A Hon, 1870. március (8. évfolyam, 48-73. szám)

1870-03-18 / 63. szám

-------Lónyay miniszterről azt írja a Presse, hogy csak addig marad magyar pénzügyminisz­ter, míg folyamatban levő ügyeit lebonyolítja, s akkor aztán átköltözik Bécsbe, s átveszi a közös pénzügyi tárczát. E függőben levő ügyek lenné­nek a nevezett lap szerint: a zárszámadás s a lefolyt üzleti szakra kieszközlendő absolutórium és a vasúti kölcsön feletti számadás. A tárcza­­csere május havában történnék meg. -------A bécsi hivatalos lap mai számá­ban számos kinevezést hoz. A többi közt Alsó Ausztria helytartójává Weber, Salzburg tar­tomány főnökévé pedig herczeg Auersperg Antal neveztetett ki. ------Újabb minist­er krízisről beszélnek Bécsben. E versió szerint a még alig kiegészített kabinetből Brestel és Herbst fogna kilépni. Amaz a török sorsjegyek körül felmerült kényes kérdések miatt, ez pedig azért mondana le, mi­vel a választási reform kérdésében más szem­pontot foglal el, mint a többi miniszter. A fi­­nánczminister és Beust között a török sorsje­gyek miatt fölmerült differencziák annyira el­mérgesedtek, hogy egy berlini lap szerint Beust a kérdést a miniszertanács elé vitte s most az fog ítélni a dologban. (Bécsi híreink szerint már hozott is — Beust javára.) Ez ítélettől fog függni, megmarad-e Brestel továbbra is, vagy nem ? Hova tétessék át a selmeczibánya és erdőakadémia. Miután az e tárgy fölött megindult vita fo­lyamán, egy argumentum a többi közt az volt, hogy nem is lehet az akadémiát Selmeczről el­tenni, mert nincs hozzávaló hely, — szükséges­nek látjuk az alábbi czikk közlését, mely hatá­rozottan Nagybányát ajánlja, s ajánlatát követ­kezőkkel támogatja: A város magában már nem csak magyar szel­lemű, hanem bányászata is nagy kiterjedésű és vetélkedik Selmeczczel. Bányához közel fekszik az országnak legnagyobb kincse : a máramarosi és erdélyi sóaknák — képviselve van közelében a vasgyártás, mindenféle fémek olvasztása, zúz­dák, bányagépek, és épülőfélben, az ipar kifej­lődésére nagy reményt nyújtó bocskói soda és vegygyár. Bányászat­ tekintetben tehát hasonló helyiség az egész magyar birodalomban nem találtatik; nézzük tehát erdészeti szempontból is. Midőn Selmeczen és környékén egyedül ölfa előállítás és szenesités létezik, s e két czikk vi­zek —­ patakok hiányában prim­­iv módon, ten­gelyen szállittatik a fogyasztó helyekre: már magába Nagy-Bánya tőszomszédságában Ferne­­seyen nagymérvű faúsztatások vannak, és alig 6 mértföld távolságban a máramarosi nagy ki­terjedésű kincstári és magán erdőségek, melyek­ből roppant értékű mindenféle faáruk előállittat­­nak, és minden újabb szállítási eszközökkel a Tiszára a legtávolabb erdőségekből, legmagasb havasok alól kihozatnak. Itt nyílik az erdész­nek gyakorlati tere, mert, képviselve van Szath­­már megyében délnyugati részén az üzemmód a rónán, ellenben éjszaki részén és Máramaros­­ban az előhegyeken és a havasok alatt.E tekintet­ben tehát Selmecz nem versenyezhet soha Nagy-Bányával. _ . Figyelemre méltó még ez a körülmény is, hogy N Bánya olcsó város,és így a kevésbbé te­hetősök is könnyebben látogathatják itt az intézetet. Hogy N. Bánya az ország szélén fekszik,abba már többé senki akadályt és ellenvetést nem találhat, mert a vasúti hálózat által minden tá­volság elenyészett és a Debreczen-szigethi, csa­pi vasúton a legtávolabb vidékről is a látogatók könnyebben juthatnak N.