A Hon, 1871. január (9. évfolyam, 1-25. szám)

1871-01-01 / 1. szám

1-ső szám. IX. évfolyam. Reggeli kiadás. Pest, 1871. Vasárnap, január Kiadó-hivatal: Ferencziek-tere 7. sz.földszint. Előfizetési dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra ...............................1 frt. 85 kr. 3 hónapra ...............................5 „ 50 „ 6 hónapra .............................11 , — „ Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint ... 30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, »ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. Szerkesztési iroda: Ferencziek tere 1 Beiktatási dij: 9 hasábos ilyféle betű sora . . . 9 kr, Bélyegdij minden beigtatásért . . 30 kr Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatásar. lett kedvezőbb föltételek alatt vétetnek fíll Nyilt-téri 5 hasábos petit sorért ... 25. Az előfizetési és hirdetményidij ... kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden Vélemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert ked .:n fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak ! A „H 0 N“ tisztelt olvasóihoz. Lapunk ez évvel kilenczedik évfolyamába lép. Ez idő alatt elég alkalma volt az olvasó közönségnek e lap irányáról és szelleméről, — mely jövőre is megmarad annak a mi eddig volt — kellő tájékozást szerezni, s igy elég a múltra hivatkoznunk, mlyben a magyar közönség oly pártolásával találkozott lapunk, a milyennel magyar politikai napilap még nem találkozott soha. Jövőre is igyekezni fogunk kiérdemelni e támogatást s ezután sem ijedünk viszsza az áldozatoktól, ha lapunknak érdekessé és értékessé tétele áldozatokat fog követelni. Újonnan belépő előfizetőink a lapunk tárczájában folyó regénynek újévig megjelenő részét külön lenyomatban kapják. Az előfizetési feltételek megmaradnak a régiek: Egész évre . . . . 22 ft — kr. Félévre......................lift —kr. 3 hóra...........................5 ft 50 kr. 1 hóra.......................... 1 ft 85 kr. Az esti kiadás postai külön küldéséért felülfizetés hónaponként 30 kr. Külön előfizetési íveket nem küldünk, mert sokkal egyszerűbb a pénzt postai utalványnyal küldeni, melynek bérmentesítése csak 5 krba kerül. Az előfizetési pénzek a „Hon“ kiadóhivatalához (Baráttér ?. szám) intézendő. PEST, DECEMBER 31. Pest, jan. 1. Valóban új év! Az eddigi új esztendők csak folytatásai voltak az elmúlt éveknek; most valahára egy olyan esztendő, amely igazán új, amely nem appendix a lefolyt évtizedhez. Mind odakünn, mind idebenn nagyot változott a világ. E változások most Magyarországot európai felszínre hozták, de ha észre nem vesszük s fel nem használjuk helyzetünket, egyúttal legalul nyomhatnak bennünket. A külvilágban a rothadt béke helyét felváltotta egy nagyon is egészséges háború. Az eddigi háborúk, mineket két évtized alatt értünk, csak a rivalizáló dynastiák háborúi voltak,amikben két dynastia rohamos kísérleteket tett azon erőről, melyet népeitől absolut uralommal elvennie lehető volt, s a legelső próbatét után, melyben az egyik hátrányban maradt, sietett a másik a kivivott előnyt a maga dynastikus czéljaira kizsákmányolni s a két harczviselő félből lett rögtön szövetséges. A népek érdekei szóba sem jöttek. Most végre két nemzet akadt össze, a ki elvekért küzd, küzd az utolsó lélekzetvételig, erejének, áldozatkészségének végső megfeszítéséig, s mindkét nemzetnek, mely az óriási küzdelemben részt vesz, győzelmi czélja, a Népszabadság. Paradoxonnak látszik! Pedig igaz. Ha Francziaország győz, mely most respublicai államformájáért csodáit követi el a hősiességnek, míg három hó előtt a dynastiai érdekek mellett csodáit mutatta be a