A Hon, 1872. szeptember (10. évfolyam, 201-225. szám)
1872-09-29 / 225. szám
benyújtaniuk, azonban belenyugszik a ház ezen eljárásába is. A bizottság előadójával szemben ki kell azonban jelentenie, hogy merőben tévesnek tartja azon nézetet, mintha a ház valamely reformmunkában való részvétel által a közjogi alapot erősítené. Azon nézetre, hogy elvi kérdések a fölirati vitában csak az esetre képezhetik vita tárgyát, ha a nemzet s a kormány között eltérés van, azt mondja, hogy az elvi kérdések vitatásának és most van helye, mert a nemzet túlnyomó nagy többsége , a kormány között igenis nagy az eltérés. Magára a javaslatra nézve csak azt jegyzi meg, hogy ami miatt a kormánynak úgyszólván mentegetőznie kellene, hogy t. i. a szünetek alatt fontos kérdésekben az országgyűlés megkerülésével intézkedett, hogy a fölirati javaslat még ezért dicsérettel halmozza el. Ez hallatlan eljárás, hogy a hatáskör túllépéséért a kormány még dicsérettel halmoztassék el, ezt nem értheti. Arra nézve, hogy a parlamenti viták ne legyenek keseredettek, csak azt kéri, respectálja a túloldal az ellenzéket, mely az országban a túloldal pártjánál sokkal nagyobb, akkor az ellenzék nem fog a viták elmérgesítéséhez hozzájárulni. Tisza ellenében, ki az ő feliratát a választások törvényessége iránt kifejezett nézeteiért nem fogadta el, azt mondja, hogy maga Tisza bizonyította be legékesebben szólva, hogy az ő ebbéli nézete helyes. (Igaz a szélsőbalról.) Hogy ő és elvtársai miért nem lépnek ki ez általuk törvénytelennek tartott testületből, kijelenti, hogy a consequentia szempontjából igenis követelhetnék tőlök ezt. De ők nem teszik, nehogy vagy maguk semmisítsék pártjukat, vagy hogy ne legyenek kénytelenek e törvénytelen országgyűlés ellenében az erőszak zászlaját még most kiűzni (Jobbról: Hát mikor.) Az a körülményektől függ, hogy mikor, tőlünk nem, önöktől függ,hogy soha.Hazafi kötelességük tehát a következetesség ellenére is ben maradni a házban. Arra, mit Lónyay mondott, hogy a corruptióra, a gyanúsításokra nézve adatokkal lépjenek fel, kijelenti, hogy az adatokkal támogatott visszaélések ítélőszéke nem a ház, hanem az igazságszolgáltatás közegei. Igen is, maga a gyanú is e ház elé tartozik, s orvoslást követel a háztól, a kormánytól. A kormány azonban megtagadta e gyanú orvoslását, a nyílt vizsgálatokat ellenezvén, s igy maga adott annak tápot, maga terjesztette; terjesztette az által, hogy midőn a sajtóban — külföldön és itthon — hónapokig folyt a polémia, jöttek halomra az adatok az üzleti visszaélések ellen, a kormány nem sietett sem az igazolással, sem a megtorlással. Conerét esetül felhozza a keleti vasutat, hol a részvényesek—m/io részben külföldiek — a kormány hanyagsága folytán 15—20 millió forintot vesztettek, s mindebből azt látja, hgy igen is, igazolt a gyanú, igazolt a kormánynak magának eljárása folytán. Saját feliratára nézve kijelenti, hogy az egyrészt válasz a pártja ellen szórt rágalmakra, másrészt az ország helyzetének a fejedelem előtt nyílt föltárása. A német sajtó megtámadásait nézve idézi a német verset „Wenn dich die bőse Zunge sticht So sollst du nicht vcrragec Die schlechtesten Früchten sind es nicht An die die Wespen nagen*“ » ezután áttér a közös ministériumok fölösleges voltának bizonyitgatására.Legnehezebbnek tartja a külügyi képviseltetés megoldását; itt is fölöslegessé van azonban téve a közös ministerium a kiegyezés azon passusa által, mely a két kormánynak a külügyi dolgokban való megegyezését tartja szükségesnek. Csak a kérdések conaplicálására szolgálhat ekkor a közös harmadik közeg, úgy hiszi, hogy közös külügyminister elhagyása csak könnyítené az 1868.XIItv.