A Hon, 1871. május (9. évfolyam, 100-124. szám)
1871-05-23 / 118. szám
várjuk meg, míg az majd megerősödik, s addig tartsuk meg a meglevő jót, mert igen félő,hogy a megkezdett munka csonka marad, s ekkor minden belefektetett költség és fáradság hiába lévén,ott leszünk, ahol ezelőtt voltunk ! □ Engedje meg t. laptársunk, hogy határozottan azt állíthassuk, miszerint, valamint eddig is élénk figyelemmel kísértük a kérdéses ügyet s időnkint közleményeinkkel ismertettük meg olvasó közönségünket a dolgok állásával, úgy most is nemcsak megbízható, hanem teljesen hiteles és érdektelen forrásra alapítsuk állításainkat s ennek alapján nézetünket. Ezen forrásból merítve, tisztán áll előttünk, hogy a kir. biztos a reá ruházott hatalom körén túl nem terjeszkedett, mert ő az alföldön megzavart közbiztonság helyreállítására küldetvén ki, a személy és vagyon ellen elkövetett s tudomására jutott minden merénylet megvizsgálására hivatva van, kivált ha annak kiderítésére a rendes hatósági közegek képtelenek. De ezt a kir. biztosság kisebb, önálló esetekben nem tette, ha csak az említett rendes közegek képtelensége előtte nem igazoltatott s a vizsgálat átvétele a káros fél által nem kéretett, mert a kir. biztosságnak nem lehet érdekében munkáját más hatóságok rovására szaporítani, hanem kötelessége a valót kideríteni, mit teljesíteni annyira érdekében áll, hogy siker esetében dicsőség és elismerést nyer, míg sikertelenség esetében mint haszontalan elvettetnék, sőt talán még gyanusíttatnék is. Oly esetekben pedig, midőn egy ugyanazon tettest több rablási és kisebb lopási bűntett terhel, azt hiszszük, senki sem állítja, hogy ekkor a vizsgálat szétválasztandó s a rablási esetek a kir. biztosi vizsgálat alapján a delegált törvényszék által, a kisebb esetek pedig az illetékes törvényszékek által külön lennének elítélendők. Nem helyesek továbbá a „P. L.“ czikkében a foglyok kezelésére vonatkozó állítások sem. Mert ami azt illeti, hogy a foglyok az úgynevezett szellőzés alkalmával az udvaron álarczot viselnek, ennek szükségessége a vizsgálat érdekében eléggé indokolható, ha tudjuk, hogy a szegedi várban azon térség, hol a rabok sétálhatnak, alig haladja meg a kétezer ölet, mely területen minden nap 500-nál több fogolynak kell sétálni. A kinek pedig alkalma volt, tapasztalhatta, hogy az ily gyakorlott gonosztevők közt elég egy szemhunyorítás vagy fejrázás,hogy a vizsgálat meghiúsítása végett egyetértésre jussanak, ezért kell őket egymás iránt felismerhetlenné vagy legalább jeladásra képtelenné tenni. Másrészt, vannak a foglyok közt egyének, kik társadalmi viszonyaiknál fogva ily körülmények közt láttatni nem kívánnak, ezekre valódi kedvezmény az álarcz, mely egyúttal a szégyenérzet kihalását is megakadályozhatja náluk. — A rabok élelmezése ép úgy történik, mint bárhol az országban s aki azt mondja, hogy különbség van a vizsgálati raboknál a gyilkosok és egyéb bűnösök élelmezése közt, az még fogházi élelmezésről magának fogalmat nem szerzett. A foglyok itt is, mint mindenütt, a rendes kenyérilletéken kívül egyszer kapnak napjában meleg ételeket, ezenfelül naponkint 40 font hús, fél akó bor és két pint pálinka osztatik szét köztük, nem is említve az esetleg gyengélkedőket, kik napjában háromszor kapnak meleget. Hogy a nem beteg rabok csak egyszer kapnak napjában meleg ételeket, ez ellen, azt hisszük, senkinek kifogása nem lehet; mert hiszen a katona is csak egyszer kap naponkint meleget s ezért még senkinek sem jutott eszébe inhumanitást emlegetni. — Hogy a börtönök földalattiak lennének s hogy a rabok külön egyenkint lennének elzárva, ez épen valótlan, mert börtönökül ugyanazon kazamaták szolgálnak, melyben azelőtt politikai foglyok, legutóbbi időben pedig