A Hon, 1870. április (8. évfolyam, 74-98. szám)
1870-04-08 / 80. szám
ott tehetne, de a mely egykönnyen más vidékre magát terelni nem is engedi, mely tehát kellő tekintetbe kell hogy jöjjön. A vasútvonal hosszábani kereskedésnek előmozditása s élénkítésére pedig nevezetesen: az Eperjes városában (a Kassa-Oderbergivel közösen), Sebesen, a magyar-islai fürdő mellett (az ottani jelentékeny terménykereskedés s a fürdő miatt), Kapiban (az ott keletkező kőszénbánya s az onnan Zemplénbe vezető egyik főjelentőségű országos út tekintetéből), Bártfa városában, Tarnó, Gábolcó, Sietnicán, Grybow városa, Bobowa, Czieskovice városa, Dombruivka, Tuchow városa Lowczoweken Plesna mellett, s Tarnow városában (a Károly-Lajos vaspályával közösen) tervezett vasúti állomások szolgálnának. Márpedig a hatodfél ezernyi lakossal bíró, tehát Kis-Szebent messze fölülmúló, hajdan bors vászon-kereskedéséről hires s gazdag emperialis Bártfa városa, — mely épen a forgalmi eszközök változtával szenvedne, holott pedig hajdanra egyik főszerepet vitt, s valaha, a magyar királyokat, ez által tehát a hazát is nem egy ízben harczosok s pénzbeli áldozatokkal segité, — s mely még főleg is nem csekély transitohely — a maga európai hírű ásványvíz fürdőjével (mely a jelentékeny tőkével rendelkező s a fürdőt 50. évre kibérlő részvény-társulat által még nagyobb virágzásra emeltethetik egy maga is megérdemelné,hogy egy arra vezető vaspálya által friss lendületet nyerjen.Mihez csak még azt jegyezzük meg, hogy vonalunk közelében fekszik a kitűnő gyógyhatású vizéről ismeretes s világ hirűvé érdemes c igek a i (magyar) iblénytartalmu forrás, s a szerfelett látogatott, kies fekvésű, s több százezernyi befektetéssel a legnagyobb kényelemre berendezett, az állam tulajdonához tartozó krynicai (lengyel) fürdő is, — mely utóbbi a bártfaival együtt a magyar és lengyel nemzet kölcsönös találkozási helyéül szolgál; s hogy a miveit nyugottal való közlekedés folytán az üzletforgalom is sokat nyerne, — a fürdőkbe szállított ezernyi vendégek száma pedig a személyszállításból eredő jövedelmet nem csekély mértékben szaporítaná. De közgazdászati tekintetben sem csekély jelentőségű ezen vidék ; ha vaspálya által köttetnék össze, úgy a Galicria s Lengyelország — valamint Oroszországgal való kereskedésnek nem csekély lendületet kölcsönözne, s szorgalmát oly czikkek előállítására fordíthatná, melyek a messze vidéken keresettek. Ilyenek nevezetesen a Tisza vidékén oly anynyira keresett faedények s mindenféle faeszközök u. m. hordók, dongák, targonczák, kádak s egyéb fanemüek; a milliónyi deszka, lécz, a melyek az e vidéken nagy számban létező fűrész-malmok által szolgáltatnak; a részben innen messze vidékre elszállittatni szokott milliárdnyi zsindely; asztalos, kerékgyártó, kádármesterséghez szükségelt s egyéb műfajtalajkoczka, fournir, hires agyagedények s egyéb kézműipari, később gyárivá változandó czikkek, melyek az itteni nagyszámú polgári osztályt fokozottabb tevékenységre serkentve, azt a kereskedelemnek s közvagyonosodásnak nem csekély előnyére felsegítenék. Növeli e vasút jelentőségét: az eperjesi, bártfai, zborói, krynicai, grybowi, zmigrodi, czieskowicei és tuchowi adókerületekben létező néhány százezernyi holdterületű rengeteg őserdőkbeni építőfa, különösen az itteni páratlan hoszszúságú s a vaspályára nézve különös értékű fenyőszálak, a nagyrészt Oroszországba kivitetni szokott kosáráruk s tüzelőfa, továbbá a hamuzsir-s faszénkereskedés, a bártfai, magyarislai, krynicai, az iblanytartalmú s egész Páris és Londonig is elszállitatni szokott cigelkai, továbbá: a viszovai, dubovai, hosszúréti s egyéb ásványvizek szállítása, ami egyedül véve is már néhány százezernyi mázsa terhet képez ; a Gorlicen s egész Tapoly völgyön való vászon-, kender- és lenkereskedés ; az e vidéki nagyszerű szarvasmarha , juh-, sertés- s lókereskedés Galiczián keresztül Morvaországba, Ausztriába és Poroszlonba; faggyú-, bor-, gabona- s egyéb életneműek, liszt-, vaj-, zsír-, gyapjú-, marhabőr-, falu-,dohány és sok más áruczikkekkel való kereskedés, valamint ezentúl egy állami sóraktárak Bártfán lett felállítása által — a sószállítás is. De vannak ezen a vidéken vas és üveggyárak, továbbá : egy-egy miklnyi területen is már nagyszámú pálinkaégetők, s szeszgyárak,melyek gyártmányaikat szintén nagy mennyiségben tovaszállítják; sőt vannak jelenségek arra nézve is, miszerint az említett vonal hosszában kőszén találtatik, — valamint innen nem messze Polyakócz és Sztebnyik mellett, s a belovezsai határon is felfedeztetett, — mi ezen vidéknek s igy a vaspályának is jövőt biztosit; s ezen iparág jelenleg csak azért nem müveltetik, mivel a fa törzsön igen olcsó, — holott a fakereskedés is vaspálya által nagyszerű lendületet s kiszámíthatlan kiterjedést nyerhetne, mi sok millió mázsányi terhet eredményezne, — a mennyiben most is már a fa innen Breslau, Stettin, Bromberg, Danzigba szállittatik, s általában az általunk tervezett vonal az Észak-Németország, továbbá a Dunafejedelemségek, Fiumes Konstantinápolylyal való kereskedést rendkívüli módon élénkítené, mint oly világvonal, mely azután a kereskedést Oroszországon keresztül Varsó-, Krakó-, Tarnow-, Bártfa- s Pesten át délnyugat felé a tengerhez vezetné. Végül azonban a nevezetesebb kereskedelmi czikkek közül megemlítenünk kell a kimeríthetlen petroleumforrásokat is, melyek az általunk tervezett vaspálya-vonal közelében, s a galicziai határszéltől Smitnyóig találtatnak, úgy, hogy egyetlen ily forrás — úgymint a zsigródi kerületben fekvő Polany melletti — évenkint százezernél több mázsát szolgáltat. Általában véve a kereskedési forgalom ezen a vonalon olyan, hogy a szállítási terhet naponta sok ezer mázsára lehet tenni, mely forgalom a vaspályalétesülés által tetemesen emelkednék, miután már jelenleg is a Károly-Lajos vaspályának tarnowi, debiczai, czarny és bogumiloviczei állomásain a Bártfa vidékbeli fuvarosoktól évenkint több százezer mázsa tehernyi áruk felvétetni s tovaszállittatni szoktak. Eperjes-bártfa tarnowi vonalnak hadtani jelentőségét pedig mutatja azon tény, hogy Bártfa mellett táborozott a magyar hadsereg is Dembinski s Lázár alatt 1849-ben, s erre vonult át akkori időben az osztrák csapatokon kívül az orosz hadsereg zöme is Konstantin nagyherczeg s hg. Paskiewitz tábornok alatt. „Teljes bizodalommal reméljük, ezek az emlékirat zárszavai, miszerint a legközelebb történt felmérésből s közvetlen tapasztalatunkból eredő adatok figyelembevételével a remélhetőleg legközelebb felveendő második gácsországi vasút iránti kérdésben a magas törvényhozás egy hozandó vasúti törvénycikk által az Eperjesi Tarnow-val Bártfán keresztül összekötendő vaspálya kiépítését elhatározni, s amennyiben úgy Bártfa városa, mint az érdekelt szomszéd birtokosok részint fa- s egyéb építőanyagokban, részint pedig ingyen átengedendő földterületekben eddig tett kijelentéseik szerint — tetemes áldozatokra készek, — a kért vaspálya kiépítését engedélyezni, s ekként ezen reánk nézve valódi életkérdésben a jogos és méltányos kivánalmaknak eleget tenni kegyes leend.“ A kolozsvár-kocsárdi vasút. E vonal eredetileg Kolozsvárról Torda felé volt tervezve, most azonban úgy értesül a „Kolosv. K.“ hogy Torda mellőzésével Apahida, Gyéres felé Kocsárdnak szándékoztatik vitetni,mintha ez utóbbi vonal rövidebb lenne s mivel Tordát sóbányájáért külön szárnyvonallal lehet a fővonallal egybekapcsolni. Erre vonatkozólag a tordai vasút érdekeltjei részéről következő felvilágosítás tétetik közzé. , A vasút fővonala Kolozsvárról Pata-Bózs-Torda felé Székely Kocsárdra öt kilométerre (1/3 mértföld) rövidebb, mint Kolozsvár-Sz. Miklós- Apahida-Gyéres, Sz. Kocsárd, s így miután egy mértföld kiépítése 800.000 írtba kerül, legalább az állam mértföldenkint ekkora tőkének biztosította 5 % kamatait, 500.000 forinttal kevesebb kamatbiztosítékot tartozik viselni. Megkíméltetik ezen felül nyolcz kilométer, azaz egy mértföld hosszú szárnyvonal kiépítése, mely megtakarít 800,000 iitot. De mekkora előnye a m. keleti vasút fővonalának, ha az öt kilométerrel lesz rövidebb ? — ezt mindenki be fogja látni. Ezenkívül a kolozsvári szentmiklós-apahidagyéresi vonalnak azon része, mely Kolozsvárról a vízválasztón át alagúttal kiépítendő, s itt tovább nemcsak omlásos, de épen folyásban levő hegyek között csak 10—12 ölnyi mély bevágások, 6—10 ölnyi magas töltésekkel kiépíthető , és igy vasút kiépítésére