A Hon, 1872. szeptember (10. évfolyam, 201-225. szám)

1872-09-29 / 225. szám

benyújtaniuk, azonban belenyugszik a ház ezen eljárásába is. A bizottság előadójával szemben ki kell azonban jelentenie, hogy merőben téves­nek tartja azon nézetet, mintha a ház valamely reformmunkában való részvétel által a közjogi alapot erősítené. Azon nézetre, hogy elvi kérdé­sek a fölirati vitában csak az esetre képezhetik vita tárgyát, ha a nemzet s a kormány között eltérés van, azt mondja, hogy az elvi kérdések vitatásának és most van helye, mert a nemzet túlnyomó nagy többsége , a kormány között igenis nagy az eltérés. Magára a javaslatra néz­ve csak azt jegyzi meg, hogy a­mi miatt a kor­mánynak úgy­szólván mentegetőznie kellene, hogy t. i. a szünetek alatt fontos kérdésekben az országgyűlés megkerülésével intézkedett, hogy a fölirati javaslat még ezért dicsérettel hal­mozza el. Ez hallatlan eljárás, hogy a hatáskör túllépéséért a kormány még dicsérettel halmoz­­tassék el, ezt nem értheti. Arra nézve, hogy a parlamenti viták ne legyenek keseredettek, csak azt kéri, respectálja a túloldal az ellenzéket, mely az országban a túloldal pártjánál sokkal nagyobb, akkor az ellenzék nem fog a viták el­mérgesítéséhez hozzá­járulni. Tisza ellenében, ki az ő feliratát a válasz­tások törvényessége iránt kifejezett nézeteiért nem fogadta el, azt mondja, hogy maga Tisza bizonyította be legékesebben szólva, hogy az ő ebbéli nézete helyes. (Igaz­ a szélsőbalról.) Hogy ő és elvtársai miért nem lépnek ki ez általuk törvénytelennek tartott testületből, kije­lenti, hogy a consequentia szempontjából igen­is követelhetnék tőlök ezt. De ők nem teszik, ne­hogy vagy maguk semmisítsék pártjukat, vagy hogy ne legyenek kénytelenek e törvénytelen országgyűlés ellenében az erőszak zászlaját még most ki­űzni (Jobbról: Hát mikor.) Az a kö­rülményektől függ, hogy mikor, tőlünk nem, önöktől függ,hogy soha.Hazafi kötelességük­ tehát a következetesség ellenére is ben maradni a házban. Arra, mit Lónyay mondott, hogy a corrup­­tióra, a gyanúsításokra nézve adatokkal lépje­nek fel, kijelenti, hogy az adatokkal támogatott visszaélések ítélőszéke nem a ház, hanem az igazságszolgáltatás közegei. Igen is, maga a gyanú is e ház elé tartozik, s orvoslást követel a háztól, a kormánytól. A kormány azonban megtagadta e gyanú orvoslását, a nyílt vizsgá­latokat ellenezvén, s igy maga adott annak tá­pot, maga terjesztette; terjesztette az által, hogy midőn a sajtóban — külföldön és itthon — hó­napokig folyt a polémia, jöttek halomra az adatok az üzleti visszaélések ellen, a kormány nem sietett sem az igazolással, sem a megtor­lással. Conerét esetül felhozza a keleti vasutat, hol a részvényesek—m/io részben külföldiek — a kormány hanyagsága folytán 15—20 millió fo­rintot vesztettek, s mindebből azt látja, h­gy igen is, igazolt a gyanú, igazolt a kormánynak magának eljárása folytán. Saját­­ feliratára nézve kijelenti, hogy az egyrészt válasz a pártja ellen szórt rágalmakra, másrészt az ország helyzetének a fejedelem előtt nyílt föltárása. A német sajtó megtámadásait nézve idézi a német verset „Wenn dich die bőse Zunge sticht So sollst du nicht vcrragec Die schlechtesten Früchten sind es nicht An die die Wespen nagen*“ » ezután áttér a közös ministériumok fölösleges voltának bizonyitgatására.Legnehezebbnek tartja a külügyi képviseltetés megoldását; itt is fölösle­gessé van azonban téve a közös ministerium a kiegyezés azon passusa által, mely a két kor­mánynak a külügyi dolgokban való megegyezé­sét tartja szükségesnek. Csak a kérdések cona­­plicálására szolgálhat ekkor a közös harmadik közeg, úgy hiszi, hogy közös külügyminister elhagyása csak könnyítené az 1868.XIItv.