­Bányára, mint Sel­­meczre ; Selmeczet pedig ott hagyni , az ország­nak nem nagy áldozatába kerül­ne, mert az inté­zet nem rendelkezik ott nagyszerű monumentál épületekkel és tantermekkel, hanem azok inkább ronda privát házakhoz hasonlítanak, melyeknek értékesítése is lehetséges, és azok értékén bizo­nyos áldozat hozájárutásával I. Bányán megfele­lő tan­épületek felépíthetők. Pest is megpendíttetett, hogy itt egy központi bányaakadémia állíttassák fel , de eltekintve at­tól, hogy itt a hallgatóknak — a gépészeten­ kí­vül — semmi gyakorlati tere nincsen, az élet­mód nagyon drága, és sok alkalom nyujtatik az ifjúságnak, a tantermek látogatása helyett más után járni. — R­o­x­e­r Vilmos: Pestmegye közgyűlése (Harmadik nap, mártius 17.) Az esti lapunkban említett tárgyak után felol­vastatott a jászkun-kerület közönségének fel­irata az országgyűléshez a papi donationális ja­vaknak , országos , állami javakká alakítása iránt. E tárgy hosszabb vitát idézett elő, melynek végeztével a közgyűlés azt határozta,hogy e kér­dést az országgyűlésre bízva, a Jászkunkerület átirata egyszerűen tudomásul vétessék. Felolvastatik Beniczky Márton levele, mely­ben az iskolatanács tagságáról lemond, oly ké­pen, hogy helyét Mészáros Zsigm. póttag foglal­ja el, mig ő viszont a póttagok sorába lép. Ungmegye átirata a tizkárbiztositási rendszer országositásának érdekében élénk vitát idézett elő : Fáy Béla nem kívánja az állami gyámko­dást mindenre kiterjesztetni, minek ellenében Gullner Gyula és Szilassy Istv. alisp. kiemelik a biztosítási rendszer országosításának előnyeit. — Dalmady Gy. e kérdést nem akarja átvitetni a politika terére, maradjon annak fejlődése a társadalmi téren. Bossányi László az orszá­­gosításban absolutistikus és igazságtalan rend­szert lát, le. Podmaniczky Ármin pedig a szászok példájával bizonyítja előnyeit. Végre érvényre jut Muraközy László és Halász Bálint nézete,kik az eszmét ugyan helyeslik, de a mi viszonyaink közt nem találják czélszerűnek azt sürgetni, fő­leg miután az országnak úgy is oly sok más fontosabb ügye vár rendezésére. Ehhez képest a­ közgyűlés elvileg pártolva az eszmét, az átira­tot tudomásul veszi. Jászkun kerület közönségének átirata a hat­van-szolnoki vasút ügyében, mely még deczem­­ber hóban érkezett a megyéhez, mivel azóta tud­valevőleg küldöttség is járt a minisztériumnál, szíves tudomásul vétetik. Pártoltatni határoztatik azonban Sopron város felirata a katonák szolgálaton kívüli fegyverhor­dásának káros voltát s megszüntetését illetőleg. Sza­k vármegye átirata a zugirászat megszün­tetését illetőleg tudomásul vétetik. Buzinkay Gyula járási orvos jelentésében azon okból, hogy a czeglédi börtön­helyiség rész építkezése az egészségügyre káros, ajánlja, hogy az udvarban mennél több fa ültettessék, s főleg, hogy jégvermet építsenek. — Intézkedés végett a czeglédi törvényszéknek adatik ki. Ezután felolvastatik a törvényhatóságok ren­dezése tárgyában kiküldött küldöttség jelentése. A küldöttség constatálja, hogy az ez ügyben ér­kezett átiratok mindannyian ragaszkodnak az önkormányzathoz. Mivel azonban úgy is kilátás van reá, hogy ez ügyben törvényjavaslat fog az országgyűlés elé terjesztetni, a küldöttség nem kíván most részletesen a tárgyhoz szólani, hanem az ügy fontosságát tekintve azt ajánlja, hogy intézzen a megye feliratot, miszerint a­­javaslat bemutatása és annak tárgyalása közt hagyjanak elegendő időt arra, hogy a javaslatot ez idő alatt meg lehessen vitatni, s hogy így a közvélemény nyilatkozhasson. Ez indítványt a közgyűlés is magáévá teszi, egyúttal megbízva az első alispánt,­­mint a jelen­tést tevő kiküldöttség elnökét,,­ hogy a javaslat megjelenése után a küldöttséget azonnal tár­gyalásra írja össze, sőt esetleg rendkívüli köz­gyűlést is hívjon egybe e tárgyban. Felolvastatik a megyei népszámlálási bizottmány jelentése, mely a népszámlálásnál követett eljárást írja le, kiemelve a községi jegyzők és központi hivatalnokok buzgalmát, mely lehetségessé tette, hogy a költségek nem emelkedtek magasabbra, mint minden 1000 lé­lek megszámlálása után 1 ft. 66 -ra. A népszám­lálás általánosságban befejeztetvén, a bizott­mány, mint testület befejezte működését, noha az egyesek még folytatják a végleges összeállí­tás munkáját. Előleges számítás­a szerint Pest­megye összes lakossága 481,069 lélek , ebből férfi: 239,661 és nő 241,408.