A Hon, 1870. május (8. évfolyam, 99-123. szám)

1870-05-08 / 105. szám

I létidét ? Szavazzatok igennel. Akarjátok az ál­lamadósságot ? szavazatok igennel.Akarjátok a jólétet? Szavazzatok „igen“-nel. Ismerni akarjá­­tok-e erőfeszítéseinket, odaadásunkat? Szavaz­gatok „igen“-nel. I A központi bizottmány nevében, a I végrehajtó bizottmány. I _0 11 i v­­­e*r Dallozhoz a Moniteur Univer­­pel szerkesztőjéhez a következő levelet írta: Szerkesztő úr ! Ön kérdi a kormányt, hogy je­­lentse ki, hogy nem veti-e magát a reactioba azon ellenállási szomorú intézkedések által, me­lyekre kényszerítik ellenségei, a­kiket lecsila­ Lítani vélt példa nélkül kegyelmi és engesztelé-­ékenysége rendszabályai által. Olvassa el a la­kokból a tegnap Páriában tartott egyik nyil­vános gyűlés leirását.Van-e Európában egyetlen­­ország, melyben egy kormány ellen el lehessen­­mondani azt, mit 8 nap óta mondanak a császár kormányáról Egyébiránt ki beszél reactioról ? A kormány ezt mondá a népnek: Sem forrada­lom, sem reactio, hanem szabadság! Felelé-e valaki ezt : reactio ? Senki. De voltak, kik fe­lelék : forradalom. Ne aggódjék tehát a reac­tio miatt, melyet senki sem tanácsol. Aggódjék inkább azon forradalom miatt, mely hogy győz­zön, nem riad vissza egy eszköztől se. A sza­badság csak akkor lesz veszélyben, ha a nép hidegen fogadná a szabadelvű plebiscitumot. Ha - mint hiszem — nagy többséggel fogadja, a szabadság visszavonhatlanul meg van alapít­va a Napoleonok alatt. Fogadja stb. Emile Ollivier. Adakozások részletes kimutatása. A menházra. Sebők Imre 1864. sz. gyűjtő ivén adtak­ Sebők Imre 5, Göbel János 1, Göbel Jánosné 1, Sigray Pál 2, Szártóry, Dezső 1, Vezekényi Já­nos 1, Király János 1, Theindl Gyula 1, Ivá­nyos László 2, Ligetkuty J­nosné 5, Kiss Ignácz 2, Klimkó István 1, Tarczlovics Sándor 2, Ujhelyi Frigyes 1, Szőke Lajos 1, Németh A. 1, Pálmaffy István 5, Horváth Julia és leánya 3, Mikecz István 2, Zsömböry Györgyné 5, Gyura Adolf 5, Frivalszky Jánosné 1, Rá­­lik János 2, Kalla Jenő 1, Garay Dezső 1, írt. A baloldali kör 564. ivén adakoztak : Nemes Nagy András 1 f1, Nagykeszi Nagy Péter 30, Illés Péter 20, Lendik Gergely­ 30, Simony Gergely 10, Lengyel Salamon 20, özv. Vida Gábor­ 20, Lendik József 20, Nagy Vin­­cze 13, Szendi János 10, Szabó Zsigmond 20, Kiss Dániel 10, Kócsa Antal 30, Kiskeszi Nagy Péter 50, krajczárt Nagy Zsigmond 50, ns Nagy Károly 40, ns Bugár Mihály 40, ns Nagy Dániel 40, özv. Fűzi Péterné 20, ns Nagy István 50, ns Bugár Gergely 40, ns Vida Ger­gely 40, özv. Nagy Mihályné 50, Závori Sándor 40 kr, Csaba Farkas 1 ft 7 kr. Az Öcsödi demokrata kör­­ben adakoztak. Gáti Imre tanító 35, Pap László 1 f, Mészáros Dömötör 50 kr, Pap László öreg 20, Künn Lajos 10, Dezső Bálint 20, Szabó János biró 20, Korodi László 20, Dezső András 10, Mave Sándor 1. biró 10, Mónus Ferencz 10, Puleszky Mihály 10, Kiss János 5, Nagy Josef 10, B. Tóth János 10, Dezső Benedek 20, Kerekes Péter 5, Tóth János 10, Kis Ferencz 5, Józsa Imre 10, Marosi Be­nedek 10, Lasko Sándor 10, Tóth Mihály 20, Ke­rekes Istvá 10, Szilágyi László 10, Dezső Imre 10. A Csokonai polg. olvasókör gyűj­téséhez járultak: Szalóky Dániel 30, Oszlányi Márton 30, Balogh József 20, Hobosi József 10, Csorbits István 50, Horváth György 50, Tóth János 10, Kollát Mihály 10, Mustó Sándor 20, Fuchs Adolf 50, Spránszky Sándor 30, Molnár János 5, Szabó István 10, Csorbíts Antal 50, Gyura József, 10, Kálmán István 10, Fekete Erzsébet 10 krajczár, Horváth József 20 kraj. Kreister Zsidor 20, Knotz Kálmán 20, Lőry Már­kus 10, Kurutz Illés 10, Horváth Antal 20, Cser­­ti Mihály 10, Bacza János 10, Fü­löp Mihály 10, Barakonyi Kristóf 1 f1, Deszathy József 1, An­­drásovits 1, ismét egy valaki 10 kr, Szalay El. 10, ismét egy valaki 20, L­uszky