-czikk 8. § nak végrehajtását. De a hadügy kérdését a körülmények még font­sabbnak tüntetik föl. Ez azonban az állami­ság első föltétele.­­• A h­adsereg az első állami szükség a jelen körülmények között. A fölirat­ban kifejtett tervezet szerint minden érdek tisz­tel­tben tartásával a szomszéd népek s a dynas­­tia érdeket tekintvén számbavehetőknek, van megoldva e kérdés mert az egy kölcsönös véde­lem iránti szerződést hoz a két­ fél közt megál­­lapitandónak javaslatba, ez még csak az 1867 XII. t. sz. 13 §-ával sem ellenkezik. Szükséges az államisági szemponton kívül a kü­lön hadsereg már csak azért is, mert minden nemzetnek megvan a maga hadakozás­­módja, traditiói, szokásai, és geniusa, a­melytől bárme­lyike—a legtöbb erőkifejthetés szempontjából — nem tanácsos megfosztani. Az országra kell bíz­ni, eshetőleg olcsóbban állítani ki hadseregét, így ő vagy a honvédséget vagy a tartaléksere­get tartja feleslegesnek. Erősen hisz a kérdésnek az ő tervezetük sze­rinti megoldásában, s csak attól fél, hogy egy új Königgrätz avagy Solferino fog addig bevá­­r­­­ni. A­kik erőszakolják a jelen állapotok fen­­t­i­tását, azok az uralkodó ezéljai ellen törnek, ki népei kielégítését tartotta szükségesnek már 1861-ben,s midőn az akkor tett engedmények elég­telenségéről meggyőződött, hajlandó volt 66-ban többre is. Kikel ezután a biróválasztás jogának elvétele; a megyei autonómiának megszorítása; a hiva­talnokok budget-tönkretevő szaporítása ellen, a fett, a kormány mind nem más czélból, csak önös hatalma fentartására tett. Ez volt kutforrása a cormptiónak, mely már — a capite — ország­szerte elterjedt; az önös hatalmi vágy engedte a m­i,­kolezi rablókat üzelmeikben — két kerület­éri­g háboríthatlan ülni. (Tóth Vilmos közbe­szól : Majd hétfőn szólok e tárgyban.) A válasz már ma késő : hónapok előtt lett volna az szük­séges, 30,000 ember akkor megmenthette volna vagyona legnagyobb részét. A corruptió tette tönkre budgetünket. A 67-ks polly budget után ma már a miniszter beismerése szerint is 30,000,000 a defic­it, az ország hitele a­tingott. Az önálló magyar bank iránt megin­dított­ mozgalmat a kormánynak sikerült habo­zása által úgy vezetni, hogy új pénzválságnak lett oka, s hogy ma már 8—9 hét óta alig kap­ható pénz. S mind­ehez még ma sem tudjuk, mit akar tenni a kormány. A fecsöa ügyek fentartása vitte a kormányt a retrográd irányra, melyet követett. Ezért akar­­ták a választási jogot megszorítani, s a­mennyi­ben kitágították, csak a függő elemeket vették oda be. Beszédét így fejezi be. A mi feliratunk c célja az, hogy a fejedelmet, kinek nem pártérdeke, hanem sokkal magasabb érdeke van, az ország és az uralkodása alatt levő országok s az azokban lakó népek jólété­ben és biztonságában, belássa azon állapotot, melyben az ország jelenleg van, és mert annak csak egy orvossága van, az, hogy ezen ország­gyűlés eloszlattatván, a nemzetnek alkalom nyújtassék meghamisítatlan akaratát kinyil­vánítani az új választásnál, e meghamisí­tatlan akarat kinyilvánításából ki fog tűnni, váljon a 67-dik törvényeket a nemzet szíve­sen elfogadja e vagy nem. Ha egy szabad vá­lasztás útján a nemzet elfogadja, a nemzet több­ségben küldi ide a kiegyezés pártolóit, merem részemről ígérni, hogy soha e törvények ellené­ben egy szót sem fogok szólani. (Helyeslés a szélső­baloldalon.) Helyeslésemet leírni nem fog­ják akkor sem, de ellenzéket ellenük egy per­­c­ig sem fogok képezni. De mikor azon meggyő­ződésben vagyok, hogy a nemzet Vt­ ellenszenv­­vel viseltetik e törvények iránt, s önök e tör­vényeket így erőszakosan mesterségesen, egy törvénytelenül alkotott