A Hon, 1870. június (8. évfolyam, 124-146. szám)
1870-06-14 / 134. szám
regben. Ő Felsége 1870. május 27-én kelt elhatározásánál fogva az osztrák honvédség legénysége és tisztsége is fog e kitüntetésben részesittetni, melyre bizonyos szolgálati év érdemesít. — A magyar honvédségre nézve hasonló intézkedésről nincs tudomásunk , s részünkről sokkal jobbnak és buzditóbbnak is tartanák e helyett — egy magyar katonai érdemrend alapítását. — A flschari katonai nevelő-intézet 1870. okt. - én megszűnik. Következménye ez a legelső magyar delegatio azon határozatának, hogy a kisebbrendü katonai tan- és nevelőintézetek, melyeknek nincs semmi hisznük s mégis temérdek pénzébe kerülnek az államnak — felhagyassanak. De a delegatió ebbeli határozata, melyhez osztrák részről is hozzájárultak — teljes mérvben még nincs foganatosítva. Pedig valóságos pénzpazarlás fentartásuk , s a czél úgy sokkal jobban éreznék el, ha az akadémiákon katonai előadások rendszeresíttetnénk. A feloszlatandó katonai nevelőintézeek fiatalsága (mely többnyire szegény katona szülőktől származott) — amenynyiben nem osztható még be a hadseregbe — árvaházakban fog elhelyeztetni. De ha a hadügyminiszter komoly czélja a delegatió határozatát teljesíteni, úgy meg lehetne várni tőle, hogy azon tan- és nevelőintézetekre, melyeknek feloszlatását a dlegatiók elrendelték, — több gyermeket ne vegyen föl, — különben az árvaházakat tömi túl. Országgyűlés. A főrendiház ülése jun. 13 kén d.c. 12 órakor. Elnök• Majláth György, jegyző: Csáky Gyula gr. A kormány részéről senki sincs jelen. A jegyzőkönyv észrevétel nélkül hitelesíttetvén, elnök jelenti, hogy Dániel Gábor székudvarhelyi főkirálybiró a nagybuni vizkárosultak érdekében kormánybiztos gyanánt küldetett ki s emiatti távollétét igazolja. Továbbá hogy Liptay Béla bri ülés miatt kénytelen a marienbadi fürdőt használni. Mihályi Péter a képviselőházi jegyző átnyújtja az alföld fiumei vasút eszék-sziszek károlyvárosi részének kiépítéséről, a báttaszék-dombóvár-zákányi vasút kiépítéséről, a gz-péter fiumei vasútnak a magy. korona területére eső részének kitpitéeiről, továbbá az 1870. 16. sz. életbeléptetésére szükségelt póthitelről szóló törvényjavaslatokat szabályszerű tárgyalás végett. a E törvényjavaslatok felolvastatván, kinyomatásuk rendeltetett el és a bizottsághoz utasítottak véleményadásra. Jövő ülés pénteken lesz. Dőry János beszéde a képviselőház jn 11-ki ülésében. (Vége.) Higgye el a t. képv. ur, hogy soha sem voltak semmiféle államnak a vasutak kárára, sőt hasznára voltak, mert méltóztatott tapasztalni, hogy oly vidéken, hol vasutak építtetnek a földnek ára nem egyszeresen, hanem kétszeresen fölemelkedik, s ez nemzetgaszdászati szempontból mindenesetre csak haszon. A t. képviselő úr azt méltóztatott mondani, hogy ezen vasút parallel vonal s mint ilyen, veszélyes társává válhatik egy vagy másik vonalnak. Engedelmet kérek, ezen állítás hamis és pedig azért, mert igaz ugyan, hogy a Duna jobb partján, a keleti irányban két vasút van kiépítve, a buda-prágerhofi és a mohács zákányi és egy harmadik is átadatott a forgalomnak, t. i. a sziszek-zágrábi, de ezen vasutak valamennyien Fiumében összpontosulnak, következőleg nem parallelek, mert a mathesis szabályai szerint két párhuzamos vonal soha sem szegheti egymást. (Derültség.) A báttaszék-zákányi vonal szög irányú vonal lévén, csakis a fővonalnak használhat anélkl, hogy a mellékvonalnak ártana. Azt méltóztatott a képviselő úrnak a bátaszék-zákányi vonal ellen felhozni, hogy az versenytársa lesz a mohács-zákányi vonalnak. Igaz, én kimutattam, hogy körülbelül 8 millió vámmázsa fog elesni a zákány mohácsi és zákánybudai vonalaktól az esetre, ha a zákány-battaszéki