gyávaságnak , akkor tagadhatlanul rögtön uralkodó eszme lesz egész Európára nézve a népérdek mindenféle irányzataiban a politikának. Ha pedig Németországnak sikerül most a csatatéren kivívni a diadalt a francziák felett, akkor egy nappal későbben fog az megtörténni, amit óhajtunk, de meg fog történni : a népérdekek uralkodása. — Mert hogy egy olyan nemzet, mint a német, mely harminczkét uralkodó alatt felosztva, ily gigászi erőkifejtésre volt képes, akkor midőn egyesülve egy testté lesz; azt a szabadságvágyat, mely őt egyesíté, harminczegy helyen érvényesítse, s a harminczkettedikért együtt föláldozza: az képtelenség, az lehetetlenség. Az egyesült Németország visszaviheti a legyőzött (ha legyőzött) Francziaországnak az absolutizmust, de a győzelmes Németországot nem ajándékozhatja meg vele egy év tartamára sem. Azért mi e háborúnak, a szabadság elvére nézve, bármerre dűljön is a siker, csak jó kimenetelét várjuk. De itt kezdődik azután a mi szerepünk. Magyarország eddig se nem tett semmit, se nem szólt semmit; okai voltak rá, amiket helyeseltünk. Most azonban kérdések merülnek elő, amikben szólnia és tennie egyformán kötelessége , ha csak abdicálni nem akar. A pontuszi kérdésben elvek és hatalmi állás kényszerítik határozott politika követésére. A német ügyben a német kormány közeledési nyilatkozata indítja előlépésre. Mindkét feladat teljesen igénybe veszi egy állambölcs minden tehetségét. Távol vagyunk tőle, hogy magunkat e feladat magaslatán államisegélyezzük.De a tényekből legyen szabad némely álláspontokat elvonnunk, s azokra államvezetőnket figyelmeztetnünk. A német-franczia hadjáratban nem a semleges hatalmak feladata volt, egymásnak bebizonyítani, hogy két nagy és jól harczoló nemzet között a végletekig vitt háborús absurdum, ők maguk bizonyították be azt egymásnak. Minden szomszéduk, Európának minden élni akaró nemzete kötelezve van e bebizonyított tény után ugyanazon alapon érvényt keresni belső erejének. A szövetségek államok között bizonytalanok, minden számításon kívül esők, s minden ország egyedül önerejére támaszkodhatik. A mit szomszédaitól várhat, minden ország, jövőre, az egyedül azoknak — önérdek parancsolta — semlegességük. Németország nekünk szomszédunk,még pedig olyan szomszédunk, a kitől nem akarunk semmit elvenni s a kinek nem akarunk semmit odaadni. A Németország és az osztrák-magyar monarchia közötti viszony azon tengerszoros, mely a német és orosz diplomatáét egymástól elválasztja. Mig másfelől hazánk és Ausztria nemzetiségei azon szigetek, mik e tengerben biztos kikötőül szolgálhatnak — vagy nekünk, vagy az ellenségeinknek. Biztos alapunk és menoárunk pedig önerőnk szabad kifejlődése. Mindezekből mi következik ? Az, hogy politikánkat mind kívül, mind belül valamivel magasabb álláspontról kell intéznünk, mint eddig a schottenthori s a Sándor-utcza paloták szózékeirül tettük. A lajthántúli nemzeteknek meg kell találni az érdekegységet, a mely tételüket kölcsönösen biztositni képes s mindegyiknek viszont meg kell adnia e keresett érdekegységet, mely a másikat hozzá csatolja. Nekünk itt Magyarországon viszont fel kell találnunk azon közös érdekeket, melyek országunkat országgá teszik s lemondanunk minden olyan kicsinyes érdekről, mely e nagy érdeknek útjában áll, legyen bár a kisebb érdek kormányzati, vagy ellenzéki természetű. Midőn államunk létéről, midőn országunk erejének teljes kifejtéséről van szó, nem szabad, nem lehet akár felülről, akár alulról bizalmatlanságnak, pártszenvedélynek, lankadásnak gátolni azokat,akik fent és alant e nagy czélra közreműködnek a kormányon,mely intéz, s az ellenzéken, mely sürjet és ellenőriz egyaránt. S e felfogásnak, a kényszerűségnek szükségképen uj koriakot, új helyzetet kell inaugurálnia. Patikai, európai álláspontra van hivatv Jól tudjuk, hogy ői minek ki érzi, aki annak intézésére befolyást gyakorolni hivatva van. Azért nyugodtan lépünk be abba az esztendőbe, mely hazánkra nézve oly sok tekintetben valósággal „uj esztendő!