtt üdv, tisztelet és elismerés a seregnek , a tengerészetnek Bejár, Santander, Alcoy és Alicante polgárainak, kik szabadságot szerzenek nekünk, de ez oly elismerés, melynek nem szabad addig a pontig menni, hogy a haza iránti hálátlanságra engedjük magunkat ragadtatni, melynek most minden szabadságot ki kell vívni. Mi volt az én véleményem szerint a megbukott dynastia bukása ? A köztársaság felállítása . . . Most jövök a fő kérdésre, az égető kérdésre, a vallás kérdésére, és megvallom, hogy nem gondolkozom most úgy, mint közéletem kezdetén. A vallás tanulása, amint nekem azt taníták és az elmélkedés meggyőztek arról, hogy a hit és szabadság nem egyeztethető és hogy mikor szükség volt a kettő között választani, nem haboztam az utóbbit választani, kiváltságolt egyházzal sem vallás, sem erkölcsiség nincs. Az egyház és állam elválasztása a budgetben több mint 200 millió reált fog megtakarítani. A nemzeten könnyítve lesz .. . Szükséges a militarismus befolyását is kisebbíteni. Európa nekünk azt a gúnyos szemrehányást teszi, hogy sergünk fegyelmezetlen. Mit tesz az ? A spanyol sereg polgár sereg, az mindig az volt, ez a hazafiak serge és e nélkül számíthatnánk-e mi annyi ragyogó lapot katonai évkönyveinkben ? Mi lett volna Madridból, ha Daviz és Verlorde tiszteletben tartották volna, és VII. Ferdinándnak engedelmeskedtek volna ? Az utóbbi forradalmi proclamatiok után, melyek tudtul adták a seregnek helyzetét, az összeírás többé fen nem tartható és a seregnek uj alapon kell szerveztetni.“ Ekkor érkezett a cadixi tartományban történt replublicanus tüntetés híre táviratilag, mit ő kárhoztatott, és a vegeri republicanusoknak azonnal táviraztak is, melyben rendre intik őket. Azután folytatár „Europa nem kérdi most, hogy milyenek lesznek azon reformok, melyeket be fog hozni Spanyolorzág közigazgatásában, hanem hogy milyen kormányt alkotand. Ez bizonysága azon nagy hivatásnak , melyet a spanyol népnek a közelebbi választásokkor teljesítenie kell.“ A szónok e szép nyilatkozattal végzi beszédét: „Ha a monarchia győz az általános szavazás békés küzdelmében, én alá fogom vetni magam a nemzeti akarat e végzésének, de önkénytesen újra a száműzetés útjára térnék.“ A „Times“ levelezője újra jelenti az aostai herczeg trónjelöltségét, mint amely diplomatiai körökben újra felmerült, «azon feltevés alatt, ha a nemzet monarchiája határozná el magát. A herczegnek még az utrechti béke is jogot adna erre. Ebben jön ugyanis határozva, hogy Francziaország és Spanyolország koronája soha se egyesüljön egy főn ehez egy 1712. november 5-én kelt és spanyol Fölöp által aláirt okmány is csatoltatott, melyben ez a franczia koronáról lemond és kifejezetten megemlíti azt a családi szerződést, mely szerint a család kihaltával a spanyol korona a savoyai házra szál, illetőleg a Carignan herczegre. Fülöp utódjaira ugyan nem hathat ki de Isabella letétetett, Don Carlos még 1834-ben kizáratott és igy a trón üres. A levesző azt is megjegyzi, hogy az ideiglenes kormány tagjai hajlandók a savoyai házhoz. De hát a nemzet?! Cubából aggasztó hírek érkeznek. Magában Havannában a lakosság a falragaszok által foltonosan hirdetett égéstől fél vagy hogy a fellázadt négerek és az önkénytesek közt utczai harcz fejlődik ki. A havannai republicanus bizottmány egy manifestumot bocsátott ki, mely „Viva la Republics“ felkiáltással végződök és a rabszolgaság eltörlését követeli. Arra buzdít, hogy Cubanak le kell rázni Spanyolország jármát, melynek 33 millió dollárt fizet 1500,000 lakossal, így van a főváros. A sziget belsejében a felkelők valami 6 ezeren vannak, köztök sok spanyol is van: „Viva la Espana, Prim y Serrano!