A Hon, 1871. november (9. évfolyam, 252-276. szám)

1871-11-22 / 269. szám

269. szám. IX. évfolyam Esti kiad­ás. Pest, 1871. Szerda, november 22. Kiadó-hivatal: Ferencziek­ tere 7. sz.földszint. Előfizetési dij: Postán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra .........................1 frt. 85 kr. 3 hónapra ...... 6 „ 50 „ 0 hónapra .........................11 „ — „ Az esti kiadás postai különküldéséért felülfizetés havonkint ... 30 kr. Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, s ennek bármely napján történik­­, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. . *3 irons: nMK&9M3aKaKSKNMn(£n!l'*' Szerkesztési iroda: Ferencziek­ tere 7. sz. Beigtatási dij: 9 hasábos ilyféle betű sora . . . 9 kr. Bélyegdij minden beigtatásért . . 80 kr. Terjedelmes hirdetések többszöri beigtatás mel­lett kedvezőbb feltételek alatt vétetnek föl. — Nyilt-téri 5 hasábos petit sorért ... 25 kr. Az előfizetési és h­irdetményi dij a lap kiadó-hivatalába küldendő. E lap szellemi részét illető minden köz­lemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kertektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak PEST, NOVEMBER 22. Pest, nov. 22. Az Auersperg-féle minisztérium valósulásához mindinkább közelebb jut. Auersperg tegnap az alkotmányhivek előtt fejte ki programmját s ezek megígér­ték támogatásukat, ma pedig a lengyel delegatióval fog közvetlen értekezni. A reichsratli Auersperg terve szerint 20-ára hivatnék egybe s az összes landtagok föl­­oszlattatnának, s ekkor természetesen, az egyéves választások fognak mindenütt ki­íratni. Prágában ma fog megtartatni a föderalista congressus és az valószinüleg a mai nappal véget is érend. A részvét nem oly nagy, mint Prágában remélték, de nem is oly csekély, mint ezt a bécsi lapok állítják. Thiersről mindenfelől az a hír jó, hogy a köztársaságot rövid idő alatt, még talán a tél folytán véglegesen constituálni akarja. Az 1848-iki alkotmány visszaál­lításáról beszélnek, az elnök­választásra vonatkozó intézkedések megváltoztatásá­val. A katonai reformjavaslatban Thiers és Chasseloup-Laubat lesznek az előadók — de ők csak egy pontban, t. i.: a kény­szerű szolgálat elvének elfogadásában értenek egyet. De arra nézve, hogy mikor van helye a szolgálati mentességnek, va­lamint más kérdésekben is, nagy véle­ménykülönbség van köztük még most is. A nemzetgyűlés összeülése alkalmával, a kormány ez elé a sárga könyvet ter­jesztendő mely tartalmazni fogja Choiseul és Harcourt római, továbbá Pouyer Ouer­­tier berlini és Ozenne londoni (a kereske­delmi szerződésre vonatkozó) küldetéséről szóló okmányokat. A bonapartista közlönyöknek fel­függesztését a párisi sajtó egyáltaljában nem helyesli. Bár az „Avenir Liberal* és „Pays* elég undokul viselték magukat, de elnyomatásukat még a kormánypárti sajtó se meri védeni, és a radikális lapok épen feltétlenül roszalják azt. Hugo Viktor a nők jogai érdekében következő levelet intézte az „Avenir des Femmes* cz. lap szerkesztőjéhez: „Uram! Igaza volt önnek, a­midőn kije­lentette, hogy számol reám a nők jövő­jének támogatása körül megkezdett fára­dozásaiban. Már 1849-ben megnevettet­tem a nemzetgyűlés reaktionárius többsé­gét, a­midőn kimondottam, hogy a férfiak jogának természetes korollariuma a nők és gyermekek joga. 1853-ban Jerseyben, száműzetésem alatt, ugyanezen nyilatko­zatot tettem egy Julien Lujza nevű nő sírja fölött, kit