A Hon, 1870. február (8. évfolyam, 25-47. szám)
1870-02-05 / 28. szám
Mas. Pest, 1870. Szombat, febr. 5. 28. szám. Vill. évfolyam, • Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint Előfizetési álj: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra.............................1 frt. 85 kr. 3 hónapra.............................5 , 60 , 8 hónapra...........................11 , „ Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint .........................30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik /*, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ES KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Szerkesztési iroda : Ferencziek tere 7. sz. Beiktatási díj: 9 hasiból ilyfíle betű sora . . . 9 kr. Bélyegdij minden be gtatisért . 30 . Terjedelmes hirdetések többszöri beiktati» "mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. —Nyilt-téri 6 hasábos petit sorért . . 26 kr. Az előfizetési- és hirdetmény - díj a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. PEST, FEBRUAR 4. A bankügyi enquéte. A bank és hitelügy kérdésében kiküldött vizsgálati bizottmány által megállapított kilencz pontozati kérdést mellőzve, magában a bizottmány határozatában egy lényeges, de könnyen pótolható hiányt látok. A bizottmány leginkább oly pénzintézeteket, testületeket és egyesületeket keres meg véleményadásra, melyek maguk és némely részvényeseik az osztrák nemzeti bankkal oly hitelviszonyban állnak, hogy saját érdekeik veszélyeztetése nélkül oly véleményt nem kockáztathatnak, mely egy önálló nemzeti bankrendszerelfogadására irányulna, kivált ha már magukból a pontozatokból kiolvashatni vélnék, hogy sem a kormány sem a bizottság nem tartja feladatának Magyarország bankügyének önállósítását. A mondottakra nézve nem kell más tájékozás, mint az osztrák nemzeti bank és magyar fiókjainak tárczáiba bepillantani,miszerint mindenki meggyőződhessék,hogy a magyar hitelpapírok végre is az osztrák bank leszámítolására kerülnek. Azok tehát saját érdekeik megóvása végett sem az 5-dik, sem a 9-dik pontra nézve elfogultság nélkül alig felelhetnek. Annálfogva kívánatos, hogy nem csak hazai és bécsi pénzintézetek keressenek fel szakértő véleményadásra, hanem forduljon az enquête-bizottmány külföldi pénzintézetekhez és különösen jegybankokhoz. Belgiumban p. o. a holland forint volt a törvényes pénzérték, mint most nálunk az osztrák érték. Belgium sok pénz-phasison ment át, míg 1850-ben nemzeti jegybankot felállított a nélkül, hogy a megyékben a jegybankoknak akadályt vetett volna. Azóta nem volt ország, melyben nem támadt volna pénzkicsis, de Belgiumban az alig volt észrevehető. Van Némethonban — Angolhont nem is említve, — elég jegybank, melytől véleményt kérni lehet. Ha a bizottmány független véleményeket kíván nyerni,leginkább oly külföldi pénzintézetekhez kell fordulnia, melyeket különös pénzműveleti és üzleti érdekek a bécsi bankhoz nem kötnek, és tárgyilagosan szólhatnak iktérezügyi kérdéseinkhez. Oly banknak tekintem a belgiumi nemzeti bankot, mely az angol bank elvei nyomán alapíttatott, és egyúttal az ország jövedelmeinek pénztárnoka. L u d v i g h. A pesti népkör helyiségein (Sip-utcza 9-ik szám) szombaton febr.4-én esti 7 órakor magyar felolvasás és német szavalat lesz, melyre a tagok, a rendes beléptijegy előmutatása mellett hivatalosak. Szívesen láttatnak mindazon nő és férfi vendégek is, kiket egyleti tagok vezetnek be. A felolvasás tárgya : „Az annyivélt magyarok.