­­A nagyobb községek közül Czegléd kir 21614, Nagy Körös 20690, Kalocsa 16299, ó-Buda 16106 lakossal. A jelentés tudomásul vétetvén, egyúttal a buz­gó eljárásért köszönet szavaztatik minden közre­működőnek, de különösen a bizottmány elnöké­nek, a jelenlevő Benitzky Ödönnek. A közgyű­lés e köszönetét általános éljenzés által azonnal ki is fejezi. Ezután Rózsa Lajos földbirtokos és társainak előterjesztése olvastatik fel, melyben előadják, hogy a sz.­lőrinczi pusztán fekvő birtokaikon egy uj telepet szándékoznak létesíteni Kis-Pest név alatt, s ennek tervezetét be­nyújtva, kérik e tervükhöz a megye segélyét és pártfogását.­­ A tervezet szerint az uj telep a sz.­lőrinczi pusztán az üllői vámtól 2400, a ló­verseny tértől 900 ölnyi­re fekszik az üllői ut mellett. A telepet két 12 ölnyi szélességű utcza metszi keresztben, mi által az 4 egyenlő rész­re osztatik; közepén egy 9 holdnyi tér van fen­­tartva. A megye a tervet, pártolja s segélyét is ígéri, de Bossányi László indítványára felkéri Rózsa Lajos urat, hogy az uj telepnek más nevet adjon mivel a nép Újpestet is rendesen csak Kispest­nek nevezi, s igy két hasonló nevű község gya­kori zavarokra nyújt alkalmat. Végül szóba j­ön a taval felmerült illetékességi kérdés, midőn ugyanis Pest város hatósága egy, a megyeházában lakó megyei tisztviselőt akart exequálni,mit az első alispán a törvény értelmé­ben megakadályozott, miután a megyeháza nem a város, hanem a megye területén van. A város az ügyet a minisztérium elé terjesztvén, az igaz­ságügyér úr leirata a városnak ad igazat. Ez ügyben felolvastatik Máttyássy főügyész véleménye, ki is oda nyilatkozik, hogy Pest vá­rosának hatásköre kiterjed a megyeházán lakók­ra is, de csupán csak személyes polgári ügyek­ben , minden más ügyben a megye hatáskörébe tartozván. Illés Károly alügyész a kérdést kétségesnek, s igy is amúgy is magyarázhatónak találván, további kellemetlenségek elhatárizása végett in­dítványozza, hogy az országgyűlés keressék meg az 1868. 54. tcz. 16-e t megmagyarázni, s hatá­rozottan körvonalazni. Ennek ellenében többen igen világosnak tart­ják, hogy az idézett ter. nem zárja ki s nem szünteti meg az 1848. 28. tcz. 2 §-át, mely a megyeházát a város határából és területéből kiveszi; miért is tisztán állván az ügy, Bossányi László nem az országgyűléshez, hanem a mi­niszterhez kíván feliratot intézni, mit a közgyű­lés el is fogad, annál is inkább, hogy a minisz­térium mindeddig a megye véleményét és indo­kolását nem kérte és nem hallotta. Ha pedig a minisztérium a feliratban foglalt indokokat tekin­tetbe nem venné , még mindig fennmarad az országgyűléshez intézendő felirat útja. Ezzel a gyűlés fél kettőkor feloszlik. A foly­tatólagos közgyűlés holnap 9 órára tűzetett ki. Kormány­­építkezések. (ea) A kormány részéről jelenleg két nagyobb­­szerű középítkezés tervezésével foglalkoznak. Egyik a központi v­á­m­h­á­z, másik a pos­­t­a é­p­ü­l­e­t. Azt, hogy mindkét építkezés im­már halaszthatlan, senki sem fogja kétségbe vonhatni, ez irányban az érdekek parancsoló­­lag nyilatkoznak. De egészen más kérdés - hogy elég lesz-e téve épen a nagy­közönség érdekei­nek, ha a kérdéses épületek úgy, és oda állít­tatnak, a hogy és a hova a jelen megállapodások szerint tervezték ? Lássuk a kérdést. A vámház a dunapart azon részére