vonal kiépíttetik ; de ebből korántsem következik azon arithmetical corolarium, hogy a kormánynak nagyobb mérvben kell subventionálni pécs-barcsi vasútt, mert a mohács-barcsi vonalat csak azért kell subventionálni, mert az mint első rendű vonal sokkal nagyobb kamatbiztosítással adatott ki mint a bátaszék-zákányi is feltéve, de meg nem engedve, hogy csakugyan kellene subventionálni, higgye el a t. képv. ar, hogy ezen aránylat csekély összeg, korántsem jöhet számításba azon veszteségekkel, melyet az ország a nemzet vagyonosodásából veszit el évenként az által, hogy Tolna, Somogy megye lakosai nagy részének 14, 16. szít 18 órája kell fuvarozni, míg akár a duna akár a legközelebb eső vasútállomásokra szállítják terményeiket, s megjegyzendő, hogy nyáron tehát a legnagyobb dolog időben. Mert hivatkozom t. képv. társamra is, hogy télen a feneketlen tolnai utakon tehert szállítani lehetetlen. A t. képv. u. azt mondotta, hogy versenytársa lesz a Mohács zákányi vonalnak. Igen is versenytársa lesz, de nem ennek, hanem lesz a muraköz-, pragerhof-tiszti vonalnak, mely a déli vaspálya társaságnak már is milliókat jövedelmezett anélkül hogy ezen az ország zsírján táplálkozó társulat. Akár az országnak akár a nemzetnek bárm kisi szolgálatot tett volna. (Helyeslés balfelöl). Ezek azon kereskedelmi érdekek, melyek a zákány-báttaszéki vasút kiépíttetése mellett szoknak. De ezeknél van egy sokkal nagyobb országos érdekű szempont. (Halljuk !) Tudvalevő dolog, hogy Magyarországon is az utolsó évtizedben óriási mértékben növekedett a kőszén fogyasztása. Nem is említve a kisebb iparvállalatokat, csak a két legnagyobb fogasztó társulatra kívánom a 1. képviselőházat figyelmeztetni. Az egyik a déli vaspályatársaság 356 mértföldnyi vasútt adott át a forgalomnak. Ezek közül 119 mértföld Magyarországra esik, a többi az örökös tartományokra s az olasz királyságra. Hivatalos kimutatás szerint a déli vaspálya társaság havonként 15,000 mázsa kőszenet fogyasztott el mi évenként 1,800,000 mázsát teszen. Ez tehát oly mennyiség, melyet az összes ausztriai kőszéntelepek nem bírnak kiteremteni, úgy hogy a Karinthiában, Istriában és Stejerben levő vashámorok ezen kőszén elégtelenségét fogva, már évek óta részint az angol, részint a porosz kőszenet is kénytelenek használni. A dunai gőzhajózási társulat, egyetemben a déli vaspálya társulattal ezen bajon segítendők, kiépítették a zákány-barcsi, és üszög-pécsi vonalakat azon reményben, hogy a pécsi kőszénnek nyereséges kereskedést fognak nyitni Styriába és Karinthiába. Mennyire csalódtak, meg fogja mutatni a következés. A második főfgyasztó a duna gőzhajózási társulatok, a fogyasztás itt évenkint 7 millió mázsa kőszén, tehát szintén oly mennyiség melyet a pécsi kőszéntelepek nem tudnak kiállítani, ez igazolja azon körülmény hogy Baziáson alul Oraviczai kőszénnel, a vaskapun alul pedig a szulnai torkolatig orsovai kőszénnel fut a dunagőzhajótársulat saját hajóin. Ha lehetne a pécsi kőszéntelepeket annyira kiaknázni hogy azzal Styrias Karinthia kőszénszükségletét lehetne fedezni ekkor nem kellene a pécs-barcsi vasutat az államnak subventionálni. Ezt előre bocsátván bátor vagyok a tisztelt képviselőházat a zákány-báttaszéki vasút egyik állomásának kőszéntelepeire figyelmeztetni,ezek a szászi s váraljai kőszénbányák melyek minőségre nézve jobbak a pécsinél, mennyiségre nézve pedig ezeknél gazdagabbak. A t. ház tudni méltóztatik, hogy Anglia jelenlegi gazdagságának tőkéje a kőszén volt, úgy hiszem itt az ideje hogy mi is tegyünk valamit a többi mivelt nemzet példájára hogy hazánk természetadta kincseit kiaknázzuk, erre pedig mintegy útmutatóul kínálkoznak az említett kőszénbányák. Midőn tehát ezt