A Hon, 1869. október (7. évfolyam, 225-251. szám)
1869-10-14 / 236. szám
Kath. congressus, Pest, oct. 13. A múlt ülés jegyzőkönyvének hitelesítése után Hrabár Manó a részleteiben is elfogadott szabályzat nehány pontjára megjegyzést tesz, s azokat utólag kiegészíteni kéri. Néhány tag erre bele is bocsátkozik egyik pont vitatásába, de Szilágyi és Deák felszólalására, kik ebben a vita újból való megkezdését látják, a gyülekezet Hrabár indítványát elmellőzi. Biró püspök előterjeszti a 18-as bizottság részéről a választókerületek beosztásáról szóló javaslatot, a központi bizottmányok székhelyeinek megnevezésével. Ennek felolvasása után több helyreigazító felszólalás történt, mire Pap Szilágyi püspök indítványozza, hogy az illető püspökök, kik egyházi megyéiket legjobban ismerik, tegyék meg a szükséges helyreigazítást. Ez ellenében megjegyzi az elnöklő prímás, hogy ez eljárástól nem várhatni a kellő sikert, mert csak nem rég kijelente neki a gyulafehérvári görög kath. érsek, hogy ő és vele az erdélyi görög katholikusok az itteni congressusban nem akarnak részt venni, és hogy e végből folyamodtak is a minisztériumhoz, mikép külön congressus tartása engedtessék meg nekik. Ezen érsektől tehát nem lehet várni, hogy a helyreigazító adatokat beszolgáltassa, azért kéri a javaslatot ideiglenesen úgy ahogy van, elfogadtatni. Ezzel a javaslat jóváhagyatik és a választási szabályzat harmadszor olvastatik és minden változtatás nélkül elfogadtatott. A mai ülésről szóló jegyzőkönyvet Zichy Antal felolvasván, elnöklő prímás búcsút vett a gyülekezettől; hazánkban az autonómiát szükségesnek, a társadalmi jólét előmozdítójának és a közerkölcsiség emelésére óhajtandónak tartja és attól üdvös eredményt remélve oszlatja fel a gyűlést. Erre Somssich Pál köszönetet mond a prímásnak tapintatos eljárásáért és buzgalmáért, s hoszszu életet kíván neki, melyet a tagok eljenei visszhangoztak. S ezzel a kath. autonómiai gyűlést előkészítő congressus befejezte működését. tására s Portugáliát az unió valósítására. Ha a cortes oda jutna, hogy az országot egy idegen fejedelemnek eladná. (Zaj, ellenmondás.) Elnök figyelmezteti, hogy ilyes kifejezéseket meg kell magyarázni. Rendre utasítja szónokot, ki szavait visszavonja.Moralez Diaz védi a törvényjavaslatot a bizottmány nevében és azt mondja, hogy épen a republicanus felkelés teszi a köztársaságot lehetlenné. Garrido azzal vádolja a liberális unió férfiait, hogy a cubai felkelést ők támaszták. A progressista párt nem egyéb, mint egy travestált republicanus párt. Topete tengerész minister mondja : kétségkívül elismeri a kormány a republicanus párt törvényszerűségét , de teljhatalomra van szüksége azok ellenében , kik összeesküsznek. Nem igaz, hogy az unionista tábornokok pénzt kaptak a septemberi forradalomért; az unionistákat rágalmazásokkal támadják meg. Szónok hozzáteszi, hogy személyes összeköttetésben áll Montpensier herczeggel, akit mindig védeni fog,még a cortes kebelében is,de el van határozva azt a királyt tisztelni, akit a cortes választ. Garrido: Én részemről nagyon természetesnek találom, hogy a septemberi és cubai forradalmárok testvéri csókot adtak egymásnak, hogy a Bourbonok ellen összeesküdjenek és Spanyolországból őket elűzzék. Ami az andalusiai felkelést illeti, azt nem a mi befolyásunknak, hanem a Montpensier párt cselszövényeinek kell tulajdonítani. Végül kimondja, hogy a jelenlévő törvény a hazát nem fogja megmenteni. Prim Topetehez hasonlóan beszél, és így az 1 czikk 154 szóval 19 ellenében elfogadtatik. Garcia Lopez