a katonaság volt elhelyezve, de mióta kir. biztos vette át a várat, azóta tb nevezetes javítások történtek, mert az ő kérelme következtében a m. k. építészeti igazgatóság kiküldött mérnöke eszközölte a javításokat, a kazamaták talaját egy lábnyival felemelte s a külső térrel egy színvonalra hozta, szellőzés tekintetéből kellő szelelő nyílásokkal látta el stb. aki ezen kételkednék, megtekintheti a jóváhagyott s végrehajtott terveket a belügyministeriumnál, melynek tudtával s hozzájárulásával történtek mindezek. Az egyenkint elzárás lehetőségéről pedig ott, hol ötszáznál több rab s alig száz börtön van, igen szeretnénk leczkéket venni. A szükséges érintkezés sincs megtagadva a rabok hozzátartozóinak, sőt van rá eset, hogy a rab neje, kinek engedélye volt a rabbal való találkozásra, nem élt az engedéllyel, mig ellenben a szükség látszata esetében a kir. biztos távollétében, s csupán a vizsgáló biró vagy az ügyész engedelmével beszéltek a rabbal tőle távolabb eső rokonok is azon ürügy alatt, hogy a gazdaságról kívánnak vele beszélni, holott tudva volt, hogy nem ők a gazdaság kezelői. Természetes, hogy ily találkozások szigorú felügyelet alatt történnek, mert rendesen kísérletek léteznek a beszélgetést a fogoly bűnügyére is kiterjeszteni. Mindezeket két okból kellett elmondanunk, először, mert minden ráfogást el akarunk hárítani a nézetünk szerint még fentartandó intézmény útjából, s minden lehetőt felhozunk a szerintünk helyes ügy védelmére ; másodszor, mert most, midőn ezen tárgy valószínűleg az országgyűlésen is szóba fog hozatni, idején látjuk figyelmeztetni a képviselőházat, hogy azoknak, kik a szegedi várról borzalmas híreket terjesztenek, bizonnyal érdekükben állana, ha a kir. biztosi intézmény mielőbb megszűnnék; magyarázatát pedig ezen eljárás abban leli, hogy immár mindig több-több azok száma, kik a társadalom jó és jobb osztályaiból számot tarthatnak, hogy szinlett becsületességek álarcza lerántatik ; ezekkel együtt a családi s egyéb viszonyoknál fogva szaporodik azok száma is, kik az álarczot lerántó kezet elhárítani szeretnék. De — azt hisszük — egyetért velünk minden józan gondolkodású ember, hogy az állam közjóléti és a becsület teréről le nem lépő igazak iránti tekintet kívánja, hogy midőn a miveletlen osztály bukottait eléri a törvény keze, akkor még inkább vegyék el megérdemlőt büntetésüket azok, kik miveltségi fokozatuknál fogva jobbra, mi több aroszak megfékezésére, s a jó útra térítésére lettek volna hivatva. Minthogy pedig még sok ezeknek száma, sőt j szaporodik, azért óhajtjuk mi, hogy a kir. biztosi intézmény még továbbra is fentartassék, melynek szükségességét azzal is véljük indokolhatni, hogy a tapasztalás bizonyítja, miszerint minden rendszerváltozás alkalmával a közbiztonság mindég toszabb lett, minek okát abban vezessük, hogy a hatósági közegek változván, az újaknak idő kelletéig teendőikbe beleokultak, gy azután minden rendszer emberei működésének vége felé a rend mindig jobb lábra állt. Most újra rendszerváltozás küszöbén állunk. Közöltük s védő czikket változatlanul s most megtesszük rá észrevételeinket. Teljes tudatával vagyunk annak az üdvös működésnek, melyet a bűnügyek, rablások kiderítésére kiküldött királyi biztosság eddigelé tanúsított. Óhajtjuk, hogy működését mindaddig folytassa, míg feladatát teljesen megoldotta. Azt is határozottan kimondjuk, hogy a közbiztonság elleni merényletekbe, rablásokba keveredett egyéneknél ne történjék semmi személyválogatás ; ha valaki gazdag s a mivelt osztályhoz tartozik, mégis a rablásokba keveredett, bűnhődjék még erősebben, mint az, kit a nyomor és tudatlanság vitt a vétek ösvényére. Előttünk ez esetben a gazdagság nem enyhítő, de terhelő körülményül