a ház figyelmébe ajánlanám, igen kérem a t. házat méltóztassék e vasutat megszavazni. (Élénk helyeslés.) Szeged város érdekében. Szeged, június 12-én. A belügyminisztériumban, a legnagyobb lelkiismeretes tudatlansággal törültek ki, e sárban fuldokló város költségvetésének a kezdetleges állapotban levő városi kövezetre előirányzott 10 — 20 ezer forintos tételeit. Bátrak vagyunk ezen mostoha atyáskodás figyelmét, ezúttal egy igen nevezetes gazdálkodási hibára figyelmeztetni. Csak helyeselni tudjuk, hogy Szeged város hatósága Ráday kir. biztos intézkedéseinek segédkezet nyújtva 20—30 ezer forintnyi új adósságba verte magát, valamint a Szegedi vár az osztrák katonaságtól fegszabadult, hogy ezúttal fogdává alakítva, később e város kezére kerülhessen. Azt azonban elfeledték a város atyái, hogy amint a közgyűlésben elmosódva emelkedett hang, (Ligeti főbíró) is jelzi, jó lett volna a nagylelkűséget bizonyos föltételek között gyakorolni, s a várasból kiszállásolandó katonaság elhelyezésére tett költségeket, a vár megszerzésére tett előlegezésként adni, s ezt ünnepélyes alakban kimondva biztosítani. Ezt annál jogszerűbben tehette volna a város hatósága, mivel a rabok egy nagy része, a vidékről, az ország más részeiből is való, s igy az itt alakult fogda az országé. Ha tehát e város közönsége,— azon siető készségben,a melylyel a kir. biztos működését a rablók befogatása és a közbiztonság tökéletes helyreállítása körül, oly buzgón támogatni iparkodott — megfeledkezett tőkéjének biztosításáról, ezen jó szándékú mulasztást reméljük a belügyminisztériumban annál inkább észre veszik, minthogy Szeged város közműveldését, városi s élénkülését és közvagyonosodását, századok óta eme vár akadályozza, amely nemcsak helyiratilag, s gazdaságilag, de egyéb, közviszonyilag is kétfelé szakítja e város testét, s ezenfelül magát a Tiszapartot nagy részben használhatlanná teszi a folyó közvetlen szélére leépített falaival. Ezért nekünk jogunk van a belügyminisztériumról feltenni, hogy ezen városi cselekmény megvizsgálása alkalmával, észre fogják venni a város atyáinak jószándéku, de végre is menthetetlen mulasztásába melynek öntudata már is erős ébredési jelekben mutatkozik az ezúttal elhamarkodó városatyák között. Két dologról kell a város atyáinak s a belügyminisztériumnak előleges betudást szerezniö: hogy t. i. a szegedi vár rendes fogháznak úgy sem használható, s hogy minden átalakítás mellett is csak addig lesz a város kellő közepén megtűrhető, amig a szörny perek befejeztetnek. Az után a várost fogják illetni ezen előmenetelét századok óta gátoló ódán falak, s ehez annál több joga tesz e városnak, mivel e vár megszerzésére fiai annyi fáradságot és költséget áldoztak már. Tehát újra felkérjük centralizáló mostoha apáinkat, ott a belügyminisztériumban, hogy ne csak a főváros igazsága bántsa lelküket, s ne csak akkor óvják a nép érdekét, ha kövezetről van szó, de akkor is, ha egy szegény eladósodott város a nálánál gazdagabb ország javára nagylelküsködik. Ba k a ü tést is, amely a segélyben való részesülésre jogosultságot ad. Annyit azonban közgyűlésiig is kimondandónak vél szónok, — hogy: 1. segélyben oly honvédek lesznek részesitendők, kik az 1848—49-ki harczokban lettek rokkantakká s az ilyenek özvegyei; 2. a menház eszméjét kizárandónak tartja ezen segélyből , mert méltányosabb, hogy a rokkant honvédnek megadassák a lehetőség hátralevő napjait övéi körében, teljes szabdságban töltenie. Elnök indítványa helyesléssel fogadtatott. Ivánka Imre a segélyeztetést elsősorban ugyan a szabadságharcban rokkantá lett honvédekre óhajtaná kiterjesztetni, úgy azonban, hogy ezek után, vagy ezek elogytaval azok is részesittesenek a segélyben, kik