A Hon, 1870. március (8. évfolyam, 48-73. szám)
1870-03-18 / 63. szám
-------Lónyay miniszterről azt írja a Presse, hogy csak addig marad magyar pénzügyminiszter, míg folyamatban levő ügyeit lebonyolítja, s akkor aztán átköltözik Bécsbe, s átveszi a közös pénzügyi tárczát. E függőben levő ügyek lennének a nevezett lap szerint: a zárszámadás s a lefolyt üzleti szakra kieszközlendő absolutórium és a vasúti kölcsön feletti számadás. A tárczacsere május havában történnék meg. -------A bécsi hivatalos lap mai számában számos kinevezést hoz. A többi közt Alsó Ausztria helytartójává Weber, Salzburg tartomány főnökévé pedig herczeg Auersperg Antal neveztetett ki. ------Újabb minister krízisről beszélnek Bécsben. E versió szerint a még alig kiegészített kabinetből Brestel és Herbst fogna kilépni. Amaz a török sorsjegyek körül felmerült kényes kérdések miatt, ez pedig azért mondana le, mivel a választási reform kérdésében más szempontot foglal el, mint a többi miniszter. A finánczminister és Beust között a török sorsjegyek miatt fölmerült differencziák annyira elmérgesedtek, hogy egy berlini lap szerint Beust a kérdést a miniszertanács elé vitte s most az fog ítélni a dologban. (Bécsi híreink szerint már hozott is — Beust javára.) Ez ítélettől fog függni, megmarad-e Brestel továbbra is, vagy nem ? Hova tétessék át a selmeczibánya és erdőakadémia. Miután az e tárgy fölött megindult vita folyamán, egy argumentum a többi közt az volt, hogy nem is lehet az akadémiát Selmeczről eltenni, mert nincs hozzávaló hely, — szükségesnek látjuk az alábbi czikk közlését, mely határozottan Nagybányát ajánlja, s ajánlatát következőkkel támogatja: A város magában már nem csak magyar szellemű, hanem bányászata is nagy kiterjedésű és vetélkedik Selmeczczel. Bányához közel fekszik az országnak legnagyobb kincse : a máramarosi és erdélyi sóaknák — képviselve van közelében a vasgyártás, mindenféle fémek olvasztása, zúzdák, bányagépek, és épülőfélben, az ipar kifejlődésére nagy reményt nyújtó bocskói soda és vegygyár. Bányászat tekintetben tehát hasonló helyiség az egész magyar birodalomban nem találtatik; nézzük tehát erdészeti szempontból is. Midőn Selmeczen és környékén egyedül ölfa előállítás és szenesités létezik, s e két czikk vizek — patakok hiányában primiv módon, tengelyen szállittatik a fogyasztó helyekre: már magába Nagy-Bánya tőszomszédságában Ferneseyen nagymérvű faúsztatások vannak, és alig 6 mértföld távolságban a máramarosi nagy kiterjedésű kincstári és magán erdőségek, melyekből roppant értékű mindenféle faáruk előállittatnak, és minden újabb szállítási eszközökkel a Tiszára a legtávolabb erdőségekből, legmagasb havasok alól kihozatnak. Itt nyílik az erdésznek gyakorlati tere, mert, képviselve van Szathmár megyében délnyugati részén az üzemmód a rónán, ellenben éjszaki részén és Máramarosban az előhegyeken és a havasok alatt.E tekintetben tehát Selmecz nem versenyezhet soha Nagy-Bányával. _ . Figyelemre méltó még ez a körülmény is, hogy N Bánya olcsó város,és így a kevésbbé tehetősök is könnyebben látogathatják itt az intézetet. Hogy N. Bánya az ország szélén fekszik,abba már többé senki akadályt és ellenvetést nem találhat, mert a vasúti hálózat által minden távolság elenyészett és a Debreczen-szigethi, csapi vasúton a legtávolabb vidékről is a látogatók könnyebben juthatnak N.Bányára, mint Selmeczre ; Selmeczet pedig ott hagyni , az országnak nem nagy áldozatába kerülne, mert az intézet nem rendelkezik ott nagyszerű monumentál épületekkel és tantermekkel, hanem azok inkább ronda privát házakhoz hasonlítanak, melyeknek értékesítése is lehetséges, és azok értékén