szolgál. De ha vannak a „Pester Lloyd“nak adatai arra, hogy nem rablási, nem közbiztonság elleni merényletekért, nem a nagy szegedi bűnperrel összeköttetésben levő, hanem egyszerű csempészett bűnügyekért, nem bebizonyított adatok mellett, csak gyanúra befogott egyének számos hónapokon át elővizsgálati fogságban tartatnak : ily esetek, ha fordulnak elő, szerintünk is túlhaladják a királyi biztosság feladatát. Ezért óhajtjuk, hogy a „Pester Lloyd“ specifikálja az eseteket, amik felszólalásra késztették , s akár az ő bizonyítása, akár a királyi biztosság czáfolata lesz helyes, mi véleményünkkel ahhoz fogunk csatlakozni, akinek igaza lesz. Ha a kérdésben forgó esetek olyanok, amelyek oda tartoznak a jelzett hatáskörhöz, nem fogunk tartózkodni annak helyeslésétől, hogy bűnhődjenek azért, ha gazdagok is; ha pedig az ellenkező eset forog fenn, ellenkező véleményünk kimondásától sem fog visszatartóztatni senkinek vagyoni rangfokozata. Szerk. A vörös könyv. Esti lapunkban közöltük a vörös könyv 25 okmányának ösmertetését, most folytatjuk a londoni conferentiára vonatkozó okmányok közlését. Apponyi Beusthon. London decs. 22. (26. okmány.) Jelenti, hogy Granville azt mondta neki, miszerint az általa (Apponyi) javított szöveg fogadtatott el Bismarck gr. közreműködésével. Főleg ez utóbbi befolyásának lehet tulajdonítani, hogy Brunnow b. (orosz követ) beleegyezett abba, habár nem szívesen, hogy az ad hoc jegyzőkönyv constatálja, hogy a szerződés revisiójához és megváltoztatásában minden szerződő fél beleegyezése szükséges. Valóban e mondás az orosz jegyzék megsemmisítésének tekinthető. Apponyi ezért gratulál magának Apponyi Beuszhoz. London, decz. 24. (27. okmány.) Közli Granville jegyzékét a meghívás kapcsában, mely tudatja, hogy az első conferentia jan. 3-ikán lesz. Apponyi Beasthoz. London, decz. 27. (28. sz. kivonat.) Úgy látszik, — abból ítélve, mit Granville nekem mondott, — hogy Brunnow b. beleegyezését az ad hoc jegyzőkönyv általam történt szerkesztéséhez vissza akarja vonni. Utasításaim által támogatva, külön nyilatkozattal fogom fenyegetni, ha kéréseinknek elég nem lesz téve. Apponyi gr. Beast grófhoz. (London, decz. 28. 1870. 29. számú kivonat.) Granville utasításunk tartalmával meg van elégedve; ő minden elfogult előítélet nélkül néz az értekezlet elé. öason esetre, ha a Fekete tenger semlegessége eltöröltetnék, a portára nézve legjobb compensatiónak tartaná, ha a szultán a tengerszoroson történő közlekedés tekintetében, souverán jogainak teljes élvezetébe helyeztetnék vissza. A Feketetengerre bocsájtandó idegen hadihajók száma és Oroszország ebbeli jogai iránt legjobbnak véli a porta véleményét kihallgatni, s e szerint járni el. A Duna-kérdést illetőleg kinyilatkoztatja, hogy következetlenség nélkül ezen értekezlet azzal nem foglalkozhatik, „de hogy semmi sem áll útjában annak, hogy az értekezletet feladatának teljesítése után, Ausztria- Magyarország e tekintetben történt javaslata tárgyalás alá ne vétessék. Apponyi azt felelte erre, hogy a Fekete-tenger s a Dunakérdés elválaszthatja, hogy a pillanat kedvező a Duna szabadságának végleges biztosítására, de hogy utasítása e tárgyban csak föltételes, miért ez iránt is bővebb instractiot kér. Apponyi gróf Reust grófhoz. London, decz. 30. 1870. 30. sz. kivonat.) Apponyi gróf jelenti, hogy az előbbi sürgönyében foglalt elvnek ad hoc a jegyzőkönyvbe vezetését Bernstorff gr. és Brunnow báró elfogadta s hogy ez utóbbi kifejezte kormánya beleegyezését. Apponyi gróf pótlólag ehhez azt sürgönyzi, hogy kifejezést nyert azon elv, miszerint a nemzetközi jog elvének ismertessék el, hogy egy hatalmasság sem állhat el (módositvány: oldhatja fel magát) valamely szerződéstől részben, vagy egészben anélkül, hogy eziránt előlegesen s a többi szerződő félhez czímzett (módositvány : féllel közlött) javaslat által magát érintkezésbe nem tette és azok hozzájárulását ki nem nyerte volna. Apponyi gr. Beust grófhoz. (London, jan. 2/1871.