A Hon, 1870. szeptember (8. évfolyam, 207-236. szám)
1870-09-12 / 218. szám
218. szám Vill. évfolyam. frr.Tvr.Ji.ak __ Restell kiadás. Pest, 1870. Hétfő, September 12. Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7.sz. földszint. Előfizetési díj: Postán küldve, vagy Budapesten hárhol hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra...........................1 írt. 85 kr. 8 hónapra...........................6 „ 60 „0 hónapra.........................ti „ — » Az esti kiadás postai külünküldéséért felülfizetés havonkint .......................80 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Szerkesztési iroda : Ferencziek tere 7. sz. Beiktatási dij: 9 hasábos ilyféle betű sora . . . 9 kr. Bélyegdij minden beitatásért . . 30 „ Terjedelmes hirdetések többszöri beiktatás mellett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek föl. — Nyílt téri 8 hasábos petit sorért , . 26 kr. Az előfizetési- és hirdetmény - dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert keséktől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. PET SEPTEMBER 11 Koczkó Dániel Békés Csaba város képviselője, a legidőb orsz. képviselő, sept. - én Csabacsűdön 81 éves korában meghalt. A boldogult az utóbbi időkben már csak hallgatag szerénységgel ült képviselő székén, de volt idő, mikor mint erőteljes férfiú, tettekkel szolgált hazájának. A szabadságharczban mint kormánybiztos , intézkedéseivel, a szabadságban mint lélekjelenlétét nem vesztett félfia : tanácsadásával, később mint a restitutio bajnoka, kitartásával,s mindenkor , józan ítéletével és szilárd hazafijával megnyerte magának a megye és a nemzet bizalmát, mely most áldással kiséti sirjába. Holtteste Pestre szállíttatott és hétfőn sept. 12-én d. u. 2 órakor fog a szövetség utczai 11. sz. házból a földnek átadatni. Pest, sept. 11. Azt el kell ismerni, hogy a berlini telegramnak eddigelé soha sem hoztak valótlan híreket. Vajha most az egyszer ne mondtak volna igazat! Nem vagyunk képesek elhinni, hogy a porosz diplomatának elhatározott szándéka legyen, Párist elfoglalni, a köztársasági kormányt leverni,Napóleont restaurálni, s azután vele kötni meg egy Francziaországot mélyen megalázó békét. Lehetetlennek tartjuk ezt. Ellene mond a rideg szánítás. Ha a német sereg a köztársasági Párist be akarja venni, ahoz kell neki két hónapi idő. Szabályszerű ostromláshoz részelő ágyuk kellenek s azok szállítása időt és erőt fogyaszt. Azt nem lehet a francziákról mondani, hogy roszul harczoltak. A kik verekedtek, azok jól verekedtek ; az volt a bajuk, hogy kevesen verekedtek sokak ellen. De a maguk illetményét mindig kivágták az ellenségből s egyformán feküdt a csatatéren halott és sebesült mindkét részről. A német tudósítások maguk mintegy százötven ezerre teszik halottaik és sebesülteik számát. A betegségek rendesen egy tizedét szokták a táborozó seregnek kórházba és temetőbe vinni, tehát mintegy kétszáz ezerre mehet a veszteség, melybe az eddigi siker került. És még hátra van Páris megostromlása, a várak bevétele, azután a loirei hadseregek leverése, Francziaország kilencz tizedrészének meghódítása. Mind nem vonjuk kétségbe, hogy a német uralkodók ezzel a munkával is elkészülnek. De milyen hadsereget fognak hazahozni a diadalok után? A férfiak színe virága ott marad. És mit fognának nyerni európai állásukban azzal, ha a franczia respublikát leverték s Napóleont retablirozták ? Csak Ausztria és Magyarországról beszélek. Itt legelőször is az a hatás lenne elérve, hogy a közfélelem tárgya megszűnne Muszkaország és a panszlavismus lenni. Muszkaország és Németország között, ha az utóbbi Napóleont a köztársaság romjaira felülteti, csak azt az egy különbséget látná még mindenki, hogy