a 2-ik czikket támadja meg hevesen, miért rendre utasítja az elnök. Castelar hévvel beszél a genuai herczeg jelöltsége ellen és a kormány szemére veti, hogy nem küld elég csapatot Cubába. Miért ? Mert szüksége van azokra Spanyolországban, hogy a népre idegen királyt erőszakoljon. A többség a felkelési jogot nem tagadhatja meg, mert ennek köszöni saját tételét is. Hogy van az, hogy míg egy a kamarától megszavazott democrat alkotmány van, az utóbbi siet oly törvényt elfogadni, mely minden spanyol jogát Prím marshall kardjának áldozza fel? Szónok kijelenti, hogy a kisebbség visszavonul és alkalomszerüleg a kormányt vád alá fogja. A külügyminiszter azt mondja, hogy a kisebbség magatartásán egyátaljában nem csodálkozik, a republicanusok kilépése az alkotmányos gyűlés és a nemzeti suverenitás ellen való ellenszegülés.u — A felkelés foly. 1800 republicanus Reasban megadta magát Baldericknek, ki nem akart megkegyelmezni Valis gyilkosainak, ezek szerteszét futottak. — Noguero követ elfogatott és Saragossába vitetett. Valdepenas, Manzanares és De la Manche más helységeinek önkényteseit Burgos ezrede lefegyverezte. Valladolidból és Granadából a republicanusok a hegyek közé vonultak. KÜLFÖLD.. Francziaország. Ordinaire a doubsi követ is intézett Jules Ferryhez oct. 26. tárgyában egy levelet, mely igy hangzik: „Kedves collegám! Felelek felhívására, mely reméllem, rövid időn egyesitni fogja az ellenzék minden tagját. A nyugtalan, bizonytalanságban levő, érdekeiben megsértett nemzet egyhangúlag követelte az oly brutálisan elnapolt törvényhozó test gyors egybeülését, és a személyes kormány az October 2-ki rendelettel felelt neki. Ez új elnapolás és új sérelem, mely felrázá a közvéleményt, ezt bizonyítom én is, mint ön. A nép még egyszer megérte, hogy a despotismus dicsőséget csinál magának abból, hogy érdekeit és akaratját megveti, de nem értené meg, hogy e megvetéssel szembe, megbízottai elszórtan, tétlenül és némán maradjanak a tartományokban. Amit tőlünk vár, nem mint ön mondja, egyéni manifestatiók, hanem együttes határozat. Ha nem siettem támogatni, Kerády kollegánk erélyes indítványát, ez azért volt, mert reméltem, hogy az önkényes kormánynak lesz annyi józan esze, hogy a kamarát october 26. előtt gyűjti egybe, jóllehet hamis okoskodásokkal kimutatta volna, hogy hosszabb elnapolás nem sértené meg e szegény alkotmányt, mely az ő műve. Fel kell hagyni az új államcsínytől való félelemmel, mely még falvainkba is behatolt. A párisi nép felfogja, hogy a pillanat válságos. A választások alatt a rendőrség erőszakoskodásai nem nyerhettek tőle felkelést. Megmaradt értelme nyugalmában és ereje öntudatában. A nemzet bízik abban, hogy kikerülend minden oly lépést, mely decz. hősének véres tetteire ürügyet és dicsőséget szolgáltathatna. Egy uj államcsintól való félelemnek nem szabad még késleltetnie a democraticus ügy győzelmét. Párisi polgártársaink nem félnek a szuronyoktól, ezt elégszer bebizonyiták, de politikai tapasztalatuk meg fogja hiúsítani az újkor szörnyű egoismusának perfid cselszövényeit. F. Ordinaire, Doube követe, Jáczint atya elment Amerikába. Ez ügyben a „Journal des Debats“ írja: „Értesülünk, hogy Jáczint atya elment az Egyesült államokba, hol rövid ideig fog tartózkodni, mert az év végén vissza akar térni Páriába, a midőn a zsinat valóban elkezd ülésezni. Őppen aznap ment el, melyet a Carmeliták főnöke kitűzött neki, hogy a zárdába visszatérjen. Világos, hogy azon fontos határozat után, melyet tett, midőn sept. 20-iki levelét megirta, nem engedelmeskedhetett