egyáltalán nem alkalmas, — mert nem biztos, mely napon s órában fog lesülyedni, valamint nem biztos azon, ez okból, a forgalomnak átadása után az emberi élet sem, — fentartási költségei is felettéb terhelők lennének. Ha a tordai sóbányák igénylik, hogy az állam csak a sóért szárnyvonalat építtessen, — miután ezen só Kolozsvár II. Várad felé szállítandó ki a Királyhágón tuli részek szükségeinek fedezésére, — az állam érdekében megengedhető e, hogy a helyett, miként ez egyenesen útnak indíttatnék, előbb még egy mértfölddel tovább Gyéresig elszállittasnék s onnan Torda háta megett ismét vissza, — s ekkor is még Apahidig le s igy minden egyes mázsa három mértfölddel hosszabb vonalon hurczoltassék s ennek szállítási árával drágábban juthatna hozzá a magyar királyság minden lakója. Elkerült etnék a 10,000-nyi népességű Torda városa, mely a kir. dágón tuli városok között bizonyára ötödik vagy hatodik, melynek igen nagy vidéke van, ipara, kereskedelme tekintélyes, s fejleszthető és mely a megye központi állomása. Ezen tények, a legközelebbről eszközölt felülvizsgálat alkalmával constatáltattak, megcáfolhatlanok, s igazolva vannak a vállalkozók által készített tervekkel is. Sőt bár nem lehet teljesen megnyugtató a tordai vonal fölmérése, miután az tüzetes előmunkálat alá még soha sem vétetett, bizonyos, hogy annak tüzetes előmunkálatával, a vónal még a kimutatottnál is rövidebb teend. Nagyon is igaz az, miként a kormánynak, szent, legszigorúbb, elengedhetlen kötelessége az állam érdekeit tartani szem előtt. Épen az államnak itt csak röviden, pár főbb vonásban felsorolt érdekei követelik, hogy a keleti vasút Torda felé a rövidebb, olcsóbb s biztosabb vonalon építessék ki, egy millió háromszázezer frttal olcsóbban, s hogy a sónak igazolatlanul 3 mérföldnél is hosszabb vonalon ok nélkül való szállítása elkerültessék, az ipar, kereskedelem emeltessék az által, hogy egy oly népes, iparos, és kiváló fontosságú hely, mint Torda, vasúti fővonalba bevézetik. Ezek szerint, tehát világos, hogy az állam érdekeinek egyenes megsértése nélkül, a Kolozsvár-Sz.-Kocsárd közötti fővonalrész csak Torda felé építhető ki. Kiadási főbb tételek: Visszafizetett betételek 2.257,127 ft, I.ölcsönök váltókra 623,728 ft, földbirtokra 57,000 ft, házakra 460,800 ft. Magyar földhitelintézeti kölcsönre visszafizetés 300,000 ft.Különféle értékpapírok bevásárlására 597,212 ft. Teréz, József-ferenczvárosi fiókpénztárakhoz áttett készpénz 165,000 ft. összes kiadás : 4 500,380 ft. Készlet 1870. mart. 31. 232,679 ft. Főösszeg 4.733,060 ft. — József-ferenczvárosifiókpénztárnál. Betételek 77,618 ft, visszafizetett betételek és folyó kamatok 153,489 ft. — A Francziaországban nagyon elterjedt „Phyllexera vastatrix-féle szőllő betegség a szőllővesszőkkel más országba is átültethető lévén, s miután Franaziaországból Magyar és Erdély országba ez idén több szőllővészőt hoztak be , ennélfogva az országos gazdászati egyesület figyelmezteti az illetőket, hogy e betegség dohánylé alkalmazása által elhárítható. E czélból legegyszerűbb eljárás az, hogy az ily szőlővessző ültetéskor dohánylevéllel megnedvesitett földdel iszapoltatik be. — A terézvárosi fiókpénztárnál: Betételek 463,706 ft, visszafizetett betételek és folyó kamatok 317,855 ft. — A jászkerületi népbank és takarékpénztár múlt évi kimutatása szerint az öszszes bevétel 260,022 ft, a pénztári maradvány 1868 évről 2121 ft, 1869 végén 1005 ft. A törzsbetét 17,222, a takarékpénztári betét 109,515, a kihelyezett kölcsön 170,135, vsszafizetett tak.betét 83,013. Az évi jövedelem 2020. A mérleg főösszege 110,889 ft. A pécsi takarékpénztár múlt hó végén tartott közgyűlésén előterjesztett jelentésből kitűnik, hogy az intézet a pénzválság daczára progressive emelkedett. Az évi forgalom 3,108,460 ftra ment s a molt évi forgalmat mintegy 650000 fttal haladta meg. A tiszta jövedelem 36,630 ftot tesz, a tartalék és nyugdíjalap számára tett leírásokkal, valamint jutalékok levonásával fenmaradó 16,500 írtból egyegy részvényre 55 ft osztalék esik. A takarékpénztár elnökéül nagy szótöbbséggel Jeszenszki Ferencz választatott meg. Közgazdasági vegyes. A temesvári gazdagyűlési és kiállítási választmány gyűlést tartott