A Hon, 1872. július (10. évfolyam, 149-175. szám)
1872-07-26 / 171. szám
171. szám. X. évfolyam.K Kiadóhivatal: Ferencziek tere 7. sz. földszint. Előfizetési díj: ['listán küldve, vagy Budapesten házhoz hordva reggeli és esti kiadás együtt: 1 hónapra................................1 frt 85 kr. 3 hónapra 5 ^ 500 ft hónapra................................11» — ,, Az esti kiadás postai külön küldéseért • i elülfizetés havonkint .... 30 kr," Az előfizetés az év folytán minden hónapban megkezdhető, » ennek bármely napján történik is, mindenkor a hó első napjától fog számíttatni. POLITIKAI ÉS KÖZGAZDÁSZATI NAPILAP. ati kiadás, Pest, Julius 26. Pest, júl. 26. A horvát országgyűlésen most a pénzügyi bizottság működik, s tárgyalja a költségvetést. A költségvetés részleteit a következőkben adjuk: A. Szükséglet. I. Beligazitás A fedezet összesen 2.956.258 frt- Tehát sem fölösleg, sem hiány nincsen. E költségvetésre nézve megjegyzendő, hogy a tételek úgy vannak közölve, amint a kormány által követeltettek, s hogy az országgyűlésen még tetemes módosítások várhatók. Ami a budget-tárgyalást magát illeti, a pénzügyi bizottság egyáltalán nem mutatkozik Vukanovicsék kormánya iránt engedékenynek. A belügyi költségvetés egy tétele — a titkos kiadások alapja — legnagyobb ellenzésre talált, s még arra sem mutatkozott hajlandónak a pénzügyi bizottság, hogy a már elköltött 8000 frtot jóváhagyja. A hat hónapi identitás megadása is sok bajjal fog járni, s a horvát kormánynak igen bajos dolga van, annál is inkább, mert Lónyay minden bajban segítő viriliseit a nagy meleg Zágrábból többnyire fürdőkre párologtatta , s így a Vukanovics-ellenes mérsékelt nemzeti párt többségben van a szorosan vett kormánypárt fölött. A pénzügyi bizottság tárgyalásai különben még csak nyolcz nap múlva érnek véget, így írja legalább a „Nar. Novine“. Egy füst alatt megemlítjük egy bécsi lap hírét, amely szerint a zágrábi érsekségre az újabb időben igen engesztelékeny hangulatot tanúsított Strossmayer van kiszemelve. A bécsi lap azon hírrel toldja meg e közleményét, hogy Mihajlovics a mai érsek, akit ezért ez állomásról el kell mozdítani, 100,000 forintért hajlandónak nyilatkozott lemondani állomásáról. Ez összeg, teszi méltányolólag hozzá egy jobboldali laptársunk, a zágrábi érseki vagyon félévi jövedelmének felel meg. Hát hiszen mi nem tudjuk, mily áron veszik meg és adják el viszont ma Budán a hivatalokat, de figyelmeztetjük Lónyayt, hogy nagyon veszélyes ezt ily“ nyíltan űzni. Hátha egyszer a miniszerelnökséget is meg akarná valaki venni ? Veszélyes precedens lenne akkor nagyon ez a félévi jövedelemnek megfelelő „hivatal-árfolyam. “ A külpolitika terén kevés az érdekes momentum. Francziaországban a kölcsön előkészületei folynak, s a lapok mind arról írnak legfölebb a nyers terményadó politikai háttérén kívül meglehetősen locális érdekű kérdése támaszt egy kis zajt. A nemzetgyűlésben e napokban osztatott ki különben a háború alatt kötött egyezménynek megvizsgálására kiküldött bizottság jelentése, mely több republikánus képviselőt s a nemzeti védelem kormányának nem egy egyéniségét, többek közt magát Gambettát is igen közvetlenül érint és támad meg Hétfőn választotta a nemzetgyűlés az államtanács tagjait, e napon azonban a huszonkét választandó közül csak tizennégy kapott általános többséget. Elszomorító, hogy mind e tizennégy a nemzetgyűlés reactionárius tagjai közül való. A madridi merénylet lassan-lassan érdeket veszt, bár más érdekes tény nem igen lép helyébe, s a közönség legfölebb már csak a vizsgálat folyamára vár. Az, úgy