A Hon, 1870. április (8. évfolyam, 74-98. szám)

1870-04-08 / 80. szám

ott tehetne, de a mely egykönnyen más vidék­re magát terelni nem is engedi, mely tehát kellő tekintetbe kell hogy jöjjön. A vasútvonal hosszábani kereskedésnek elő­­mozditása s élénkítésére pedig nevezetesen: az Eperjes városában (a Kassa-Oderbergivel közö­sen), Sebesen, a magyar-islai fürdő mellett (az ottani jelentékeny termény­kereskedés s a fürdő miatt), Kapiban (az ott keletkező kőszénbánya s az onnan Zemplénbe vezető egyik főjelentősé­­gű­ országos út tekintetéből), Bártfa városában, Tarnó, Gábolcó, Sietnicán, Grybow városa, Bo­­bowa, Czieskovice városa, Dombruivka, Tuchow városa Lowczoweken Plesna mellett, s Tarnow városában (a Károly-Lajos vaspályával közö­sen) tervezett vasúti állomások szolgálnának. Már­pedig a hatodfél ezernyi lakossal bíró, tehát Kis-Szebent messze fölülmúló, hajdan bor­­s vászon-kereskedéséről hires s gazdag emperia­­lis Bártfa városa, — mely épen a forgalmi esz­közök változtával­ szenvedne, holott pedig haj­danra egyik főszerepet vitt, s valaha, a magyar királyokat, ez által tehát a hazát is nem egy íz­ben harczosok s pénzbeli áldozatokkal segité, — s mely még főleg is nem csekély transitohely — a maga európai hírű ásványvíz fürdőjével (mely a jelentékeny tőkével rendelkező s a fürdőt 50. évre kibérlő részvény-társulat által még nagyobb virágzásra emeltethetik egy maga is megérdemel­né,hogy egy arra vezető vaspálya által friss lendü­letet nyerjen.Mihez csak még azt jegyezzük meg, hogy vonalunk közelében fekszik a kitűnő gyógy­hatású vizéről ismeretes s világ hirűvé érdemes c i­g­e­­­k a i (magyar) iblénytartalmu forrás, s a szerfelett látogatott, kies fekvésű, s több százezernyi befektetéssel a legnagyobb kénye­lemre berendezett, az állam tulajdonához tar­tozó k­r­y­n­i­c­a­i (lengyel) fürdő is, — mely utóbbi a bártfaival együtt a magyar és lengyel nemzet kölcsönös találkozási helyéül szolgál; s hogy a mi­veit nyugottal való közlekedés foly­tán az üzletforgalom is sokat nyerne, — a für­dőkbe szállított ezernyi vendégek száma pedig a személyszállításból eredő jövedelmet nem cse­kély mértékben szaporítaná. De közgazdász­ati tekintet­ben sem csekély jelentőségű ezen vidék ; ha vaspálya által köttetnék össze, úgy a Galicria s Lengyelország — valamint Oroszországgal való kereskedésnek nem csekély lendületet köl­csönözne, s szorgalmát oly czikkek előállítására fordíthatná, melyek a messze vidéken kere­settek. Ilyenek nevezetesen a Tisza vidékén oly any­­nyira keresett faedények s mindenféle faeszkö­zök u. m. hordók, dongák, targonczák, kádak s egyéb fanemüek; a milliónyi deszka, lécz, a melyek az e vidéken nagy számban létező fű­­­rész-malmok által szolgáltatnak; a részben in­nen messze vidékre elszállittatni szokott milli­árdnyi zsindely; asztalos, kerékgyártó, kádár­­mesterséghez szükségelt s egyéb műfajtalajkocz­­ka, fournir, hires agyagedények s egyéb kéz­műipari, később gyárivá változandó czikkek, melyek az itteni nagyszámú polgári osztályt fo­kozottabb tevékenységre serkentve, azt a keres­kedelemnek s közvagyonosodásnak nem csekély előnyére felsegítenék. Növeli e vasút jelentőségét: az eperjesi, bárt­­fai, zborói, krynicai, grybowi, zmigrodi, czies­­kowicei és tuchowi adókerületekben létező né­hány százezernyi holdterületű rengeteg őserdők­­beni építőfa, különösen az itteni páratlan hosz­­szúságú s a vaspályára nézve különös értékű fenyőszálak, a nagyrészt Oroszországba kivi­tetni szokott kosáráruk s tüzelőfa, továbbá a hamuzsir-­s faszénkereskedés, a bártfai, magyar­­islai, krynicai, az iblanytartalmú s egész Páris és Londonig is elszállitatni szokott cigelkai, továbbá: a viszovai, dubovai, hosszúréti s egyéb ásványvizek szállítása, a­mi egyedül véve is már néhány százezernyi mázsa terhet képez ; a Gorlicen s egész Tapoly völgyön való vászon-, kender- és lenkereskedés ; az e vidéki nagysze­rű szarvasmarha , juh-, sertés- s lókereskedés Galiczián keresztül Morvaországba, Ausztriába és Poroszlonba; faggyú-, bor-, gabona- s egyéb életneműek, liszt-, vaj-, zsír-, gyapjú-, marhabőr-, falu-,­dohány és sok más áruczikkekkel való ke­reskedés, valamint ezentúl egy állami sóraktárak Bártfán lett felállítása által — a sószállítás is. De vannak ezen a vidéken