f. hó 7-én, melyen az ügy előmozdítására szolgáló teendők felett folyt a tanácskozás. A komoly érdeklődéssel folyt vita a következő határozatokat eredményezte. A mezőgazdasági és iparos kiállítás sept. hó második felében nyittatik meg és egy hónapig fog tartani. Ezzel egyidejűleg tartatik meg az első magy. mezőgazdasági országos gyűlés. E határozatok nem csak azon egyesületekkel közlendők, melyek ez ügy iránt ez ideig érdeklődést tanúsítottak, hanem minden a magyar koronához tartozó municipiummal, gazdasági egylettel, iparkamarával, borászati és iparegylettel is. Egyúttal kérvény határoztatott intéztetni a magyar közgazdasági minisztériumhoz,hogy ez az országos kiállítást és congressust a maga részéről is támogassa. Továbbá három bizottság választatott és pedig első a kiállítási programm és congressusi tárgyrend megállapítására, ennek tagjai Schlosser K. elnök, Stoits Sándor, Molnár, Strasser Albert, Rubriczius, Grünbaum L. és Prepeliczay Gyula, a második a pénzügyi bizottság, tagjai Schák Fülöp elnök, Varga F. Tedeschi Lambert, Blau Manó, Gotthilf Ede, Lazarovits István és F. K., a harmadik a technikai bizottság,tagjai: Forgách Jakab elnök, Fricke H. az államvasút képviselője, Czeppek, Petrovits, Diamant D. és dr. Bécsi Gedeon. Végül jegyzőkönyvileg kimondatott, hogy a bizottság nevében nyilatkozatot egy tag nem adhat. A pesti hazai első takarékpénztár mart. havi kimutatása, bevételi főbb tételek, betételek: 1874364 ft, visszafiz. váltók 742107 ft, hitelintézetektől visszavett tőke és kamat 101736, teréz-, józsef-ferenczvárosi fiókpénztáraktól átvett készpénz 235000, magyar földhitelintézeti kölcsönre 200000, értékpapír eladásából befolyt 1.144894, összes bevétel 4.499710. Készpénzmaradvány 1870. febr. 28. 233339 ft. Főösszeg 4.733069 ft. A „BON“ magánízerligtmyef, BÉC8, apr. 7. Az urak házának mai ülésében, a budget pizták folyamában Schmerling a következő indítványt tette: Minthogy az urakháza a trón beszédre adott feliratában kifejezett alapelvekhez ragaszkodik, ezennel kinyilatkoztatja, hogy egyedül a saját feladatát helyesen felfogni képes oly kormányt ismer el, mely midőn az alkotmányhoz ragaszkodik, egyszersmind a központi hatalom felen irányzott minden törekvések ellen erélyesen fellépni is képes. Auersperg Antal pártolja ezen indítványt; beszédében megtámadja Beust grófnak a politikába való törvénytelen beavatkozását. Szónok azt mondja, hogy az ausztriai nép szükségleteinek felismeréséhez ausztriai szív kívántatik. — Gróf Kueffstein azt véli, hogy az indítvány bizalmatlansági szavazatot foglal magában a még nem is ismert jövő minisztérium iránt, a míg másrészről meg a korona előjogaiba avatkozik. Lichtenfels vázolja a nemzetiségi képviselők jogosulatlan követeléseit, másrészt elveti a kormánynak túl nagy engedékenységét a lengyelek irányában. — Rechberg czélszerűtlennek tartja az indítványt; Jablonowski sem fogadhatja azt el, mivel a császárhoz intézett feliratra vonatkozik. A Schmerling és Rechberg közti ismételt vita után Kueffstein napirendet indítványoz, mely — daczára, hogy 16 szavazattal pártoltatok — mégis elvehetett, és az indítvány túlnyomó többséggel elfogadtatott. A vita folytán gr. Hoyos azt indítványozá, hogy a határozati javaslat titkos ülésben tárgyaltassék, mely indítvány azonban elvettetett és a budget tárgyalása kezdetett meg. BÉCS, ápr. 7. A kir. tanács alsóháza egyhangúlag elfogadta a császárhoz intézendő feliratot. A miniszterek nem szavaztak. A felirat ellen csak Kotz Keresztély, Andriewitz és Prokopowitz szavazott. A felirat sajnálja, hogy több képviselő-csoportulat elhagyá a bíród, tanácsot; hangsúlyozza a birodalom eszméjét, melyhez a felirat alapelvei szerint ragaszkodni kell. A felirat végül kinyilatkoztatja, hogy a netalán létesíteni szándékolt foederalismus nem találna pártolásra. BÉCS, apr. 7 A birod. tanács alsóháza a delegatióba következőket választá : Banhaus, Herbst, Schier, Kardasch, Plener, Neumann, Theumer , Daubeck , Streerawitz , Lapenna, Weichs, Figuly, Dienstl, Giskra, Kuranda, Lohninger, Schlegl, Gschnitzer, Lax, Marghezi, Hormuzaki, Mandelblüh , Zaillner , Vanderstrass, Hopfen, Demel, Leonardi, Prato és Froschauer Galczia és Istria nincsenek képviselve. Galicziánál megjegyzi az elnök: Galicziának a delegatióban nem képviseltetése az ott hozandó határozatok jogi álladékán nem változtathat semmit. KARLSRUHE, apr. 7. A nagyherczeg zárbeszéde — melyet az országgyűlés bezárása alkalmával mondott — felsorolja a fejlődő törvényeket, s hangsúlyozza Németország nemzeti egyesülését, mint a legfőbb czél törekvését. BÉCS, april 7. (Estibörze.) Hitelre, 262.70. Éje?,, vasút 2230.