A Hon, 1869. augusztus (7. évfolyam, 175-199. szám)

1869-08-01 / 175. szám

— Nagyvárad város jul. 31-diki köz­gyűlésén a képviselő-testület kimondotta, hogy a város költségén fentartott s ily költségen ezu­tán alakítandó népnevelési tanintézeteket feleke­zet nélküli községi iskoláknak nyilvánítja, s a hitfelekezeti iskolák részére eddig adott segélyt (6039 írt) a községi iskolák felállításával (fo­lyó évi október 1.) egyidejűleg megszünteti. — Egy rej­télyes felfedezésről eze­ket írja a Nagyváradon megjelenő „Bihar.“ Pol­­gárnagyunkhoz jelentés tétetvén, hogy a vár bástyájánál egy nyílásból mintegy 10 nap óta folytonosan pézsma-szerű szag érezhető, a vizs­gálat megejtésére főorvos és főkapitány urakat kiküldötte, kiknek eddigi jelentéseiből követke­zőket konstatálhatjuk. A hátsó várkaputól jobb­ra eső bástyán fél öl magasságnyira tégla­da­rab kitörése által pár hü­velyknyi rés keletke­zett, melyből valóságos pézsma szag árad ki nagy mérvben. A résen belül csatorna-féle vo­nul nagy hosszúságban a bástyával párhuzamo­san. A bástya ezen részéből különböző helye­ken gerendák végei látszanak ki. Kampó segé­lyével eszközlött kutatás folytán néhány szál fekete, valóságos emberhaj huzatott ki , továb­bá egy darab kőtöredék is, mely utóbbin a pézs­ma szag tökéletesen érezhető.A vizsgáló küldött­ség jelentéséhez azon véleményt kapcsolja, hogy miután a csatorna valószínűleg valami üreghez vezet, nem lehetetlen, mikép itt valami kripta létezhetik a török időből s valami magas állású egyén fekhetik bebalzsamozva; a geren­dák pedig valószínűleg a kripta osztályainak tekinthetők. A város kiásatja a helyet. — Hibaigazítás. Tegnapi második ve­­zérczikkü­nk végén „kineveztetés“ helyett „kine­­veztetést“ kérünk olvasni. Különféle. Becses ereklye. Wesselényi Miklós kőnyom­dáját — írja a M. P. — közelebbről adták el potom áron a régi gubernialis, jelenleg királyi biztos épületben. Az eladásról, úgy szólván, ki­nek sem volt városunkban tudomása. Csak is így történhetett, hogy e becses ereklye igen potom áron jutott egy asztalos kezére. E sorok írójá­nak nem sikerült a vevő nevét megtudni. A­mint nyomába jön, rajta lesz, hogy e történelmi becs­esei biró kőnyomdát a legillőbb tulajdonosnak, a kolozsvári nemzeti múzeumnak megvegye. E nyomda a kolozsvári országgyűlés történe­tében fontos szerepet játszott. A kormány az Észtés Ferdinánd főherczeg által megnyitott or­szággyűlésen tanúsított reactionarius irányával csakhamar lázas ingerültségbe, kitörő elégület­­lenségbe hajtotta az erdélyi rendeket. Az ország felterjesztett sérelmeit nem bocsátó tárgyalásra, Nopcsa Elek választott elnököt nem engedte a rendek által készített minta szerint megesküd­ni, tanácskozásaikat újabb s újabb önkényke­désekkel bénította, s hogy a szabad szó terje­dését meggátolja, az addig vitt országgyűlési naplónak nyomatását is betiltá. Wesselényi Miklós, az ellenzék vezérelem sokat gondolt az ország törvényeiből nem indokolható tilalommal. Hid utczai lakásán saját költségén kőnyomdát állított, önmaga nyomta ezen a naplót, s annak első íveit be is mutatta az országgyűlésnek. — Az ingerültség nőttön nőtt az országg­űlé­sen ; a hivatalnokok választásának, a regalis­­ták, papok választási jogának nagy hévvel vi­tatott kérdései mind magasbra szították a tüzet. A kormány nem hajlott, az ellenzék nem en­gedett, s mind nyíltabban, szenvedélyesben tá­madott a kormányra. B. Kemény Dénes, b. Wesselényi Miklós, sőt a közelebbről elhunyt, különben kevésbé heves b. Huszár Károly is kíméletlenül fakadtak ki a kormány ellen. „Mi itt egy szabad nép képviselőiként jelenünk meg — mondá a többi közt Huszár Károly b. Ki áll fölöttünk ? senki. Velünk szem­közt ismerek egy valakit: a fejedelmet, de fölé vem mit sem látok.