mint volt honvédek csak később lettek munkaképtelenné. Tisza Kálmán helyesli azon elvet, hogy a tőke ne osztassák ki a segélyzendők közt; nem kívánná azonban kizárni a tőke olynemű igénybevételét, mivel például az illetők részére az évjáradék biztosítás általi segélyezés tenne szükségessé. Gz Andrássy kinyilatkoztatja, hogy az nem is lesz kizárva. Szólottak a tárgyhoz Deák Ferencz, Tisza Lajos, Kerkápoly és többen. A bizottság választását illetőleg Tisza Kálmán indítványára gr. Andrássy miniszterelnök bizatik meg a tagok kijelölésével, ki néhány közgyűlési taggal együtt pár perczre visszavonulván, megállaptja a választandó tagok névsorát,melyet a közgyűlés helyben hagy. A bizotts tagok közt vannak: Aczél Pél, Bittó István, Gajzágó Salmon, Tibrr István, Éber Nándor, K. Podmaniczky Frigyes, Csengery Antal, Kovách László, Tisza Kálmán, Tisza Lajos, Hollán Ernő, Ivánka Imre, Zsedényi, Hajós József, Wahrmann Móricz, Bánó József, Wahrmann Móricz, Bánó József, Schossberger, Simor bgprimás, Gamperl, Kürthy, Wodiány Béla, b. Simonyi Lajos, b. Lipihay, Tomcsányi és többen. E bizottság feladata lesz az aláírás és további gyűjtés ügyében egyenesen intézkedni, a segélyzendők összeírását és a segélyzés elveit és módosításait illetőleg tervet készíteni s azt az elnök által összehívandó közgyűlés elé terjeszteni. A bizottság az ügyvitel közvetlenebb kezelésére egy szűkebb körű albizottságot választana a maga kebtéből, valamint bizottsági elnököt, kj. a közgyűlésnek alelnöke leend. Az értekezlet V 1 2 órakor záratott be. A tanácskozásokban a legszebb összhang uralgott s a különböző politikai pártok férfiai egyesültek a nemes czél sikerre juttatása ügyében. — P. N.S.H. Nyitra 1870. jun. 7. Mint már e lapok olvasóival táviratilag volt szerencsém tudatni, a bizottmányi rendes évnegyedes gyűlések ma vették kezdetüket. A főispán családi ügyek által lévén akadályozva személyes megjelenésben, az I. alispán Kubinyi Zsigmond nyitotta meg a tanácskozást, melynek tárgyai a következők voltak. Olvastatott azt I. alispán évnegyedes jelentése. Ennek legjelentékenyebb részét a jégeső, mely Szakolcza vidékét szerencsétlenül érte és a termények állása képezték. Az utóbbiból kivesszük, hogy a téli vetések közép aluliak, ellenben a a tavasziak közép felüliek valamint a szöllők is; e kapatermények bő aratást ígérnek. Olvastatott a II. alispáni évnegyedes jelentés. Olvastatott Pest közönségének levele, melyben megyénket fölkéri, hogy magát a f.hon tartandó országos gyászünnepélyen küldöttségileg képviseltesse. E felszólítás köszönettel fogadtatott, mely egy a végett Pestre küldendő küldöttség megválasztásában nyerte tanujelétmelynek vezére gr. Csáky László, melyénk főispánja, tagjai pedig: gr. Eszterházy István, Benczik, Markoth János, Juhász Vincze, Korontháry Ferencz, Tóth Mihály, Emődy Vincze, Zsámbokréthy Jószef, Tuchinszky, Csóka Károly, sőt. Belázsy Gergely, Juhász Elek, főt. Bott Ádám, Gáffor Elek, gr. Nyáry Simon, dr. Szulyovszky Ignácz, Spolzon Ernő és Benkbeő Géza urak. Indítványoztatott fentebbi végzés kapcsában, tekintve, hogy nem csak az ország központja, de az egész ország kötelességének tekinti e nagy férfi emlékét illően megülni, valamint azon körülményt is, hogy megyénk bizottmányi tárgyalásokban leginkább résztvevő képviselői Pestre mennek, mondja ki az elnök, hogy a gyűlés f. hó 8-tól 13-ig elhalasztatik. Ez indítvány rövid vita után többségileg fogadtatott el. Olvastatott Pest városának felszólítása hazánk fenállásának 1000 dik évfordulója alkalmával tartandó ünnepély tárgyában a képviselő házhoz menesztett felirata pártolására. Éljenzések közt, egyhangúlag elfogadtatott. Olvastatott Debreczen városának levele, melyben