Németország hatalmasabb. Még más eredménye is lenne. Minket, kik Németországot, mint a szabadság nagy előharczását híreszteltük, kik tiltakoztunk mindenkor ez ország egyesülésének megakadályozása ellen, a német uralkodóknak e ténye igen csendes emberekké fogna tenni. De nem csak az ellenzéki szabadelvű párt zsibbadna meg innen és tul a Lasikán, hanem még az Andrássy-pártnak is minden békeszerető és szabadelvű elementuma elveszti lába alól a földet. Ausztriának is vannak chauvinjai, de még Magyarországnak is vannak. És most tessék meggondolni a német diplomatának,hogy ha ő a francziaországi háborút egész a késdöfésekig folytatja, mikor abból előkerül, tépetten, sebzetten, kifáradtan, akkor maga mellett talál egy Ausztriát, melynek valóságos hatszázezernyi pihent csatakész rendes katonája s nem kevesebb, mint száz tízezer főnyi egy hadseregbe egyesített magyar honvédje áll karra vetett puskával készen. Ki fogja akkor diktálni a békét? Németországnak e háború kezdetén volt egy lábatlan ellenfele s egy lábatlan szövetségese. Amaz a szomszéd katonai államok rvalitása, emez a szabadelvűek rokonszenve. Nem megvetendő tényezők , mert a lábatlanok kezei nem pihentek. Az első fegyverkezett s az utóbbi azon működött mind Austriában s Magyarországban, mind Olasz-, Angolországban és Amerikában, hogy államát a semlegességben tartsa. Nem képzelhetjük, hogy a német diplomata most egyszerre mind a kettőt ellenségévé akarja tenni: katonai riválisait és a szabadelvű közvéleményt. Ha folytatni akarja a köztársaság elleni hadjáratát, a semleges katonai riválisok bizonyosan nem fogják őt megállítani abban a munkában, hogy fogyaszsza haderejét és fogyaszsza a sympathiákat mentül nagyobb pazarlással. Hihetetlen, hogy a német diplomata így mind a két végén meggyújtsa a gyertyáját. Azt hiszszük, hogy a fenyegetés csak az alkuvó fél megpuhítására van szánva. Sokat követelnek, hogy sokat engedhessenek. Ez nem lehet ultimátum. Jókai Mór: Eredeti külföldi levelezés. (Saját tudósítónktól.) (O—y) Nápoly, sept. 8. Mielőtt az olasz rendes hadsereg átlépte volna a pápai határokat , kiütött a forradalom a pápai állam több nevezetes pontján. Viterbo városában s 0 r te tö egész Aquapendenteig nemzeti lobogók lengnek a tornyokon. A viterboiak egy £500 aláírással ellátott hódoló feliratott nyújtottak be az olasz kormánynak, melyben városuk azonnali elfoglalását sürgetve kérik. Rómában rendkívüli izgatottság uralkodik ; itt is, mint több más városban, hódolóiratok készülnek. Decharrette ezredes, a pápai zuávok parancsnoka, fölkelők által fenyegetve öt zuávszázaddal s néhány ágyúval Montefiasc onéba menekült, hol körülsánczolta inasát. Ponza di S.Martino ma indul Rómába az utolsó békés lépéseket megkísértendő. Az olasz sereg előőrseinek vezérletével Bixio bízatott meg. Adalékok. — Svájca nyilatkozata. A berni „Bund“ jelenti: A franczia külügyi minister jegyzékének tudomásul vétele után, mely jegyzékben a köztársaság kihirdetését adta tudtni, a szövetségtanács a svájczi követet Páriában f.bór án utasította, hogy jelentse ki a franczia kormánynak : Svájcz minden népnek elismerte azon jogát, hogy szabadon adhat magának tetszése szerinti alkotmányt. Miután Francziaország az egész ország közheyeslése közt mint köztársaság alakult meg, nem vonakodik a szövetségtanács egy pillanatig sem, a nevezett elvet alkalmazva, az új franczia kormánynyal hivatalos érintkezésbe lépni. Meg van győződve, hogy a Svájcz és a Francziaország közt régi idők óta fenálló jó viszonyokat a franczia köztársaság fentartandja. A svájczi szövetség hatóságai részükről teljes szívvel fognak azon működni. A közös szeretet a szabadság iránt és az államintézmények egyenlősége a két állam közti rokonszenv kötelékét csak szilárdítani fogják. A szövetségtanács élénk óhaja, hogy az új, súlyos gondok alatt létrejött testvér-köztársaság kössön Francziaország részére becsületteljes békét és hogy azután az országot a szabadság és béke áldásaival hosszú időre szerencséltesse . Az orosz kabinet táviratilag jelzett semlegességi nyilatkozatát e hó 7 iki számában hozza a hivatalos „Journal de St. Petersbourg.