A Hon, 1870. december (8. évfolyam, 289-313. szám)

1870-12-10 / 296. szám

hagyni, sőt vissza is vonulni, másnap lovas kém­­szem­lészek arra a meggyőződésre jutottak, hogy az ellenség veszteségei daczára sem futott meg, hanem számos halottja és sebesü­ltje hátraha­gyása mellett a közel fekvő falakat kiürite, és a Beaune la­ Rolande megötti magaslatokra vonult vissza. Ennek következtében a 3. és 10. hadtes­tek részéről nagy kémszemlészet rendeztetett, mely ütközetté fejlődött ki, mely a francziák felbomlásával végződött, csak annyiban külön­bözvén az előbbi csatáktól, hogy már 3 óra körül szerencsésen befejeztetett. A 10 hadtest küzdelme nagyobbrészt gyalog­sági harc­, és annyival makacsabb volt, hogy a francziák lőfegyvereik előnyeit jól tudták és ki is zsákmányolták. Csak délután hozatott ré­szünkről működésbe nagyobb számú tüzérség. A 78. ezred egy zászlóalja, mely a 3. hadtest 5. hadosztályának előcsapatát képezte, már az éj folytán oly előre merészkedett, hogy már pity­­malatkor megkezdődött a harcz, mert a poroszok és francziák egy faluban találkoztak össze; itt a 3. vadászzászlóalj, a testőrezred egy része és tü­zérségünk erélyesen hozzáfogott a küzdelemhez és az ellenséget kiszobíta. Az ellenség tüzérsége nem erős és még ke­vésbé jó; egy ellenséges üteg épen 3 lövést tett és azután visszavonult. Ma is ütközetben voltak a sor és mozgóőrcsa­­patok ; az elsők között öltözetükre nézve igen feltűnők a zuávok. Számos sebesült is esett ke­zeinkbe, mert az ellenség az ütközetek után igen kevés sebesültjét viszi magával; alig van falu a harcztérvonalon belül, melyben egy vagy több házról ne lengne vörös keresztes fehér lobogó. Tegnap este a francziák a délre eső falukat jár­ták megszállva; természetes meg nem mondhat­ni, hogy az éj folytán viszszavonultak-e, vagy az ü­ kőzetet ismét készek megkezdeni. Észre­vehetni, hogy e tudósítás vége megha­zudtolja azon előbb tett állítását, hogy a fran­cziák eszeveszetten eredtek szaladásnak, külön­ben a tudósító már 4-szer semmisíti meg a loirei serget. A „W e s e r. Z t­g.“nak szintén ez ügyről ír­ják decz. 1-ről. Tegnap hadtestünknek ismét csa­tája volt, mely némileg folytatása a nov. 28-iki csatának. 9 óra tájt megtámadták Juranville fal­­vát, mely a Beaunetól délnyugotra fekszik. Te­kintélyes haderővel rendelkezvén, sikerült ne­kik a falut megszállani 10 -12 óra körül, heves tüzelés folyt, mely—ugyan csekélyebb hévvel — tartott egész estig. Részünkről főleg a 39. gya­logdandár, mely az 56. és 79 ezredből áll, vett részt a küzdelemben. A francziák előnyt itt sem vívtak ki, sőt a délelőtt elfoglalt faluból is kilő­nek szorítva és a Bernetól délre eső egész vo­nalon mindazon állásaikból kivettettek, melye­ket nov. 28-án még megszállva tartottak. A teg­napi ütközet a 28-iki csatatéren mozgott. A csa­tatér kezünkben maradt és igy a sebesültek és halottak gondozásának szomorú kötelessége ránk háramlik. A francziák vesztesége jelentékeny. Különösen Beaune körül a halottak, elszórt fegy­verek egymásra halmozva feküdtek. E tudósító is elismeri, hogy a loirei sereg még nincs tönk­re téve. Párizs előtti csaták. Már a porosz tudósí­tók is kezdik elismerni kü­lömböző gúnyos és keserűen megvető kifejezéseikben, hogy a fran­cziák Champignyt és Briet hatalmukban tartják és a német csapatok támadásai e pontok ellen sikertelenek maradtak, így a „N. Ztg.“ levele­zője Versaillesból írja dec. 3. szót. Egyelőre úgy látszik, hogy a legtöbben kez­dik elismerni, hogy a francziák az előbb a wü­r­­tembergi hadosztály által megszállva tartott Champigny és Brie falukat elfoglalták. Mondják, v­ele én nem adhatok e beszédek­nek hitelt, — hogy a francziáknak e falvak megszállása ütközet nélkül sikerült. Ugyanis a würtembergi előőrsök és őrjáratok, midőn őrvál­tás órája elérkezett elhagyták ez állásokat, mi­előtt őket más csapatok váltották volna fel. Mi­dőn a kilencz őr és előőrs a faluba be akart vo­nulni, már akkor a meglepően pontos időben ki­tört Ducrot csapatai által találták e falukat megszállva. Most hibájukat jóvá teendők a würtembergiek heves puskatüzelést kezdettek meg a számra nézve túlnyomó franczia haderő ellen, anélkül, hogy az erősítést bevárták volna, így igen sok sebesültet