többség által akarják a nemzetre erőszakolni, akkor az erőszak ellené­ben más alkotmányos módot nem találok, mint hogy ő felségéhez forduljak, s­őt felszólítsam, hogy azon nagy érdekek szempontjából lépjen közbe és óvja meg a trónt, a dynastiát, az or­szágot ezen veszedelemtől. Ajánlom a t. háznak válaszfeliratomat. (Élénk helyeslés a szélső­bal­oldalon.) Elnök: Az ülést eloszlatom, hétfőn 10 órakor a válaszfelirati vitát folytatjuk. Ülés vége fél háromkor. — A „r­e­f­o­r m“- párt egyik tagja gróf Csáky Gyula figyelmeztet arra, hogy a „reform­párt“ felirati javaslatának 16-ik bekezdése em­líti „az önálló magyar nemzeti bank­ ot — tehát ennek hiányát helytelenül róttuk meg. Igazsága van : íme hibánkat jóvátettük. A központi országos honvédegylet közgyűlése. Sept. 28-dikán. (Folytatás esti lapunkból.) Várady Gábor indítványa, hogy a honvédmen­­ház további teendőinek vezetését és benépesítését illetőleg tüzetes tervezet dolgoztassék ki, s a központi bizottsághoz utasíttatott, hogy érdemle­ges dolgozatot készítsen. Kü­hner Ignácz indítványba hozta, hogy tekin­tettel arra, miszerint a honvédmentházban az ed­digi pénzerőnek megfelelőleg csak három rok­kantnak lehet ellátást adni — mondja ki a köz­gyűlés, miszerint addig is, míg e czélra gyűjté­sek rendeztetnek, egyelőre, a 15 ezer forintnyi tőkéből fedeztessék több rokkantnak ellátása. A közgyűlés az indítványt hosszas vita után elfo­­gadhatlannak mondotta ki. A benépesítést és a további pénzkezelést a 30-as bizottságra ruházta a közgyűlés, kimond­ván, hogy személyes felelőség mellett tartozik a pénzt kezelni. Várady Gábor előadván, hogy a menházban elhelyeztetni szándékolt 80 rokkant eltartására egy 400 ezer frtnyi tőke szükséges, sürgeti, ezen összegnek előteremtését adakozás u­tán, jóllehet majdnem elképzelhetlen ennek lehetősége. Mindazonáltal indítványozza, szólíttassanak fel a buzgó honfiak és honleányok, hogy az ügyet vegyék ismételten szívükre és gondoskodjanak a haza rokkant bajnokainak ellátásáról. Elhatároztatott, hogy a menháznak megnyitá­sán az egész közgyűlés részt vesz. Nagy Jenő ezredes, egy fontos indítványt ter­jesztett be, melyben a honvéd menháznak a hon­védek kihalása utáni sorsáról gondoskodik. Ki­mondatni kéri először, hogy a menház jövedel­me alapítványkép kezeltessék és belőle a hon­védek vagyontalan árvát láttassanak el; másod­szor, a segélyzendőnek a 18 évet nem szabad meghaladni; harmadszor a segélyzendőnek más bizonyítványra nincs szüksége, csak arra, hogy atyja, vagy nagyatyja honvéd volt; negyedszer, az évi segély 106 írtnál kevesebb és 300 írtnál több nem lehet; ötödször, a honvédek elhalása után a menház jövedelmének főleg az egész hon­véd vagyonnak kezelése Pest városa képviselő testületére bizatik; hatodszor, ezen intézkedé­sek megtételére egy bizottság lesz kiküldendő; hetedszer, ezen intézkedés soha meg nem változ­tatható. Várady Gábor ez indítványt oly nagy fontos­ságúnak tartja, hogy nem szeretne elhirtelen­­kedve bocsátkozni tárgyalásába, hanem egy leg­közelebbi közgyűlésre kívánja halasztani. Szabó, Debreczenből, nem szeretné a vagyon feletti intézkedést a pesti képviselőtestületre bízni, mert itt a germanisatio oly nagy mérvben terjed, hogy veszélyeztetve látja az ügyet ilyen kezekben. Németh Albert szintén ezen aggodalomnak ad kifejezést. Elvileg kimondatni kéri, hogy a men­ház eladassék és a jövedelem tőkésíttessék, ka­matjából pedig a honvédek árvái segélyeztesse­­nek. Ennek tüzetesebb kidolgozását pedig a 9-es bizottságra kívánja ruházni. Vidats nem kívánja a házat eladatni, mert úgy több jövedelmet hajt. Kimondatik elvileg, hogy a menház illetőleg az egész honvéd