“ Felolvassa Illéssy György. Pest, febr. 4. (L. B.) Az uj osztrák minisztérium programmja. Sokat rebesgették, hogy az osztrák ministerium végleges megalakulása után uj programmal fog a kir. tanács képviselőháza elé állni. Szükségesnek látszott kiváltkép azért, mert ha az új minisztérium nem akart azonnal pályája kezdetén áthágyatlan akadályokba ütközni, és ha nem kívánt több oldalról, kioltatlan ellenszenvre találni — enyhítenie kellett valamit azon merev, s az autonomikus törekvésekkel szemben határozottan negatív állásponton, melyet a minisztérium majoritásának emlékirata körvonalazott. Valószínűleg Hasher beszédét kell a minisztérium új programmjának vennünk. A kir. tanács képviselőházának febr. 8-án tartott ülésében Hascer mint már kinevezett miniszterelnök rövid beszéddel köszöntött be, melyet olvasóink távirataink után ismernek már , de a tárgy fontossága megérdemli, hogy még egyszer visszatérünk reá. Ha s ner jelentést tevén az új minisztérium alakulásáról, hangsúlyozza azt, amit mint érvénynyel és súlylyal bírót magukkal hoztak : — a meggyőződés és nézetek egységét az uj minisztériumban. Ez lényeges és elodázhatlan követelmény — úgymond — minden kormányra nézve erélyes actióra. A második, ami erőt adhat a ministeriumnak álláspontjának igazságos alapja s annak megegyezése a joggal. A ministérium álláspontja ismeretes lehet, miután többségét az előbbeni ministérium tagjai képezik. Az új tagok csak ehez csatlakoztak. Minden tevékenységének alapja természetesen az alkotmány. De az alkotmány formai és valóságos elfogadása közt különbség van. A kormány abban a véleményben van - folytatja , hogy a „centralismus“ és „foederalismus“ jelszavak nem illenek a mi alkotmányunkra, mely a februári alkotmányban már bizonyos föderativ színezetet nyert. Az 1867 iki alkotmány által a tartományok törvényhozási hatásköre szélesbittetvén e színezet még határozottabb jelleget öltött. A kormányt tehát már előzetesen autonómellenes törekvésekkel lehet vádolni, ha ragaszkodik az alkotmány lényegéhez. De nem állította és nem állítja ma sem, hogy az alkotmány betűje fölött nem enged vitatkozást, noha meg van győződve, hogy az alkotmány kielégíti az egyes királyságok és tartományok minden nemzetiségi és önállósági törekvéseit. Nem állítja azt sem, hogy az alkotmány, mely szintén emberektől eredt — tökéletes mű volna. Ha törvényes úton e tekintetben kívánságok fognak felmerülni — a kormánynak az az álláspontja, hogy ami a birodalom erejét és érdekeit általánosan nem veszélyezteti — azt figyelembe kell venni. De ahol a jog követel, ahol az alkotmány valóságos hiányait kell pótolni, ott a kormány minden felszólítás nélkül önmaga fog kezdeményezni. A törvényhozási tevékenység az alkotmány alapjai szerint fog tovább folytattatok Talán hosszú az út, hogy az egyetértés az alkotmány keretében eszközöltessék, de mindenesetre a legbiztosabb s a kormány iparkodni fog, hogy úgy az anyagi mint szellemi érdekek tovább fejlődhessenek. Egyre azonban mindig vissza fogunk emlékezni — igy végzi beszédét a miniszterelnök — arra, hogy a kormány a parlamentből fejlődött s hogy legszentebb kötelességünknek fogjuk tekinteni, azon alaphoz, a melyből kiindultunk, elvben, tettekben hivek maradni. — Az uj osztrák miniszterek. Néhány adatot akarunk feljegyezni az osztrák minisztérium uj tagjairól. Dr. Banbaus Antal, a jelenlegi földmivelési miniszter 1825-ben született Csehországban. Jogi tanulmányait Prágában végezte s 1848-ban államszolgálatba lépett. 