-czikk 8. § nak végrehajtását. De a hadügy kérdését a körülmények még fontsabbnak tüntetik föl. Ez azonban az államiság első föltétele.• A hadsereg az első állami szükség a jelen körülmények között. A föliratban kifejtett tervezet szerint minden érdek tiszteltben tartásával a szomszéd népek s a dynastia érdeket tekintvén számbavehetőknek, van megoldva e kérdés mert az egy kölcsönös védelem iránti szerződést hoz a két fél közt megállapitandónak javaslatba, ez még csak az 1867 XII. t. sz. 13 §-ával sem ellenkezik. Szükséges az államisági szemponton kívül a külön hadsereg már csak azért is, mert minden nemzetnek megvan a maga hadakozásmódja, traditiói, szokásai, és geniusa, amelytől bármelyike—a legtöbb erőkifejthetés szempontjából — nem tanácsos megfosztani. Az országra kell bízni, eshetőleg olcsóbban állítani ki hadseregét, így ő vagy a honvédséget vagy a tartaléksereget tartja feleslegesnek. Erősen hisz a kérdésnek az ő tervezetük szerinti megoldásában, s csak attól fél, hogy egy új Königgrätz avagy Solferino fog addig bevárni. Akik erőszakolják a jelen állapotok fentitását, azok az uralkodó ezéljai ellen törnek, ki népei kielégítését tartotta szükségesnek már 1861-ben,s midőn az akkor tett engedmények elégtelenségéről meggyőződött, hajlandó volt 66-ban többre is. Kikel ezután a biróválasztás jogának elvétele; a megyei autonómiának megszorítása; a hivatalnokok budget-tönkretevő szaporítása ellen, a fett, a kormány mind nem más czélból, csak önös hatalma fentartására tett. Ez volt kutforrása a cormptiónak, mely már — a capite — országszerte elterjedt; az önös hatalmi vágy engedte a mi,kolezi rablókat üzelmeikben — két kerületérig háboríthatlan ülni. (Tóth Vilmos közbeszól : Majd hétfőn szólok e tárgyban.) A válasz már ma késő : hónapok előtt lett volna az szükséges, 30,000 ember akkor megmenthette volna vagyona legnagyobb részét. A corruptió tette tönkre budgetünket. A 67-ks polly budget után ma már a miniszter beismerése szerint is 30,000,000 a deficit, az ország hitele atingott. Az önálló magyar bank iránt megindított mozgalmat a kormánynak sikerült habozása által úgy vezetni, hogy új pénzválságnak lett oka, s hogy ma már 8—9 hét óta alig kapható pénz. S mindehez még ma sem tudjuk, mit akar tenni a kormány. A fecsöa ügyek fentartása vitte a kormányt a retrográd irányra, melyet követett. Ezért akarták a választási jogot megszorítani, s amennyiben kitágították, csak a függő elemeket vették oda be. Beszédét így fejezi be. A mi feliratunk c célja az, hogy a fejedelmet, kinek nem pártérdeke, hanem sokkal magasabb érdeke van, az ország és az uralkodása alatt levő országok s az azokban lakó népek jólétében és biztonságában, belássa azon állapotot, melyben az ország jelenleg van, és mert annak csak egy orvossága van, az, hogy ezen országgyűlés eloszlattatván, a nemzetnek alkalom nyújtassék meghamisítatlan akaratát kinyilvánítani az új választásnál, e meghamisítatlan akarat kinyilvánításából ki fog tűnni, váljon a 67-dik törvényeket a nemzet szívesen elfogadja e vagy nem. Ha egy szabad választás útján a nemzet elfogadja, a nemzet többségben küldi ide a kiegyezés pártolóit, merem részemről ígérni, hogy soha e törvények ellenében egy szót sem fogok szólani. (Helyeslés a szélsőbaloldalon.) Helyeslésemet leírni nem fogják akkor sem, de ellenzéket ellenük egy percig sem fogok képezni. De mikor azon meggyőződésben vagyok, hogy a nemzet Vt ellenszenvvel viseltetik e törvények iránt, s önök e törvényeket így erőszakosan mesterségesen, egy törvénytelenül alkotott többség