A Hon, 1870. március (8. évfolyam, 48-73. szám)

1870-03-09 / 55. szám

a) ha a honosított 2 évnél tovább külföldön időz és ott állandólag letelepül, b) ha egy angol pol­gár kötelességei ellen vét. 8. A honosítási tör­vény így hangzik: „Esküszöm,hogy hű és valóban loyális leszek Victoria királynő,örökösei és utó­dai iránt. Isten engem úgy segéljen!“ Most ki­maradt a honosítási törvényből az, hogy a prae­­tendenssel nem tart. 9. Nők, polgárnők lesznek, ha férjök honosíttatik. De ezek kiskorú gyerme­kei, ha nagykorúak lesznek, választhatnak hazát. Egy, férjével másutt honosított an­gol nőnek szabadságában áll , ha férje meghalt, megint angol polgárnővé lenni. Ez utóbbi esetben kiskorú gyermekei is angol alattvalók lesznek. 10. Ha angol alattvaló a kül­földön honosíttatik, még nincs felmentve azon kötelességei alól, melyekkel Angliában honosí­tása előtt tartozott. Az az idegen pedig, ki Angliában él, anélkül, hogy honosíttatnék: a törvény oltalmában része­sül, és szabadföldet (freehold) is vehet, mi eddig nem volt szabad. De h­ajótulajdonosok nem le­hetnek. Adandó esetben pedig egészen angol jury által ítéltetnek, holott eddig szabadságuk­ban állott az esküdtek felét nem angolok közül választani.­­ Az angol hadsereg Cardwe 1l új előterjesztése szerint Izlandban 86,252 főre fog szaporíttatni. Az összes véderő: 109,259 ren­des katona, 20,000 második tartalék, 63,600 militia (a tartalékot ide nem számítva) 15,300 Geormaniv­a(lovas honvédség) és 168,477 ön­kény­­es. Összesen 376,602 ember. Külföldi hírek.­ ­ Az aegyptomi consulatusi vi­szonyok ellen a suezi társaság nevében Les­s­e­p­s Napóleonhoz egy előterjesztést tett, mely­ben kifejti azt, hogy Aegyptom, de főleg a suezi társaság a mostani jogrendszerrel nem lehet elégedett. Mert most a bíráskodás a nemzetiség és nem terület szerint történik, és így 17-féle consulatusnál 17-féle törvény szerint kell perle­kedni, melyhez ha vesszük meg azt, hogy ennek a 17 consulatusnak még saját nemzeteiknél 17 féle fellebbezési törvényszékük van és hol sem­misítő szék van még 3 ad folyamodásban és különféle fórumok, melyek különböző törvények szerint ítélnek, mindez a perlekedést és jogvi­szonyokat nagyon bonyolulttá teszi. Különben is a capitulatiók csak az európaiaknak egymás közti viszonyait szabályozzák, és nem zárják ki a territoriális bíróságot. A társaság, mint a melynek külön jurisdictioval kellene birni és maguk az aegyptomiak nem kényszeríthetők arra, hogy a­hányféle nemzetiséggel van bajuk, annyi különféle törvényszéknél, különféle tör­vények szerint pereljenek , azért a császártól a társaság számára önálló törvényszéket kér, mely ellen az aegyptomi alkirálynak sem lehet ellen­vetése.­­ A kalandor franczia Tou­­­­e­n­s, ki 1860-ban Amerikában Araucaniában I. Orilie Anton név alatt király lett és eltűnt volt, most a chilei lapok szerint egy argentini gauchokból alakított csapattal megjelent újra, hogy királyságát átvegye. Ő valószínűleg életbe lépteti 1860-dik évi november 17-dikén kiadott manifestumát, melyben e királynak és Araucania alkotmányos király­ságnak mon­datik ki. Tournens törekvése, Chili elle­nében Araucaniából és Patagóniából egy álla­mot csinálni a fűzföldig, mely Dél-Amerikában, mint független állam a franczia kereskedelmi érdekeket mozdítná elő. A chilii Merkurio lap szerint ő most könnyen működhet, mert a chi­lii kamarák nincsenek együtt és fellépése Chi­linek nagy aggodalmakat okozott, melynek hadügyére a határra ment, hogy a helyzetről job­ban értesüljön. — Mexicoban a dolgok roszul állnak. San Luiz Potozi és Zacatecas egészen lázadás­ban vannak és úgy látszik Rocha tábornok ve­­renséget szenvedett. De a főbb tábornokok : Porfirio Diaz, Escobedo stb. a kormányhoz hí­vek és a congressus az 1862-iki törvény értelmé­ben a dictatori hatalmat 6 hóval újra meghosz­­szabbitá. A felkelők szörnyen zsarolnak, a san luizi német és amerikai consulokat Aguirre meg­­sarczolta. Az amerikai vonakodott, de ezt a fele­letet kapta : „Ép oly kevés bajom van önnel, mint önnek velem“. A cubai főkapitány az öreg Santa Annát megakadályozá a Mexicóba mene­telben és megparancsolá, hogy a legközelebbi alkalommal egy nem mexicói kikötőben üljön hajóra, előkelő származást és jó ízlést.