“ kiáltást hangoztatnak. Az egyesült államok consula Havannából egy táviratott küldött, melyben kormányától egy hadosztályt kér, de a főkapitány lefoglalta, ki különben a főváros küldöttségét is roszul fogadta és várja vissza hivatását, mely táviratilag már jelenve volt. — (József nádor szobrát) — előleges megállapodás szerint — a jövő hó első napjaiban akarják leleplezni. A Kisaudy-társaság, a budai műegyetem s a nagyobb iparvállalatok elöljáróságai az ünnepélyre szintén hivatalosak lesznek. (Lépéseket) akarnak tenni az njr „Presse* azon rágalmakból élő levelezőjének kitudására, a ki közelebb is azt az alaptalan hírt közli, hogy pater Greuternek Pesten macskazenét készülnek adni. Valóban büntetést érdemelne az ily mendemonda terjesztője, miután más czélja nem lehet vele, mint egy főváros vendégszeretetét és műveltségét lesz hirbe keverni. n. (Az izr. congressushoz) megválasztattak : Óbudán Hirsch főrabbi, Pozsonyban Fischmann K., Pappenheim W., és Bettelheim Fülöp. Nyitrán dr. Gerstl. és dr. Billitzer, Kaposvárott Stein Jakab, Körmenden Kauders Fülöp és Szászvárosban dr. Halász. — (Említettük, hogy Schönfeld Fülöp és Wittmann kereskedők, Wieser Gyula ácsmester és Hild Károly építész, az illető tervek becsatolása mellett 12 bódé és egy nagyobb zsibárus csarnoknak a Hermina téren leendő állítására kértek engedélyt. A tér közepén emelendő csarnok toronnyal és órával van tervezve, a tér oldalain felállítandó bódék pedig vaskerekekre lennének fektetve, hogy tetszés szerint könnyen tova lehessen azokat szállítani. — (Gamperl polgármester,) egy hivatalnokot megbízott, hogy az minden reggel a fővárosi hírlapokat olvassa, azokban minden városi ügyre vonatkozó megjegyzést vörös szoruzával jelöljen meg, hogy igy a polgármester figyelemmel kisérje a közvélemény nyilatkozatait Nagyon helyes, mert csak sic itur ad astra ! — (A budai népszínház)repertoirja utóbbi időben annyi uj darabbal szaporodott, hogy már számát is alig tudjuk. Ezek közt egy „két kulacsos“ czimű 6 felvonásos vígjátékot emlegetnek leginkább mely a kurucz labancz időből van véve s a politikai elvtelenséget satyrizálja, így már tárgyánál fogva is nagyon korszerű s érdekfeszitő s ha az alak élethü benne,sok mai partentumnak szolgáland tükörül. Kiállítása fényes lesz s II. Rákóczy Ferencz Váradra vonulása természetesen görögtűz és bengáliai világítással fog végbe menni. A főszerepet maga Molnár játsza. A darab szerzője szép tehetségű fiatal írónk, Kazár Emil. — (A P.N. megpanaszolja) Mészáros Károlynak a Ludas Matyi elitért szerkesztőjének, hogy egy vörössapkás káplár kíséretében egy kicsit kieresztették szabad levegőre. Ha a P. N. valaha fogházi igazgatóság lesz,az elitélt ellenzékieket egyenesen be fogja falaztatni. — (Ügyes úszók.) A nemzeti színházban „A trónkeresőt“ adták tegnap a két tábor szemközt áll és vak Béla táborából jön a nádor, mint követ és kísérői csolnakon. Haragosan állnak a csolnakban és méltóságteljesen. A közönség figyel, és várja mivel fogja elkezdeni dictióját a nádor Feleki. Ekkor a csolnakon, mely egy kissé megakadt, nagyot rántanak, s az egész arany ruhás főúri csoport, mint a kártyakatonák a vízbe potyog. Csak nagy nehezen bírtak kiúszni. Hát nincs eltiltva a nemz színpadon a rögtönzés ? — (Magyarországnak és Ausztriának) 31 erőssége van, mégpedig Olmütz, Malborghetto, Triest, Pola, Laibach Innsbruck, Kufstein, Franzensfeste, Trient, Buda, Nagyvárad, Komárom, Arad, Lemberg, Krakó, Prága, Terezienstadt Josefstadt, Königgrätz, II.-Szeben, Károlyvár, Brassó, Temesvár, Pétervárad, Eszék, Brood, Ó-Gradiska, Zara, Spalato, Raguza és Cattaro. Amennyire hozzá lehet vetni, e haszontalan fészkek 59,592328 ftba kerültek. Hány népiskolát építünk mi idővel ezeknek a köreiből! — (A margitszigeti munkálatok), olyan szépen haladnak, hogy jövő tavasszal ez lesz a főváros legszebb mulatóhelye. Hanem nem tudják elhatározni, hogy Pesthez számítsák-e, vagy Budához? E kérdés fölött nagy zavarban vannak az illetők.— Ejnye, hát azért fedezték fel a közös ügyet? tessék alkalmazni; annál is inkább mivel Buda és Pest előbb utóbb úgyis egységes monarchia, — azaz egységes város lesz. — (A pesti Lloyd társulat) tegnap ülést tartott, melyben az építendő uj ház iránt a kereskedelmi testület, a Lloyd börze, gabnacsarnok közt felmerült kérdés végleg elintéztetett és pedig úgy, hogy a Lloyd, tőzsde és gabnacsarnok meg fogja szerezni a társbirtoklási jogot a kereskedelmi testület épületében, mely aztán akként fog átalakíttatni, hogy mind a négy társulat czéljainak teljesen megfeleljen. Az építendő új ház a rakpar-