A Hon, 1873. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1873-01-12 / 9. szám
kormányzati személyzet apasztásán .Menynyi ebből a való? nem tudhatjuk. De annyi igaz, hogy ez a munka az egész minisztérium öt heti munkáját föl nem emészthette. Többet pedig ennél, arra nézve, hogy a kormány serényen dolgozik, legjobb barátai se tudnak bizonyítékul felhozni. Amerre csak tekintünk, mindenütt csak fennakadt munkát, félbeszakadt terveket, merev stagnációt s növekedő zűrzavart látunk. A sokat hangoztatott „jó közigazgatás“ nem kecsegtet megszülemlésével. A községi törvény nincsen végrehajtva, se ki, se be vagyunk vele, mint a kapufélia. Pedig ha törvény, még ha nem tökéletes is, legyen foganatosítva. Ezt kívánja az állami rend, ezt kívánja a törvények iránti tisztelet. Elég szomorú, hogy a majoritás által hozott törvények végrehajtását az ellenzék kénytelen sürgetni. Hasonlókép állunk a népoktatásról szóló törvénynyel is, vagy tán még roszabbul. Egy hatalmas, nagy részt kitűnő tehetségekből álló testület létetett e törvény végrehajtásának ellenőrévé. De mit tehet az, mi eredményt mutathatnak fel a buzgó tanfelügyelők az arra hivatott közegek támogatása nélkül? Általános a panasz országszerte a nép vonakodása felett a gyermekek iskoláztatásáról. Jól tudjuk, hogy ennek elhanyagolása megölő betűnk, felvirágoztatása nemzeti nagy létünk alapköve lehet. S veszszük mégis oly közönynyel, mintha isten tudja, minő csekélységről lenne szó. A bankkérdésen kívül, melyhez minden kigondolható pénzügyi calámítás csatlakozik, itt van vasutaink bonyolult kérdése. Pénzügyminiszterünk levett kalappal járul irántuk a pénzemberek ajtajához alázatosan könyörögni, hogy vele alkudozásba ereszkedni méltóztassanak. Ez nem az az út, mely a kormány, de kivált a nemzet hitelének megszilárdításához vezet. A felekezeti kérdések megoldatlanul lógnak a levegőben. A katholikus autonómia ügye nyugszik ; az állam és egyház közti viszony megoldására nem gondol senki; a püspökök büntetlenül hirdetgetik a pápai tévmentesség államellenes tanát ; a zsidók congressusiüléseik eloszlása óta két táborba szakadva állanak egymással szemben s képeznek idegen testet a nemzet testében, várva a kötelező polgári házasság behozatalát, mely őket velünk egygyé tegye s a magyar nemzetet egy életre való, munkabíró és gazdag elemmel erősbítse. A codificatió előhaladásáról nem hallunk semmit. Pedig ez nagy kiadásába kerül az országnak évenként, nem is számítva azon tömérdek kárt,melyet egy praecis magánjog hiánya a nemzet egyeseinek okoz. Erdély pacificatiója juridictionalis és közigazgatási tekintetben oly messze van még, hogy előhozni is alig merészeljük. A honvédségnek csataképes hadsereggé alakítását odadobtuk a pium desideriumok közzé. Marad a közös hadsereg pótcsapatának, ágyutöltelékének. Ezek pedig csak a legfőbb kérdések, hol marad még a többi ezer meg ezer. Igaza van a „Pesti Napló”nak: igyekezzék a kormány, hogy midőn számot adand a nemzet színe előtt, munkálkodása eredményeid mutathasson egyéb érdemet is, mint épen csak azt az egy problematicusat, hogy az adót fölemelte. Törs Kálmán: Jászkun kerületek felirata, az országgyűlési naplók, jegyzőkönyvek és irományoknak törvényhatóságok részére leendő megküldése iránt. Heves és Külső Szolnok megyék felirata, melyben az országgyűlési nyomtatványokat a törvényhatóságoknak megküldetni kéri. Pancsova város felirata, melyben tisztviselőinek fizetését továbbra is az állam által kéri fedeztetni. Arad szab. kir. város felirata, melyben a szab. királyi városok költségeinek egy részét az állam által kéri fedeztetni. Nagy Kikinda kerület felirata, a közjegyzői intézmények behozatala,a perrendtartás egyszerűsítése, és a végrehajtók eljárásának megszorítása iránt. Nagy Kikinda kerület felirata, melyben az országgyűlési nyomtatványokat megküldeni kéri. Eperjes város felirata, melyben a kir. városok közigazgatási, árva és gyámi kiadásait