“ Ez igen félszeg felfogás, mert az Ízlés istenado­mány, nincs osztályokhoz kötve. Elég czifra gróf­nő van s elég jóizlésü varró-leány. Szóval, a Festetich illemtana nincs úgy kidolgozva és megírva, hogy méltó lenne egy művészeti is­kola tantárgyát képezni. A jelmeztanból a 2 ik osztály növendékei fe­leltek, leginkább az egyptomi viseletet, fegyver­zetet és műemlékeket magyarázva. Az illemtan kérdései pedig az első osztálybelieknek ju­tottak. A franczia nyelvet — nem lévén köteles tan­tárgy — csupán nyolc­ leány hallgatta, köztük négy az operától. Föltűnt a finövendékek teljes hiánya, a­mi azt mutatja, hogy nincs bennök kel­lő buzgalom oly nyelv megtanulására, melynek a színészet gyakorlatában igen nagy hasznát ve­hetnék. Két operai növendék (Feichtinger és Újházi k. a.) bensőséggel szavaltak franczia verseket, s ez volt az egyetlen jelenség eddig, hogy operai növendékek pályájuk drámai oldalára is fordít­­nak egy kis gondot, habár alkalmasint nem a drámáért, hanem csak az idegen nyelv tanulá­sa végett. S éppen ebben áll a Festetich-igazgatás achil­­sarka. Az operai növendék nem más az intézet­ben, mint hangjegy éneklő báb. Se mozogni, se szerepet értelmezni nem tanul. Gyakorlati vizs­gájuk most sem lesz más, mint a hangverseny. A mai vizsgát franczia és magyar szavalatok hosszú sora fejezte be. Szigeti tanítványai majd mind elismerésre méltólag szavaltak, többnyire hosszú, elbeszélő verseket. Gábos Irma kifeje­zési képessége ezúttal is kitűnt, szavalva Words­worth „Heten vagyunk“ czímű igen szép költe­ményét. A többiek szavalati képességéről alkal­munk lesz a gyakorlati vizsgák után is szólani, s ezúttal inkább azt említjük meg, hogy az utósó elméleti nap holnap (szerdán) lesz, az opera két osztályával: az ének elmélete, solfeggiák, hang­gyakorlatok, zongora. Táncz-vizsga ezúttal nem lesz, noha eddig mindig volt. Ez is haladás jele. Vivási vizsga sem lesz, a­mi különben nem is volt máskor sem. De épp azért, hogy lehessen mindaz, a­mi szük­séges, kell e tanintézetnek mielőbb az új re­form. - Színi tanoda. Ma d. u. Szigeti József tanár vizsgája volt az első és második osztály növendékeivel. A harmadik osztályé elmaradt, mivel ezzel már nem volt idő végig haladni a tanulmányokon. Íme, az elégséges tanerő hiá­nyának egyik jele. S e hiányon segíteni : a szí­nészed oktatás egyik legfőbb szüksége ez inté­zetben. Kezdetben úgy volt, hogy épp a Szigeti tantárgyainak egy részét (illemtant, s hozzá még mytkologiát,) maga gr. Festetich Leó adá elő, mintegy érezve, hogy itt csak oly igazgató lehet, ki egyszersmind tanár. Később azonban feloldá magát e kötelesség alól, s előállt az az anomália, hogy e kis tanintézetnek külön igaz­­gatója van, a­milyen nincs még a dusgazdag egyetemnek sem, mert a rector magnificust vala­mint a dékánokat szintén mindig csak a tanárok közül választják. Másik, a­mi igen kirívó ez inté­zetben, az a méltánytalanság, hogy Sasvári László franczia nyelvtanár, e nyelv rendkívüli tantárgyát most is, mint évek óta, minden díjazás nélkül, puszta buzgalomból tanítja. Annak, ki egy nyelvet teljes buzgalom­mal tanít, nem jut pénz ; ellenben jut bőven a külön igazgatónak, a­ki — mint már sokszor indokoltuk, s a­mint az enquéte is szavazattöbb­séggel dönté el — teljesen fölösleges személy. Hozzátehetjük még, hogy nem csak fölösleges, hanem hátrányos is a művészeti oktatásra. Például gr. Festetich folyvást megköveteli, hogy az ő igen gyarló „illemtan­“át tanítsák, mely foglal ugyan magában az etiquette-ből és közön­séges illendőségből hasznos tudnivalókat is , de igen távol áll attól, hogy színpadi illemtannak volna tekinthető. Az „illem“ ugyanis népek és időszakok szerint változik. A­hogy a tibeti em­ber köszönt , azt az európai csúf gánynak tekin­tené, s a­ki­s-Anglia etiquettét akarja ismerni, az nem boldogulhat csupán a spanyol szertartá­sokból. A Festetich illemtana csupán ez ódon, s