A Hon, 1870. december (8. évfolyam, 289-313. szám)
1870-12-13 / 298. szám
vel kevesebb ezen őt illető szabályozási munkák czímén. Áttérve az ármentesítési munkálatok költségeire és azoknak állására, a máig elért eredmény a következőkben foglalható össze. A tiszaszabályozási társulatok által épített védtöltések összes hossza mintegy 58000 folyó él, közel 5 millió köbfogattal és 10800000 forint kiadással, melyben a vegyes kiadások, mint kezelés, kisajátítás, füzelés sok mintegy 2.300.000 fttal szerepelnek. Ezen töltések védelmeznek összesen mintegy 1.768.932 magyar 1200 □ öles holdat, ha azonban a maros tiszai ártér, vagyis a mindszentapátfalvi társulat voltaképeni területe vétetik figyelembe, továbbá a határőrvidéki újabb mentesítések, ezen ártérmennyiség inkább több mint kevesebb lesz 1.850.100 holdnál. A töltések költségei az 53. lapon levő táblázatból láthatók; e szerint a társulatok a só felemért árából kaptak 1.341.646 ft 28 kr, az 1863 vnségkölcsönből 1.416.300 ftot, végre bankkölcsönt 6.041.000 ftot vagyis összesen 8.798.926 ftot. A töltésezés rendszere azonban befejezve nincs. Nem nevezhető ugyanis ezen rendszer befejezettnek, mert hiányzik Ugocsa megyétől Szatmármegyén keresztül egész Szabolcsig a balparti tiszai töltésvonal, mely hiány fő oka az, hogy Szatmár megye érdekeltsége vonakodott társulattá alakulni, holott a megvédendő ártér 400.000 holdat meghalad. Így tehát ugyanakkor, midőn Bereg megyében az ártér a Tisza ellen védve van, az úgynevezett Tisza-Szamos köze évenként többször elöntetik a birtokosok roppant kárára. Naménytól egész Csapig a meglevő kisebb öblözeteket hiányos megyei, úgynevezett „Nyulgátak“ védelmezik, s ezen árterületek minden nagyobb árvíz alkalmával elöntetnek. A bodrogköz-szabolcsi töltésvonal jobbra balra hiányos, de gyökeres javítására a múlt évi költségvetésben az állam 1.600.000 ftot engedélyezvén, ezen tiszai szakasz rendbehozatala a legközelebb jövőben várható. A töltésrendszer második lényeges hiánya, az úgynevezett borsodi oldalon Kesznyétentől le egészen Poroszló Sarudig létezik. Ezen nagy terület birtokosai a szükséges ármentesitési munkákat a szabályozási elv roppant kárára még nem késziték el s az egész vonalon a borsodi oldalon lévő helységek beltelkei nagyobb áradások ellen megyei közerővel készült körtöltésekkel vannak megvédve. A védtöltésnek azon vonalon történt abbahagyása veszélyes az alsó-szabolcsi szép gátrendszerre nézve, s ezen töltés hiánya miatt parlagon fekszik mintegy 35—40.000 hold föld. A harmadik nagyobb hiány Tisza-ágtól le Csongrádig az úgynevezett Körös-Tisza toroknál található, hol szintén mintegy 20.000 hold föld egyetértés hiánya miatt az árvíz pusztításainak van kitéve, a fennálló töltésrendszernek veszélyeztésével. Ha ezen három töltésvonal végrehajtatik, akkor lehet mondani, hogy a Tisza, Újlaktól kezdve levitelig rendes töltések között folyik s a hazai termelés számára egészben meg van nyerve. A hiányos felső-szabolcsi és bodrogközi töltések kiegészítésére az 1870. évi költségelőirányzat terhére 1.600.000 főt engedélyeztetett. Ezen összeg terhére létesítendő munkálatok azonban a kedvezőtlen időjárás folytán a folyó 1870-iki évben be nem fejeztethetnek, s az eddigi eredményből következtetve ezen évben fel fog használtatni összesen 700.000 frt. Az 1870-re engedélyezett összegből még fennmaradó 989.369 frt mint átfutó tétel vétetett fel az előirányzatba, és pedig a tiszai munkálatokra 900.000 frt, egyéb folyóknál be nem fejezhető munkálatokra pedig 89.369 frt. III. A Maros szabályozásra javaslatba hozott 45.000 frtból az Alvincz és Borberek közötti átmetszés befejezésére szükségeltetnék 25.000, s az aradi és makói folyamszakaszokban a hajózás érdekében teendő intézkedésekre 20.000 forint. IV. A Kö rö s-Be rettyó folyók szabályozása a nagyváradi volt cs. kir. helytartósági osztály által azon elv alapján léptettetett életbe, hogy minden község a határába eső összes földmunkát saját községi munkaerejével fogja végrehajtani, amennyiben azonban az ekként teljesített munka, az átalános szabályozásból az illető községekre haszonaránylag háramló kötelezettséget felülhaladná, a kötelezettségen túlteljesített munkák értéke a községeknek