bizonyos áldozat hozájárutásával I. Bányán megfelelő tanépületek felépíthetők. Pest is megpendíttetett, hogy itt egy központi bányaakadémia állíttassák fel , de eltekintve attól, hogy itt a hallgatóknak — a gépészeten kívül — semmi gyakorlati tere nincsen, az életmód nagyon drága, és sok alkalom nyujtatik az ifjúságnak, a tantermek látogatása helyett más után járni. — Roxer Vilmos: Pestmegye közgyűlése (Harmadik nap, mártius 17.) Az esti lapunkban említett tárgyak után felolvastatott a jászkun-kerület közönségének felirata az országgyűléshez a papi donationális javaknak , országos , állami javakká alakítása iránt. E tárgy hosszabb vitát idézett elő, melynek végeztével a közgyűlés azt határozta,hogy e kérdést az országgyűlésre bízva, a Jászkunkerület átirata egyszerűen tudomásul vétessék. Felolvastatik Beniczky Márton levele, melyben az iskolatanács tagságáról lemond, oly képen, hogy helyét Mészáros Zsigm. póttag foglalja el, mig ő viszont a póttagok sorába lép. Ungmegye átirata a tizkárbiztositási rendszer országositásának érdekében élénk vitát idézett elő : Fáy Béla nem kívánja az állami gyámkodást mindenre kiterjesztetni, minek ellenében Gullner Gyula és Szilassy Istv. alisp. kiemelik a biztosítási rendszer országosításának előnyeit. — Dalmady Gy. e kérdést nem akarja átvitetni a politika terére, maradjon annak fejlődése a társadalmi téren. Bossányi László az országosításban absolutistikus és igazságtalan rendszert lát, le. Podmaniczky Ármin pedig a szászok példájával bizonyítja előnyeit. Végre érvényre jut Muraközy László és Halász Bálint nézete,kik az eszmét ugyan helyeslik, de a mi viszonyaink közt nem találják czélszerűnek azt sürgetni, főleg miután az országnak úgy is oly sok más fontosabb ügye vár rendezésére. Ehhez képest a közgyűlés elvileg pártolva az eszmét, az átiratot tudomásul veszi. Jászkun kerület közönségének átirata a hatvan-szolnoki vasút ügyében, mely még deczember hóban érkezett a megyéhez, mivel azóta tudvalevőleg küldöttség is járt a minisztériumnál, szíves tudomásul vétetik. Pártoltatni határoztatik azonban Sopron város felirata a katonák szolgálaton kívüli fegyverhordásának káros voltát s megszüntetését illetőleg. Szak vármegye átirata a zugirászat megszüntetését illetőleg tudomásul vétetik. Buzinkay Gyula járási orvos jelentésében azon okból, hogy a czeglédi börtönhelyiség rész építkezése az egészségügyre káros, ajánlja, hogy az udvarban mennél több fa ültettessék, s főleg, hogy jégvermet építsenek. — Intézkedés végett a czeglédi törvényszéknek adatik ki. Ezután felolvastatik a törvényhatóságok rendezése tárgyában kiküldött küldöttség jelentése. A küldöttség constatálja, hogy az ez ügyben érkezett átiratok mindannyian ragaszkodnak az önkormányzathoz. Mivel azonban úgy is kilátás van reá, hogy ez ügyben törvényjavaslat fog az országgyűlés elé terjesztetni, a küldöttség nem kíván most részletesen a tárgyhoz szólani, hanem az ügy fontosságát tekintve azt ajánlja, hogy intézzen a megye feliratot, miszerint ajavaslat bemutatása és annak tárgyalása közt hagyjanak elegendő időt arra, hogy a javaslatot ez idő alatt meg lehessen vitatni, s hogy így a közvélemény nyilatkozhasson. Ez indítványt a közgyűlés is magáévá teszi, egyúttal megbízva az első alispánt,mint a jelentést tevő kiküldöttség elnökét,, hogy a javaslat megjelenése után a küldöttséget azonnal tárgyalásra írja össze, sőt esetleg rendkívüli közgyűlést is hívjon egybe e tárgyban. Felolvastatik a megyei népszámlálási bizottmány jelentése, mely a népszámlálásnál követett eljárást írja le, kiemelve a községi jegyzők és központi hivatalnokok buzgalmát, mely lehetségessé