Antal 1, Zanyi Ferencz G.10, Markus Lővy 30, ismét egyvalaki 20, Horváth György 30, Pottyondy Elek 50, Egy valaki 20, Steiner József 1 ft, Pettner Gy. 30 kr, Oszlányi Már­ton 30. A rittbergi olvasóegyletben adakoztak: Zolnay Dániel ref. félkész 1, Varga Hugó 1, Pohut István 1 ft, Kopp Ráfael 1, Klein Ármin 1, Gerzsényi Péter 1, Rosenthal Herman 1, Baja József 1, Jakob Piczul 1, Rosenthal An­tal 1 ft, Schrottmann Salamon 50 kr, Babella János 2, D. Nagy András 1, Czeglédi András 1, Nádasdi János 1, Sz. Kiss István 1, Pásti Ká­roly 1, Klein Jakab 1 ft, Bujdosó Mihály 40 kr, Csányi András 50 kr, Vaskor József 20 kr, Zs. Kiss Sándor 40 kr. A helybeli vegyes czéhtestü­­let 10 ftot, a segédek társulata 2 ftot. Daróczy Ferencz Ivén Csokolyan adtak: Darvay Dániel 5 ft, Fényes Lázár 5, Nagy János 1 ft 20 kr, Fényes Balázs 2, Darvay Ferencz 1, Bakos Ferencz 1 ft, Jákos János köz.­biró 40 kr, Jallódi Sándor 40, Gulássy Ambrus 50, Gabós János 30 kr, Mezei Jakab 1 ft, Id. Gulássy József 20 kr, Csentge György 30, Hor­váth Imre 1 ft Fényes Bálint 80 kr, Fényes Or­bán 50 kr, Simon Béni ref. esperes 2 ft, Oláh Sándor 30 kr, Tardy Dániel 40, Selmeczy Guszti 20, Soós Imre 50, Fényes Gábor 50 kr, Grósz József 1 ft, Gulássy Imre 1 ft 30 kr, egyvalaki 10 kr, Sajtos József 20, Győri János 20 kr, Dr. Aranyosi Alajosné 1 ft, Császár Miklós 2, Csá-­szár Albert 1, Oláh Zsigmond 1 ft, Bogdán Al­bert 50 kr. Dóczi Lajos Ivén Ajkán adtak: Széll Jó­zsef 1 ft, Kis János 20, Barcza Gedeon 40, Par­­ragh Lajos 50 kr, Biró József 1 ft, Dóczi Lajos 20, Bedenics Antal 10, Trsztyenszky Géza 20, Trsztyenszky Kálmán 30, Lázár Lázár 20, Neu­­hausz Ignácz 10, Steiner Mátyás 10, Janka Ist­ván 10, Kólin Márton 5, Balog Károly 10, Ró­zsás Dániel 10, Tóth Dániel 10, Már Simon 10, Kis Elek 20, Szilvágyi Károly 20, Markovics János 10, Dóczi Gábor 20, Szlota Antal 20, Gáty Lajos 40 kr. Döry János 506. sz. ivén adakoztak : Id. Blázy Lajos ev. lelkész 1 arany, ifj. Blázy Lajos 2, Schnd­l Károly Vadkerten 2, Sigray László 4, Kemény János 1, Lipcsey Mór 2, Sigray Miska 1, Paksy József 1, Paksy Etelka 1, Tóth Gábor 1, Tóth Mária 1 ft, Baranya Dóri 50 kr, Minapi 2, Gyapjú 1, Döry Andor 1 ft 50, dr. Schingo A. 5, egy valaki 5, Simoncsics Béla 5, egy valaki 1 db al., egy valaki 1, egy valaki 2, Döry János és családja összesen 3 ft. Ihász Márton ivén adakoztak: Ihász Márton 2 ft, Szévald Vilmos 5, Battlay Imre 2, Csorba Károly 2, Füller Sándor 2, Szévald Mi­hály 2, Ivánka Ödön 2, Csiky Lajos 2, Magyary Kálmán 2, Illés Károly 2 ft, Ihász Aladár 40 kr, Ihász Elemér 30, Ihász Gizella 30 kr. Landau­er Manó ivén adakoztak : Kom­­mer Blum Janka 2 ft, Matolay Gyuláné 1, Özv. Kajlinger Mihályné 1, Dr. Iszlai József 1, Ka­­rolin Braun 1, Büchler Janka Büchler 50 kr, C. Aides Kat. 1 ft, Landauer Manó 1, Landauer Theres 1, W. W. 1, Matolay Mária és Jolán 1, N. N. 50 kr, A fejér ló 1 ft, Maria 1, Baka 50 kr, Hamar 1 forint, Varigha 1, Ágoston Antal­­né 1 ts. Berecz Ferenc­ 476 évén adakoztak: Gulyás Pál 50, Stettner Sándor 50, Domonkos Lajos 20, Deuts Salamon 40, Lippe David 30, Wi­­ssperger Ign. 50, Deuis Jak. 20, Rosenfeld Ede 50 kr, Risko Fer. 1 ft, Rosenfeld Adolf 40 kr, Bernáth Ignác­ 2, Sveiger Gáspár 1 forint, Deutsch József 60, Nyitray Jakab 50, Straszer Mór 50, Medviczky József 50 kr, Schmidt M. Sal. 1, dr. Kalazsdy Mór 5 ft, Csécsi 50, Tre­­bitzer Sámuel 50 kr, Kékessy Kálmán 1, Berecz Ferencz 5 ft. A baloldali kör 571 évén ada­koztak : Brokes József Lak Szakáloson 10, Babics József 1, Amon József 1 , doctor Blumberger Simon 1, Ziegler Béla plébános 1, Hollósi Szabó János 1 f1, Rákotza Péter 20, Özvegy Balázsi Zsigmondné 20, Domios Deme­ter 30, Bajtsy János 20, Csere József 30, Szuha János 30, Varga János 20, Varga Lidia 