vesztettek, különösen tisztekben. Ez történt nov. 30-án. December elsején csak­nem általános fegyverszünet állott be. Paris erő­dei az egész övön hallgattak. E közben a 2. porosz hadtest Fransecky tbk. alatt előnyomult. E hadtest, mióta Metztel ide megérkezett, Corbeiltől nem meszsze tartalék­ban állott. Gyors menetben nyomult elő, hogy a veszély­ben forgó pontokat megvédje. Dec. 2. már megérkezett a csatatérre és a párisiak ré­széről ismét megkezdett csatákban részt vehetett. Ducrot tbk. — úgy látszik u gyanitá, hogy a német záröv leggyengébb pontját találta el és hogy így neki nem lenne nehéz e ponton délke­­letre­ kitörni, hogy Fontenebleann át az ide várt loirei sereggel egyesülhessen. De roppant hade­reje daczára nagyon csalódott a siker iránt táp­lált reményeiben. Dec. 2-án nagy hévvel támadta meg állásainkat, de a 2. hadtest ütközetbe ele­gyedő csapatai oly lelkesedéssel harczoltak, hogy nemsokára elfoglalhatták Brie sur Marne falvat. Champignyt is elfoglalták, de nem tudták megtartani, mert Charenton s Nogent erődökből oly heves kereszttűz fogadta őket, hogy ha sokat koczkára tenni nem akartak kénytelenek voltak e pontot feladni. Amiensből írják a „Ket. Ztg.“-nak dec. - ról: A nov. 27. győzelem eredményei mind szembetűnőbb színben tűnnek fel. E győzelmek a Manteuffel tök alatt álló 1 és 8. hadtestek vívták a Bourbaki parancsnoksága alatt állott 30,000 emberre menő északi sereg felett. Amiensben gazdag zsákmányra találtunk ; különösen jelentékeny mennyiségű dohánykész­let esett kezünkbe ; e várban, mely rövid küz­delem után megadta magát, sok hadikészlet és ágya volt. Az úgynevezett északi sereg, mely Parist volt felszabadítandó, felbomlott és Liile erődítvényei mögé vonult vissza. Lovas kémszemlészeink most is kerítenek kézre foglyokat. Többé arra nem is lehet gondolni, hogy ez északi sereg­, mely 5000 embert is veszthetett, Páris felé nyo­mulhasson. Hak mozgóőrök önként jelentik magukat csapa­tainknál és házijukba visszakivánkoznak, mert beleuntak a küzdelembe. Fájdalom mi is vesztettünk 1400 embert ,és 80 tisztet, de szerencsére köztük sok könnyű sebet kapott. A Hon távsürgönyei. (Eredeti sürgönyök.) Bécs, dec. 10. Riegeleben a német ügyek ed­digi előadója állítólag nyugalomba helyeztetik és hirszerint Teschenberg fogja helyettesítni. Po­roszország megtilta a fegyverszállítást Ausz­triába. Berlin, dec. 10. Északi Francziaországban állítólag 80,000 főnyi sereg alakult. Páris löve­­tése Anglia által protegált fegyverszüneti alku­dozások miatt félbeszakíttatott. Brüssel, dec. 10. Orleansból jelentik : Gam­­betta fegyverszünetet kért Frigyes Károly legtól a Constituante összehívására. Erre német részről szabad menet ajánltatott Versaillesba. Az ellen­ségeskedések megszüntetése nélkül a parlamen­­takr visszatért Toursba. Bécs, dec. 9.* A Solingeni fegyvergyárnokok­­nak hir szerint megtiltatott, hogy fegyvereket szállítsanak Ausztriába. (Rendes sürgönyök.) Torrs, dec. 8. d. u. Egy irat jelenti Pérsból e hó - ról: Ducrot tábornok következő napipa­rancsot adá ki: Vincennes, dec. 4. Katonák ! Két napi harcz után át­engedtelek­­benneteket menni a Marnen, mert meg voltam győződve, hogy új erőlködések eredménytelenek lennének azon irányban, melyben az ellenségnek hadere­jét öszpontosítni, és működési eszközeit előké­szíteni ideje volt. Ha mi ezen útra vetnék ma­gunkat, ezer meg ezer vitéz harezost áldoz­nék fel hasztalanul, a­nélkül, hogy a felszabadí­tás művét előmozdítanák, sőt inkább azt ve­­szélyeztetnék. De sőt egy soha helyre nem hoz­ható szerencsétlenségbe dönthetnétek bennete­ket. A harcz azonban csak pillanatnyira szüne­tel, készítsétek elő és­­egészítsétek ki gyorsan lő- és élelmiszereiteket, és mindenek előtt ve­gyétek szivetekre azon nagy áldozatokat, me­lyeket az ügy kíván, melyért életünket odaadni nem késlekedhetünk. Párisban nagy csapatmozgalom uralkodik. Egy újabb támadási kísérlet közeli. A Párisból való minden kimenetel meg van szüntetve. E hó 4-ke óta Trochu és Ducrot folyvást Parison kí­vül vannak. Habár a francziák a Marnen át visszavonultak is, az avroni fensikot folyvást megszállva tartják, a­hol erős ütegeket állítot­tak fel. Berlin, dec. 8. Versaillesbe és ide érkezett megbízható jelentések szerint Francziaország éj­szaki részében 80—100 ezer emberből álló új franczia hadsereg alakult. Valószínűleg a Cher­­bourgban partra szállt csapatokból, hogy Párist azon oldalról felszabadítsák. Hága, dec. 9. [Porosz részről újabban ismét komoly előterjesztések tétettek a luxemburgi kormánynak, a semlegesség megóvása végett, a területnek franczia katonák részéről történt megsértésével szemben. Stockholm, dec. 9. A jövő évi londoni ki­állításra menendő bizottság elnökévé Oszkár­ig neveztetett ki. Tours, dec. 9.