az állam által kéri fedeztetni. Kézsmárk város felirata a kir. városok közigazgatási és gyámi kiadásainak az állam által leendő fedezése iránt. Kézsmárk város felirata, melyben a németországból kitiltott jezsuitáknak Magyarszágban való letelepedését törvényhozás útján megakadályoztatni kéri. Zarándmegye felirata a virilis intézmény megszüntetése iránt. Zarándmegye felirata,melyben az országgyűlési nyomtatványokat a törvényhatóságok részére megküldetni kéri. Zarándmegye felirata, melyben a leltárak felvételére a községi jegyzőket feljogosittatni kéri. — Hunyadmegye felirata, melyben Hunyadmegye Almás és György járásait a dévai királyi törvényszék kerületéhez csatoltatni kéri. Tolnamegye felirata, melyben a községi bírákat, 60 ftot meg nem haladó keresetekben bíráskodással felruháztatni kérik. Somogy megye felirata a katona beszállásolási ügy rendezése iránt.Pozsonymegye pártolja Nógrád megye felterjesztését a bánya törvényjavaslat módosítása tárgyában. Mindezen feliratok a kérvényi bizottsághoz utasíttatnak. Végre bejelentő elnök, hogy Máday Sándor Fogaras vidék felső kerületében, dr. Teleky Sándor fogaras vidék alsó kerületében és Dr. Mándics Tivadar Bácsmegye palánkai kerületében megválasztott képviselők megbízó leveleiket beadták. Ki fognak adatni az állandó igazoló bizottságnak. Kabos Elek közép Szolnok megye Tasnád kerületi képv. ellen kérvény adatott be, miután azonban a kérvény szabályszerű 30 nap letelte után két nappal érkezett, azt visszautasítottam. (Helyeslés balfelől) egyszersmind Kabos Elek, a végleg igazolt képviselők sorába igtattatik. (Éljenzés a baloldalon.) Végre benyújtja elnök az elnöki előterjesztést az 1872. deczember végéig beadott és függőben marad összes interpellátiók, határozati és törvényjavaslatok, valamint egyéb ministeri előterjesztések iránt. Ki fog nyomatni és a képviselők közt kiosztatni.Földváry Mihály benyújtja Pest megye úgynevezett „Sárköz vidékének“ kérvényét, melynek lakosai kérik a képviselőházat, hogy vízművek úgy alkottassanak, hogy általuk ők is, ne csak a túlpartiak, védve legyenek. Kiadatik a kérv. bizottságnak. Németh Albert miután elég biztosítékot nyert az iránt, hogy Hódmezővásárhely és Baja a magyar ipar és intelligencia eme két fő-főszékhelye, önálló tvhatósággá emeltetik, ez iránt beadott határozati javaslatát visszavonja. Tóth Vilmos kijelenti, hogy a két város szabad királyi várossá tétele iránt legközelebb benyújtja tvjavaslatát. Kondorossy György magánkérvényt nyújt be. Orbán Balázs a következő interpellációt intézi a belügyminiszerhez: 1- szer. Van e tudomása arról, hogy Székely- Udvarhely városában a kormány engedélye alapján jelen év kezdetén behozott kövezet vám a közlekedés igen nagy akadályára van, főleg azért, mert nemcsak azok adóztatnak meg, kik e városba eladásra visznek valamely áruczikket, hanem azok is, kik meg sem állva e városon átutaznak, mi tekintve azt, hogy egész esik és Udvarhelyszék felvidékének kizárólag fakereskedésből élő népe Udvarhely városánkénttélen átvonulni, ezeknek roppant megterheltetésével van egybekötve, mig Udvarhelyszék alvidéki népe is e városon felül eső havasainál saját használatra hozott tűzifájáért is kétszeresen vámoltaik meg. 2- szer. Van e tudomása arról, a parajdi sóaknára menő szekerek szintén ily megadóztatás alá esnek, miáltal Erdély lakóinak negyedrésze rész utak miatt bajosan megközelíthető s különben is drága sójának beszerzésében gátoltatik, 3- szor. Van e tudomása arról, hogy Udvarhely városa addig is három féle vámot, szemét vámot, termény és marhavásár vámot szedett, minek jövedelméből kész kövezetét könnyen kiigazíthatta, annyival inkább, mert kövezete indokából minden átcsinálástól mentesítve volt, s ekként az Erdély negyed részét megadóztató ezen új negyedik vámból oly jövedelmet huzond, amelynek vételére illetéktelen, s amely nem csak a közlekedésre hat,zsibbasztólag, hanem a legszegényebb nép