— 31. sz. kivonat) Gorcsakov herczeg Brunnow báróval, az általam önhöz a czimezett javaslat tekintetében ellenvetéseit közlé és az első angol szövegezés mellett, melyet már elfogadott volt, nyilatkozik. Granville [lord igen bajosnak találja az ellenkező igények egyeztetését. Kinyilatkoztattam, hogy mivel már úgyis az első szövegezés eléggé nevezetes megváltoztatásába beleegyeztem, nem mehetek tovább és hogy végső esetre oly jegyzőkönyv, melyben „a. szerződő felek hozzájárulása“ a szerződés megváltoztatása tekintetében hangsúlyozva nincsen, részemről kikerülhetlenné tenné, hogy ez elvnek külön jegyzőkönyvben adjunk kifejezést. Prokesch báró Bernt grófhoz. (32. sz. kivonat.) Konstantinápoly, 1871. január 3-dikán. Azon meggyőződésemben, hogy a Porta legközelebb be fogja látni ö reá nézve s az európai dunai bizottság meghosszabbításának szükségét, érintkezésbe bocsátkoztam e tárgyban a nagyvezírrel. Nem voltam meglepetve, midőn tapasztalán, hogy a Porta a parti bizottsághoz (commission liveraire) visszatérni volna hajlandó, hogy így az európai ellenőrzés elöl meneküljön. Bizonyára igen nehéz volna nézetét megváltoztatni, ha véletlenül a Fekete tenger semlegességének felmondása nem jött vala közbe, mi igen hathatósan szól ama felvigyázat fentartása mellett. A Duna torkolatát legjobban biztosíthatja Európa maga és ez által helyettesítve is lesznek némileg a párisi szerződés megváltoztatott pontjai. Éltem is ez argumentummal, a nagyvezír azt tekintetbe is vette, és ha Khalil-Bey excádnak kinyilatkoztathatta, hogy a Porta többé nem lesz ellene az európai bizottság meghosszabbításának vagy örökítésének, ez a nagyvezír nézetváltozásának köszönhető. Midőn tegnap felolvasom a nagyvezírnek a londoni teljhatalmazottunknak adott utasítást, ö nagy megelégedéssel helyeselte a Dunát illető tételt és önkényt bevallotta, hogy a Porta érdekében van, miszerint most, midőn a Fekete tenger semlegessége megszűnt, a Duna torkolatát európai garancia biztosítsa mindenkorra. Ö általában igen meg volt elégedve az utasítás tartalmával. Beust gr. Apponyi úrhoz Londonba. (33. sz. távirat.) Bécs 1871. jan. 4. Ön felhatalmaztatik, hogy a jegyzőkönyv javaslatához hozzájáruljon, úgy a mint ön azt decz. 30-kijelentéséhez csatolva velem közzé. Ha valamenynyien aláírják, nem lesz szüksége.), hogy ön külön nyilatkozatot iktasson jegyzőkönyvbe. Apponyi gr. Beast grhoz. (34. sz. távirat.) London, 1871. jan. 5. Hosszas tárgyalások után végre ime itt a végleges szövegezés, melyhez Brunnow b. és Bernstorff gr. is járulnak: „ A hatalmasságok egyetértéssel mint a nemzetközi jog elvét fogadják el, hogy egy hatalom sem állhat el részben vagy egészben valamely szerződéstől, mielőtt a szerződő felekkel eziránt előleges értekezésbe nem bocsátkozott volna.“ Hozzájáruljak-e? Granville szövegezést és elfogadását ajánlja.lord helyesli e Beust gr. Apponyi úrhoz. (35. távirat.) Bécs, 1871. jan. 5. Lehetlen oly kétértelmű (equivoque) szöveghez járulni. Ha azon szöveg, melyet ön velem decz. 30-án mint Brunnow b. és Bernstorff gr. részéröl is elfogadottat közlött nem tartható fenn szó szerint, ön szorosan az utasításhoz tartandja magát. A franczia polgárháború. A harcztérről angol lapok a következő táviratokat vették : Páris, május 15. Ámbár Vanves erőd már szombat óta oda van hagyva, a hivatalos lap erről még említést nem tett, és ma azt állítja, hogy ott minden a legnagyobb rendben van és a versaillesiak egy tegnapi támadása visszavezetett. Pedig