látszik, nagy titokban foly, vagy nem eredményezett semmit eddigelé, mert a külföldi sajtóban semmi czélzást vagy adatot nem találunk arra nézve, mely pártnak rovására írandó a merénylet, amely valósággal, czélját tévesztette, mert általa Amadeo valósággal népszerű ember lett. A vizsgálat folyamában talán szerepet fog játszani az az egyén is, kit e hó 24-én fogtak el Rómában, mert a hirhedt merényletről már a tett elkövetése napján tudomása volt, holott még a hivatalos értesítések is — legfelsőbb körökhöz — fél nappal később érkeztek. Az amerikai Egyesült Államok elnökválasztási mozgalmairól ma már bővebb adatok érkeztek. Különösen érdekes e tekintetben a baltimorei demokrata gyűlés folyamáról érkezett terjedelmes jelentés, mely gyűlés tudvalevőleg szintén Greeley jelöltségét fogadta el. E gyűlés érdekes folyamából közöljük a következő részleteket. A gyűlés csak második napjára ígérkezett érdekesnek. Első nap előkészületek folytak. Második nap felolvastatott a bizottság jelentése, mely a szabadelvű köztársasági ak cincinatii prorgan Diját indítványozta elfogadtatni, s ennek értelmében gróf Greelyt elnöki, Brownt alelnöki jelöltnek a demokraták részéről kikiáltani. Ellenzés nem igen nagy volt, pártja csak Bayardnak volt,kit azok akartak kijelölni, kik a demokrata párt külön jelölésének voltak minden áron barátai. Bayard maga is beszélt azonban a szavazás — 662 szóval 70 ellen — Greely javára ütött ki. Az említett cincinnatii resolutió, amelynek alapján Greeley candidál, igy hangzik: Mi, az északamerikai Egyesült Államok választói a következő pontozatokat állapítjuk meg, mintegy igazságos kormányzat nélkülözhetlen követelményeit. 1. Elismerjük minden ember törvény előtti egyenlőségét és a kormány kötelességévé tesz Bzlik, a néppel való érintkezésében egyenlő és lelkiismeretes viszonyosság gyakorlását mindenki iránt, nemzetiségi, szín-, politikai és valláskülönbség nélkül. 2. Kötelezzük magukat, az államok uniójának, a négerek fölszabadításának r ön tartásának, s arra, hogy ellene küzdünk az e tekintetben fönforgott harcz újra fölelevenitésének. 3. Követeljük rögtön és teljes megszüntetését a két év előtt legyőzött fölkelés folytán támadt jogmegszoritásoknak, mert hiszszük, hogy a teljes amnesztia az ország minden pártjának teljes megelégedését vonandja maga után. 4. Autonóm önkormányzat pártatlan választási törvénnyel jobban fogja a polgár jogait védeni, mint bármely centralizált hatalom. A közjó követeli, hogy a katonai hatóságok a polgári hatóságoknak alárendeltessenek, s hogy a Habeas corpus biil védve alatt a személyes szabadság respectáltassék. Követelünk az egyéniség számára a legnagyobb, a renddel összeegyeztethető szabadságot, az államokra nézve önkormányzást, s a nemzetekre nézve a békét s az alkotmányos hatalommal való túlkapások megszüntetését. 5. A közigazgatás ma nem egyéb, mint a pártzsarnokság, a személyes becsvágy, s az önző birvágy rendszeres eszköze. Valóságos botrány ez szabad intézményeinkre nézve,mely a republikánus kormányforma alatt is veszélyes demoralisációt támaszt. A polgári szolgálat alapos reformját tehát mint jelenünk egyik legsürgősb kérdését tekintjük; szükséges, hogy becsületesség képesség és buzgalom legyenek az egyedüli jogos igények közhivatalnál alkalmazásra, hogy a közhivatalok megszűnjenek önkényes kedvezés tárgyai lenni. 