A Hon, 1870. október (8. évfolyam, 237-263. szám)
1870-10-01 / 237. szám
mány által alprafectté nevezett Valentin 19-én Uszva a várba behatolt. A bombázás által 44 ember vesztette életét. A Sceaux melletti ütközet, Versailleból sept. 20-ikáról ezt írja a „Béri B. Ztg.“ : A három utolsó nap, habár nem vásároltatott is meg annyi vérrel és áldozattal mint a sedani nap, mégis nevezetes helyet fog elfoglalni ezen dicső hadjárat történelmében. 17-ikén a Sajnác való ellenállhatlan átmenetei St. Georgescál, 18-dikán az előhaladás Versaille-be és 19 dikén győztes csata Malabrynál és Versaille elfoglalása. Az ötödik hadtest az döbbent napokban Montmirail és Conlemmierren keresztül csak kis menetekben közeledett Páris felé, hogy időt engedhessen a többi hadtesteknek állásaikat elfoglalni. De ezután gyors menetekben haladt előre. A Lainán való átmeneteire Villeneuve volt kijelölve, és már 17-ikén délben a folyam partján voltak az előőrsök. Ácsaink azonnal a híd építéséhez fogtak, minthogy a pompás lánczhíd a jégbe röppíttetett, az építéssel azonban fel kellett hagyni, minthogy a túlsó oldalról erős tüzelés volt A 47 ezred csolnakokon ment át. A Sziléziák erélyes előnyomulása folytán a kezdő katonák minden irányban szétfutottak. Az ácsok munkájukat egy óra alatt bevégezték, az egész lovas osztály hurak kiáltással és zeneszó mellett ment át a hídon. A rá következő napon 30 hídon az egész ötödik hadtest átment, anélkül, hogy a legkisebb kár történt volna. Sept. 18-ikán az egész hadtest a bajorokkal kiegészítve Versailles felé ment, folytonos apró csatározásokban űzve maguk előtt. Az itt igéző vidéken vezetett kérészül, egy beláthatlan park ez számos villákkal és váracskákkal, szebbet alig képzelhetni, és ez mégis nyomasztó hatást gyakorolt. Minden felé zajtalan csend. Minden ajtó zárva, sehol embert nem lehet látni. Ittott egy fa feküdt az utón keresztül, mely akadályként döntetett le. ügyes helyeken a kövezet is fel volt szakítva és árkok voltak ásva, különben az emberi tevékenységnek semmi jele. Az előőrsök e napon Bievren keresztül Malafriig küldettek előre. S minthogy az ellenséges elnörsök alig 300 lépésnyi távolra voltak tőlük, tűz nélkül viraszták át a nagyon hideg éjszakát. Ellenségink egész éjjen át puffogatással töltötték az időt, úgy hogy katonáink azt mondták ezzel amazok magukat felbátorítani akarják. Mindenki kíváncsian várta az ismerkedést ez emberekkel. Alig kezdett viradni, alig foszladozott szét némileg az őszi köd a vörös nadrágos urak már sűrü csoportokban közeledtek felénk ez alkalommal mint támadók. És egy oly csata kezdődött, melynél kedvezőbb kimenetelűt alig viseltünk. A nap dicsősége mát a 47 bajor ezredet illeti, mert ámbár elég csapat volt közel, maga ez ezred elegendő volt a támadást visszaverni, mely rendetlenül meg is futamodott. A csatatér mint mindig, szomorító benyomást hagyott hátra, de hat hét francziára alig esett egy porosz. Íme egy bizonyíték, hogy a lelkesedés egymaga nem elég a győzelemre. A francziák hősileg harczoltak, ily közel még antiporm voltak knz.Hitik mArt HiAmnaan ar.nk közül kik most mint foglyok kisértetnek Németország felé, csak hosszas birkózás után adták meg magukat. Gyakran lehetett hallani a revolver éles durranását is, kik e fegyvert védelmükre voltak kénytelenek használni. A franczia tüzérség mint rendesen,roszul czélzott, de még késő este is hallani lehetett a tompa bömbölést. Miután minden akadályt leküzdöttünk, egyenesen Versaillesbe mentünk. Gambetta a sceaux-i ütközet után következő kiáltványt bocsátá ki: Polgárok! Az