politikai véleményei miatt szám­űztek honából; ekkor azonban már sen­­ki sem nevetett, de kiáltozott; a női jogok mellett folytattam erőködéseimet a „Nyo­morultakban“ is, majd megújítottam azo­kat a lausannei congressuson s ismételtem közelebb a Rappelben is. A társadalmi ál­landóság fő feltétele az egyensúly a nők és férfiak jogai között. Ez egyensúlynak előbb utóbb be kell következni. Én azok­kal tartok, kik — mint ön — haladást és csak haladást óhajtanak. Hugo Viktor:* Az orosz csapat­mozgalmakról az „Ostz. Ztg.“ azt írja, hogy egész Vol­­hiniáb­a el van terjedve a hír, miszerint több doni kozák ezred útban van és a galicziai határ hosszában lesz felállítva. Kamienik Podolskiban és kör­nyékén is téli szállást fogott egy kozák ezred. Azt mondják, hogy a déli tartomá­nyokban paraszt mozgalomtól tart a kor­mány és ezért történik e mozgósítás, má­sok osztrák háború­val hozzák ezt kapcso­latba.­­ A mai hivatalos lap a királynak követ­kező napiparancsát hozza: A 16. sz. b. Wetzlar sorgyalogezred a varas­­di sorgyalogezreddel tüstént aként lesz össze­­olvasztandó, hogy az előbbi ezred neve, száma, valamint hajtókája, gombja s egyéb fölszerelése az újon alakított ezred számára megmaradnak; hogy azonban e név „varasdi“ az uj ezred szá­mára fönntartassék, ugyanaz most már e czim­et viselendő: „ 16. sz. báró Wetzlar varasdi sor­gyalogezred. “ Továbbá azt akarom, hogy mindkét előbbi varasdi határőrezred, valamint az eddigi 16. sz. sorgyalogezred­ történelme az uj ezrednél tétes­sék le; ezen három ezrednek használatban nem lévő zászlói pedig a bellovári főtemplomban tartassanak, s hogy a nevezett ezredek netaláni alapítványai az uj ezredre szálljanak át. Kelt Schönbrunnban, 1871. nov. 8-án. Ferencz József, s. k. Pest, nov. 22. Az idő pénz — gondolják Lajthán túl, s nagy gyorsasággal sietnek a provisoriumnak véget vetni. S most ott az idő csakugyan pénz, mert az év vége felé kezéig, s ha a reichsbrath mihama­rabb nem jő egybe, a kormányzás, miután a ta­­vasi budget ki van merítve, az új pedig még csak megszavazásra vár, segédeszközök nélkül marad. Auersperg ezért ministériumának meg­alakításán serényen dolgozik. Tegnap az alkot­mányhívek irányadó tagjai előtt fejté ki prog­rammját s — mint táviratilag értesülünk — az egybegyűltek megígérték támogatásukat. Auers­perg programmjáról már tegnap írtuk volt, hogy az szigorú alkotmányhű szellemben van szer­kesztve, most hozzátesszük még, hogy az a köz­vetlen választások mellett a lengyel követelése­ket a reichsrathoz utasítja ugyan, de minden praejudicium nélkül.A programm nevezetes pont­ját képezi a galicziai ministeri intézmény to­vábbi föntartása. A tanácskozás az alkotmányhivekkel délutáni 3 óráig tartott s ezután Auersperg ő felsége által fogadtatván, az alkotmányhű párt tagjaival tar­tott értekezlet eredményét terjeszté elő az ural­kodónak. A lengyelek nem jelentek­­meg az alkotmány­hivek értekezletén s velők Auersperg ma köz­vetlen fog értekezni. Mint tudjuk, Auersperg az alkotmányhivekre s a lengyel delegátióra fog támaszkodni, s csak ha ez utóbbiakat is meg­nyerte, hívja össze a reichsrathot dec. 20-ára, melytől ilyformán remélheti budgetjének meg­szavazását is. Időnyerés tekintetéből az „alkot­mányellenes“ landtagokat még a provizorius kormány oszlatná föl. A „Neue Presse“ ma a következő ministeri névsorral szolgál: Auersperg A. elnök és honvé­delmi minister, Lasser belügyér, Chlumetzky földm., Unger tárczanélküli, Glazer igazság, Stremayer közokt.