6. A föderális adóztatás rendszerét követeljük, amely nem avatkozik indokolatlanul a nép iparába, s amely eszközöket fog szolgáltatni egy takarékos kormány költségeire nyugdíjakra, az államadósságok kamataira s azok leszállítására, elismervén egyszersmind, hogy köztünk őszinte, de kiengesztelhetlen nézeteltérések vannak a szabadkereskedelmi és a védvám rendszerre nézve, e kérdés megvitatását kerületi congressusaiban a népre, eldöntését a végrehajtó hatalom minden beavatkozása nélkül a congressusra bízunk. 7. A közhitel szentnek tekintendő, s annak minden megsértését kárhoztatjuk és megtiltjuk. 8. A készpénz fizetés mielőbbi újból meghonosítását mint a becsületes kormányzás , a kereskedői moralitás fő szempontjaiból nélkülözhetient, követeljük. 9. Hálásan emlékezünk a köztársaság tengerészeinek és katonáinak önfeláldozására, s soha semminő tényünk se kisebbítse hazaszeretetük megjutalmazását. 10. Ellene mondunk a földtulajdon minden átengedésének vasutak részére vagy más társulatok javára. A föld a mely államtulajdon valóságos települőknek adandó. 11. A kormány kötelességének tartjuk, viszonyaiban a külnemzetekhez a béke és barátság ápolását. 12. Ez alapelvek elismerésére és megvalósítására szívélyesen kérjük jelölteink támogatását minden állampolgár részére, tekintet nélkül előbb elfoglalt politikai álláspontjára. Megjegyzendőnek tartjuk azon érdekes tényt, hogy a németek készeknek nyilatkoztak pártkülönbség nélkül szavazni Greelyre. A spanyol köztársaság kiáltványa. A spanyol föderális republikánusok végrehajtó igazgatósága a következő kiáltványt bocsátotta ki. Föderális köztársaságiak! Semmi sem lett volna alulírottaknak kellemesebb, mintha a rájuk bízott hatalmat letehetik vala a párt nagygyűlésének kezeibe. Fájdalom, azonban e nagygyűlés nem kezdhette meg működését, a küldöttek, kikből alakul, nem érkezvén meg kellő számban. — Ily helyzetben kényszerítve látjuk magunkat tovább is intézkedni a párt magatartását illetőleg. Kötelességünket vélnők mulasztani, ha tovább is meghagynák a pártot határozatlanságában, tétlenségében. Világos, hogy a legnagyobb következetlenséget követnek el, ha nem vennénk részt a jövő választásokban. Az emberek kik miután felfüggeszték, el is akarták tőlünk vonni jogainkat, megfosztatták hatalmuktól. — A kamara melyet az egész ellenzék mesterkéltnek az erőszak vzéleményének tartott, feloszlott. — A sajtószabadság, az egyesülési és gyülekezési szabadság teljes. A választás szabadsága, talán csekély kivétellel, kezességet talál a törvényhatóságok és a tartományi bizottságok jogkörének helyreállításában, a jelen kormány létfeltételeiben s a szigorú roszalás azon szavaiban melyeket a kormány hivatalos nyilatkozatában mondott az előző korte3 választások alkalmával elkövetet erőszakosságokra és törvénytelenségekre. A monarchikus párttal szemben folytatott hosszú és kemény küzdelmeinkben folyton hangoztattuk, hogy szabad kormány alatt valóságos bűn lenne a törvényes út elhagyása. Eszméinket aláznák le, s méltatlanokká tennék minmagunkat az ország becsülésére, ha lemondván a jog gyakorlásáról, melyért annyi ideig küzdöttünk, a mely után annyira vágytunk kizárnék magukat a parlamentből. A szabad ág, szemmel láthatólag kevéssé van még biztosítva Spanyolországban. A büntető törvénykönyvben legutóbb tett változások folytán kevésbé biztosítja azt a törvény mint a kormány türelmessége. Azok, kik ma föntartják, holnap már saját érdekükben kevesbíthetnék. A király szintén veszélybe dönthetné, újra kiszolgáltatván azt a conservativoknak, kik összeférhetlennek mondják azt a renddel. Távol tehát, hogy feljogosítva lennénk távol maradni a választásoktól, a félelem, hogy szabadságainkon sérelem történik, kötelességünkké teszi megmentéséért a további küzdelmet. Csak ha, daczára lojalitásunknak, daczára