félholtan, kiéhezetten, fegyver és ruházat nélkül érkezett az őrség a földalatti aknákon át Párisba. Ma azon parancsot vettük, hogy identitásunk kétségen kivül helyezésére igazolványt szerezzünk. Mindenki jogában álland mindenkit kiléte után kérdezni. Az igazolás a communetől kiállított jeggyel történik, melyben az illető neve, állása és teljes személyleirása foglaltatik. Ez utánzása az 1793-ki „cartes civiques“-nek. Maston ezredes, a hadügyőrség új vezénykari főnöke befogatott. Nem sokára mindannyiunkat be fognak fogni ! Páris, május 16. Kétszáz nemzetőr kierőszakolta a „Grand-Höfel“ bejáratát. Miután állítólag fegyver után kutattak, zsákmánnyal dúsan megrakodtan távoztak el. Hat lap újra beszüntetett: Siécle, Discussion, National, Avenir National, Cortaire és Journal de Paris. A 146-ik zászlóalj lefegyvereztetett, a legvörösebb városrészből Mouffetardból való polgárok képezik azt. Versailles, máj. 16. A felkelők elhagyták Vanves erőd és a körfal közti állásaikat. A pointdu-jouri viaduktnál álló ágyúnaszádok már csak deszkaromok , lövegeik már nincsenek is. A Vaurigard és Montronge közti felkelő üteg ma gyakran tüzelt. Issy erőd a point du-jourra tüzek Dél felé két ütközet volt: Point-du-journál és Auteuilnél. A vi árkokban dolgozó katonák sokat szenvednek a körfal mögött álló felkelők puskatüze által. Csak egy éjen át harminczan estek el. Thiers vagyona tekintetében a commune következőleg intézkedett: Egyetértésben a közjóléti bizottmánnyal Jules Fontaine polgár, az álladalmi jószágok igazgatója engedvén a kényeknek és szenvedéseknek, melyeket Thiers „az ágyazó“ és bűntársa a vidéki nemzetgyűlés előidéznek, következőt rendel: 1. ez. Minden Thiers házában talált fehérnemű a tábori kórházak rendelkezésére fog bocsáttatni. 2. ez. A művészi becsesei biró művek és könyvek a nemzeti múzeumnak és könyvtárnak fognak átadatni. 3. ez. A bútorzat és házi szer nyilvánosan el fog árvereztetni, miután közszemlének ki volt téve. 4. ez. Az ebből befolyó összegekj kizárólag azok özvegyei és árvái segélyezésére fog fordittatni, kik e ház volt tulajdonosa által ellenünk támasztott átkos háború áldozatai lettek. 5. ez. Ugyanoda fog fordittatni a lerontott ház anyagából bekerülő érték. 6. ez. A testvérgyilkos háza helyébe köztér fog berendeztetni. Páris, 79. évi floreal hó 25-kén. J. Fontaine, az államjavak igazgatója. A párisi jólétbizottság a dicső 1793. év egyik közjólétügyi rendeletének mintájára egy rendeletet adott ki, melynek értelmében a három dictátor oldala mellé egy-egy polgári biztos neveztetik ki, így Dombrowski mellé Dereure polgár, Cécilia mellé Johannard polgár és Wroblewski mellé Leo Melliet polgár adatott. S hogy e rendelet tökéletes legyen, még csak a mozgó nyaktilóra van szükség. Thiers újabb hitvallása. A franczia nemzetgyűlés republicans pártja csütörtökön tisztelgett Thiersnél, ennek a nemzetgyűlés szerdai ülésében tanúsított magatartásáért, ekkor Thiers többek közt ezeket mondta: „Köszönöm önöknek azon hazafias támogatást, melyben részesítettek. Boldognak magasztalom magamat, hogy a köztársaság képviselői támogatnak nehéz feladatomban, s reménylem, hogy e feladatot rövid idő alatt végrehajthatom. A köztársaság mellett nyilatkoztam, s önök megfoghatják, hogyha én mint régi monarchistta, a Köztársaságot Francziaország egyedüli helyes államformájának nyilatkoztatom ki, ezen meggyőződésre nem jutottam hosszú fontolódás nélkül. Én becsületes ember vagyok. Koromban már csak egy érdeke lehet az embernek, hogy t. 1. jó emléket hagyjon maga után. Senkit sem fogok tehát megcsalni, a köztársaságot soha sem fogom elárulni. Míg én a kormány élén állok, a köztársaság nem fog veszélyben forogni. A jobboldal egy része ellenséges hangulattal viseltetik