egy ily felhívásnak, melyet különben tökéletesen előre látott. Egyházi főnöke levelei is bizonyítják, hogy nem csak akadályozni akarták lépteit, hanem még praedicatióját is, mert a carmeliták főnöke, julius 22-ki levelében határozottan megparancsolja neki, hogy a katholikusok közti vitás kérdésekbe ne elegyedjék. Más szavakkal, felhívást, hogy a notre damei szószéken ne mozdítsa elő ama szabadelvű irányt, melyhez a szónok egészen tartozott. Magát, ily körülmények közt alávetni, annyi lett volna, mint legdrágább meggyőződéseiről lemondani; egyébiránt Hyacinthe atyára nézve csak egy mód volt, Pascal szerint „magas kiáltást hallatni az egyházban, a zsinat előtt és hallatni szavát a zsinaton, s ez a zárdából való kilépés volt. Ott maradva vagy épen fogadása alóli felmentését rendes úton kérve, bezárta volna száját akkor, midőn a zsinat egyetlen alkalmat nyújtott volna neki; utoljára figyelmeztetni azon pártot, mely elveszíti az egyházat: ez legalább Hyacinthe atya meggyőződése és még sok más katholikusé. Az excommunicatio csak valóságos vétkeket érhet. De abban nincs vétek, hogy őszinte egy lelkiismeret és Jézus Krisztus egyházához mélyen csatlakozott szív felszólamlásait a magas gyűlés elé viszik, követvén az egyetlen utat, mely lehetővé teszi e felszólalást oly kivételes helyzetben, mint „három század múltán egy oeconomi zsinat egybehivása.“ Spanyolország. A cortesnek végzetes October 5-iki gyűléséről terjedelmes tudósítást hozunkRi verő volt az elnök.Sagasta után Garrido szól az 1 czikk ellen.Szónok kifejti,hogy a republicans párt elkeseredettsége azon időtől kezdődik, midőn Montpensier herczeget minden erővel vissza akarták hozni. Az ország méltósága lehetetlenné tesz minden az országon kívülről hozott királyt. Garrido szerint a föderativ köztársaság az egyetlen eszköz Cuba megtart Törvényszéki csarnok. Pest, okt. 13-án. Elnök : Sebestyén Pál. Közvádló : Bilkei Pap Mihály. Két ifjú, alig felserdült nő állott ma a törvényszék előtt. Mintha még az életet nem is ismernék, oly szelíd volt arczuk és mégis bűn hozta őket oly ifjan az igazságszolgáltatás sorompói elé. V. Fanni volt az egyik, 15 éves, V. Emma, ennek testvére a másik, 13 éves. Az idősb előtt nem ismeretlen már a törvénykezés terme, nem is hatott tehát reá úgy a zöld asztal látása, mint a fiatalabbra, ki most tapasztalá először, mily fájdalmas a helyzet, hova tettei vitték. V. Fanninak bűne egy köpeny ellopása volt, mely szolgálatadójának tulajdonát képezé; — V. Emma Jüne pedig 3 db ezüst kanál ellopásából állott, miben nénje is bűntársként osztozkodott! E tárgyakat az idősb egy M. B. nevű,orgazdasággal vádolt egyénnek adta el, s a nyert összeget közösen elköltötték, mely költekezés Emma asszonyánál gyanút ébresztvén,fürkészésre vezetett, s ennek folytán mind a két lopás Emma vallomása alapján kiderült. A közvádló V. Emmát, fiatal kora s eddigi büntetlensége tekintetbe vételével, eddigi fogságával büntetni, V. Fannit pedig — mint már egyszer lopás miatt elitéltet — 6 havi börtönre elitéltetni inditványozá; — mig a törvényszék V. Emmát 2 havi dologházra, V. Fannit 4 havi börtönre ítélte. — M. R.