ter­veztetik, mely a vízvezetéki épület és a Ganz ház között van, s épen az Újépület irányában fekszik, mely esetben a pesti adóhivatalt is abba akarják helyezni ; a postaépület számára pedig a Servi­­ták telkének a Zsibárus utcza felé eső része len­ne megszerzendő, a gyönyörű zárdaépület s a remek templom meghagyásával. Ha már most gyakorlatilag fogjuk fel a dol­got, ez intézkedések eredménye más nem, mint az , hogy a vámházba helyezendő adóhivatal, az összes adózó közönségnek lehető legnagyobb kényelmetlenségére, a város közepétől oly mesz­­sze lesz, hogy ahhoz jutni a város legnépesebb részeinek lakóira nézve valóságos utazásnak vehető, pedig e körülmény magára az adóügy­re nézve sem fog rózsás eredményeket szolgáltatni. Ez egy. De más oldalról a zsibárus­ utczába eldugott postaépület sem fog a népes és járműves forga­lom igényeinek megfelelni, s nem kell hozzá lát­noki tehetség, hogy belássuk, miszerint e telek­­részre építhető ház legfölebb pillanatnyilag lehet képes az igényeket kielégíteni, s a növe­kedő forgalom rövid időn okvetlen meg fogja követelni , hogy az épületet kiterjeszszék, mely esetben a jelenleg még méltányos áron megsze­rezhető telek négyszögölét majd kétszeres, há­romszoros áron fizetheti meg az ország, annál in­­kább,mert a szervitákban is lesz bizonyára any­­nyi savoir vivve, hogy igyekezni fognak telkük megmaradt részét valami reá építendő bérház által értékesíteni. Kérdjük mármost: nem sokkal célszerűbb — hogy ne mondjuk —v­eszélyesebb volna-e, a ser­viták egész telkét kisajátítva, arra egy min­den követelménynek megfelelő épületet állítni, mely esetben a posta főbejárata a jelenlegi u. n. Serviták terére tétethetnék, Zsibárus utca fe­lől pedig az adóhivatal helyeztethetnék el ? Ez­által mind a posta­forgalom, mind az adózó kö­zönség igényei kielégítést nyernének. A vámház helye pedig, különösen az újon építendő vasúti híd s a felállítandó központi in­­dóház“ tekintetbe vételével, természetszerűleg nem v.­n. Királygerfőzde tája volna-e, a­mikor az a vasúti és gőzhajózási forgalomnak — mond­hatni útjába esnék, s Pest eddig legtisztesebb részét, a Lipótvárost a vámházzal okvetlen kap­csolatos szekér­forgalom nyűgétől, legalább nagyobb részben, meg kímélni ? Azt, hogy a vámház okvetlen a városba bes­­ekt­­essék, legfeljebb az ott alkalmazandó és la­kással bírandó hivatalnokok érdeke követeli, de ily particulari érdekeknek a közügygyel szem­ben érvényesülni nem szabad. Ajánljuk e kérdéseket az illetők figyelmébe. A vasúti üzletnek nemzeti alapon berendez­éséről. A közm. és közm. minisztérium 1868. márcz. 10-én pályázati hirdetményt tett közzé, melyben ki van emelve, hogy a vasutak szaporodásával szemben a hazai nyelvet biró szakegyénekbeni hiány érezhető ; e végre gyakornoki iskolák ál­líttatnak fel. Ez intézmény üdvös voltát senki sem vonhatja kétségbe. Ámde az üdv, mely úgy magyar hazánkra, mint az ifjú nemzedékre, a mely előtt a kérdé­ses pálya ez ideig ismeretlen — háromlandó lenne, nagyon látszólagos, mert meg van ugyan az alap, de nem megtörve ez akadály, melylyel az ily pályát nyert egyénnek küzdenie kell. A hirdetmény súlyt fektet „a hazai vasuttársu­­latok felajánlott készségére**. De fájdalom e helyett gyakrabban kellett ta­pasztalni azon határt nem ismerő ellenszenvet, melylyel különösen az államvaspálya délkeleti vonalán alkalmazott idegen ajkú s nemzetiségű tisztikar a m. kir. vasutüzleti gyakornokok irá­nyában viseltetik. A gyakornokot a szakkormány vasutüzleti könyvekkel el nem látja, saját erszényéből pedig az anyagi tekintetben szegény sorsú gyakornok az ily 40—45 kötetre menő nagy munkát s számtalan térképet megszerezni nem képes. A magyar kormány s az államvaspálya