tette, hogy a költségek nem emelkedtek magasabbra, mint minden 1000 lélek megszámlálása után 1 ft. 66 -ra. A népszámlálás általánosságban befejeztetvén, a bizottmány, mint testület befejezte működését, noha az egyesek még folytatják a végleges összeállítás munkáját. Előleges számítása szerint Pestmegye összes lakossága 481,069 lélek , ebből férfi: 239,661 és nő 241,408.A nagyobb községek közül Czegléd kir 21614, Nagy Körös 20690, Kalocsa 16299, ó-Buda 16106 lakossal. A jelentés tudomásul vétetvén, egyúttal a buzgó eljárásért köszönet szavaztatik minden közreműködőnek, de különösen a bizottmány elnökének, a jelenlevő Benitzky Ödönnek. A közgyűlés e köszönetét általános éljenzés által azonnal ki is fejezi. Ezután Rózsa Lajos földbirtokos és társainak előterjesztése olvastatik fel, melyben előadják, hogy a sz.lőrinczi pusztán fekvő birtokaikon egy uj telepet szándékoznak létesíteni Kis-Pest név alatt, s ennek tervezetét benyújtva, kérik e tervükhöz a megye segélyét és pártfogását. A tervezet szerint az uj telep a sz.lőrinczi pusztán az üllői vámtól 2400, a lóverseny tértől 900 ölnyire fekszik az üllői ut mellett. A telepet két 12 ölnyi szélességű utcza metszi keresztben, mi által az 4 egyenlő részre osztatik; közepén egy 9 holdnyi tér van fentartva. A megye a tervet, pártolja s segélyét is ígéri, de Bossányi László indítványára felkéri Rózsa Lajos urat, hogy az uj telepnek más nevet adjon mivel a nép Újpestet is rendesen csak Kispestnek nevezi, s igy két hasonló nevű község gyakori zavarokra nyújt alkalmat. Végül szóba jön a taval felmerült illetékességi kérdés, midőn ugyanis Pest város hatósága egy, a megyeházában lakó megyei tisztviselőt akart exequálni,mit az első alispán a törvény értelmében megakadályozott, miután a megyeháza nem a város, hanem a megye területén van. A város az ügyet a minisztérium elé terjesztvén, az igazságügyér úr leirata a városnak ad igazat. Ez ügyben felolvastatik Máttyássy főügyész véleménye, ki is oda nyilatkozik, hogy Pest városának hatásköre kiterjed a megyeházán lakókra is, de csupán csak személyes polgári ügyekben , minden más ügyben a megye hatáskörébe tartozván. Illés Károly alügyész a kérdést kétségesnek, s igy is amúgy is magyarázhatónak találván, további kellemetlenségek elhatárizása végett indítványozza, hogy az országgyűlés keressék meg az 1868. 54. tcz. 16-e t megmagyarázni, s határozottan körvonalazni. Ennek ellenében többen igen világosnak tartják, hogy az idézett ter. nem zárja ki s nem szünteti meg az 1848. 28. tcz. 2 §-át, mely a megyeházát a város határából és területéből kiveszi; miért is tisztán állván az ügy, Bossányi László nem az országgyűléshez, hanem a miniszterhez kíván feliratot intézni, mit a közgyűlés el is fogad, annál is inkább, hogy a minisztérium mindeddig a megye véleményét és indokolását nem kérte és nem hallotta. Ha pedig a minisztérium a feliratban foglalt indokokat tekintetbe nem venné , még mindig fennmarad az országgyűléshez intézendő felirat útja. Ezzel a gyűlés fél kettőkor feloszlik. A folytatólagos közgyűlés holnap 9 órára tűzetett ki. Kormányépítkezések. (ea) A kormány részéről jelenleg két nagyobbszerű középítkezés tervezésével foglalkoznak. Egyik a központi vámház, másik a posta épület. Azt, hogy mindkét építkezés immár halaszthatlan, senki sem fogja kétségbe vonhatni, ez irányban az érdekek parancsolólag nyilatkoznak. De egészen más kérdés - hogy elég lesz-e téve épen a nagyközönség érdekeinek, ha a kérdéses épületek úgy, és oda állíttatnak, a hogy és a hova a jelen megállapodások szerint tervezték ? Lássuk a kérdést. A vámház a dunapart azon részére terveztetik, mely