vagyon a honvédek elhalásával a honvédek árvái felsegélésére fordíttatik. Az indítvány tüzetesebb kidolgozása és megvitatása a 9-es bizottságra ruháztatik. Az aradi vértanuk síremlékére adakozás útján 45 ezer forint gyűlvén be, Krivássi ezredes indít­ványozza, hogy a síremlék felállításának ügyét vegye a 9-es bizottság kezébe és igyekezzék, miszerint az emlék 1873-ban elkészíttessék és lelepleztessék. Elfogadtatik. A budai honvédszobor építésével megbízott bizottság jelentést tesz eddigi működéséről. Ve­­gyült összesen 6800 frt, kiadás 245 frt, mara­dék 6555 ft; felkéri az országos honvédegyletet, hogy az emlék felállítását vegye kezeibe. A köz­ponti bizottsághoz utasíttatik. Majoros István jelenti, hogy a mácsai és kis­oroszi honvéd­ekr fentartására 178 frt gyűlt be. Szintén a központi bizottsághoz tétetik át. Ezzel az egylet tisztviselői beadták lemondá­sukat és következett a tisztviselők választása. Az eredményt közölni fogjuk. — Ülés vége 2 órakor. Pest szabályozási terve (Végleges megállapodás.) Második fele. III. A Terézvárosra nézve: 1) A nagykörút, Podmaniczky- és Gyár-utcza találkozási pontjának szabályozási terve a vá­ros által is helyeseltetvén, oly megjegyzéssel hagyatik belében, hogy a vasúti indóház annak idején leendő átmetszése egyenes vonalban léte­­sittessék. 2) a Dávid,- Háromsziv,-Uj és O-utczák meg­­hosszabitása elfogadtatik. 3) A Királynéé 3 dobutezák között párhuza­mos irányban tervezett utcza, valamint az Ist­­ván tér bővítése és a 3 dob­utezának egyenes irányban folytatása elejtetett,ellenben a Kertész utczának a gyárutcza irányában a Király­ utczáig leendő folytatása, úgy szinte a királyutcza sza­bályozása véglegesen elfogadta ott. 4) A Wesselényi utcza meghosszabitásának, de csak is az érdekelt telektulajdonosok költségén leendő eszközlése, valamint a terézvárosi temp­lomtérről a Sugárút felé eszközlendő bazárszerű átjárás létesítése elfogadtatott, ellenben a Rom­­bach-utcza folytatása elejtetett. IV. A Józsefvárosra nézve: 1) A kerepesi ut szabályozása iránt a városi átiratban közlött nézeteket a fővárosi közmun­kák tanácsa a maga részéről is helyesléssel fogadván, ehhez képest a kerepesi ut, a teréz­városi oldal érintetlenül hagyása mellett, a jó­zsefvárosi oldalon és oly formán fog szabályoz­tatok hogy a józsefvárosi oldalhomlokzat vonala a Sertéskereskedő-utcza sarkáig meghosszabbí­tandó leszen. A fővárosi közmunkák tanácsa azonban a kérdéses utczának kiszélesítését azon helyen, hol a Sip-utcza kitorkoll, kedvező alkalommal eszközlendőnek tartja. Az öt pacsirta-utczának 5 ölben, az Ősz-utczá­­nak pedig 6 ölben eszközlendő kiszélesítése fo­gadtatott el, ellenben az országútról a Vas­­utczáig tervezett új utcza megnyitása elejtetett. 2) Az Útpacsirta utczából a körútig a múzeum megette tervezett utcza, költséges volta miatt el­ejtetett. 3) A József és ősz­ utcza sarkán tervezett tér annyiban módosittatik, hogy a már fenálló ház elvágása mellőzendő legyen 4) Az Ősz és Mária­ utcza között tervezett új utcza, valamint a nagy körút melletti tér elejte­tett, ellenben a stálló-utczának 8 ölre leendő ki­szélesítése,valamint az Ősz-utczának a Stáfló-ut­cza és fü­löi-út közötti szabályozása 5 öl széles­séggel és a Mária utcza hasonló részének 8 ölre való széles­ítése elfogadtatott. V. A Ferencz­városra nézve: 1) A Lótér rendezése, a Csillag-utcza 6 ölre tervezett és részben már életbe léptetett kiszéle­sítése, továbbá a csillag, Imre és a pipa-utc­­ák közti tér alakítása, végre a Kinizsi-utczának 8 ölre leendő szélesbítése és a Dunáig tervezett meghosszabbítása elfogadtatott. A Zöldfa-utczának az Imre-utczáig leendő foly­tatása, melyre