­minister; a pénzügyi és keresk. tárczákra nézve még nincs megállapodás. A pr­ágai föderalista congressusra ugyan nem érkeztek annyian, mint remélték, de másrészt az sem áll, mint a „Presse“ írta — s ebből is láthatjuk a bécsi lapok ferdítő s hazug termé­szetét — hogy a congressusra senki sem érkezett. Lapunk táviratai közt olvasható, hogy a congressusra eddig is 23-an jelentkeztek, hozzátehetjük ehhez, hogy újabban P­r­a­z­a­k, Schrom és Wurm morva képviselők ér­keztek meg Prágába. A tiroliak közt ott van pa­ter Greuter is. A congressus ma fog meg­tartatni s egy ülésnél aligha fog tovább terjesz­kedni. Bécsi levelezőnktől a következő tudósítást veszszük : © Bécs, nov. 21. A valószínűtlen, mint ná­lunk ez már rendes,most is bekövetkezett. K­el­le­r­s­p­e­r­g programmja nem hagyatott hely­ben s midőn Auersperg meghivatása be­következett, azt hittük, hogy a herczeg Kellers­­perg programmjától lényegesen eltérő program­mal fog a korona elé lépni. De neki teljesen ugyanaz a programmja, mely Kellerspergé volt s ez a programm elfogadtatik, bár maga Auers- S­perg nem is oly mérvben persona grata, mint I Kellersperg. A latin mondatnak: si due faciunt idem, non est idem, egészen sajátságos fölhasz­nálásával találkozunk itt. Bármint legyen is azonban, Auersperg programmja minden kiegyez­kedési kísérletet a reichsrath fóruma elé utasít s a „törvénytelen“ landtagok föloszlatását ma­gában foglalja, s tán — de ez még nem bizo­nyos — még az egyenes választás elvét is. Több ízben volt már elterjedve a hir, hogy a világkiállítás egy teljes évvel, tehát 1873-ig fog elnapoltatni : a hírnek alapja volt s bár még a végleges elhatározás nem is történt meg s nem is történik meg mindaddig, mig a szakemberek még egyszer s behatóan meg nem vitatják az okokat s véleményt nem mondanak a fölött, le­hetséges e valamennyi előmunkálattal elkészül­ni, mindazáltal már vannak oly adatok a mun­kálatokról, melyeknél fogva elég bizonyossággal lehet állítani, hogy az elhatározás az elna­polás értelmében fog kiütni. Országgyűlés. A képviselőház ülése nov. 22-én. Elnök Somssich Pál 10 óra után nyitja meg az ülést. Jegyző Mihályi Péter. A kormány ré­széről jelen van: Tóth Vilmos, Szlávy, Pauler, Lónyay, Tisza, Bittó. A tegnapi ülés jegyzőkönyve hitelesíttetik. Elnök bemutatja Pest város közönségének feliratát, melyben Toldy Ferencz részére élet­hossziglan tartó évi segélyt kér. Huszár Imre benyújtja torontálmegyei Tamásfalva közönségének kérvényét, melyben az 1872. és 73. törlesztendő kölcsönrészletet 1878 és 79-ben kérik lefizethetni. B­o­b­o­r­y Károly békésmegyebeli több szeg­halmi lakosnak kérvényét, melyben Sál Károly szeghalmi járás főszolgabírót hivatalától elmoz­­dittatni kérik. A kérvényi bizottsághoz utasit­­tatnak. Móricz Pál következő határozati javaslatát terjeszti be. Az italmérési jognak, mint ki­.haszonvételnek megszüntetése iránt Móricz Pál képviselő által benyújtott törvényjavaslat tárgyalására egy 15 tagú bizottság oly meghagyással küldetik ki, hogy arról véleményes jelentését további intéz­kedés végett minél előbb terjessze a képviselő­­ház elébe. — Ki fog nyomatni. Tóth Vilmos felel dr. P­a­v­l­o­v­i­c­s két rendbeli interpellátiójára. Újvidék, Zombor és Szabadka városok főispánjára nézve azt feleli, hogy a koronának elvitázhatlan kinevezési joga van; hogy pedig minő elvek és indokok vezérel­ték a ministert arra, hogy Lénárd Mátét terjesz­tette fel ő felségének kinevezés végett, erre ki­jelenti, hogy ily kérdésre nem tartozik válasz­­szal és nem is fog rá felelni. (Helyeslés.) Hanem megjegyzi, hogy Lénárd Máté beszéli a szerb nyelvet, s igy szóló nem sértette meg az 1868. 