az illető földbirtokosok által készpénzben lesz megtérítendő. Az érdekelt községek ezenkívül kötelezték magukat, a határukba eső átmetszéseket ingyen kiásni, az átmetszésekhez szükségelt földterületet átengedni s ezért kárpótlásképen a holt medreket elfogadni; végre pedig azon földbirtokosokat, kiknek birtokuk az átmetszésbe esik, a közlegelőből kárpótolni. Azon néhány községre pedig, mely az ily értelmű nyilatkozatot aláírni nem akarta, az országos közmunkaerő alkalmazása lett kimondva. A szabályozási munkák műszaki felügyelete és összhangzatos vezetése érdekéből Gyulán Körös-Berettyó-szabályozási központi mérnöki hivatal állíttatott fel. Ezen mérnöki hivatal költségei az országos közmunka-váltsági pénzalapból fedeztettek, de az ekként kiszolgált összegek csak előlegnek tekintettek, melyet a szabályozás által érdekelt földbirtokosok majorsági földjük után holdankint és évenkint fizetendő egy pengő vagyis 13/4 uj krajezárból megtéríteni tartoztak volna. A szabályozási munkák ez alapon 1856. évben indíttattak meg s 5 év tartama alatt oly buzgalommal folytattatok, hogy az átmetszések 1860. évben már nagyjából ki voltak ásva, de akkor a munka megakadt, mert az eredetileg elfogadott alapon azt tovább folytatni már nem lehetett. Az az idő tájban beérkezett számos panaszok, kérelmek és indítványok folytán megkisértetett ugyan a hátralevő munkának közmunka erőveli befejezése, de ennek eredménye számba sem vehető volt s ennek folytán a szabályozás jelenleg is azon állapotban van, melyben 1860. évben maradt. A szabályozást azonban tovább folytatni illetőleg bevégezni több körülmény sürgeti. A nagy terjedelemben megindított, de főleg a Kőrösök alsó részén be nem fejezett átmetszések a vidéket folytonos veszélylyel fenyegetik, mert a felső vonalakról hirtelen leérkező árvizek most gyakran nagyobb magasságra emelődnek s ennélfogva nagyobb veszélyt is idéznek elő, mint a szabályozás előtti időben. De továbbá ugyanezen okból a tetemes pénz- és munkaerővel már helyreállított gátrendszer folytonosan a megsemmisülés veszélyének van kitéve, s ezáltal egy terjedelmes árterület lakosainak vagyono s tétele forog koczkán. A szabályozási munkák újból megindítására az első lépés a Kőrös-Berettyó szabályozási mérnöki hivatal költségeinek az 1870. évre megajánlása által történt. A szabályozásnak folytatására a minisztérium javaslatba hozza, miszerint ez is azon alapon történjék mint a Tisza szabályozás, mely szerint a folyam alsó részén Békésen alól a mederszabályozási munkák, különösen az átmetszések készítése és kiképzése az államot fogná terhelni, ellenben a partmentesítési munkák jelesen a védtöltések az illető érdekeltségek által és költségükre létesíttetnének. Az állam vállalná magára a mederszabályozási munkákat, különösen az átmetszések kiképzését, mert az eredetileg elfogadott alapon ezen munkákat tovább folytatni több okból lehetetlen, másrészt pedig az egyesült Kőrösök főmedrének helyreállításával az országos érdekű hajózás lényegesen előmozdíttatik és hathatós lendületet nyer. E tekintetekből a kettős és hármas Körös medrének szabályozására illetőleg a Békésen alul fekvő átmetszéseknek végleges és államköltségen történendő kiásatására a minisztérium összesen 462.000 ftnyi költséget ajánl megszavaztatni, s ebből az első évre, az 1871. évi költségelőirányzatba 150000 ftot vett fel. Megjegyeztetik végül, hogy intézkedés létetett már arra nézve, hogy a társulati viszonyok újbóli szervezése mellett, az egész Kőrös-Berettyó szabályozási ügyben az átmetszési és védtöltési munkák a kellő egymásutáni sorozatban,utóbbiak az érdekeltségek által és az általános szabályozási főelveknek megfelelően szoros egymással kapcsolatban hajtassanak végre. V. Aj Dráva szabályozási munkák az 50-es években a f alsó részén megkezdett átmetszések készítésével indíttattak meg. A foganatosított átmetszések közül összesen 11 létesült, melyek legalsója Eszéknél, legfelsője pedig Podgoicze mellett van. Ezen átmetszések azonban legnagyobbrészt ki nem képződtek, s a szabályozás további feladata leend, egyrészt ezen már létesületeket kiképezni, másrészt alulról felfelé haladva a folyam felsőbb szakaszán még szükségeseket létrehozni. Partvédelmi