10, Var­ga Bálint 15, Özvegy Király Mihályné 20, Öz­­vegy Király Ferenczné 15, Raáb József 50, Ta­­borcs Lajos 10, Szokolla István 10 kr. Gromon Dezső orsz. képviselő 481. sz. ivén Zányi József gyűjtött : Veprovác községe 15, Veprovác község elöljárói 10, Zányi József jegyző 2, Groág Dávid közs. orvos 1, Schwerer Ferdinánd 1, N.N. közs. iskolaszéki tag 1 ft, N. N. községi iskolaszéki tag 50, Futó István 50 kr. Zsoldos Lajos ivén Nagy Csányban adakoztak : Zsoldos Lajos 30 kr., Dr. Vida Jó­zsef 4, Szajkó János 3, if. Vida József 6, if. Vida János 30, Kun István 10, Varga János 6, Géci Péter 10, Vas Sára 4, Csőszi József 10, Nagy Katalin 10, Füves Dávid 5, Nagy Dávid 10, Csanádi János 10, Vida Ferencz 20, Magdó Julianna 10, Molnár Sámuel 4, Nagy János 10, Molnár Dávid 10, Geci J. Péter 20, Csőszi Já­nos 10, ifj. Géczi Ján­ 10, Nagy Anna 10, Nagy István 10, Molnár János 10, Molnár István 12, N. Ádám József 12, Debreczeni József 4, Écsi Juliana 10 kr. A „HON“ magintársfligényeS KARLOM­ICZ, május 7. E hó 4-kén a szerb congressus általános értekezletet tartott, melyen a pártok közt némi közeledés történt. 5-kén egy beszéddel nyitá meg az administrator az ülést.­­ 6-kán is tartatott ülés, melyben az ügyrend tárgy­altatott és ezen czim alatt: poslovnik srbsky narodny sabora — el is fogadtatott. — 7 kén általános értekezlet tartatott. 9-én ülés lesz, melyen az igazolások fognak elővétetni. BÉCS, május 7. Az ujonan kinevezett minisz­terek holnap délben teszik le az esküt. MADRID, május 7. A havannai főkapitány el­­zárata az angol főconsult, miután constatálta­­tott, hogy az a felkelést támogatja. PARIS, május 7. A kormány Flourest az an­gol törvényszék elé akarja idéztetni, hogy két írásának azonossága a feltalált levéllel megál­­lapíttathassék. PARIS, május 7. A katonaság holnap reggel 6—9 óráig fog szavazni, polgári személyek nem bocsáttatnak be. BERLIN, május 7. A vámparlament ma zára­tott be trónbeszéddel, melyben kiemeltetik,hogy a most letelt törvényhozási időszak kitűnő tevé­kenység után végződik be; — a trónbeszéd azon biztos reményét fejezi ki, hogy a vámparlament jövő gyülekezete is áldásos leend a közös ha­zára. SZENT-PÉTERVÁR, május 7. Az itteni osz­trák követség katonai attachéja, herczeg Aren­­berg, saját szállásán ma reggel meggyilkolva találtatott. A tetteseket még nem tudhatni. BECS, május 7. (Estibörze.) Ellek­v. 251.70. Kiss. vasat 2230.— Államvasút 387.—. 1860-iki sorsj. 96 50. 1864-ki sorsj. 119.’A­ Napoleon’dor 9.87.V* Adómentes kölcsön 84. VI. Lon­bárdi vasas 187.20. Magyar hitelréssv. 91.75. Fr. Jó­zsef v. —.—. Pécsi v.—.—. Franco-Hungarian - .- . Alföldi x. —. Zálogköb­e. —.—. Tram­way 211.76. Ang’o Asatrian 300.—. Garcsigi va­ji 234.—. Franco 116.­—. Népbank 206 — Bécsi bank —.—. Épitán. bank —.—. Észak­kelet —.—. Külön­felék. Pest, május 7. — A képviselőház hétfőn d. e. 10 órakor ülést tart. — A Honvédbanda. Most kapjuk a hely­reigazítást, hogy az első honvédzászlóalj zene­karát nem Plesch Gábor, hanem Plesch Mátyás állította össze. — A nemzeti torná-­s tűzoltó egy-­­ e­t tűzoltó osztálya vasárnap május 8-án d. u. 72 6 órakor gyakorlatot tart az őszutczai nyári tornahelyen, melyhez a tagokat teljes felszere­lésben megjelenése beidézi — a parancsnokság.“ — A keresk. ministerium megen­gedte, hogy a Székesfehérvárott levő fedett lo­vardát a honvédség használhassa 8 heti gyakor­latain. — Egy bútorokkal telt­­szekeret ragadtak el Budán a lovak, hegynek lefelé. A szűk uton járók ijedten látták, midőn a sebesen rohanó szekér tetejéről a kocsis leesett, és nagy volt a zűrzavar mindaddig, mig a lovakat fel ne tartóztatták. — Csoda, hogy a magas sze­kér útközben fel nem dőlt. — A honvédelmi minisztériumban az ezredessé előléptetett Gelics Richard helyét hír szerint Ordódy Pál fogja elfoglalni.