* Egy rendelettel Bourbaki ne­veztetik ki az 1-ső hadsereg főparancsnokává, — Bore adatván mellé táborkari törzsfőnökké; — továbbá Chancy a 2-dik hadsereg főparancs­nokává, Vuillemos-sal mint a táborkari törzs főnökével; továbbá Billiot a 18-, Juregunberry a 16-, és Colomb a 17. hadtestek parancsnokaivá neveztettek ki. Tours, dec. 9.* Chancy tábornok jelenti Jos­­nesból, dec. 8-ról, hogy a francziák Frigyes Ká­roly herczeg hadserege által újólag megtámad­­tattak, azonban egész napon át megállták he­lyüket, St. Laurenstől Beaugency-ig az összes hadtestek részt vettek e csatában; a francziák­­ hadállásukban törték az élét. Tours, dec. 9.* A diplomatiai testület ma Bordeauxba megy, hová a kormány költözkö­dik. A „Moniteur“ jelenti: A kormány két kü­lönböző hadtest alakítását határozá el, melyek mindenike a Loire által elválasztott vidéken m­űl­­­­ködnek. Hogy a stratégiai mozdulatok szabadsága ne gátoltassék, a kormány székhelye Bordeauxba tétetik át, a­hol a közlekedés könnyűsége által elegendő segélyeszközök kínálkoznak a háború folytatására. A hadügyminiszter a hadsereghez megy, a­hol az ő helye van. Bécs, dec. 10. Megnyitás. Hitelint. részvény 251.—. Napoleond­or 9.90'/7. Lombardok 280. 25 —. Anglo-Ausztrian 192.25. Tramway —. —. Galicziai —.—. Bécs, dec. 10. (Elöbörze.) Hiteliv. 252.25. Ejez. vasút------.—. Államvasút 385.—. 1860-ki sorsj. 92.30. 1864-ki sorsjegyek 113.50. Napo­­leon’dor 9.8972. Adómentes kölcsön —.—. Lombardi vasút 181.20. Magyar hitelrészv. 82. —. Ferencz­ József vasút —.—. Pécsi vasút —. —. Franco Hungarian-----.—. Alföldi vasút—. —. Zálogkölcsön —.—. Tramway 173.50. An­­glo-Ausztrian 193.75 Galicziai vasút 243.—. Franco 99.50. Népbank ——. Bécsi bank —. Építési bank —.— Északkeleti------. Frankfurt, dec. 9. Déli börze. Osztrák hi­telint. 239.50. Osztr. államvasut 370.—. Lom­bardok 174.—. 1860-iki 75.75. Galicziai 231. 75. Osztrák bank —•—. Frankfurt, dec. 9. Zárlat. Váltóárf. 96. */»• 1959-ki E metalliques —.—. Uj ezüst köl­csön —Nemzeti kölcsön —.—. Régi metall­i­ques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Ameri­kai 1882-ig 94.7/s. Osztrák hitelrészvény 238.—. Osztrák államvasut 368.25. 1854-ki sorsjegyek 69.75. 1864-ki 109.25. 1860-iki 75.7». Fér. Jó­­zsefvasut 181.—. Lombardok 173.75. Galleziai 232.50­ Papir járadék —. Ezüstjáradék —.— Osztr. bankrészv. 701—. — A pesti népoktatási kör ide­iglenes bizottmánya e hó 9-én Türr tábornok el­nöklete alatt az akadémia egyik termében igen népes ülést tartott. Jegyzőkul Steinacker és Sza­bó Endre megválasztatván, tárgyaltatott é­s némi módosítások mellett elfogadva lett az alap­szabályok szerkesztésével megbízott küldöttség munkálata. Ezután a rendes tagok által fizeten­dő évi tagdíj 2 ftban állapíttatott meg, alapító tag az leend, a­ki 40 ftot tesz le. A felnőttek ok­tatására alkalmas helyiségek, s a szükséges tan­erők megszerzésére Békei tanácsnok elnöklete mel­lett hat tagú bizottság küldetett ki. Végül elha­tároztatott, hogy e hó 18-án a kör végleges szer­vezésére közgyűlés hivassék egybe. — Nyilvános tornagyakorla­tot tartanak a tornaegylet növendékei és tag­jai dec. 11 én, d. u. 2’/2 órakor a tornacsarnok javára. Jegyek vasárnap dé­l 12 óráig 40 krjá­­val válthatók a tornacsarnokban, a pénztárnál 50 krjával. — A bölcsészek önképző körének 4-ik heti gyűlése alkalmával dec. 11 én d. e. 11 órakor Tankó János ur tart felolvasást, ily czim­ alatt: „Az öntudatos és rendeltetésszerű neve­lésről, valamint azon ferde nézetekről, melyek a valódi nevelés szabályaival ellenkeznek.