“ Eszter Ferdinánd fenséges fülei nem igen szoktak ily hangokhoz. Lázitás szavainak vette, s nem tűrhető tovább, hogy Wesselényi kőnyomdája a sajtószabadsá­got követelő országgyűlés oltalma mellett ily be­szédeket terjes­szen. Zár alá vetette Wesselényi műhelyét és könyvnyomdáját, így került az utób­bi a guberniális épület zára alá. A nyomda lefoglaltatása után a főherczeg ka­tonasággal rakatta meg Kolozsvár utczáit, s az országgyűlést egy, a nemzet szellemét kárhoz­tató leirat felolvasásával szétoszlatta. Ez 1835. febr. 5-dikén történt. Nagy volt a városban az ingerültség, s más részről a félelem. Az előbbit az országgyűlést szétoszlató leirat okozta; ez a nemzet ellen szórt vádak közben az alkotmányt felfüggeszti, minden politikai hatalmat Eszter Ferdinánd kezébe öszpontosít, a képviselőket békés hazatakarodásra hívja fel. A félelmet az őrség okozta, mely Kolozsvár kijáratait gondos zár alatt tartá. Sokan tartottak Wesselényi el­­fogatásától, ki az őrizet nélkül hagyott szap­­pangutezai torony mellett menekült ki a vá­rosból. Az esztergomi székesegyház egyike a magyar-osztrák monarchia legnagyobb templo­mainak. Alapkövét Rudnay hgprímás téve le 1822-ben. A székesegyház építését Kopácsy és Scitovszky prímások folytatták, az építészek időközbeni váltogatásával, a­mi a styl magatar­tására nézve hátrány nélkül bizonyára nem maradt. A colossalis építmény anyaga nem igen jó, az épületkövek éretlenek, sok bennök az agyagtartalom s könnyen szétmállik. A dóm föntartására tehát e végből évenkint nagy összeg szükséges, s minthogy erre még mindeddig nincs alapítványi tőke, mindig az időnkinti primás gondoskodik a dómról s fedezi a kiadásokat sa­ját jövedelméből. E székesegyház építése ez évben valahára be fog fejeztetni az óriási pro­­pyleum elkészítésével. A propyleum 24 öl hos­­­szú, 8 öl mély, homlokzata 10—12 öl magas és 7 láb s 6 hüvelyk átmérőjű oszlopon nyugszik. Az oszlopok korinthiai iz­éshez épitvék. Az épí­tést 1867-ben Simor hyprimás vévé át s foly­tatta nagy pénzáldozatokkal — két év alatt mintegy 160,000 frt — olyannyira, hogy a kül­ső építkezések már ez évben be fognak fejeztet­ni. A propyleum alapjának lerakása alkalmával szerkezeti hibák mutatkoztak, s e miatt a jelen­legi építési felügyelőnek ezen tárgy kivitelét vasszerkezettel kelle biztosítani, hogy végre az építkezés befejeztethessék.Mihelyt bevégzik­ a szé­kesegyház építését, azonnal a prímási palota építéséhez fognak, a palota a székesegyházzal egybe fog köttetni. A érsekek, mihelyt az úgy­nevezett várat, melyben a székesegyház építte­tett, átvették, kötelesek a domb jobb felén a ki­rály, bal felén az érsekek számára palotát épí­teni. A székesegyházban már megvan a két ora­tórium, melyekkel egykor mindkét palotát egy­be fogják kapcsolni. A bécsi hírlapírói ünnepélyen sokan voltak „legnagyobbak,“ de legtöbb ember a „Bernburger Zeitung“ szerkesztője volt. 0 uni­­cum a maga nemében alkalmasint az egész vi­lágon. Nemcsak egymaga írja lapját — mit tán többen is megtesznek, de egymaga szedi is. Sőt ha kifogyott idejéből, megteszi azt a jaxot, hogy minden előleges fogalmazás nélkül odaáll a betűsszekrény elé, s a saját czikkét át is gon­dolja, ki is szedi és ki is nyomatja egyszerre. Legalább nincs baja a munkatársakkal, s ha a lapszerkesztésben hanyagság történik, nem tesz érte másokat felelőssé. Mivel nincs egyetlenegy munkatársa sem, mielőtt Bécsbe a journalista­­ü­nnepre elutazott volna, bocsánatot kért előfize­tőitől, hogy lapja (mely különben napilap­) ti­zennégy napig recreátiót fog tartani. S a „Bern­burger Zeitung“ előfizetői nyugodt kedél­lyel vették e jelentést, s addig engedték a világ ke­rekeit mozogni a maguk irányában. Felelős szerk. s kiadótulajd. Jókai Mór. Részvények. Bécsi tőzsde julius 31. Közlekedés. Egységes papír k. máj. . . 100 ft. 63.64 63.65 „ „ febr. . 100 „ — . -­— ,­­,, ezüst jan. . . 100 „ 72 75 72 90 „ „ ápr. . . 100 „ 0sztr. értékben visszafizetendő 100 r 98.25 98.50 1839-ki egész sorsjegy .... 251.—252.— „ ötödrész ” .... 251.—252.— 1854-ki 250 ftos „ .... 93.— 93.50 1860-ki 500 „ r ... 104.20104.40 1860-ki 100 , p ..... 106 25106.50 1864-ki 100 P „ .... 122.90123.10 Államjav.-zálogjegy 120 ft ... 122.25122.75 Horvátorsz. földteherm. kötvény 82 75 83.25 Erdélyi „ „ 79 25 79.75 Bánáti P­­ ■ . 82.— — .­­­Magyar „ n • • 82 —132.50 Magyar vasúti kölcsön .... 