ágyú dörg, a döntő pillanat köréig." Páris a forradalom napja óta felkelt és készen áll. Ti mindnyájan pártkülönbség nélkül fegyvert fogtatok, hogy egyidejűleg megmentsétek a franczia fővárost és köztársaságot. Utóbbi időben férfias elhatározástok legszembeszökőbb bizonyítékát adtátok. Sem gyávák sem hidegérzelmüek által nem hagytátok magatokat eltántorítani, sem elhamarkodásra nem hagytátok magatokat ragadtatni; a támadók sokaságát hideg józansággal vettétek szemügyre. A háború első csapásai titeket épúgy nyugodtan mint félelem nélkül fognak találni, és ha a megfutamodók mint ma meg fognak jelenni, hogy rendetlenséget, hazugságot és rémületet hozzanak a városba, ti rendületlenek maradnátok, bizton tudva, hogy a haditörvényszék, mely éppen most lett felállítva, hogy a gyávák és megfutamodók felett ítéljen, képes lesz a közjó és a nemzeti becsület fentartására hathatósan hatni. Maradjunk tehát egyek, egymásra támaszkodva és készen tűzbe menni, és mutassuk meg, hogy méltó fiai vagyunk azoknak, kik a legrémségesebb veszély közepette soha sem estek kétségbe a haza jóléte felett. A Journal de Charleroi, azt írja, hogy Trochu tábornok az első zuáv ezredet megtizedeltette. Más különböző ezredhez tartozó gyalogság is csatlakozott e méltatlanokhoz. Azon szerencsétlenségek, melyeket már a háború kezdete óta szenvedtünk, okozták azt,hogy Páris telides tele van fegyelmezetlen, erkölcstelen katonákat, melyek ott nyugtalanságot és zavart okoznak, és kik főnökük hatalma alól rendesen kibújnak. Szilárdan el vagyok határozva ily aggasztó rendetlenségeknek véget vetni. Páris minden védőjének parancsolom, hogy minden egyes katonát akár a rendes hadsereghez, akár a mozgó nemzetőrséghez tartozzék, kik a városban részegen idestova lézengnek, skandálosul és becstelenitő híreket terjesztenek és azon egyenruhát, melyet hordanak megbecstelenitnek — azonnal fogjanak el. Az elfogott katonák és mozgó nemzetőrök a táborkari parancsnoksághoz Vendome tér 7. vitetnek, az elfogott lakosok pedig a rendőrségnek adatnak át. Hadi törvényszék elé állíttatnak és a következő, a haditörvény által kimondott határozatok szigorú alkalmazása alá esnek: Art. 213. Halállal büntettetik minden katona, ki az ellenséggel vagy fegyveres felkelőkkel szembe állását elhagyja. Art. 218. Halálai büntettetik, előleges katonai degradatio után, minden katona, ki vonakodik engedelmeskedni, ha parancsolják, hogy az ellenség ellen menjen. Art. 250. Halállal büntettetik, előleges katonai degradatio után, minden élelmiszer, portéka és áru rablás, melyet egy katona követ el, akár fegyverrel akár nyers erővel, akár személy elleni erőszakkal. Art. 253. Halállal büntettetik előleges katonai degradatio után minden katona, ki a védelemre vonatkozó eszközöket fegyver készleteket, élelmi készleteket, lökészletet stb. megsemmisít. A kormányzó kötelessége Párist védelmezni melyre közvetlenül súlyosodnak az ostrom szenvedései és a rendet abban fentartani. Jelen intézkedések által erőfeszítéseinek társává tesz minden bátorsággal és jóakarattal biró férfit, kiknek száma a városban nagy. Páris, sept. 26. 