“ Jókai Mór. A honvédelmi minisztérium körében legújabban történő intézkedésekből, megbízható forrás nyomán felemlíthetjük azt, hogy az állandósított századokban fenálló 68 főnyi létszám megtartatik ugyan, de ezekből csak 40 ember tartatik ben , a többi 28-nak dija virement útján altisztek képzésére fog fordíttatni, mert ezekben oly nagy hiány van, hogy például már most 3200 altisztre van szükség. További nagy hiány az eddigi rendszerben, hogy a tavaly 23 ezer újoncz 5 hétig lévén gyakorlaton, közülök nagyon sok még csak széllövéshez se juthatott. A kiképzés e hiányos voltán is szükség segíteni. Az idén 25 ezer újoncz lesz és ezek begyakorlása 400,000 írtba kerül. A honvédség számára készülő „mitrailleuse“-ökből még csak 10 van készen a többi most készül. Továbbá 80 ezer fegyvert fog újra megrendelni a honvédelmi minisztérium, hogy tartalék is legyen. Törekvése pedig főleg arra lesz irányozva, hogy erős tisztikar képződjék, mert főleg keretrendszernél és így a honvédségnél,hol a legénység kevés ideig van zászló alatt, főleg jó altisztekre van szükség, hogy a legénység gyakorlathiányát pótolják. A töltvénygyárt rövid időn lehozzák Bécsből. A táviratozó közönséghez lapunk útján a kereskedelmi ministérium távirdai szakosztálya felhívást intéz, melyben figyelmezteti, hogy sürgönyeit, s kivált azokat, melyeknek nyelve a feladási állomás előtt idegen, igyekezzik olvashatólag, minden kétséget kizáró tisztasággal írni s a tulajdonnevek s a helyek nevei, valamint az aláírásnál e körülményre még kiválóbb gondot fordítni. E felhívásra indokul szolgál olvashatlansága, mely okozza, hogy a táviratok legtöbb esetben már a sürgöny elindításakor ferdítést szenvednek s mig ezek kijavítása a sürgönyzőknek ok nélküli költekezésbe kerül, a távírdákra nézve sok idővesztéssel jár s a többi táviratokat késlelteti, sőt utólagos kellemetlen felszólalásokra s panaszokra ad okot. A képviselőház tegnap ülést tartott. Vártuk, hogy az elnök által bejelentessék az állami számvevőszék megalakulása, mert a hírlapok utján értesültünk már erről s a kinevezéseket már e hó elején közlé a Budap. Közi. S miután a számvevőszék elnökétől a ministérium elnökéig nem oly hosszú a távolság, azt hihettük, hogy egy hónap alatt talán csak értesült a kormányelnök a számvevőszék megalakulásáról, s hogy akadhatott annyi ideje, hogy ezt bejelentse a képviselőháznak. Annál is inkább várhattuk ezt ma, mert a számvevőszék elnökéről föl nem tehetjük, hogy ő ki a hivatalos lapban e hó elején jelzé az államszámvevőszék megalakultak — a ministériumot erről nem értesítette volna ez ideig. Hanem hát még most mindig csak indemnityvel szokás kormányozni, s igy ne csodálkozzunk a kormányon, hogy még egy hónap múlva sem ér reá bejelenteni, hogy megalakult az a közeg, melynek hivatása a kormányi pénzkezelést ellenőrizni; igaz hogy az 1867-iki kezelési számadások, az 1868 i ki és 1869-iki zárszámadások megvizsgálása országgyűlési határozat alapján az állami számvevőszékre bízatván, azok még máig sem vizsgáltathattak meg, miután a képviselőhiz - nem értesíttetvén még a kormány által a számvevőszék megalakulásáról, — viszont nem értesíthette ezt azon kötelességekről, melyeket reáróvtak az országgyűlés határozatai; de hát a kormány úgy gondolkozik valószínűleg, hogy mire való sietni, vagy a rendes kerékvágásba terelni a dolgokat, mikor az indemnity mindent megtesz. A magyar delegatio hatos bizottságának eljárásáról a P.N. a következő újabb közleményt hozza : A „P. Corresp.