­­ Egy vállalkozó társaság azon ajánlatot tette Buda város hatóságának, hogy a régi népszínház és a jelenlegi várszínház telkén bérházakat épít; a népszínház helyén emelendő ház udvarában pedig színházat állít, mely azon­nal a város rendelkezése alá bocsáttatik, mig a bérházak maguk csak ötven év múlva fognak a városnak átadatni. —• Szeretjük hinni, hogy e vállalat nem fog létesülni. — A Bemszoborra május 4-ig összesen 8933 ft 15 kr. gyűlt be. — Kohn Adolf orvostudor megkért min­ket annak kijelentésére, hogy Mehádián mint för­­dőorvos letelepült, és e fördőhelyre vonatkozólag minden felvilágosítást adni kész. W. — Iskolasegélyezés. A városi hatóság a terézvárosi iskolagondnoknak 100 ftot eng­délyezett a tanszerek bevásárlásánál előfordulható előre nem látott kiadásokra. A bel és lipótvárosi gondnokok ugyan e czélra 50—50 ftot kaptak. Mr. — A vizvezeték kiépítésére ez idén még 300.000 db téglára van szükség. 200.000- nek a 36- számmal jelölt minőségűnek, 100.000- nek a 30. sz. minőségűnek kell lennie. A téglák beszerzésével Jankó Mihály, tatai jószágigazgató bízatott meg, ki azonban a napokban azt je­lenté, hogy az utóbbi minőségből csak 30.000 dbot szállíthat.­­ A fegyenczeket eddig, ha megbe­tegedtek, magában a fegyintézetben helyezték orvosi kezelés alá, mivel azonban ez eljárás a helyiség és más körülményeknél fogva igen czél- szerűtlen volt, a tanács elrendelte, hogy ezentúl e beteg a fegyenczek azonnal a közkórházba szállíttassanak. W.­­ A keresk. miniszter, Pfeffer Ig­­nátz fürdő tulajdonosnak az általa feltalált etető csapra kizárólagos szabadalmat adott. — Stratimirovics tábornok neje néhány nap előtt a „vadászkü­rthöz“ czím­­zett szállodában egy figyermekkel ajándékozta meg férjét, ki Szerbia fejedelmét kérte meg,hogy a gyermek keresztatyja legyen. Obrenovics fe­jedelem elfogadta a kérelmet, de Türr tábornok által helyettesíte magát.A keresztelés alkalmával mely szerb szertartás szerint a tábornok termei­ben tartatott meg, a fiú Milan nevet kapott. ■— A magyar gazdasszonyok árva­háza és a pesti bölcsöde javára jövő vasárnap az újpesti szigeten ünnepélyt rendeznek, mely­nél három zenekar (köztök az első honvédzász­lóaljé) játszik, és Stuver a híres előidéző láttat­ja (ha lehet) tűzijátékait.­­ Az egyetemi orvoskar ügyében a kültagok csütörtökön a közoktatási minisztéri­umhoz emlékiratot nyújtottak be. A küldöttség, mind a közokt. miniszter b. Eötvös József mind Tanárky Gedeon államtitkár úrnál élőszóval is tolmácsolta megbízatása tárgyát, hogy t. i. a tudor-testület az egyetemi orvoskarban továbbra is képviselve legyen.­­ Az országgyűlés központi bizott­­m­á­n­y­a befejezte tárgyalásait az első folya­­modású bíróságokról és a királyi ügyészekről szóló törvényjavaslatok felett. A javaslatokon csak azon módosítások történtek, melyeket a ki­­lenczedik osztály ajánlott és az igazságügymi­­niszer is elfogadott.­­ Az országgyűlés valamennyi osztálya ma, vasárnap d. e. 10 órakor ülést tart. Ez ülé­seken a békebiróságokról és a végrehajtókról szóló javaslatokat fogják tárgyalni. — A „n­e k­é p z e­ e­gy­­­et “ hétfőn május 9-kén d. e. 10 órakor a „Tigris szálloda termé­ben közgyűlést tart. —A m.t. akadémia Ill-ik(mathem. és ter­mészettud.) osztálya máj. 9-iki ülésének tárgyai: I. B. Mednyánszky Dénestől : „A mész geológiai és technikai jelentősége Magyarországban.“ II. Osztályülési tanácskozási tárgyak. — Távirdai forgalom. Pesten a főállomásnál ápril­isban feladatott: 19579 sür­göny, és pedig : 209 állami 330 távirda szolgá­lati, 497 tőzsde, 10850, kereskedelmi s üzleti, 364 hírlapi 2060 családi és 5269 különféle ügyek­ben. Érkezett 20540 sürgöny, és pedig 435 ál­lami, 361 távirdaszolgálati 486 tőzsde, 8474 ke­reskedelmi s üzleti 394 hírlapi 3017 családi és 7374 különféle ügyekben. Az érkezett sürgönyök közül helyben kézbesittetett. 