által akarják a nemzetre erőszakolni, akkor az erőszak ellenében más alkotmányos módot nem találok, mint hogy ő felségéhez forduljak, sőt felszólítsam, hogy azon nagy érdekek szempontjából lépjen közbe és óvja meg a trónt, a dynastiát, az országot ezen veszedelemtől. Ajánlom a t. háznak válaszfeliratomat. (Élénk helyeslés a szélsőbaloldalon.) Elnök: Az ülést eloszlatom, hétfőn 10 órakor a válaszfelirati vitát folytatjuk. Ülés vége fél háromkor. — A „refor m“- párt egyik tagja gróf Csáky Gyula figyelmeztet arra, hogy a „reformpárt“ felirati javaslatának 16-ik bekezdése említi „az önálló magyar nemzeti bank ot — tehát ennek hiányát helytelenül róttuk meg. Igazsága van : íme hibánkat jóvátettük. A központi országos honvédegylet közgyűlése. Sept. 28-dikán. (Folytatás esti lapunkból.) Várady Gábor indítványa, hogy a honvédmenház további teendőinek vezetését és benépesítését illetőleg tüzetes tervezet dolgoztassék ki, s a központi bizottsághoz utasíttatott, hogy érdemleges dolgozatot készítsen. Kühner Ignácz indítványba hozta, hogy tekintettel arra, miszerint a honvédmentházban az eddigi pénzerőnek megfelelőleg csak három rokkantnak lehet ellátást adni — mondja ki a közgyűlés, miszerint addig is, míg e czélra gyűjtések rendeztetnek, egyelőre, a 15 ezer forintnyi tőkéből fedeztessék több rokkantnak ellátása. A közgyűlés az indítványt hosszas vita után elfogadhatlannak mondotta ki. A benépesítést és a további pénzkezelést a 30-as bizottságra ruházta a közgyűlés, kimondván, hogy személyes felelőség mellett tartozik a pénzt kezelni. Várady Gábor előadván, hogy a menházban elhelyeztetni szándékolt 80 rokkant eltartására egy 400 ezer frtnyi tőke szükséges, sürgeti, ezen összegnek előteremtését adakozás után, jóllehet majdnem elképzelhetlen ennek lehetősége. Mindazonáltal indítványozza, szólíttassanak fel a buzgó honfiak és honleányok, hogy az ügyet vegyék ismételten szívükre és gondoskodjanak a haza rokkant bajnokainak ellátásáról. Elhatároztatott, hogy a menháznak megnyitásán az egész közgyűlés részt vesz. Nagy Jenő ezredes, egy fontos indítványt terjesztett be, melyben a honvéd menháznak a honvédek kihalása utáni sorsáról gondoskodik. Kimondatni kéri először, hogy a menház jövedelme alapítványkép kezeltessék és belőle a honvédek vagyontalan árvát láttassanak el; másodszor, a segélyzendőnek a 18 évet nem szabad meghaladni; harmadszor a segélyzendőnek más bizonyítványra nincs szüksége, csak arra, hogy atyja, vagy nagyatyja honvéd volt; negyedszer, az évi segély 106 írtnál kevesebb és 300 írtnál több nem lehet; ötödször, a honvédek elhalása után a menház jövedelmének főleg az egész honvéd vagyonnak kezelése Pest városa képviselő testületére bizatik; hatodszor, ezen intézkedések megtételére egy bizottság lesz kiküldendő; hetedszer, ezen intézkedés soha meg nem változtatható. Várady Gábor ez indítványt oly nagy fontosságúnak tartja, hogy nem szeretne elhirtelenkedve bocsátkozni tárgyalásába, hanem egy legközelebbi közgyűlésre kívánja halasztani. Szabó, Debreczenből, nem szeretné a vagyon feletti intézkedést a pesti képviselőtestületre bízni, mert itt a germanisatio oly nagy mérvben terjed, hogy veszélyeztetve látja az ügyet ilyen kezekben. Németh Albert szintén ezen aggodalomnak ad kifejezést. Elvileg kimondatni kéri, hogy a menház eladassék és a jövedelem tőkésíttessék, kamatjából pedig a honvédek árvái segélyeztessenek. Ennek tüzetesebb kidolgozását pedig a 9-es bizottságra kívánja ruházni. Vidats nem kívánja a házat eladatni, mert úgy több jövedelmet hajt. Kimondatik elvileg, hogy a menház illetőleg az egész honvéd vagyon