1853-ban tette le a tudorságot. 1859-ben mint a Waldstein-féle grófi jószágok főigazgatója kilépett az állami szolgálatból. 1867-ben több város részéről a cseh tartományi gyűlésbe, onnan pedig a kir. tanácsba választatott. A belügyminisztériumba osztályfőnöknek Giskra által hivatott meg. Dr. Stremayr Károly az új vallás és közoktatásügyi miniszter 1848-ban a frankfurti alkotmányozó gyűlésnek legfiatalabb tagja volt. Szabadelvű és német nemzeti iránya miatt a reactió idejében ő is üldöztetett. 1861-ig magántanár volt a gráczi egyetemen. Ezután nyilvános pályára lépett és különös tevékenységet fejtett ki. 1869 ben miniszteri tanácsosnak hivatott meg a belügyminisztériumba. Wagner altábornagy, az új osztrák honvédelmi miniszter 1816-ban született a határőrvidéken. 1827-ben a bécsújhelyi katonai képzőintézetbe lépett. 1840-ben Radeczky mellett volt Milanóban. 1849 elején Piemont ellen harczolt Wolgemuth b. hadtestein, aztán mint táborkari főnök Clam-Gallas hadtestéhez tétetett át, mely Erdélyben harczolt Bem ellen. 1850-ben Ijelasics bán táborkari főnöke lett. 1859-ben mint ezredes vett részt az olasz-osztrák franczia báborban. 1866 ban a határőrvidéki ezredekből összeállított dandárt vezeté ugyancsak Olaszországban. 1868-ban Dalmatia helytartója és katonai parancsnoka lön, s mint ilyen előidézte a dalmaták kétségbeesett fölkelését melyet azonban nem birt legyőzni. J — Érdemrendet különben eleget kapott. Országgyűlési tudósítás A kép via előírna 112 ik ülése febr. 4 én. Az általános tárgyalás befejeztével a ház a részletekre térvén át olvastatik a központi igazgatásra előirányzott összeg, melyet a pénzügyi bizottság némely levonásokkal 152.700 írtban ajánl megszavaztatni. Várndy Gábor egy körülményre hívja fel a miniszter figyelmét. A központi igazgatásnál nincsen javaslatba hozva azon osztály tanácsosi állomás, mely a rév- és tengerparti egészség ügyeit vezetné,épedig ez csak úgy, vitetnék czélszerűen, ha annak szálai egész a központig felnyúlnának. Gorova Istv. miniszter ez ügy vezetését hajlandó átadni azon osztálytanácsosnak, kihez a külkereskedelem vezetése tartozik. Ezzel eléri a czélt anélkül, hogy a költségek szaporodnának. Ha a tengerészeti kereskedelem lendületet fog nyerni, akkor megteendi a kívánt irányban előterjesztését. A ház elfogadja a czimet a pénzügyi bizottság véleménye alapján. Második czim: Statistikai, kereskedelmi, bányászat-, ipar- és vámügyi czélokra előirányoztatik 49.000 főt. A pénzügyi bizottság az átruházás megengedésével 46.200 frtot vél megadandónak. Az ipari czélokról szóló rovatnál felszólal Győrffi Gyula. Nagy örömmel olvasta a miniszternek az ipartörvényjavaslathoz mellékelt indokolását, mert abból azt látta, hogy a teendők szükségét a miniszer teljesen fölismerte. Nagy érdekeltséggel is várta a kormánynak az ipar emelésére történendő előterjesztését, és ime e költségvetésből azt látja, hogy az iparszaknevelés előmozdítására összesen 11200 ft van javaslatba téve. Fájdalmát fejezi e fölött ki, hogy midőn annyi inproduktív czélra milliókat költenek, a legszükségesebb érdekek előmozdítására, az ország