44. tcz. 26. §-át, hanem még a szerb nemzeti­séghez tartozó két egyént: Lazarevics Bazilt és Vidics Lázárt is terjesztett fel ő felségéhez, a kik ki is neveztettek. Ennélfogva szónok hatá­rozottan visszautasítja interpelláló azon vádját, hogy a belügyér törvénysértést követett el. (He­lyeslés jobbról.) Pavlovics másik interpellátiójára, mely Mile­­tics fogadtatására vonatkozik, kijelenti, hogy — mint az újvidéki polgármesterhez intézett sür­gönyében is mondotta — nem ellenezte, hogy Miletics barátjai és tisztelői összejövetelt tartsa­nak, meghatározandók az ünnepély módozatait és részleteit; azonban egy gyűlésben megálla­podás történt egy kiáltványra nézve, mely a szerbekhez van intézve, a Mileticsre kimondott ítélet igazságtalannak mondatik, a magyarok raják pedig idegeneknek neveztetnek s igy az ova­­tiéknak nem annyira Miletics megtisztelte­tése volt czélja, mint inkább a törvényes bíróság ítélete elleni izgatás, és főleg faj­gyűlölet. Szónoknak alapos tudomása volt arról, hogy ezen demonstratiók ellen demonstrate fogtuk volna előidézni, melyek a hazára viszályt és veszélyt hoztak volna. Mindezen körülmé­nyek tehát szükségessé tették a minister közbe­lépését, s erélyesen kijelenti, hogy a­míg a többség és a király bizalmából minister lesz,soha sem fog me­gtűrni oly jelenségeket és demonstrá­­ciókat,melyeknek czélja a fajgyűlölet terjesztése. (Élénk helyeslés.) A­mi azt illeti, hogy szándék­szik-e feleletre vonni Lénárd Mátét, előre bocsátva azt,hogy egy csoport Lénárd laka előtt gyülekezett össze s ott az u.­nevezett Miletics-hymnust énekel­te,mely szintén telve van a magyarok elleni gyűlö­lettel és hemzseg az oly kifejezésektől, melye­ket itt felemlitni, szónok nem tartja a ház méltó­ságával összeférhetőnek. Ily körülmények között a katonaság rendet csinált, de a nélkül, hogy a fegyvert alkalmazd volna. Ennélfogva szónok nem szándékszik a főispánt feleletre vonni, sőt eljárásával teljes megelégedését fejezi ki. Végül kéri a házat, hogy ezen feleletét vegye tudomásul. (Élénk he­lyeslés.) Pavlovics István a felelet elején nem lévén jelen, a viszonválaszt holnapra tartja fen ma­gának, mibe a ház is beleegyezik, a tudomásul vételt holnapra halasztván. Következik a napi­rend : az ipartör­­vényjavaslat tárgyalásának folytatása. V. Fejezet. Az áthágásokról és a büntetésekről. 84. §. Ipar­űzhetés jogától senki sem bírói ítélet, sem közigazgatási határozat által meg nem fosztható. 85. §. A kiszabott bírságok akár önálló iparosok­ra, akár a segélyszemélyzetre méretnek, csak nem fizettetés esetében cserélendők fel fogság büntetéssel s ez esetben 5 ftnyi birság egy napi fogsággal pó­­toltatik. 86. §. 50 írtig terjedhető bírságban elmaraszta­landó : a) a ki valamely ipart önállóan Az a né­lkül, hogy azt bejelentette volna, b) a ki a 35. §-ban emlitett üzletek gyakorlásá­nál a hatóság által megszabott árszabályt meg nem tartja. Vita nélkül elfogadtatnak. 87. §. 