“ — A közönség szívesen láttatik. — (Egyet. ép. 3-dik emelet 1. tant.) — Halálozás. Ki. Magyari Miksa Pál, bölcsészeti és jogi tudor, a pesti kir. egyetem jogi kara volt dékánja,s bekeblezett tagja, nyug. országos törvényszéki tanácsos, folyó 1870. évi December hó 8-án életének 70 ik. boldog há­zasságának 43-dik évében rövid szenvedés után kimult.A boldogult bűit tetemei e hó 10-n délutá­ni 3 órakor fognak örök nyugalomra helyeztetni. KÜLÖNFÉLÉK. P­e­s­t, dec. 10 — Udvari gyász. A bécsi hivatalos lap szerint a közelebb elhunyt Lujza Augusta belga királynőért, ki Vilmos porosz királynak nővére volt, az udvar gyászt vett fel, mely dec. 16-áig fog tartani. — Orbán: A mait éjszakán dühöngött vi­har Budán a távirdasodronyokat annyira össze­szaggatta, hogy azok helyreállítása több napo­kat fog igénybe venni. * Reggeli kiadásunk csak egy részében jelent meg. Hatósági hitelintézet. (M.) Az összes hazai hitelviszonyok megjaví­tását c­értó külön hatósági hitel ügyet egy vagy több oly municipális hitelintézet felállítása által valósíthatjuk meg, melynek egyedüli és fő czélja a hatóságoknak hitelt nyújtani. Ezen hitelinté­zeti szervezetet jelen viszonyaink között az egész országra kiterjedő hatáskörrel úgy érhetjük el egy­élszerűbben, ha az ország központjában, itt Pesten, egy nagy hatósági hitelintézetet ala­pítunk, mely műveleteinek hatályosbá tétele vé­gett aztán vidékszerte ügynökségeket vagy fiók­intézeteket állít. Hatósági hitelügyünket tehát, a gyors megalkotás szükségénél fogva nem a lassan fejlődő decentralisatio elve alap­...., nem mint központosított hitel­szervezetet kell megalkotnunk. A magán­gazdálkodásra nézve a vidéki kez­deményezésből származó és decentralizált hitel­intézetek sokkal előnyösebbek, m­­int az ily hitel centralisatio, de a hatósági gazdálkodásnál a hitelcentralisationak káros hatása már csak azért sem lehet, mivel ez intézet hitelnyújtás­sal monopóliumot nem képezhet, mert az összes magán hitelintézetek sőt magán tőkepénzesek is a hatósági hitelintézettel folytonosan verseny­re léphetnek. Ezen felfogásból kiindulva helyesléssel fogad­hatjuk a Horn által kezdeményezett központi hitelintézet tervét, daczára annak, hogy ezen in­tézet nem kizárólag nemzeti tőkékkel, sőt inkább a bécsi central ban­k közreműködésével lett tervbe véve. Mert bár­mennyivel előnyösebb volna is az összes hatósági hitelü­gyet tisztán nemzeti vál­lalkozással létrehozni, hogy ezen intézet összes reproductivitása Magyarországot gazdagítsa,­­ de ezen részben minden előfeltételnek annyira hiányában vagyunk, hogy ha a hatósági hitel számára kizárólag nemzeti tőkéket akarnánk szerezni és a bécsi tőkepénzesek associatióját visszautasítanók, önerőnkből most hatósági hi­­telügyet egyáltalában nem volnánk képesek al­kotni. Legelsőbben is a valuta tekintetében kellene magunkat Bécstől emanczipálnunk, vagyis külön magyar valutát kellene teremtenünk; aztán létre kellene hoznunk egy vagy több független magyar valódi bankot, mely jegykibocsátással van felruházva; és a hatósági hitelintézet alapí­tására csak akkor kerülne a sor, midőn a ma­gyar pénzintézetek jegyei a forgalmat már any­­nyira telítették volna, hogy az azokból eredő megtakarításokkal a hatósági hitelintézet alaptő­kéjét erőfeszítés nélkül össze lehetne hozni. Hogy mindezt az ügyek jelen folyamában mi­kor fogjuk elérni, azt bajos volna előre meg­mondani , annyi azonban bizonyos, hogy ha a hatósági hitelintézet megalapítását ezen előfeltételekhez kötnénk, akkor az ad ka­­lendas graecas volna elnapolva. Egyedül ezen szempontból tartjuk megengedhetőnek, hogy a tervezett hitelintézet megalapításánál a vállal­kozók egy bécsi nagyobb hitelintézetre támasz­kodnak. De midőn a hatósági hitelügy sürgős voltát így kiemeljük, ezzel legkevésbé sem akarjuk azt mondani, hogy a magyar jegybankügy kevésbbé sürgős. Az önálló magyar pénzügy létesítése a­szágnak el kell érnie, míg az elérve nincs a vál­lalkozás minden terén, e­­gy még a hatósági hi­­telügyben is csak áldozatokkal haladhatunk előre. Azaz kénytelenek vagyunk megnyugodni abba, hogy a létesítendő vállalat által elérhető haszon részben — és bizony néha túlnyomó rész­ben — külföldiek számára biztosíttassék. Csakhogy a gazdasági téren az egyes felada­tokat nem szabad egymástól függővé tennünk. Minden egyes feladatot meg kell valósítanunk úgy és akkor, midőn azt nyereséggel megvalósít­hatjuk. A