ma már nagyban módosult etiquette-t tárgyalja. Igen furcsa definitiók vannak benne. „Az egy­szerű elegancia mutatja —­ úgy mond — az E­llönféték. — József főherczeg honvéd-főpa­rancsnoka honvédkerületi parancsnokok f. hó 5-én végbement eskü­letételénél következő beszédet tartott: Vitéz honvédtiszt urak ! Ünne­pélyes fogadást tettünk ma a mindenható Isten színe előtt. Rendületlen hűséget esküdtünk a Felséges Királynak, Hadurunknak, az ország­nak és szentesített törvényeinek. Ezen esküben öszpontosulnak legszentebb kötelességeink E­­zeknek teljesítését önkéntesen vállaltuk magunk­ra. Hivatásunkká teszi ez, hogy az ország által reánk bízott ifjúságot már a jelen békeidőben úgy vitéz katonai, mint ragyogó polgári eré­nyekben ápoljuk, fejlesszük. A vész napjaiban pedig, ha majd koronás felkent királyunk imá­dott hazánknak és polgári jogainknak védelmére felszólitand — magasra emelendjük akkoron azon vezércsillagunkat, melyet felséges Király­nénk — szeretett anyánk — saját kezével készí­tett és tűzött zászlónk­ra, s igy az egész testület élére. Ekkoron aztán őseink dicső múltjára meg­emlékezve, babérokat fűzzünk e jelvényre — olyanokat, melyek méltók legyenek történel­münk érczlapjaira. És most fohászaim szállnak az egek Urához: tartsa Isten koronás Királyun­kat, Királynénkat — szeretett anyánkat — és imádott hazánkat, minden dicsőséggel, fénynyel körözve. Éljen koronás Királyunk! éljen a haza! — Hivatalos. Ő felsége megengedte hogy Andrássy Gy. gr. miniszterelnök a görög királyi Megváltórend nagykeresztjét , Vértesy Sándor semmitőszéki biró a másod oszt. Medji­­die rendet és a görög kir. Megváltórend közép­keresztjét, s Fackh Károly a magy. nyugoti vas­út igazgató főtitkára a porosz kir. koronaren­det elfogadhassa és viselhesse.­­ A pénzügy­minisztérium valamennyi pénzügyigazgatóságot és vámhivatalt értesíti,­l.hogy a vámszerződéses államokból behozandó égetett és őrölt katáng azon esetben is vámmázsánként 1 ftjával vámo­­zandó meg, ha ahoz más növény­ és gyökérrészek vannak is elegyítve; 2 hogy az úgynevezett „szikvíz“ mesterséges ásványvíz gyanánt vám­mentesen kezelendő; 3. hogy az úgynevezett Kryolith szintén vámmentesen kezelendő még azon esetben is, ha őrölt vagy iszapolt állapot­ban fordulna is elő, valamint a Kryolitból szék­­sógyártás alkalmával visszamaradt színtelen hátralék is; végre , hogy a pamutfonalból ké­szült durva kötelek — ha nem szerződéses ál- , vámból jönnek be, 36 írtjával, vámszerződéses államból való behozatalkor pedig 15 írtjával vá­­mozandók meg. W A Dunapart részenként bérbe adatott a hajózási, s egyéb vállalatoknak 1870. jan. 1-től 1873. jan. 1-éig. A legdrágább partrészek folyó élenként évi 50 írtért; a legolcsóbbak 15 frtért adattak ki. W A városi számvevőség a rendőr­ségnek száz poroszlóval, 33 biztossal és 7 fel­ügyelővel tervezett szaporítása körüli költségve­tés­ a tanács elé terjesztette. E szerint a szapo­rítás 72,812 frtot vesz igénybe, mely összeg kár­pótlását a város az országos alapból reményt.­­ A sz­­lőrinczi határban épülő Kis-Pest gyarmat idővel Pest egyik legszebb elő­városává válhatik; tervezete igen szép és czél­­szerü. A főutczák széle 12 öl, a keresztutczáké 9 öl, s derék szögletben metszik egymást. Eddig 400 házhely van eladva, s ha a házak épülni kezdenek, a közúti társaság pályája az üllői vámtól ez uj gyarmatig fog meghosszabbittatni. — A m. tud. akadémia t. sz. tagjait emlékeztetem, hogy miután a nagy­gyűlés ideje az uj ügyrend 30. szakaszában állandóan má­jusra van határozva, ugyanazon ügyrend 33. c. pontja értelmében tagajánló levelek jelen már­­tius hó 31-ig, alulirthoz mindig beküldhetők. Pesten, márt. 7. Arany János főtitkár. — Pest város egykori falának utolsó maradványait is lerontották a só­ utczában, s helyöket nem sokára egy háromemeletes ház fogja elfoglalni. — A honvéd hadbiztosokat felszólitották, hogy még a folyó hóban tegyék meg vizsgáló-körutjokat, s hogy figyelmöket fő­leg a zászlóalji számadások revisiójára, a leltá­rakra stb. fordítsák, s a hiányokat mennél előbb jelentsék fel a