20006 vasutüzleti vonalon továbbszállittatott 269 postával 3 kéz­­besitlen maradt. 242. elszállittatott összesen 33608 sürgöny. Az összes havi forgalom 73727 db. A feladott sürgönyökből befolyt 15151 ft 05 kr, melyből 10984 a belföldi forgalomra esik. Nemzeti színház. Május 8. „Két pisztoly“ fem­mtt 3 felvonásban. Budai várszínház. Május 8. Aradi Gerő igazgatása alatt adatik: „Szép Helena“ vig Ope­rette 3 felv. Kezdete fél 6-kor. A Beleznay kertben Bakonyi daltársulata által adatik : Olasz opera, nagy paródia 2 sza­kaszban. A nagy komlóban naponkint magyar dal­társulat és Bunkó Feri és fiai zenéje. KÖZGAZDÁSZATI ROVAT. A vágvölgyi vasút.*) Alig van vaspálya, melynek oly sajátságos története lenne, mint a tervezett érsekujvár­­nyitra-trencsini vonalnak. Ama képviselőházi határozat, mely a minisztériumot az előleges concessiónak megadására s részletes tervek ké­szítésére felhatalmazá, a vonalnak csak három pontját említi fel. A közöttük fekvő irányaak meghatározása országgyűlésileg csak utóbb fog történni s igy ma a leggyanusabb helyi és ma­gánérdekeknek tágas tér van hagyva a rakon­­­czátlankodásra. Ez ugyan magában véve nem valami nagy dolog, de jelentőségre vergődik az által, hogy mint a közlekedési minisztérium 1870.ápril 4-én kelt hivatalos jelentéséből és en­gedélyezési okmányából kitűnik a magyar kor­mány nemcsak türelmesen nézi, hanem épen elő is mozdítja ama törekvéseket, melyek az egész ország s az illető vidék egyenes kárára az érsekujvár-nyitra-trencsinyi vonalból oly vas­utat akarnak csinálni, melynek czélja nem más, mint a vállalkozó meggazdagítása s egy pár bir­tokos számára egy igen drága vasút építése. Ha a nevezett hivatalos okmányokat vizsgálni kezdjük, úgy azon gondolatra kell jönnünk, mi­szerint a köz­. minisztérium e vasút ügyében, addig tett intézkedéseinél nem amaz elővigyá­­zattal és lelkiismeretességgel járt el, mint az ügy fontosságánál fogva várható volt. Mindenek előtt nem látszik az ország érdekében tenni, hogy oly kétséges modern financznagyságok, mint Dr. Strausberghoz kinek jellemzésére ellég azokra utalnunk, melyek róla­­- mint a rumén vasutak építőjéről — legközelebb a rumén kamrában elmondattak, — nálunk egymásután dugják zsebre a legfontosabb vaspályák conus­­sióit. Azt tartjuk, hogy épen a kassa-oderbergi vasút, melynél egy Dr. Stroussberghez hasonló *)Audiasur et altera pars. — Szer­k. „vasutkirály“ Szerepelt, eléggé megtaníthatta volna a kormányt, hogy mily vigyázattal kell kiválasztania azon egyénket, kiket ily fontos terv kivitelével megbíz. Itt bizonyosan azt fog­ják mondani, hogy kitehet róla, ha a vállal­kozók között épen Dr. Straussberg teszi a legkedvezőbb ajánlatokat. Épen e kérdéssel kell kissé részletesebben foglalkoznunk. Ama válasz egészen hamis. Igaz ugyan, hogy a vállalkozók közül Dr.­­Strauss­berg kérte a mértföldenkénti legkisebb kamat­­biztosítási összeget, de mi haszna lesz abból az országnak, ha az ő vonala először hosszabb lesz a concurrens vonalnál másodszor oly kisszerűen lesz építve, hogy a várható forgalomnak építési és helyi viszonyai miatt megfelelni nem fog. És itt fekszik a kérdés súlypontja. Dr. Strauss­berg s a kormány vonala az érsekujvár-tren­­cséni vasutat egyszerű helyi pályává fogja de­gradálni, míg a másik irány: az u. n. vágvölgyi vasutat országos fontosságúvá tenné. Nem sza­bad felednünk e pálya rendkívüli országos hord­erejűt. Nyugat ipari és kereskedelmi államaival mindeddig csak egy pálya: az állam­vasút köt össze bennünket. Magyarország jelen gazdasá­g életének ez meg nem felel, mit eléggé bionyit azon körülmény, hogy mihelyt csak kissé élén­­kebb a kivitel, a legszomorubb forgalmi