a honvédek elhalásával a honvédek árvái felsegélésére fordíttatik. Az indítvány tüzetesebb kidolgozása és megvitatása a 9-es bizottságra ruháztatik. Az aradi vértanuk síremlékére adakozás útján 45 ezer forint gyűlvén be, Krivássi ezredes indítványozza, hogy a síremlék felállításának ügyét vegye a 9-es bizottság kezébe és igyekezzék, miszerint az emlék 1873-ban elkészíttessék és lelepleztessék. Elfogadtatik. A budai honvédszobor építésével megbízott bizottság jelentést tesz eddigi működéséről. Vegyült összesen 6800 frt, kiadás 245 frt, maradék 6555 ft; felkéri az országos honvédegyletet, hogy az emlék felállítását vegye kezeibe. A központi bizottsághoz utasíttatik. Majoros István jelenti, hogy a mácsai és kisoroszi honvédekr fentartására 178 frt gyűlt be. Szintén a központi bizottsághoz tétetik át. Ezzel az egylet tisztviselői beadták lemondásukat és következett a tisztviselők választása. Az eredményt közölni fogjuk. — Ülés vége 2 órakor. Pest szabályozási terve (Végleges megállapodás.) Második fele. III. A Terézvárosra nézve: 1) A nagykörút, Podmaniczky- és Gyár-utcza találkozási pontjának szabályozási terve a város által is helyeseltetvén, oly megjegyzéssel hagyatik belében, hogy a vasúti indóház annak idején leendő átmetszése egyenes vonalban létesittessék. 2) a Dávid,- Háromsziv,-Uj és O-utczák meghosszabitása elfogadtatik. 3) A Királynéé 3 dobutezák között párhuzamos irányban tervezett utcza, valamint az István tér bővítése és a 3 dobutezának egyenes irányban folytatása elejtetett,ellenben a Kertész utczának a gyárutcza irányában a Király utczáig leendő folytatása, úgy szinte a királyutcza szabályozása véglegesen elfogadta ott. 4) A Wesselényi utcza meghosszabitásának, de csak is az érdekelt telektulajdonosok költségén leendő eszközlése, valamint a terézvárosi templomtérről a Sugárút felé eszközlendő bazárszerű átjárás létesítése elfogadtatott, ellenben a Rombach-utcza folytatása elejtetett. IV. A Józsefvárosra nézve: 1) A kerepesi ut szabályozása iránt a városi átiratban közlött nézeteket a fővárosi közmunkák tanácsa a maga részéről is helyesléssel fogadván, ehhez képest a kerepesi ut, a terézvárosi oldal érintetlenül hagyása mellett, a józsefvárosi oldalon és oly formán fog szabályoztatok hogy a józsefvárosi oldalhomlokzat vonala a Sertéskereskedő-utcza sarkáig meghosszabbítandó leszen. A fővárosi közmunkák tanácsa azonban a kérdéses utczának kiszélesítését azon helyen, hol a Sip-utcza kitorkoll, kedvező alkalommal eszközlendőnek tartja. Az öt pacsirta-utczának 5 ölben, az Ősz-utczának pedig 6 ölben eszközlendő kiszélesítése fogadtatott el, ellenben az országútról a Vasutczáig tervezett új utcza megnyitása elejtetett. 2) Az Útpacsirta utczából a körútig a múzeum megette tervezett utcza, költséges volta miatt elejtetett. 3) A József és ősz utcza sarkán tervezett tér annyiban módosittatik, hogy a már fenálló ház elvágása mellőzendő legyen 4) Az Ősz és Mária utcza között tervezett új utcza, valamint a nagy körút melletti tér elejtetett, ellenben a stálló-utczának 8 ölre leendő kiszélesítése,valamint az Ősz-utczának a Stáfló-utcza és fülöi-út közötti szabályozása 5 öl szélességgel és a Mária utcza hasonló részének 8 ölre való szélesítése elfogadtatott. V. A Ferenczvárosra nézve: 1) A Lótér rendezése, a Csillag-utcza 6 ölre tervezett és részben már életbe léptetett kiszélesítése, továbbá a csillag, Imre és a pipa-utcák közti tér alakítása, végre a Kinizsi-utczának 8 ölre leendő szélesbítése és a Dunáig tervezett meghosszabbítása elfogadtatott. A Zöldfa-utczának az Imre-utczáig leendő folytatása, melyre a