1870. Trochu, Kormányelnök, Páris kormányzója. Trochu kiáltványa. Trochu tábornok a követk. kiáltványt bocsátott ki: Páris nemzetőrségéhez, mozgóőrségéhez és őrségének csapataihoz! A tegnapi csata alatt, mely csak nem egész nap tartott, és a melyben a mi tüzérségünk kitartását nem lehet eléggé dicsérni, az ellenségnek nagy vesztesége lett — oly dolgok történtek, melyeket nektek meg kell tudnotok azon a nagy ügy érdekében, melyet mi közösen védelmezünk. Egy nem igazolt panique, melyet egy kitűnő hadtestfőnök és tisztjei meg nem akadályozhattak, foglalta el az első zuáv ezredet, mely jobb szárnyunkat képezte. A csata kezdete óta a katonák legnagyobb része a városba futott és ott elszéledett mindenütt kétségbeesést terjesztve. Hogy maguk viseletét kimentsék, a szaladók azt mondák, hogy biztos pusztulásba vezették őket, bár állásuk sértetlen volt,és egy se sebesült meg közülök. Ők azt mondták, hogy nem volt törtvényük, habár — amint személyesen győződtem meg — azokból, melyekkel bírtak, egyet se használtak el. Ők azt mondták, hogy vezéreik árulták el őket stb. Az igazság az, hogy e méltatlanok kezdettől fogva compromittáltak egy oly hadioperatiót, amelynek daczára ennek nagy eredményei voltak. Versailles megszállása. — Míg Ducrot a meudoni magaslatokon a poroszok ellen csatáját vívta, addig a versa i 1 1 e 8 i tanács permanens ülésben ült együtt , várta az ellenséget. Jött is először három halálfejes huszár, azután egy segédtiszt, és hosszas parlamentálás után következő capitulationális pontokban egyeztek meg: 1. Az egyén s a vagyon, az emlékek és műtárgyak kíméltetnek. 2. A németek minden laktanyát elfoglalnak, de a tisztek, s a katonák közül akik oda nem férnek, beszállásoltatnak. 3. A nemzetőrség fegyverben marad és a rendőrséggel együtt a városban az őrállomásokat betölti. A németek azon kapukat, melyeket nekik tetszik, elfoglalva tartják. 4 Pénzbeli harács nem kívántatik, de a város a garnisont, s az átvonuló csapatokat minitpTinA.l Átlátja. 5. Sent. 18-án Varsailles kapui nyitva maradnak, hogy az 5 ik hadtest a városon keresztülvonulhasson. — Az ennek folytán keresztül vonult német csapatokat nyomban követték a sebesültek jó nagy számmal. A német csapatok egy része ott maradt, a többi St. Cloud és St. Germain felé távozott. A város által előre nem látott esetekre szerzett élelmiszerek, melyeket parancs szerint el kellett volna égetni, átadattak a poroszoknak nyugta mellett. A csapatok tisztességesen viselik magukat. — Jellemző epizódok : a németek egy csomó fogoly zuávot is szállítottak a városon keresztül; — a lakosság kalapját levette, míg a zuávok elvonultak. — Egy porosz tisztnek azt kiáltotta fülébe egy polgár, hogy „éljen Francziaország ! — a tiszt nagy higgadtan odaszól: jobb volna édes barátom azt kiáltania, hogy „éljen a béke “ Menetközben egy porosz zenekar a Marseillaisét játszotta, a franczia tudósító azt mondja hogy ez volt a legfájdalmasabb, perez Versaillesban. Legújabbak: Prága, sept. 29. A leirati bizottmány holnap tartja első ülését. Mint halljuk, a csehek a leiratra a birodalmi gyűlésbe való választást megtagadó határozattal, a nagybirtokosok a koronázás megigéréséérti köszönettel akarnak válaszolni. Hétfőn tartománygyűlési ülés. A csehek a németekkel kiegyezési kisérletet igyekeznek tenni. Prága, sept. 29. Miután az ország fő marchalja a felirati küldöttségnek ő felsége által való fogadtatását előadta, a császári leiratot német és cseh nyelven felolvasták. A császári leirat feletti tanácskozásra választott bizottmányba megválasztatták : Clam Martinicz Henrik, gróf Thun Leo, Schwarzenberg Károly herczeg, Clam Martinitz Richard gróf, Müller, Hasner, Herbst, Banhaus, Schmeykal, Klier, Rieger, Sladkowsky, Tróján, Zeithamner és Julius Gregr. Prága, sept. 29. A leirati bizottmány holnap kezdi meg tevékenységét. A többség javalata odamegy ki, hogy egy feliratot intéz a császárhoz, mert a koronázásra vonatkozó passus köszönő választ érdemel. A határozati eszmével feladtak, a birodalmi