20 fttól 200 ftig terjedhető birságban el­marasztalandó : a) a­ki ezen törvénynek a segédek, tanonczok és gyári munkások felvételét, alkalmazását és a velük való bánásmódot szabályozó rendeleteit áthágja vagy segéd személyzet iskolai oktatására vonatkozó köte­lességeit nem teljesíti. b) azon iparos vagy gyáros, ki a munkások bérét áruczikkekben szolgáltatja ki vagy más szabályelle­nes eljárás által a munkásokat károsítja, c) azon iparos vagy gyáros, ki oly segédet vagy munkást fogad fel, a ki az előbbi munkaadóval kötött szerződésnek törvényes megszűnését nem igazolta. Madarász József indítványozza, hogy az utolsó sorban „nem igazolta“ szavak helyett té­­tétessék: „igazolni nem képes.“ — A §. e mó­­dosítványnyal fogadtatik el. Irányi Dániel uj­a. gyanánt ezen szöveget ajánlja: „100 fttól 500 ftig terjedhető birságban marasztalandó azon iparos vagy gyáros, s ki azt, a mi a munkás élete és egészségének biztosítására szükséges, létesíteni elmulasztotta. Azon iparos vagy gyáros, a kinek mulasztása miatt, vagy rendelete folytán a segéd­munkás vagy tanoncz testi sérülést szenvedett,a sérülést szenvedettnek tartozó kárpótláson kivüli 200 fttól 500 ftig ter­jedhető birságban marasztalandó súlyos mulasztás esetében és ha a szenvedett sérülés egy hónap­nál hosszabbra terjedhető munkaképtelenséget vonna maga után, vagy ha épen életét vesz­tette a segéd, munkás vagy tanoncz, az iparos vagy gyáros a kárpótláson és birságon felül egy hónaptól 2 évig terjedhető bírságban maraszta­landó. A sérült vagy képviselőjének panaszára halál esetében hivatalos úton indítandó a kereset. Érkövy Adolf és Szlávy azt tartják, hogy ezen intézkedés nem az ipar , hanem a polgári s illetőleg a büntető törvénybe való, ennélfogva felesleges. Madarász József és C­s­a­n­á­­­d­y S. pártolják az Irányi által javaslott ut­a­t. Tisza László indítványára, ki szintén pártol­ja Irányi módositványát, — a módositvány a 15-ös bizottságnak adatik ki, hogy erről holnap­ra jelentést tegyen. 88. §. 100 fttól — 800 frtig terjedhető birság­ban elmarasztalandó, a­­ki a 8. §-ban előszámlált üzlettelepek valame­lyikét felállítja, mielőtt a megkívántató jogerejű en­gedélyt megnyerte volna ; b) a ki a 8. §-ban felsorolt üzlettelepek vala­melyikét hatósági engedély nélkül átalakítja vagy pedig az engedélyező okmányban megállapított feltéte­leknek meg nem felel; c) a ki a 36. §ban megnevezett iparüzletek egyi­két bejelentés nélkül félbeszakítja vagy pedig az ab­­bahagyási szándék bejelentése után a hatóság által megszabott idő lejártáig nem folytatja. Változatlanul elfogadtatik. 89. §. Azon segéd vagy gyári munkás, ki munká­jából jogtalanul kilép, iparhatósági határozat alapján történendő visszahozatal által kötelessége teljesíté­sére szorítható, sőt ezen felül még 8 napig terjedhető fogsággal is büntethető. Madarász József indítványozza, hogy a szö­vegből a „sőt“ szót hagyassák ki, vagy pedig a 8 nap helyett tétessék 3 nap. — Marad a szer­kezet. 90. §. A 87. §. a) pontjában említett kihágások sú­lyosabb vagy ismételt eseteiben az iparos tanoncttartási a gyáros pedig fiatal munkások alkalmazásának jo­gától iparhatóságilag egy évre, bírói ítélet által pe­dig hoszabb időre is megfosztható. Marad. Az ülés tovább foly. A berlini munkások gyűlése. A német social­demokraták által tervezett központi munkásgyű­lés, melynek feladata volna a munkások érdekét az egyesületek centralisa­­tiója által előmozdítani, Berlinben múlt vasár­nap nyittatott meg. Hasenclever üdvözli a gyűlést és arra utal,hogy a helyi egyletek nagy része átkot szór