fővárosi közmunkák tanácsa annak idején 16000 frttal leendő hozzájárulását elhatározta, csakis az elnökség által az érdekelt tulajdonosokkal e tekintetben megindítandó tárgyalások eredménye után fog megállapíttatni. A Két nyul-utcza mentében tervezett vásárcsarnoktér iránt azon indítvány emeltetett érvényre, hogy a csarnokok a Két nyul-utcza mentében létesítendő háztömbökön belül alakítandó s egyrészt a 3 pipa utcza, másrészt a meghosszabbított Mátyás utcza által kerített téren állítassanak fel. Miután ezen elrendezés kétségkívül a tulajdonosok érdekében is áll, ezekkel az elnökség részéről a tárgyalások folyamatba teendők lesznek. ( 2) A Flórián-utczának a Rákos-utczáig leendő folytatása elfogadtatott, ellenben a templomtérre való kiágazást elejtette. 3) A nagy körútnak a Dunasorra való kitorkolásánál alakítandó tér az e részben tett indítvány szerint kisebbítve állapíttatott meg, a Dunasor szabályozása pedig véglegesen elfogadtatott. Végül a fővárosi közmunkák tanácsa elhatározta, hogy mindazon utczák, melyek az eredeti tervezetben kívánatosaknak jeleztettek, a most már véglegesen magállapított szabályozási tervben pontozott vonalakkal kitüntettessenek, s fölhivassék a városi közönség, miszerint az illető érdeklett tulajdonosokat értesítse, hogy amennyiben a kérdéses szabályozások kivitelét saját érdekükben is kívánatosnak tartanák, s ennek folytán azok létesítését közvetlen hozzájárulásuk által lehetővé tenni hajlandók volnának, ez iránti tüzetes ajánlataikat a városi hatósággal s illetőleg a fővárosi közmunkák tanácsával közöljék. 101.08Ftl.8K. — Egy érdekes per, a kincstár ellen döntetett el az első bíróság előtt, mely még a 48 előtti szabadságharcz előtti időből veszi eredetét. Preyer János volt temesvári polgármester és jelenleg törvényszéki biró az ottani kir. törvényszéknél 1845-ben „a haranghoz“ czimzett azon kis házat bírta tulajdonul Temesvárott mely jelenleg a színház és vendéglő építő vonalába vétetett. Preyernek akkoriban az volt szándéka, hogy házát két emeletesre építteti, s e czélból a temesvári takarékpénztárnál 12000 ft erejéig törlesztési kölcsönt is kért, mit meg is adtak neki. E kölcsön az akkori viszonyokhoz képest elégséges is lett volna az építkezés befejezésére. De miután „a haranghoz“ czímzett ház a vár erődítési vonalon belől fekszik, az építés megkezdése előtt ezt be kellett előbb jelenteni a hadmérnök-igazgatóságnak, mit Preyer meg is tett. Nem csekély meglepetésére azonban ott azt mondták neki, hogy háza a katonai kincstár tulajdona, s így annak átalakításáról szó sem lehet. Hiába hivatkozott Preyer a telekkönyvre, hogy e telek jogszerű tulajdonosa: az építkezést véglegesen betiltották, s a dolog bíróság elé került. Midőn az ügy ilyen fordulatot vett, a temesvári takarékpénztár visszavonta a kölcsönt, s mire a törvényszék a telek tulajdonságát Preyer javára megítélte, kitört a szabadságharc, s az építésre gondolni sem lehetett A viszonyok con-solidálása után Preyer kártérítés fejében beperte a kincstárt, mert az építkezés a változott viszonyok közben aránytalanul többe került. A pert legközelebb felperes javára döntötték el, és részére 24000 ftot ítéltek kártérítésül, mely öszszeg a közös ügyek költségvetésébe fel is vétetett. — Csigaposta. A táviratok kihordásának lassúsága ellen tömérdek a panasz; mi is vettünk egyet. Lőcsén föladatott egy sürgöny e hó 26-án d. u. 4 órakor, Pestre érkezett 26-án esti 10 órakor, kézbesittetett 28-án (tehát ma) d. u. 4 órakor. Tehát, hogy a pesti távírda hivatalból rendeltetése helyére jusson, két nap kell e csigasürgönyre. Közöljük e panaszt minden