minisztériumnak. — Tóvölgyi Titusznak „Az ezüst vitéz“ czímű két kötetes regényét a „Pesti Napló“ sze­rezte meg, s közlését ez év vége felé fogja meg­kezdeni. A találékony eredetiség, mely Tóvöl­gyinek eddig ismert minden művét jellemzi, két­ségkívül ebben is feltalálható lesz, — s akkor előre mondhatjuk, hogy az „Ezüst vitéz“ érde­kes olvasmány. — Már marosmegyében a vadá­szok az idén 42 vén, 11 fiatal medvét, 40 öreg, 11 fiatal farkast ejtettek el. A megye 744 ft dijt fizetett ki nekik. — Templomi botrányok. Len­­tzartoban Bártfa mellett esküvőt tartottak febr. 28-án. Egyszerre több lövés esik, s két ur a nászkiséretben véresen rogy össze. Három tet­test elfogtak s egynél a plébános puskáját ta­lálták. — Pozsonyban egy náthás ur állt egy ájtatos ur háta megett a templomban. Ez hányta a keresztet, amaz pedig köpködött. Ez azt hitte hogy amaz csúfolja s jól felpofozta. Később ez bevallotta, hogy az „ördög bujt bele.“ — A debreczeni p­i­a­c­z­o­n fa­zekat akart venni egy gazdasszony. A kofa azon kérdésére, hogy milyen nagyot kíván, azt felelte: „olyat, mint a fejem.“ Ki is kerestek egyet, melynek ára 13 garas volt, hanem a vevő menyecske meg akarta próbálni, csakugyan elég nagy-e, s azért feltette fejére. Csakhogy aztán nem tudta levenni róla, mit az élelmes kora ész­­revévén, a fazék árát 15 garasra emelte fel. Nem maradt más hátra, mint lefizetni a követelt árt, és csak ezután lehetett a fejet a fazék széttö­rése által kiszabadítani a kellemetlen kelep­­czéből.­­ A mecklenburgi nagyher­­c­z­e­g­i pár tiszteletére Bécsben udvari hang­versenyt rendeznek, melyen Rubinstein és Men­­ter Zsófia k.a. is részt vesznek.­­ A honvédkerületi parancsnokok eskütétele alkalmával 4 altiszt és 16 közhonvéd is kirendeltetett, s ezek ügyessége annyira meg­tetszett Horváth ezredesnek, hogy 20 fiát adott át számukra „reggelire.“ Sztrogny közhonvéd (pestvárosi hivatalnok) indítványára azonban ez összeget egyakaratúlag a honvédmenház ja­vára szentelték. — Eggenberger könyvkereske­désében gondosan kiállított magyar térkép jelent meg Magyarország,­­Erdély Horvát-tótor­­szág és a katonai végvidékekről. Minden megye, szék, vagy kerület külön van színezve, a mi e térkép használatát igen kényelmessé teszi. — A budai várszínház elnye­réséért­, mint halljuk, Sipos is folyamodott, ki­ről a pécsi és szegedi lapok ottani működése alatt kedvezően és elismerőleg nyilatkoztak, aki színészeti társai nyilatkozatai szerint is a színé­szek és színigazgatók közt, mind tehetsége, mind tanulmányai, mind rendezői tapintatánál fogva kiválóbb helyet foglal el. Ha e nyilatkozatok komoly ítéleten alapulnak, Buda hatósága és képviselete jobb kezekbe alig tehetné a magyar színészetet a királyi székhelyen. — Thomas Ambroise a­­Hamlet- opera szerzője, udvarias levelet írt Paulinához és Odry Lehelhez, kik a főszerepeket éneklik.Czél­szerű utasításokat ad a rendezést illetőleg, s ki­jelöli a helyeket, melyek szükség esetében ki­­hagyhatók. Különösen elismeréssel nyilatkozik Paulináról. Sajnálja, hogy személyesen le nem jöhet az előadásra, mert ügyei lekötik. Pár hó múlva azonban, ha műve a magyaroknál szíves fogadtatásra talál, fölkeresi Magyarországot, melynek fiairól és leányairól annyi szépet hallott . A selmeczi bányászati és erdészeti akadémián, az „ötképző k­ö­r“ márt. 5-én tartotta e­lső nyilvános ülését. A tár­gyalás élénken folyt le; volt szavalat,tudom, érte­kezés, és vitatkozás. A két akadémia összes if­júságából 19 tag vett részt az ülésen; az ösz­­szes tanári karból 2 tanácsos, 1 tanár és 4 segédtanár. A várost egyet­len polgár képviselte. Ily pártfo­gás mellett bizony száz esztendeig is Schemnitz lehet még Selmecz. — A nemzeti biztositó tár­saság mart. - án rendkívüli közgyűlést tar­tott, melyen az alaptőke nehézkes befolyása miatt az alapszabályok három pontja következőleg lett megváltoztatva. „Mihelyt ezen 5000 rész­vény elhelyezve és azokra 400,000 ft befizetve van, a társulat megkezdheti működését. A még fenmaradt 60 % az­az 600,000 ftból 1870. évi junius lóg 200,000 frt, azaz részvényenként 