bajok állanak be. A szóban levő vasútnak épen e ba­jok eltávolítása lesz főfeladata miután Trencsén­­től a Vlára szoroson át az osztrák északi vasút­tal összeköttetni fog. De megfelelhet-e az ily nagy feladatnak oly pálya, mely az u. n. hegyi­pályák közé tartozand­ó egész építése gyönge és kisszerű, csekély szállítási képességre számí­tott leszen ? Az előterjesztett okmányokban maga a kor­mány a Brenner-vasút szerint akarja a nyitra­­völgyi vonalat építeni. A Nyitravölgye termé­szeti s földtani alakulata nem is engedi meg a másnemű építést. Oly pálya, melynek emelke­dése 1 — 6272, melynek kerületeinek fél átmé­­mérője 275—300 méter, melynek sinei bécsi lá­­bonkint csak 2070 vámfontnyi sulylyal birnak, hogyan fog majd a várható igen nagy forgalom­­nak megfelelni ? Természetesen, hogy ily má­sodrendű vonalat még olcsóbban is lehetne épí­teni, mint Straussberg úr magára vállalt. Az okmányokból kétségtelenül kitűnik, hogy a kormány maga is belátja, miszerint a Nyitra­­völgyben természeti viszonyainál,fogva más mint másodrendű vasút nem építhető, de ak­kor meg mi nem értjük, hogy egyáltalán minek építi azt ? Oly sok pénzünk van-e, hogy Strauss­berg úrnak szép szemeiért vagy tizenkét millió forintot oly vasútba építsünk, melyről magunk is tudjuk, hogy sohasem fog jövedelmezni ? Te­­heti-e ezt jelen pénzügyi állásánál fogva Ma­gyarország? És e kérdések annál jogosultabbak, miután van egy másik irány, melyen kevesebb költséggel első rendű, halmi forgalmat megbizó vasút építhető és ez azon pálya mely Nyitravá­­rostól nem a Nyitra , hanem a Vágvölgyön át megy Trencségbe. Megfoghatatlan azon könnyelműség, melylyel a kormány a vágvölgyi iránt viseltetik, annak daczára, hogy egy pillantás a térképre is meg­győz bennünket e pálya előnyös­ voltáról, mert elnézve az általános országos érdekektől a vonal oly területet fog átszelni, melynek lakossága és gazdasági viszonyainak fejlettsége legalább há­romszor oly nagy mint a nyitravölgyié. Az emlí­tett könnyelműségnek elég tanúsága az, hogy míg a kormány csak nemrég azon okból utasíta el az e pálya építését elnyerni vágyó consortiu­­mot, mert a vágvölgyi vonalat még nem tanul­mányozta eléggé, ma azt mondja, hogy technikai és kereskedelmi okokból a Nyitravölgyi vonal előnyt érdemel a Vágvöl­gyi felett. A­mint látszik a kormány „alapos tanulmánynak tartja azt, ha egy nagyfontosságú vasútról dr. Straussberg úrral értekezik. Más irányú tanulmányokat ily rövid idő alatt nem tehetett. Pedig ha valóban tanulmányozta volna a két concurrens vonalat azt találta volna, hogy a Vágvölgynek emelkedései csak fél oly nagyok, mint a Nyitra völgy is így ama vonalnak kétszer oly nagy szállítási képessége lesz mint ez utób­binak , hogy stratégiai szempontokból a Nyitra völgyi vonal majdnem egészen értéktelen, Hurt oly magaslatok közt megy, honnan folyton meg­támadható, mert továbbá ama pont, melyen Tren­­csénnél a Vágón átlép, csak nehezen védhető; végre mert háború idején az­­­ország északi ré­szére csak kevés katonaságot lesz képes gyorsan elszállítani. De a kormány figyelmes vizsgálat után e pá­lya még egy­más igen fontos hiányát is észre­vehette volna. Az ország e vasutat azért építi, hogy új forgalmi utat nyisson magának a nyu­gati civilizált államok felé. Ez azonban csak az osztrák kormány beleegyezésével történhetik, mert a magyar határszélen e pályának az osz­trák pályákba kell szakadnia.Meg fogja-e ezt az osztrák kormány oly pályánál engedni, mely semmi jövedelmet nem hajt, hanem az igen nagy évi kamatbiztosítást folyton elnyeli? Alig hisz­­szük, ha már mi inproductív vállalatokba fek­tetjük pénzünket, úgy ő azt bizonyosan nem te­­endi. Maga az engedélyezési okmány oly sajátságos, oly bizonytalan, mintha csak Straussberg­er egy ügyvéde csinálta