személyem iránt. Mit tehetek róla ? Talán azért, mivel semmiféle combináczióba sem bocsátkozom ? D . .. . herczeg (Descates) orosz követ akart lenni; M. T. u.r (Mortimer Ternaux, ki Thiers ellen azon ismeretes támadást intézte) azt kivánta, hogy egyik rokonának kedvéért a hivatalos jelöltséget életbe léptessem. Én megtámadtam a hivatalos jelöltséget, s soha sem fogom visszaállítani. Istenem, én tudom miért támadnak meg ezen urak engem. Pusztán csak azon okból, mivel nem teszem meg értük és barátaikért, mit tőlem kívánnak. Ez nagyon fáj nekem , de remélem, hogy az önök és az ország segítségével végre sikerülni fog nekem a rendet, melyre annyira szükségünk van, s a köztársaságot, melyet szintén nem nélkülözhetünk, visszaállítani, s nincs kétségem az iránt, hogy eljő az idő, midőn igazat fognak adni nekem.“ A magyar tudományos összes ülése. akadémia A magyar akadémia mai ülésén csak folyó ügyek tárgyaltattak. Két leirat érkezett a közoktatásügyi ministeriumtól, mely az archeológusok és történészek közt vitára adott alkalmat. Az egyik leiratban értesittetik az akadémia, hogy az országgyűlés által történelmi műemlékek megőrzésére megszavazott 20 ezer ftból 5000 ft tört. emlékek felvételére és lajstromozására utalványoztatok. A másik leiratban 2000 ft utalványoztatok történeti emlékek másoltatására. Az archeologok nevében Rómer Flóris polemizál; archeológiai czélok előmozdítására nem tartja elegendőnek a 7000 frtot. Ha nem kér még ezeret, a történészek jövő évi jobb kilátással biztatják az archeologokat, s a 8000 frtot nem kívánják megszavaztatni alapjukból. Arany János felvilágosítást kívánván adni, a minister által adományozott 2000 frt iránt, véletlenül a geológia is belekerült a vitába, s azonnal hatalmas vitatóra talált dr. Szabó Józsefben, aki előadta, hogy ez összeg geológiai czélokra volt adományozva. Ezzel a vita még nem volt befejezve, belekerült a természettudományi társulat is, és Sztoczek József emelt szót mellette, hogy csakugyan fel kellene emelni a társulat részére járó összeget is. A vita a történészek javára dőlt el. A ministernek köszönetet fognak szavazni, a régészek pedig csak várjanak, majd jövőre felemelik számukra is a segélyösszeget. Az akadémia könyvtára számára megszavazott 5000 frt már utalványoztatott és két részletben fog kiadatni. A közoktatásügyi minisztérium tudatja, hogy az akadémiai igazgatótanács által Bálinth Gábor keleti utazási czéljára szívesen folyóvá teszi a 6000 ft s már utasítást is adott az adóhivatalnak, hogy nevezett utazó az összeget Arany János által láttamozott nyugtájára felvehesse. Ezzel kapcsolatban főtitkár értesíti az akadémiát, hogy Bálinth Gábor részére a gőzhajótársaság már elküldte az ingyenjegyet Galatzig s az ajánló levél is ki fog szolgáltatni, úgy, hogy B. G. pünkösd után már útra kelhet. A hazai nyomdászok és kiadók utasitottak, a közoktatásügyi minister által, hogy a köteles példányokat szolgáltassák be az akadémiának. Komárommegye kérvénye, melyben 300 ftofő kért a ministeriumtól az akadémia utján egy újszőnyi muzeum építése czéljára, áttétetett a régészeti osztályba. Az első osztály teendőinek szabatosaabb körülírására kiküldött bizottmány beadta nyomtatásban az alapszabályok új módosítását , de ebben oly egyoldalú körülírás csúszott be az altaji nyelvekről szóló czikkbe,mely ellen joggal szólalt fel Szilády Áron. Nem tudjuk valóban, miféle magyar összehasonlító nyelvész urak tollából került ki e paradox körülírás : „altaji és török-tatár nyelvek.