életföltételeinek egyike ily szégyenletes mérvben elhanyagoltatik. Szóló nincs oly helyzetben, hogy a költségvetésnek e tételét átdolgozza,mert nem ismeri, ha ugyan van, a kormány e részben teendőinek programmját, és csak meggyőződését nyilváníthatja, hogy ily csekély összeggel a hazai iparnak lendületet adni teljes lehetetlenség. Gerővé minister nem is ezen összeg által hiszi elérhetni a kitűzött czélt. Az ipar európai színvonallal való emelése sok más feltételtől függ: a törvényhozás irányától, a kereskedelmi rendszertől, a vámtarifák megállapításától és az iparszakneveléstől. Ez utóbbira nézve felemlíti, hogy az országos iparegyesület felszólította a törvényhatóságokat, s nagyobb községeket iparszakiskolák felállítására, és a kormány kijelenté,hogy hajlandó minden ily szakiskolát gyámolítani. Mi lett az eredmény ? Hetven város közül 5 jelenté, hogy ily ipariskolát kész megnyitni. E részben az ipartörvény életbeléptetésétől vár csak örvendetesebb eredményt, és ez esetben a kormány nagyobb összeget is fog indítványba hozhatni. Irányi Dániel az ipari césok közt e rovatot találja: „állandó kézműipar kiállítására 1000 ft.“ Kérdi hol, s mikor kívánja ezt rendezni a minister és mikép gondolja, hogy ez elegendő lesz ? Gorove Istv. miniszter. Ezen összeg azon czélból vétetett föl, hogy az országos iparegyesület itt Pesten a pesti iparosok számára egy állandó iparkiállítást rendezzen. Eddig ez nem jöhetett létre, miért is nem adatott ki ez összeg, de reméli, hogy ez egyesület több tevékenységet fog kifejteni, mikor is utalványozni fogja ez összeget. A ház a kért összeget megszavazza. Harmadik czím: A gazdaság különböző ágai emelésére előirányoztatik 85,000 ft. A pénzügyi bizottság az István telek felszerelésére felvett 10,000 ftot a rendkívüli kiadások közé sorolja és e szerint csak 75.000 ftot kér megajánlani. A borászati ipar czímű tételnél felszólal Konvách László, ki a borászat érdekében teendő általános kiadásokra felvett 500 ftot kevesli ,és a magyar borok kivitelének könnyítésére célzó intézkedésre 6000 ftot indítványoz megszavaztatni. Kemény István dr. még azt is kevesli, mert a bor oly tekintélyes kiviteli ág, mely hathatós támogatást érdemel. Főbaj nálunk az, hogy a borral nem tudunk jól bánni, mint a Rajna melletti és bortermelők. Nagyobb összeget kér fölvétetni. Gorove István miniszter úgy van meggyőződve, hogy a borászat akkor fog emelkedni hazánkban, ha a szőlőmivelés a bormiveléstől el fog különíttetni, ha más osztály föladata lesz a szőlőt mivelni és másé a pinczét kezelni. Akkor fog emelkedni boraink kivitele. Helyesnek találja ez indítványt. (Fölkiáltások : A módját!) Ez az volna, hogy alakulna az országban egy vagy két borkiviteli társulat, melynek működését a kormány előmozdítaná.Ez iránt érkeztek is a kormányhoz beadványok, és csak a kereskedelmi viszonyok nem engedték eddig kivitelét. A kormány kötelességének ismerné például azon vonalakon ,melyeken a társulat borai külföldre szállíttatnának, szállítási kedvezményeket kieszközölni, kedvezményeket nyújtana a jövedelmi adózásnál vagy garantírozná bizonyos fokig tőkéinek kamatait,vagy segélyezné azon feltétel mellett, hogy a borkezelés gyakorlati megtanulását a közönségnek hozzáférhetővé tegye. (Helyeslés.) Simosoyi Lajos dr. nem tartja czélszerűnek, hogy ha a kormány előirányzatában kimondja, hogy bizonyos