a fővárosi közmunkák tanácsa an­nak idején 16000 frttal leendő hozzájárulását elhatározta, csakis az elnökség által az érdekelt tulajdonosokkal e tekintetben megindítandó tár­gyalások eredménye után fog megállapíttatni. A Két nyul-utcza mentében tervezett vásár­csarnoktér iránt azon indítvány emeltetett ér­vényre, hogy a csarnokok a Két nyul-utcza men­tében létesítendő ház­tömbökön belül alakítandó s egyrészt a 3 pipa utcza, másrészt a meghosszab­bított Mátyás utcza által kerített téren állítassa­nak fel. Miután ezen elrendezés kétségkívül a tulaj­donosok érdekében is áll, ezekkel az elnökség részéről a tárgyalások folyamatba teendők lesz­nek. ( 2) A Flórián-utczának a Rákos-utczáig leen­dő folytatása elfogadtatott, ellenben a templom­térre való kiágazást elejtette. 3) A nagy körútnak a Dunasorra való kitor­­kolásánál alakítandó tér az e részben tett indít­vány szerint kisebbítve állapíttatott meg, a Du­­nasor szabályozása pedig véglegesen elfogad­tatott. Végül a fővárosi közmunkák tanácsa elha­tározta, hogy mindazon utczák, melyek az ere­deti tervezetben kívánatosaknak jeleztettek, a most már véglegesen magállapított szabályozási tervben pontozott vonalakkal kitüntettessenek, s fölhivassék a városi közönség, miszerint az ille­tő érdeklett tulajdonosokat értesítse, hogy a­mennyiben a kérdéses szabályozások kivitelét saját érdekü­kben is kívánatosnak tartanák, s ennek folytán azok létesítését közvetlen hozzá­járulásuk által lehetővé tenni hajlandók volná­nak, ez iránti tüzetes ajánlataikat a városi ha­tósággal s illetőleg a fővárosi közmunkák taná­csával közöljék. 101.08Ftl.8K. — Egy érdekes per, a kincstár el­len döntetett el az első bíróság előtt, mely még a 48 előtti szabadságharcz előtti időből veszi eredetét. Preyer János volt temesvári polgármes­ter és jelenleg törvényszéki biró az ottani kir. törvényszéknél 1845-ben „a haranghoz“ czim­­zett azon kis házat bírta tulajdonul Temesvárott mely jelenleg a színház és vendéglő építő vona­lába vétetett. Preyernek akkoriban az volt szán­déka, hogy házát két emeletesre építteti, s e czél­ból a temesvári takarékpénztárnál 12000 ft ere­jéig törlesztési kölcsönt is kért, mit meg is ad­tak neki. E kölcsön az akkori viszonyokhoz ké­pest elégséges is lett volna az építkezés befeje­zésére. De miután „a haranghoz“ czímzett ház a vár erődítési vonalon belől fekszik, az építés megkezdése előtt ezt be kellett előbb jelenteni a hadmérnök-igazgatóságnak, mit Preyer meg is tett. Nem csekély meglepetésére azonban ott azt mondták neki, hogy háza a katonai kincstár tulajdona, s így annak átalakításáról szó sem lehet. Hiába hivatkozott Preyer a telekkönyvre, hogy e telek jogszerű tulajdonosa: az építkezést véglegesen betiltották, s a dolog bíróság elé ke­rült. Midőn az ügy ilyen fordulatot vett, a temes­vári takarékpénztár visszavonta a kölcsönt, s mire a törvényszék a telek tulajdonságát Preyer javára megítélte, kitört a szabadságharc, s az építésre gondolni sem lehetett A viszonyok con-­solidálása után Preyer kártérítés fejében beperte a kincstárt, mert az építkezés a változott viszo­nyok közben aránytalanul többe került. A pert legközelebb felperes javára döntötték el, és részére 24000 ftot ítéltek kártérítésül, mely ösz­­szeg a közös ügyek költségvetésébe fel is vétetett. — Csigaposta. A táviratok kihordásá­nak lassúsága ellen tömérdek a panasz; mi is vet­tünk egyet. Lőcsén föladatott egy sürgöny e hó 26-án d. u. 4 órakor, Pestre érkezett 26-án esti 10 órakor, kézbesittetett 28-án (tehát ma) d. u. 4 órakor. Tehát, hogy a pesti távírda hivatalból rendeltetése helyére jusson, k­é­t n­a­p kell e csigasürgönyre. Közöljük e