20% vagyis 40 frt. lesz 6,/°-os késedelmi kamat megtérítése mellett befizetendő; a továb­bi 40% azaz 400,000 frt. 1871. évi január 1-től fogva folytatólagos havi 5­0/s -os részletek­ben fog befizettetni úgy, hogy 1871. évi augusz­tus 1-je napján az egész egy millió forintnyi alaptőke be leend fizetve. Nemzeti színház. Mart. 9-án. „Báró és ban­kár“ vigj. 3 felv. Népszínház. Mart. 9. „Szerzetesek, vagy szerelmi kaland egy apácza kolostorban“ vigj. 3 felv. A „HON“ magántársörgönyei. PARIS, mart. 8. A franczia kormány Rómá­ba hivatalosan azon kívánalmát intézte, hogy egy franczia külön­ követnek küldése és bebo­csátása engedtessék meg, legalább az olyan tár­gyalásokra, melyek a schema által fölvetett kérdések következtében a politika terét érintik. — Antonelli bíbornok egyszerűen tudomásul véve ezen felszólítást, és megígérte, hogy a dolog megfontolása után válaszolni fog. A JMondex egy 7 fel­kelt római táviratot kö­zöl, mely szrint a pápa elrendelte, hogy a csal­­hatatlanság kimondása iránti schema hétfőn ki­­osztassék; az idevonatkozó észrevételek mart. 17-ig adhatók be. BERLIN, mart. 8. A szövetséggyűlés elfogad­ta Twenternek azon indítványát, hogy a kama­ra tagjai a szövetségi államokban — hivatásuk gyakorlása közben tett nyilatkozatukért — nem vonathatnak felelősségre. FLORENCZ, mart. 8. A hadügyminiszter el­­rendeli, hogy az, 1845. évi korosztály — min­tegy 30,000 ember bizonytalan időre szabadságra bocsáttassék. BÉCS, mart. 8. (Estibörze.) Hiteltv. 281.50. Éjsz. vasút 2170.—. Állam­vasút 393.— 1860-ki sorsj. 98.30. 1884-ki sorsj. 120.60. Napoleon d’o? 9.91.—. Adómentes kölcsön 89.—. Lombardi vasút 245.20. Magyar hitelrészv. —.—. Fr. Jó­zsef v. —.—. Pécsi v.­—.—. Franco-Hungarian —.—.Alföldi v. —. Zálogkeren. —.—.Tram­way 201.75. Anglo Austrian 368.50. Galicziai­­vasut 245.20. Franco 114.75. Népbank —.—. Bécsi bank —.—. Építés, bank —. Észak­keleti —.—. Üzlet. Pest, mart. 8. Üzletünk irányzata nem válto­zott. Búza gyér forgalomban fentartja tegnapi árát; rozs kedvelt, zab fogyasztásra vetetett, kukoriczát fogyasztók és üzérek vásároltak. Eladások: Búza, 300 vm. 88 fnt. 5 ft. 40 kr. 1000 vm. 87 % fnt. 5 ft. 40 kr. 500 vm. 87 fnt. 5 ft. 32% kr. 600 vm. 5 ft. 30 kr. 800 vm. 86 V2 fnt 5 ft.27% kr. 2400 vm. 86 fnt 5 ft. 22% kr. 1400 vm. 8 ft. 24 kr. 2000 és 600 vm. 5 ft. 20 kr. 500 vm. 5 ft. 15 kr. 2700 vm. 85V® fnt. 5 ft. 15 kr. 2800 vm. 85 fnt. 4 ft. 90 kr. 2000 vm. 84% fnt. 4 ft. 87% kr. 1000 vm. 84% fnt. 4 ft. 75 kr. minden 3 havi fizetésre. R o z s, 1000 vm. 7%­ fnt. 3 frt. 600 vm. 7S/no fnt. 2 ft. 95 kr. 1000 vm. 2 ft. 92 kr. Hatvanban átviteli. Zab 1000 vm. 46/51­ ft. 2 ft. 22% kr. 75 vm. *%o fnt. 2 ft. 20 kr. 500 vm. 2 ft. 15 kr. K u k o r­i­c­z­a, 2000 vm. bánsági 2 ft. 80 kr. 800 vm. 2 ft. 77% kr. — Értéktőzsdén élénk forgalom volt. Pannónia bszt. 235, közúti vasút III. k­b. 380— 379, budai 218, alföld fiumei vasút 175.50, m. keleti vasút 98, m. hitelbank 91.50, fran. magyar bank 52.75, pesti budai takar. p. 137, terézváro­si 38.39, Unió malom 270, Pannónia malom 570, király serfőzde 155,157, hajóhitel 159,160, II. kib. 151.152, sertéshizlaló 205, m. gőzhajózás 100, Gschwindgyár 175,országos gőzhajózás 62. 50, salgótarjáni 108. Hamburgi váltó 91.50. A bécsi börze távirata mart. 8. 5% metalliques 61.70 Hitelint. részv. 283.50 Nemzeti kölcsön 71.40 London 1860-ki sorsj. 98.50 Ezüst - Bankrészvény 727.­ Arany 124.25 121.25 5.82% Vízállás. A pesti gazmacsarnok hiv. jegyzései mart. 8. Martius 8 Pesten . „ Pozsonyban 0 fölött b' 2' 6' 19" időjárás szeles száraz g font­nyi Ár vám­mázsánként font­nyi Ár vám­mázsánként 83 4.20—4.85 84 4.45—4.55 85 4.65—4.75 86 4.85-4.95, 87 6.65— 5.15 88 5.20 5.30 83 4.30-4.45 84 4.55—4.65 85 4.75—­ 85 86 4.90—5.—. 87 5.10—5.20 88 5.25—5.30 83 4.30 - 4.45 84 4.55 4.65 85 4.75—4.85 86 4.90—5.— 87 5.10—5.20 88 5.25—5.30 83 4.30-4.45 84 4.55—4.65 85 4.75—4.85 86 4.90—5.