munkálatok, miután szabályozási szerkezetek eddigelé nem alakultak, foganatba sem vétetnek. A minisztérium 1868-ban indította meg a munkákat, melyek egyelőre a már régebben kiásott de ki nem képződött átmetszések sikeresítését czélozzák. Eddigelé az első Eszéken felül levő átmetszés kotrattatott ki, s most a második feljebb eső átmetszés kikotorása van munkában. A minisztérium alakulása óta az 1870-iki adományt beleértve 170,000 forint fordittatott e czélra. VI. A Szávaszabályozási munkák a folyam felső részén létesítendő átmetszések készítésére szorítkoznak. Ezen átmetszések létesítésére a törvényhozás az 1870. évi előirányzatba 250.000 forintot vett fel; miután azonban ezen összeg a költségvetési törvény késő létrejövetele és a helyzetnél fogva a minisztérium és a határőrvidéki hatóságok között szükségelt érintkezések folytán az 1870. évben fel nem használtathatott, a minisztérium ezen tételt, mint átfutó összeget újra felvétetni indítványozza. Esküszéki tárgyalás Pesten decz. 13-kán. (A közvádló Lozsánszky J. ellen.) Elnök Sárkány József. Bírák: Paizs A. Polgár K. vádlott Lozsánszky személyesen jelen van. Vádlott védője Mudrony N. pozsonyi ügyvéd. Közvádló helyettes Nakovecz Ede. Esküdtek Olgyay Szilárd, Turnovszky F., Gebhard J., Zichy A., Szabó Lajos, Szöllősy B., Buczák A., Rácz P., Tüdős J., Révay J., Vinkus K., Péchy F., Póttagok : Perlaky K., Dombrádi Gy. A vád tárgya a „Slovenski Noviny“ czimű Pesten tót nyelven megjelenő lap 1870. sept. 15 -i számában megjelent czikk, mely a haza nem magyar ajkú polgárait a törvény szerinti védkötelezettség teljesitésének megtagadására és igy a törvény és törvényes felsőség iránti engedetlenségre izgatja. A magyarok — mondja a czikk — pseudotörténeti jogaikra támaszkodva és az alkotmányosságból álarctot csinálva önző czéljaikra a többi magyarországi nemzetek számára kínzó eszközöket találtak fel. A Magyarországon lakó nemzeteket csak „geographiai fogalommá“ tette, s a legkisebb okunk sincs tétele iránt érdeklődnünk, sőt utoljára keresztbe tett kezekkel nézhetjük, mint borulnak össze felette a fellegek.“ Továbbá: „Lehetséges, hogy Magyarország egy ideig államot fog képezni, de lassanként a dákoromán birodalom a Fekete tengerig, a Dunántúl fel fog virágozni a délszláv confoederatio. A kárpáti erdők és a Duna között levő földet az istenség át fogja adni a tót nemzetnek és a nemzetek örömujjongásukban fognak felkiáltani. Európa régi épülete roskadozik , és mi válaszoljuk : Amen. Köz vádó, minthogy a vádlott czikke által Magyarország területi épsége ellen lázított, kéri az esküdtszéket, hogy mondja ki rá a „vétkes “t. Vádlott német nyelven védi magát és tagadja, hogy Magyarország területi épsége ellen izgatott volna, hogy a tótok nem érdeklődnek Magyarország iránt, — fölhozza, hogy 1861 tól kívánságaik nem teljesíttettek. Álláspontja — úgymond — tiszteletreméltó és hasznos oppositió. Ha el is ítéltetik, hiszi, hogy ő nemzetének hű fia és álláspontja igazságos. Védőügyvéd helyesebbnek látná, hogy ily czikkekért ne idéztessék senki perbe. Ez feligazgatja a kedélyeket. Példákat hoz fel a tótok sanyargatására — és ha ez igaz — úgymondnincs-e ok ily czikk írására. Hogy a tótok öszszefont karokkal fogják nézni a vihart, természetesnek találja, hisz az orosz-osztrák háborúban is így tettek; örültek,hogy saját fiaik vereséget szenvedtek. Különben a czikkben csak a jóslat van kimondva. „Még jöni fog, ha jöni kell a nagyszerű halál, hol a temetkezés fölött egy ország vérben áll,de azért senki sem vonta őt sajtóperbe. Megbotránkozva látjuk úgymond, hogy vitetnek Váczra a nem magyar ajkú nemzetiségek képviselői. Erre elnök megjegyzi, hogy ez nem a kormány meghagyásából, hanem a törvény rendelete szerint történik. Vádlott 7 szavazattal 5 ellen vétkesnek mondatván ki 10 havi fogságra és 500 frt pénzbírságra ítéltetett védő Ügyvéd semmiségi panaszt adott be. KÜLÖNFÉLÉK. Pest, dec. 13. — A finananezminister urnak. A „Göm. Lapok“ írja: Alig van hazánkban város, hol az évenkénti adóhátralék aránylag magasabb összegre rúgott volna, mint Rimaszombatban. A tartozás behajtására természetesen nem ismertek más eszközt, mint az executiót. — De ez a bajt a helyett, hogy enyhítette volttá, csak