gyűlésbe való választást perkorrestálják,a csehek azt akarják, hogy a németeket szólítsák fel kiegyező Bitanácskozásra, amelyben a nemzetiségi törvény terjesztessék elő. Prága, sept. 29. A cseh lapok kedvezőtlenül nyilatkoznak császári leiratról és azt mondják, hogy a birodalmi gyűlésbe való választásról zó se lehet. Bécs, sept. 30. „ A Pre sse“ „Tagslatt“ Neues Fremdenblatt“ és Jorstadt-Zeitung“ ma reggel az állam ügyész által elkobozattak, a cseh tartormánygyűléshez intézett eirat miatt. Prága, sept. 30. A csehek feliratot határoztak a császárhoz, mert mégis csak köszönetet kell mondani a kilátásba helyezett koronázásért. De a birodalmi gyűlésbe való választásokat valószínűleg visszautasítják. München, sept. 29. Delbrück tanácskozásai az északnémet alkotmány megváltoztatására vezető javaslatot eredményeztek. Berlin, sept. 29. Az elsasi bíróságok utasítottak, hogy a császár nevében szolgáltassanak igazságot. Berlin, sept. 30. Egy új — ötödik — sereg fog megalakíttatni a strassburgi megszálló csapatokból és tartalékhadtestekből Vogel v.Falkenstein tábornok parancsnoksága alatt Francziaország déli részében való önálló operatiókra. Strassburgtól 146 ágyú és 83 mozsár Páris alá vitetett. — A „Nordd. Alig. Ztg.“ emlékeztet arra, hogy a német-ellenes „Independance beige“ kölni tőkepénzesek tulajdona. Minden Napoleon öngyilkossági kísérletéről keringő hírek költöttek. Berlin, sept. 30. Az elsasi polgári biztos egy rendelete az elsasi tanítás ügyet német vezetés alá helyezi. A Sceaux és Petit Bicêtre melletti ütközetről írják még: A nagy sáncz melyen 10000 ember hetek óta éjjel nappal dolgozott, az összeütközés után elhagyatott, a Páris felé vezető vidék nagyobb részt aláaknázva volt; egy akna 20 hordó petróleummal volt telve. Karlsruhe, sept. 30. Azt mondják, hogy Uhrich tábornok kijelenté, hogy a császár elfogatása és a régensség elfutása után elismeri a mostani kormányt. Metz előtt Bazaine-nal új alkudozások kezdődtek. München, sept. 30. Az északnémet szövetségbelépés alapján egyesség jött létre.Minden német fejedelem egy közös üzenetet fog a néphez intézni. Flórencz, sept. 29. Pericoli a pápa által küldetve, itt volt, hogy egy modus vivendit állapítsanak meg, de az alkudozások elfogadhatatlan feltételek miatt meghiúsultak. A curia az olasz törvények behozataláról mit se akar tudni. Néhány miniszter még a következő formulát ajánlja a plebiscitumra: „A rómaiak — bízva abban, hogy ez Olaszország megadja a pápának a szükséges biztosítékokat annak vallásos küldetésére — egyesülni akarnak Victor Emanuel és utódai alkotmányos monarchiájával.“ Ruspoli és Titoni a vallási clausulát elhagyatni kérik és a ha e clausulát szentesítik— beadják lemondásukat. A kormány tehát e miniszterek értelmében a clausula elhagyására határozta magát. Konstantinápoly, sept. 30. A „Turquie“ azt írja, hogy keresni kell Németország barátságát. (Már t. i. Törökországnak.) Pétervár, sept. 29. Ferencz József császár személyes levelezésben állott az orosz czárral, kinek Chotek újabban megint levelet hozott Bécsből. Berlin, sept. 29. Bougivalnál hajóhidat vertek a Szajnára, hogy a szász koronaörökös sergével az összeköttetés fentartassék. A Karagyorgyevicsper. Vádirat Karagyorgyevits Sándor herczeg,részéről ; ügyvéde Fonták Sándor. (Folytatás.) A pénzunka, fejedelem xxxeggyilkol&oo. után Vilotijevits szerint Radovanovitsnak lett volna átadandó, úgy, de a pénz, mely aranyokra felváltva 5000 aranyat tett ki, nála egész 4284 aranyig megtaláltatott, és így ebbeli kimondása a tényekkel van megcáfolva. Hogy