között létre­jött egyesség szerint is a társulat köteles úgy irodai átalány, mint a szükséges tankönyvekkel ellátni a gyakornokot. Ezt azonban igen hiányo­san vagy épen nem teljesíti,mi­által az illető­ gya­­kornok előmenetelében gátolva van. Ez azonban nem is csoda, ha tekintetbe vesszük azon körül­ményt, hogy pl. az illető állomáson van egy vagy két királyi, s van nyolc- tíz társulati gya­kornok, s ezek rendelkezésére csak is két példá­nya áll a szakkönyveknek. A hiányt azonban a társulat van hivatva fedezni. Vizsgák letétele tekintetében is háttérbe van szorítva a magyar gyakornok. Egy oly gyakornok, ki különben a német nyelvet kellően érti, de magát a vizsgán eléggé jól kifejezni nem tudja, s annál kevésbé képes a megfejtett kérdéseket 12—15 évre terjedő tar­talomban a majd­hogy nem igényelt „hoch­deutsch“ irányban összefoglalni — ritkán teszi sikerrel vizsgáit. Kívánatos tehát, hogy a magyar gyakorno­kok az illetékes helyen, a m. k. vasúti és hajózá­si főfelügyelőség előtt magyarul tehessék le a vizsgát. Egészen más helyzetben vannak a társulati gyakornokok. Ők nem 80 kr hanem 1 frt 20 kr napidíjat és irodai átalányt kapnak; az „Instruc­­tiók“ egész halmaza áll rendelkezésükre,ha azok helyben nincsenek,Pest-vagy Bécsből kapják.Utaz­­nak Marcheggtől Baziásig, gyakorlati tapaszta­latokat szerzeneek, s 2 ft 50 kv napidijban ré­szesülnek. Az állomási és vonal­tisztség a leg­­gyöngédebb bánásmódban részesíti őket, — szó­val: minden mód és eszköz rendelkezésükre áll­ván, magukat kellően kiképezhetik. Miért nin­csenek a magyar gyakornokok is ily helyzetben ? nem azonos hivatásuk van azoknak is a társulati gyakornokokéval? Becses figyelmébe ajánlható a szakkormány­nak a magyar vasútüzleti gyakornokok sorsa, főleg az államvaspálya délkeleti vonalán alkal­mazottaké, kik szellemi tekintetben a legnagyobb nélkülözéseknek vannak kitéve, a­míg másrészt anyagi helyzetük és ellátásuk is lényeges javítást igényel. Vegye tekintetbe a szakkormány azon tényt is, hogy a pályázati hirdetményben ígért „osko­­láztatás “ csak képzeletileg van létesítve — mert nincs egyén, ki a bő magyarázatot igénylő tár­gyakat előadja. Akkor érezik ez intézménynyal ezél, ha a gya­kornokok számára az oly szükséges „oskolázta­tás“ gyakorlatilag is életbelép, s azok előmene­tele , és állapotáról havonként személyes meg­győződés szereztetik egy­ e czélra kiküldött szak­­egyén által, megjegyeztetvén, miszerint az állo­mási főnökök által havonként a m. kir. vasúti- és hajózási főfelügyelőséghez beküldendő „rela­­tiókra“ nem nagy súly fektetendő, mert azok in­kább az illető főnök érdeke, mint a gyakornok kifejtett szorgalma után szerkesztvék. M. E. A főváros szabályozása. A testvér-fővárosok felvirágoztatását czérzó 24 millió frtnyi kölcsön hová fordításáról a „P. L.“-ban egy a tervekbe beavatott „szakember“ hosszabb czikket tesz közzé, mely a miniszterel­nök által a pártoknak előterjesztett törvényja­vaslatnak mintegy indokolásául szolgál. Az ab­ban foglalt adatok szerint a leglényegesebb mun­kálatok egyike lesz a Dunaszabályozás, mint­hogy a főváros az árvíz ellen, mely 1838-ban oly nagy károkat volt képes okozni, nincs megóva. A közlekedési minisztériumban a dunaszabályo­­zási terv készen van már. E szerint a szabályo­zandó terület 7150 öl hosszú, és pedig a.) a pes­ti oldalon : az új­pesti kikötő déli csúcsától Cse­pel községig; b.) a budai oldalon, az ó­budai hajógyári sziget déli csúcsától Csepel község át­­ellenében fekvő partig. A minisztertanács elé terjesztett beadvány sze­rint a szabályozás költsége 10,494,012 frt 98 kr. De ugyan e beadvány kimutatja, hogy a meder szabályozása által 5,706,000 frtra rugó terület