panaszt min­den további megjegyzés nélkül. — Elfogott gyújtogató. „Nagy­várad“ írja, hogy az ottani városi kapitányhoz múlt kedden a püspök-ladányi járásbíróságtól jelentés érkezett, melyben ez felkéri a kapitány­ságot, hogy egy a gyújtogatás gyanúja alatt álló Rásó Alajos nevű­ csavargót, ki jelenleg Nagy­váradon tartózkodik, fogassa el. Rásót azután Nagyváradon lakó bátyja lakásában el is fogták és letartóztatták, és egy fiúval szembesítették, ki legközelebb a bihari nemzeti casino udvará­ban egy embert látott, a­mint az ott lévő fara­kást fel akarta gyújtani. A fiú vallomása szerint Rásó és azon gyújtogató személye között hason­latosság van, s így alapos a gyanú, hogy a Vá­radon napi­renden volt gyújtogatásokban Rásó tényleges részt vett. A vizsgálat foly. — Benzaldak. a. ma este lépett föl először mint a nemzeti szinház szerződött tagja Alice szerepében az „Ördög Róbert “-ben. Noha tegnap és még inkább ma széktében volt elter­jedve hogy a kisasszony szeszélyének hódolva nem lép föl, vagy legalább nem bizonyos föllépé­se, a színház minden zuga megtelt. Első kilépé­sénél azonnal tapssal fogadták, mely előadása minden mozzanatánál mindinkább fokozódott és a kereszt jelenetnél, valamint Róbert megmenté­sénél érte el tetőpontját. Nem nagyot mondunk, ha állítják, hogy Benza a várakozást nemcsak kielégítő, sőt azt fölülmúlta. Éneke ép úgy, mint drámai játéka valóságos gyönyört nyújtott. A harmadik felvonás után hatszor hívta ki a lelke­sült közönség. — Zichy Mihály festész hazánkfia jelenleg Londonban időz, hova a walesi her­­czeg hívta. A hírneves művész vadászatra rándult a herczeggel Skótiába és e kirándulást a herczeg részére festményben meg fogja örö­kíteni. — Végzetteljes sajtóhiba.Fan­­fulla párisi vázlataiban egy végzetes sajtóhibá­ról tesz említést, melynek az volt következmé­nye, hogy egy misekönyv igen pompás kiadását meg kellett semmisíteni. A sajtóhiba egy szer­tartási szabályra vonatkozott, mely az istentisz­telet, bizonyos részét illette, s így hangzik: „lei le prétre étera la calotte“ (a pap itt leveszi sap­káját). A kiadás teljesen elkészülvén, revideál­­tatott,­­ vittatott , kinyomatott, s akkor vették észre, hogy valamelyik csintalan szedő a calotte szóban az „a“ betűt*„n„ betűvé (nadrág) változ­tatta,­­ igy a botrány elkerülése végett a könyv egész kiadását meg kellett semmisíteni. — Emberölés. Wedity István, újvidéki lakos örökösödés miatt testvérével haragban élt, és a kibékülésre annál kevésbé volt kilátás, mi­vel egyik a másiknak engednie nem akart. Egy napon a két testvér egy rokonuknál találkozott s ott ettek ittak és végre veszekedni kezdtek, és mert az egyik testvér anyjukat is kezdte szidal­mazni, István felugrott és­ egy késsel testvérére rohant, de a jelenlevők még épen jókor jöttek közbe és lecsillapították őket. Később mind­ket­ten távoztak, de útközben István öcscsét agyon szúrta. Az újvidéki törvényszék a testvérgyilkost 10 évi súlyos börtönre ítélte, de a legfőbb tör­vényszék a bűntényt emberölésnek minősítvén, a büntetést vizsgálati fogság betudásával 6 évre szállította le. --A Gellérthegy parkszerű be­­fásítását a jövő hóban fogják megkezde­ni. Frohmann Elek budai városi képviselő veze­tése alatt és úgy fogják vezetni a munkálatokat, hogy e czélszerű szépítés még ez évben be fog fejeztetni. A magyar kormány e czélra a maró­­thi uradalomból 20,000 csemetét ajándékozott. Azonkívül még 600,000 darab kisebb növényt fognak beültetni,ezek között szép utakat hagyván. A hegy felső részén egy cisternát ásnak, mely dunavizzel fog elláttatni az uj növények öntözé­sére.