további megjegyzés nélkül. — Elfogott gyújtogató. „Nagyvárad“ írja, hogy az ottani városi kapitányhoz múlt kedden a püspök-ladányi járásbíróságtól jelentés érkezett, melyben ez felkéri a kapitányságot, hogy egy a gyújtogatás gyanúja alatt álló Rásó Alajos nevű csavargót, ki jelenleg Nagyváradon tartózkodik, fogassa el. Rásót azután Nagyváradon lakó bátyja lakásában el is fogták és letartóztatták, és egy fiúval szembesítették, ki legközelebb a bihari nemzeti casino udvarában egy embert látott, amint az ott lévő farakást fel akarta gyújtani. A fiú vallomása szerint Rásó és azon gyújtogató személye között hasonlatosság van, s így alapos a gyanú, hogy a Váradon napirenden volt gyújtogatásokban Rásó tényleges részt vett. A vizsgálat foly. — Benzaldak. a. ma este lépett föl először mint a nemzeti szinház szerződött tagja Alice szerepében az „Ördög Róbert “-ben. Noha tegnap és még inkább ma széktében volt elterjedve hogy a kisasszony szeszélyének hódolva nem lép föl, vagy legalább nem bizonyos föllépése, a színház minden zuga megtelt. Első kilépésénél azonnal tapssal fogadták, mely előadása minden mozzanatánál mindinkább fokozódott és a kereszt jelenetnél, valamint Róbert megmentésénél érte el tetőpontját. Nem nagyot mondunk, ha állítják, hogy Benza a várakozást nemcsak kielégítő, sőt azt fölülmúlta. Éneke ép úgy, mint drámai játéka valóságos gyönyört nyújtott. A harmadik felvonás után hatszor hívta ki a lelkesült közönség. — Zichy Mihály festész hazánkfia jelenleg Londonban időz, hova a walesi herczeg hívta. A hírneves művész vadászatra rándult a herczeggel Skótiába és e kirándulást a herczeg részére festményben meg fogja örökíteni. — Végzetteljes sajtóhiba.Fanfulla párisi vázlataiban egy végzetes sajtóhibáról tesz említést, melynek az volt következménye, hogy egy misekönyv igen pompás kiadását meg kellett semmisíteni. A sajtóhiba egy szertartási szabályra vonatkozott, mely az istentisztelet, bizonyos részét illette, s így hangzik: „lei le prétre étera la calotte“ (a pap itt leveszi sapkáját). A kiadás teljesen elkészülvén, revideáltatott, vittatott , kinyomatott, s akkor vették észre, hogy valamelyik csintalan szedő a calotte szóban az „a“ betűt*„n„ betűvé (nadrág) változtatta, igy a botrány elkerülése végett a könyv egész kiadását meg kellett semmisíteni. — Emberölés. Wedity István, újvidéki lakos örökösödés miatt testvérével haragban élt, és a kibékülésre annál kevésbé volt kilátás, mivel egyik a másiknak engednie nem akart. Egy napon a két testvér egy rokonuknál találkozott s ott ettek ittak és végre veszekedni kezdtek, és mert az egyik testvér anyjukat is kezdte szidalmazni, István felugrott és egy késsel testvérére rohant, de a jelenlevők még épen jókor jöttek közbe és lecsillapították őket. Később mindketten távoztak, de útközben István öcscsét agyon szúrta. Az újvidéki törvényszék a testvérgyilkost 10 évi súlyos börtönre ítélte, de a legfőbb törvényszék a bűntényt emberölésnek minősítvén, a büntetést vizsgálati fogság betudásával 6 évre szállította le. --A Gellérthegy parkszerű befásítását a jövő hóban fogják megkezdeni. Frohmann Elek budai városi képviselő vezetése alatt és úgy fogják vezetni a munkálatokat, hogy e czélszerű szépítés még ez évben be fog fejeztetni. A magyar kormány e czélra a maróthi uradalomból 20,000 csemetét ajándékozott. Azonkívül még 600,000 darab kisebb növényt fognak beültetni,ezek között szép utakat hagyván. A hegy felső részén egy cisternát ásnak, mely dunavizzel fog elláttatni az uj növények öntözésére. Wagner Richardot Bologna városa díszpolgári oklevéllel tisztelte meg. A diploma