összeggel saját körében kormányozhat és elintézheti azon ügyeket, melyek rábizottak, akkor több adassék neki, mint maga is kér. Elismerik mindnyájan ez összeg csekélységét, jellemzi ez helyzetünket, szegénységünket, hanem és ezért nem óhajtja, hogy egyes tételekben, melyeknek czélszerűsége felett nincsen kellőleg meggyőződve, kiadások tétessenek. Ha a miniszter jövőre szükségesnek fogja látni, nagyobb összeget fog felvenni. (Helyeslés). Tisza Kálmán előre bocsátja, hogy maga is bortermelő, és így ha részrehajló akarna lenni, bizonyára a bortermelés érdekei előmozdítása mellett tenné. Azt is tartja, hogy a bortermelést és kereskedést előmozdítani a kormány kötelessége. Kötelessége különösen czélszerű kereskedelmi szerződések kötése útján oda törekedni, hogy a vámok a borkereskedésre előnyösek legyenek, de nem tartja helyesnek, hogy egy vagy más társulat subventionáltassék, mert mi okból lehetne ezt megvonni a gyapjú, búza, sertés, marha stb. kereskedéstől ? A kereskedés magánvállalat dolga. Egy 6000 frtnyi subventio sárba dobott pénz. A törvényhozás és kormány kötelessége jó és olcsó közlekedési eszközöket teremteni, és a vámtarifát olcsóra szabni, de még ez esetben sem lesz soha borkereskedésünk, ha maguk a bortermelők nem fogják megteremteni azon anyagot, melylyel kereskedni lehet (Helyeslés). Főbaj az, hogy nálunk jól kezelt bor nagyon kevés van, pedig hogy egyforma borokat vigyünk ki, azt csak jó kezelés által lehetne biztosítani. Ha a kormányt a ház felszólítja, hogy a borkereskedést tegye a közlekedés megteremtése, a vitelbér illendő szabályozása és a borvámtarifa kedvező megváltoztatása által lehetővé, akkor megtették mindazt, mit e tekintetben tenni lehet. (Helyeslés). Gorovest. miniszter egy adatot hoz fel a borkereskedés jelenlegi állásáról. Míg Magyarországból 1867-ben 622.000 mázsa bor vitetett ki és ezért az országba bejött 6 127.000 frt, a borvámtarifának Németország irányában történt kedvező átalakítása után kivitetett 1.395.000 mázsa és bejött az országba érte 13.954.000 frt. (Élénk tetszés). Ivánka Imre a bortermelésnek egyedüli pártolását csakis abban láthatná, ha nagy társulatok keletkeznének, melyek nagy mennyiségű bort egy vidékről összevéve, azt egyformává tennék és úgy hoznák kereskedésbe. Erre azonban idő kell. Zichy Manó gr. elégnek tartja az előirányzott összeget, ha mégis a borászat érdekében kíván a ház feljárni, akkor a dotatió inkább a kezelés javára volna fordítandó és e részben a’budget ezen tételét, mely a keszthelyi borászati tanfolyamnál 100 ft van téve, jövőre fölemelni ajánlja. (Helyeslés.) Wahrmann Mór előadó nézete szerint mást nem lehet tenni a borászati ipar emelésére,mint képezdéket felállítani, azokat segélyezni, szakmunkákat jutalmazni, associatio előmozdítására működni és az alakulandó társulatokat kedvezményekben részesíteni. Az indítványozott 6000 ft a czélnak meg nem felel. Az indítvány elvettetik. A ház ezután a harmadik czim többi tételeit észrevétel nélkül elfogadja. Negyedik czim: Gazdasági tanintézetekre előirányoztatik 175700 ft.A bizottság csak 128700 ftat vél megszavazandónak. Tisza László: T. ház, midőn a gazdasági intézetek ügyéhez szólok, előre kell bocsátanom, hogy teljes elismeréssel fogadom részemről a minisztérium e tekintetben való eljárását. Ha bátor leszek is egyes megjegyzéseket tenni, e tekintetben a múltra