súlyosbította. Végre a helybeli adóhivatal főnöke azon jó gondolatra jött, hogy kijelenté, miszerint felhagy a lakosságra nézve oly terhes executíó alkalmazásával, ha a városi hatóság a a hátralék szelidebb módoni behajtását magára vállalja. A hatóság elfogadta az ajánlatot s megkezdé a tartozások beszedését, még pedig oly kíméletes modorban, melynek eredménye az lett, hogy alig néhány nap alatt az összes hátraléknak két harmada folyt be a pénztárba, mig a jelen évi adó egy krajczár hiány nélkül Szintén befizettetett. — Színházi hírek. A „Színlapok“ árulását a nemzeti színház pénztáránál betiltották, hallomás szerint azért, mert nem tánczolt egészen arra a nótára, amelyet egy bizonyos cotteriában fütyültek, és azért a kis lap figyelme a vidéki színházakra is kiterjedt. Bizony kicsinyes eljárás az ilyen. — Kövérné Komlósi Ida újra fellép Budán a „Királyleány mint koldusnő“ czímű darabban, „Fidelio“ csütörtöki előadásán a nemzeti színház operájának valamennyi tagja részt vesz. Akinek szerep nem jutott, a karban fog énekelni. — Budán Katona Józsefnek, a „Bánk bán“ s szerzőjének „Lucza széke czímü népszínművét adja elő Aradi társulata Karácsony első napján. — Kuhn Anette k. a., a müncheni vak cziterajátszónő, tegnapi hangversenyének (a redout kisebb termében) nagy és díszes közönsége volt. Kétségkívül a részvét nemes érzelmétől vezetve gyűltek össze ennyien, s midőn a fiatal szőke leányt fölvezeték az emelvényre, rögtön tapsokkal kívánták megörvendeztetni. A konczertina, melyen először a Stahl „praelude“jét és „nocturne“ -jét játsza, egy kis húze-hangszer, mely csak egyszerű hangmenetű dallamok előadására képes, valamint a citera is, melyen Bucheker „divertissement“-jét adá elő. Nagyobb művészeti igényeket nem lehet hozzájuk kötni, s a közönség nem is bírálva hallgatta, hanem emberszeretőleg örvendett, hogy egy szegény fiatal lány, ki nem élhet a külvilágnak, legalább e két igénytelen, pásztorias hangszeren annyi ügyességgel tud játszani, hogy koncertekben is fölléphet velük, enyhítve balsorsán. Előadásait, melyek utósóját a „Preciosá“-ból vett egyveleg képezte, megtapsolák. Elismerés illeti meg a közreműködőket is, kik e hangverseny érdekét emelni segítettek, mindenekelőtt Balázsné aszszonyt, ki csengő hangjának teljes melegségével éneklé a „Traviata“ nagy dallamát és egész virtuozitással az Eckert „viszhang-dalát. Deutsch Vili zongorán s Blau Gyula hegedűn Rubinstein egy szonátáját jól összetanulva játszák,Szabotka k. a. (német színésznő) pedig Assing Ludmilla egy költeményét szavalta, melyben a férfi hűség ritka volta elég elmésen van kitréfálva. A jászkun kerületekben a fenyitó törvényszékek következőleg fognak megtartatni. A Jászkerületben decz. 28-án, Nagykunkerületben 1871. évi január 16-án, Kiskunkerületben szintén január 16-án. A hármas kerületi évnegyedes közgyűlés pedig jan. 23 án s következő napjain fognak megtartatni. — Tamásfalván, Rimaszombat mellett egy — az uj magyarok közt lakó — szegény ács neje, férjének távollétében kis háza ajtaját behúzván, a faluba ment. Időközben a sertés a házajtót belökte, még pedig oly erővel, hogy az visszacsapódván, újólag bezárva jön. A hívatlan vendék három párnát s egy dumát a szoba közepére vonszolt, s ezeket végkép szerte szaggatván, a szó teljes értelmében a pehely és tollú tengerbe merült. Pár óra múlva visszakerül az ácsné, de a különös módon becsapott zárat kívülről megnyitni nem tudja. Gyanúja ébred, hogy a házban tolvaj gazdálkodik. Az uj magyarok serege botok, fejszék s vasvillákkal fegyverkezve a házat körülfogja. Az ajtót ki kelle feszíteni, mire a csodaállat fehér bundájában röfögve kirohan, s a fegyveres erő bámulatában jobbra balra futamodik. Csak később látták be csalódásukat, s a házi rabló gonoszságáért azonnal máglyára ítéltetett. — Rövid hírek. A napokban egy ölfával terhelt tutaj úszott le a Tiszán, melyet a sebes viz szakított el valahol. Az ujszegedi lakosok és a szegedi molnárok jókorán megsejditvén rögtön ladikokra kaptak s a prédául kiszemelt tutajhoz evezve nagy gyorsasággal megrakták ladikjaikat ölfával, aztán szépen visszaeveztek. — A Nagy-Szamoson egy czipész inas producálta korcsolyázó tehetségét, midőn csak csekély jég volt még a part mentén, honnét egy darab az inassal együtt szépen levált, s a megrökönyödött vitézt csak alig tudták partra segíteni. — A gyöngyösi dalárda f. hó 17-én a vaskorona termében a franczia foglyok nyomorának enyhítése czéljából, azuton alakult polgári zenekar és Deus Jozefa k. a. czimbalom játéka közreműködésével hangversenyt tart. — A t.