-et pedig az orgazdaság vádja alól felmenté. Febr. 21-én este 10 óra felé két ittas ember közeledett D. D. pénzügyőri vigyázó felé, ki hivatalos csendben állt állomáshelyén a csömöri után. —~ Az említettek: Sp. F. kertészlegény és M. György kocsis, meglátva a pénzügyőrt, ezen Bach korszakbeli gúnyszóval „du Spinat-Wächter“ illeté. A pénzügyőr ezen gúny ellen tiltakozott, mire a két ittas ember nekirohant, és a kerítéshez szorítva ütlegelte, és csak akkor távoztak, midőn ez fegyvere használatával fenyegette őket. Nemsokára azonban egy egész sereg, mintegy 12 emberből álló csapat jött D. ellen és őt megtámadván, puskáját és sapkáját elvették és őt ütlegelték. A pénzügyőr segítségért kiáltva rohant a közel levő vendéglőbe, honnan azután több pénzügyőrrel és polgárral tért vissza a szinhelyre, melyet a diadal és bortól ittas csapat még mindig elfoglalva tartott. A pénzügyőrök egyike felszólítta M. Györgyöt a puska és sapka visszaadására, ez azonban azt megtagadva D.D. pénzügyőrt még egyszer arczul ütötte. Erre a felingerült biztos kardjával átszűrni fenyegeté az ellenállót, mire ez a pénzügyőr sapkáját és puskáját visszaadta, és a többi is tartva a pénzügyőrök és az azok segélyére jött polgárok tekintélyes számától, visszavonult. A pénzügyi igazgatóság ez esetet feljelentvén a megindított vizsgálat a fentebbi körülményeket deríte ki, de a tetteseknek csak kettejét lehetett kitudni, t. i. Sp. Ferenczet és M. Györgyöt. Közvádló, indítványában, tekintve a vádlottak büntetlen előéletét és ittasságukat mint enyhítő körülményeket, másrészt a megvert hivatalos állását, mint sulyositót, mindegyiket 3 havi börtönre inditványozá ítélni. — A törvényszék mindegyiket 4 heti börtönre ítélte. ÚJDONSÁGOK, Pest, okt. 12. — A belügyőrség tudatja valamennyi törvényhatósággal, hogy a cs. k. katonaság, többé a katonai törvények folytán rendőri szolga— „Jaj a botránykoztatónak!“ — mondja — ha jól emlékezünk — bölcs Salamon. Szivökre vehetik ezt azok, kik Ó-Budán a felekezeteket egymás ellen uszítják. Az ottani kath. iskolát a község felekezet nélkülivé alakította át. Már szépen haladtak a beiratások, midőn Szász Károly iskolainspector a prímás és az oktatásügyi miniszter nevében a közös iskola ellen tiltakozott, miután állítólag ez iskola a katolikusoké. A község azonban azt felelte, hogy „Nem oda Buda!“ Az iskola a község költségén emeltetett, tehát marad községi és nem felekezeti. — Tegnapelőtt azonban — mint laptársaink írják — az ottani kath. pap és káplánja bujtogatására egy sereg asszony rohanta meg az iskolát, mondván, hogy ők gyermekeiket zsidógyerekekkel együtt iskolába járni teljességgel nem engedik. Aztán elkezdtek rakonczátlankodni s a gyermekeket tettlegesen sértegették.Ezek szétszaladtak, a hárpiák utánok s több apró zsidó gyermeket kövekkel is meghajigáltak. A rendet a hatósági közegeknek is alig sikerült helyreállítani. Nemzeti színház. Oct. 14. „Fidelio.“ Nagy opera 3 felv. Népszínház. Csütörtök oct. 14. uj vígjáték Seribetől „S a csillagom“ 2 felv. és a „Soroksári polgármester“ bohózat 1 felv. Holnap nem lesz előadás, latra nem fordítható, kivéve oly esetet, midőn ezt nagy veszély igényli, vagy a közcsend háborittatik meg. — A honvédkerületekhez kinevezett 60 őrmester utasittatott, hogy magát az illető kerületi parancsnokságnál jelentse, melytől utasítás érkezett az alintendánshoz,hogy az őrmestereket a létszámvezetésben oktassa. — Pesti közúti vasút. A hűvösebb idény beálltával a városligetbe is zárt kocsik közlekednek a közúti vaspályán. A ligeti zárt kocsik nappal a felirat és a kis zöld színü lobogóról, estve pedig a kocsikra megerősített két vörös jelző lámpáról ismerhetők fel. — Fiume város a nagyenyedi őstorony helyreállítására száz ftot adományozott.— Várady Gábornak a m.-szigethi tanulók fáklyás zenét adtak Pestre utazása előtt M.-Szigethen. — Örvendetes hir. A „Debr.