vas és üveggyárak, továbbá : egy-egy miklnyi területen is már nagyszámú pálinkaégetők, s szeszgyárak,melyek gyártmányaikat szintén nagy mennyiségben to­­vaszállítják; sőt vannak jelenségek arra nézve is, miszerint az említett vonal hosszában kőszén találtatik, — valamint innen nem messze Polya­­kócz és Sztebnyik mellett, s a belovezsai hatá­ron is felfedeztetett, — mi ezen vidéknek s igy a vaspályának is jövőt biztosit; s ezen iparág je­lenleg csak azért nem müveltetik, mivel a fa törzsön igen olcsó, — holott a fakereskedés is vaspálya által nagyszerű lendületet s kiszámít­­hatlan kiterjedést nyerhetne, mi sok millió má­­zsányi terhet eredményezne, — a mennyiben most is már a fa innen Breslau, Stettin, Brom­berg, Danzigba szállittatik, s általában az álta­lunk tervezett vonal az Észak-Németország, to­vábbá­­ a Dunafejedelemségek, Fiume­s Kon­­stantinápolylyal való kereskedést rendkívüli módon élénkítené, mint oly világvonal, mely azután a kereskedést Oroszországon keresztül Varsó-, Krakó-, Tarnow-, Bártfa- s Pesten át délnyugat felé a tengerhez vezetné. Végül azonban a nevezetesebb kereskedelmi czikkek közül megemlítenünk kell a kimerít­­hetlen petroleumforrásokat is, melyek az álta­lunk tervezett vaspálya-vonal közelében, s a ga­­licziai határszéltől Smitnyóig találtatnak, úgy, hogy egyetlen ily forrás — úgymint a zsigródi kerületben fekvő Polany melletti — évenkint százezernél több mázsát szolgáltat. Általában véve a kereskedési forgalom ezen a vonalon olyan, hogy a szállítási terhet napon­ta sok ezer mázsára lehet tenni, mely forgalom a vaspályalétesülés által tetemesen emelked­nék, miután már jelenleg is a Károly-Lajos vas­pályának tarnowi, debiczai, czarny és bogumi­­loviczei állomásain a Bártfa vidékbeli fuvaro­soktól évenkint több százezer mázsa tehernyi áruk felvétetni s tovaszállittatni szoktak. Eperjes-bártfa tarnowi vonalnak hadtani je­lentőségét pedig mutatja azon tény, hogy Bártfa mellett táborozott a magyar hadsereg is Dem­­binski s Lázár alatt 1849-ben, s erre vonult át akkori időben az osztrák csapatokon kívül az orosz hadsereg zöme is Konstantin nagyherczeg s hg. Paskiewitz tábornok alatt. „Teljes bizodalommal reméljük, ezek az emlék­irat zárszavai, miszerint a legközelebb történt felmérésből s közvetlen tapasztalatunkból ere­dő adatok figyelembevételével a remélhetőleg legközelebb felveendő második gácsországi vas­út iránti kérdésben a magas törvényhozás egy hozandó vasúti törvényc­ikk által az Eperjesi Tarnow-val Bártfán keresztül összekötendő vas­pálya kiépítését elhatározni, s a­mennyiben úgy Bártfa városa, mint az érdekelt szomszéd birto­kosok részint fa- s egyéb építő­anyagokban, részint pedig ingyen átengedendő földterületek­ben eddig tett kijelentéseik szerint — tetemes áldozatokra készek, — a kért vaspálya kiépíté­sét engedélyezni, s ekként ezen reánk nézve va­lódi életkérdésben a jogos és méltányos kivá­nalmaknak eleget tenni kegyes leend.“ A kolozsvár-kocsárdi vasút. E vonal eredetileg Kolozsvárról Torda felé volt tervezve, most azonban úgy értesül a „Kolosv. K.“ hogy Torda mellőzésével Apahida, Gyéres felé Kocsárdnak szándékoztatik vitetni,mintha ez utóbbi vonal rövidebb lenne s mivel Tordát sóbá­nyájáért külön szárnyvonallal lehet a fővonallal egybekapcsolni. Erre vonatkozólag a tordai vas­út érdekeltjei részéről következő felvilágosítás tétetik közzé. , A vasút fővonala Kolozsvárról Pata-Bózs-Tor­­da felé Székely Kocsárdra öt kilométerre (1/3 mértföld) rövidebb, mint Kolozsvár-Sz. Miklós- Apahida-Gyéres, Sz. Kocsárd, s így miután egy mértföld kiépítése 800.000 írtba kerül,­­ leg­alább az állam mértföldenkint ekkora tőkének biztosította 5 % kamatait, 500.000 forinttal ke­vesebb kamatbiztosítékot tartozik viselni. Megkíméltetik ezen felül nyolcz kilométer, az­az egy mértföld hosszú szárnyvonal kiépítése, mely megtakarít 800,000 iitot. De mekkora előnye a m. keleti vasút fővona­lának, ha az öt kilométerrel lesz rövidebb ? — ezt mindenki be fogja látni. Ezenkívül a kolozsvári szentmiklós-apahida­­gyéresi vonalnak azon része, mely Kolozsvárról a vízválasztón át alagúttal kiépítendő, s itt to­­vább nemcsak omlásos, de épen folyásban levő hegyek között csak 10—12 ölnyi mély bevágá­sok, 6—10 ölnyi magas töltésekkel kiépíthető , és igy vasút kiépítésére egyáltalán nem alkal­mas, — mert nem biztos, mely napon s órában fog lesülyedni, valamint nem biztos azon, ez ok­ból, a forgalomnak átadása után az emberi élet sem, — fentartási költségei is felettéb terhelők lennének. Ha a tordai sóbányák igénylik, hogy az ál­lam csak a sóért szárnyvonalat építtessen, — miután ezen só Kolozsvár II. Várad felé szállí­tandó ki a Királyhágón tuli részek szükségeinek fedezésére, — az állam érdekében megengedhe­tő e, hogy a helyett, miként ez egyenesen útnak indíttatnék, előbb még egy mértfölddel tovább Gyéresig elszállittasnék s onnan Torda háta me­­gett ismét vissza, — s ekkor is még Apahidig le s igy minden egyes mázsa három mértfölddel hosszabb vonalon hurczoltassék s ennek szállítá­si árával drágábban juthatna hozzá a magyar királyság minden lakója. Elkerült etnék a 10,000-nyi népességű Torda városa, mely a kir. dágón tuli városok között bizonyára ötödik vagy hatodik, melynek igen nagy vidéke van,­­ ipara, kereskedelme tekin­télyes, s fejleszthető és mely a megye központi állomása. Ezen tények, a legközelebbről eszközölt felül­vizsgálat alkalmával constatáltattak, megc­áfol­­hatlanok, s igazolva vannak a vállalkozók által készített tervekkel is. Sőt bár nem lehet teljesen megnyugtató a tordai vonal fölmérése, miután az tüzetes előmunkálat alá még soha sem véte­tett, bizonyos, hogy annak tüzetes előmunkála­tával, a vónal még a kimutatottnál is rövidebb teend. Nagyon is igaz az, miként a kormánynak, szent, legszigorúbb, elengedhetlen kötelessége az állam érdekeit tartani szem előtt. Épen az államnak itt csak röviden, pár főbb vonásban felsorolt érdekei követelik, hogy a keleti vasút Torda felé a rövidebb, olcsóbb s biztosabb vona­lon építessék ki, egy millió háromszázezer frttal olcsóbban, s hogy a sónak igazol­­atlanul 3 mér­földnél is hosszabb vonalon ok nélkül való szál­lítása elkerültessék,­­ az ipar, kereskedelem emeltessék az által, hogy egy oly népes, iparos, és kiváló fontosságú hely, mint Torda, vasúti fő­vonalba bevézetik. Ezek szerint, tehát világos, hogy az állam ér­dekeinek egyenes megsértése nélkül, a Kolozs­­vár-Sz.-Kocsárd közötti fővonalrész csak Torda felé építhető ki. Kiadási főbb tételek: Visszafizetett betételek 2.257,127 ft, I­.ölcsönök váltókra 623,728 ft, föld­birtokra 57,000 ft, házakra 460,800 ft. Magyar földhitelintézeti kölcsönre visszafizetés 300,000 ft.Különféle értékpapírok bevásárlására 597,212 ft. Teréz, József-ferenczvárosi fiókpénztárakhoz áttett készpénz 165,000 ft. összes kiadás : 4 500,380 ft. Készlet 1870. mart. 31. 232,679 ft. Főösszeg 4.733,060 ft. — József-ferenczvárosi­­fiók­­pénztárnál. Betételek 77,618 ft, vissza­fizetett betételek és folyó kamatok 153,489 ft. — A Francziaországban nagyon elterjedt „Phyllexera vastatrix-féle szőllő beteg­ség a szőllővesszőkkel más országba is átültet­hető lévén, s miután Franaziaországból Magyar és Erdély országba ez idén több szőllővészőt hoz­tak be , ennélfogva az országos gazdászati egye­sület figyelmezteti az illetőket, hogy e betegség dohánylé alkalmazása által elhárítható. E czél­­ból legegyszerűbb eljárás az, hogy az ily szőlő­vessző ültetéskor dohánylevéllel megnedvesitett földdel iszapoltatik be. — A terézvárosi fiókpénztár­nál: Betételek 463,706 ft, visszafizetett beté­telek és folyó kamatok 317,855 ft. — A jászkerületi népbank és taka­rékpénztár múlt évi kimutatása szerint az ösz­­szes bevétel 260,022 ft, a pénztári maradvány 1868 évről 2121 ft, 1869 végén 1005 ft. A törzs­betét 17,222, a takarékpénztári betét 109,515, a kihelyezett kölcsön 170,135, v­sszafizetett tak.­betét 83,013. Az évi jövedelem 2020. A mérleg főösszege 110,889 ft.­­ A pécsi takarékpénztár múlt hó végén tartott közgyűlésén előterjesztett jelen­tésből kitűnik, hogy az intézet a pénzválság da­czára progressive emelkedett. Az évi forgalom 3,108,460 ftra ment s a molt évi forgalmat mintegy 650000 fttal haladta meg. A tiszta jö­vedelem 36,630 ftot tesz, a tartalék és nyugdíj­alap számára tett leírásokkal, valamint jutalé­kok levonásával fenmaradó 16,500 írtból egy­­egy részvényre 55 ft osztalék esik. A takarék­­pénztár elnökéül nagy szótöbbséggel Jeszensz­­ki Ferencz választatott meg. Közgazdasági vegyes.