— 87 5.10—5.20 88 5.25—5.3­^ 83 4.2 —4.66 84 4.45—4.55 85 4.65 - 4.75 86 4.85—4.95 Termény Termény font­piaczi font-Az vám­nyi szokás nyi mázsánkén 80 2.80—2.90 78/79 3.15—3.25 72 2.40­ 2.70 68,70 2.95—3.30 72 2.20—2.35­­ 66/68 2.80—2.90 50 1.85—1.95 44 48 3.35—3.45 mérő 2.35—2.40 85 80 2.50—2.55 ti ii 75 75 2.80—2.90 3.10 3^20 Búza bánsági , pesti fehérmegyei bácskai Rozs..................... Árba mafétának . .. etetésre­­ . Zab...................... Kukoricza . Bab...................... Köles...................... Repcze káposztás bánsági Gyártmány. frt. kr. 4. zsemleliszt .... frt. 11 kr Dara ....... 15 50 5. tészta „ .... 10— 0 királytiszt .... 15—6. tészta8 — 1. láng..................... 14— 7. kenyér „ . . . .7 — 2. lang ...... 13 508. kenyér „ ... .5 70 13. zsemle ..... 112— 9. korpa .. . . . .2 50 A pesti értéktőzsde kiv. jegyzései mart. 8. Értékpapír Befizet. összeg Adva Tartva Értékpapír Befizet. összeg azv Adva Tartva Értékpapír Befizet. összeg Adva Tar tv» Magyar tand­­k«Io»in.— 108 108 25 Terézvárosi takarékp. 30 35 50 36 — Kereskedelmi épfilat . 210 412 420 E18­5 magyar biztositó ta. 315 610 654 Kőbányai takarékp. ► 40 40 41 Magyar gyógylat. . . 200— .— Haza életbiitorítóbank 150 135 140 Újpesti takarékpénztár 40 44 45 Gy aratott fonálgyár a 200 176 178 Pannónia viszonbiztositó 210 235 240 Árpád gőzmalom . .. 500 290 295 Budapesti lánczhid. * 525 675 677 Pesti biztosító .... 300 190 195 Aradi gőzmalom . .. 500— Első magy. bőrgyár , 200— —­ Unió biztositó . . . 300 235 245 Blumféle gőzmalom 500 225 230 Magy. Lloyd gőzhaj. . 200 124 125 Nemzeti biz­tositó . 80— — Concordia gőzmalom .. 100 390 400 —200— — Pécsbarcsi vasút . . . 200 180 — 181 — Borsodmiskolczi gőzitu 500— — Első magy. gépgyár . 200 46 48 Pesti közúti . 200 431 44­6 Király gőzmalom . . 500 380 335 Mátrai kux .... 617 7­50 Budai „ „ . . . 200 218 220 Lujza gőzmalom . . 260 125 127 Budapesti kézmézet . 200— — Alföld-fiumei , m 200 174 50 175 50 Molnárok és pékek g.m. 300 155 160 Oetl-féle pénztárgyár. 200 110 115 Észak-keleti . 200 164 50 1­4 75 Szarvasi gőzmalom. „ 200 —■— 200 —•— Magyar-keleti,, . . . 80 98 -98 25 Szegedi gőzmalom . „ 120— — Első magy. petróleum . 200— — Angol-magyar­ bank . . .. 810150 102 — Temesvári gőzmalom . 500— — Gyógysz. és vegy. Int. 200— — Első bans. ker. és iparb.— — — Unió gőzmalom . . . 500 260 280 Rima-Murányi bánya . —­4800— Magyar általános hitelb. 80 92 10 93 — Victoria gőzmalom . . 1300 180 185 Salgótarjáni kőszénb. 100 107 50 108 50 Franczia magyar bank . 60 51 60 54 60 Hengermalom . . . .500 915 920 Pestfiumei­ hajógy. . . 2110— 95 Magyar jelzálogbank 1 50— — Első budap. gőzmalom 1500 395 400 Lóda- és vegygyár. . 120— — Pozsonyi ker. bank . . 166— — Budai gyártelep . . . 100 61 50 62 Spodiumgyár . . . . 200— — „ Iparbank . . 200— — Felsőmagy. gőzmalom 20..— — Első magy. szeszfin. . 500 280 300 Pesti népbank .... 50 40 41 Pannónia gőzmalom . 1000565 575 Első újpesti szeszfin. . 500 180 300 Budai keresk. bank . . 200 199 202 Első magy. serfőzde . 500 665 670 Alagút .... . 100 92 94 Pesti keresk. bank . . 500 657 660 Király serfőzde . . . 200 153 154 Magy. sverczi gyár . . 200— 90 ,, iparbank .... 200 425 430 Hajó hitel.... 200 160 151 Zarzetzky-féle gyász. . 200— — Debreczeni ker. bank . 80— — Sertéshizlaló . . . 200 205 212 Sz.-Endrei téglavető . 200— __ Tempifv. ker. és jelz. b. 80— — Deutsch-féle könyvnj 200— — Kőbányai téglavető 200— _ Első erdélyi bank . . 200— — Pesti könyvnyomda. 500— — Magy. zálogj. 51/,./. .— 90 75 Sz Óbudai takarékpénztár. 40 165 175 Első magy. gőzhaj. . 200 99 100 Magy. 6°/ft járad . .— — Gödöllői „­40— Első magy. hordógy. . 200 165 167 Magy. jelzálogb. jelz. IIT.— 88 89 Pesti takarékpénztár . 633075 3100 Flora szappangyár . . 200 125 127 Keresk. bank zálogj. .— 93 95 93 50 Budapesti fővár. lakp. 600 136 — 137 — Gschwindt-folo gyár . 200 174 176 Lánczhid elsőbbség 100 91 50 92 Borsod-misk. mai. ela.— — _ Losonczi posztógyár . too— — Budapesti gőzm. . . 140 135 137 A pesti tőzsdén nem jegyzett értékpapírok mart. 8 pári 1 Köszénybánya társ. pári Ó-budai téglavető . ._ _ Nagyváradi ker. bank .— — — a.— _ _ Szálloda részvény­társ­­a. 70 68 Temesvári közúti vasút f.