“ Szövege a következő: A „Béri, Börsenzig“ aug. 29-n egy közleményt hozott, melyet az orosz csáBZ. kabinetnek a semlegességi ligában való részvételére vonatkozólag tévesnek van okunk kijelenteni. Az érintett lap e közleményei úgy látszik, hogy bécsi lapokból merítve, vagyis oly forrásból, mely Oroszországot illető közleményekre nézve nem mindig megbízható. A csász orosz kormány hivatalosan kijelenti, hogy közreműködése s minden törekvése a bábom localizálására, egy méltányos és tartós alapra fektetett béke létesítésére van irányozva. Közreműködése ennélfogva nem hiányozhatik a vele egy czél felé haladó semleges hatalmak törekvéseinél. De az iránt is bizonyosak vagyunk, hogy a császári kabinet semmi olyast nem tesz, ami szabad cselekvési elhatározását gátolhatná. A „Politik“nak írják sept. 8-áról Szent-Pétervárról, hogy az orosz kormány „alapos értesülés szerint“ követni fogja Éjszakamerika példáját s elismeri a franczia köztársaságot. Az orosz követ már meg is kapta volna az erre vonatkozó utasításokat. Ignatieff konstantinápolyi orosz követ a párisi egyezmény módosítására kapott utasítást kormányától, minek következtében azon kérelmet intézte a portához, engedné meg, hogy a középtengeren levő orosz hajóhad a Kosporuson keresztül a fekete tengerre uszhasson s itt töltse a telet. Ugyan ő kijelenté, hogy a schamlai tábort s ez abba gyülekező hadsereg mozgalmait az ő kormánya nem nézheti közönyösen. — Törökország türelme közmondásos— írja egy konstantinápolyi levél, de Oroszország naponként növekedő igényeivel szemben ki tudja, nem vetjük-e magunkat Vilmos király karjaiba, melyeket elönkbe tárni látszik. Angolorzág, úgy halljuk, politikánk e fordulatát nem ellenezné. Legújabbak. Prága, sept. 10. A „Bohemia“ írja: „A minisztertanács elhatározá, hogy a birodalmi tanács megnyitását semmiesetre se halasztja tovább. A tartománygyűlés ishetőleges feloszlatása nem lesz befolyással a birodalmi tanács megnyitására. A „Tagespost“ megtámadja azon bécsi lapokat, melyek azt állítják, hogy a Herbst az oka a kiegyezési kísérlet meghiusulásának. Azt állítja, hogy Herbst épen békítőleg szólott A cseh nemzet jogainak summázásánál A cseh Emlékirat azt hangsúlyozza, hogy a hivatalok ne töltesenek be idegenekkel, kijelenti, hogy a birodalmi gyűlésbe való követküldés lehetetlen, a választási reform szükségességét tüzetesen tárgyalja s kivonja a declarátióból ismeretes áprilisi választási rendet. Végül így szól: Nem a történelmi jog változatlan érvényesítése, hanem csak egy törvényes állapot kivívása a történeti jog alapján képezi a cseh ellenzék törekvését. A feudálisok Zelthammer emlékiratát, mely a cseh történeti jogot tárgyalja, a felirat kiegészítő részéül fogadták el. A „Narodni Listy“ jelenti, hogy dr. Rieger és Palacky leginkább sürgették a tartománygyülésbe való belépést „miután egy német tartománygyülés a cseh korona országait német tartománynak kiáltá ki“. A „Pokrok“ azt hiszi, hogy nem hiccet, de új választásokat fognak elrendelni. A felirati vitában csak az előadók fognak szólani. Bécs, sept. 10. A fekharab csütörtökön Csehország képviselői nélkül nyílik meg. A cseh tartománygyűlés tárgyalásai tovább folynak. A franczia külügyminisztériumnak Toursba való költözéséről itt semmit se tudnak. München, sept. 20. A „Süddeutsche Presse“ azon nézetet tárgyalja, hogy Németországra nézve az elfogott császár marad Francziaország törvényes feje; a mostani viszonyok között Németország érdekeire legüdvösebb, ha a békét Napóleonnal kötik. Az „Augsburger Abendzeitung“ szerint a minisztertanács elhatározta, hogy a német kérdésben megteszi az első lépést és alkudozásokat kezd Bajorországnak az északi szövetséghez csatlakozása iránt.