vonatkozólag, szavaim nagyobb része ezen intézetek jövőjére vonatkozik. A múltra vonatkozással bátor vagyok megemlíteni azt, miszerint ezen fenálló gazdasági intézetek elhelyezését a czélnak teljesen megfelelőnek nem tartom. Egy pillanatot vetve e czélból Magyarország térképére, akárki meggyőződik okvetlen állításom igazságáról.Ugyanis túl a Dunán alig 20 mértföld távolságban 2 ily tanintézet létezik, míg van hazánknak sok gazdaságilag fontos helye, melytől az intézetek legközelebbike 50—60 mértföldre esik. Ezt fölemlítve, s nem hagyhatva érintetlenül,hogy óhajtottam volna miszerint a Király-hágón túli gazdasági főtanoda is Debreczentől távolabb azon kerület központjához közelebb állíttatott volna fel, elismerve, hogy ez oly fejleménye a múltnak, melyen változtatni a jelen minisztériumnak hatalmában még az utóbbi intézetre nézve sem állott. Másik megjegyzésem az, hogy ezen tanintézeteknél — ami mellesleg megjegyezve, az egész budgetben mellőzve van — nagyon mellőzve látom hazánk egy igen fontos érdekét. Ezen fontos érdek az erdészet érdeke, melyről most hosszasban értekezni célom nem lehet. Az egész budgetben tehát az erdészeti vizsga tartására kérten kívül semmi költséget az erdészet javára fölvéve nem látok. (Közbeszólás balról: Selmeczen !) Az nem gazdasági tanintézet, melyeknél, ha tudomásom nem csal, nincsen külön álló erdészeti tanfolyam, vagy legalább nincs meg az mindeniknél. Hasonló megjegyzést kell tennem a haszonkertészetre vonatkozólag.A budgetben kertészeti czélokra többnemű kiadások vannak fölvéve, de valóságos tisztán kertészeti, elméleti s gyakorlati intézetünk egy sincs, s tapasztalásból tudom, ha valakinek csak valamennyire tudományosan műveit kertészre van szüksége, kénytelen külföldről idegent hozatni. Bátor vagyok megjegyezni e tekintetben azt, hogy épen Keszthelyen, épen a keszthelyi e tekintetben is megfelelni képes tanerőkkel nagyon is okadatolva lenne egy rendszeres haszonkertészeti tanintézet feállítása, mely csak laza kapcsolatban legyen a gazdasági főtanintézettel. A jövő teendőkre térve tehát tökéletesen osztom a minisztérium azon nézetét, hogy nagy súly fektetendő a kisebb gazdasági intézetek és földműves iskolák felállítására, osztom e nézetet annyival inkább, mert megvallom, az eddig hazánkban ily irányban tett kísérletek czélszerűségéről meggyőződve egyáltalában nem vagyok, sőt miután alkalmam volt közelebb a gazdasági főtanintézetek vezetői közül többekkel érintkezhetni, azok saját vallomása szerint sem felelnek meg a czélnak a felsőbb tanintézetek mellett felállított földműves iskolák természetes, de általam most itt elő nem sorolandó okon. Tökéletesen osztom tehát azon nézetet,miszerint ez irányban tetemes elhaladásnak kell még történni. Nem oszthatom azonban a földmivelési ministérium azon nézetét, hogy a felsőbb gazdasági iskolai képzés igényeinek a már fenálló intézetek által — ha csak egyelőre is elég lenne téve, és nem oszthatom azt épen azért, — amit először említeni szerencsém volt, mert a jelenlegi főbb tanintézetek elhelyezése igen czélszerűtlen, így már felső Magyarországon is alig van módjában a szegényebb ifjúságnak valamely tanintézethez juthatni, de még ennél is sokkal kedvezőtlenebb helyzetben, van hazánk déli része, melytől a tanintézetek jobbról és balról is 40— 50 talán 60 mértföldnyi távolságra esnek. Nagyon átlátom én