— Athenaeum könyvny . Zugligeti építő ts. . Épitő­anyag...................... Hegyi vasút .... Hajóhitel H. kib. . . Dischefele téglagyár . Erzsébet gőzm. . . . Ganz gyár...................... Üveggyár...................... 60 55 Hunnia...........................— 80 25 Magyar belga gépgyár . a.— — — — Országos gőzhajózás . Kukuricza kemény.­gy. a. f. 50 55 Magyar géptégla . . . Vaggon gyár .... a. a. 135 130_ 35 Pannónia géptégla . .— — — Bécs-Pesti hajóvontató— — — I. Pesti köz. vasút II.kib.— — Bécsi trmnval . . .— 202.— 202. f. 40 39 70 Győri keresk. bank. . Securitas...................... __ 1_— 475­­0 Gyapjú mosó­ gyár . . Gyufagyár......................_ — — 90 80 Spiering-féle gy­ár. . . ..— — Viktoria ó-budai tégla a.— — — — Sz.-endrei lak. pénztár. —** Felelős szerk. s kiadótulajd. JÓKAI MÓR. 2 Máramasros-Szigeten 1 / 8" felhős „ Szathmáron .1 6* „''Tokaj­ban 16' 9* száraz „ Szolnokon 0' 10" felhős „ Szegeden 15' 1" esős , Aradon 2' 1* felhős , Nagybecskereken 3' 11" esős , Bezdánban 5' 7“n „ Verbászon_/• » „ Orsová 13' 1*• „ Eszéken 4' 11*• „ Sziszeken 17' 7"» , Mitronviezon . 17' 2"n „ Zimonyban 13' 6*» NYÍLT-TÉR. A kinek ócska ruhái vannak, újakat kaphat érték BOTHBEBOESJAKAB es. k. udvari szállítónál, Pesten, Deák Ferencz-ut­­cza és szinház-tér a „Prófétához“ czimzett sörház 389 felett. 1—* Ajánljuk t. olvasóink figyelmébe Fromm Fü­­­löpnek mai számunk hirdetési rovatában levő hirdetését. 2199 - 353 A legelegánsabb 1-1 férfi és gyermek dísz és utazómn­hák Magyarország 3 legnagyobb férfi­ruharaktárában GRÜNBAUM és WEIM-nél templom Pesten. I. Deák­ téren az evang.­ál ellenében. II. Hatvani utcza és országút szögletén, a Zrínyi kávéház átellenében. III. A régi színházépületben a „M. kir.“ czimzett szálloda átellenében. ma­ i köziekedés« magyar­állsBl runt. Bécs—Fest. nap. 2 ó. 80 p. d. u. érk.Pestre 96. 25 p Báalán—Fent péntek és hétfő­n. 6. 96 p. «öt érk. Pestire saeun­baton és kedd. 7 é. 1 p. r. Béca—Bántál saenétyr. Bécs Ind.7 ó. 30 p. reg. 9 é. oet. 4­4 d. n. S Orsény., 10­6­8 p. d. e. 10 é. 54 j­. este .­U)vár„ 1 ó. * p­ d. n. 1. 4. 60 p. reg. Pest érk. 4 é. 90 p. 4. n. S 4. 49 » oate. Pest ind. 6 6. 29 p.d.auV 4. S p­r. 1 é.Mp. r. Czegléd iád- 8 é. 29 p. oet. 10 4.­­ 4L e. Sacked „ »4. M *­­­ 9 4. Ma 4. «. 19­8**07 Temesvár „ S e. tm gwntfL •».­Fehér*. Báni­ás érk. 9 4. •»­ A/t ------­ 8 6. 5« p. . 9 á. I8 p.de »f 4T p. „ ti é. «0 p. , péAgrÁheíi rset—Mró­lMj**­­Fnrtrfl fed. 8 6— f.r. 9 4Jft p*. M p. »■ Kibány» „ 8 1. 7 p.„ » artT pjr. 1« CHJdSIle „ 96.lSp.„116.0 p.r.no.53 p.„ KM „ 10 a 84 p. „ la JOpila. 1­4.54 p.éj. B.Tujca «ík.lló.23p.dél.5ó.Mp. „ *­ó.ólp.r. 8.­Tarjám—Pert. B.­Tuijéa Ind. 26.SOp.d.u.9ó.20p.r.ll 4. 5 p.e. Bátrán „ 6ó.37p. „ ló.27p.d.u.24.10p. r. GHSdall« „ 5ó.46p. „ 36.38p. „ 46. 6 p. „ Kubiny» „ 6ó.51p. e. 5ó.46p. „ 54.58 p.r. Pirt M­atkemóa 64.58p. 5 6.55p. „ 6 6. 7 p. „ Hatra - HUkelex, Hatvanból Ind. 10 6. 25 p.d.e. 3 6. 10 p. r. Vimos-Györk „ 11 6. 6 p. „ 4 6. 10 p. r. Fürea-Abony „ 12 6 . 23 p.d.n. 0 6. 4* p. r. Miskolcira érk. 2 6.15 p. „ 10 6. — p. d.e. XUkelem—Hatra Miskolcáról ind. 8 6. 2 p. r. 9 6. 11 p. e. Ffizee-Abony „ 9 6. 56 p.d.e. 11 6. 53 p. és. Vámos-Györk „ 11 6. 16 p. „ 1 6. 39 p. „ Hatvanba érk. 11 6. 50 p. „ 1 6. 25 p. ,, Zágráb—Zákány. Zágráb ind. 8 ó. — p. reg. 8 ó. — p. «s te. Zákány érk. 11 ó. 3 p. d.e. 4 ó. S1 p. d. u. Zákány—Zágráb. Zákány ind. 7 ó. 15 p. r. 4 ó.­­ p.­­­. u. Ziágráb érk. 18 ó. 48 p.d.u.7 ó. ~ p. este. Alföld-fiumei pálya. Szeged—Zom­ktg. Zombor—Szeged. Szeged ind. 26.45 p.d.u. Zombor ind. 76.43 p.r. Szabadka „ 46. 41 p. „ Szabadka „ lOé.­S p.r. Zombor érk. 66. 48 p. est. Szeged érk. 126.40 p.d. Tiszai Tasurt. H 6o—Tért— K­ieep. Décsből lnd. 8­6. — p. ért. 7­6. 90 p.re*. Pert 6 6. SO p. reg. B 6. 99 p. art. Czegléd „ 9 6. 39 p. d.0. 8 6. 4 p. ,, Szolnok „ 10 6 . 99 p. „ 9 9. *1 p. ,, P.­Ladány „ 1 6. 39 p. 4.«. 1 6. 9 p. éj. Debrecen „ 9 6. 5 p. ,, 9 6. 48 p. reg. Nyiregyh. ind. 4 6. 83 p. 4.m. 0 4. *4 p. r. Tokaj „ S 4. 81 p. „ 14. I p Miskolci „ 7 4. 24 p. ért. 14 6. 46 p. ,, Kaasa érk. 9 6. 