következőleg hangzik: Bologna városa a városi kormány indítványára és a tanács beleegyezésével a hírneves Wagner Richard mesternek Lipcséből teljes formában megadja a bolognai díszpolgári czímet, miután Bolognát és Olaszországot elragadta volna zene-drámai mesterműve „Lohengrin,“ mely e város nagy színházának színpadján adatott elő az 1871. év őszén. Kiadatott a városházán a városi kormány nevében. — Fogadd a németet házadba. Egy, a magyar fővárosban csak megtűrt — mert német — lap mai számában velünk köt kis kérdőre van, amert megrovásunkat hallattuk azon jelenség fölött, hogy hozzánk is elharapózott már a hírlap-alapítás ama szédelgő üzérkedése, amely a közvélemény tolmácsai gyanánt hivatott közlönyökből aljas érdekeknek szolgáló portékákat csinál. Tudtuk, hogy tyúkszemre fogunk lépni s most az „Ungarischer Lloyd“ mulattatóan nevetséges följajdulása után azt is tudjuk, hogy elevenre találtunk. Az „U. S1.“ elpalástolhatlanná vált, saját maga ellen vádaskodó följajdulásának botorságát rögtön észrevette ugyan, de mulatságos zavarában nem tudott máshoz, mint a szalmaszálhoz kapni. Az elmerüléstől való menekülhetés reményében arra emlékeztet minket, hogy a „Hon“-t és a „P. Napló“-t is megvette ezelőtt 5 évvel egy részvénytársulat. Igaz. De mi van ezzel mondva? Az Athenaeum a „Hon“ és „P. N.“ kiadójává vált, anélkül azonban, hogy a szerkesztésre legkisebb befolyása is volna. Az „Athenaeum “ kezeli e két lap előfizetéseit, de hogy a lapok bértartalmára befolyást nem gyakorol, azt a többi közt az is bizonyítja, hogy az egyik lap ellenzéki, a másik jobboldali szellemben van szerkesztve. A lap geschaffelés alatt, s ezt az „U. Li. igen jól tudja, mi oly trelmet értettünk, amely a közvélemény tolmácsait egyes társulatok,vagy társulatokat alapító pénzemberek gáládegáljainak aljas közegévé változtatja. A különbség itt az, ami a tisztességes és a magát áruba bocsájtó nő-személy közt. Ez utóbbiak közé sülyedt le az „U.LI.“ is, midőn, ha mással talán nem is, de és ily üzérkedések védelmezésével, bizonyára helyet engedett a gyanúnak, hogy egy fokon áll oly közlönyökkel, melyek a többet ígérőnek gyanús czéljai kivitelére átengedik magukat egész meztelenségükben.A budapesti szabósegédek segély és önképző-egylete rendes közgyűlést tart szept. hó 29-én, azaz vasárnap d. u. 2 órakor a nagy akáczfa utcza 9-sz. a. Buzulka termében. Irodalom. — A „Kis újság“ a közelgő iskolai évvel, új folyamába lép, s e negyedik évi új folyam első száma, október 1-én jelenik meg. A „Kis Újság“ harmadéves fennállása alatt, a szülők, tanítók és a gyermekvilág előtt közkedvességben részesült a fejlettebb korú 10—14 éves gyermeket komoly jóirányu olvasmánynyal látván el. A folyóirat 32 oldalon 10—12 gyönyörű képpel, 15—20 önálló czikkel jelenik meg, (tehát egy egész könyvet ad ki minden füzet) Előfizetési ár: Egy egész iskolai évre 3 frt, negyedévre, három hóra 1 frt. Az előfizetési felhíváshoz következő sorok vannak toldva. Szülők ! kik gyermekeitek sorsát sziveteken viselitek, ne csak játékkal, de jó, nekik való olvasmánynyal is lássátok el azokat A játék szétromlik de a könyv megmarad. Igyekezzetek iskoláitokban egy kiskönyvtárt állítani, melyből a növendékek szellemi táplálékot meríthessenek , a kis könyvtárból kivett olvasmánynyal, szüleikkel is megkedveltessék az olvasást. A „Kis Újság“ tartalmas, könyv alakú füzeteivel, már magában képes a könyvtárt megalapítani — tehát mint ilyen, különösen méltó a pártolásra, mert módot nyújt a könyvtár alapjának pár forinttal megvetésére. Folytatás a mellékleten. T a n Ú gy. — Hivatalos rendelet adatott ki