megyénket felszólítja, hogy a képviselőházhoz a hatóságok és a községek rendezési törvényjavaslat tárgyában küldött feliratát pártolja. Minthogy megyénk már előbb tett e tárgyban lényeges lépéseket, e levél egyszerűen tudomásul vétetett. Schiller Henrik: Honvédsegélyezési ügy. A rokkant honvédek segélyezése ügyében gr. Andrásy Gyula miniszterelnök úr folyó hó 12 én déli 12 órára gyűdést hívott össze a „Köztelek“ kis termébe. A meghívottak igen szép számmal jelentek meg, köztük Deák Ferencz , Gorove és Kerteápoly miniszterek. Somsich, Tisza Kálmán, Tisza Lajos,Puszky,Wahrmann, Ivánka Imre s számos más képviselők. Deák Ferencz indítványára Andrássy miniszterelnök egyhangúlag megválasztatik a közgyűlés elnökévé, Szőgyéni László pedig jegyzővé. Ezután gróf Andrássy köszönetét nyilvánítva a honvédség nevében azon készségért, melylyel a gyűlés tagjai felhívásának engedve az értekező gyűlésre összejöttek , előadja az ügy jelenlegi állását s a teendő intézkedéseket. A honvédsegélyezésre eddig begyűlt összeg meghaladja a 125 ezret, mely számban azonban nem foglaltatik minden tényleg kijelentett és befizetett segélyadomány, mely a mondott összeget bizonyosan máris tetemesen felülhaladja, hanem csakis azon, mennyiség, mely elnök előtt eddig nyilvánosságban van.Az eddigiek után ítélve tehát nem vérmes a remény, hogy ha egy bizottság veszi kezébe az ügy további gondozását, a kívánt siker nem fog elmaradni. E végből indítványozza : választassák egy bizottságba végre, hogy az javaslatot készítsen a segélyezés módozatai iránt, meghatározva azon minősí t árissvól. Az új franczia hírlapbélyeg- törvény, amint azt az államtanács átdolgozá, főbb vonásaiban a következőkből áll. 1. 1872. január 1-től kezdve eltöröltetik a hirlapbélyeg, mely az 1852. február 17-iki rendelet 6 és 9 és az 1868. május 11-iki törvény 3-ik czikke értelmében volt. 1871 január 1-től 4 centimera szállitódik le a Temze és Seine et Oise departementokban és 1 centimera a másutt megjelenő hírlapokra és időszaki iratokra. 2. 1872. január 1-től kezdve bármely hírlap és időszaki irat kiadója, ha bármely nemű hirdetést bocsát ki, azt legalább 5 nappal előre kell bejelentenie a nyomdász házának lajstromzási hivatalánál 100 frank büntetés terhe alatt. Azt is be kell jelenteniük, hogy mikor akarják megszüntetni azt a hirdetést vagy kiadványt. Addig az ideig a hírlapok és folyóiratok Temze és Seine et Oise departementban 3, másutt 1 centime illeték alá vettetnek. Ez illetékek a külföldön kiadott és Francziaországba hozott lapokra is kivettetnek, ha csak ellenkező diplomatiai szerződések nincsenek. 3. Az illeték bélyegadás által szedetik. A makulatúráért a hírlapíróknak 2°/o elengedődik, közigazgatási szabály fogja megszabni a bevétel módját. 4. Ez illeték akkor is szedetik, ha a lapokban nem adatik ki hirdetés, hanem melléjük csatoltatik különfüzetben vagy ha azok boritékául használtatik. 5. Minden kihágás e törvény ellen az 1852. február 17-iki rendelet 11-ik czikke 1. §-a szerint büntettetik. Bélyegnélkülinek vétetik az a lap is, melyre a bélyeg nem a közigazgatási rendszabályban meghatározandó módon létetik vagy ha már használt bélyeg létetik. Más megszegései e törvénynek 50 frank büntetést von maga után. Az 1859. jun. 11. törvény 21-ik czikkének határozatai a mozgó bélyegre is alkalmaztatnak. 6. A 40 grammnyi vagy kisebb súlyú hírlapok és folyóiratokra, melyek az 1856. junius 25-iki törvény 2. czikkében vannak meghatározva, az említett czikk 3-ik §-a nem alkalmaztatik. 