— Mondják , hogy von Schrenker már holnapután fog Bécsbe utazni. München, sept. 10. A tegnapi polgárgyülekezetben a haladási párt vezérei a ministeriumnak bizalmatlanságot szavaztak, mert a csalhatatlansági dogmával szemben nem fejtett ki tevékenységet. Karlsruhe, sept. 10. Német csapatok és franczia franctizeurök közt Markirchnál ütközet volt; az utóbbiak egy része késre került. Schlettstadtot lövik. Berlin, sept. 10. Rbsimsból hivatalosan jelentik 9 föld. n. 1 óra 20 percztol. A sedani csatában elfogott 25,000 franczián búl a 2 ki kapitulatio által 83,000 ember esett fogságba, köztük 4000 tiszt, ezeken kívül 14,000 sebesültet találtunk. Négyszáz tábori ágyú, közte 70 szertelő, 150 várágyú, 10,000 ló és nagy számú tábori készlet esett kezünkbe. Ehhez járulnak a beaumonti csata veszteségei, továbbá a Belgiumba ugrasztott 3000 ember, Mac-Mahon hadseregének összes ereje e szerint a csata előtt 150,000 ember volt. Berlin, sept. 10. A „Kreuz Zig“ megtámadja a „Zukunft“-ot a franczia köztársaság iránti maga arásáért. A franczia és német democratia neki „solidaris“ nak látszik — „a hazugságban.“ — A ,,Nordd. Alig. Zig“ ellenzi, hogy Belgium Francziaország pártját fogja. Németország szomszédainak, különösen a belgiumi uraknak nem irigy és gyanús,hanem jó szemmel kellene nézniök Francziaország ellenében foglalt új állásunkat, mert ez az állásokat is biztosítja. — A „Zukunft“-nak egy Königsbergből írt levele ezeket mondja: Napóleon dynastiájának megbuktatása által a bábom czélja el van érve. Sedan nekünk annyi, mintha Páriába bevonultunk volna. A véres dráma be van fejezve, anniciók nem kellenek. A „Krenz Zig“ szerint Delbrück meghivatása a főhadiszállásra megerősíti azon gyanúsítást, hogy a német viszonyok rendezése ügyében a német fejedelmek kezdeményezni akarnak. Páris, sept. 10. Egy kormányrendelet megengedi, hogy a semmisitőszék büntető osztálya Toursba költözzék. Rimpart-Lechin a posta főigazgatójává neveztetett ki. A Seine-departementban a magántávirás megszűnt Páris, sept. 10. Az itteni lapok, melyeket az erődítés czéljából történt irgalmatlan rombolások mind puhábbra hangolnak, ma versenyezve értekeznek a hír szerint megkezdett békeközvetítések kilátásairól. Név szerint Észak- Amerikát, Oroszországot és Ausztriát tartják békeköveteknek a porosz királynál. Már 80 házat lerontottak. Telkek alig adhatók el. Páris, sept. 10. A magántávsürgönyözés következő departementokra vonatkozólag függesztetett fel: Nord, Pas de Calais,Oise, Somme, Oise et Seine, és Seine (Páris),kivéve a hírlapok sürgönyeit és oly sürgönyöket, melyek szállításokra és a katonaság felfegyverzésére vonatkoznak. Gravelotto, sept. 8. Bazain tegnap két tábornokot sürgönyökkel küldött ide. A királyhoz küldöttek Rheimsba. Róma, sept. 9. Azt állítják, hogy gróf Bonza következő olasz javaslatokat terjesztett elő : A pápa a vatikáni negyed Bonveraiore és a civillistának élvezetében marad; Róma egyházi intézeteinek semlegessége; a bibornokok és a pápai széknél levő követek immunitása; a bibornokok és minden szolgálattevők jövedelmeinek átvétele; az államadósságok garantírozása; a püspökök és plebánusok tisztének szabad gyakorlása egész Olaszországban; az ujoncrozás, községügy, és a hitbizományok kivételes törvények alá helyezése; minden nemzetek szabad bejárása