azt tehát, hogy nekünk nem feladatunk a jelenlegi budget összegeit szaporítani, átlátom, hogy ha még ezen összeget szaporítani akarnék is, ily dolgot rögtönözni nem lehet. Kérésem tehát a t. házhoz s a földművelésipar és kereskedelmi minisztériumhoz csak az, hogy ez ügyre vonatkozó,szerény indítványomat, mely nem a jelenlegi, hanem a jövő évi budgetre vonatkozik, elfogadni méltóztassanak. Mielőtt ezt felolvasva a tiszt, ház asztalára letenni szerencsém lenne méltóztassanak nekem megengedni, hogy ezen tárgyhoz nem óhajtván többet szólani, még két észrevételt tegyek. Ezek egyike az úgynevezett gazdasági vegytani állomásokat illeti. Teljes elismeréssel kell lenni az iránt, miszerint a földművelés, ipar és kereskedelmi minisztérium a tanintézeteknél vegytani állomások felállítására tetemes összegeket hozott javaslatba, s meg vagyok győződve, hogy ezen összegeket a t. ház meg is fogja szavazni; de bizonyos, hogy ezen laboratóriumok, főképen az intézeti oktatás s nem a nagy gazdaközönség érdekében állíttatnak fel. Ha meggondoljuk tehát, hogy a kicsi Würtembergben hány vegytani kísérleti állomás Chemische Versuchs-Station áll fenn, gazdaságot, ipart, tudományt szolgálva egyaránt, s eszünkbe jut, hogy a nagy Magyarországban egyetlenegy ily vegytani kísérleti állomás sincs, nem hiszem, hogy a t. ház egy véleményben ne legyen velem az iránt, hogy az ily intézeteknek felállítása, hazánknak egyik legnagyobb szüksége. Most ha valami ily bor, gabona, föld, víz, stb. vegytani vizsgálatot meg akarunk tétetni, és nem kapunk rá jó drágán szakértő vállalkozó magántudóst, miben ismét nembővelkedün, illető tárgyunkkal Karantba vagy Würtenbergbe kell hogy menjünk. Én tehát addig is míg ezen tekintetben t. i. önálló vegytani kísérleti állomások felállításáról intézkedhetünk, kérem a t, földművelés- ipar és kereskedelmi minisztériumot,méltóztassék úgy rendelkezni, hogy egyfelől az ország gazdaközönsége időnként értesítessék azon gazdasági vegytani kísérletekről, melyek a tanintézetek melletti laboratóriumokban magának a tanulásnak érdekében léteznek, méltóztassék másfelől amennyiben ez lehetséges, elrendelni, hogy ezen laboratóriumokban egyeseknek ilynemű szüksége is láttassák el csekély, előre köztudomásral hozott, díjfizetés mellett, mert hiszen ingyen ez senki sem kívánhatja az államtól. A vegytani laboratóriumok érdekében,miről most külön indítványt beadni nem célom, ez volt megjegyzésem. A haszonkertészeti tanintézetek felállítását illető kérésemet is ajánlva mint figyelmeztetést a t. minisztériumnak, s felemlítve újólag sajnálatomat az erdészeti érdekek teljes mellőzése felett, bátor leszek a főtárgyra, az újonnan felállítandó két gazd. fő tanintézetre vonatkozó indítványomat felolvasni, melyet több képviselőtársaim velem együtt aláírtak. (Felolvassa.) Indítvány. „Alulírottak, nem oszthatván t. földm. ipar és keres. ügyimi minisztérium előterjesztésének azon állítását, hogy ami elsősorban a felsőbb gazdasági szakvezetést illeti, erről az immár létező 4. felsőbb országos tanintézet által, egy időre gondoskodva lesz.