­ ­ A temesvári gazdagyűlési és kiállítási választmány gyű­lést tartott f. hó 7-én, melyen az ügy előmozdí­tására szolgáló teendők felett folyt a tanácsko­zás. A komoly érdeklődéssel folyt vita a követ­kező határozatokat eredményezte. A mezőgazda­­sági és iparos kiállítás sept. hó második felében nyittatik­ meg és egy hónapig fog tartani. Ezzel egyidejűleg tartatik meg az első magy. mezőgaz­dasági országos gyűlés. E határozatok nem csak azon egyesületekkel közlendők, melyek ez ügy iránt ez ideig érdeklődést tanúsítottak, hanem minden a magyar koronához tartozó municipi­­ummal, gazdasági egylettel, iparkamarával, borászati és iparegylettel is. Egyúttal kérvény határoztatott intéztetni a magyar közgazdasági minisztériumhoz,hogy ez az országos kiállítást és congressust a maga részéről is támogassa. To­vábbá három bizottság választatott és pe­dig első a kiállítási programm és congres­­susi tárgyrend megállapítására, ennek tag­jai Schlosser K. elnök, Stoits Sándor, Molnár, Strasser Albert, Rubriczius, Grünbaum L. és Prepeliczay Gyula, a második a pénzügyi bizottság, tagjai Schák Fülöp elnök, Varga F. Tedeschi Lambert, Blau Manó, Gotthilf Ede, Lazarovits István és F. K., a harmadik a technikai bizottság,tagjai: Forgách Jakab elnök, Fricke H. az államvasút képviselője, Czeppek, Petrovits, Diamant D. és dr. Bécsi Gedeon. Végül jegyz­őkönyvileg kimondatott, hogy a bizottság nevében nyilatkozatot egy tag nem adhat.­­ A pesti hazai első takarék­­pénztár mart. havi kimutatása, bevételi főbb tételek, betételek: 1874364 ft, visszafiz. váltók 742107 ft, hitelintézetektől visszavett tőke és kamat 101736, teréz-, józsef-ferenczvárosi fiók­pénztáraktól átvett készpénz 235000, magyar földhitelintézeti kölcsönre 200000, értékpapír eladásából befolyt 1.144894, összes bevétel 4.499710. Készpénzmaradvány 1870. febr. 28. 233339 ft. Főösszeg 4.733069 ft. A „BON“ magánízerligt­myef, BÉC8, apr. 7. Az urak­ házának mai ülésében, a budget­ pizták folyamában Schmerling a kö­vetkező indítványt tette: Minthogy az urak­­háza a trón beszédre adott feliratában kifejezett alapelvekhez ragaszkodik,­­ ezennel kinyilat­koztatja, hogy egyedül a saját feladatát helye­sen felfogni képes oly kormányt ismer el, mely midőn az alkotmányhoz ragaszkodik, egyszers­mind a központi hatalom fel­en irányzott min­den törekvések ellen erélyesen fellépni is képes. Auersperg Antal pártolja ezen indítványt; beszédében megtámadja Beust grófnak a politi­kába való törvénytelen beavatkozását. Szónok azt mondja, hogy az ausztriai nép szükségletei­nek felismeréséhez ausztriai szív kívántatik. — Gróf Kueffstein azt véli, hogy az indítvány bi­zalmatlansági szavazatot foglal magában a még nem is ismert jövő minisztérium iránt, a míg másrészről meg a korona előjogaiba avat­kozik. Lichtenfels vázolja a nemzetiségi képviselők jogosulatlan követeléseit, másrészt elveti a kor­mánynak túl­ nagy engedékenységét a lengyelek irányában. — Rechberg czélszerűtlennek tartja az indítványt; Jablonowski sem fogadhatja azt el, mivel a császárhoz intézett feliratra vonat­kozik. A Schmerling és Rechberg közti ismételt vita után Kueffstein napirendet indítványoz, mely — daczára, hogy 16 szavazattal pártolta­tok — mégis elvehetett, és az indítvány túlnyo­mó többséggel elfogadtatott. A vita folytán gr. Hoyos azt indítványozá, hogy a határozati javaslat titkos ülésben tár­­gyaltassék, mely indítvány azonban elvettetett és a budget tárgyalása kezdetett meg. BÉCS, ápr. 7. A kir. tanács alsóháza egyhan­gúlag elfogadta a császárhoz intézendő felira­tot. A miniszterek nem szavaztak. A felirat ellen csak Kotz Keresztély, Andriewitz és Prokopo­­witz szavazott. A felirat sajnálja, hogy több képviselő-csoportulat elhagyá a bíród, tanácsot; hangsúlyozza a birodalom eszméjét, melyhez a felirat alapelvei szerint ragaszkodni kell. A felirat végül kinyilatkoztatja, hogy a netalán létesíteni szándékolt foederalismus nem találna pártolásra. BÉCS, apr. 7 A birod. tanács alsóháza a de­­legatióba következőket választá : Banhaus, Herbst, Schier, Kardasch, Plener, Neumann, Theumer , Daubeck , Streerawitz , Lapenna, Weichs, Figuly, Dienstl, Giskra, Kuranda, Loh­­ninger, Schlegl, Gschnitzer, Lax, Marghezi, Hor­muzaki, Mandelblüh , Zaillner , Vanderstrass, Hopfen, Demel, Leonardi, Prato és Froschauer Galczia és Istria nincsenek képviselve. Gali­­cziánál megjegyzi az elnök: Galicziának a de­­legatióban nem­ képviseltetése az ott hozandó határozatok jogi álladékán nem változtathat semmit. KARLSRUHE, apr. 7. A nagyherczeg zárbe­­széde — melyet az országgyűlés bezárása al­kalmával mondott — felsorolja a fejlődő tör­vényeket, s hangsúlyozza Németország nemzeti egyesülését, mint a legfőbb czél törekvését. BÉCS, april 7. (Estibörze.) Hitelre, 262.70. Éje?,, vasút 2230.