1871. január 1-től kezdve az 1856. junius 25- iki törvény 4-ik czikkében meghatározott nyomtatott köriratok, prospectusok és más levelezések minden 10 grammnyi vagy kisebb súlyú példányára 2 centime viteldíj vettetik és minden 10 grammnyi súly után 2 centimmel növekedik. Ha a súly 50 grammot meghalad, vagy ha a tárgyak 50 grammnyi súlyt meghaladó csomagba vannak összekötve (egy helyre küldve) minden 50 gramm vagy 50 grammot meghaladó töredék után 10 centimmal növekedik a viteldij. Ha a súly 500 grammot meghalad, minden 100 gramm után a dij 10 centimmal növekedik. Aláírta az államtanács elnöke , Parieu. — Guyot Montpeyroux egy törvényjavaslatot indítványoz a választásokra nézve, mely igy hangzik : 1. A követek száma 420-ra emeltetik. 2. A választási kerületeket ezentúl a törvényhozó testület szabja meg Ugyanő egy municipális törvényt is indítványozott, mely igy hangzik : 1. A polgármesteri hivatal különbözik a tanácselnökségtől. 2. Minden év kezdetén a municipális tanácsok maguk választják elnökeiket. 3. A tanácsülések nyilvánosak. — Assy a Mázasból intézett egy levelet Ollivierhez, ebben ezt írja : „Minthogy az ön fivére Aristides is lakott itt, tudhatja tehát ön is legalább hallomásból, hogy ez a hely utálatos. Ne vegye hát rossz néven, ha megunva cella fogságomat, fogházam rácsain át önhöz intézem panaszimat. Május 6-tól elfogva vagyok és még nem hallgattattam ki, és ha anyám meglátogat vas rács választ el egymástól. Mi bűnt követtem el ? Nem tudom. Februárban 2 rendelet adatott ki ellenem, mint desertor ellen, habár egy szabadságlevél jogszerű birtokában vagyok. Martinéban hasonlót és egy letartóztatási rendeletet bocsátottak ki ellenem, mert a strikeoló bányamunkások közé tartoztam. Creuzot lakói elrejtenek engem és a rendőrség nyomozásaitól megmenekültem, de nemsokára azután mégis elfogattam. Okul adák 1. Mert titkos társulathoz tartozom. 2. A császár élete elleni összeesküvés és merényletért. 3. Mert kereset nélkül vagyok, és mert engedély nélkül lapokat árultam, kérdi, hogy ez vétket mi módon követte el. Mert ő titkos társulathoz nem tartozott keresetére nézve gépész és nem hirlapáruló, kér tehát igazságszolgáltatást — kéri birái kirendelését. Külföldi hírek. — Állítólag a párisi franczia követségből származott a „Constitutional“ következő közleménye: „Egy Flensburgból jövő távirat szerint a porosz király és Oroszország czárja közti összejövetelnek tárgya nem Galicia körülményei, hanem inkább az észak slesvig kérdés volt.“ Felfedezte a párisi rendőrség azt a 18 bombát, melyet Villard öntő készített. Azok eleinte bizonyos V. birtokában voltak. De minthogy ez attól tartott,hogy el fogják fogni, igy néhány barátjára bizta azokat. De ezek aggódni kezdettek és éjjel a St. Quen csatornába veték. A rendőrség úgy jött a bombák nyomára, hogy az említett egyének St. Qlen csatorna felé tett útjukban egyiket elveszték és ez a rendőrség kezére akadvány a többi felfedezésére vezetett. Másnap a csatornát kezdték nyomozni és legnagyobb részét megkapták.Az az 5 egyén, kiknél voltak a bombák, a követkzők: Maillet Blangety, Ghaselle, Baben és Gourginer (az utóbbi az önző). Ez is az összeeskövéshez tartozik. De azért az ügy még egyátaljában nem világos. Ez ügy miatt befogott két egyént: Fagest és Landecket szabadságra bocsátanak. Magát Pietrit is megcsalta a„Figaro“ az a száma, melyet Villemessant tréfából republicáns színben adott ki. Felfutott vele a császárhoz, de ez tudta a Figaro viertzeit és ezt mondá: „Azt hittem, hogy több esze van önnek.“ — Az akadémia nyelv és széptudományi osztályának jan. 13 diki ülésén Szilády Áron olvasta föl Firduzi perzsa költő „Sah Nams“ czíműt apusának egyes részleteit. A keleti eposzok külalak tekintetéből mind egyformák, semmiben sem üt el Firdnzi éposa sem a többitől. Az epos bevezetésének fölolvasása után megemlíti, hogy azt a szultán, majd a szultán testvérének dicsérete követi, mikkel azonban — miután nagyon száraz leírások — nem akarja untatni a hallgatókat. Áttér ezután az eposz egy szebb és sikerültebb helyére, s ezt a hallgatóság feszült figyelme közt olvassa föl. A felolvasást éljenzés követte. A második felolvasást Joannovics György 1.1. tartotta, folytatólagosan: „A szóalkotásról.