56 p. „ 1 4. 51 p. éj. Kmeam-Peet- Béer. Kassáról ind. 5 6. 21 p. reg. 5 6. 37 p.d.n. Mikolc „ 7 6. 55 p. „ 3 6 . 20 p.d.n Tokaj „ 9 6. 37 p. „ 5 6. 50 p.eat. iwh­egybán, 10 6. 39 p. „ 7 6. 33 p. „ 19 6. 19 p. d. 10 6. 26 p. éj. 1­0. 57 p. d. n. 12 6. 39 p. „ 4 4. 99 p. „ 4 6 39 p. reg 5 5- S3 p. art. 5 6. 55 p. „ 8 4. 30 p. „ 9 6. 5 p. „ 6 6. 14 p. reg 6 6 69 p. 6*t, Hfcn fut H«1 7-Tto»4. Dóért­ ind. 8 6. — p. ért. Portról „ 6 6. 98 p. rag. Cieglé „ 9 6. 59 p. „ P.-Ladány ,, 2 6. 7 p. d. n. B.*Újfalu „ 5 6.15 p. „ Hj*Várad érk. 4 6. 51 p. „ Ifagy. Várad—Pet-Béc. Nigy-Váradind. 10 4. 20 p. d. n. B.-Újfalu „ 11 6. 44 p. „ P.-Ladány érk. 11 4. 65 p. d. n. Ciegléd . 5 4. 33 p. , Felt . 8 6. 39 p. orte. Béc , 6 4. 14 p. reg. Béca—Pest—Arad, Bécht­ ind. 8 4. — p. est. 7 4. Debrecen P.-Ladány­­ Szolnok , Czegléd érk. Peat „ T.­­ — a. 30 p.reg. 33 p. est. 19 p. 47 p. 40 p. 35 p. 11 P. Pest „ 6 ó. 80 p. rag. 5 ó. Czegléd „ 9 ó. 14 p. „ 8 ó. Szolnok „ 10 ó. 16 p.d.e. 9 ó. M.-Tur „ 11 6. 29 p. „ 11 ó. Zseba „ 1 ó. 9 p.d.u.2 ó. Arad érk. 2 ó. 52 p. „ 5 ó. Arad—Pest—Bécs, Arad iud. 12 ó. 26 p. d. u. 8 ó. 40 t». eei. Csaba­s S ó. 7 p. d. u. 11 ó. 28 p. éj. M.-Tur „ 8 ó. 48 p. „ 9 ó. 15 p. „ Szolnok „ 5 6. —p. „ 4 6. 18 p.reg. Czegléd érk. 5 6. 48 p. est. 5 6. 88 p. Pest „ 8 e. 39 p. „ 9 ó. 5 p. _ Bécs „ 6. 6 14 p. reg. 5­­5. 89 p. est. Hohfccs—Barcs—Zákány. Mohács ind. 2 ó. 40 p. r. 5 6. — p. d. n Pécs „ 5­­5. 40 p. d. e. 9 ó.­­ p. r. Barcs „ 8 6. 40 p. „ 11 6. 50 p. éj. Zákány érk. 11 ó 29 p. d.e. 2 ó. 49 p. r. Zákány—Barcs—Mohács. Zákány ind. 5 ó. 55 p. r. 3 ó. 30 p. d. n. Barca „ 8 6. 30 p. r. 6 ó. 5 p. est. Pécs „ 11 ó. 92 p. de. 8­­5. 59 p. 9 Mohács érk. 2 é. 40 p.du. 11 ó. — p. ej. Osztrák állam­vasút* (Gyorsvonat.) Pest—Béca xMpcak. 7 ó. 29 p. r. érk.Bécs belv. 57 p. d. Fort—Báziáfl eétf. és pint. 9 ó. 54 p. eet. érk. Bá­­siáéba kedd és saeesb. 9 é. 39. p.e elv. Báxiás indul 6 ó. 55 p. este. Temesvár ,, 10 é. p. ^J-­T 6. 15 p. súg. Szeged „ 2 6. fflp. r. ®B 6. 49 p. 4. «. Czegléd ind. 6 é. 40 p.r. 5 p.e. Pestr­v érk. 9. e. 5 p.d.e.f.e.Sdp.e.S e.$gp.e. Pestrift ind. 9 6.50 p. dO 9 e. 25 p. e. E.­Újvár „ 1 é. 53 p. dn. 1 6. 19 p. A. Pozsony ,, 4 6. 48 p. dn. 4 é. 29 p.r. Bécsbe érk. 66.39 p.e. 66. 14 p.r. 9 é.55.p.r. Első erdélyi vasút. A Mad Károly- KArolyfbkérrtír­­fb­érrár ft­red Arad ind. 6 ó. 12 p. r. Károly la. 4& p. r. Radna „ 7 6. 24 p. r. Ahrinea „ 5 é. 12 p. B Sobors­„ 9 ó. 9 p.do. Sz*áasv. „ 1 6. T 1*. Hlye „ 10 6. 27 p. „ Déva a 7 é. 7 p. Déva „ 11 6. 16 p. # Hlye 9 Szászv.w 12 6. 21 p. d. Sobore* K Alvinez _ 1 6. 25 p.du. Radr- Károly fér. 1­0.45 p. „ Arad ” ezemely vonatok a Aradnál közvetlent­l csantakonusok. Déli vatmt. Buda—Kanizsa Ment Budáról ind. 9é.30p.est. 7 ó.—p.r. Fehérvár 11ó.49p.est. 9é.15p.r. Kanizsa 4ó.45p.r. 2 ó.­&p.d.u. Pragerh­of 9é. 1 p. ,Le. 9 é. 35 p. est®. Steinlerfick 12 ó. — p. d. 12 ó. 9 p. és. Triest érk. 8 ó. 16 p. e. 8 ó. 20 p. r. Triest—Kanicea—Buda. Trieströl ind. 7 ó. 10 p. r. 7 6. — p. est. Steinbru­ck ,, 9 ó. 50 p. da. 3 6. 14 p. Pragerhof ind. 7 ó. — p. est. 9 é. 30 p.d.e. Kanizsa ,, 10 ó. 57 p. éj. 1 é. 22 p.d.u. Székesfehérv.,, 9 é. 45 p éj. 5 ó. 55 p.d.u. Budára érk. 5 ó. 49 p. r. 7 ó. 58 p. r. 14a­ Kanizsa—Soprony—Bécs, Buda ind. 11­ó. p.d.e. 9é 30p.e. 7é.~p.r. Kanizsa ,,­ll.S.20p. e. 5ó. p.r. 3ó.20p.r. Kővár „ 3ó.16p. e. 8é.38p.r. 6 ó-35­ p.e. Soprony ,, 5ó.40p. e. 10 ó.56p.r. 4ó.15p.du. Bécsbe érk. 9 ó.20p.d.e. 2ó.24p.du. 8ó.­­p.e. Bécs—Sopron Kanizsa—Buda Bécsből ind. 7ó.lüp.r. Iló.LOp.d.e. 5ó.30p.du. Sopron „ 8ó.l8p.r. 6ó.llp.du.Iló.57p. e. Kóvár „ 12ó„42p.du l6ó.l&p. e ió.lOp. r. Kanizsa „ ló.»2p. „ 10c.57p. r. 6ó.—p. r. Budára értt. 7ó.57 p. e. 5ó.49p. r. 4ó.4£p.d«. Buda Székes­fehérvár—Mmn. Budáról ind. 7 ó. — p. r. 9ó. 84 p. e. Se.-Vehérv. „ 10 6. — p. r. ISA, 16 p. Uj-Szőay „ 2 e. 25 p.du. 9 é. Wp. r. Bécsibe érk. 8 6. 2 p. e. 86. 46 p. r. Bécs - Székesfehérvár—Buda. Bimbói ind. 7 6. 42 p. r. 5 6. Spa 9 e. 15 p. r. 11 4. 15 p. e. „ 5 é. 55 p.du. 9 é* 46 jp. r. érik. T 4. 68 *.4«. 5 L 4» m r.

Next