a vízvezetéki épület és a Ganz ház között van, s épen az Újépület irányában fekszik, mely esetben a pesti adóhivatalt is abba akarják helyezni ; a postaépület számára pedig a Serviták telkének a Zsibárus utcza felé eső része lenne megszerzendő, a gyönyörű zárdaépület s a remek templom meghagyásával. Ha már most gyakorlatilag fogjuk fel a dolgot, ez intézkedések eredménye más nem, mint az , hogy a vámházba helyezendő adóhivatal, az összes adózó közönségnek lehető legnagyobb kényelmetlenségére, a város közepétől oly meszsze lesz, hogy ahhoz jutni a város legnépesebb részeinek lakóira nézve valóságos utazásnak vehető, pedig e körülmény magára az adóügyre nézve sem fog rózsás eredményeket szolgáltatni. Ez egy. De más oldalról a zsibárus utczába eldugott postaépület sem fog a népes és járműves forgalom igényeinek megfelelni, s nem kell hozzá látnoki tehetség, hogy belássuk, miszerint e telekrészre építhető ház legfölebb pillanatnyilag lehet képes az igényeket kielégíteni, s a növekedő forgalom rövid időn okvetlen meg fogja követelni , hogy az épületet kiterjeszszék, mely esetben a jelenleg még méltányos áron megszerezhető telek négyszögölét majd kétszeres, háromszoros áron fizetheti meg az ország, annál inkább,mert a szervitákban is lesz bizonyára anynyi savoir vivve, hogy igyekezni fognak telkük megmaradt részét valami reá építendő bérház által értékesíteni. Kérdjük mármost: nem sokkal célszerűbb — hogy ne mondjuk —veszélyesebb volna-e, a serviták egész telkét kisajátítva, arra egy minden követelménynek megfelelő épületet állítni, mely esetben a posta főbejárata a jelenlegi u. n. Serviták terére tétethetnék, Zsibárus utca felől pedig az adóhivatal helyeztethetnék el ? Ezáltal mind a postaforgalom, mind az adózó közönség igényei kielégítést nyernének. A vámház helye pedig, különösen az újon építendő vasúti híd s a felállítandó központi indóház“ tekintetbe vételével, természetszerűleg nem v.n. Királygerfőzde tája volna-e, amikor az a vasúti és gőzhajózási forgalomnak — mondhatni útjába esnék, s Pest eddig legtisztesebb részét, a Lipótvárost a vámházzal okvetlen kapcsolatos szekérforgalom nyűgétől, legalább nagyobb részben, meg kímélni ? Azt, hogy a vámház okvetlen a városba besektessék, legfeljebb az ott alkalmazandó és lakással bírandó hivatalnokok érdeke követeli, de ily particulari érdekeknek a közügygyel szemben érvényesülni nem szabad. Ajánljuk e kérdéseket az illetők figyelmébe. A vasúti üzletnek nemzeti alapon berendezéséről. A közm. és közm. minisztérium 1868. márcz. 10-én pályázati hirdetményt tett közzé, melyben ki van emelve, hogy a vasutak szaporodásával szemben a hazai nyelvet biró szakegyénekbeni hiány érezhető ; e végre gyakornoki iskolák állíttatnak fel. Ez intézmény üdvös voltát senki sem vonhatja kétségbe. Ámde az üdv, mely úgy magyar hazánkra, mint az ifjú nemzedékre, a mely előtt a kérdéses pálya ez ideig ismeretlen — háromlandó lenne, nagyon látszólagos, mert meg van ugyan az alap, de nem megtörve ez akadály, melylyel az ily pályát nyert egyénnek küzdenie kell. A hirdetmény súlyt fektet „a hazai vasuttársulatok felajánlott készségére**. De fájdalom e helyett gyakrabban kellett tapasztalni azon határt nem ismerő ellenszenvet, melylyel különösen az államvaspálya délkeleti vonalán alkalmazott idegen ajkú s nemzetiségű tisztikar a m. kir. vasutüzleti gyakornokok irányában viseltetik. A gyakornokot a szakkormány vasutüzleti könyvekkel el nem látja, saját erszényéből pedig az anyagi tekintetben szegény sorsú gyakornok az ily 40—45 kötetre menő nagy munkát s számtalan térképet megszerezni nem képes. A magyar kormány s az államvaspálya