Viletijevits a jószág jövedelmekből 4170 aranyat adott volna az összeesküvőknek, az nem igaz, mert mióta ő kezelte jószágaimat, egy krajczár jövedelmem sem volt, miután előbbi jószágigazgatóm annyira is eladósította azokat, hogy csak javításokra maga Vilotijevits 3000 aranyat vett fel kölcsön. Az állítólagos kiadásokat tehát Vilotijevits a jószágjövedelmekből nem fedezhette és igy azoknak előadása nem igaz. Hogy Vilotijevits a pénzt elrejtve tartotta, az ellenem semmi gyamokot nem képezhet, mert meg volt írva, mire használja azt, és igy nem volt okom miért rejtegetni a pénzt, — ha azért Vilotijevits mégis rejtegette a pénzt, az ő ellene támaszthat csak gyanút. Abból sem lehet semmit levonni, hogy Trifkovits mást adott elő a pénz rendeltetésére nézve, mint én, hogy Stankovits mit gondolt e pénzről, mert ők gondolhattak ami nekik tetszett, én megírtam, mire küldöm azt, s hiába iparkodik felperesi főügyész levelem értelmét azzal elmagyarázni, hogy az csak ürügy volt s más volt a szóbeli utasítás; mert a levél megdönthetetlenül bizonyít, az létezik, s mig a szó elrepült és csupán a vizsgáló bizottság által sajtoltatik ki, ezen vallomás Vilotijevitstől, a midőn az félholtan, már beszélni se tudva, az ezt tartalmazó kérdésekre fejével bólintott. És kérdem, miért ne lehetne inkább azt feltenni, — ha már feltevések terére lépünk — hogy állítólagos szóbeli utasítás az ürügy az, nem való, amire semmiféle okmány nem létezik. ? Antunovits Sever tanú előadását illetőleg, ki velem Zimonyban szembesítteték, a következőket adom elő. A szembesítést magát tekintve, nem volt az a törvényszerű eljárásnak, a függetlenség követelményének megfelelő. A szembesítési bizottmány ugyanis eltévesztő szeme elől hivatásának fontosságát, s azt, hogy ő függetlenül — mint magyar bíróság működik, amelynél fogva nem őrzi meg a szembesítendő tanuk és vádlottak minden befolyástóli függetlenségét. A bíróságnak nem lett volna szabad senkit működésébe beavatkozni hagyni, már pedig a szembesítéskor mind a szerb kormánybiztos Lazarevits, mint az államügyvéd Nedelkovits ott jelen voltak s a szembesitendőkhöz beszéltek és kérdéseket intéztek. Ezáltal pedig a szembesitendők befolyás alatt állottak, mi a valónak kimondásában őket gátolá, így Lazarevits, Antonovitsnak a terembe beléptekor azt mondá, te a Belgrádban mondottakat fogod vallani. És míg ezek a teremben történtek, addig odakün csendőrök és biztosok folyton biztaták a bevesetendőket, hogy „jól valljanak“, azaz ellenünk valljanak, s aki a teremből kijött és ellenünk vallott, azt megdicsérték, hogy „jól vallott.“ Hogy pedig ez így történt, azt a törvényszék által kihallgatott itteni biztosok megerősítik. Mennyit lehessen tehát az ily szembesítésre adni, azt megítélni a törvényszékre bízom, — de hogy az jogszerű bizonyítékot nem képezhet, az kézzel fogható. Ami magát Antunovits vallomását illeti, az valószínűtlen és valótlan. Valószínűtlen, mert nem képzelhető, hogy én minden indok nélkül egy oly titkot bíztam volna reá,mely reám nézve igen veszélyes lehetett volna. Okot pedig maga Antunovits sem említ, mert az, hogy én őt a közreműködésre hívtam volna fel, csupán a felperesi főügyész által lett kigondolva, miután azt soha Antunovits nem mondta. Valótlan, mert az ő vallomása csak a Radovanovits Pál és Vilotijevitsé után keletkezett és igy világos, hogy ez azon kettőjéhez lett idomítva és csinálva, és miután ama kettő vallomását visszavonta, az azokra épített is megdől, mert 2 szor ezen vallomás úgy erőszakoltaték ki tőle, miután ő még elitélve nem lévén, a kívánt