fáradozásainknak, szabadságunk akár azok által, kik ma föntartják, akár mások által megsértetnék, csak akkor látnék magunkat inditva elhagyni a választások küzdterét, s a harcz küzdterét keresni föl. Álljunk meg őrhelyünkön szemben a veszéllyel, mely mindig fenyeget oly országban, hol annyi a szabadság ellensége, kiket még pártfeleinek közönyössége is támogat; de ezt várva, ne mondjunk le az eszközök használatáról sem, melyeket a törvény enged nekünk politikai hiszekegyünk támogatására és megvalósítására. Hála ez eszközöknek, melyek ma szabadabbak mint bármikor, a monarchia ellentétes árnya alatt is egyre növekedtünk számban és erőben. Ma már éber és erős párt vagyunk, a spanyol politikában majd döntő befolyást gyakorlunk s mi vágyunk a haza reménye. Használjuk csak föl ez eszközöket,s egyszer csak győzök leszünk. Lehet alkalom, mikor karddal kell küzdenünk ; van ismét más, midőn szóval: a pártok feladata, hogy ne tévesszék össze ezeket, s feladataikat e két fegyvernem tekintetében. Ma kétségkívül mint egy ember kell az urnákhoz vonulnunk, zászlóinkat lobogtatva. Ideje, hogy megismerjük magunk is, kik vagyunk, mit bírunk; hogy megmutassuk, hogy Spanyolországban a monarchia csak arra való, hogy elvesse s életet adjon a köztársaság vetésének. Semmi egyezmény, semmi megállapodás nem köt bennünket a kormányon ülő emberekhez; ha a múlt évben, a magas politikai eszély folytán, bizonyos jóakarattal jártunk el velük szemben, ma már nem tartozunk nekik semmivel és sem cselekedeteik, sem érdekeink nem kötnek hozzájuk. Másrészről: a szavazás szabad lévén, nincs szükségünk sem coalitiókra, sem egyezményekre, a monarchikus pártokkal. De ez önállóság is csak egységre sarkalhatja pártunk árnyalatait, minden republikánus egyhangúlag kell, hogy támogassa a jelölteket, kiket elvtársaink szabadon jelölendnek ki kerületeikben. Megalázó lenne ránk, ha a jövő kortesben nem lenne több képviselőnk mint ma.Ügyünk legfelsőbb érdeke parancsolja, hogy a külöbb álló választásoknál nagyobb hévvel s nagyobb egységgel küzdjünk mint bármikor. Elvégre is, mi az a különbözet köztünk, melyet el ne napolnánk mind a köztársaság kedvéért? Nincs köztünk elvi eltérés, mindnyájan akarjuk a föderális köztársaságot, s a munkás osztályok becsületes értékét. Mindnyájan a köztársaság kikiáltására törünk, a szabadság, a rend s a haladás hármas alapzatán. Senki közülünk nem ápol vágyakat egy fölforgató köztársaság iránt, annál kevésbé olyan iránt, mely akár a visszaéléseket, akár az egyenlőtlenséget szentesítené; senki sincs köztünk, ki a köztársaságot csak a végrehajtó hatalom egyszerű változásának tekintené. Mi mindnyájan teljes kormányrendszernek tekintjük a köztársaságot, mely lényeges változásokat eszközöljön a magánjog s a büntetőjog a politika s a közgazdaság terén, s minden viszonyban, mely a polgárok közt fenforog, s mely a collectivitáa alapján — alkotja a törvényhatóságot s az államot. Mondják, hogy a vezénylet kérdése választ el bennünket. De hol van az a köztársasági, ki azt mondja, hogy erőszakkal alapítható valamely társadalom, hogy az erőszak használása az egyedül jogos eszköz a jogfosztás és jogsértés után ? Ez alapon a köztársaság sem állhatna fenn tovább,mint a monarchia. Ha eljön is a fegyverhez nyúlás órája, nélkülözetlen lesz, mielőtt megragadnék ez eszközt, számot vetni párthíveinkkel és előre ügyünk mellé nyerni meg a nép szellemét ; különben a legszörnyűbb összeesküvésnek is alapot adunk. Viszont, egy köztársasági sem hiszi, hogy a jogfosztás igazságossá válik ez erőszak folytán , mert megnyervén a tömeget a köztársaság