között létrejött egyesség szerint is a társulat köteles úgy irodai átalány, mint a szükséges tankönyvekkel ellátni a gyakornokot. Ezt azonban igen hiányosan vagy épen nem teljesíti,miáltal az illető gyakornok előmenetelében gátolva van. Ez azonban nem is csoda, ha tekintetbe vesszük azon körülményt, hogy pl. az illető állomáson van egy vagy két királyi, s van nyolc- tíz társulati gyakornok, s ezek rendelkezésére csak is két példánya áll a szakkönyveknek. A hiányt azonban a társulat van hivatva fedezni. Vizsgák letétele tekintetében is háttérbe van szorítva a magyar gyakornok. Egy oly gyakornok, ki különben a német nyelvet kellően érti, de magát a vizsgán eléggé jól kifejezni nem tudja, s annál kevésbé képes a megfejtett kérdéseket 12—15 évre terjedő tartalomban a majdhogy nem igényelt „hochdeutsch“ irányban összefoglalni — ritkán teszi sikerrel vizsgáit. Kívánatos tehát, hogy a magyar gyakornokok az illetékes helyen, a m. k. vasúti és hajózási főfelügyelőség előtt magyarul tehessék le a vizsgát. Egészen más helyzetben vannak a társulati gyakornokok. Ők nem 80 kr hanem 1 frt 20 kr napidíjat és irodai átalányt kapnak; az „Instructiók“ egész halmaza áll rendelkezésükre,ha azok helyben nincsenek,Pest-vagy Bécsből kapják.Utaznak Marcheggtől Baziásig, gyakorlati tapasztalatokat szerzeneek, s 2 ft 50 kv napidijban részesülnek. Az állomási és vonaltisztség a leggyöngédebb bánásmódban részesíti őket, — szóval: minden mód és eszköz rendelkezésükre állván, magukat kellően kiképezhetik. Miért nincsenek a magyar gyakornokok is ily helyzetben ? nem azonos hivatásuk van azoknak is a társulati gyakornokokéval? Becses figyelmébe ajánlható a szakkormánynak a magyar vasútüzleti gyakornokok sorsa, főleg az államvaspálya délkeleti vonalán alkalmazottaké, kik szellemi tekintetben a legnagyobb nélkülözéseknek vannak kitéve, amíg másrészt anyagi helyzetük és ellátásuk is lényeges javítást igényel. Vegye tekintetbe a szakkormány azon tényt is, hogy a pályázati hirdetményben ígért „oskoláztatás “ csak képzeletileg van létesítve — mert nincs egyén, ki a bő magyarázatot igénylő tárgyakat előadja. Akkor érezik ez intézménynyal ezél, ha a gyakornokok számára az oly szükséges „oskoláztatás“ gyakorlatilag is életbelép, s azok előmenetele , és állapotáról havonként személyes meggyőződés szereztetik egy e czélra kiküldött szakegyén által, megjegyeztetvén, miszerint az állomási főnökök által havonként a m. kir. vasúti- és hajózási főfelügyelőséghez beküldendő „relatiókra“ nem nagy súly fektetendő, mert azok inkább az illető főnök érdeke, mint a gyakornok kifejtett szorgalma után szerkesztvék. M. E. A főváros szabályozása. A testvér-fővárosok felvirágoztatását czérzó 24 millió frtnyi kölcsön hová fordításáról a „P. L.“-ban egy a tervekbe beavatott „szakember“ hosszabb czikket tesz közzé, mely a miniszterelnök által a pártoknak előterjesztett törvényjavaslatnak mintegy indokolásául szolgál. Az abban foglalt adatok szerint a leglényegesebb munkálatok egyike lesz a Dunaszabályozás, minthogy a főváros az árvíz ellen, mely 1838-ban oly nagy károkat volt képes okozni, nincs megóva. A közlekedési minisztériumban a dunaszabályozási terv készen van már. E szerint a szabályozandó terület 7150 öl hosszú, és pedig a.) a pesti oldalon : az újpesti kikötő déli csúcsától Csepel községig; b.) a budai oldalon, az óbudai hajógyári sziget déli csúcsától Csepel község átellenében fekvő partig. A minisztertanács elé terjesztett beadvány szerint a szabályozás költsége 10,494,012 frt 98 kr. De ugyan e beadvány kimutatja, hogy a meder szabályozása által 5,706,000 frtra rugó terület ármentesíttetik, és