a Budapesti közlönyben a községi (felekezetiekre nem tartozik?) nép, felső nép és polgári iskolai tanítók testületekké alakulásáról és ezek működéséről. E rendelet legalább is két évet késett s ma — legalább a közlött alakban — mindenesetre túlhaladta a társadalmi fejlődés , ezért csak gát fog lenni. Tankerületi és országos tanítói testületeket ölti fel, az előbbiek minden évben, az utóbbiak minden 3 évben gyűlnek egybe kormányköltségen nyert napidíjak s úti költségek mellett. A tankerületi közgyűlésen minden tanító tartozik megjelenni, a gyűlés minden elmulasztott napjáért fizetendő két forint bírság mellett, amely összeget bíróilag is be lehet hajtani A gyámkodó eljárás szelleme vonul át az egész rendeletén, mely kiesinyesk®döieg még azt is megszabja, hogy a bírálatoknak a személy iránti kiméletességgel tárgyilagosan kell folyni. A testületek czélja szorosan körvonalazva van, azonban gondosan elkerüthetik minden, ami az iskolakormányzásra, a tanítók helyzete, társadalmi állásának javítására vonatkoznék. Egyszóval kiskorúaknak, éretleneknek tekinti őket e rendelet, kiket csak szigorúan körülírt paroszon kell vezetni, nem pedig férfiaknak, a nép nevelőinek, akikbe életet, buzgóságot kellene önteni. Mi őszintén sajnáljuk,hogy e rendelet most sily alakban jelent meg. Dicsérettel emeljük ki azonban,hogy sok üdvös intézkedést emel ki, igy p. az egyes intézetek meglátogatását, minta előadások tartását, figyelmezteti a tanítókat, hogy a tárgyalandó kérdések az iskolai élet minden ágát érintsék , s ez okokból figyelmében tanulmányi tárgyat ajánlják azt minden tanítói egyesület vezér tagjainak. Óhajtjuk, hogy a jelen miniszer ezen időszerűtlen rendeletet még életbe lépése előtt a kori tanítói karnak gyorsan haladó műveltsége szerint alakítsa át. — Váczon még mindig izgatottak a kedélyek a kisdedóvodának gyermekkertté alakulása miatt. Mi mindeddig csak is a gyermekkert ellen felszólaló „Vácz“ hetilap után ismerjük s.z ügyet, reméljük azonban, hogy ennek vádjai alaptalanok , a gyermekkort meghonosításának semmi sem áll útjában. Mindenesetre súlyos azon vádja, hogy a váczi nőegylet a kisdedóvodával nyerészkedést akar űzni s a nőegyletnek kötelessége magát ez ügyben tisztázni. — A „Zalai tanközlöny“, melyet Bója Gergely alapított, most egyleti határozat folytán tovább fog folytattatni. Felelős szerkesztő lesz : Györffy János. Társszerkesztők : Hajgató Sándor és Hoffmann Mór. A heti lap ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt, évnegyedre 1 frt; az előfizetési pénzek Nagy-Kanizsára a szerkesztőhöz küldendők. Ajánljuk e szakközlönyt mindenki figyelmébe. — Torontál megye egyik falujában a községi iskola számára új iskolaszéket állítottak fel, amelyre a lelkészt is elhívták. A buzgó pap felhasználta ezen alkalmat, hogy fulmignáns beszédet tartson az „istentelen“ iskola ellen ki is mondja nyíltan, hogy a jelenlegi tanító „isten nevében“ elmehet, mert a felekezeti iskola létesítésében nem akar közreműködni. Szerencsére a műveit falusiak nem hallgatták a jó szóra s a kisértőnek eredmény nélkül haragosan el kellett távoznia. Nemzeti szinház. Pest, vasárnap,sept.29-én adatik: „A strike“ ered. népsz. d. 3 szak. Fürst színház a (Hermina-téren.) Miklósy Gyula igazgatása alatt. Vasárnap September 29-én adatik: „A kékszakálú herczeg." Víg operette 4 felvonásban. Ma este a nagy komlóban Bakonyi J. dalláruédata tart előadást. A szünetek alatt jó magyar zene. A „Seie&ufcjk&Tiben* Jafc&b% igazgatás* alatt működő magyar n&stársstl&i színténnap előadást tart, a szüneteket Bunkó Gyula jól szervezett népzenetársulata is ilti be.