ármentesíttetik, és így a tényleges kiadás csak mintegy 4 és három negyed millió. Másodsorban áll a lánczhíd megváltása, és két híd építése.Ezek egyike,a felső,a Tükörytöltéstől kiindulva, az irgalmasok szerzetén alól a budai országútra fog kinyítni. E híd által eszközöltet­nék a Margitszigettel való egyenes összeköttetés is. A másik hid, alól a pesti Sótérről a sáros-für­dőhöz fog vezetni. Gondoskodva van e tervezet­ben egy a vasutakat összekötő hídról is, mely a pesti tábori kórházon alól s igy a sótéri hídtól 1000 ütnyire van tervezve.E hid költsége a vasút­­kölcsönből fedeztetnék. A­mennyiben a Duna szabályozása által nyert ártért, 6 milió ftnyi értékben Budapest város átengedi szabályozási költségül, ennek megfe­­lelőleg kilátásba helyeztetik az utczák kiszéle­sítése kisajátítás útján. Az első fő forgalmi út körülövezné a bel- és lipótvárost. Ez t. i. a pesti sötét hídtól indulna ki és a mészáros-, ország- és váczi uton végig vezetne a megfelelőleg kiszélesítendő Tüköry töltésen át a felső hídhoz. Kisajátítás csak a Tüköry-töltés mentén válnék szükségessé. Második forgalmi út lenne az államvasúttól kiinduló körutcza (ring-strasse), mely a gyár­­utczán, s a királyutcza és kerepesi út közt nyi­tandó utczán át a szintén kiszélesítendő bodza­­serfőző és malom utczán végig a Dunához ve­­zetne. Ezen a várost kettős körben övező utczákon kívü­l gond van fordítva a tervezetben több a központból kiinduló sugár utczákra.Első helyen áll a városligetbe vezető út. Ez a főforgalmi út­ból indulna ki a lipótvárosi templom közeléből, s innen az ó- és aradi utczákon át, melyek ki­­széles­ittetnének, a városligetbe vezetne. Kiszélesítésre ki vannak tűzve : a szálló ut­cza , mint melyen élénk forgalom fog keletkezni a magyar északi vasútnak az oderbergi vasúttal való összeköttetése ált­al továbbá a ferenczvárosi temető utcza. Budán szabályozásra várnak az Albrecht út, az Ilona utcza és az új hidakhoz torkoló egyéb utczák. Külföldi hírek. — Az orosz sajtó sokat foglalkozik most a Parisban megjelent „l,Imposse politique“ czimű röpirattal, melyet egy ott élő orosz ezre­des , Möller irt. A röpirat az orosz-franczia szö­vetséget ajánlja,hangsúlyozza, hogy Németország érdekében áll — végleges egyesüléséig — a keleti kérdést lebegőben tartani és kéri Oroszországot szövetkezzék minél elébb Francziaországgal és a kormány béküljön ki a néppel. A szövetség programmja legyen: Minden nagyobbodási tö­rekvés elfojtása, mely az európai egyensúlyt megzavarhatná. A „Mosk. Ztg.“ csak kivonatát adja. A „Petersb. Bors. Ztg.“ melegen üdvözli s hozzá teszi, hogy Oroszország és Francziaország szövetsége annál is kívánatosabb, mert az a kö­zép német államokat védné meg. A „Golos“ úgy találja, hogy Oroszország méltósága nincs eléggé megóva a röpiratban, de czélját helyesli, Poroszország déli Németországrai vágyait nem is titkolja — mondja a„Golosz" és Ausztria és Francziaország magokra a Majna vonalat meg­védeni nem képesek. Oroszország ugyan nincs hivatva, mint 1812-ben Napóleontól, most Bis­marcktól Európát megmenteni, de ha keleten en­gedményeket tesznek, hajlandó, főleg ha az 1856-iki szerződéseket feladják. A conservativ „Wests“ a régi Bund megsem­misülésében Németországra és Európára nézve veszélyt lát, miről nem lehet kételkedni a po­rosz trónbeszéd óta, miből kitűnik, hogy Porosz­­ország annexionális terveiben tovább menni el van határozva. Szövetségre Poroszország nem számíthat sem Ausztriában sem Skandináviában sem Olaszországban. Sőt magában Poroszország­­ban is keletkezik a reactio Bismarck politikája ellen. Az urak háza észak-német szövetség de­mocrat intézményei ellen határozott ellenszen­vet tanúsított és másfelől a democratia a nagy adó miatt elégületlen. E lap másik számában azt mondja, hogy Napóleonnak közelebbről, egy Poroszországgal való háború vagy egy forrada­lom leverése közt kell választania. — A francia ministerek a „K. Ztg.