“ S még kevésbé azt , hogy ezen felsőbb tanintézetekben, a felsőbb gazdasági szakképzettség megszerzése az ország vidékeinek különböző viszonyaihoz mérten és mindenkinek lehetővé van téve,tisztelettel indítványozzuk , mondassák ki, hogy : A földm. ip. és kereskedelmi m. k. minisztérium utasíttatik, miszerint addig alaposan megvizsgálva a helyi viszonyokat, a felállíthatás módozatait, az 1871. évi költségvetésben okvetlen hozzon javaslatba egy felsőbb országos gazdasági tanintézetet az országnak északi, és külön egyet az országnak déli részére, melyektől minden ily intézet távol és egészen eltérő viszonyok közt áll fen, készítse addig az ügyet úgy, hogy az újabb intézetek a törvényhozás hozzájárulta után, azonnal felállíttathassanak.“ Még csak azt jegyzem meg tehát, hogy célom nem lehetett a helyeket megjelölni az indítványban, ezt a kormány feladatának tartom, s csak a vidékeket tartottam szükségesnek megemlíteni, s indítványomat ezennel a t. ház asztalára leteszem. Gorova I. ministernek nincs az indítvány ellen semmi ellenvetése, csak arra figyelmezteti Tisza Lászlót, hogy Magyarország északi részére már hozott egy ízben a kormány ily indítványt, akkor a ház azt elvetette. Az indítványt örömmel fogadja. A vegytani műhelyeknek első időben nem nagy eredményt jósol, hacsak a gazdaközönség felvilágosítására nem fognak mindnyájan mindent elkövetni, s oda fogják azt bírni, hogy bizalommal forduljon az ily intézetekhez. A kellő utasításokat rövid idő alatt ki fogja adni. (Helyeslés.) Mukics Ernő mint az indítvány egyik aláírója felhívja a ház figyelmét a bánsági megyékre és különösen Bácskára, hol a lakosság 1700 más területen leginkább mezei gazdasággal foglalkozik. Azon reményben, hogy a ház a beterjesztett indítványt elfogadja, azon óhajtását fejezi ki, hogy az alföld számára felállítandó gazdasági tanintézet székhelyéül Szabadka város jelöltessék ki. Kivonja pedig ezt 3 tekintetből : 1-er, mert Szabadka központja az alvidéknek; 2-er, mert talaja legalkalmasabb a gazdasági kísérletekre, és mert 3-or mint 1-ső rendű város, mely 18 négyszög mild saját területén kívül több uradalom tulajdonosa, azon kedvező helyzetben van, hogy egy gazdasági tanintézet felállításához nem csak erkölcsi, hanem anyagi támogatásával is hozzájárulhat. Gorove I. miniszter kijelenti, hogy a kormány eddigi helyzetének megfelelőleg intézkedésekre akkor érzi magát hivatva, midőn az illető vidék ezen intézkedéseket lehetőleg gyámolítja. Kénytelen azonban megvallani, hogy amint Mukics érdemesnek tartotta Bács megye érdekében felszólítani a kormányt, és úgy felszólíthassa az ország érdekében Mukics által azon megyét saját gazdasági érdekeinek előmozdítására. Fájdalommal tapasztalta, miszerint a nevezett megye a földmivelés és gazdasági érdekek előmozdítására nézve vajmi csekély tevékenységet fejt ki, így pl. Bácsmegye, amely az ország részéről apalovakkal oly bőven láttatott el, nem tartotta méltónak, hogy egy lótenyésztési bizottságot állítson fel és dispensálta magát e tekintetben az ország érdekeinek előmozdítása alól (Felkiáltások: Igaz!) Ugyancsak Bácsmegye az, a mely eddigelé egy gazdasági egyletet sem volt képes összehozni. Azon óhaját fejezi ki ezeknél fogva, vajha ezen megye saját érdekeinek megfelelni ne késedelmeskednék. — (Helyeslés jobbról). Latinovics Vincze sajnálattal hallja ezeket megyéjéről, de ennek a viszonyok voltak okai, ígéretet tesz, hogy iparkodni fognak Bács megyében gazdasági iskola felállítására. (Felkiáltás jobbról: Jól van jó). Vukovich Sebő habár kénytelen elfogadni a vádakat, nem hallgathatja el azt, hogy a kormány részéről mindeddig nem volt kellő ügye-