így a tényleges kiadás csak mintegy 4 és három negyed millió. Másodsorban áll a lánczhíd megváltása, és két híd építése.Ezek egyike,a felső,a Tükörytöltéstől kiindulva, az irgalmasok szerzetén alól a budai országútra fog kinyítni. E híd által eszközöltetnék a Margitszigettel való egyenes összeköttetés is. A másik hid, alól a pesti Sótérről a sáros-fürdőhöz fog vezetni. Gondoskodva van e tervezetben egy a vasutakat összekötő hídról is, mely a pesti tábori kórházon alól s igy a sótéri hídtól 1000 ütnyire van tervezve.E hid költsége a vasútkölcsönből fedeztetnék. Amennyiben a Duna szabályozása által nyert ártért, 6 milió ftnyi értékben Budapest város átengedi szabályozási költségül, ennek megfelelőleg kilátásba helyeztetik az utczák kiszélesítése kisajátítás útján. Az első fő forgalmi út körülövezné a bel- és lipótvárost. Ez t. i. a pesti sötét hídtól indulna ki és a mészáros-, ország- és váczi uton végig vezetne a megfelelőleg kiszélesítendő Tüköry töltésen át a felső hídhoz. Kisajátítás csak a Tüköry-töltés mentén válnék szükségessé. Második forgalmi út lenne az államvasúttól kiinduló körutcza (ring-strasse), mely a gyárutczán, s a királyutcza és kerepesi út közt nyitandó utczán át a szintén kiszélesítendő bodzaserfőző és malom utczán végig a Dunához vezetne. Ezen a várost kettős körben övező utczákon kívül gond van fordítva a tervezetben több a központból kiinduló sugár utczákra.Első helyen áll a városligetbe vezető út. Ez a főforgalmi útból indulna ki a lipótvárosi templom közeléből, s innen az ó- és aradi utczákon át, melyek kiszélesittetnének, a városligetbe vezetne. Kiszélesítésre ki vannak tűzve : a szálló utcza , mint melyen élénk forgalom fog keletkezni a magyar északi vasútnak az oderbergi vasúttal való összeköttetése által továbbá a ferenczvárosi temető utcza. Budán szabályozásra várnak az Albrecht út, az Ilona utcza és az új hidakhoz torkoló egyéb utczák. Külföldi hírek. — Az orosz sajtó sokat foglalkozik most a Parisban megjelent „l,Imposse politique“ czimű röpirattal, melyet egy ott élő orosz ezredes , Möller irt. A röpirat az orosz-franczia szövetséget ajánlja,hangsúlyozza, hogy Németország érdekében áll — végleges egyesüléséig — a keleti kérdést lebegőben tartani és kéri Oroszországot szövetkezzék minél elébb Francziaországgal és a kormány béküljön ki a néppel. A szövetség programmja legyen: Minden nagyobbodási törekvés elfojtása, mely az európai egyensúlyt megzavarhatná. A „Mosk. Ztg.“ csak kivonatát adja. A „Petersb. Bors. Ztg.“ melegen üdvözli s hozzá teszi, hogy Oroszország és Francziaország szövetsége annál is kívánatosabb, mert az a közép német államokat védné meg. A „Golos“ úgy találja, hogy Oroszország méltósága nincs eléggé megóva a röpiratban, de czélját helyesli, Poroszország déli Németországrai vágyait nem is titkolja — mondja a„Golosz" és Ausztria és Francziaország magokra a Majna vonalat megvédeni nem képesek. Oroszország ugyan nincs hivatva, mint 1812-ben Napóleontól, most Bismarcktól Európát megmenteni, de ha keleten engedményeket tesznek, hajlandó, főleg ha az 1856-iki szerződéseket feladják. A conservativ „Wests“ a régi Bund megsemmisülésében Németországra és Európára nézve veszélyt lát, miről nem lehet kételkedni a porosz trónbeszéd óta, miből kitűnik, hogy Poroszország annexionális terveiben tovább menni el van határozva. Szövetségre Poroszország nem számíthat sem Ausztriában sem Skandináviában sem Olaszországban. Sőt magában Poroszországban is keletkezik a reactio Bismarck politikája ellen. Az urak háza észak-német szövetség democrat intézményei ellen határozott ellenszenvet tanúsított és másfelől a democratia a nagy adó miatt elégületlen. E lap másik számában azt mondja, hogy Napóleonnak közelebbről, egy Poroszországgal való háború vagy egy forradalom leverése közt kell választania. — A francia ministerek a „K. Ztg.