magyar jegybank ügyét minden alkalommal és hatalmunkban álló módok kijelölésével sür­getjük és reméljük is, hogy az ügy vezénylésé­vel megbízottak, a bankenquete tagjai a nagy feladatot nem azért vállalták magukra, hogy az időt elhúzva halasztva egy szép májusi reggelen azzal álljanak elő, hogy ők legjobb szándé­­kuk mellett sem képesek az ország ér­dekeinek megfelelő független magyar jegybank­­ügy alkotására az utakat s módokat megtalálni, magyar pénzügyet teremteni. De visszatért a hatósági hitelintézetre legel­sőben is az intézet megalakítási módozatát akar­juk megvizsgálni. Ha Magyarországon egészsé­ges gazdasági élet, szilárd alapokon nyugvó hitelügy léteznék, akkor a hatósági hitelügy megalakítására maguk a hatóságok, a közsé­gek, városok, megyék, volnának hivatva. Ezek­nek kellene egymással érintkezésbe lépve, a helyi viszonyoknak, az önigazgatás szervezeté­nek megfelelő intézeti alapszabályokat kidol­gozni s az alaptőke beszerzésére vállalkozni. Ettől azonban igen távol vagyunk; a hatósá­gok öntevékenysége végképen el van lankaszt­­va, s a nagyobb mérvű gazdasági intézménye­ket — mint például egy ily hitelintézet — jelen állapotában megalkotni absolute képtelen. Mu­tatja ezt a független magyar nemzeti bank léte­sítésére megindult agitatió. A bankügyi bizottság által a megyékhez s városokhoz intézett kérvé­nyeket a legtöbb hatóság, s még maga Pest vá­rosa is egyszerű­ tudomásul vette. Hatóságaink mostani szervezetükben hivatásos feladataikat, folyó ügyeiket sem képesek kellő buzgalommal felkarolni, nem hogy reformok keresztülvitelére, új intézmények megteremtésére, közakarattal vállalkozni képesek volnának. A hatósági hitelintézet megalakításának ter­mészetszerű módozatáról tehát le kell monda­nunk. S igy nem marad egyéb hátra mint hogy ezen egész feladat a magán vállalkozás utján vitessék előre. Tudjuk, hogy egy ily consortiu­­mot a kezdeményezők már létre­hoztak. Kérdés azonban, vájjon a bécsi bankok fusionális törek­vései folytán a Generalbankra lehet-e még tá­maszkodni ? Egyébiránt ama bank helyettesíté­séről nem lesz nehéz feladat gondoskodni; azt hisszük, hogy akár a bécsi bankok fasiojából származó új bank, akár más nagyobb bécsi hitel­­intézet készséggel el fogja vállalni a magyar ha­tósági hitelintézet megalakulására szükségelt tőke beszerzését. Sőt talán a magy. hitelbanknak az osztrák hitelintézeti fiókokkal leendő egyesü­lése folytán azon kedvező körülmény is beállhat, hogy a hatósági hitelintézet kezdeményezői ezen új magyar bankban egy minden tekintetben sonkál előnyösebb pártfogóra találhatnak, mint minő a bécsi Generalbank lett volna. üzleti hetiszemle. Első fele: Pest, december 18. A terménykereskedés e héten javulhatott meg. Jelenleg a politikai vi­szonyok határoznak a forgalmi élet jelenségei felett. S mivel a bábori és diplomatiai alkudo­zások folyamában semmi nevezetes fordulat nem állott be, az összes üzleti mozgalom a nehézkes nyomasztó tartásból nem volt képes kibontakoz­ni. Vevők és eladók egyaránt tartózkodó állás­ban maradnak, üzérkedők sem akarnak nagyobb tevékenységhez, fogni, mielőtt vagy a franczia­­porosz­ háború be nem lesz fejezve, vagy a pon­­tosi kérdés végleg meg nem lesz oldva. A vas­pályák elzárása is zsibbasztólag hatott a forga­lomra. Jelenleg inkább a forgalmi eszközök elégtelensége, mint a raktári helyiség szűkvolta okozza a forgalom elzárását. A vasúti felvétel beszüntetése különösen a gabna, liszt és disznó­zsír-üzletre gyakorolt káros hatást. A forgalom egész héten át leginkább a bel­földi fogyasztási szükséglet fedezésére szorítko­zott. A termények ára meglehetősen szilárd volt, mivel a tulajdonosok azon reményben vannak, hogy ha a háborúnak vége lesz, az üzleti conjunc­­turák előnyös fordulatot fognak nyerni ; ek­kor ugyanis visszakerülnek vasutaink szállítási eszközei, melyek a külföldön tartatnak, meg fog­nak javulni a hitelviszonyok is, minek következ­tében az elfojtva tartott üzleti élénkség hatalma­san elő fog törni; a legtöbb terménytulajdonos tehát ezen időpontra halasztja terményei ela­dását. Az értéktőzsdén semmi élénkség. A bi­zonytalan politikai viszonyok nem szolgáltattak az üzérkedés számára szilárd alapot. A helyi Nyomatott