ügyének, és szervezve a föderalisták hadsorait, nincs lehetőség, hogy a kard is meg ne hajoljon a köztársasági eszme tobban vagy szóban nyilvánuló erejének. Eltéréseink csak a czéljaink elérésére fölhasználandó módokban, erőnk becsülésében, és a harci opportunus pillana’nak megítélésében állanak. Compromittálhatjuk e ezért a köztársaság erősbülésének ügyét? Az igazgatóság mindenre kész a párt egységéért, hivatkozik minden töredék jószándékára és hazaszeretetére, s felhívja őket vegyenek részt a választásokban. A békés eszközök az igaz ügydiadalát az erőszakosoknál jobban mozdítják elő, s a politikai jogok gyakorlása a legjobb oskola, ahol a népek alkalmasaknak mutatkozhatnak a szabadságra, az igazságra, igazoljuk hát még egyszer nézetazonosságunk és fegyelmezettségünk által, hogy mi vagyunk a félsziget újjáteremtésére s szabadságának örökös biztosítására hivatott párt. Madrid, júl. 20. Aláírva: Py Margall, Figueras Gastelar, Somi, Contreras, Estevanez, Guzman. 1. Országos kormány 176,736 frt. 2. Országgyűlési költség 50,000 ,, 3. Magyar közigazgatás 51<5,801 „ 4. Állami épületek 36,298 „ 5. Egészségügy 95,080 „ 6. Nemzeti intézmények és nemzetgazdaság 73,932 „ 7. Alapok és ösztöndíjak 9,769 „ 8. Ménesek 60,000 „ 9. Különböző szükségletek 13,829 „ 10. Büntető intézetek 162,693 „ 11. Építési hatóságok 17,760 „ 12. Útépítés 326,611 „ 13. Csendőrség 196,850 „ 14. Országos könyvvezetés 37,228 „ 15. Országos pénztár 12,390 „ 16. Különböző, előre nem látható kiadások 10,000 „ 17. Nyugdíjak és provisiók 112,000 „ Tavai volt Az idén tehát több Összesen : 1.927,419 1.486,345 441,074 IX. Vallás- és közoktatásügy. 1. Vallás intézetek 188,569 2. Alapitványok és vallási segélyezések 20,946 3. Oktatásügyi intézetek 265,029 4. Alapitványok és járulékok nevelésügyi czélokra 34,928 5. Nyugdijak és provisiók 11,776 „ összesen: 471,302 „ Tavai volt 348,586 „ Az idén tehát több 122,716 „ IIl. Igazságügy. 1. Hétszemélyes tábla 31,304 „ 2. Báni tábla 73,703 „ 3. Megyei törvényszékek 246,619 „ 4. Átalános törvk. költségek 114,278 „ 5. Úrbéri tervszékek 18,000 „ 6. Telekkönyvi hatóságok 24,460 , 7. Nyugdíjak és provisiók 46,273 „ összesen 1: 657,537 „ Tavai volt 532,477 . Az idén több 25,060 „ Az idén az összes szükséglet 2,956,258 „ Tavai volt 2,367,408 „ Az idén tehát több 588,860 B B. Fedezet. a) A beligazgatási és vallásoktatásügyi osztályok saját jövedelmei b) A magyar állami jövedelmeknek a ki166,200 „ egyezési törvényben megállapított pausás-járuléka c) Megtakarítások 1869. 70. 71-ből, tovább.200,000 , bá a behajtott 1867. óta marad adóhátralékok 63%-je, összesen 600,056 „ Kisajátítási esküdtszéki tárgyalás. Jul. 26. Elnök: Bog i 8ich Lajos. Jegyző: Fejér Elek. Felperes a magy. kir. közmunka és közlekedésügyi minisztérium jogi megbízottja Pordán Imre ügyvéd. Alperes: Erdey Fülöpné szül. Haas Teréz ingatlanának ismeretlen örökösei, képviselve Széky Antal ügyvéd hagyatéki gondnok és Erdey Fülöp által. Az esküdszék a következő tagokból alakult meg:Prücker János,Gyarmathy György, Kövesdy Mór, Eer Jakab, Nerhalt Antal, Bokbauer András, Sanger András, Pucher József, Egyed Mihály, Kr cnovics György, Mérő János, Wimmer Antal. Póttagok: Simonyi Antal, Mendl István. A mai esküdtszéki eljárás tárgyát képezi a magy. kir. közmunka és közlekedésügyi minister jogi megbizottja Pordan Imre ügyvédnek, Erdey Fülöpné, szül. Haas Teréz elhalálozása folytán netaláni ismeretlen örökösei részére hivatalból kinevezett gondnok Széky Antal Ügyvéd s Erdey Antal, Erdey Benedek, Erdey Harsányi Róza, az utóbbiak, mint Erdey Fülöpné