“ szerint a debreczeni főiskola elemi osztályaiba annyi tanulót visznek, hogy már nem elegendők a tantermek, a többi iskolai helyiségek is szültek már. Gyors és erélyes intézkedésre van szükség, hogy e kellemes bajon segítve legyen! — Mátyás király szobrára Mármaros felhívása folytán Temesvár város 100 ftot adományozott, s azonfelül aláírási ivet nyitott e czélra. — A „Népnevelők pesti egylete“ f. é. okt. hó 16-án esti 7 órakor tartja meg havi közgyűlését a kötőutczai tanoda épületében. Melyre a t. ez. ügybarátok tisztelettel meghivatnak. — A nemzeti színház énekkarához néhány nő és férfi szükségeltetik. Megkívántak kellékek : jó hang és némi zeneismeret. Az ajánlkozók jelentkezhetnek naponkint reggeli 9 és 12 óra közt, a titkári hivatalban. — Pesten, opt. 13. Csepregi Lajos, titkár. — Jeszenák János síremlékének felszentelése Pozsonyban oct. 10 én. A d. e. istentisztelet után az egész templomi közönség a temetőbe ment, hol már nagy néptömeg állt a Jeszenák család virágokkal diszitett sírboltja körül. Fiatal vinczellérek nemzeti szin kokárdákkal kört képeztek ott, melynek közepét a papság, énekesek és a családtagok foglalták el. Az emlékkőről Geduly superintendens beszéde alatt lehűlt a fekete fátyol. Az énekkar a hymnust előadta s ezzel vége lett a megható ünnepélynek. — Az emlékkő Mitterlechnernek nagyon dicsért műve, valamint az alkalmi díszítést is e művész végezte. — A Pr. Ztg. Geduli beszédét kitűnőnek mondja. — A leleplezésnél jelen volt Vetter amúgy is. — Nevezetes vendégeket igér nekünk Francziaország : Eugenia császárnét és Dumas Sándort. Persze külön külön. — A „Morning Star“ azt írja, hogy Garibaldi megunta a történelemcsinálást s caprerai tusculanumában — regényt ir, mely megtörtént eseményeken alapul, és a mai Olaszország társadalmi s egyházi állapotai körül forog. Mennyire sajnálhatja most II. Ferencz ő felsége, hogy nem lett kritikus. Most megboszulhatná magát. —Kónyi Manó az országgyűlési gyors iroda egyik főnöke hir szerint közelebb a „tudomány és művészet“ érmével fog feldiszittetni. — A budapesti ügyvédegylet III. szakosztálya f. hó 11-én ülést tartván, „a büntetőjogra és a gyakorlatra vonatkozó némely intézkedésekről“ szóló törvényjavaslat tárgyában bemutatott bizottmányi jelentést tárgyalta, és annak bevezetését úgyszinte az első szakasz bővítését tárgyazó módosítást elfogadta,mely szerint kívánatos volna, hogy a törvényjavaslat 1. §. akkép módosíttassék, hogy a testi fenyítéknek még a kihágások tekintetébeni előrlése is kétségtelenül kitűnjék; továbbá elfogadtatott a törvényjavaslat 5. §-a tett észrevétel, mely szerint oly intézkedések volnának felveendők, melyekkel az ezen törvény ellen vétő hivatalnokok megbüntetése biztosíttassák. Azon módosítás továbbá, mely a „vérdij eltörlésére“ vonatkozik, szinte elfogadtatott, hogy t. i. a megöltnek hátrahagyottai, a vagyonban történt káron, temetési és orvosi költségeken kívül még azon veszteségért is kárpótoltassanak, melyet a megöltnek elvesztése által szenvednek.•Hasonlókép elfogadta a szakosztály a bizottmány abbeli véleményét, hogy miután a törvényjavaslat 8-dik §. azt tartalmazza, miszerint a kisebb hatalmaskodás ezentúl a büntető eljárás útjára tartozó vétségeknek nyilváníttatik, ebben csak azon esetek vétetnének fel, melyek bünügyileg lesznek üldözendők. Sztrokay urnak módosítványát, miszerint a nagyobb hatalmaskodások tekintetében, illetőség szempontjából szabatosan intézkedni kellene, szinte magáévá tette az osztály. A jelentés további tárgyalása elnapoltatok. —A gurahonczi tüntetés ügyében Arad megye Deseö Ádám elnöklete alatt, Bohdanovits, Kövér, Mózes, Hornoj és Institoris urakat küldötte ki vizsgálatra. A bizottság megalakulván, felolvastatott a járási hiv. jelentés, és az „Alföld“ ismeretes czikke, kihallgattatott b. Purcell A. és még 13 szemtanú, melyek alapján Butár pópa izgatása teljesen constatáltatott. Az „Alf.