“ nem alaposan volt értesülve a hatos bizottság eljárása felöl. A hatos bizottság ugyanis működését Buda-Pesten és környékén végleg még be nem fejezte, s eljárása inkább csak tájékozó betekintésnek nevezhető. Általában a bizottság egyelőre, úgy látszik, inkább az elvek megállapításával, mint a gyakorlati téren működött, különös figyelmet fordítva azon rendszer tanulmányozására, mely szerint a katonai raktárak és szertárak kezeltetnek. A bizottság számos táblás kimutatást vett ki másolatban, hogy azok segítségével jelentését, melyre a közönség annyi érdekeltséggel vár, összeállíthassa. Az óbudai raktárakban csinált a társaság „stichpróbákat“ a hadi tartalékkészletekben, a folyó készletekben (curr. Bedarf), úgy az ezredek készleteiben (Allimentations Vorräthe) is. A különféle tárgyak egyes példányait a delegatió helyiségeibe TÁRCZA. E par si amore! (És mégis mozog a föld.) Regény hat kötetben. Irta Jókai Mór. Első kötet. A furcsa patronus. (Folytatás.) A bevégzett munka után ott várta a kegyes missionariusokat a pompás lakoma. Birkatokány és savanyubor. Csollán Berti megint egész éjjel nem hagyta őket lefeküdni. Mutassuk ki magunkat kedvünkre. Sorba fogta őket kártyázni, most már nem pénzbe, a keserves leczke után, hanem játszottak „orronverőskét“ (Tudniillik, hogy a vesztesnek a nyertes minden kártyát egyenként az orrához ütöget, míg a verés kétszem elő nem kerül a csomóból) Mindenféle csalás és paklizás megengedtetik. Aki duplát veszt, egy keresztet húznak a hátára krétával. Ez így ment másnap reggelig. Reggel következett a juhtúró, meg a silvoriumnak keresztelt törkölypálinka. A túrónak a vénsége, a pálinkának a fiatalsága volt a hibája, hanem ezt nem nézték. Délig megint kártyáztak krétára. Akkor megint jött a lucullusi birkatokány és a karczos, s arra délután megint folytatták az orronverőskét. A vacsora szintúgy végződött,mint előtte való nap. Birkatokány. Reggel megint ott virradtak meg a kártya mellett. Olyan volt már a kártya a sok kézben fogdosástul, hogy bicsakkal kellett az osztónak egymástól elválogatni, s sem egy diáknak a tógáján, sem Csollán Bélánek a dekáján nem volt egy árva folt sem, ami kréta-kereszttel fel ne lett volna dekorálva. Mikor aztán megint jött a birkatokány délre, Biróczy megszólalt. — Hehehehe! Hallod-e te Berti. Én már egészen birkává lettem magam is. S azon veszem észre, hogy ebéd után kérődzni kezdek. Azt hiszem, hogy nincs már annyi esett birka a pusztádon, amit el ne fogyasztottunk volna. Hanem hát a jóból is sok a mi sok, ereszsz már bennünket odább. — Oh édes fiaim , nem eresztelek el, a nélkül, hogy amint megígértem, mindeniteket el ne lássam ajánló levéllel, meg egy kis útra valóval. De bizony nem eresztelek el, anélkül, hogy megemlegessétek, hogy itt voltatok. Mindjárt irok szörnyen, csak egy kicsit felengesztelem egy kis vízzel a tintát a kalamárisban, mert biz az beleszáradt. Hanem azért még nem mentek el holnap ilyenkorig. Amint Csollán Berti magukra hagyta a fiukat, hogy leveleket írjon a számukra, azok öszszeszólalkoztak, megcsinálták a haditervet, hogy mint szökjenek meg tőle. Egyesével tünedezhetnek el csak. Sánta Biróczyt eresztik el legelöl, hogy egérutat kapjon. Sok idő telt bele, míg Berti előkerült a levelekkel. Jó vastag papirosból gyomrozott okiratok voltak azok, olyan vastag betűkkel írva, hogy a tinta mind keresztülitta magát a túlsó oldalra, s olvasni lehetett volna kivülről is, ha a titulus megint nem fedezte volna a belső ákombákat. — No, ez a te leveled Biróczy, szólván spectabilis acper illustris dominus egregius Stephanus Korcza, assessor urnák Pesten. Ez egy igen derék fiskális, a kinél ménkű jó dolgod lesz, írtam neki, hogy fogadjon fel prókátor-bojtárnak. — Ez meg a te directorodnak szól, nesze öcsém Borcsay: „Bálvándy urnák, kóbor komédiás directornak. Ibi. Ubi.