a vatikáni negyedbe. A bibornokok collegiuma elfogadta elvileg Olaszország beavatkozását, ellenállási rendszabályok nem hozatnak. — Ponza kijelenté : Itália megszállja Rómát bármit határozzon is a kúria. Róma, sept. 9. A pápa nem bírható rá, hogy a Vatikánt elhagyja. Ő sürgösen megparancsolta, hogy az olaszországi csapatok benyomulásának semmi ellenszegülést nem kell kifejteni, hogy minden vérontás kikerültessék. F 1 ó r e n c z, sept. 10. Hirlik, hogy az 1845/47 évi második korosztály behivatása és 40 zászlóalj nemzetőr mozgósítása elő van készítve. A tengerészethez tartozók különbség nélkül hivattak be. F 1 6 r e n c z, sept. 10. Ponza di San Martino, olasz meghatalmazott, tegnap reggel Rómába érkezett. A pápa vonakodik alkudozni. Nem várnak e missiótól semmi eredményt. A csapatöszpontosítást a római határon nagy mérvben folytatja a kormány. A törvényes politikai közigazgatásra vonatkozó rendeletek elő vannak készítve. A Róma megszállását sürgető meetingek nem érnek véget.Garibaldi szolgálatát Párisban elfogadták. N ino, sept. 10. Itt felkelés tört ki, a hatóságot elűzték, és a foglyokat szabadon eresztették. Garibaldit várják. — Mentoneban szintén felkelés volt. Brüssel, sept. 10. Eugénia ex-császárné holnap Ostendeltöl Angliába megy. Brüssel, sept. 10. Hir szerint Spanyolország követe Olozaga közvetítést kezdett Franczia és Németország között, de kételkednek fáradozásai eredményében, minthogy alapul Francziaország integritását vette föl. L o n d o d. sept. 9. A „Capitaine“ angol toronyhajó törést szenvedett Cap Finisterre-nél Sept. 10. Hírlapi tudósítások szerint Eugenia császárné Hastingsba érkezett. A „Capitain“ angol toronyhajóval, mely Finisterre mellett hajó törést szenvedett, 500 ember, köztök a tengerészeti minister fia is, sülyedt el. Stuttgart, sept. 10. Tegnap este érkezett ide Wimpffen franczia tábornok, ő itt és Kanstattban fog tartózkodni. Konstantinápoly, sept. 10. A görög vizekre egy tekintélyes orosz hadihajóraj érkezett meg Butakoff tengernagy vezérlete alatt. A forradalom Irakban terjedőben van. Hindigben nagy csata volt, melyben 400 halott s még több sebesült maradt a harertéren. dik.— Pámba érkezett laoni lakosok állítják,hogy tegnap délután, a mint a porosz táborkar a várba bevonult, a vár a levegőbe repült. Florencz, sept. 11. A pápai csapatok készületeket tesznek Róma védelmére, azonban azt hiszik, hogy a pápai hatóságok az ellenállás iránti parancsnak nem fognak engedelmeskedni. Garibaldi ezt táviratozá a franczia kormánynak: Ami engem illet, állok szolgálatotokra, rendelkezzetek. Páris, sept. 11. Tegnap 600 porosz jelent meg Chateau-Thurryben, ezek elfoglalták Laferte-Gauchert. Laon parancsnoka a város kímélése tekintetéből átadta a fellegvárat. Dél tájban a várban a puskaporos kamara a fellegvár egy részével, a porosz táborkarral és néhány száz poroszszal, meg néhány nemzetőrrel a levegőbe repült. Montmirailban a poroszok lcsípték az összeírás végett egybegyűlt ifjakat. A madridi franczia követ elszólíttatott állomásáról. Thionville parancsnoka — mely már jól el van látva élelemmel — megtagadta az átadást. Páris, sept. 11. Trochu megparancsolá, hogy az ellenség közeledtével a Páris környékén lévő erdők gyújtassanak fel. Páris, sept. 11. A spanyol követ, Olozaga, azt írá Favrenek, hogy Spanyolország elismeri a franczia köztársaságot, és a jó viszonyokat fenn kívánja tartani. Erre Favre következőleg válaszolt: A barátságnak ezen bizonyítéka oly ország részéről mely csak az imént mutatá meg a szabadság útját, reá nézve igen becses. Favre reméli, hogy közösen hálála állnak ezen az utón előre. Csak most lép előtérbe ama politikának eszélyessége, mely három fegyverképes testvérnépet egy szövetségben olvaszthat egybe. Szent-Pétervár, sept. 11. A „Journal de St. Petersbourg“ elveti a franczia social-demokraták beavatkozását, a népek foederatióját utópiának nevezvén. Francziaország — úgymond az orosz lap — kisértse meg egyedül maga a republikánus experimentumokat, — de ne próbálja meg a szomszédokat is magával rántani. A Hon magántávsürgönyei. Pál is, sept. 10.