a­­központosítási törekvésekre. Mégis reménye, hogy a jelenlevők testvéries egyetértésben és békében fogják a megoldandó kérdéseket tár­gyalni. A központosítás czélja a munkabér fel­emelése és a munkaidő megrövidítése. Eddig ezt strike által akarták elérni. A létesítendő új szö­vetség a strikeket meg akarja szüntetni, vagy legalább ritkítani. A munkások oly csekély tö­redékei, minek eddig strikeoltak, nem állhattak ellen sikeresen a munkaadóknak, de ha a gyá­rosok majd látják, hogy a munkások mögött az egész munkásosztály áll,akkor bizton remélhető, hogy a tömeges ellentállásnak engedni lesznek kénytelenek. Ha mégsem engednének, akkor be kell szüntetni a munkát és striket csinálni, mit azután sokkal nagyobb nyugalommal tehetne a munkás, minthogy családját a szövetség bizto­sítja nélkülözés ellen. E szövetség eszméje bé­lés és szónok reményű, hogy nem sokára Berlin valamennyi munkása ezt fölfogva, hozzá fog csatlakozni. Rost (nyomdász) a kis iparosok szoronga­tott helyzetére utal, kiknek alig áll tehetségük­ben, önmagukra hagyatva akaratukat keresztül­vinni ; ezek támogatásra szorulnak. Az eddigi segítség­kiáltások kétségbeejtő eredménynyel jártak. Reménye, hogy ezen most csak helyi szövetség nem sokára nemzeti szövetséggé fog átalakulni. W­i­n­n­e (szivar­készítő) úgy látja a dolgo­kat, hogy a munkás azon darab hús, melyért az ebek naponta vicsorítják fogaikat. Ez ebeknek szájkosarat kell adni, mely többe kerüljön, mint három tallérnyi adóba. Z­­­e­­­o v s­z­­czipészi a munkások alacsony műveltségének tulajdonítja, hogy a munkások szervezése ily lassan halad előre és hogy még itt helyi szövetséggel kell törődni. Finn (ács) még többet remél és úgy véle­kedik, hogy a szövetségnek sem helyinek sem nemzetinek, hanem nemzetközinek kell lenni. A többi szónokok mind ugyanezen themákat variálták; beszédeikben nincs semmi kiemelni való. Miután elnöklő Hasenclever még egy altonai táviratot olvasott fel, melyben az ot­tani munkások rokonszenvüket fejezik ki a szö­vetség törekvései iránt, a delegáltak hitelesíté­sével megbízott commissió tesz jelentést. E sze­rint e gyűlésen 23 különböző egylet 138 kül­döttje volt jelen, kik összesen 13.895 munkást képviseltek. R A HON T­ARCZAJ­A. Csokonay egy kiadatlan verse és levele. Az eperjesi collégium levéltárában Csokonay Vitéz Mihálynak egy Debreczenből 1795. aug. 18-áról kelt s Gáspár Pálhoz intézett sajátkezű levele és abban egy verse van letéve. Tudtunk­­­kal e levél s költemény még sehol közölve nem volt. S miután a költemény különben is szebb allegóriáinak egyike, a levél pedig érdekes vilá­got vet a költő szomorú helyzetére, érdekesnek tartjuk közölni mind a kettőt, még ha irodalom­történeti becsük nem volna is. * Czim belül: Tekintetes Fö Nótárius Gáspár Pál Úrnak Csokonai V. Mihály Vig napokat! Az én csak itthon világosodó szemem tsak eggy kis Vidéket látott vala ki maga körül, az ő Horizonját határozták holmi alacson Falak, Jegenyék és Komlók, s én azt gondoltam, hogy azok a Világnak szélei, a mellyeken kívül lát­szik s hallik valami, de a mellyet fel nem ve­hetek. — így gondolkodott magában Az eggyügyü Otahajta, Ki ollykor eggyet sóhaj­ta Sorsánn puszta kősziklábann. Ő látván, hogy szűz fenyjében A Nap az ö Partjánn jön fel Az ö Partjánn enyészik el A Tengernek kék Vizében. Azt gondolta tsekély ésszel, Hogy eggy két vad Kőszirt között E kis Szigetbe költözött A Világ mind az