“ Ahol megkaphatod. Most Miskolczon tanyázik. Aztán hozzám is eljöjjetek a truppotokkal; itt a birkaszinben pompásan el lehet játszani „Kakambuki férni hergyeminomen“ herczeget. — Tégedet Csuka Feri a trombitáddal együtt jól berekomendáltalak a sógoromnál , nagyságos Sátori és Bakatori Sátory Lőrincz huszár-föstrázsamester urnái. Nagy betűkkel kellett neki írnom, mert iszonyú süket. Csak jó nagyot kiálts a fülébe, mikor vele beszélsz. — Neked öcsém Barkó Palkó, nem tudtam ajánló levelet írni, mert van ugyan egy hetvenhetedik unokaöcsém Ázsiában; ott lakik mindjárt a túlsó széle felé, aki Uszubu dédapámról maradt el odahaza, de nem tudom, hogy híják. Ha megleled, köszöntetem. Hanem a helyett adok neked arra a hosszú útra, aminek neki vágsz, valamit, ami mindenütt jó ajánlólevél: ebben a bepecsételt csomagban száz darab lázsiás tallért. El ne felejtsd, mikor kiadod, hogy lázsija van. És valósággal átadott Barkónak egy hosszú tekercset, melyben csakugyan pénz volt,és csakugyan az volt ráírva, hogy száz tallér. Mégis nagylelkű ember ez a Csollán Berti! Barkó Pali megeretette a derekát egy halk megköszönésig. Ami nála nagy dolog volt. — Itt vagyon pedig a te ajánló leveled, kedves öcsém Jeney. Ezt már fáinabb papirosra írtam , mert asszonyságnak szól. A feleségemnek. Igen fáin asszony. Nyáron át Pesten szokott telelni, mint más uraságok. Ez pártodat fogja majd az én kedvemért. De magad vidd el hozzá a levelet. De ne dugd a levelet a csizmád szára mellé, mert nem szereti a bagaria párfümöt, így ni, édes öcséim, most el vagytok látva egész életetekre. Már most még csak az elégett batyujaitok kárát sietek megtéríteni. Tudom, hogy egy kis fehérnémücskétek volt benne, az a legszükségesebb. Hát adok mindeniknek a magaméból. Azzal kihúzta az almáriumfiókot, s kinyalábolt egy halom inget, lábravalót, amik a legkitűnőbb ponyvavászonból voltak varrva, olyan szilárd mind, hogy holmi vékony palctának az ütése meg nem érzik azon keresztül. Hanem azért csak elvette azt a diák. Szükség lesz arra, akármilyen. Ez a tréfa kárba veszett. Nem is ebben volt a furfang bunkója, hanem az ajánló levelekben, amiknek előre eláruljuk a tartalmát. Abban a levélben, melyet Biróczy vitt a fiscalishoz, leendő principálisához, ez az ajánlat volt: „Praesentibus recommendo tibi fidelem nostrum Alexandrum Biróczy, capitis bisonis, asotum trimodium, et venerabilis Gringenerii assectam diligentissimum.“ Ezt még egy hirtelen az sem érti meg, a ki diákul tud, úgy hogy háromszor kell lefordítani, míg az igazi tartalmára rájön az ember, akkor aztán kisül belőle, hogy „Ajánlom jelen soraimmal neked az én hívemet Biróczy Sándort, a bivalyfejűt, a kinek a gyomra három okós, tisztelendő Gringenernek legszorgalmasabb követőjét.“ (Gringener találta fel a kártyát.) No most ezzel az ajánlólevéllel mehet Biróczy a pesti tabularis fiscalis elé. A Barcsay levelében nem annyira a tartalom a tréfa, mint a czimzet, mivelhogy az a Bálvándy nem színházigazgató, hanem földesúr, és báró, ámbátor nagy pártfogója a vándorszínészeknek. Ezzel sok kölcsönös kópésága szokott lenni Csollán Bertinek. Ezúttal Borcsay I. , neki kapóra. A jámbor Csuka Feri ilyen tártákat vitt a huszárőrnagynak: „Te vén lábán ez. Itt küldök neked , kot, a ki úgy tudja fújni a Rákócz, hogy még a te süket füled is megese Ajánlom testőrtrombitásnak.