108.25108.75 Államadósság, Adva Tartva Ált. mezőgazdasági bank .... 74 50 75.50 Angol osztrák bank.......................... 403.50404.— Angol magyar bank................................ 118 75119.26 Osztrák földhitelintézet.......................... 290.—295.— Magyar földhitelintézet .... 110.25110.75 Pesti kereskedelmi bank .... ------­------­Alsó osztrák leszámítolási bank 922.—925.— Franczia osztrák bank.......................... 138 50139 — Franczia magyar bank .... 79 — 80.— Nemzetközi kereskedelmi bank 70.— 72.— Osztrák nemzeti bank.......................... 759.—760.— Alföld-fiumei vasút................................. 182.25182.75 Dunagőzhajózási társaság .... 632 —633.— Pécsbarcsi vasút................................ 192.50193 50 Trieszti Lloyd....................................... 394.—397.— Erdélyi vasút....................................... 179.50180.— Árlamvasut............................................. 431.—433.— Déli vasút............................................. 281 90282.10 Adva Tartva Tiszai vasút ....................................... 273 50274.— Bécsi Tramvay....................................... 201.50202.50 Magyar északkeleti vasút ... 172 55173.25 Magyar keleti vasút .......................... 103.­­103.50 Pesti lánezhid....................................... 680 —690.— Salgó­tarjáni kőszénbánya 98.—100.— Securitás ............................................. --.--­-- .-­Osztrák-magyar czukorgyár 80.— 85 — Záloglevelek. Osztrák földhitelintézet ezüst 109.50110. -„ „ osztr. ért. 91.60 91.80 Osztrák nemzeti bank p. pénz. 100.20100.500. értékben 95 30 95.50 Magyar földhitelintézet.......................... Elsőbbségi kötvények. 92.— 92.50 Alföld-fiumei vasút................................ 91.75 92 — Duna gőzhajózás................................ 96.—­­­­Pécs-barcsi vasút................................ 93.50 94 — Lloyd .................................................... 93.— 96.— Lánezhid .............................................. ------­--.--­Erdélyi vasút....................................... 92.— 92.50 Déli vasút 500 frank.......................... 121.—121.25 Tiszai vasút 100 ft .......................... ------­--­Magyar keleti vasút 300 e. ft . . 87.75 88.— 3 havi váltók: Amsterdam 100 hol. ft .... --. --­--­Augsburg 100 d. ez. ft.......................... 103.50103.60 Brüssel 100 frank................................. ---.--­---.--­Frankfurt 100 d. ez. ft .... 103.60103.75 Hamburg 100 mark bankó 91.50 91.65 London 10 font sterling .... 124.75124.85 Marseille 100 frank.......................... ------­--- •--­Adva Tartva Páris 100 frank ................................ 49.60 49.65 Pétervár 100 rubel ............................. Értékek. Arany .................................................... 5.915 5.92* 20 frankos arany................................. 9.98 9.99 Orosz Imperial....................................... -----­-----­Mária­ Teréz. tallér .......................... ------­------­Egyesületi tallér ................................— Ezüst ................................................... 121.50122.75 A személyszállító gőzösök megér­kezte Pesten, Bécsből naponkint este. Győrből Esztergom és Váczról nap . ó. d. e. Nagy-Maros, Bogdány­, Szt.-Endréről nap. 8 ó. d. a. Dömsöd, Ráczkeve, Soroksárról, nap. 10 óra d. e. Kalocsáról nap. 3 ó. d. a. Eszékről hétfőn, kedd, szerda, csütörtökön, pént­, és Szomb. 5 ó. r. Belgrád és Zimonyról hétf., kedd. szerd., pént. és va­sárnap 4 ó. r. Orsováról és Morvából vas. 4 ó. d. u. Helyi járatok: Esztergomból Pestre nap. 5 ó. r. Váczról ,­­ 61/, 6. r. Nagy-Marosról Bogdány, Szt.-End, és Pestre nap. 5 ó. r. Pestről Soroksár, Ráczkeve és Dömsödre nap. 3*­0 ó.d.a. Pestről Kalocsára nap. 12 ó. d. Pestről Vácz és Esztergomba nap. 3 ó. d. u. Pestről Szt.-Edre, Bogdány és N.-Marosra nap. 4 ó. d.a Dömsödről Ráczkeve—Pestre nap. 5 ó. r. Kalocsáról Pestre nap. 5 ó. r. I­t­t, 1869. Nyomatott an Athenaeum0 irodalm­i és nyomdai részvénytársulat (Ezelőtt Emich G.) nyomdájában barátok tere 7. sz.

Next