-szuhai erdőben (Gömör)egy kerülő állítólag 3 mázsás vadkant lőtt. — Abauja megyében, Bűdön egy szegény sorsú asszony nov. 28-án egy gyermeket szülvén, még ugyanaz nap napszámba keresetre ment; de munka hevében, második szülöttjének siró köszöntése, váratlanul megakadályozá. Az ikrek élnek. BÉCSI TŐZSDE. * Reggeli kiadásunknak csak egy részében jelent meg. Felelős szerkesztő : JÓKAI MÓR. December 12. goggy Pénz Áru Államadósságok (100 kis.) Egység, papír k. máj.—nov. 5° 0 . 56 35 56 40 „ „ k. febr.—aug. 5% .— --- -„ ezüst k. jan.—jul. 5® 0 . 65 35 65 50 „ „ k. apr.—oct. 5% .— — Oszt. ért. visszafizetendő (*/i) 5°/» .— — 1839-iki egész sorsjegy...................... *39 50 240 50 „ „ egyötöd „ ..... *38 50 239 50 1854-ki S60 frtos „ 4% . ■ . 88 — 88 50 1860-ki 500 „ „ 5% . . . 91 75 92 — 1860-ki 100 „ „ 5% . . . 103 50 104 50 1864-ki 100 „ „ ...................... 112 75 113 25 Államjószág záloglevél 120 frt. . . 119 25 119 75 Földtehermentesitési kötvény. Horvát-tótországi................................. 82 50 83 56 Erdélyországi....................................... 74 75 75 50 Temesi bánáti...................................... 75 — 75 50 Ugyanaz 1867. kisors. ..... 74 — 74 50 Magyarországi...................................... 78 25 78 75 1866-diki .... 76 50 77 — Egyéb kölcsönök. Dunaszabályozási................................. 95 50 96 -M. vasúti kölcsön 120 o. t. ft. sz. 5% 104 25 104 75 Magyar jutalomkölcsön...................... 66 — 66 50 Török jut. 400 ft. 130 befsz. . . . 68 50 69 50 Részvények: Angol-osztr.bank 200 frtos ez. 45% 192 75 193 25 Angol-magyarbank 200 frt. ez. 40% 80 — 81 — Osztr. földhitelintéz. 200 frt. ez. 40% --- — —■ — Keresk. és iparhitelintézet 160 frtos 248 — 248 25 Ált. m. hitelint. 200 frt. 40®/* befsz. 81 — 82 — Triesti kér. bank 500 frt.......................— — Pesti kér. bank 500 frt..........................— — Oszt. discontobank 200 frt. 40% bef.— — Alsó-ausztr. leszámitolóbank 500 frt. 835 — 890 — Franco-osztr. bank 200 ft. e. 30° 0 bef. 97 50 97 75 ,, magy. bank 200 ft. e. 30°, * bef. 60 — 61 — Ipar és ker. generalb. 200 ft. 30% bef. Keresk.bank Bécsben 200 ft. 60% „ Osztr. jelzálogbank 200 ft. 25% „ Osztr. nemzeti bank........................... Osztr. egyesületi b. 200 ft. 40% „ Ált. forgalmi bank 200 ft. 60% » Bécsi bankegyesület 200 ft. 40% ,, Ált. fiumei (n.-várad-eszéki) 200 ft. e. Cseh nyugati vasút 200 ft.................... Cseh északi vasút 150 ft...................... Osztr. Dunagőzh. társaság 500 ft. pp. Erzsébet vasút 200 ft. pp....................... „ linz-budweisi vasút 200 ft. e. „ „ , 200 o. é. 164 Ferdinand északi vasút 1000 ft. pp. Ferencz-József vasút 200 ft. e. . . Pécs-barchi vasút 200 ft. e. . . . Galicz Károly-Lajos vasút 200 ft. e. Grácz-köflachi vasút 200 ft. . . . Kassa-oderbergi vasút 20 ft. . . Lemberg-czernov.-jassyi v. 200 ft. e. Triesti Lloyd 500 ft. pp........................ Magyar Lloyd Pesten 200 ft. . . . Osztr északnyugati vasút 200 ft. e. Pozsony-nagyszombati vasút I. kilo tt tt I. kib. Rudolf vasút 200 ft. e........................... Erdélyi vasút 200 ft. e.......................... Államvasut 200 ft. p............................... Sz.-fehérvár-györ-gráczi...................... Déli vasút 200 ft...................................... Déli ész. ném. összek. v. 200 ft. p. Suez társaság 500 frank . . . . Tiszai vasút 200 ft................................... Bécsi tramvay...................................... M. galicziai........................................... Magy. észak-keleti vasút 200 ft. e- Magyar keleti vasút 200 ft. e. . . Salgótarjáni kőszén 100 ft. . . . Securitas v. bszt. 300 ft........................ Első osztr. magy. cukorgyár 200 ft. Záloglevelek (100 frtos). Ált. osztr. földhitel 5% ez. . . . Itt m á%...................... Pénz 83 50 103 — 729 — 93 50 132 5 198 - 167 75 124 50 241 — 542 — 214 50 182 50 2048 — 188 75 158 — 240 50 245 — 92 25 191 — 321 — 195 50 162 — 164 50 382 159 — 179 75 168 — 226 50 169 — 153 50 156 — 86 — 106 50 88 50 Áru 84 — 103 50 731 — 94 - 133 50 199 168 25 125 50 243 - 544 - 215 — 183 — 2052 — 189 25 159 241 - 247 — 92 75 191 50 322 196 ■ 162 50 165 — 383 — 160 - 180 -168 50 227 50 169 50 154 50 157 -86 50 Nemzeti bank 5% p. p. . . k .› » &%......... Magyar földhitel int. 51/» % . }} „ Jövedékjegy 6% ,, keresk. bank .... jelzálogbank 6% .... Elsőbbségi kötvények. (bortos) Alföld-fiumei 5% e. o. é...................... Cseh északi pálya 5% e. o. é. . nyugati pálya 5% e. o. é. . . a )) 1369 5% e. o. é. Dunagőzhajózási társ. 5% pp. . . Erzsébet pálya 5% pp....................... a 5® o . o. é. . . . i. n 181,2 kib. 5° 0 e. o. é tt )t 1869 kib tfk e 0 e Ferdinand északi v asut 5% p. p. . tt tt 5® * o. é. // tt tt 5®/i e o. é. Ferencz-József pá'7. 5% e.o. é. . . Pécs-barcsi 5% e. o. é....................... Galicz Károly-Lajos 5% e. o. é. . tt tt tt IL kib. 5%e.o.é. Kassa-oderbergi..................................... Lemb.-czernov.-jassyi I. kib.5% e o.é. „ tt n* kib.5° o a.o.é .i tt r HL kib.5% e.o.é. Osztr. Lloyd 5° * p. p........................... Osztr. északi pálya 5% e. o. é. . Budapesti lánczhid 6% o. é. . . Rudolf pálya 5% e. o. é...................... „ „ 1869. kib. 5% e. o. é. L erdélyi vasút 5®/® e. o. é. . . . Állam vaspálya (500 fr. dbonként) „ „ 1867 kib.(500 fr. db.) Déli vaspálya (500 fr. db.) . . . . „ 6% e. o. é.................... „ 1870—74. 6%(50©fr.db.) „ 1875—76. 6%(50 fr.db.) „ „ 1877—78. 6%(500 fr.db. Dél-észak ném. összek. 5% o. é. . »» titt 5% o. é. . 107 — Tiszai vasút 5% o. é. . . 88 75 Magyar keleti vasút 5% •. é. Pénz Áru 95 50 95 75 91 — 91 20 88 75 89 *5 83 -84 — 87 75 88 25 92 75 93 25 91 75 92 — 91 50 92 —— —_ 93 — 98 25 92 50 93 — 99 75 100 25 90 50 91 — 86 — 87 _ 104 50 105 — 93 70 94 -89• 89 50 101 50 102 — 98 75 99 — 86 50 87 -77 50 78 — 88 25 88 75 87 50 88 — 92 75 i 10 89 50 9088 50 88 75 87 — 87 50 134 50 135 50 132 — 132 50 113 — 113 25 88 50 88 75 8 120 83 60 Magánsorsjegyek. Keresk. hitelintézet 100 frt. . Clary 40 frt. pp............................. Dunagőzhajózási 100 frt. pp. • Keglevich 10 frt. pp.................... Budai 40 frt. p. .......................... Pálffy 46 frt. pp............................. Rudolf alap lu frt. pp. . . Salm 40 frt. pp.............................. Szt-Genoi8 40 frt. pp. . . . Stanislai városi 20 frt. o. é. Triesti 100 frt. pp......................... . 50 frt. o. é......................... Waldstein 20 frt. pp.................... Windischgrätz 20 frt. pp. . . Váltók (3 herz). Amsterdam 100 l.d. frt. 5% . Augsburg 100 d. n. frt. 47*% Berlin 100 tallér 5% .... Boroszló 100 tallér 5% . . . Brüssel 100 frt. 2% 80 . . . Mainai Frankfurt 100 d. n. frt. Hamburg 100 markbanco 4°/0 . London 10 font sterling 5% . Lyon 100 frank 21/, % . . . Milano 100 uj lira 5% ... Marseille 100 frank 2% . . . München d. u. frt. 41/, ®/0 . . Paris 100 frank 2% ®/Q ... Sz. Pétervár 100 rubel 6*/ ®/# Bukarest (31 nap látot.) 100 pl. p Konstantin. „ „ „ 100 tö. Pénzek. Császári arany...................... tty teljes súlya 20 frankos arany . . . . Orosz imperial...................... Mária Terézia tallér . . . Egyesületi tallére. . . . Pélz Áru 162 75 168 25 31 — 33 — 94 _ 96 — 14 16 — 26 3026 _ 27 —1 14 _ 15 37 39 —1 26 50 27 50 22 24 — 115 _ 1*5 -157 50 58 50 18 _ 20 — 20 — 21 — 102 60 102 75 --- -—- — __— 49 49 101 o 102 65 102 80 . 90 80 90 80 . 123 20 123-1 — 1— __ _— — —— — 5 86 s 87 9 91 9 92 • ------ A Hon távsürgönyei. (Eredeti sürgönyök.) München, decz. 13. Kétharmadrész többség biztos a szerződések mellett. Berlin, decz. 23. A császárkoronázás itt lesz. A porosz hatóságok megtartják a királyi czímet, csak az udvari hivatalokat fogják császári királyinak nevezni. A Luxembourg megszerzésére vonatkozó tárgyalások menete kedvező. A vasutak járása úgy csapat mint ostromszerszállítások miatt akadályozva van. Versailles, dec. 13. Párában nagy hiány van tüzelő szerekben. A hesseni hadosztály a mecklenburgi sereghez osztatott be. A würtembergi csapatok, melyek foglyokat hoztak, nagy ünnepeltetésben részesülnek. A loirei foglyok összes száma 20,000. Berlin, dec. 12.