vallomás után csekélyebb büntetéssel kecsegtetek. Mert 3-szor, Stankovits szilárd vallomása szerint ő velem Bogszegen május hóban soha magánosan nem beszélt, így tehát Antunovits vallomása sem képez ellenem jogszerű bizonyítékot. Különös súlyt látszik fektetni felperesi főügyész még Zsivkovits előadására is, hogy én ennek belgrádi vendéglőm béréből azért engedtem volna el 151 aranyat, hogy Stankovits Fülöp számára mindég tartson készen szobát tanácskozhatás végett. — De hogy ezen kimondása Zsivkovitsnak nem igaz, szemébe mondá Stankovits, s megerősittetik az által, miszerint Stankovits már 1867. oct. havától nem birt szobát ő nála, megerősittetik az által, hogy ő a vendéglőt árlejtés folytán vevén ki, amidőn látta, hogy nem boldogulhat vele, ő jött hozzám és könyörgött, hogy engedjem el neki a 151 aranyat. Különben is mindenekfelett az lett volna bizonyítandó Zsivkovits vallomását illetőleg, hogy valójában történtek ott összejövetelei, de ez nem történt, mert egy összejövetel, sem létezett. Hoz még fel felperesi főügyész egy pár mellékindokot vádja támogatására, de mindezek, felette selejtes és önkényszerűek, így, hogy én hamis mentegetődzéssel éltem volna a midőn S abb asztali összeköttetéssemet és Nenadovits testvérekkeli egyetértésemet tagadtam; pedig azt, hogy én egy írónak 100 írt díjat adtam, összeköttetésnek mondani nem lehet, s hogy emezekkel nem érintkeztem, maguk is elismerik. Erőnek erejével igyekszik felperesi főügyész feltüntetni azt, hogy én Trifkovitssal solidaritásban állottam, de erre bizonyítékot előállítani nem tudván, egyszerűen gyanúsít, pedig ily főbenjáró ügyekben még az apa és fiú között sem lehet azt feltételezni. Majd azt mondja, hogy én minden áron el akartam ismét nyerni Szerbia fejedelmi székét, és ezután lemondásom óta törekszem, mely sok embert tett szerencsétlenné. De honnét meríti felperes ezen vádját? Mi köze neki az én érzelmeimhez, amikkel csak Istennek tartozom számolni. És ha feltéve, hogy törekedtem volna is annak elnyerésére, magában foglalja-e ez azt, hogy én ezen gyilkosságot létrehozom, hogy én gyilkossággal is törekedtem az után? Magában foglalja e azt, hogy én családom nevének bemocskolásával egyéni és fejedelmi nevemnek elhomályosításával akartam elérni ? És valjon kik azok a szerencsétlenek, kik annak áldozatul estek ? Címet. törvényszék, a vád és védirat indokai bírói ítéletének mérlegébe helyezvék, én hivatkozva nyugodt öntudatomnak a kérdéses fejedelem gyilkosságtól tisztaságára, büntetlenségem s jogi biztonságom teljes érzetével helyezem ez ügyemet a törvényszék kezeibe. És hivatkozva fenti előterjesztett védindokaimra, az örök igazság uralmának hitével keblemben, reményem, hogy a politikai ellenségeim ármánya és tendentiositása által reám hárított bűngyanú s a felperes főügyész úr által annak folytán ellenem emelt vád terhe alól az ezen ügyben ellenem meg nem állapitgató alanyi tényálladék s az ezt igazolható jogszerű gyamokok teljes hiányából a t. törvényszék bölcs é. igazságos ítélete engem fel fog menteni.