“ értesülése szerint, noha a tanuk nagy része román ajkú volt, minden részrehajlást kerülve, tisztán az igaz ügyet, a nemzetek egyetértését tartva szem előtt, a valót minden kitérés, vagy szépítés nélkül előadva, a féktelen lázító, bujtogató beszédet egyhangúlag kárhoztatták. A vizsgálat a kiküldött bizottmányi tagok erélyes és tapintatos eljárása következtében már másnap be vön fejezve , s mint kétségkívüli tény, a szükséges ügyiratokkal további elintézés végett az alispánhoz terjesztetett be. A király gödöllői vadászatairól írván a Y. és V. L., következő adomát beszéli el: Egy meglehetős nagyságú léghajó, melyről azonban máig sem tudhattuk ki, hol eresztetett fel, fehér és kék színekkel egy fiatal 3 éves cserjésben ereszkedett le, és pedig szorosan heves tülekedésben levő két agancsár mellett. Abban a pillanatban, midőn dandjeink ez ismeretlen tüneményt megpillantották, — feledve dühös féltékenységből eredt polémiájukat, — kereket oldtak, mind a ketten különböző irányban ugorván meg. Az ijedtség annyira kijózanította őket, hogy azóta tájára se jönnek e helynek, még kevésbé látszanak arra gondolni, hogy a megkezdett párbajt elvégezzék, pedig a győzelmesnek egész három könnyűlábú szépség esett volna zsákmányul. Bakonyi daltárculata minden este előadást tart a „Komlóban“. A „Hóm“ magánsürgönye. TEMESVÁR, oct. 13. A ma tartott közgyűlésben Temesvár városa is elfogadta Biharmegye köriratát. ZÁGRÁB, oct. 13. A két óráig tartott heves zárt ülés után, melyben a Cyrillitást megszüntető tartománygyűlési határozat és az országos budget felett folyt a vita, — az ülés nyilvánossá alakult. A szerémségi képviselők eltávoztak a teremből. Napirenden volt: az 1869-ki budget tárgyalása. PÁRIS, oct. 13. A Bellevilleben tegnap tartott gyülekezés csendesen folyt le. — Az ajaccioi püspök meghalt. — A császárné ma érkezik Konstantinápolyba. BELGRÁD, oct. 13. A hadügyminiszter a honvédséget őszi hadgyakorlatokra rendeli be. BERLIN, oct. 13. A „Prov. Corr.“ a porosz koronaherczegnek Bécsben tett látogatására ezeket írja: Azon szívélyes fogadtatás, melyre a porosz trónörökös Bécsben talált, valójában megerősiti azon várakozást, miszerint a császári udvar épen úgy mint a porosz kormány nagy súlyt helyeznek a két állam közti régi baráti kötelékeknek újólagosan bensőbbé és szorosabbá fűzésére. KONSTANTINÁPOLY, oct. 13. A franczia császárné ma délután ide érkezett, és a szultán által fényesen fogadtatott. Este díszebéd és kivilágítás leend. — A „Turquie“ egy czikkben tagadja, hogy a császárné utazásának politikai czélja lenne. BÉCS, oct. 13. Az itteni török követ Konstantinápolyba utazik, ahol bevárandja a császárt. LEMBERG, oct. 13. A határozatpártiak és Ziemialkowsky párthívei egy Smolka elleni coalitió programmja felett tanácskoznak. PÁRIS, oct. 13. Nem valósult meg azon hir, mintha az öreg Kincknek holtteste megtaláltatott. MADRID, oct. 13. Valencia fölkelő várost csapatok szállják körül; a bejáratok és a vasút őrizet alá vétetnek. Rövid időn támadást várnak. BÉCS, okt. 13. (Esti zárlat.) Hitelrészv 256.25 Éjsz. vasút 2122.50. Államvasút 309.— 1860-ki aosj. 94.25. 1864-ki sors. 115.—. Napoleondor 9.79 Va Adómentes kölcsön —. Lombardi 255.50. Magyar hitel részv. 88.