— Államvasut 394.'/j. 1860-fes sorsj. 97.40. 1864-ki sorsj. 121.40. Napoleondi' t 9 88.12. Adómentes kölcsön —.—. Lombardi vasút 227.10. Magyar hitel részv. 89. '/a. Fr. József v. —.—. Pécsi v.—.—. Franco-Asagaran —.—.Alföldi v. —. i zálogkötés. —.—.Tramway 208.V«. Anglo Austrian 323.75. Galieziti vasút 241.—. Franco 116.V«* Népbank 83.*/2 Bécsi bank - .—. Építésbank —.—. Északkeleti —.—. V 7 I e t. Pest, apr. 7. Piaczunkon a kedvező hangulat változatlanul fentartja magát. Jeles búzára nagy tudakozódás volt s pár krajczárral megjavult. A többi szemes életre nézve változatlan maradt az üzlet. Eladások: Búza: 600 vm. 87% fns 5 ft 50 kr, 1800 vm. 87 fns 5 ft 50 kr, 500 vm. 5 ft 45 kr, 300 vm. 5 ft 40 kr, 1500 vm. 86 y2 fns 5 ft 43 12 kr, 500 vm. 5 ft 35 kr, 800 vm. 86 fns 5 ft 32 V* kr, 600 vm. 5 ft 30 kr, 1200 vm. 85 y2 fns 5 ft 25 kr, 500 vm. 85 fns 5 ft 17 y2 kr, 300 vm. 5 ft 15 kr, 600 vm. rozsos 4 ft 85 kr, 900 vm. 84*/2 fns 4 ft 80 kr, mindez 3 havi fizetésre. R 0 z s, 1000 vm. 78—80 fns 3 ft 30 kr, 500 vm. Monorba átviteli 3 ft. Za b, 1000 vm. 45—50 fns 2 ft 22 Vs kr, 500 vm. 2 ft 15 kr K u k 0 r isz a 1200 vm. bánsági 3 ft 10 kr, 5000 vm. május—június átviteli 3 ft. — Az értéktőzsdén eladatott: pesti közúti III. kib. 347, terézv. ipsrbank 30—32.50, fővárosi tak. p. 136.50 - 137, újpesti tak. 41.50 Concordia malom 420, első budapesti, m. 420, Flora gyertya 122, Gschwindt gyár 163, m. Lloyd 111—112, 1 m. szeszf. 370, 5V26/608 jelzálogbank 7. 1. 97.50. Hivatalos értesítések kivonata: A „B. K.“ból. Árverések. Rovetko községházánál máj. 2. r. 9. ó. ingatlan.Promontor községházánál ápr. 25 d. u. 5 ó. ingatlan. Hidegkút községházánál máj. 2. d. e. 9 ó. 1512 ftra becsült nemesi birtok. Kecskemét városházánál ápr. 22 d. e. 9 ó. 2904 ft értékű ingatlan. N. Sáp községházánál máj. 6 d. e. 10 ó. zsellérház. Csanádon ápr. 30 d. e. 9 ó- 9445 ft értékű ingatlan. Kovaszint községházánál máj. 9 d. e. 10 6. 410 ft értékű ingatlan. Pályázatok a kiskőrösi adóhivatalnál segédtiszti, a debreczeni pénzű, igazg. irodagyakornoki, a pécsi p. U. igazg.-nál segédtiszti, a pozsonyi pénzügyi. ellenőri, a pozsonyi jőgymassiumnál philologiai tanári állomás. Czégbejegyzések: A pesti váltó tvszéknél Sík József mézeskalácsos, Schestauber Tamás ácsmester, Friedenstein H. és Gompert N. L. bizományi üzlet. A nagyszentmiklósi takarékpénztár, alaptőkéje 60000 ft 600 db 100 ftos részvényben, czim vezetők Buócz János, Jakab Isidor és Brandl Ferencz. Magyar állami vasút Pest—Salgó-Xurjin. Pestről Ind. 7 ó. SO p.r.l0 ó.SS p.éj.9 ó. 56 p.d.e. Kőbánya „ 7 ó. 36 p.„ 10 ó.14 p.„ 10.07 p. „ Gödöllő „ 8 ó. 30 p.„ 12 ó.26 p.„ 11 ó.12 p. „ Hatvan „ 9 ó.50 p.„ 20.43 —p.„ 1 ó.lőp.d. u. S.Tarján érk. 11 ó. 20 p.„ 56. 32 p. „ 3 ó. SO p.r. S.Tarján—Pest. S..Tarján Ind.l0 ó.47 p.d.e.l0ó.20 p.éj.ló.l2p.du. Hatvan „ ló.l6p.d.u.ló. 28 p.és. 8 ó.48 p. „ Gödöllő „ 26.06 p. „ 86. 06 p. „ 5.ó.l6 p. „ Kőbánya ,, 26.59 p. , 46.52 p. ,, fió. 40 p. ,, Pestre érkezés 36.04 p. ,, 56.—p. ,, 66 48 p. é. Hatvan—Hunkolcz, Hatvanból ind. 96. 40 p.d.e. 26. 23 p. é. Vámos-Györk „ 106. 31 p. „ 3 6. 19 p. „Füzes-Abony „ 12 6. — p.d.u.4 6. 09 p.„ Miskolczra érk. 2 6. — p. d.u.7 é. 25 p. r. Miskolci—Hatvan. Miskolczról ind. 8 6. 15 p. r. 8 6. — p. e. Füzes-Abony „ 10 6.10 p.d.e. 10 6. 40 p. ér. Vámos-Györk „ 11 6. 39 p. „ 12 e. 22 p. , Hatvanba érk. 12 6. 25 p. „ 1 6.08 p. „ Vámos-Györk-Gyöngyös. Vámos-Györk ind. 11 6 44 p. d. e. 3. ó. 29. r. Gyöngyös érk. 12 ó. 19. d. e. 4 ó. 04 p. r. Gyöngyös-Vámos-Györk. Gyöngyös ind 9 ó. 47. p. 11 ó. d.e. 13 p. éj. Vámos-Györk 10 ó. 16 p. 12 ó. d.e. 2 p. éj. Zágráb — Zákány. gráb ind. 7 ó. 25 p. reg. 9 ó. 02 p. este. kány érk.11 ó. 22 p. d.e. 26. 19 p. d. u. Zákány—Zágráb. Zákány ind. 36. 