“ Az igekötőknél veszi föl előadásának megszakasztott fonalát. Igen sikerülten tünteti ki a „ magyartalanságokat. “ Értődik, tökéletesen hibás. Az ódik, ődik rag vagy belszenvedő igét ad, mint: aggódik, vagy cselekvőt, mint: vizsgálódik. De „értődik“ egyikhez sem sorolható, tehát nem „értődik“ hanem értetik. Áttér ezután a összetételekre. Isteni tisztelet hibásan használtatik e helyett: isten-tisztelet, anyai-szeretet, e helyett anya-szeretet, s igy tovább. Sok oly szóra is akadt nyelvünkben, miknél a „filius ante patrem“ vehető észre, így: lakályos, pedig lakály nem létezik. Beszél ezután az idegen szók lelketlen használásáról; ott is előfordulnak, ahol nem lenne szükség, idegen szóval élnünk. A fölolvasásokat titkári jelentések követték. A bünfenyitő törvényszék köréből. Brinkelmayer János rendbiztos pere gr. Károlyi Pista ellen.) Pest, június 13. Elnök : Pajor Titusz, előadó Rumbach teák A vádlottak padján ül gr. Károlyi Pista. Thaisz főkapitány a bűnvádi törvényszékhez tt-ít, felolvastatván, a vádló az ügyet következőkben adja elő .• Ő az első lóverseny napján a soroksári utón állva szolgálatban, egy trfogatot látott fellőzni a kocsisorból és az utsó oldalára hajtani, mely társaskocsik száma volt rendelve. Egy poroszló ugyan utját állott, de a kocsi egyenesen neki menvén, kitér kénytelenittetett. Brinkelmayer tehát messzit intett a fogatnak, hogy balra hajtson, de a ral ülő gróf csak gúnyos pillantást vetett rá és oltott után tovább hajtott; mire ő oldalfegyvert előrántván, a lovak gyeplőit akarta megfogni, gróf azonban ostorával kétszer megcsapta. A gróf tagadja, hogy a poroszlók neki is tettek volna, és azt állítja, hogy az ostor csakis a végre emelte, hogy a rendbizto kardját kiparírozza, de a tanuk, mint Szivássy, Krajcsik, Kozics ügyvédek és Weisz bér kocsis, a grófnak a poroszlók általi figyelmesetését kétségen kívül helyezvén, Szarvasa József közvádló következő javaslatot tesz Tény az, hogy a gróf a rendes utat elhagyva, tiltottra hajtott, hogy rendőri közegek megintésére nem ügyelt, és Brinkelmayer János szolgálatban levő rendbiztost ostorcsapással illette, s e körülmények a nyilvános erőszakoskodás bűnét állapítják meg. Súlyosbító körülmény pedig az, hogy a gróf magasabb nevelési rangjánál fogva tartozott volna a sokaságnak példát adni és a törvényt megtartani; kéri mindezeknél fogva Gróf Károlyi Pistát 4 heti fogságra elítéltetni. Védő Körmendi Imre azt véli, miszerint a rendőr nem szolgálati kötelességének felelt meg, a midőn szidalmakkal és fenyegetéssel illette a grófot, a gróf zavarban volt, saját, barátjai, lovai életét koczkáztatva Iá ván, lélektanilag megfejthető, hogy csapást intézett a rendőrre, különben a védenezét a törvényszék figyelmébe ajánlja. A tanúvallomások hitelesíttetvén,a törvényszék gróf Károlyi Pistát 4 héti fogságra és a rabtartási költségek megfizetésében marasztalja el, mely ítélet ellen vádlott appellál. — P. N. Különfélék. Pest, június 13. — Az országgyülési gyakornokok testülete f. hó 16 án d. e. 11 órakor XX-dik nyilvános közgyűlését tartja az országházban. Tárgyai : „ A testület által kiadandó füzetek szerkesztő bizottságának megválasztása. II. „Az emberiségről — társadalmi szempontból“ czivitt értekezés fölolvasása, szerző: Haviár Dani által Balogh Andor, elnök. — A Budapesti ügyvédi Egylet Jun. 17-én s következő napokon, mindenkor esti 5 órakor az egylet helyiségeiben rendes ülést tart Napirend 1. véleménye a jelentés „az első folyamodású bíróságok rendezéséről“ szólló törvényjavaslat tárgyában. Bemutatva a IV-ik szakosztály által; előadó: Dr. Apáthy István. 