az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai rész­vény társulat nyomdájában (ezelőtt Emich G.) Barátok tere 7. szám. — Pesten­ szorítkozott, melyek a bécsi tőzsdén is jegyze­­teznek , ezért is a papírok árfolyama tisztán a bécsi tőzde árjegyzéseihez alkalmazkodott. Bécs­­ben a helyzet nagyon olyformán nézett ki, mit a tőzsdelátogató „Üzlettelenség“nek szokott nevez­ni. A nagyobb bankárok és üzérkedők­­erősen a housse-ba vannak mélyedve, nagyobb kötéseket tehát nem akarnak tenni mindeddig, míg a po­litikai helyzet kedvező fordulatot nem nyer. Legmagasabb forgalom a coulissák mögött tör­tént, s az árfolyam a csatatérről jövő hírek sze­rint idomult. Ha a távirat német győzelmet ho­zott hírül, a papírok árfolyama feljebb ment, mivel ettől várják a háború bevégzését. A bankok és tőke­elhelyezésre szolgáló papí­rok árfolyama itt Pesten is meglehetős ingado­zásnak volt kitéve, de a hét végén az árfolya­mok megszilárdultak. Magyar vasúti kölcsön 104.50 (—1—0.25), magy. jutalomsorsjegy 667­ (4-1.56). Kezdő magyar vasutak szilárdan fen­­tárták árfolyamukat, s kissé feljebb is mentek: alföld fiumei 168 (-1-1 ft.), keleti vasút 86 (-­- 0.50). Bankok kedvetelen és szilárdan, magy. hi­telbank 81.50—82.25 (-1-0. 25) angol magyar 82 (-­-2 ft.), franczia magy. tudakozódás folytán az anglo hungariával leendő fusió folytán 6370 ftra emelkedett (árfolyam javulása a múlt hét­hez képest 4 ft. 50 kr. Helybeli kisebb hitelintézeteinkre is nagyobb figyelem irányult. pesti kereskedelmi bank 675—672 frton ker (-1- 2 ft) terézvárosi ipar­bank 36.75 (-L 0.75), takarék és hitelegylet 46—45 (4~ 1 ft)­ Takarékpénztárakban csend volt, csupán a pest-budai vezetett 156 frton 1 ft ár javulással. Biztosító papírok folytonosan kedveltek, de a forgalom igen gyenge. Pannónia viszonbiztosító 5 ft javulással kelt 285 fton. Malompapírok bá­gyadt tartásban maradtak a lisztkivitel külföldre a vasutak elzárása miatt akadályozva lévén a malombevételek nagy része veszendőbe megy. Eladók nagy számmal voltak, de vevő alig ta­lálkozott, az árfolyam lejebb ment és pedig: Hengermalom 830 (—20 ft), Pannónia 575 (—36 ft), első budapesti 480 (—20 ft), a többi malompapírok árjegyzése névleges. Serfőzde részvények kedvehettek, kőbányai 590 (-1- 5 ft) kerestetett, királyserfőzdében nem fordultak elő kötések. Gőzhajózási és szeszfőzde részvények üzlette­­lenü­l, csupán Gschwindt-féle volt igen kedvelt és 170 fton vétetett 8 ft áremelkedéssel. Egyéb értékek közül az Oetl féle 120—135 fton véte­tett 15 forint ár­javulással, Schlick vasöntöde 135—145 frton kelt (15 frt javulással), szálloda 120 frton (-1­­5 frt). Értékekben tartósan nagy üzérkedés volt, az árjegyzés erős ingadóságnak volt kitéve a várárak megegyeznek a múlt he­­tiekkel. A kézműipar üzlet a kedvezőtlen időjárás miatt sokat vesztett. A forgalom az e héten volt ünnep miatt is csökkent. Szabók, kik más évben ilyen tájt jól el voltak foglalva, most kevés munkával dicsekedhetnek, több legény munka nélkül szünetel. A lábbeli készítők is panasz­kodnak, hogy üzletük rosszul megy. Könyvkö­tőknek sok megrendelésük van. Esztergályosok, kárpitosok, asztalosok, üvegesek, fegyvergyáro­sok erősen igénybe vannak véve. Szűcsök, szíj­gyártók, kocsigyártók, aranyezüst művesek, órások, aranyozók gyengén vannak foglalkoz­tatva. Kőmivesek szobafestők a nedves hideg idő miatt alig dolgozgattak. A munkások száma a sorozás miatt nagyon megapadt, a nélkül azonban, hogy ennek hatását érezni lehetne az Üzletben. Ár* elet a pesti börzén. Mary»r v»*»« kölcsön 1047»—1043/« Magy. «Oraj.­köles. 66­/.—667». BorH is* m&m­agv. köt. 12—727*— Pécsbyen vas. 16.—164—. —. Alföld Soméi 169—170—— Énz&kk. 567—150 — . Síagy.. kel. 65 — 86—.Pesti közúti SzO — 292—. Bud.­i 1£6- 128—. Ricsi Tramway 172-----174— I.­­ bizt. 714-720—. Haza 102-84 . Pesti bizt 260 266 Unió V4­—260 —. Pan. viszonbizt. 168-170— Hunnia 140 — 145—. Angol-magy. bank 81------Kí—. Magy. által. 827«—*3'/« Franczia-magy. 63——1­7. Pesti népbank 31—32—. Pesti keresk. 106—665—. Bu­dai 164—166—. Pesti iparbank 370— —.— Teréz« iparb. 267«—27-. Pesti takarékpénztár. 3­60 3250—. Budapesti fővár. 156------167. Terézvár. 