35 p. r. 7 22 p. d. u. Zágráb érk. 76. 32 p.d.u.126. 89 p. este. Alföld-fiumei pálya. Szeged—Zombor. Zombor—Szeged.Szeged ind. 26.45 p.d.u. Sombor ind. 76.48 p.r. Szabadka „ 46.41 p. „ Szabadka „ 106.12 p.r. Zombor érk. 66.45 p. est. Szeged érk. 12 ó.40 p.d. Tiszai vasút. Bécs— Fest— Kassa. Bécsből n d. 8 ó. — p. est. 7 6. 30 p. reg. Pest ,, 6 6. 34 p. reg. 6 6. 18 p. est. Czegléd ,, 9 6. 89 p. „ 8 6. p. ,, Szolnok ,, 10 6. 37 p. „ 9 6. 8 p. éjj. j P.-Ladány „ 1 6. 13 p. d.n. 12 ó. 21 p. „ 'Debreczen,, 3 6. 5 p. 2 6. 80 p. reg. M Nyiregyh. „ 4 e. 83 p. „ 4 ó. 24 p. „Tokaj ,, 56. 81 p. est. 56. 50 p. „ Miskolcz „ 76.24 p.e.8 é.20 p.d.e.2.45.d.n. Kassa érk. 96.56 p.e.26.35 p.d.u.5.36. „ Kassa -Pest - Bécs, Kassáról ind. 56.21 p.reg.106.15 p. d.b.3.28.d.n. Miskolcz Tokaj „ Nyíregyház „ Debreczen „ P.-Ladány „ Szolnok 7ó.55p.r.2ó. 56 p. d.u.7.11.e.ér. 9 6. 37 p. 10 6. 39 p. „ 12 6. 19 p. d.u. 1 i. 57 p. „ 4 6. 89 p. „ 5 6. 27 p. est. 7 6. 8p. „ 9 6. 54 p. éji. 12 ó. 57 p. „ 4 6 16 p. reg Közlekedés. érk. 5 6. 33 p._ est. 5 6. 85 p. reg. „ 8 6. 40 p. * 8 6. 40 p. 8 B 6 6. 15 p. reg. 6 6. 42 p. est. Bécs—Pest—Arad. Ind. 8 ó. — p. est. 7 6. 30 p. reg. „ 8 6. 80 p. reg. 5 ó. 18 p. est. ,, 9 ó. 24 p. „ 8 ó. 10 p. „ „ 10 6. 16 p.d.e.9 ó. 47 p. éjj. „ 11 ó. 29 p. „ 11 ó. 40 p. ,, ,, 1 ó. 9 p.d.u.2 ó. 36 p. reg. érk. 2 ó. 52 p. „ 5 ó. 11 p. „ Arad—Pest—Bécs, ind. 12 ó. 26 p. d. u. 8 ó. 47 p. est . 2 ó. 7 p. d. u. 11 ó. 23 p. éj. , 8 ó. 43 p. a 2 ó. 15 p. „ 5 ó. — p. „ 4 ó. 31 p. reg. 5 ó. 48 p. est. 5 ó. 50 p. „ 8 ó. 40 p. „ 8 ó. 40 p. „ , 6. 6 18 p. reg. 6 ó. 42 p. est Bécs—Pest—Nagy- Várad. ind. 8 ó. — p. est. 7 ó. 30p r. „ 6 ó. 34 p. reg. 5 ó. 18p.e. „ 9 ó. 39 p. „ 8 ó. —p „ 2 ó. 7 p. d. u. 11 ó. 40p.e. 3 ó. 7 p. „ 2 ó. 17p. r. 4 ó. 15 p. j.13 4 ó. 8p. „ Nagy-Várad—Pest-Bécs. Nagy-Várad ind. 11 ó. — p. d. e. 8 ó. 12p. e. B.-Újfalu „ 12 ó. — p. „ 9 ó. 50p. ,, P.-Ladány érk. 12 ó. 55 p. d. u. 11 ó. 15p.e. Czegléd „ 5 ó. 43 p. este. 5 ó. 19p. r. Pest „ 8 ó. 40 p. „ 8 ó. 40p. „ Bécs „ 6 ó. 18 p. reg. 6 p. 42p.e. Mohács—Barcs—Zákány, Mohács ind. 2 ó. 40 p. r. 5 ó. — p. d. u. Pécs „ 5 ó. 40 p. d. e. 9 ó. — p. e. Barcs „ 8 ó. 40 p. „ 11 ó. 50 p. és. Zákány érk. 11 ó. 29 p. d. e. 2 ó. 49 p. r. Zákány—Barcs—Mohács. Zákány ind. 5 ó. 55 p. r 3 ó. 30 p. d. u. Barcs B 8 ó. 80 p. r. 6 ó 5 p. est. Pécs „ 11 ó. 82 d.e 8 ó. 52 p. Mohács érk. 2 ó. 40 p.du. 12 ó. — p. éj. Osztrák államvasút. (Gyorsvonat.) Pest—Bécs Bécs—Pest. naponk. 7 ó. 29 p. r. nap 2 ó. 89 p. d. u. érk.Bécsbeló. 57 p. d. érk Pestre 9 ó. 25 p. e. Pest—Báziás Báziás—Pest hétf. és pánt. 9 ó. péntek és hétfő 6. ó. 54 p. est. érk. Bá- 35 p. est érk. Pestre ziásba kedd és szomb szombaton és kedd. 9 ó. 89. p. estv. 7 ó. 1 p. r. Bécs—Báziás személyv. Bécs ind.7 ó. 30 p reg. 8 ó. est. — p d. u. Pozsony,, 10 ó 8 p. d. e. 10 ó. 54 p. este. É.Ujvár, 1 ó. 5 p d. u. 1. ó. 59 p. reg. Pest érk. 4 ó. 32 p. d. u. 5 ó. 48 p. este. Pest ind. 5 ó. 45 p.d.u.7 ó. 3 p.r. 23 ó. 8 p. r. Czegléd ind. 8 ó. 33 p. est. 10 ó. d. e. Szeged ,, 12 ó. 32 p. és. 2 ó. 6 p. d. u. Temesvár ,, 5 ó. 24 p. reg. 5 ó. 31 p. est. Báziás érk. 8 ó. 45 p. d. e.________ fiáziÁB—Bécs. |N Báziás induló ó. 35 p. este. Temesvár „ 10 ó. 43 p. éj. 7 ó. 85 p. r. I Szeged „ 2 ó. 83 p. r. 12 ó. 40 p. d.u.1 Czegléd ind. 6 ó.40 p.r.5 ó.4 p.d.u.6 ó.13 p.e.' Pestre érk. 9.65 p. d.e. 7.ó.34 p.e.8 ó.30 p.e.' Pestről ind. 9 ó.50 p. de. 9 ó. 25 p. e. E.Ujvár „ 1 ó. 53 p. du. 1 ó. 13 p. éj. Pozsony ,, 4 ó. 42 p.du. 4 ó. 29 p.r.6 ó.53 p.r. Bécsbe érk. 66.39 p.r.6 ó. 14 p.r. 9 ó. 55.p.r. Első erdélyi vasut. Arad—Károly- Károly fehérvárfehérvár Arad. Arad ind. 6 ó. 12 p. r.Károly in. 4 6.41 p.r . Radna „ 7 6. 24 p. r.Alvincz „ 5 6. 12 p.*1 Sobors„ 9 6. 9 p. de Szászv. „ 6 6. 7 p.„ Illye „ 10 6. 27 p. „Déva „ 7 6. 7 p.„ Déva „ 11 6. 16 p. „Illye „ 8 6. 53 p.„ Szászv.„ 12 6. 21 p.d.Sobors „ 9 6. 12 p.d. Alvincz„ 1 6. 25 p.d.Radna „ 10 6. 47 p.„ Károlyfeh. 16. 45 p. „ Arad „ 11 6. 60 p. A személyvonatok a tiszai pályához Aradnál közvetlenül csatlakoznak. Déli vasút: Buda—Kanizsa—Triest Budáról Ind. 96.10 p.est. 76.—p.r. Fehérvár 11ó.49 p.est. 96.15 p.r. Kanizsa 46.45 p.r. 2 ó.16p.d.u. Pragerhof 96. 1 p. d.e. 9 6. 35 p. este. Steinbrück 126. — p. d. 126. 