volna cliense javára, így töb­bek közt Csak azt emeljük ki, hogy a 400,000 ftnyi cautio Stroussberg urnak nem az egész pá­lya elkészítése után, hanem az elkészült mért­földek arányához képest fog visszafizettetni, s így igen könnyen megeshetik, hogy Strouss­berg úr az utolsó pár m­értföldet, mely legkölt­ségesebb nem építi ki, hanem miután ekkor a biztosíték már csak néhány ezer fára olvadt le,azt egyszerűen a kormánynál fogja veszni hagyni, melynek azut­án bizonyosan igen bajos leszen a pár mértföldre nagy áldozatok nélkül vállalko­zót kapni. Ez nem egyetlen gyenge oldala a szer­ződésnek. Az is mondatik benne, hogy Strouss­berg urnak jogában áll, ha valamely ponton az építés igen nagy nehézségekre találna, más ke­rülő utat választani. E szerint az ország előre nem is tudja, hogy e vasat mennyibe kerülend, mert Stroussberg ur dúsan ki fogja e jogát zsák­mányolni s a végén oly borsos számadást csinál, hogy csak ámulunk belé. Ál­alában ily különös szerződés még nem ke­rült a képviselőház elé, melynek nagyon ügyel­nie kell, hogy Straussberg úr hálójába ne téved­jen. Reméljük azonban, hogy az egész nyitra­völgyi vonalat mellőzendi s helyébe a rövidebb, olcsóbb, a helyi és országos érdekeknek sokkal inkább megfelelő vágvölgyit választandja, mi által azután a kormánynak dr. Straussberg úrral kötött egész alkuja, is megdől. — n. n. Az uj kölcsön és a reductio. — Azon előzmények után, melyek a magyar sorsjegykölcsön tárgyában ekko­ráig nyilvánossá­gra jöttek, igen sajátságosan hangzik a „Reform“ legújabb elmélkedése a sorsjegy kölcsön reparti­­tiójáról. Az aláírásra kitett 240,000 db­ helyett 306,879 db jegyeztetett; az aláírók­ a jegyzett összeg kétharmadát kapják meg, minél a tört­­számok elesnek. Ki tiz jegyet aláírt, mind a tiz darabot (11—14 db aláírója tizet) megkapja, vagyis elvállalni köteles. És a „Re­m“ ezen kötelezettségre fektet súlyt, mert míg a ki­bocsátási árfolyam 94 ft, a tőzsdén az árfolyam 91 ft, úgy hogy az összes aláírásoknál a veszte­ség 720,000 ft. E veszteséget pedig legnagyobb részben a kis tőke­pénzesekre bánta a bécsi bankegyesület, a­ földhitel-egylet, az alsó osztr. leszámítolási társaság és a Rothschild ház, mi­után az aláírt sorsjegyek nagyobb részét a kis tőkepénzesek írták alá, kik 10 dbot vagy ke­vesebbet jegyeztek,és ezért jegyzéseik nem redu­­káltatnak. Az aláírási felhívásban „arányos re­­partitió“ igértetett, s igy joggal követelhetné minden egyes aláíró, hogy az ő károsításán más ne nyerjen. Pedig midőn a kisebb aláírásoknál reduc­io nem eszközöltetik, ellenben a nagyob­baknál egy harmad reductiónak van helye, a nagy aláírók csakugyan a kis tőkepénzesek ká­rán gazdagodnak. Látni való ebből, hogy Horn az egész sorsjegy kölcsönnel való manipulatiót igen helyesen fogta fel, hogy fejtegetése a consortium provisio­­ját illetőleg nagyon találó volt, ésannyira, hogy most a Reform maga czikkez azon tényekre hi­vatkozva, miket Horn a maga számításaival előre megjósolt. A „R­é­m“ megrója azon hanyagságot, melyet a kormány az aláírások reductiójánál elkövet, midőn megengedi, hogy azon esetben, ha az aláírás előnyös, s a jegyzésnél nyerni lehet, a nagy tőkepénzesek a reductiot úgy eszközük, hogy a kisebb aláírások is csak ép oly arányban kapnak kötvényeket, mint a nagy tőkepénzesek, ellenben, ha az aláírás veszteséggel jár, e vesz­teség nagy részben az ő nyakukra tolatik. A magy­­alföldi vasút kötvényei pl. az aláírás napján 17 st­agióval keltek, de ekkor a consor­tium még azon aláíróknak sem adott egy köt­vénynél többet, kik húsz részvényt jegyeztek. Nevezett lap ajánlja, hogy jövendőre a kormány tartsa fenn magának az ellenőrzés jogát, és gá­tolja meg a consortiumok által az aláírás reduc­­tiojánál gyakorolni szokott visszaéléseket. Ez ellen