megélhetésének módját nehezíti nagymérvben meg. Ha van ezekről tudomása, szándékozik-e múlt év szeptember 27-én 23309 szám alatt kiadott kövezetvám szedési engedélyét visszanni, s hatályon kívül helyezni, vagy legalább akként intézkedni, hogy a Székely-Udvarhely városán, csak átmenők, s ott semmit el nem árusítók ezen igazságtalan vám fizetésétől fölmentessenek. Csernátony Lajos a következő kérdést intézi a kormányelnökhöz. A képviselőház tagjainak megválasztásáról szóló törvény módosítására már a múlt országgyűlésen egy törvényjavaslatot terjesztvén elő az akkori kabinet; ez pedig — úgy a tárgy fontossága, mint a parlament komolysága iránti tekintetből — beható, részletes, kimerítő tanácskozás igényeltetvén, kérdem az igen t. kormányt, szándékozik-e az 1848. t. ez. hiányainak kijavítására törvényjavaslatot terjeszteni a képviselőház elé, s ha igen, mikor véli azt megteendőnek, hogy a kellő időben s nem elkésett és sietséges modorban kerülhessen napirendre a nagy horderejű feladat! Szlávy József miniszerelnök: T. ház ! Tisza képviselő úr interpellációjára azonnal van szerencsém válaszolni,hogy a kormány ezen kérdésekkel igenis foglalkozik s mihelyt oly stádiumban lesznek a készülő törvényjavaslatok, hogy azok a ház elé lesznek terjeszthetők,az mégis fog tör Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése jan. 11-én. (Részletes tudósítás). Elnök: Bittó István. A kormány részéről jelen vannak: Szlávy József, Tóth Vilmos, Zichy József gr. Elnök: T. ház 1 A háznak határozata folytán a szünnapok utánni első ülés a mai napra lévén kitűzve, midőn az új év első ülését ezennel megnyitom, szívemből üdvözlöm a képviselő urakat és kérem, méltóztassanak ez időközben beérkezett irományokat és jelentéseket meghallgatni. 1s .A mai ülés jegyzőkönyvét Széll Kálmán fogja vezetni, a szólni kívánókat pedig Tombor Iván jegyzi fel. Bj"Mindenek előtt van szerencsém tudatni, hogy a miniszterelnök úrtól vett értesítés szerint ő felsége a királynő születésnapja alkalmából, ugyancsak ő felségeik a király és királyné az új év alkalmából, a képviselőház által nyilvánitott szerencse kivánatot legkegyesebb köszönettel fogadni méltóztattak. (Éljenzés). A főrendiház elnöksége megküldi az 1872. év vct. hónapban szentesített 14 rendbeli törv.-czikk eredeti példányainak az országos levéltárba helyezését tárgyazó elismervényét. A képviselőház levéltárába tétetik. A belügyminiszter átküldi az átirat, melyet a moldova-oláhországi követi kamra 1866-tól 1872-ig terjedő ülésszakaira vonatkozó tárgyalási jegyzőkönyveit megküldi. A ház könyvtárába fognak elhelyeztetni.) Következő feliratok érkeztek: Bács-Bodrog megyék felirata közigazgatási költségeinek fedezésére szükségelt póthitel engedélyezése iránt. Heves és Külső Szolnok megyék felirata,melyben a belügyministerhez felterjesztett 1873. évi költségvetésnek helybenhagyását elrendeltetni kéri tenni. Egyébiránt biztosíthatom.képviselő urat hogy minden esetre oly időben fognak ezen törvényjavaslatok a ház elé terjesztetni, hogy kellő ideje maradjon a háznak annak megfontolására és tárgyalására (Helyeslés:Irányi Dániel közbeszól : remény nem vesztegetések ellen is!) Elnök: T. ház! A mai ülés feladata lenne jövő üléseink napirendjének megállapítása. (Halljuk). Erre vonatkozólag bátor volnék javaslatba hozni a t. ház előtt, hogy mindenek előtt, talán ezen határozati javaslat tárgyalása tüzetnék napirendre, melyet Lónyay dr. a házszámadások megvizsgálása tárgyában terjesztett a ház elé. (Helyeslés) Ezután következnének azon honvédelmi törvényjavaslatok, melyek az ünnepek előtt már napirendre voltak tűzve, de nem tárgyaltattak és pedig ugyanazon sorrendben, melyben akkor kitűzve voltak. Nevezetessen: Először a kiszolgált altisztek alkalmazásáról, azután a hadsereg és honvédség lószükségletének fedezéséről mozgósítás esetére. Ezen két rendbeli törvényjavaslat tárgyalása után, ha a t. háznak úgy tetszenék, a telepítvényi