2. A „királyi ügyészségek felállításáról“ szóló törvényjavaslat feletti szakosztályi kijelentés. Előadó: Dr. Györy Elek, és e tárgybani külön vélemény, előadó: Dr. Friedmann Bernát. (Bemutatva a III. szakosztály által.) 3. Szakosztályi határozat a „rögtön bíráskodás megszüntetése“ tárgyában. Előadó: Engert Tivadar, és e tárgybani különvélemény, előadó : Dr. Friedmann Bernát. (Bemutatva a III. szakosztály által.) 4. Szakosztályi határozat „a mezei munkának fegyházainkban leendő meghonosítása“ tárgyában, előadó: Dr. Friedmann Bernát. (Bemutatva a III. szakosztály által ) — Szombaton éjjel a zugligeti utón két gyanús kinézésű egyént fogtak el, kik hatalmas dorongokkal valának felfegyverezve. — B e u s t gr. igen beteg s e miatt nem hagyhatja el szobáját. — Lóhust etetett meg a nép alsóbb osztályaival Terézvárosban lakó Nagy István, mig tegnapelőtt tetten kapatott. A vizsgálat folytán még két beteg lovat találtak az istáléban, melyek szintén e czélra voltak szánva az akivül Nagynak szántóföldjein számos állatcsontot találtak, melyek bizonyítják, hogy már végzi a lóhús eladást. Szomszédja, Pólya Jánosnál szintén négy beteg lóra akadtak, s végül kitűnt, hogy Árpa István Nagynak beteg lovakat adott el e czélra. Mindhárman börtönben vannak. „B e m a po“nak tegnapelőtti előadása alkalmával a budai színkörben két baleset történt. Ugyanis Arady igazgatónak egy röppentyű szétpattanása veszélyesen megsebesíte be kezét, egy cboristának pedig, ki kezében egy nagy töltényt tartott, arczát égette el. Szombaton délután a Krisztina városban Budán egy dühös eb négy más ebet, egy kecskét és egy hajdút harapott meg. A dühös ebet agyonütötték — a hajdú kórházba, a megmart állatok pedig az állat gyógyintézetbe vitettek. — Egy titkos imádó. Szombaton éjjel a Tabánban Bár vendéglősnek szakácsnőjét hatalmas horkolás ébresztő fel álmából, ki sietve gyertyát gyújtván, észrevéve, hogy ágya alatt egy idegen ringaja magát Morpheus karjain. Urának rögtön jelentést tett, aki az éji látogatót el is fogatá. A kapitányságnál körülményeiről kérdeztetvén, azt felelte, hogy ő a szakácsinak imádója. Azonban nem talált hitelre, mert ez esetben az imádott aligha tett volna jelentést. — Megvedlett az ispán lova. Malt héten egy ispán lovat akarván venni,bejött a pesti baromvásárra. De minthogy nem talált kedvére valót, már épen hazafelé indulóban volt, midőn egy czigány lókupecz végig vágtatott a piaczon egy barna és fehér csikós paripán. Az ispánnak igen megtetszett a ló színe, megvette s meg is itták az áldomást a Pannónia vendéglőben. Otthon az ispán, hogy a portól megtakarittassa, vízzel mosatta meg paripáját, s ime megvedlett az, lemenvén róla a rákent festék. — A néhány évvel ezelőtt Pesten elhunyt hirneves bécsi szobrász Gasser Józsefnek hamvait honfiai a villachi polgárok f. hó 15-én reggel fogják szülőföldjére haza szállítani. Az elválás végtisztességére az orsz.m. képzőművészeti társulat tagjai a mondott napon 5 órakor reggel fognak a nemz. múzeumban összegyülekezni, miről a boldogultnak tisztelői ezennel értesittetnek. A rókuskórház nőgyógyászat és szülészet főorvosi állomására a pestvárosi egészségügyi biottmány első helyre Fleischmann, másodikra Báthory Istvánt, harmadikra Kézs- Hlárszky orvostudorokat, a kőbányai gyógyszerészi állomásra Fáczányi Ármin, Rosenberg Alajos és Demtsa Szilárd urakat jelölte ki. A Kőbányán felállítandó kórház alaphoz az ottani gyárak tetemes összegekkel ígérkeztek járulni.