szül. Haas Teréz állítólagos örökösei ellen beadott keresete, melyben a pest-terézvárosi kétszerecsen-utczai 1368-ik számú ingatlannak kisajátítását és a kártalanítási árt 22,044 frtban kéri megállapittatni. Alperes a felszólamlás alkalmával 40,233 ftet kért. Ennek előadván az ügyet, alperes Erdey Fülöpnek adja a szót. Nevezett előadja, hogy a szóban levő ingatlan 203 □ ölet tesz, melyből 130 □ öl van beépítve. A közmunkatanács ez ingatlannak f ölét 66 frtra becsülte, holott azon vidéken ma 250 frt alul telket vásárolni nem lehet. Az épület f ölét 76 frtra teszi, holott 150 frtért sem lehet ma építtetni; az épület emellett igen szilárd, jó karban van. Alperes számítása szerint az ingatlannak értéke 47,350 frra rúg. De ha a jövedelmet is veszi alapul, mely 2367 frtot tesz s ez ötös tőkésítés mellett 47350 frtnak felel meg; újra 47350 frtra rúg az ingatlan értéke. Ez összeg jóval túlhaladja ugyan a felszólamlás alkalmával kért 40,233 frtot, mindazonáltal alperes a most mondott összeggel is megelégszik, s kéri ennek megítélését. Felperes előadja, hogy alperes számításaival nagyon túllépett a méltányos követelés határain. Az ingatlan homlokzata alig két öl, mélysége 35 öl s pántlika alakban terül fel, az ily fekvés nagyon sokat levon az ingatlan értékéből, az épület annyira rosz karban van, hogy rendőrileg is csak alig 4—5 évig tUretik meg, mert ez idő lefolgása után okvetlenül le kellene bontatni. De ha a jövedelmet is vesszük a számítás alapjául. A házban oly üzlet áll fenn, melyet nem minden házi ur szokott megtűrni s ez üzlet épen azért fizet sokkal nagyobb házbért, mint mennyit a ház rendes lakók mellett jövedelmezne. Ezek Pest, 1872. Péntek, jul. 26 Szerkesztési iroda: Ferenczisk tere 7. szám. A lap szellemi részét illető minden közlemény a szerkesztőséghez intézendő. Bérmentetlen levelek csak ismert kezektől fogadtatnak el. — Kéziratok nem adatnak vissza. HIRDETÉSEK szintúgy mint előfizetések a kiadó-kivil, tárba,ferencziek-tere 7. szám; küldendők nál fogva a jövedelmet nem veheti a számítás alapjául.Kéri a kártalanítási árnak 22,831 frtban való megállapítását. ~ _ Az esküdtszék szemlét kérvén, a helyszínen az elrendeltetik, s annak megejtése után az ingatlan kártalanítási árát 8 szavazattal 4 ellenében 31,174 ínban állapította meg. Ezek az ítéletet jogérvényre emelvén,az ülést 11 órakor eloszlatja. Vidéki levelezés. (Nyílt válasz a „P. Napló“ jul. 10-ki tapolczai névtelen levelére.) Kővágó-Eörs, jul. 22. Ha hallgattak volna, bölcsebbek maradtak volna — és több hasznára lettek volna pártjuknak, miként, az alábbiakból maguk is mindjárt belátandják. Mi e kerület ellenzéki szóvivői (ha szabad még kegyes engedelmükbel ilyekként léteznünk) megundorodva a kormánypárt tizelmeitől, minőket eddig szem rém látott, fül nem hallott és hála Isten múltúnk históriája sem mutathat föl : hazafias néma fájdalmunkkal napi teendőinkhez vonultunk és tán végképen elhallgattunk volna, de önök névtelen tapolczaiak provokálnak, előbb a „Reforméban , most a „Naplódban. Ám lássák, bálba ismét a cselekvésre késztenek, ha óvásunkat most már csak azért is beadjuk, mert piszkálódnak és nem méltányolják békés visszavonulásunkat. Önöknek hallgatás lett volna helyük, mint a hazard játékosnak — zsebre tenni, a nem törvényes nyereményt és hallgatni. Mert önök épen úgy mint mi, sőt jobban tudják, hogy mily nem törvényes eszközökkel győztek. Jól tudják, hogy mint ment az összeírás? a jobbpárti nagyobb helyeken előttünk eltitkolva, az 1843. 