“ Farkas György (Trifkovics védője) védbeszédéből. Mindenek előtt kifogást teszek a bíróság ellen, mert a bűntény nem ezen államban követtetvén el s nem ezen állam polgára lévén a tettes s maga e bűntény politikai lévén hazánk tövényhatóságai abban nem bíráskodhatnak, hanem az ügy a nemzetközi szénődésen alapuló eljárás szerint döntendő el, azért kérem védenczemet felmenteni. Általánosságban csak annyit jegyzek meg, hogy Trifkovicsnak azon tetteiből, mit netán az előtt a kormányváltozásra nézve tett, a gyilkosságra nézve mit sem lehet következtetni. Mindazon levelezésekből,melyek Trifkovics és Radovanovics között változtak, mindazon összes jövetelek és beszélgetésekből melyek köztük előfordultak, miután azokban nincs megírva és nem jött szőnyegre az, hogy hol, mikor és ki által vitessék véghez a gyilkossság, védenczem ellen mit sem lehet jogszerűen levonni. Vitotejevicsnek Trifkovicsot terhelő vallomása mit sem nyom, mert nincs irat mi azt támogatná, mert Vilofejevics azt visszavonta. A revolverek és tőrök megrendelése Trifkovics által még mit sem bizonyítanak a bűnrészességre nézve, ha tekintetbe veszszük, hogy ez nyílt üzletben, többek előtt történt, hogy Trifkovics azokat még házához is viteté, mit bizonyára nem tesz, ha tudja vala, mire használtatnak azok. Ő egyszerűen teljesítette azt, mit neki Radovanovits Pál mondott, s a fegyverek készíttetésében Trifkovits mit sem láthatott, mert Szerbiában mindenki fegyvert visel. De nem is tudhatott azok rendeltetéséről, mert a fegyverreli meggyilkolás csak 1868. márcziusban jön az összeesküvők közt megállapítva, míg Trifkovics a fegyvereket 3 hóval előbb csináltató. Abból pedig, hogy difzirozott betűkkel leveleztek, még magában semmi terhelő nem létezik. A baráti viszonyból még mit sem lehet következtetni, s ha Radovanovics és Trifkovics jó viszonyban volt, az nem alapítja meg mindenbeni együttműködésüket. Hogy hamis előadásokat tett volna Trifkovics vizsgálat alatt, ez nem áll, mert ő mindent kezdettől egyenlő módon adott elő; ezen vádat tehát elutasítom védenczemtől, s miután a vádló főügyész a hitelesítési tárgyaláskor mondott beszédére hivatkozik, én is hivatkozom erre s kérem Trifkovicsot bizonyítékok hiányából felmenteni. (Folytatjuk.) elvétele és nemzetőrség felállítása tárgyában. Berlin, sept. 30. A helyhatóság felhívást fog kibocsátani Strassburg segélyezése végett. Brüssel, sept. 30. Jules Favre testvére engedélyjegygyel Metzbe ment Bazainehez, és Frigyes Károly herczeggel tartott értekezés után Párisba tért vissza. Küldetése eredménytelen maradt. Bazaine nem akar alkudozni, de az ideiglenes kormányt sem akarja elismerni. BéCS, sept. 30. A „Reichsrath-Corr. “ jelenti. A Rechbauer-féle indítvány tárgyában tartott bizottsági ülésben — meghívás folytán — a miniszterelnök is jelen volt. Úgy látszik azonban, nem történt semmi fontos elhatározás. A bizottság a titoktartást határozá el, és valószínűleg a közelebbi szerdán kezd a tárgyalásokba. Azt hiszik,a birodalmi tanács közelebbi ülése oct. 10-kén leend. Stuttgart, sept. 30. A „Stuttgarter Staatsanzeiger“ jelenti. A müncheni minister conferentia értekezleti jelleme— az írásbeli támpontok megállapítása mellett — minden oldalról megóvatott. Az értekezés tárgya volt: a szövetségi alkotmány megalapítása. Az értekezések folyamát kielégítőnek mondják. Közelebbről várják a porosz kormánynak e tárgybani nyilatkozatát, mely után a valóságos tárgyalások kezdeteket fogják venni. Tours, sept. 29.* Párisból sept. 24-ről érkezett hírek szerint a rénze 5275 jegyestetett. E napon nem történt hadi esemény. A tegnapi (23 diki ?) eredmények nagy hatást okoztak. A hírlapok szerint a poroszok sokat vesztettek. A Tuilleriákban talált s most közzétett papírok első fogásában egy nagyon compromittáló levél van Mornyhoz. Devienne fegyelmi kereset alá vétetett a semmisítőszék előtt, mert bírói méltóságát egy botrányos tárgyalásnál compromittálta. Tours, sept. 30.