— Államvasut 394.'/j. 1860-fes sorsj. 97.40. 1864-ki sorsj. 121.40. Napoleondi' t 9 88.12. Adómentes kölcsön —.—. Lombardi vasút 227.10. Magyar hi­tel rés­zv. 89. '/a. Fr. Jó­zsef v. —.—. Pécsi v.—.—. Franco-Asagaran —.—.Alföldi v. —. i zálogkötés. —.—.Tram­way 208.V«. Anglo Austrian 323.75. Galieziti vasút 241.—. Franco 116.V«* Népbank 83.*/2 Bécsi bank - .—. Építés­bank —.—. Észak­keleti —.—. V 7 I e t. Pest, apr. 7. Piaczunkon a kedvező hangu­lat változatlanul fentartja magát. Jeles búzára nagy tudakozódás volt s pár krajczárral meg­javult. A többi szemes életre nézve változatlan maradt az üzlet. Eladások: Búza: 600 vm. 87% fns 5 ft 50 kr, 1800 vm. 87 fns 5 ft 50 kr, 500 vm. 5 ft 45 kr, 300 vm. 5 ft 40 kr, 1500 vm. 86 y2 fns 5 ft 43 12 kr, 500 vm. 5 ft 35 kr, 800 vm. 86 fns 5 ft 32 V* kr, 600 vm. 5 ft 30 kr, 1200 vm. 85 y2 fns 5 ft 25 kr, 500 vm. 85 fns 5 ft 17 y2 kr, 300 vm. 5 ft 15 kr, 600 vm. rozsos 4 ft 85 kr, 900 vm. 84*/2 fns 4 ft 80 kr, mindez 3 havi fizetésre. R 0 z s, 1000 vm. 78—80 fns 3 ft 30 kr, 500 vm. Monorba átviteli 3 ft. Za b, 1000 vm. 45—50 fns 2 ft 22 Vs kr, 500 vm. 2 ft 15 kr K u k 0 r i­s­­z a 1200 vm. bánsági 3 ft 10 kr, 5000 vm. május—június átviteli 3 ft. — Az értéktőzsdén eladatott: pesti közúti III. kib. 347, terézv. ipsrbank 30—32.50, fővárosi tak. p. 136.50 - 137, újpesti tak. 41.50 Concordia malom 420, első budapesti, m. 420, Flora gyertya 122, Gschwindt gyár 163, m. Lloyd 111—112, 1 m. szeszf. 370, 5V26/6­08 jelzálogbank 7. 1. 97.50. Hivatalos értesítések kivonata: A „B. K.“ból. Árverések. Rovetko községházánál máj. 2. r. 9. ó. ingatlan.Promontor községházánál ápr. 25 d. u. 5 ó. ingatlan. Hidegkút községházánál máj. 2. d. e. 9 ó. 1512 ftra becsült nemesi bir­tok. Kecskemét városházánál ápr. 22 d. e. 9 ó. 2904 ft értékű ingatlan. N. Sáp községházánál máj. 6 d. e. 10 ó. zsellérház. Csanádon ápr. 30 d. e. 9 ó- 9445 ft értékű ingatlan. Kovaszint köz­ségházánál máj. 9 d. e. 10 6. 410 ft értékű in­gatlan. Pályázatok a kiskőrösi adóhivatal­nál segédtiszti, a debreczeni pénzű, igazg. iroda­gyakornoki, a pécsi p. U. igazg.-nál segédtiszti, a pozsonyi pénzügyi­. ellenőri, a pozsonyi jő­­gymassiumnál philologiai tanári állomás. Czégbejegyzések: A pesti váltó tvszéknél Sík József mézeskalácsos, Schestauber Tamás ácsmester, Friedenstein H. és Gompert N. L. bizományi üzlet. A nagyszentmiklósi taka­rékpénztár, alaptőkéje 60000 ft 600 db 100 ftos részvényben, czim vezetők Buócz János,­ Jakab Isidor és Brandl Ferencz. Magyar­ állami vasút Pest—Salgó-Xurjin. Pestről Ind. 7 ó. SO p.r.l0 ó.SS p.éj.9 ó. 56 p.d.e. Kőbánya „ 7 ó. 36 p.„ 10 ó.14 p.„ 10­­­.07 p. „ Gödöllő „ 8 ó. 30 p.„ 12 ó.26 p.„ 11 ó.­12 p. „ Hatvan „ 9 ó.50 p.„ 20.43 —p.„ 1 ó.lőp.d. u. S.Tarján érk. 11 ó. 20 p.„ 56. 32 p. „ 3 ó. SO p.r. S.­Tarján—Pest. S..Tarján Ind.l0 ó.47 p.d.e.l0ó.20 p.éj.ló.l2p.du. Hatvan „ ló.l6p.d.u.ló. 28 p.és. 8 ó.48 p. „ Gödöllő „ 26.06 p. „ 86. 06 p. „ 5.ó.l6 p. „ Kőbánya ,, 26.59 p. ,­ 46.52 p. ,, fió. 40 p. ,, Pestre érkezés 36.04 p. ,, 56.—p. ,, 66 48 p. é. Hatvan—Hunkolcz, Hatvanból ind. 9­6. 40 p.d.e. 2­6. 23 p. é. Vámos-Györk „ 10­6. 31 p. „ 3 6. 19 p. „­­Füzes-Abony „ 12 6. — p.d.u.4 6. 09 p.„ Miskolczra érk. 2 6. — p. d.u.7 é. 25 p. r. Miskolci—Hatvan. Miskolczról ind. 8 6. 15 p. r. 8 6. — p. e. Füzes-Abony „ 10 6.10 p.d.e. 10 6. 40 p. ér. Vámos-Györk „ 11 6. 39 p. „ 12 e. 22 p. ,­ Hatvanba érk. 12 6. 25 p. „ 1 6.08 p. „ Vámos-Györk-Gyöngyös. Vámos-Györk ind. 11 6 44 p. d. e. 3. ó. 29. r. Gyöngyös érk. 12 ó. 19. d. e. 4­ ó. 04 p. r. Gyöngyös-Vámos-Györk. Gyöngyös ind 9 ó. 47. p. 11 ó. d.e. 13 p. éj. Vámos-Györk 10 ó. 16 p. 12 ó. d.e. 2 p. éj. Zágráb — Zákány. gráb ind. 7 ó. 25 p. reg. 9 ó. 02 p. este. kány érk.11 ó. 22 p. d.e. 26. 19 p. d. u. Zákány—Zágráb. Zákány ind. 3­6. 