“ No de ez alkalommal rajtavesztettek a drága urak és az ülés e czifra definitio kitörlését egyhangúlag kivántaj Neumayer astrolog felszólította az akadémiát, hogy az 1874-ben bekövetkezendő Venus átvonulás észlelésére Ausztráliába küldendő expeditióban vegyenek részt magyar csillagászok is. E felhívás átadatván Kruspér és Kondor G-nak vélemény végett; ezek nem ajánlották a költséges expeditiót, mely aligha fog sikerülni. Az osztály elfogadta az albizottság véleményét, melyet az akadémia is magáévá tevét , felterjesztett» a ministeriumhoz. A math, és természettudományi osztály pártolólag terjeszté elő az igazságügyi ministerium felhívását, melyben az akadémiának egy üres helyiségét törvényszéki bonezteremmé átalakíttatni kéri. Az akadémia e kérésnek nem tehetett eleget, mivel nincs e czélra megfelelő helyisége. Több csekély jelentőségű tárgy elintézése után az ülés 3/1S óra után eloszlott. Különfélék. A baloldali kör kedden f. hó 23-kán délután 5 órakor értekezletet tart. = Vicom pro vice. A svajezi segélyző egylet pesti fiókja, mint levelében mondja, hálásan megemlékezve azon nagymérvű segélyezésekről, melyekben Magyarország 1868-ban a svájczi vizkárosultakat részelteté, s melynél fogva a svájczi szövetségtanács hazánkat valamennyi segélyező állam között első helyen kiemelte, a hazai vizkárosultak javára ma 569 ftot készpénzben adott át az árvizkárosultakat segélyző pesti bizottmánynak, egy meleg szavakkal irt felhívással, melyben a Pesten tartózkodó svájcziakat szinte felhívja segélyezésre. Bonczteremmegnyitás. Az ujonan épült rókuskórházi boncztermet, melyet elegantia és czélszerüség tekintetében Európában talán csak is a müncheni múl jelöl, Gamperl Alajos főpolgármester, a kórházi bizottmány jelenlétében tegnap nyitotta meg ünnepélyesen. A berendezés, ventilatio és vízhasználat a lehető legtökéletesebb. A megnyitás alkalmával 36 hulla feküdt készletben, köztük 16 már eltemetésre előkészítve, ennek daczára a helyiségben legkisebb bűz sem volt érezhető, s mindenütt a legnagyobb tisztaság uralkodik. Vajha a Rókuskórházban is úgy lenne. = Megtámadás. Bizonyos Noviczky István 32 éves lévai születésű, foglalkozására nézve csavargó, ki a múlt héten a városházi börtönben lopás végett volt letartóztatva, innen azonban megszökött, tegnap este a Rudolf rakpart felső részén egy tisztes nőt megtámadott , azt prémes felöltőjétől megfosztotta. A nő segélykiáltására egy constabler sietett elő, s Noviczkyt be akarta kisérni, ez azonban kést húzott , bírókra ment a rendőrbiztossal. Szerencsére azonban segélyül jött egy másik rendőr is, s így sikerült a jó madarat a lipótvárosi kapitánysághoz bevinni. Katonák elhelyezése. A király által a katonaság állandó elhelyezése czéljából azon állomások,melyekben egyes vagy több csapatok véglegesen elhelyezendők lesznek, már meghatároztatván, az ország összes törvényhatóságai a honvédelmi ministerium által legközelebb a térhívek kipuhatolására, azok biztosítása, a laktanyák építése, gyakorlati terek átengedése sat. czéljából, a csapatok létszámának közlése mellett — oly végre fognak felszólíttatni , hogy a közös hadügyministerium megbízottjaival alakítandó helyi bizottságokkal tárgyalásokat indítsanak. Utazótolvaj: Dettau János, dunaföldvári bádogos mester 21-kén éjjel hazulról gőzhajón Pestre utazott. A hajón egy 32 éves, magas, szőke, ismeretlen, de uriasan öltözött egyén csatlakozott hozzá s folytonosan beszéddel tartotta. Mikor kiszállnak Pesten, rettegve veszi észre Dettau, hogy tárczája, melyben 45 forint készpénz és két értékes accept volt, nyomtalanul eltűnt. Gyanúja rögtön az ismeretlenre esett, ki azonban már akkor eltűnt. — Dettau azonban nem nyugodott, hanem egy drabant kíséretében egy egész napi keresés után megtalálta az ismeretlent az al-dunasoron levő „Buda városához“ czimzett zu »korcsmában, s megtalálta nála a tárczáját is, de abban már csak 5 frt volt. Bekisértetvén a tolvaj, személyében a hires Csiffáry