13 § ellenére, hogy ne ellenőrizhessük beírattak csak ugy diktálásra, házsorba, boldog boldogtalan még a nem jelentek is — a balközségekben pedig adókönyv és túl szoros rostálás mellett. Így történt aztán, hogy a jobbpárli Nyirádon m. e. 350 az ugyanakkora Köveskálon alig 85, Monoszlón 21, Totin m.e. 27 stb.választót írtak össze. — Maga a statistika is megdönti önöket. Jól tudják, hogy p. o. Nyirádon nemcsak a püspöki bérlők számtalan cselédsége, de még e cslédek kanásza is — plébános, korcsmárca kocsisa is,csőszök, zsellérek, jágerek, erdőkerülők is összeirattak és szavaztak. így történt B. Tomajon és Tapolczán is stb. Így történhet aztán, hogy alig 6 jobbpárti községgel a többi m. e. 60 község leszavaztatott. Nyirádiak,b.tomajiak maguk kiadják bizonyitványba,hogy soha nem voltak az összeiró urak elött b nem tudják, hogy miként lettek beírva, és maguk bizoyitják, hogy cselédek szegények s nem választó képesek. Az elröl eredeti bizonyítványainkat a reclamatiónál nem hogy respektálták volna, de máig is még csak vissza se küldték. De van helyettük más — és majd oda zárjuk óvásunkhoz a szépséges faczédulákkal egyetemben. Ismerik önök e faczédulákat is — hiszen tapolcai városhajdu is hordozta azokat házról házra 50 kr toldalékkal, erővel az asztalom hagyva,sőt fenyegetve az elmemogadás rossz következményeivel.— Tapolcza: udvarban osztattak ki választás napján a Nyirádiak ily zsoldjai. Ott öltöztettek át a cselédek és lágerok, hogy szavazásnál ruháik el ne árulják szolgaszemélyiségüket, s minderről a bizonyítványok kezeinknél vannak. Jól tudják azon taktikát, is hogy egy-egy balpárti község vezéremberei választás előtt polgári ügyben is criminalis után idéztettek, foglárokkal bekisértettek és vagy elnémittattak, vagy bezárattak, sőt csekélységekért betortattak is !—A vezető nélkül’maradt népj aztán megfélemlett, megfogyott, vagy odatért, ahol nem üldözés, de jutalom kínálkozott. Jól tudják a választás menetét is — hogy többet ne mondjak — hogy a terem tele volt jobbpártiakkal, kik a jobbra szavazót megéljenezték, a balra szavazót pedig, vagy bizalmi férfiak jogos felszólalásait leordították; midőn pedig egy balpárti tisztes tanító ott bent maradt, azt az elnöki jogokba jogtalanul avatkozó szolgabiró úr pandúrokkal kilökdüstelve, börtönre vettette, egy lelkész pedig az udvarból, hol a vesztegetést akarta ellenőrizni, szintén pandúrokkal dobatott ki. És sok ilyen — számtalan ! minőket alkotmányos létünkbe álmodni se mertünk, de most szemeinkkel láttuk,és láttuk hogy mintegy központi tabus ütésre országszerte így történt. De mi lesz a gyümölcse? gondolják ki! Mert azt beismerniök kell, hogy ily választásokkal nincs valódi alkotmányos népképviselet. Mindezt jól tudják, mert önök maguk mondák, hogy bárminő az eszköz, csak a ezér eléressék, hogy lám ez Angliában is így megy. — Tehát mért nem hallgatnak, markukba nevetve? Minek provokálnak, hogy azokat a szép facedókát összeírási alibit stb. kimutató kézzelfogható bizonyainkat óvásunk mellé tenni kényszerüljünk. Sajnáljuk, hogy épen ily dacokat nagyon tisztelt, sőt különben e tájon személye és családja végett is előszeretettünkben élő minister úr megválasztása ellenében (ki ezekről nem tehet, sőt tudtával nem is engedte volna) kell, a folytonos kihívások folytán is. De ő belátandja, hogy mindezek nem ellenében, de csak válasz hatása ellenébe tétetnek a mi vagy különbség. E kerület ellenzéke oly higgadt, oly önzetlen hazafias, hogy örökké a békos összeférést a nézetkülönbség tolerancziáját hirdeté. Mig azonban isten adta józan eszünk szerint (miután mégis jó lesz kölcsönösen egymástól meg nem tagadnunk) azt látjuk, hogy a túlolda-