törvény függőben maradt 2—3 szakaszának tárgyalása következnék (Helyeslés) és midőn mindezen tárgyak be lesznek fejezve, fog következni a költségvetés tárgyalása (Helyeslés) Ha tehát ezt méltóztatnak elfogadni, akkor ily sorrendben fognak a tárgyak felvétetni (Elfogadjuk). E szerint tehát a hétfői ülés napirendjét fogja képezni azon határozati javaslat tárgyalása , melyet Lónyai gróf adott be a háznak, ez után pedig az imént általam említett két törvényjavaslat, a mai ülésnek egyébb tárgya nem lévén a jövő ülés hétfőn 10 órakor leend. Ülés vége 11 óra 55 perczkor. A főváros rendezése. A 34-es bizottság ülése. Jan. 11-ikén. A főváros rendezésére kiküldött 34-es bizottság megalakulván, január 11-ikén tarta első ülését Széber Mihály elnöklete alatt. Mátyás Arisztid,mint a múlt idős körjegyzője, felolvasta a múlt ülés jegyzőkönyvét, úgyszintén, Gérnéczy Károly a múlt ülés alkalmával megválasztott rendes jegyző felolvasta az I. rendes ülés jegyzőkönyvét, s mindkettő hitelesítettén, Kammermayer Károly jegyző jelentést tesz a főváros rendezése tárgyalásánál követendő eljárás megállapítására kiküldött 5-ös bizottság munkálatáról. A bizottság a sokoldalú teendők rendszeres elintézése czéljából szükségesnek tartja, hogy három albizottság alakítassék és pedig az első albizottság teendője volna érvét kidolgozni: a választókerületek alakításáról a fővárosnak közigazgatási kerületekbe osztásáról; a II-ik albizottság teendője tervet készíteni a tiszti kar, a szak-, segédkezelő-, és szolgaszemélyzet létszámáról, hatásköréről és a fizetések mennyiségéről; a III-ik albizottságé tervet készíteni a tanács által választandó tisztviselők választási módjáról és a közgyűlés ügyrendéről. Az albizotság tehát egészen a 134-ik czikkre fektette a működés fősúlyát. Széher elnök azután körülményesen előadja a jelentést, illetőleg az albizottság működésének lényegét. A 134-ik czikken kívül a bizottság még a házszabályok készítésére is kiterjesztő figyelmét, s azt is belevonta az albizottságok működési körébe.Széher felteszi a kérdést, vájjon helyesükbé az albizottság előterjesztését? Szentkirály Mór a törvény 134-ik czikkének b és c pontjait, mint leginkább egymáshoz tartozót kívánja egybefoglalni — és egy bizottságra bízni. A b pontban a fővárosnak közigazgatási kerületekre való osztása foglaltatik, a c pont a tiszti kar, a szak-, segédkezelő és szolgaszemélyzet létszámáról szól. Királyi Pál az albizottság által ajánlott felosztás mellett emel szót, s megnyugszik a három albizottság kiküldésében. Busbachnak sincs kifogása az albizottsági felosztás ellen. Máttyás legczélszerűbbnek tartotta volna, ha az egész munkálatot egy albizottság intézte volna el, mert ezáltal sokkal egyöntetűbb lenne,mindazonáltal tekintve hogy az a munka nagyon sok és terhelő volna, megnyugszik az albizottság által ajánlott felosztásban. A „házszabályok“ szerkesztése felett később kellene határozni, miután az albizottság egyes működési köre megállapíttatott, mint azt az elnök javasolta. Csengey Gusztávnak lényeges kifogásai vannak az albizottság javaslata ellen. A munkakört nem szeretné megosztani,mert így az egyes albizottságok össze nem függő, sőt meglehet ellentétes úton fognának munkálkodni. Egy bizottságot javasol kiküldeni, meghagyván neki, hogy az a és b pontot mihamarább tárgyalja le, s csak azután bocsáttassanak a többi pontok tárgyalásához. Vécsey Sándor azt idővesztegetésnek tartja. A bizottság a részletes és meglehetősen hosszas vita után elfogadta, hogy az a és b pont kidolgozása egy albizottságra bizassék. Ezután Gerlóczy eszmecserét provokált az árvaszék rendszeresítése felett. A törvénynek 9-ik pontja felett, melyben az árvaszékről van említés, keletkezett, a vita. Némelyek azt vélték, hogy külön árvaszék volna rendszeresítendő, mások pedig úgy magyarázták a pontot, hogy az csak a tanács egy mellékteendőjét képezi. Máttyus Arisztid felvilágosítást adván az