Károly zsebmetszőre ismertek, ki mint kedélyesen megjegyzé, egy idő óta szerencsétlen griffeket csinál. — Átkisérték a fenyitötörvényszékhez. — Mérgezés. Fischer Ferencz Este gyalogezredbeli közkatona, tegnapelőtt éjjel, amint a kerepesi uton levő Eggendorfer-féle fegyházban őrt állott, hirtelen összerogyott. A rögtön megejtett vizsgálatból kiderült, hogy az illető vitriollal megmérgezte magát, miután zsebében egy ezen folyadékkal félig telt üveg találtatott. Fischert rögtön a katonai kórházba szállították, de életéhez semmi remény. = Csalás. Egy a pesti hajóvontató társulat irodájában alkalmazott dijnok, már több hét óta észrevétlenül utalvány-mintákat csempészett ki a társulati juntakönyvből, s azokat a társulat rovására kitöltvén, az azokra nyert tárgyakat azután eladogatta. Egy ilyen hamisított nyugtával ment el tegnapelőtt Gregersen Guilbrand fakereskedőhöz és ott a „Wien“ nevű gőzös részére fűtőanyagul kért egy öl fát. Ott azonban tudták, hogy a „Wien“ gőzös az napon Bécsben horgonyoz s így a csalást felfedezve, az élelmes urat letartóztatták s átadták a főnyitőtörvényszéknek. — Zászló szentelés. A nagy-szebeni honvédzászlóalj lobogóját e hó 14-ikén szentelték föl. A zászlóanya Bódy grófné, szül. Bruckenthal bárónő volt, ki egy díszes zászlószalagot is ajándékozott ily fölirattal: „A honvéd védi a hazát az ég védje őt.“ Miután Éltes rom. kath. lelkész magyar, Bőmi g. kath. lelkész román, s Bruckatsch ág. hitv. lelkész német beszédeket mondtak, Fogarassy püspök pedig elvégezte az egyházi szertartást, a lobogó átadatott a legénységnek, mire az letette az esküt. — A Gábor Áron emlékettgyéból kiindulva, a háromszéki honvédszoborra nézve ezeket közli Elekes Endre. E czélra gyűjtött összeg 2476 frt 27 kr és 11 db. aranyra rúg. Tervezés szerint az emlék 3000 frtba kerülne, s miután a s.-szt.-györgyi piaczon állíttatnék fel, közlő reményű, hogy a mutatkozó hiányt a város pótolni fogja. Az emlék felállításához rögtön hozzáfognak, a terv beszerzésére Vajda Tamás és Séra Tamás vállalkoztak. — Az egyesült magyar gőzhajózási társulat személyszállító gőzösei „Fiume,“ „Budapest“ és „Honvéd“ a társulat által kényelmesen és csinosan berendezve május 20. óta Pest és Vukovár közt járnak. Mint meggyőződni alkalmunk volt, minden tekintetben megfelelnek az utazó közönség méltányos igényeinek. — A keletázsiai gyűjtemény, mely a m. n. múzeumban az ünnepek után a nagy közönség számára meg fog nyittatni, az orsz. m. iparegyesület tagjai által, mint a kiket a gyűjtemény első’rendben érdekel,előbb is tüzetes szemle alá vehető. Xantus úr, ki a gyűjtemény rendezésével meg volt bizva, késznek nyilatkozott a kézműves és gyáros szakértőknek személyesen megadni mindazon felvilágosításokat, melyek a nagy gyűjtemény megérthetése czéljából kivántatni fognak. Miután előre látható, hogy a gyűjtemény megnyitása után a tömeges látogatás nem igen fogja megengedni a közelebbi tanulmányozást, azt hisszük, hogy az egyesület érdekelt tagjai örömmel fel fogják használni a nekik nyújtott kedvező alkalmat eme ipari szempontból nagyon becses és érdekes gyűjtemény megszemlélésére. A gyűjtemény a tagsági jeggyel biró tagokra nézve látható május 27-ikig a délelőtti órákban a magyar n. muzeum természetiek osztályában (II. emelet.) — Betörések. József téren a „virágcsokorhoz“ czimzett kocsmában ismeretlen tettesek múlt éjjel betörtek s az étteremben alvó röpivezér feje alól pénztárczáját 200 frttal a pénztári fiókból 60 frtot ezüst hatosokban és 10 frtot rézpénzben, nem különben 23 db khinaezüst kanalat elloptak. Az asztalon egy Lszitó vasat hagytak hátra a tettesek. — Groszmann Gy. váczi uton Schlick vasöntödével szemben 34. az. a. lévő malomszer kereskedő boltjában is be-