46— 47—. Külvárosi 26—28 —. Ferencz-Józsefvárosi 43— 44, —. Árpád gőzmalom 295—3­5—. Blumféle 210— 220—. Concordia 450—460—. Király 430—436—. Lunza 130 — 132—. Molnár­ia sütők 170—180—. Unit 33 — 910—. Victoria 210—215—. L budapesti 470—480—. Pannónia 1­81— 690—. Hengerül. 910------920—. Budai gyártelep 63—65—. Erzsébet ISO—126 — . L magyar serfőzde 615— 625—. Király 83— 86 -. Hajóho­­tel 127 — 328—. 1. magyar g­ő­z­h­a­j­ó 80— 82—. U­rszágos 40 -42 —. Magyar Lloyd 90—,------Pest-bécsi vontató-------------. Flora Szappangyár 75. 80. Gyárot­­t fonalgyár 128—130 —.1. magy. bőrgy.---------------.1. ma­gyar szeszhn 241—260. Újpesti 300— 320. Giebwindt féle gyár 160—162—. Salgótarjáni kőszénb. 100—.101 Pestfiumei hajógy. 80 -82—. Alagút 95—17—. Drascht téglav. 78-----80—. Athenaeum könyvnyomda 125—130. Ganzféle vasönt. 330—350. Üveg.TM Vendéglő 121— 125—. Waggongyár — Quapiumosó —.------M»­ y. zálogl. 67,7«­69—90—. Napoleon dór 9.89—9.91. Arai y. 5 84­­­6.S6—Ezüst UT'/2-1227» Porosz tallér 1.81—. l.MlV, Frankfurt 1027«.—1623.«. Hamburg 1(iO. ra­bau­­­iO'/i 807«. [London 10 font st. 1223/« —1737« Páris 100 frank-------------------­ Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR. BÉCSI TŐZSDE. December 9. Államadósságok (100 k­is.) Egység, papír k. máj.—nov. 5% . „ „ k. febr.— aug. 5% . „ ezüst k. jan.—jul. 5° o • „ „ k. apr.- oct 5% . Oszt. ért. visszafize­tendő (%) 5% • 1839-iki egész sorsjegy...................... n T) egyötöd „ ... 1854-ki 250 frtos „ 4°« . . . 1860-ki 500 „ „ 5% . . . 1860-ki 100 » „ 5° o • • • 1864-ki 100 „ „ ...................... Államjószág záloglevél 120 frt. . . Földtehermentesí­tési kötvény. Horvát-tótországi................................. Erdélyországi...................................... Temesi bánáti...................................... Ugyanaz 1867. kisors............................. Magyarországi..................................... 1866-diki . . . . Egyéb kölcsönök. Dunaszabályozási................................ M. vasúti kölcsön 120 o. é. ft. sz. 5% Magyar jutalomkölcsön..................... Török jut. 400 ft. 130 befiz. . . . Részvények. Angol-osztr.­ban­k 200 frtos ez. 45® 0 Angol-magyarbank 200 frt. ez. 40% Osztr. földhitelintéz. 200 frt. ez. 40% Keresk. és iparhitelintézet K­iO frtos Ált. m. hitelint. IOO frt. 40% befsz. Triesti kér. bank 500 frt...................... Pesti kér. bank 500 frt.......................... Oszt. discontobank 200 frt. 40° 0 bef. Alsó-ausztr. le-számitolóbank 500 frt. Franco-osztr. bank 200 ft. e. 30° 0 Del. ,, magy. bank 260 ft e. 30% buf. |! Pénz II Áru Pénz Áru Pénz Áru --------“ Ipar és ker. generalb. 200 ft 30%bef. 85 — 85 50Nemzeti bank 5° 0 p. p......................... 95 50 95 75 Keresk.bank Bécsben 200 ft. 60% „ 104 50 105 — „ „ 1­................................. 91 — 91 •­5 Oszt“, jelzálogbank 200 ft. 25% ,f— — Magyar Földhitel int. 5*/* % ... 88 75 89 25 Osztr. nemzeti bank........................... 729 -731 -„ „ Jövedékjegy 6% .— — Osztr. egyesületi b. 200 ft. 40%,, 89 50 90 — ,, keresk. bank . . .— — Ált. forgalmi bank 200 ft. 60° 0 ,, 134 50 135 — jelzálogbank 60 ,............................— — Bécsi bankegyesület 200 ft. 40% ., 199 — 201­­Elsőbbségi kötvények: 56 20 56 30 Áll. fiumei (u.-várad-eszéki) 200 ft. e. 169 — 169 50 Cseh nyugati vasút 200 ft................... Cseh északi vasút 150 ft..................... 124 50 241 50 125 50 242 50 (b­O frtos) 1­65 40 65 60 Osztr. Dunagözh. társaság 500 ft. pp. 541 — 543 -Alföld-fiumei 5% e. o. ó....................... 97 75 88 25 65 30 65 40 Erzsébet vasut 200 ft. pp....................... 215 50 216 —Cseh északi pálya 5% e. o. é. . 92 75 93 25— — ,, liuz-budveisi vasút 200 ft. e. 182 5 183 5" „ nyugati pálya 5°/0 e. o. é. . . 92 30 92 50 ?40 — 241 — ,, „ ,, 200 0. é. 164— — » m tt 5% e- o. é. Dunagőzhajózsai társ. 5% pp. . . 92 — 92 50 238 — 239 —Ferdinand északi vasút 1000 ft. pp. «055 —2060 —— — 88 — 83 50 Ferencz­ József vasút ss00 ft. e. . • 188 50 189 —Erzsébet pálya 5% pp.......................... 92 75 93 25 92 85 92 66 Pécs-barchi vasút 200 ft. e. ... 158 — 159 — „ ,, 5% e o. e. . . .— — 104 — 104 51 Galicz. Károly-Lajos vasút 200 ft. e. 242 50 243 — tt tt 18*,2 kib. 5% e. o. e 92 50 93­­113 15 113 50 Grácz-köflachi vasút 200 ft. ... 