—. Fr. József v. —. Pécs. v. — Anglo-Hungarian — Alföldi v. —. Zálogkötes.—.Tramway 128.75.,Angol-ausztr. 249.50. Galiczaiai vasút 243.—. Franko bank 92.75. Magyar északkeleti v. —.— PÁRIS, okt. 13. (Délben.) 3% járadék 71.35. 472% járadék —.—. Olasz járadék 53.35. Államvasút 760.—. Credit mobilier —.—. Lombardi vasút 528.— Auszt. napra —.—. Auszt. időre —.—. Consol —.—. Magy. kölcsön —. Amerikai 95 %. BERLIN, oct. 13. Cseh nyug. vasút 907*. Galicziai vasút 101.—. Államvasut 204.—. Önkénytes kölcsön 13972- Metalliques 497 a Nemzeti kölcsön 577s. Hitelsorsj. 8671- 1860-ki sorsj. 777«. 1864-ki sorsj. 64.—. Ezüst kölcsön —.—. Hitelrészv. 105.—. Bécs —.—. BERLIN, oct. 13. Búza oct. 577a, nov. 577a, táv. 61%. Rozs oct. 477a, nov. 467s, tav.457a- Zab oct. 273/t, nov. 26*/3, táv. 26’/a. Olaj oct. 12%, nov. 12724, táv. 12%. Szesz oct. 16/8, nov. 1513/a4, táv. 1574. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. Országos gazdagyülés. (M.) A gyámoltalansággal határos azon bizodalom, melylyel a hazai gazdaközönség jóllétének előmozdítását felülről, a közgazdasági minisztériumtól várja. Ez egész év folyamán visszatekintve nem találunk egyetlen egy nagyobb jelentőségű közigazgatási cselekményt, melyet a hazai gazdaközönség önszántából a földmivelés fejlesztése érdekében véghez vitt volna. Minden, mi e téren történt, egyenesen a kormány meghagyásából — mintegy parancsszóra hajtatott végre. Mintha a gazdaközönség tétlenségre volna kárhoztatva és egyedül a kormány lenne hivatva arra, hogy helyette gondolkozzék és cselekedjék! Pedig bizon nagyon is kevés az, amivel a kormány a mezőgazdasági országos közigazgatás feladatait betölteni igyekezett. A közgazdasági miniszter jó szándéka felett nem akarunk kétkedni, azonban nem találjuk fel nála az erélyt és tapintatosságot, mely egyik előfeltétele annak, hogy az elhanyagolt magyar mezei gazdászat gyorsan felvirágoztassák. De még azon esetben is, ha a földmivelési miniszter a mezőgazdaság érdekében szükségelt országos cselekményeket egymaga a legnagyobb eréllyel akarná is végbevinni, sem remélhetnénk jó gazdasági közigazgatást mindaddig, míg a földmivelési miniszteriális szervezet mellett a szabad egyesületi szervezet is nem leend kellőleg kifejlesztve. E szabad egyesületi szervezet kifejtésére Gorove úr a minisztériumba lépése óta sokat tehetett volna, azonban ő is mint többi miniszter társai, igen nagy barátja lévén az önigazgatásellenes centralisatiónak, mind ez ideig e tekintetben mit sem tett. Így tehát a hazai földmivelésnek egyedüli orgánuma az ipar és kereskedelmi minisztériumhoz toldott földmivelési osztály, — és ezért nem lehet csodálkoznunk, ha a magyar mezőgazdaság az alkotmányos minisztériumba vetett nagy bizalom daczára, az országos közigazgatás terén el van hanyagolva. Ily körülmények között eléggé indokoltnak látszhatik azon felszólalásunk, mellyel lapunk múlt számában országos gazdasági gyűlés megalakítását hoztuk szóba. Igen kívánatos, hogy egy országos gazdagyűlés mielőbb létrejöjjön, mert a szabad egyesületi országos szervezetet egyedül ez után érhetnk el, és ily szervezetre hazánkban is nagy szükség van, mert a gazdasági közigazgatás feladatainak főrészét az ily közvetlen önigazgatási szervezet van hivatva végrehajtani, nem pedig a miniszteriális szervezet, melynek hatáskörébe inkább csak negatív, óvó és felügyelő intézkedések és teendők esnek. Hogy azonban az országos gazdagyűlés valódi szükségét s annak egyes feladatait még határozottabban feltüntethessem, megkísértem röviden egybefoglalni mindazt, aminek teljesítését