*A császár-koronázás Berlinben fog végbe menni. A császári országos czimer a Hohenczollerek czimerét az országos egyfejű sas árnyában fogja előtüntetni. A porosz hatóságok megtartják a „királyi“ czimet, csak az udvari hivatalok fognak „császári királyiaknak neveztetni. A Luxemburgvégettialkudozások a porosz megszerzésre nézve békés és kedvező fordulatot vettek. Ahollandiai kormány Bismarcknak a semlegesség megsértése végett intézett iratát részint igazolólag felel, részint a vádat visszautasítja. (Rendes sürgönyök.) Bécs, dec. 13. A legkiválóbb lapok ma reggeli kiadásai igen erélyesen kikelnek Poroszországnak Luxemburgra vonakozó eljárása ellen. A „N. Fr. Presse“ a porosz jegyzéknek a luxemburgi ügyben felhozott összes érveit viszszautasítja, és a porosz politikát elbizakodottságnak jellemzi. — A „Tagespresse“ felhívja a Luxemburg semlegességére vonatkozó szerződés aláíróit, hogy ezenáltalán veszélyes és minden szerződéses jogot kigúnyoló politika ellen keljenek ki. Hága, dec. 12. A Luxemburg semlegességére vonatkozó, Versaillesban deczember 3-kán kelt, ide érkezett porosz jegyzék tartalmáról jól értesült oldalról következők hallatszanak: Gróf Bismarck abban a maga panaszait leginkább azon ismert manifestatitókra való utalással indokolja, melyek Luxemburgban a francziák javára a németek ellen határozottan ellenszenves modorban történtek,molyu manifestatiókra, melyeknek további tényleges fellépések feleltek meg, így felhozatik a többekközt, hogy a franczia hadseregnek élelmiszereket szállító vonatokat át engedtek menni luxemburgi területen, és pedig nemcsak minden akadály nélkül, hanem még kedvezményezés mellett a rendőrség és vámhatóságok részéről. Elszökött franczia tisztek Luxemburgon át nyíltan, akadálytalanul, menedéklevelekkel utaztak, melyeket a franczia konzul állított ki. Ez utóbbi ,azonkívül még formaszerinti toborzó-irodát állított. London, dec. 12.A „Times“ versaillesi levelezője jelenti, hogy az utóbbi kirohanásokban résztvett franczia haderőket 40,000-re lehet tenni. A „Daily Telegraph“ jelenti: Brüsseli hírek szerint Poroszország el van határozva, Luxemburgot annektálni. — E lap szerint Porosz- és Oroszország közt szűkebb szövetség létezik. Ugyancsak a „Daily Telegrapd“ jelenti Konstantinápolyból, hogy Ignatieff orosz követnek értekezlete volt Ali pasával, melynek eredménye nem igen megnyugtató; a szambuli angol követ erélyes magatartást tanúsít, és Oroszország minden követeléseinek nagyon ellene van. London, dec. 12.* A kormány válasza a birminghami kereskedelmi kamarának a keleti kérdésre vonatkozó feliratára ezeket mondja: A brit kormány arra, hogy Oroszországgal a békét fentartsa, minden módot felhasznál, mit csak Angolország becsülete és érdekei megengednek. Flórencz, dec. 12.* A kamara bizottmánya tárgyalásba véve a kormány székhelyének Rómába áthelyezésére vonatkozó törvényjavaslatot, annak 1. czikkét azon módosítással fogadta el, mely megállapítja, hogy az áthelyezésnek 1871. márt. 31-ig meg kell történnie. Bécs, dec. 13. (Elöbörze.) Hiteltv. 246.50. Ejsz. vasút------.—. Államvasut 378.—. 1860-ki sorsj. 92.75. 1864-ki sorsjegyek 112.57. Napoleon’dor 9.94 */*. Adómentes kölcsön------. Lombardi vasút 178.50. Magyar hitelrész?. 81. —. Ferencz József vasút —.—. Pécsi vasút —. —. Franco Hungarian------.—. Alföldi vasút —. —. Zálogkölcsön —.—. Tramway 169.—. Anglo-Ausztrian 190.50 Galicziai vasút 240. —. Franco 96.50. Népbank —.—. Bécsi bank —. Építési bank —.— Északkeleti------. Bécs, dec. 13. Megnyitás. Hitelint. részvény 246.50. Napoleond'or 9.94—. Lombardei, 276. 50.—. Anglo-Ausztria, 190.50. Tramway —. —. Galicziai —.—. Berlin, dec. 12. Cseh nyugoti vasút. 99..— Galicziai vasút 98.75. Államvasut 207.50. Önkéntes kölcsön —Metiliquaes 46.—. Nemzeti kölcsön 53.78. Hitelsorsjegy 89.25. 1860-ki sorsjegyek 75.72. 1864-ki sorsjegy 61.50. Ezüst kölcsön —.— Hitelrészvény 136.75. Bécs 81.25. Romániai 56. Vs. Lombardok 98.75. Frankfurt, dec. 12. Déli börze. Osztrák hitelint. 238.75. Osztr. államvasut 368.75. Lombardok 174.75. 1860-iki 76.—. Galicziai 232. 50. Osztrák bank ——. Frankfurt, dec. 12. Zárlat. Váltóén. 