213 — 246­­,, ,, 1869 kib. 5% e. o. e. 99 75 100 25 120 — 120 5. Kassa-oderbergi vasút 2­0 ft. . . 91 — 92 —Ferdinand északi vasut 5% p. p. . 90 50 91 -Lemberg-czernov.-jassyi v. 200 ft. e. 191 — 191 50 86 — 87 -Triesti Lloyd 500 ft. pp........................ 319 — 321 — 104 50 105 --82 50 83 5. Magyar Lloyd Pesten 200 ft. . . .— — Ferencz­ József pá*7. 5% e.o. é. . . 93 91 94 2' Osztr északnyugati vasút 200 st. e. 196 50 197­­Pécs-barcsi 5% e. o. é............................ 89 -• 89 5'' 75 -• 75 50 Pozsony-nagyszombati vasút I. kib— — Galicz. Károly-Lajos 5% e. o. é. . 101 50 102 -75 — 75 50 „ „ „ II. kb.— — 98 75 99 -74 — 74 50 Rudolf vasút 200 ft. ............................. 163 — 163 50Kassa-oderbergi...................................... 86 50 87­­78 50 79 — Erdélyi vasút 200 ft ........................... 165 — 165 50Lemb.-czernov.-jassyi I. kib.5%e o.é. 77 75 78 25 76 50 77 — Államvasut 200 ft. p............................... 333 50 384 50 88 25 88 75 Sz. fehérvár-györ-gráczi...................... 160 25 160 75 „ „ „ III. kib.5% e.p.a. 87 75 80 25 1 95 75 Déli vasút 200 ft...................................... 180 20 18­­­4­.Osztr. Lloyd 5°« p. p. . . . . .— — Déli ész. ném. összek. v. 200 ft. p. 168 — 168 50Osztr. északi pálya 5% e. o. é. . . 92 70 93­ Suez társaság 500 frank . . . .— — Budapesti lánczhid 6% o. é. . .— — Tiszai vasút 200 ft.................................. 226 50 227 50Rudolf pálya 5% e. o. é. ... 89 50 89 75 Bécsi tramway...................................... 172 50 173­­„ „ 1899. kib. 5% e. o. é. T. erdélyi vasút 5*­0 e. o. é. . . 88 — 88 25 M. galicziai............................................ 154 — 1.54 50 87 50 88­ 189 50 190 — Magy. észak-keleti vasút 200 ft. e-156 2 . 156 75 Állam vaspálya (50­0 fr. dbonként) 134 50 1355­ 80 50 81 50 Magyar keleti vasút 200 ft. e. 85 50 86 -„ „ 1867 kib.(500 fr. db.) Déli vaspálya (500 fr. db.) .... 132 25 132 75 230 — 232­­Salgótarjáni kőszén 100 ft ... 107 — L 8 50 112 36 112 70 249 25 249 5 Securitas v. bi/,t. 300 ft ....— — „ „ 5“ „ e. o. é........................ 88 50 89 -82 — 83 -­Első osztr. magy. czukorgyár 200 ft— — „ „ 1870—74. 6° —/500fr.d­b.}— — — — „ „ 1875—76. 6%'56 fr.db ) — —— Záloglevelek (100 frtó.«). „ 1877—78. 6» O(500fr.db ) Dél-észak ném. összek. 5% o. é. .— — 818 — 892 -„ .. ,, 5% o. é. .— — 98 -1-8­5-Ált. osztr. földhitel 5% ez. ... 107 -107 5­.Tiszai vasút 5% o. é. . . . .— — 63 — 63 5u . .. 5g/o...................... 88 40 88 90Magyar keleti vasút 5% o. é. 83 10 84­­Magánsorsjegyek. Keresk. hitelintézet 100 frt. . . Clary 40 frt. pp........................................ Dunagőzhajózási 100 frt. pp. • • • Keglevich 10 frt. pp............................... Budai 40 frt. o. é.................................... Pálffy 40 frt. pp........................................ Rudolf alap 10 frt. o. é........................ Salm 40 frt pp....................... Szt-Genois 40 frt. pp............................ Stanislai városi 20 frt. o. é. Triesti 100 frt. pp.................................... ., 50 frt o. ó.................................... Waldstein 20 frt. pp............................... Windischgrätz 20 frt pp. . . . Váltók (3 herz). Amsterdam 100 Lol. frt. 5% . . ■ Augsburg 100 d. u. frt. 4'/* % • ■ Berlin 100 tallér 5%........................... Boroszló lOu tallér 5%...................... Brüssel 100 frt. 2% • ............................ Mainai Frankfurt 100 d. n. fit 4% Hamburg 10'» markbanco 4% . . . London 10 font sterling 5% . • • Lyon 100 frank 2% °/# • • • • Milano 100 uj lira 5%...................... Marseille 100 frank 2%...................... München d. u. frt 4*/* •/• • • • • Paris 100 fiauk 2%%...................... Sz. Pétervár 100 rubel 6% % . . Bukarest (31 nap látut) 100 *1. piast. Konstantin. 100 tö. Péitzck. Császári arany...................... „ „ teljes súlya 20 frankos arany . . . . Orosz imperial . . . . . Mária Terézia tallér . . . Egyesületi tallér­e. . . . Perti 163 25 31 - 94 — 14 — 26 — 26 — 14 — 37 — 26 50 22 - 115 — 57 50 18 - 20 — 102 50 102 80 90 7­0 123 15 5 85 9 91 Áru ICS 75 .18 — 96 — 16 — 30 — 28 — 15 ~ 39 — 27 50 24 — 1­5 H 58 50 20 —­­ 21 — 102 1 5 10.7 — 91— 95 123 Lei 5 86 9 92

Next