­­ Wagner Richardot Bologna városa díszpolgári oklevéllel tisztelte meg. A diploma következőleg hangzik: Bologna városa a városi kormány indítványára és a tanács be­leegyezésével a hírneves Wagner Richard mes­ternek Lipcséből teljes formában megadja a bo­lognai díszpolgári czímet, miután Bolognát és Olaszországot elragadta volna zene-drámai mes­­terműve „Lohengrin,“ mely e város nagy szín­házának színpadján adatott elő az 1871. év őszén. Kiadatott a városházán a városi kormány nevében. — Fogadd a németet házadba. Egy, a magyar fővárosban csak megtűrt — mert német — lap mai számában velünk köt ki­s kérdőre van, amert megrovásunkat hallattuk azon jelenség fölött, hogy hozzánk is elharapó­zott már a hírlap-alapítás ama szédelgő üzérke­dése, amely a közvélemény tolmácsai gyanánt hivatott közlönyökből aljas érdekeknek szolgáló portékákat csinál. Tudtuk, hogy tyúkszemre fogunk lépni s most az „Ungarischer Lloyd“ mulattatóan nevetséges följajdulása után azt is tudjuk, hogy elevenre találtunk. Az „U. S1.“ elpalástolhatlanná vált, saját maga ellen vádas­kodó följajdulásának botorságát rögtön észre­vette ugyan, de mulatságos zavarában nem tu­dott máshoz, mint a szalmaszálhoz kapni. Az elmerü­léstől való menekülhetés reményében arra emlékeztet minket, hogy a „Hon“-t és a „P. Napló“-t is megvette ezelőtt 5 évvel egy részvény­­társu­lat. Igaz. De mi van ezzel mondva? Az At­henaeum a „Hon“ és „P. N.“ kiadójává vált, anélkül azonban, hogy a szerkesztésre l­eg­­kisebb befolyása is volna. Az „Athenaeum “ kezeli e két lap előfizetéseit, de hogy a lapok bér­tartalmára befolyást nem gyakorol, azt a többi közt az is bizonyítja, hogy az egyik lap ellenzé­ki, a másik jobboldali szellemben van szerkeszt­ve. A lap geschaffelés alatt, s ezt az „U. Li. igen jól tudja, mi oly t­relmet értettünk, amely a közvélemény tolmácsait egyes társulatok,vagy társulatokat alapító pénzemberek gálád­egáljai­nak aljas közegévé változtatja. A különbség itt az, ami a tisztességes és a magát áruba bocsájtó nő-személy közt. Ez utóbbiak közé sülyedt le az „U.LI.“ is, midőn, ha mással talán nem is, de és ily üzérkedések védelmezésével, bizonyára he­lyet engedett a gyanúnak, hogy egy fokon áll oly közlönyökkel, melyek a többet ígérőnek gya­nús czéljai kivitelére átengedik magukat egész meztelenségükben.­­A buda­pesti szabó­segédek segély és önképző-egylete rendes közgyűlést tart szept. hó 29-én, azaz vasárnap d. u. 2 órakor a nagy akáczfa utcza 9-sz. a. Buzulka termében. Irodalom. — A „Kis újság“ a közelgő iskolai évvel, új folyamába lép, s e negyedik évi új folyam első száma, október 1-én jelenik meg. A „Kis Újság“ harmadéves fennállása alatt, a szülők, tanítók és a gyermekvilág előtt közkedvességben részesült a fejlettebb korú 10—14 éves gyerme­ket komoly jóirányu olvasmánynyal látván el. A folyóirat 32 oldalon 10—12 gyö­nyörű képpel, 15—20 önálló czikkel jelenik meg, (tehát egy egész könyvet ad ki minden füzet) Előfizetési ár: Egy egész iskolai évre 3 frt, negyedévre, három hóra 1 frt. Az előfizetési felhíváshoz következő sorok vannak toldva. Szülők ! kik gyermekeitek sorsát szive­teken viselitek, ne csak játékkal, de jó, nekik való olvasmánynyal is lássátok el azokat A játék szétromlik de a könyv megmarad. Igye­kezzetek iskoláitokban­ egy kiskönyvtárt állítani, melyből a növendékek szellemi táplálékot merít­hessenek , a kis könyvtárból kivett olvasmány­nyal, szüleikkel is megkedveltessék az olvasást. A „Kis Újság“ tartalmas, könyv alakú füzetei­vel, már magában képes a könyvtárt megala­pítani —­­ tehát mint ilyen, különösen méltó a pártolásra, mert módot nyújt a könyvtár alap­jának pár forinttal megvetésére. Folytatás a mellékleten. T a n Ú g­y. — Hivatalos rendelet