* A ministerium közlé, hogy Chateau-Thierry-Montmirailban porosz csapatok jeleztetnek , továbbá La Ferté sous Jouarre és Vally sur Aisneben is ellenséges előőrsök vannak. A poroszok szigorú fegyelmet tartanak és a pusztításokat meggátolják. A vasúti összeköttetés Párisból a Szajnán át Nogentbe, és Chaumont-Mühlhausen Basel között szabad. Páris, sept. 10.* A Vogel departement főnöke jelenti, hogy a helyzet az ő kerületében javult, és semmiféle csapatmozgalmat sem jelez. Toul vára folyvást erélyes ellenállást fejt ki. A helyőrségi csapatok gyakori kirohanásokat tesznek, melyek mindig győzelemteljesek. Egy hír jelenti, hogy Bazaine Metz alatt folyvást zavarja a poroszokat, amenynyiben gyakori ál-manővereket rendez Pont - Mousson irányában. — A Strassburgnál öszpontosított poroszok az összes szomszéd falvakat odahagyák, és egy Strasaburgba szánt lőszer-szállítmányt vettek el. Páris, sept. 10.* A minisztériumhoz Epinalból érkezett tudósítások jelentik: Nancyban azon hir van elterjedve, hogy Bazaine, Pont a Mousson felé intézett legutóbbi ál-manővere alkalmával a szász landwihrekben tetemes pusztítást vitt végbe.— Egy távirat Coulonieresből jelenti. Tegnap a porosz csapatok átlépték Montmirailt és Sezannet. Két porosz hadtest, mindenike 10,000 emberből álló — a mondott városok közelébe hatolt. A távírdai összeköttetés Soissonsnál meg van szakítva. Az ellenség Chaumayhoz közele. Vasárnapi reggeli lapunknak nem minden példányában jelent meg. Különfélék. Fest, sept. 11. — A marosujvári sóbánya folyvást ég. Eddig biztak a 3 hóval ezelőtt tett intézkedések sikerében, de midőn sept. 4-én a bányát kinyitották, sürü füst tódult ki,jelenlhogy a tűz csak el volt fojtva, de nem eloltva. A M. P. szerint félő, hogy a bejáratot támogató gerendásat, s utána az aknatorok összeroskad. A kar eddg is kiszámithatlan már a munkaszünetelés miatt. — Azs. k. államvasúttársaság közhírré teszi, hogy sep 1- től további rendelkezésig Pestről Biziásra,hetenkint csak kétszer, név, hétfőn és pénteken indul gyorsvonat, csatlakozással az aldunai gyorshajókhoz. — Hasonlókép hetenkint csak kétszer, név. kedden és szombaton indul sept. 20-tól kezdve gyorsvonat Szegedről Pestre , csatlakozással az aldunai gyorshajókhoz. — Leleplezés. Az Uog. Ll. egy arloni levele szerint kisült, hogy az a Bonaparte Péter, a ki Napóleont Verviersnél siratta, nem Bonaparte Péter volt, hanem------Türr István. — Dr. Kayserling, a pesti izr. község uj hitszónoka, kit a svájczi Aargau kantonból hivtak meg, szombaton tartotta első szónoklatát. Különösen jó hatást tett beszédének azon része, melyben mondja, mily nehezére esett megválni a Svájctól, a szabadság ezen erős bástyájától, melyben minden tartomány számüzöttje biztos menhelyet és vendégszerető tárt karokat talál.Az elválást azonban könnyítette azon tudat, hogy jó sorsa öt ismét szabad földre, Magyarbonnak szabadságharczoktól vérrel áztatott és szentelt földére vezérli. Felelős aserk. a kiadótoUyd J^KikX MOH&. NYÍLT TÉR. 1148 i_# A legelegánsabb férfi és gyermek diszeS utazóruhák Magyarország 3 legnagyobb férfiruharaktárában GRÜNBAUM*. WEINER magyar kir. udv. szabók. I. Deák téren az evang. templom átellenéban. II. Hatvani utcza és országút szögleten, a Zrínyi kávéház átellenében. III. A régi színháztéren levő bazárban a „M.kir.“ sz. száll. átellenében.