9 p. Triest érk. 86. 15 p. e. 8 6. 20 p. r. Triest—Kanizsa —Buda, Triestről ind. 76. 10 p.r. 7 6. — p. e. Steinbrück ,, 3 6. 50 p. du. 3 6. 14 p.éj. Pragerhof Ind. 7 6. — p. est.9 6.30 p.d.e.1 Kanizsa „ 10 6. 57 p. éj. 1 6. 22 p.d.u. Székesfehérv.,, 3 6. 45 p éj. 56. 55 p.d.u. Budára érk. 5 6.49 p. r. 7 6. 58 p. e.' Buda—Kanizsa—Soprony—Bécs. Buda ind. 106.— p.d.e. 960 p.e.1 7 6.— p.r.* Kanizsa „ lló.20p. e. 56. p.r. 2ó.2p.r.! Kővár „ 3ó.l6p. e. 3ó.88p.r. 6ó.35p.e. Soprony ., 5ó.40p. e. 10ó.56p.r. 46.15p.du. Bécsbe érk.9ó.20p.d.e. 2ó.24p. du. 8ó.lp.e.1 Bécs—Sopron - Kanizsa—Buda. Bécsből ind.7ó.l0p.r.lló.30p.d.e.5ó.80p.du. Sopron n 8ó.l8p.r. 66. llp.du.lló.57p.e.; Kővár „ 12ó.42p.du.l0ó.l8p.o 4ó.l0p. r. Kanizsa „ ló.22p. „ 10ó.57p.e. 6ó.—p. r. Budára érk. 7ó.58p. e. 56.49p. r.4ó.46p.du. Buda - Székesfehérvár—Bécs, Budáról ind. 76. — p. r. 96.31p. e. Sz.-Fehérv. „ 106. — p. r. 126.15p. é. Uj-Szőny ,, 26. 25 p.du. 86.37p. r. Bécsbe érk. 8 6. 2 p. e. 86.44 p. r. Bécs—Székesfehérvár—Buda, Bécsből ind. 7 6. 42 p. r. 5 6. 5 p.e. Uj-Szőny „ 2 ó. 15 p. r. 11 ó.15 p.e.1 Sz.-Fehérv. ,, 5 6. 55 p.du. 3 6. 45 p.r. Budára ___érk. 7 ó. 58 p.du. 5 6 49 p.r. Czegléd Pest Bécs Bécsből Pest Czegléd Szolnok M.-Tur Csaba Arad Arad Csaba M. -Tur „ Szolnok n Czegléd érk. Pest „ Bécs Bécsről Pestről Czegléd ,, P.-Ladány ,, B.-Újfalu „ N. -Várad érk. ” ¥i®4Uás. April 7 Pesten „ Pozsonyban 6 Máramaros-Szigeten „ Szathmáron . „ Tokajban Szolnokon . 7 6 Aradon . . 7' 4*0 fölött időjárás a Nagybecskereken . V 5' 6' 8" száraz „ Bezdánban . . 7' 1“ 5' 0" „ „ Verbászon . . 6' 7' VI“ . , 6 Orsován . . 11' 6* 3' 0* , 7 Eszéken . 6' 9* 7' 2" „ 6 Sziszeken . . 14' 6' 7' 4" , , Millonviczon . . 14 6' 17' 8" ,_________„ Zimonyban___■ 14' 6* A bécsi börze távirata april. 7. 5% metalliques 60.75 Hitelint. részv. 262.60 Nemzeti kölcsön 70.— London . . 123.90 1860-ki sorsj. 99.40 Ezüst . . . 120.75 Bankrészvény 722.— Arany . . 5.85— Felelős ezerfe. e. kiadó tulajd. JÚMJUL MéR' «A «JMS»» ■ M YNiT-TER. i 353 A legelegánsabb i—* férfi és gyermek disz és atszóruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában JiRÜNBAUM és WEINER Pesten magyar bír. udvari szabók. I. Deák téren az evang. templom átellenében. II. Hatvani utcsa és országút szögletén, a Zrínyi kávéház átellenében. III. A régi színházépületben a „M. kir.“ czimzett szálloda átellenében. 300 1* Felkérjük az olvasókat, miszerint Cohn Lázár Sámson hamburgi bankházának e lapok mai száma hirdetései közt foglalt szerencse ajánlmányait figyelemmel olvassa. Ott valódi államsorsjegyekről van szó, melyek húzása s nyereménye az állam által van biztosítva, s melyek mindenfelül a legélénkebb keresletnek örvendenek. E vállalat teljes bizalmat érdemel, miután nevezett ház, „Isten áldása Colnnál,“ a kifizetett nyeremények milliói által mindenütt ismeretes. Pesti áru és értéktőzsde ápril 7-én. Arad ker. bank . . Athenaeum könyvny. zugligeti építő ts,ipite-anyag . . . Draschefele téglagyár Erzsébet, gőzm. . . Ganz gyár .... Üveggyár .... Nagyváradi ker. bank Termény Búza bánsági tiszai pesti „ fehérmegyei bácskai 1 fontnyi Ár vámmázsánként fontnyi Ár vámmázsánként 86 4.40—4.55 84 4.65—4.75 85 4 85—4.95 86 5.10—5.20 87 5.25—5.35 88 5.40—5.50 83 4.50—4.65 84 4.75—4.85 85 4.95—5.05 86 5.15—5.25 87 5.80—5.40 88 5.45—5.50 83 4 50—4.65 84 4.75-4.85 85 495—5.05 86 5.15—5.25 87 5.30—5.40 88 5.45—5.50 83 4.50—4.65 84 4.75-4.85 85 4.95—5.05 86 5.15—5.25 87 5.30—5.40 88 5.45—5.50 83 4.40—4.55 84 4.65—4.75 85 4.85—4.95 86 5.10—5 20 Termény fontnyi piaczi szokás Rozs.................... Árba malátának ,, etetésra . Zab.................... Kukoricza. . . Bab.................... Köles .... Repcze káposztás „ bánsági . | 80 | 72 ! 72 | 50 ! mérő 3.20—3.30 2.40—2.70 2.25— 2.35 2.25— 2.35 2.80—2.85 75 | 7.70—7.75 75 1 7.37— .— Gyártmány Dara . . . 0. királyliszte 2. láng forinnyi 78/79 68/7066/68 44/48 85 80 Ár vámmázsánként 3.55—3.65 2.92—3.30 2.30—2.90 4.05—4.15 3.-----3.06 frt. kr. 4. zsemleliszt.................... frt. 11 kr. 60 1 16 20 5. tészta ...................... 