“ szerint, tanácskoztak a császár jelenlétében az alkotmányreform és római politika felett. Chiganuntius előbb kihallgattatott a külügyminister jelenlétében. — Pietro rendőrfőnök nem tudván semmiféle összeesküvést kikutatni, most kegyelmet kér a befogatoknak. — Cernuschi a római menekült és párisi bank egyik vezére, a „Siede“ sok részvényét megvette, hogy annak republicanus vezetését Taxile Delord alatt biztosítsa. — Rocheforthoz barátait azért nem bocsátják, mert a Bonaparte ügyben a tanuk vele egyetértésbe léptek — mintegy ministeri lap irja. — Dusaherczeg a román kamara elnökéhez egy levelet intézett, mely a politikai körökben nagy sensatiót okozott és a román kamarában felolvastatott. A levél igy hangzik: „Elnök úr ! Megkaptam a febr. 13-iki sürgönyt, melyben ön szives engem értesíteni, hogy Románia követi kamarája helyben hagyta azon választást, melylyel a Mehedintzi 4-ik kerület engem az ország népképviseletébe képviselőül választott. Önnek e közleménye meghatott engem, elnök úr, és mindenekelőtt arra kérem önt, hogy szíveskedjék a kamarának köszönetemet kifejezni, valamint önnek is, a kamara közegének, a legélénkebb köszönetet mondok. De fontos okok mégis arra bírnak, hogy azon megtiszteltetést ne fogadjam el, melyben a Mehedintzi 4-ik választókerület részeket, ámbár nagyon örülök, hogy a nekem adott és megerősített szavazatból láthatom, hogy az ország a maga függetlenségében, a szenvedélyek gyűlöletével és vakságával szembe igazságot tudott állítani. Továbbá ez az én megválasztatásom egy további becses bizonyság arra, hogy az ország — ha valamit tettem érette — azt nem felejté el és meg van győződve, hogy én a távolban, úgy, mint közelében ha sem fogok megszűnni azon forró óhajt táplálni, hogy ez "ország virágzó és szerencsés legyen. Fogadja elnök ur stb. Aláírva: A. J. Cusa. — Döllinger ellen a jezsuiták és ultramontánok egész sereg rágalmat és átkot szórtak. Főleg azzal gyanusíták, hogy régi tanait feladta és köpenyeget fordított. Holott épen e télen is egész fiatal hévvel adta elő régi tanait. Eddig hallgatói minden tüntetéstől óvakodtak, de most már a rágalmazás oly magas fokra hágott, hogy nem állhatók ki tovább. Egy óvatiot rendeztek tiszteletére, szónokuk által kifejezték iránta való bizalmukat és emlékeztették Dantera. Döllinger meghatva felelt, mondá hogy szája zárva van tanszékén a napi kérdésekre nézve, de határozottan utasítja vissza azon vádakat, mintha ő, mikor lelkiismeretének engedelmeskedik, az egyházban vagy tudományban tekintélyül akarná magát feltolni. Minden törekvése, öntanulmányozás, önírálat, de előre elhatározott befolyást hallgatóira sohase akart gyakorolni. Reményét fejezi ki, hogy a nyáron találkoznak és az ifjúság iránti szeretetből lemond az „otium cum digitate“ról. — Daru minister határozottan a mellett van, hogy Rómába rendkívüli követ küldessék és a franczia kormány nevében előlegesen tiltakozást olvasson fel a pápa személyes csalhatatlanságának dogmája ellen. A ministerek más véleményen vannak és Daru elvtársai kisebbségben vannak. Segris nevelésügy minister határozottan ez ellen nyilatkozott. Ezért az a ír kering, hogy Daru visszalép és helyét Buffet foglalná el. N a p o 1 e o n hget a császár Ollivierhoz küldötte és ezek bezárt ajtóknál tanácskoztak, hogy a véleménykülönbséget közvetítsék. Ezeket irja a „La Presse.