“ szerint, tanácskoztak a császár jelen­létében az alkotmány­reform és római politika felett. C­h­i­g­­­a­nuntius előbb kihallgattatott a külügyminister jelenlétében. — Pietro rendőr­főnök nem tudván semmiféle összeesküvést ki­kutatni, most kegyelmet kér a befogatoknak. — Cernuschi a római menekült és párisi bank egyik vezére, a „Siede“ sok részvényét megvette, hogy annak republicanus vezetését Taxile Delord alatt biztosítsa. — Rocheforthoz barátait azért nem bocsátják, mert a Bonaparte ügyben a tanuk vele egyetértésbe léptek — mintegy ministeri lap irja. — Dusaherczeg a román kamara elnökéhez egy levelet intézett, mely a politikai körökben nagy sensatiót okozott és a román ka­marában felolvastatott. A levél igy hangzik: „Elnök úr ! Megkaptam a febr. 13-iki sürgönyt, melyben ön szives engem értesíteni, hogy Romá­nia követi kamarája helyben hagyta azon vá­lasztást, melylyel a Mehedintzi 4-ik kerület en­gem az ország népképviseletébe képviselőül vá­lasztott. Önnek e közleménye meghatott en­gem, elnök úr, és mindenekelőtt arra kérem önt, hogy szíveskedjék a kamarának köszönetemet kifejezni, valamint önnek is, a kamara közegé­nek, a legélénkebb köszönetet mondok. De fon­tos okok mégis arra bírnak, hogy azon megtiszteltetést ne fo­gadjam el, melyben a Mehedintzi 4-ik vá­lasztó­kerület részek­et, ámbár nagyon örülök, hogy a nekem adott és megerősített szavazatból láthatom, hogy az ország a maga függetlenségé­ben, a szenvedélyek gyűlöletével és vakságával szembe igazságot tudott állítani. Továbbá ez az én megválasztatásom egy további becses bizony­ság arra, hogy az ország — ha valamit tettem érette — azt nem felejté el és meg van győződ­ve, hogy én a távolban, úgy, mint közelében h­a sem fogok megszűnni azon forró óhajt táp­lálni, hogy ez "ország virágzó és szerencsés legyen. Fogadja elnök ur stb. Aláírva: A. J. Cusa. — Döllinger ellen a jezsuiták és ultra­­montánok egész sereg rágalmat és átkot szór­tak. Főleg azzal gyanusíták, hogy régi tanait feladta és köpenyeget fordított. Holott épen e télen is egész fiatal hévvel adta elő régi ta­nait. Eddig hallgatói minden tüntetéstől óva­kodtak, de most már a rágalmazás oly magas fokra hágott, hogy nem állhatók ki tovább. Egy óvatiot rendeztek tiszteletére, szónokuk által ki­fejezték iránta való bizalmukat és emlékeztet­ték Dantera. Döllinger meghatva felelt, mondá hogy szája zárva van tanszékén a napi kérdé­sekre nézve, de határozottan utasítja vissza azon vádakat, mintha ő, mikor lelkiismeretének en­gedelmeskedik, az egyházban vagy tudomány­ban tekintélyül akarná magát feltolni. Minden törekvése, öntanulmányozás, önírálat, de előre elhatározott befolyást hallgatóira sohase akart gyakorolni. Reményét fejezi ki, hogy a nyáron találkoznak és az ifjúság iránti szeretetből le­mond az „otium cum digitate“ról. — Daru minister határozottan a mellett van, hogy Rómába rendkívüli követ küldessék és a franczia kormány nevében előlegesen tilta­kozást olvasson fel a pápa személyes csalhatat­­lanságának dogmája ellen. A ministerek más véle­ményen vannak és Daru elvtársai kisebbség­ben vannak. Segris nevelésügy minister határo­zottan ez ellen nyilatkozott. Ezért az a ír ke­ring, hogy Daru visszalép és helyét Buffet fog­lalná el. N a p o 1 e o n hget a császár Ollivier­­hoz küldötte és ezek bezárt ajtóknál tanácskoz­tak, hogy a véleménykülönbséget közvetítsék. Ezeket irja a „La Presse.