35 p. r. 7 22 p. d. u. Zágráb érk. 7­6. 32 p.d.u.12­6. 89 p. este. Alföld-fiumei pálya. Szeged—Zombor. Zom­bor—Szeged.­­Szeged ind. 26.45 p.d.u. Sombor ind. 76.48 p.r. Szabadka „ 46.41 p. „ Szabadka „ 106.12 p.r.­­ Zombor érk. 66.45 p. est. Szeged érk. 12 ó.40 p.d. Tiszai vasút. Bécs— Fest— Kassa. Bécsből n­­ d. 8 ó. — p. est. 7 6. 30 p. reg. Pest ,, 6 6. 34 p. reg. 6 6. 18 p. est. Czegléd ,, 9 6. 89 p. „ 8 6. p. ,, Szolnok ,, 10 6. 37 p. „ 9 6. 8 p. éjj. j P.-Ladány „ 1 6. 13 p. d.n. 12 ó. 21 p. „ 'Debreczen,, 3 6. 5 p. 2 6. 80 p. reg. M Nyiregyh. „ 4 e. 83 p. „ 4 ó. 24 p. „­­Tokaj ,, 5­6. 81 p. est. 5­6. 50 p. „ Miskolcz „ 76.24 p.e.8 é.20 p.d.e.2.45.d.n. Kassa érk. 96.56 p.e.­26.35 p.d.u.5.36. „ Kassa -Pest - Bécs, Kassáról ind. 56.21 p.reg.106.15 p. d.b.3.28.d.n. Miskolcz Tokaj „ Nyíregyház „ Debreczen „ P.-Ladány „ Szolnok­­ 7ó.55p.r.2ó. 56 p. d.u.7.11.e.ér. 9 6. 37 p. 10 6. 39 p. „ 12 6. 19 p. d.u. 1 i. 57 p. „ 4 6. 89 p. „ 5 6. 27 p. est. 7 6. 8p. „ 9 6. 54 p. éji. 12 ó. 57 p. „ 4 6 16 p. reg Közlekedés. érk. 5 6. 33 p._ est. 5 6. 85 p. reg. „ 8 6. 40 p. * 8 6. 40 p. 8 B 6 6. 15 p. reg. 6 6. 42 p. est. Bécs—Pest—Arad. Ind. 8 ó. — p. est. 7 6. 30 p. reg. „ 8 6. 80 p. reg. 5 ó. 18 p. est. ,, 9 ó. 24 p. „ 8 ó. 10 p. „ „ 10 6. 16 p.d.e.9 ó. 47 p. éjj. „ 11 ó. 29 p. „ 11 ó. 40 p. ,, ,, 1 ó. 9 p.d.u.2 ó. 36 p. reg. érk. 2 ó. 52 p. „ 5 ó. 11 p. „ Arad—Pest—Bécs, ind. 12 ó. 26 p. d. u. 8 ó. 47 p. est . 2 ó. 7 p. d. u. 11 ó. 23 p. éj. , 8 ó. 43 p. a 2 ó. 15 p. „ 5 ó. — p. „ 4 ó. 31 p. reg. 5 ó. 48 p. est. 5 ó. 50 p. „ 8 ó. 40 p. „ 8 ó. 40 p. „ , 6. 6 18 p. reg. 6 ó. 42 p. est Bécs—Pest—N­agy- V­árad. ind. 8 ó. — p. est. 7 ó. 30p r. „ 6 ó. 34 p. reg. 5 ó. 18p.e. „ 9 ó. 39 p. „ 8 ó. —p „ 2 ó. 7 p. d. u. 1­1 ó. 40p.e. 3 ó. 7 p. „ 2 ó. 17p. r. 4 ó. 15 p. j.13 4 ó. 8p. „ Nagy-Várad—Pest-Bécs. Nagy-Várad ind. 11 ó. — p. d. e. 8 ó. 12p. e. B.-Újfalu „ 12 ó. — p. „ 9 ó. 50p. ,, P.-Ladány érk. 12 ó. 55 p. d. u. 11 ó. 15p.e. Czegléd „ 5 ó. 43 p. este. 5 ó. 19p. r. Pest „ 8 ó. 40 p. „ 8 ó. 40p. „ Bécs „ 6 ó. 18 p. reg. 6 p. 42p.e. Mohács—Barcs—Zákány, Mohács ind. 2 ó. 40 p. r. 5 ó. — p. d. u. Pécs „ 5 ó. 40 p. d. e. 9 ó. — p. e. Barcs „ 8 ó. 40 p. „ 11 ó. 50 p. és. Zákány érk. 11 ó. 29 p. d. e. 2 ó. 49 p. r. Zákány—Barcs—Mohács. Zákány ind. 5 ó. 55 p. r 3 ó. 30 p. d. u. Barcs B 8 ó. 80 p. r. 6 ó 5 p. est. Pécs „ 11 ó. 82 d.e 8 ó. 52 p. Mohács érk. 2 ó. 40 p.du. 12 ó. — p. éj. Osztrák­ állam­vasút. (Gyorsvonat.) Pest—Bécs Bécs—Pest. naponk. 7 ó. 29 p. r. nap 2 ó. 89 p. d. u. érk.Bécsbeló. 57 p. d. érk Pestre 9 ó. 25 p. e. Pest—Báziás Báziás—Pest hétf. és pánt. 9 ó. péntek és hétfő 6. ó. 54 p. est. érk. Bá- 3­5 p. est érk. Pestre ziásba kedd és szomb szombaton és kedd. 9 ó. 89. p. estv. 7 ó. 1 p. r. Bécs—Báziás személyv. Bécs ind.7 ó. 30 p reg. 8 ó. est. — p d. u. Pozsony,, 10 ó 8 p. d. e. 10 ó. 54 p. este. É.­Ujvár, 1 ó. 5 p d. u. 1. ó. 59 p. reg. Pest érk. 4 ó. 32 p. d. u. 5 ó. 48 p. este. Pest ind. 5 ó. 45 p.d.u.7 ó. 3 p.r. 23 ó. 8 p. r. Czegléd ind. 8 ó. 33 p. est. 10 ó.­­ d. e. Szeged ,, 12 ó. 32 p. és. 2 ó. 6 p. d. u. Temesvár ,, 5 ó. 24 p. reg. 5 ó. 31 p. est. Báziás érk. 8 ó. 45 p. d. e.________ fiáziÁB—Bécs. |N Báziás induló ó. 35 p. este. Temesvár „ 10 ó. 43 p. éj. 7 ó. 85 p. r. I Szeged „ 2 ó. 83 p. r. 12 ó. 40 p. d.u.1 Czegléd ind. 6 ó.40 p.r.5 ó.4 p.d.u.6 ó.13 p.e.' Pestre érk. 9.6­5 p. d.e. 7.ó.34 p.e.8 ó.30 p.e.' Pestről ind. 9 ó.50 p. de. 9 ó. 25 p. e.­­ E.­Ujvár „ 1 ó. 53 p. du. 1 ó. 13 p. éj.­­ Pozsony ,, 4 ó. 42 p.du. 4 ó. 29 p.r.6 ó.53 p.r.­ Bécsbe érk. 66.39 p.r.6 ó. 14 p.r. 9 ó. 55.p.r. Első erdélyi vasut. Arad—Károly- Károly fehérvár­fehérvár Arad. Arad ind. 6 ó. 12 p. r.Károly in. 4 6.41 p.r . Radna „ 7 6. 24 p. r.Alvincz „ 5 6. 12 p.*1 Sobors„ 9 6. 9 p. de Szászv. „ 6 6. 7 p.„ Illye „ 10 6. 27 p. „Déva „ 7 6. 7 p.„ Déva „ 11 6. 16 p. „Illye „ 8 6. 53 p.„ Szászv.„ 12 6. 21 p.d.Sobors­ „ 9 6. 12 p.d.­ Alvincz„ 1 6. 25 p.d.Radna „ 10 6. 47 p.„ Károlyfeh. 16. 45 p. „ Arad „ 11 6. 60 p. A személyvonatok a tiszai pályá­hoz Aradnál közvetlenül csatlakoznak. Déli vasút: Buda—Kanizsa—Triest Budáról Ind. 96.10 p.est. 76.—p.r. Fehérvár 11ó.49 p.est. 96.15 p.r. Kanizsa 46.45 p.r. 2 ó.16p.d.u. Pragerhof 96. 1 p. d.e. 9 6. 