“ Hogy mi volt a Jeneynek adott azt már nem áruljuk el, mert asszonynak s't o] Annyit minden ismerőse Bertinek , " • a férj és nő között válóper folyik. A pasztalatlan diák nem sejthette azt. Majd meglássuk, mi lesz belőle. De hát a Barkó Palinak adott tekei már csak igazi pénz van. Érzik az meg a fogásán is. Igaz, hogy pénz, csakhogy nem látta,ez hanem régi kétgarasos, tudniillik „Zicsediinek“ tisztelt „30 kr.“ fel krajczárra devalvált két garasos, borgalmon kívül helyezett moneta, a többé semmit. Hanem azért még is beutazta erre Barkó Pali Perzsiát, Tibetet, Chinát sok-sok esztendő múlva visszahozta az sen mikor már világhírű emberré lett, szaadta azt köszönettel Csollán Bert, visszahoztam , soha sem nyitottam pecsét megvan most is rajta. Ez volcsémnek az alapja. Az a tudat, hogy van a táskámban. Ez segített, bátor merész gondolatok kivitelében lelki köszönettel visszaadom azt most önnek. .. Isten ezerannyit! Ki tudja, hát ha a többi levél : hasam,a fordul ? (Folytatása következik.) mai szármaikhoz egy ív melléklet van csatolva, szállitatta át s azokat minőség, czélszer érték tekintetében, a kereskedelmi és ipar. által kijelölt szakértők bírálata alá lve kezébe vette, hogy combinálhasson. a - féle consortium árszabályzatát is. Tegnap az uj épületben s a Pest kői,ket létező tüzérségi, szekerészeti és lőszerésziétkét tekintette meg, de ismét csak átnéz fából. Mindenütt, Budán úgy mint Pesthet s kellő gondviselést talált. A biz* Budán Kottie főintendáns, Pesten pedig Kler tábornok és tüzérségi főparancsnok - kik a bizottságnak a legrészletesebb fizitásokat nyújtották, úgy hogy a bizot vid működése alatt már is igen sok és anyagot halmozott össze. A bizottság, melynek elnöke Zichy Nr., jegyzője pedig Szeniczey Ödön, ma utazott, s ott kezdi meg a részletes és érd-sekes működést. Pénzügyi reformok. Volt már alkalmunk említeni, pénzügyeinkben nem csak az adó kivetés és hováfordítása, és nemcsak beszed szükséges és kell takarékosan elj, hanem van még pénzügyi kezelési egy fóruma: a központi kezelés, mely: egész reformot kell létrehoznunk, a mostani kezelés a legdrágább és leglszabb. Mert, ha felvesszük azt, hogy csak mi háztartásunk 162 millióra m, hogy ez az összeg 32°/°-re adóbesc, és még ezenfelül egy jókora összeg nak központi kezelésére, bevéte kiadására fordítódik, és hogy tová, összeg, míg ezt a circulust"megfutó mat nélkül hever, akkor rögtön szemünkbe ötlik, hogy mily széles tér nyit megtakarításra. Az adóbehajtási reformról már sommal szólunk, csak azt jegyezz, hogy e téren gyökeres reform szükségünk úgy a kivetésben, behajtásban, és ez más nem lehe az adódó centrálisát!), ez sokkal újabb és fontosabb tárgy,hogy sem pár szóval elvégezhetniük, azé , mást a dolog ezen ágát mellőzzük. De e gyökeres és nagy változások előidéző reform —sok idővel járó létrehozása nélkül is, tetemes javítások, tehetünk pénzügyi kezelésünkben — mn a központban is. Lássuk e kérdést közelebbről. Először sokat vesztünk mi, és a mooarchia másik fele egyaránt a miatt fogy pénzügyeink központi kezelése sord a keülő és terméketlen kormány ki van bízva, és nem hozzuk be a fx tartásunkba a bankkezelést, mint ez a legjobb háztartással bíró országokban: Angliában, Belgiumban, Olaszországban és Poroszországban van. Ez és túl nemcsak azt veszítjük el, mit e kezelés szemésyzetére költünk, hanem nyos időre jókora összegeket bolt tőkékké változtatunk, melyek terméke tettak volna a magán és államháztartási .: — Vegyükcsak azt, hogy a mi ■:'llamháztartásunk 162 millióba, a köz öt 160 millióba és az osztrák 350 millió mm • m - •