adatott ki a Budapesti közlönyben a községi (felekezetiekre nem tartozik?) nép, felső nép és polgári iskolai tanítók testületekké alakulásáról és ezek működéséről. E rendelet legalább is két évet késett s ma — legalább a közlött alakban — mindenesetre túlhaladta a társadalmi fejlődés , ezért csak gát fog lenni. Tankerületi és orszá­gos tanítói testületeket ölti fel, az előbbiek min­den évben, az utóbbiak minden 3 évben gyűlnek egybe kormányköltségen nyert napidíjak s úti költségek mellett. A tankerületi közgyűlésen minden tanító tartozik megjelenni, a gyűlés minden elmulasztott napjáért fizetendő két forint bírság mellett, a­mely összeget bíróilag is be lehet hajtani A gyámkodó eljárás szelleme vonul át az egész rendeletén, mely kiesinyesk®­­döieg még azt is megszabja, hogy a bírálatoknak a személy iránti kiméletességgel tárgyilagosan kell folyni. A testületek czélja szorosan körvona­­lazva van, azonban gondosan elkerüth­etik min­den, a­mi az iskolakormányzásra, a tanítók helyzete, társadalmi állásának javítására vonat­koznék. Egy­szóval kiskorúaknak, éretleneknek tekinti őket e rendelet, kiket csak szigorúan körülírt paroszon kell vezetni, nem pedig férfi­aknak, a nép nevelőinek, a­kikbe életet, buzgó­­ságot kellene önteni. Mi őszintén sajnáljuk,hogy e rendelet most sily alakban jelent meg. Dicsérettel emeljük ki azonban,­­hogy sok üdvös intézkedést emel ki, igy p. az egyes inté­zetek meglátogatását, minta előadások tartását, figyelmezteti a tanítókat, hogy a tárgyalandó kérdések az iskolai élet minden ágát érintsék , s ez okokból figyelmébe­n tanulmányi tárgyat ajánlják azt minden tanítói egyesület vezér tagjainak. Óhajtjuk, hogy a jelen miniszer ezen időszerűtlen rendeletet még életbe lépése előtt a kor­i tanítói karnak gyorsan haladó műveltsége szerint alakítsa át. — V­á­c­z­o­n még mindig izgatottak a ke­délyek a kisdedóvodának gyermekkertté alaku­lása miatt. Mi mindeddig csak is a gyermekkert ellen felszólaló „Vácz“ hetilap után ismerjük s.z ügyet, reméljük azonban, hogy ennek vádjai alaptalanok , a gyermekkort meghonosításának semmi sem áll útjában. Mindenesetre súlyos azon vádja, hogy a váczi nőegylet a kisdedóvodával nyerészkedést akar űzni s a nőegyletnek köte­lessége magát ez ügyben tisztázni. — A „Zalai tanközlöny“, melyet Bója Gergely alapított, most egyleti határozat folytán tovább fog foly­tattatni. Felelős szer­kesztő lesz : G­y­ö­r­f­f­y János. Társszerkesz­tők : Hajgató Sándor és Hoffmann Mór. A heti lap ára egész évre 4 frt, félévre 2 frt, évnegyed­re 1 frt; az előfizetési pénzek Nagy-Kanizsára a szerkesztőhöz küldendők. Ajánljuk e szakköz­­lönyt mindenki figyelmébe. — Torontál megye egyik falujában a községi iskola számára új iskolaszéket állí­tottak fel, a­melyre a lelkészt is elhívták. A buz­gó pap felhasználta ezen alkalmat, hogy fulmig­náns beszédet tartson az „istentelen“ iskola el­len­­ ki is mondja nyíltan, hogy a jelenlegi ta­nító „isten nevében“ elmehet, mert a felekezeti iskola létesítésében nem akar közreműködni. Sze­rencsére a műveit falusiak nem hallgatták a jó szóra s a kisértőnek eredmény nélkül haragosan el kellett távoznia. Nemzeti szinház. Pest, vasárnap,sept.29-én adatik: „A strike“ ered. népsz. d. 3 szak. Fürst színház a (Hermina-téren.) Miklósy Gyula igazgatása alatt. Vasárnap September 29-én adatik: „A kékszakálú herczeg." Víg operette 4 felvonásban. Ma este a nagy komlóban Bakonyi J. dalláruédata tart előadást. A szünetek alatt jó magyar zene. A „Seie&ufcj­k&Tiben* Jafc&b% igazga­tás* alatt működő magyar n&stársstl&i színténnap előadást tart, a szüneteket Bunkó Gyula jól szervezett népzenetársulata is ilti be.

Next