35 p. este. Steinbrück 12­6. — p. d. 12­6. 9 p. Triest érk. 8­6. 15 p. e. 8 6. 20 p. r. Triest—Kanizsa —Buda, Triestről ind. 7­6. 10 p.r. 7 6. — p. e. Steinbrück ,, 3 6. 50 p. du. 3 6. 14 p.éj. Pragerhof Ind. 7 6. — p. est.9 6.30 p.d.e.1 Kanizsa „ 10 6. 57 p. éj. 1 6. 22 p.d.u.­ Székesfehérv.,, 3 6. 45 p éj. 56. 55 p.d.u. Budára érk. 5 6.49 p. r. 7 6. 58 p. e.' Buda—Kanizsa—Soprony—Bécs. Buda ind. 106.— p.d.e. 96­­0 p.e.1 7 6.— p.r.* Kanizsa „ lló.20p. e. 56.­­ p.r. 2ó.2p.r.! Kővár „ 3ó.l6p. e. 3ó.88p.r. 6ó.35p.e. Soprony ., 5ó.40p. e. 10ó.56p.r. 46.15p.du.­ Bécsbe érk.9ó.20p.d.e. 2ó.24p. du. 8ó.lp.e.1 Bécs—Sopron - Kanizsa—Buda. Bécsből ind.7ó.l0p.r.lló.30p.d.e.5ó.80p.du. Sopron n 8ó.l8p.r. 66. llp.du.lló.57p.e.; Kővár „ 12ó.42p.du.l0ó.l8p.o 4ó.l0p. r.­ Kanizsa „ ló.22p. „ 10ó.57p.e. 6ó.—p. r. Budára érk. 7ó.58p. e. 56.49p. r.4ó.46p.du. Buda - Székesfehérvár—Bécs, Budáról ind. 7­6. — p. r. 96.31p. e. Sz.-Fehérv. „ 10­6. — p. r. 126.15p. é­. Uj-Szőny ,, 2­6. 25 p.du. 86.37p. r. Bécsbe érk. 8 6. 2 p. e. 86.44 p. r. Bécs—Székesfehérvár—Buda, Bécsből ind. 7 6. 42 p. r. 5 6. 5 p.e. Uj-Szőny „ 2 ó. 15 p. r. 11 ó.­15 p.e.1 Sz.-Fehérv. ,, 5 6. 55 p.du. 3 6. 45 p.r. Budára ___érk. 7 ó. 58 p.du. 5 6 49 p.r.­ Czegléd Pest Bécs Bécsből Pest Czegléd Szolnok M.-Tur Csaba Arad Ara­d Csaba M. -Tur „ Szolnok n Czegléd érk. Pest „ Bécs Bécsről Pestről Czegléd ,, P.-Ladány ,, B.-Újfalu „ N. -Várad érk. ” ¥i®4Uás. April 7 Pesten „ Pozsonyban 6 Máramaros-Szigeten „ Szathmáron . „ Tokajban Szolnokon . 7 6 Aradon . . 7' 4*­0 fölött időjárás a Nagybecskereken . V 5' 6' 8" száraz „ Bezdánban . . 7' 1“ 5' 0" „ „ Verbászon . . 6' 7' V­I“ . , 6­ Orsován . . 11' 6* 3' 0* , 7 Eszéken . 6' 9* 7' 2" „ 6 Sziszeken . . 14' 6' 7' 4" , , Millonviczon . . 14 6' 17' 8" ,_________„ Zimonyban___■ 14' 6* A bécsi börze távirata april. 7. 5% metalliques 60.75 Hitelint. részv. 262.60 Nemzeti kölcsön 70.— London . . 123.90 1860-ki sorsj. 99.40 Ezüst . . . 120.75 Bankrészvény 722.— Arany . . 5.85— Felelős ezerfe. e. kiadó tulajd. JÚMJUL MéR' «A «JMS»» ■ M YN­iT-TER. i 353 A legelegánsabb i—* f­érfi és gyermek disz és atszóru­hák Magyarország 3 legnagyobb férfi­ruharaktárában JiRÜNBAUM és WEINER Pesten magyar bír. udvari szabók. I. Deák­ téren az evang. templom átellenében. II. Hatvani utcsa és országút szögletén, a Zrínyi kávéház átellenében. III. A régi színházépületben a „M. kir.“ czimzett szálloda átellenében. 300 1­­* Felkérjük az olvasókat, miszerint Cohn Lá­zár Sámson hamburgi bankházának e la­pok mai száma hirdetései közt foglalt szerencse ajánlmányait figyelemmel olvassa. Ott valódi államsorsjegy­ekről van szó, melyek húzása s nyereménye az állam által van biztosítva, s melyek mindenfelül a legélén­kebb keresletnek örvendenek. E vállalat teljes bizalmat érdemel, miután nevezett ház, „Is­ten áldása Colnnál,“ a kifizetett nyeremények milliói által mindenütt ismeretes. Pesti áru és értéktőzsde ápril 7-én. Arad ker. bank . . Athenaeum könyvny. zugligeti építő ts,­ipite-anyag . . . Draschefele téglagyár Erzsébet, gőzm. . . Ganz gyár .... Üveggyár .... Nagyváradi ker. bank Termény Búza bánsági tiszai pesti „ fehérmegyei bácskai 1 font­­­­nyi Ár vám­­mázsánként font­nyi Ár vám­­mázsánként 86 4.40—4.55 84 4.65—4.75 85 4 85—4.95 86 5.10—5.20 87 5.25—5.35 88 5.40—5.50 83 4.50—4.65 84 4.75—4.85 85 4.95—5.05 86 5.15—5.25 87 5.80—5.40 88 5.45—5.50 83 4 50—4.65 84 4.75-4.85 85 495—5.05 86 5.15—5.25 87 5.30—5.40 88 5.45—5.50 83 4.50—4.65 84 4.75-4.85 85 4.95—5.05 86 5.15—5.25 87 5.30—5.40 88 5.45—5.50 83 4.40—4.55 84 4.65—4.75 85 4.85—4.95 86 5.10—5 20 Termény font­nyi piaczi szokás Rozs.................... Árba malátának ,, etetésra . Zab.................... Kukoricza. . . Bab.................... Köles .... Repcze káposztás „ bánsági . | 80 | 72 ! 72 | 50 ! mérő 3.20—3.30 2.40—2.70 2.25— 2.35 2.25— 2.35 2.80—2.85 75 | 7.70—7.75 75 1 7.37— .— Gyártmány Dara . . . 0. királyliszte 2. láng forin­nyi 78/79 68/70­­66/68 44/48 85 80 Ár vám­­mázsánként 3.55—3.65 2.92—3.30 2.30—2.90 4.05—4.15 3.-----3.06­­ frt. kr. 4. zsemleliszt.................... frt. 11 kr. 60 1 16 20 5. tészta ...................... 