nincs kifogásunk, de mi sokkal job­ban szeretnők, ha az aláírások nem közvetítők által provisióért eszközöltetnének, hanem oly alakban rendeltetnének el,hogy a reduc­tioval való visszaélés elő sem fordulhatna. Nem nehéz ki­találni, hogy ekkor az államoknak közvetlenül kellene a pénzpiac­ot aláírásra felhívni, a­he­lyett, hogy „bankárkölcsönt“ köt. Az aláírás szabad ajánlati versenyt képezne és az állam a kötvényeket azoknak adná, kik a legolcsóbb kölcsönt adják, akár a kamatot, az árfolyamot véve zsinórmértékül. Folytatás a mellékleten Közgazdasági vegyes. A gazdasági könyvtárak alakításá­ban kiváló érdemeket szerez az osztrák földmi­­velési miniszter. Már a múlt évben 30 ily gazda­sági könyvtár állitatott s ez idén 100 ily könyv­tár van megrendelve. A földművelési miniszter felszólíta a különböző gazdasági intézeteket, hogy f. év máj. 15-ig jelöljék meg azon tovább­képző iskolákat, mezőgazdasági casinókat, me­lyek az ily gazdasági könyvtárakak jó hasz­nát vehetik. Egyszersmind felszólíttattak az egy­letek, neveznek meg azon személyeket, kik a gazdasági könyvtárak használatára a lakosságot buzdítani és az olvasást tágkörben terjeszteni hajlandók.­­ Az oszt. földmivelési mi­niszter a magtermelés emeléséről egy kör­iratot intézett az oszt. gazdasági tanintézetekhez Neu­ischein, Schönberg,Prerau, Eibenschitz vagy Mezeritsch és Znaim­ba. — E munkálat tudatja, hogy a mező- és erdőgazdasági magtermelés ér­dekében minden évben egy nagy magvásár fog tartatni; továbbá hogy mag-ellenőr­zési állomások állíttatnak, hogy a gazdasági intézetek kísérleti telkekkel fognak elláttatni új művelési növényekkel teendő kísér­letek számára. Ezenkivü­l évenkint több ösztön­díjak fognak osztatni, hogy az erdei magvak nagyban termelését belföldiek megtanulják. A munkálat a kertészeti egyesületekhez is szól és azokat szövetségbe akarja hozni Kilátásba he­lyezi, hogy egy fő kertészeti iskola fog állíttatni s hogy a belföldi posta és vasúti tarista le fog szállíttatni.­­ A keletázsiai expeditioból visz­­szajött Ransonnet követsé­g attaché egy láda pamut magot adott át az osztrák föld­­mi­niszternek, mely most a miniszter által a gazda­sági egyesületek közt osztatik ki. Ransonnet vé­leménye szerint e mag, miután Mandschurerból hozatott, a mérsékelt éghajlaton is elültethető, és remélni lehet, hogy azzal Austriában is sikere­sen termeszthetni pamutot. Hasonló kísérlettétel végett Ransonnét hegyi rizs­magot is hozott magával, mely Chinában szintén Ausztriához hasonló égal alatt termesztetik.­­ A panamai földszoroson vágan­dó csatorna már rég óta tervbe vétetett. A ntw­­yorki „Tribüne“ újabban ez ügyben egy hosz­­szas jelentést közöl, melyek lényeges részei a következők: Heine tábornok, előbb franczia kö­vetség­­segéd s jelenleg liverpooli konsul, a csa­torna érdekében egy expeditiót rendezet, mely alkalommal részletes föld méréseket vett föl. Az általa készített tervek 5 vonalat jelölnek ki. Az 1-ső vonal 30 mérföld hosszú, ebből 7—8 alagút az atlanti tengeren levő kikötő kitűnő, a csen­des óceáni középszerű. A második vonal 35 mér­föld s a kikötő mindkét oldalon szép, ezen 172 —2 mérföld hosszú alagutat kellene vágni. A 3-dik vonal egy mélyedésnek látszik, mely a földszorosnál 400 láb magasságra emelkedik, itt 60 mérföldnyi csatornát kellene ásni, jó kikötő egy oldal­a sincs. A 4-ik kétszáz láb magas­ságban fekszik és a csatorna 30 mérfö­det ttmne a torkolat szűk de javítható, azonban a Csendes óceánnál egy nagy akadály van, mely tetemes költséget veene igénybe. Az ötödik vonal a szo­rosnál 106 láb magas és a Csendes tenger fe­lé az út kényelmes, az atlanti felé középszerű. Va­lószínű, hogy az amerikaiak most már a költsé­gekről fognak gondoskodni és aztán a csatorna komolyan munkába vétetik.

Next