egy ily országos gazdasági gyűléstől méltán elvárhatjuk. Az országos gazdagyűlés elsősorban, mint a földmivelés önigazgatási szervezetének megalkotója, történelmi nevezetességű eseménynyé válnék; a gazdasági egyesületügy fejlesztését megragadná s annak oly lendületet adna, hogy ez egyletek jelen aristokratikus jellegüket hirtelen elvesztenék és mint korszerű demokratikus egyletek a mezőgazdasági haladásnak leghatalmasabb tényezőivé válnának. De ezen egyesületi reform mellett a gazdasági congressus számos egyéb feladatokat is magáévá tehetne. Ilyen például a mezőgazdasági hitel és ennek előfeltételei; ilyen továbbá a mezőgazdasági törvények előmunkálatai, melyek nékül a miniszteri bureauból, de még az országgyűlésből sem kerülhet ki sem kielégítő törvényjavaslat, sem jó törvény, —• aztán minden, a mezőgazdaságot közelről érintő s égető szükséggé vált országos kérdés befásítás, csatornázás stb. Végül pedig azon speciális intézkedések és intézmények, melyektől egyenesen mezőgazdasági állapotunk javítását várhatni, minő a mezőgazdasági kísérleti állomásoknak az egész országra kiterjedő terv szerint leendő létesítése, a magasabb gazdasági szakoktatás és ennek országos intézetei sat. Ez utóbbiaknál főleg az 1870. évi országos költségvetésbe felveendő összegek s azoknak mi módon leendő czélszerű felhasználása határozandó meg, mert e nélkül azok megint bizonytalan időre fognak elhalasztatni. Mindezekből látható, hogy a congressus munkaköre sokkal terjedtebb, feladatai sokkal nagyobbak, hogy sem azokon csak úgy könnyedén — a múlt évben tartott értekezlet módjára — át lehetne hatolni. De az alapos munkálkodás gyümölcsöző is lenne, s az elérhető óriási eredmények mellett az egyesületek által közösen viselhető parányi költségek szót sem érdemelnek. Az olcsó vasút problémája elméletileg meg van oldva. A természet physikai törvényei oly tág tért hagytak a tudomány vívmányainak, hogy a haladásnak naponként valami új eredményét fordíthatjuk a civilisátió hasznára. De az olcsó vasutak problémája a gépészetnek minden tökéletesbítése mellett is még eddig gyakorlatilag megfejtve és végrehajtva nincsen. Minél több a közlekedés könnyebbitése körül a teendő, annál nagyobb figyelemmel kell követnünk minden uj találmányt, mely hazánkban is alkalmazható lehet. — így p. o. jövőben egy ország sem fog wassint használni, ha Bessemer találmánya közhasználatba átmenvén, csaknem hasonló áron a dzelsinekhez juthatni. Valamennyi kísérlet, mely olcsó vasutak építésében létezett, azon eredményre vezetett, hogy a létező vasútépítési rendszer mutatkozott a legczélszerübbnek, és épen már czélszerűségénél fogva a legolcsóbbnak is. Megemlítést csak is a Palmer, Fell és Larmanját rendszer érdemel. Az első Deptfordban London mellett, a téglakemencéknél, Posenben és a Rive kőszénbányákban Francziahonban, sőt Amerikában is használtatik. Fell rendszere által a nagyobb lejtések és a kisebb átmérő ívek használata tétetett lehetővé. E rendszer functióját a Cenishegyen láthatni. Az építészi költségek tetemesen leszállitattak, ellenben az üzletbeliek oly roppant mértékben emelkednek, hogy az építésnél megtakarított tőkét rövid idő alatt felemésztik, úgy hogy e rendszer sem nem czélszerű, sem nem olcsó. A harmadik úgynevezett olcsó rendszer a Larmanjaté, mely csak egy sinü utón jár. Ennek mintáját Francziaországban láthatni. Szerkezeténél fogva jó karbantartására nagy költséget kíván, a mozgó szerek hamar elkopnak, és a létező két sinü vasutakon nem használhatók sem a gépek sema kocsik, a járművek meg