96. 25. 1959-ki E. metalliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.— Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —. Amerikai 1882-ig 94.3 g. Osztrák hitelrészvény 287.75. Osztrák államvasut 367.—. 1854-ki sorsjegyek 70.—. 1864-ki 109.75. 1860-iki 75.7*. Fer. Józsefvasut 182.—. Lombardok 174.—. Galicziai 230.50. Papir járadék —.—. Ezüstjáradék —.— Osztr. bankrészv. 703—. Nyomatott az „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvény társulat nyomdájában (ezelőtt Emich G.) Barátok tere 7. szám. — Pesten. Közgazdasági vegyes. — Az amerikai államadósságok convertálásáról egy Washingtoni távirat következő részleteket hozza: A franczia-porosz háború lehetetlenné tette az államadósságok átváltoztatását, de a pénzügyminiszer legifjabb congressusi előterjesztése szerint minden intézkedés meg van téve, hogy az államadóssági kötvények az első kedvező pillanatban oly kötvényekkel cseréltessenek fel, melyek a mostani kamatlábnál kisebb terhet róvnak az államra. A convertálási törvényhez következő tartalmú pótlékok csatoltattak. A nemzeti bankok tartoznak jegyeik egy részét állami kötvényekkel fedezni. Minden erővel oda kell törekedni, hogy az aranynyal ezüsttel való készfizetést mielőbb meg lehessen kezdeni. E czélból a törvényes papírpénzt (legal tender) 3 és fél százalékos bonkokkal kell fedezni. A kibocsátási árfolyam ne álljon a névérték alatt, a tőke aranyban fog viszszafizettetni, a kamatok papírban fizettetnek. A Boutwell pénzügyér azt reméli, hogy ez után a külföldi tőkepénzesek aggodalmai el lesznek oszlatva, s hogy a lebegő adósságokból évenként 50 milliót be fog vonathatni a nélkül, hogy az üzleti érdekek komolyan veszélyeztetve volnának. Ha a készpénzzel való fizetés egyszer megkezdetik a bondok eladásáért Amerikába özönlő arany egyensúlyozni fogja a hiányt, mely a jegyek bevonásából ered. Az adórendszer javítása folytán az államadósság még nagyobb mérvben fog törlesztetni. Lengyelország marha kivitele utóbbi időben igen feltűnő mérvben csökkent. Ennek okadatolására a lapok azt hozták fel, hogy Lengyelországnak jó aratása lévén a marhákat most nem viszi ki, hogy azokat felhizlalhassa, és majd jövő év tavaszán adhassa el. Ezen okadatolást azonban a tények megcáfolják, mert Lengyelországból a marha kivitelt az orosz kormány tilta meg, mivel a vágó marhát a lengyel határszélen öszpontosított csapatok számára szükségli. Árkelet a pesti börzén. vasúti kölcsön 104 —10li/1 Magy. sorsj.kölcs. 663/1—63—. Bordél aiamegv. köt. 1 l—721/i—. Pécabaro-.. vas. 162—164 — —. Alföld fiumei 166—168—— Északk. 157—169—- . Magy. kel. 65—851/2—. Pesti közúti 110-292—. Budisé- 128—. Bécsi Tramway 169-----171— I. mag. bizt. 715- 720—. Haza 108—110—. Pesti bizt. 200 265 Unió 140—260 —. Pan. viszonbizt. 268*70 Hunnia 140—145—. Angol-magy. bank 79-----80—. Magy. által. &V/2—82 -. Francíia-magy. 60*/s-----61 Pesti népbank 82 /533*/« Pesti karesk. 160—665—. Rudai 164—166—. Pesti iparbank 370— —.— Terézt. iparb. 20-----27-. Pesti takarékpénztár. 3150 3250—. Budapesti fővár. 157-----160. Terézvár. 46— 47—Külvárosi 26—28—. Ferencz-Józsefvárosi 43— 44 —. Árpád gőzmalom 295—35—. Blumféla 210— 220—. Concordia 450 — 460—. Király 430—435—. Lujza 130 -132—. Molnár és sütők 170—180—. Unió 330— 910—. Victoria 210—215—. I. budapesti 480—500—. Pannónia 660- 570-. Hengerm. 825-----840—. Budai gyártelep . 3—65—. Erzsébet ISO—126-. . magyar sörfőzde ,590— 600—. Király .73- 75-. Haj/htel 127 — 128—. I. magyar gőzhajó 83— 83—. Országós 41—43 -. Magyar Lloyd 90—.-----Pest-bécsi vontató-----------. Flora szappangyár 75. 80. Gyárátott fonalgyár 128 —bö—.1. magy. Börgy.------------.1. mfc* gyár szeszfin. «4 .—250. Újpesti 300—310. Gschwin- ■ féle gyár 160— 162 —. Salgótarjáni kőszénb. 105—.107 Pestfiumei haj egy. 80 - 82—. Alagút 95—97—. Drasche tégjav. 78 —80—. Athenaeum könyvnyomda 125 —130. Ganzféle vasönt. 330—350. Üveg.-----Vendéglő 110— 115—. Waggongyár — Gyapjumosó —.------.Ma?.-. zálog]. 6V.7, 89—90—. Napoleondor 9.921/2 9 95. Arany. 5,86-6.6.8— Ezüst H2---- 1221, Porchtallér 1.82— 1827, Frankfurt 102 72 —108. Hamburg 100. m. ban' 207, —91. London 10 font st. 1237* —1837* Paris 100 -----.--------.