“ Statistika. M. Szigeten a lakházak száma 1098, jelenlenlevő népesség száma 8833, papok, lelkészek 16. Hivatalnokok. Állami 86, megyei, kerületi 58, városi, községi 18. Iskolát illetőleg. Tanítók 55, tanulók 526. Polgári képesség szerint: írók 1, művészek 22, ügyvédek 14. Egészségi ügyben. Orvosok 5, sebész 2, bábák 6, gyógyszerészek 4, ezen állásban mások 10. Föld és erdő mivelésnél. Birtokosok 150. Haszonbérlő 18, gazdatiszt 4, szolgák 35, napszámosok 438. Építészeti és műiparnál. Önálló vállalkozó 22, hivatalnokok 5, munkások 54. Fémkő faiparágaknál. Önálló vállalkozók 103, hivatalnokok 1, munkások 120. Vegyészeti, élelmezésiek. Önálló vállalkozók 35, hivatalnokok 1, munkások 38 Szövőiparnál. Önálló vállalkozók 91, hivatalnokok 2 munkások 79. Bőr, papír s egyéb iparágaknál. Önálló vállalkozók 207, munkások 192. Nem közvetlen termelő foglalkozásnál. Önálló vállalkozók 55, hivatalnokok 3, munkások 34. Kereskedelemnél. Önálló vállalkozók 207, hivatalnokok 9, munkások 77. Szállítási vállalatakor 1. Önálló vállalkozók 8, hivatalnokok k., munkások 56. Pénz és hitelintézetnél. Tisztviselők, szolgák 5. Személyes szolgálatokat teljesítők 1063, bizonyos foglalkozás nélkül 14 éven felüli férfi 2581, nő 1875, 14 éven aluli férfi 1202,nő 1465. Férfiak. Nőtten 1811, nős 1570, özvegy férfi 85, elvált férfi 11. Nők: Hajadon 2439, férjezett 1511, özvegy 387, elvált nő 19. Képesség szerint. Csupán olvasni tud férfi 58, nő 89, irni és olvasni tud férfi 1584, nő 1156, sem írni sem olvasni nem tud férfi 2011, nő 2599. Marhalétszám.Ló különböző nemből 262, szarvasmarha k. nemből 1409, szamár 3, bivaly 79, juh 420, kecske 13, sertés 970, méhkas 254. Kézdi Vásárhelyen a jelenlevő népesség főösszege: 4546 ; ebből férfi: 2223, nő : 2323 ; r. kath.: 1906 gör. kath. 3, gör. keletin, egy. 26, ág. 17, helv: 2574, unit.: 5, zsidó : 15 , nőtlen : 1378, nős: 776, özvegy férfi : 62, elvált férfi: 7, hajadon: 1298, férjes: 760, özvegy nő: 250, elvált nő : 15, helybeli férfi: 1889, helybeli nő : 2017 ; idegen férfi az ország más községében : 326, ausztriai más tartományban : 7 ; ideiglen jelen levő férfi: 7, nő 4. Huzamosan jelenlevő férfi 2216, nő : 2319; olvasni tud férfi: 37, nő: 168; írni olvasni tud férfi: 1207, nő: 693; nem tud férfi: 979, nő: 1462. Oláhországban távol van helybeli férfi: 16, nő : 23; Törökországban férfi: 1, nő: 1; Austriában férfi: 1, nő: 1. ÚJDONSÁGOK. Pest, mart. 17. — A király ez idén a tábori gyakorlatok alkalmával a váczi és eperjesi nagy táborokat is meg fogja látogatni. — A képviselőházi I-fő osztály márczius 18-án a képviselőház nyilvános ülésének befejezése után ülést tart. Tárgyai : a sz. oszt. államvaspálya társulat adójáról,— a szőlőváltsági kötvények szelvényadójáról, — az országban fenálló kir. kincstári út- és híd vámok megszüntetéséről, — a Temes folyó, és Begacsatorna területén eszközölt ármentesitési költségek beszedéséről, — a közös magyar-horvát törvények kihirdetéséről Horvát és szlavonországokban szóló törvényjavaslatok. — A képviselőház II. III. és VII. osztálya f. hó 18-án az országos ülés után osztály ülést tart. — A képviselőházi III. osztálya holnap mart. 18-án a képviselőház ülése után, osztály ülést tart. — A képviselőház V-ik osztálya f. hó 18-án d.e. az országos ülés után ülést tart, melynek tárgyai: a 196, 233, 235 és 236 irományszámok alatti törvényjavaslatok. W. —■ A városi hatóság a belügyminisztériumhoz folyamodott, hogy a bel lipótvárosi egyes bíróság személyzetét, 3 tollnok, 1 iino 4 dijnok és 3 kézbesítő szolgával szaporíthassa, de a minisztérium visszaért, hogy előbb a tervezett szaporításból eredő költségtöbbletet, illetőleg az új fizetések mérvét előtüntendő kimutatás szükséges.