öt Késszel. S hogy annak minden Forgása, Baja tsak abbann végződik, Ha a szigethez verődik A­ szomszéd tenger Habzása. Ezt látván, melly messze terjedtt, Gondolta, hogy van Valami Még arra, de nem tudja Mi ? s Annak tudására gerjedtt. De megunván bölcselkedni Tévelygő Gondolatival Elindult vad Társaival A pusztákra Gyökért szedni, s Hát im vig Kiáltásokra Kendül meg a sziget Fájja, s Egy Európai Gálya, Száll pompásann a Partokra, Melynek Várából végtére Nyájas Nézéssel kilépe A boldogabb Világ Népe E sovány sziget szélére. A több gyáva Barbarusok Elfutottak félelemmel, De ez nézi meredt szemmel: Milyen nyájas Geniusok. A kik Véle fogtak kezet Kiknek szivek olly jó, olly szent Kólók s Hazájokról mindent Sóhajtva elkérdezett. E jó szivü Idegenek A mi csak szép valójába És tsinos Európába Mindent elő beszéltének. Az Indus szemét Köny­velte s mihelyt e boldog megyébe Hivták, ugrott örömébe s Barátit rendre ölelte.­­ Az én itt eddig telt Életem, és a Tekintetes I Uraknak a közelebbi Vásárkor lett ide érkezé- I sek, Tanátsok, — és az én Öröm tisztelettel lett elfogadásom vagynak itten előadva. — Elfoga­­dom tehát azt a Tanátsot, melyre a Bölcseség kötelez, a jó szív édesget, de a melytől a szük­­ség parantsoló szava elkiált és eliszonyit. Azért mivel a Tekintetes Urnak olly nemes szive va­gyon, hogy az Érdemetlenre is tekint, bátorko­dók azon való Reménykedésemmel alkalmatlan­kodni, hogy egy ollyan Állapotot, melyben ta­nulásomat Esztendeig elvégezhessem, Tekinte­tes Patai úr, vagy Prof. Kövi Úr, vagy más hat­hatós közbenjáró által szerezni, avagy tsak ki­mutatni méltóztasson. Bennem háladatos meg­­szolgálóját fogja a Tekintetes Ur feltalálni, és minekutána Kegyes Pártfogóm segéllése által a Tudományok és Érdem fényes oltárához eljutok, a legelső ajándékot érzékenyenn fogom a jó s nemes Szivek Istenségének benyujtani s az Ur neve lesz rajta.— Vajba adnák az Egek, hogy a Tekintetes Úrnak annyi Ditsősége származna ebből, mint énnekem! — Ezt Rousseau is merte eggy Dedicatiójába óhajtani. De hiszen mikor nagyon akar tenni, nem az abból származandó haszon vagy Ditsőséghez méri tettét a jólter­­mett szív. Debreczenben Aug. 18.dikámn 1795. sietve ír­tam; engedjen a Tekintetes Ur: Éljen Vigam­ és szeressen. Eddig a levél; a külső czim pedig ez : Debre­czen az Urnák Szathmár Vmegyei Fő Nótárius Tekintetes Gáspár Pál Urnak egész tisztelettel. * A vándor költőnek, az utolsó magyar trouba­­dournak bizonyosan lesznek még a fentebbihez hasonló levelei és talán költeményei is magáno­sok birtokában. Igen érdekes lenne, ha valami buzgó ember vállalkoznék azoknak összegyűjtésére. A magán­jellegű levelek képezik minden korrajzolónak leggazdagabb forrását, miután azokban az­­illető a legaprólékosabb dolgokról is meg szokott em­lékezni, a­miket a krónikáké vagy feladata méltóságán alul állónak tart fölemlíteni, vagy mindenki által ismertnek föltételez. A magánle­velezésben e tekintetek fönn nem forognak, az író minden feszély nélkül író, — azért volna érdekes irodalmunk úttörőinek ily rendbe sze­dett levelezéseivel birni, mert azok nélkül bi­zony örökké hiányos fogalommal fogunk birni jellemük, működésük, körülményeik felől, és soha sem fogjuk helyesen megítélni és méltá­nyolni tudni ama új világot teremtő küzdelem nagyságát, melynek e tytánok áldozatai lettek ugyan, de elmondhatók Epomm­ondással, hogy örömmel halnak, mert győzve halnak.

Next