10 60­­ 15 60 6. té­szta „....................8 60 1 14 60 7. kenyér ,. . . . . .7 60 14 20 8. kenyér „....................8 60­­ 12 60 9. korpa „....................8 20 Értékpapírt Si « s AdvaTartva Magyar vasúti kölcsön._ 10850 10875 Bordézs. megv. köt .— 71— Első magyar biztosító ta. 815 635 638 Haza életbiztositóbank. 150 134 136 Pannónia viszonbiztositó 210 246 247 Pesli biztositó . . . 300 200 •205 Unió biztositó . . • 300 245 250 Nemzeti biztositó . . 80— — 1Pócsbarcai vasút . . . 200 178 179 Pesti közúti I. és II. k. . 206 407 4­9 „ ., HL kib. 200 346 347 Budai ,, ,, 200 216 ülü Alföld fiumei v. . . . 200 17850 17450 Észak-keleti , ... 200 165 17550 Magyar-keleti,, . . . 80 9550 96— Budai hegyi v. . . . 100 9350 94 Angol-magyar­ bank . . .. 8 99 100 Első bank. ker. és iparb.— — — Magyar általános hitelb. 80 9025 9­­76 Franczia magyar bank 60 5760 38— Magyar jelzálogbank . 50— — Pozsonyi ker. bank 100— —­­ iparbank . . 200— — 10 Pesti népbank . . 50 42— 42 Budai keresk. bank 200 200 2­12 Pesti keresk. bank . . 500 674 672 ,, iparbank . . . 200 405 415 Debreczeni ker. bank . 80— — Temesv. ker. és jelz. b. 80— — Első erdélyi bank . . 200— — Szerb bank ideig, jegy Óbudai takarékpénztár. 12 40­­4 185 140 Fer. és Józsefv. tak. p. 40 30 3950 Gödöllői „ 40— — Terézv. iparbank . . 30 3223 33 Pesti takarékpénztár . 033025—804') Budapesti fővár. takp. 100 13650 13750 Terézvárosi takarékp. . 30 3450 35 Kőbányai takarékp. 40 41 42 Értékpapír Adva Tartva Értékpapír 53 ép a és 150 Adva Tartva újpesti takarékpénztár Árpád gőzmalom Aradi gőzmalom Blumfele gőzmalom Concordia gőzmalom Borsodmiskolczi gőzm. Király gőzmalom Lujza gőzmalom­­ , Molnárok és pékek gőzm Szarvasi gőzmalom Szegedi gőzmalom . Temesvári gőzmalom Unió gőzmalom . . Victoria gőzmalom . Hengermalom . . . Első budap. gőzmalom Budai gyártelep . . Felsőmagy. gőzmalom Pannónia gőzmalom 1 fő magy. serfőzde .­n­ • Sertéshizlaló . . . Deutsch-féle könyvny. Pesti könyvnyomda Első magy. gőzh. Első magy. hordógy. Flora szappangyár . Gschwindt-féle gyár Kereskedelmi épület Gyáratott fonálgyár Budapesti lánczhid . Első magy. bőrgyár Országos gőzhajózás Magy. Lloyd gőzh. . Losonczi gyapjugy. 30 31 31 60 Mátrai bux..................... 2108 40 42 43 0 etl- féle p­é­nztárgyár . 200— 500 298 300 Első magy. petróleum . 200— 500— Gyógysz. és vegy. int.. .525— 500 235 240 Pozsonyi papírgyár . . 200— 500 420 426 Rima-Murányi bánya . 2004800 500— — Salgótarjáni kőszén.. .700 12­50 500 360 36­0 Pestfiumei­ hajógy. . 2001105 500Hl 142 Só­da- és vegygyár . . 610­ 260 160 — 165 Spediumgyár . . . . 200 300— — Első magy. szeszfin. 200 36­5 200— — Első újpesti szeszfin. . 200 3 60 120— — Alagút .......................... 200 91 500 385 290 Magy sverczi gyár . . 200— 500 300 205 Zarzetzky-féle gyász. . —1— 300 9 95 16­0 Sz.-Endrei téglavető 100— 500ál 5 420 Kőbányai téglavető . ..200— 500 04 65 Magy. zálogl. 5­/,°0 120 80 75 100— — Magy. 6°/0 járad . . 200— 20 695 700 Magy. jelzálogb.jelz.lev-500 78 59 Jopc670 675 Keresk. bank zálogl.­­500 93 25 500 *50 151 Lánczhid elsőbbség 100 91 50 200 152 154 Borsod-misk. mal. els. ~200— 200 146 148 Losonczi posztógyár 200— 200 214 215 Budapesti gő­­m. . . 200 140 200— — Pannónia gőzm. jelz. . 200 199 200 600 95 50 96 50 Értékek. 185 Csász. arany . . .— 6 84 200 124 124 Napoleond’or . . . •— 9 81 *64 165 Osztrák ezüst . . . .—121 4­15 Porosz pénztári jegy— 1 82 200 188 190 8 havi váltók. 62­ 680 685 Augsburg 3 d. u. ft. 102 50 200 115 120 M. Frankfurt .... 102 75 100 60 50 61 Hamburg 100 m. bank 91 200no Ili London 10 font st. . . 123 75 200— — Milano 100 livr. . . .— 2­0 18 60 Paris 100 frank . . . 49 10­8 50 13 108 310 370 92 91 88­­ 03 75 91 75 142 200 5 85 9 90 121 50 1 83 103 103 25 91 50 124 49 30 Ipari pari pari — — Ja*— Szálloda részvény­tára. a. 3­30 131 Magyar belga gépgyár­­a. 55 a. 145 150 Kukuricza kemény.­gy. f. 50 40 Magyar géptégla . . . a.— — — — Vaggon gyár .... a. 80— — — Győri keresk. bank.— — — Bécs-Pesti hajó vontató— — f. 142 143 Securitás ....................—470 475 Bécsi tramway . . .— 208.50— 135 140 Spiering-féle gyár . . p.— — Gyapjú mosó-gyár . .— — —315 •320 Sz.-endrei lak. pénztár.— — Gyufagyár.....................— — — — — Kőszénybánya társ­­a.— — Hunnia..........................— 126 * ' Temesvári közúti vasút f. Viktória ó­budai tégla . a. 60 85 209. 125

Next