10 60 15 60 6. tészta „....................8 60 1 14 60 7. kenyér ,. . . . . .7 60 14 20 8. kenyér „....................8 60 12 60 9. korpa „....................8 20 Értékpapírt Si « s AdvaTartva Magyar vasúti kölcsön._ 10850 10875 Bordézs. megv. köt .— 71— Első magyar biztosító ta. 815 635 638 Haza életbiztositóbank. 150 134 136 Pannónia viszonbiztositó 210 246 247 Pesli biztositó . . . 300 200 •205 Unió biztositó . . • 300 245 250 Nemzeti biztositó . . 80— — 1Pócsbarcai vasút . . . 200 178 179 Pesti közúti I. és II. k. . 206 407 49 „ ., HL kib. 200 346 347 Budai ,, ,, 200 216 ülü Alföld fiumei v. . . . 200 17850 17450 Észak-keleti , ... 200 165 17550 Magyar-keleti,, . . . 80 9550 96— Budai hegyi v. . . . 100 9350 94 Angol-magyar bank . . .. 8 99 100 Első bank. ker. és iparb.— — — Magyar általános hitelb. 80 9025 976 Franczia magyar bank 60 5760 38— Magyar jelzálogbank . 50— — Pozsonyi ker. bank 100— — iparbank . . 200— — 10 Pesti népbank . . 50 42— 42 Budai keresk. bank 200 200 212 Pesti keresk. bank . . 500 674 672 ,, iparbank . . . 200 405 415 Debreczeni ker. bank . 80— — Temesv. ker. és jelz. b. 80— — Első erdélyi bank . . 200— — Szerb bank ideig, jegy Óbudai takarékpénztár. 12 404 185 140 Fer. és Józsefv. tak. p. 40 30 3950 Gödöllői „ 40— — Terézv. iparbank . . 30 3223 33 Pesti takarékpénztár . 033025—804') Budapesti fővár. takp. 100 13650 13750 Terézvárosi takarékp. . 30 3450 35 Kőbányai takarékp. 40 41 42 Értékpapír Adva Tartva Értékpapír 53 ép a és 150 Adva Tartva újpesti takarékpénztár Árpád gőzmalom Aradi gőzmalom Blumfele gőzmalom Concordia gőzmalom Borsodmiskolczi gőzm. Király gőzmalom Lujza gőzmalom , Molnárok és pékek gőzm Szarvasi gőzmalom Szegedi gőzmalom . Temesvári gőzmalom Unió gőzmalom . . Victoria gőzmalom . Hengermalom . . . Első budap. gőzmalom Budai gyártelep . . Felsőmagy. gőzmalom Pannónia gőzmalom 1 fő magy. serfőzde .n • Sertéshizlaló . . . Deutsch-féle könyvny. Pesti könyvnyomda Első magy. gőzh. Első magy. hordógy. Flora szappangyár . Gschwindt-féle gyár Kereskedelmi épület Gyáratott fonálgyár Budapesti lánczhid . Első magy. bőrgyár Országos gőzhajózás Magy. Lloyd gőzh. . Losonczi gyapjugy. 30 31 31 60 Mátrai bux..................... 2108 40 42 43 0 etl- féle pénztárgyár . 200— 500 298 300 Első magy. petróleum . 200— 500— Gyógysz. és vegy. int.. .525— 500 235 240 Pozsonyi papírgyár . . 200— 500 420 426 Rima-Murányi bánya . 2004800 500— — Salgótarjáni kőszén.. .700 1250 500 360 360 Pestfiumei hajógy. . 2001105 500Hl 142 Sóda- és vegygyár . . 610 260 160 — 165 Spediumgyár . . . . 200 300— — Első magy. szeszfin. 200 365 200— — Első újpesti szeszfin. . 200 3 60 120— — Alagút .......................... 200 91 500 385 290 Magy sverczi gyár . . 200— 500 300 205 Zarzetzky-féle gyász. . —1— 300 9 95 160 Sz.-Endrei téglavető 100— 500ál 5 420 Kőbányai téglavető . ..200— 500 04 65 Magy. zálogl. 5/,°0 120 80 75 100— — Magy. 6°/0 járad . . 200— 20 695 700 Magy. jelzálogb.jelz.lev-500 78 59 Jopc670 675 Keresk. bank zálogl.500 93 25 500 *50 151 Lánczhid elsőbbség 100 91 50 200 152 154 Borsod-misk. mal. els. ~200— 200 146 148 Losonczi posztógyár 200— 200 214 215 Budapesti gőm. . . 200 140 200— — Pannónia gőzm. jelz. . 200 199 200 600 95 50 96 50 Értékek. 185 Csász. arany . . .— 6 84 200 124 124 Napoleond’or . . . •— 9 81 *64 165 Osztrák ezüst . . . .—121 415 Porosz pénztári jegy— 1 82 200 188 190 8 havi váltók. 62 680 685 Augsburg 3 d. u. ft. 102 50 200 115 120 M. Frankfurt .... 102 75 100 60 50 61 Hamburg 100 m. bank 91 200no Ili London 10 font st. . . 123 75 200— — Milano 100 livr. . . .— 20 18 60 Paris 100 frank . . . 49 108 50 13 108 310 370 92 91 88 03 75 91 75 142 200 5 85 9 90 121 50 1 83 103 103 25 91 50 124 49 30 Ipari pari pari — — Ja*— Szálloda részvénytára. a. 330 131 Magyar belga gépgyára. 55 a. 145 150 Kukuricza kemény.gy. f. 50 40 Magyar géptégla . . . a.— — — — Vaggon gyár .... a. 80— — — Győri keresk. bank.— — — Bécs-Pesti hajó vontató— — f. 142 143 Securitás ....................—470 475 Bécsi tramway . . .— 208.50— 135 140 Spiering-féle gyár . . p.— — Gyapjú mosó-gyár . .— — —315 •320 Sz.-endrei lak. pénztár.— — Gyufagyár.....................— — — — — Kőszénybánya társa.— — Hunnia..........................— 126 * ' Temesvári közúti vasút f. Viktória óbudai tégla . a. 60 85 209. 125