* A keleti tengeri hajóhad Cherburgba érkezett, két hajóraj a csatornán a partokat és a kereskedő hajókat védi. Colmarból és Belfortból érkezett társürgönyök megerősítik a Strassborg feladásáról hozott hírt. A poroszok odahagyták Rambouillest. Rouenből sept 29-én érkezett hírek szerint, akkor reggel futár indult útnak Párisból. A helyzet igen jó. (!) Az ellenség erőfeszítései sikeretlenek- Az előbb elfoglalt hadállásokat visszafoglaltuk. BÉCS, sept. 30. (Esti börze.) Hiteltv. 256.75. Éjsz. vasút 2100.50. Államvasut 380.50. 1860-ki sorsj. 92.25. 1864-ki sorsjegyek 114.25. Napoleon’dor 9.93.—. Adómentes kölcsön —.—. Lombardi vasút 177.25. Magyar hitelrészv. 78.50. Ferencz József vasút —Pécsi vasút 70.—. Franco Hungarian-----.—. Alföldi vasút —.—. SArlogiaVlooSn 1Q A Tun IY1TI7QJ7 1 ___ Anglo Ausztrián 231.25. Galicziai vasút 239.25. Franco 103.25 Népbank —.—. Bécsi bank —.— Építési bank—.— Északkeleti ——. FRANKFURT, sept. 30. Zárlat. Váltóárf.95 Va. 1959-ki E. metalliques —. Uj ezüst köles.— Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques. —.— Uj adómentes Amerikai 188 -ig 94.50 Osztr. hitelrészv. 242.— Osztr. államv. 365.25 1854-ki Borsjegyek 68.50. 1864-ki 109.— 1860. iki 74.5/a. Fr. Józsefvasut —.—. Osztr. bank részv. 683. Lombardok 167.75 Galicziai 228.— Járadék —.—. Ezüst járadék. —.—. BERLIN, sept. 30. Cseh nyug. vasut 98.50 Galic. vasút 98—. Államvasut 207.50 Önkéntes köles. 95.50 Metalliques ,46.75 Nemzeti köles. 54.—. Hitelsorsj. 88.25 1860 ki sorsjegyek 74.%. 1864 ki sorsj. 64.*. Ezüstköles. —.—. Hitelrészv. 138.75Bécs 80.25. Románia 627/8. BERLIN, sept. 30. Búza h. 72%, oct. 71%, nov. 70%. Rozs h. 48, oct. 47%, nov. 47. Zab h. 26%, oct. 25%. Olaj h. 14Yg, oct. 14, nov. 1319/21. Szesz,h. 15%, oct 16%, nov. 16. BOROSZLÓ, sept. 30. Búza 93, rozs 63, zab 32, olaj h. 13 */6, h. i. 13 Va, szesz h. 15 %, oct. 15%, nov. 165/25. Eger, sept. 28. — Városunkban ma kezdődtek meg mind a községi, mind a felekezeti iskolákban a beiratások. Meg is látni a házfalakon. Míg a községi csak egyszerűen hirdeti, hogy a tanítás vagy inkább a beiratás „díj nélkül“ történik, addig a katholikus felekezeti nem szűnik izgatni a szószékről a népet, hanem még azt az egyszerű kis hirdetéseket öles papírjaival beragasztja, azt gondolva, hogy ez által talán valami kárt okoz. Kárt nem, de önmagára süti az irigykedés csúf bélyegét! Igazán önkénytelenül elszomorkodunk ily tények látásán, melyek mind azt bizonyítják, hogy az egri clerus még most sem szűnik meg a vallásfelekezeteket egymás ellen uszítani, és elkeseríteni minden józan gondolkozású egyénben. Máramaros-Sziget, September 27. József főherczeg September 25-én reggel 9 órakor ideérkezett. A város végén s a megyeházánál diadalkapu, az utczákon hullámzó néptömeg fogadta. Ezer „éljen“ kiáltás reszketteté meg a levegőt amint a megyeháznál leszállva kocsijáról, a gyűlésterembe kisérték fel tisztelői. Itt Mánn József, főispán, üdvözölte,meleg, szívhez szóló szavakban, mire a főherczeg még kedvesebben, még igazán szívhez szólóbban válaszolt. Rövid pihenés után ismét kocsira ült s a honvédség felett szemlét tartandó, a mintegy negyedórányira fekvő Kamarára kocsizott, a bandérium és számos kocsi kíséretében. Ezenkívül a polgárság nagy része gyalog követte ő fenségét. A szemle után, déli 12 órakor visszatért ismét városunkba, honnan délután három órakor Körösmezőre utazott, mely Magyarországnak ez irányban legvégsőbb pontja. Innen másnap, hétfőn esteli 8 óra tájban tért ismét körünkbe vissza, a mikor is ő fensége tiszteletére a város . Esti kiadásunkra későn érkeztek. A Hon magántágsürgönyei. Flórencz, sept. 30. A római junta rendeleteket késett elő az egyházi javak .