“ Statistik­a. M. Szigeten a lakházak száma 1098, jelen­­lenlevő népesség száma 8833, papok, lelké­szek 16. Hivatalnokok. Állami 86, megyei, kerületi 58, városi, községi 18. Iskolát illetőleg. Tanítók 55, tanulók 526. Polgári képesség szerint: írók 1, művészek 22, ügyvédek 14. Egészségi ügyben. Orvosok 5, sebész 2, bá­bák 6, gyógyszerészek 4, ezen állásban má­sok 10. Föld és erdő mi­velésnél. Birtokosok 150. Ha­szonbérlő 18, gazdatiszt 4, szolgák 35, napszá­mosok 438. Építészeti és műiparnál. Önálló vállalkozó 22, hivatalnokok 5, munkások 54. Fémkő faiparágaknál. Önálló vállalkozók 103, hivatalnokok 1, munkások 120. Vegyészeti, élelmezésiek. Önálló vállalkozók 35, hivatalnokok 1, munkások 38­ Szövőiparnál. Önálló vállalkozók 91, hivatal­nokok 2 munkások 79. Bőr, papír s egyéb ipar­ágaknál. Önálló vál­lalkozók 207, munkások 192. Nem közvetlen termelő foglalkozásnál. Önál­ló vállalkozók 55, hivatalnokok 3, munká­sok 34. Kereskedelemnél. Önálló vállalkozók 207, hi­vatalnokok 9, munkások 77. Szállítási vállalatakor 1. Önálló vállalkozók 8, hivatalnokok k­., munkások 56. Pénz és hitelintézetnél. Tisztviselők, szolgák 5. Személyes szolgálatokat teljesítők 1063, bi­zonyos foglalkozás nélkül 14 éven felüli férfi 2581, nő 1875, 14 éven aluli férfi 1202,nő 1465. Férfiak. Nőtten 1811, nős 1570, özvegy férfi 85, elvált férfi 11. Nők: Hajadon 2439, férjezett 1511, özvegy 387, elvált nő 19. Képesség szerint. Csupán olvasni tud férfi 58, nő 89, irni és olvasni tud férfi 1584, nő 1156, sem írni sem olvasni nem tud férfi 2011, nő 2599. Marhalétszám.Ló különböző nemből 262, szar­vasmarha k. nemből 1409, szamár 3, bivaly 79, juh 420, kecske 13, sertés 970, méhkas 254. Kézdi Vásárhelyen a jelenlevő népesség főösszege: 4546 ; ebből férfi: 2223, nő : 2323 ; r. kath.: 1906 gör. kath. 3, gör. keletin, egy. 26, ág. 17, helv: 2574, unit.: 5, zsidó : 15 , nőtlen : 1378, nős: 776, özvegy férfi : 62, elvált férfi: 7, hajadon: 1298, férjes: 760, özvegy nő: 250, el­vált nő : 15, helybeli férfi: 1889, helybeli nő : 2017 ; idegen férfi az ország más községében : 326, ausztriai más tartományban : 7 ; ideiglen je­len levő férfi: 7, nő 4. Huzamosan jelenlevő férfi 2216, nő : 2319; olvasni tud férfi: 37, nő: 168; írni olvasni tud férfi: 1207, nő: 693; nem tud férfi: 979, nő: 1462. Oláhországban távol van helybeli férfi: 16, nő : 23; Törökor­szágban férfi: 1, nő: 1; Austriában férfi: 1, nő: 1. ÚJDONSÁGOK. Pest, mart. 17. — A király ez idén a tábori gyakorla­tok alkalmával a váczi és eperjesi nagy táboro­kat is meg fogja látogatni. — A képviselőházi I-fő osztály márczius 18-án a képviselőház nyilvános ülésé­nek befejezése után ülést tart. Tárgyai : a sz. oszt. államvaspálya társulat adójáról,— a szőlő­­váltsági kötvények szelvényadójár­ól, — a­z or­szágban fenálló kir. kincstári út- és híd vámok megszüntetéséről, — a Temes folyó, és Bega­­csatorna területén eszközölt ármentesitési költ­ségek beszedéséről, — a közös magyar-horvát törvények kihirdetéséről Horvát és szlavonor­­s­zágokban szóló törvényjavaslatok. — A képviselőház II. III. és VII. osztálya f. hó 18-án az országos ülés után osz­tály ülést tart. — A képviselőházi III. osztálya hol­nap mart. 18-án a képviselőház ülése után, osz­tály ülést tart. — A képviselőház V-ik osztálya f. hó 18-án d.e. az országos ülés után ülést tart, melynek tárgyai: a 196, 233, 235 és 236 iromá­ny­­számok alatti törvényjavaslatok. W. —■ A vár­osi hatóság a belügyminisz­tériumhoz folyamodott, hogy a bel lipótvárosi egyes bíróság személyzetét, 3 tollnok, 1 iino 4 dijnok és 3 kézbesítő szolgával szaporíthassa, de a minisztérium vissza­ért, hogy előbb a ter­vezett szaporításból eredő költségtöbbletet, ille­tőleg az új fizetések mérvét előtüntendő kimu­tatás szükséges.

Next