ügy állásáról, előadta ugyanis, miszerint kimondatott az országgyűlésen, hogy az árvaügyek a fővárosban, nem úgy intézendők el, mint a megyékben, hanem egy bizottság intézi el az ügyeket a tanács jóváhagyása mellett, mire aztán a vita is befejeztetett e tárgy felett és a C pontra egy második albizottság küldetett ki. Most vita keletkezett a házszabályok készítése felett, melyek szerint a közös közgyűlés ülésrendjét és tárgyalásait folytatja. A házszabályok készítésének sürgőssége mellett felszólalt Andaházy, Simon, Gerlóczy,ajálva, hogy a harmadik albizottság a „házszabályok“ készítésével is megbizassék, hogy a közös közgyűlések megnyíltával legyenek kész házszabályok. Busbach és Radócza nem helyeselhetik, hogy a bizottság „házszabályok“ készítésével foglalkozzék, sőt az utóbbi nem is tartja a teendőt a bizottság jogkörébe vágónak. A bizottság egyedül csak a 134 §-ban foglalt teendőkre szontkozhatik. Királyi Pál előadja hogy a bizottság alkothat házszabályokat, ha kedve tartja, s a közgyűlés feladata aztán kimondani, várjon elfogadja-e a 34-es bizottság jóakaratából készített házszabályokat; a „házszabályok készítésében competens fórum úgy is csak a közgyűlés lehet; miért dolgozzék tehát a bizottság más részére ? mikor olyannyi és nehéz munkát ad saját jogkörén belül álló ügyeinek elintézése is. Szentkirályi a második albizottságot kivánná felruházni azon teendővel, hogy jelölje ki azon akadályokat — ha netán vannak — melyek a három város egyesítése következtében a közös működés elé gördülnek, s készítsen tervet ez iránt, hogyan véli az akadályokat legczélszerűbben elintézni. Végh a házszabályok készítését akkorra kívánja halasztatni, mikor az albizottságok kiszabott munkájukkal elkészültek. Csengey Busbach indítványát pártolja, mely szerint a bizottság csak a 137. §. körén belül maradjon, eljárásában Stéher felvilágosításul előadja, hogy a bizottságnak sok teendője van hasonló természetű, mint a házszabályok alkotása, s ha mindig azt kérdik,várjon a 134 ik czikk keretén belül van-e, vagy nem, akkor a munkálkodás nem vezet czélhoz. A törvényszék czélja nem a betű, hanem a lényeg; lesz elég átmeneti intézkedés, melyről említés sem történik a törvényben, de okvetlen a 34-es bizottság hatáskörébe tartozik. Több példát hoz fel, melyekkel magyarázatát támogatja, s szívére köti a bizottságnak, hogy az ügy szellemébe hasson, és ne aggályoskodjék a törvény betűi felett. Seich határozottan a törvény rendelete mellett akar maradni, mert, ha e bizottság nagyobb munka körben mozog, mint minőt neki a törvény kiszab, akkor sohasem fog a bizottság a munkák halmazából kibontakozni. Királyi Pál a Szentkirályi Mór indítványát ajánlja elfogadásra. A bizottság elfogadta a javaslatot s e teendővel a harmadik albizottság lett megbízva. A 3 albizottság ajánlat útján következőleg alakult meg: I. albizottság: Havas Ignácz , Iványi Mihály , Mandl Ferencz, Molnár József, Nasztl Mór, Preuszner József, Radocza János, Scheich Károly, Schweizer Adolf, és Vetsey Sándor; II albizottság: Andorffy Károly, Busbach Péter, Csengeri Endre, Gerlóczy K., Harrer Pál, Kammermayer K. Királyi Pál, Máttyus Arisztid, Ország Sándor, Petrovits Szilárd, Stanyl János, Szentkirályi Mór, Steiger Gyula, Tavaszy Endre; III. albizottság• Andaházy László, Fromman Elek, Haris Sándor, Simon Flórent, Tatay Adolf, Végh János, Wahrman Mór. Ezzel az ülés 7 órakor eloszlott. KÜLÖNFÉLÉK. — A dunai alsó hid helyét, mint már írtuk, a közmunkatanács megváltoztatta. Nem a mészáros utczából kiindulva a sárosfürdő déli része felé vezetve kívánja azt építtetni, hanem néhány száz öllel alább az u. n. Boráros téren, az új külső körút tengelyén a mostani malomutcza torkolatánál, honnan kiindulva a híd az úgynevezett Lágymányos telkekre vezetne. Ez újabb terv a fővárosi ügyekkel élénk érdeklődéssel foglalkozó polgárság közt egész mozgalmat tanúsított és a jövő városi közgyűlésen interpelláló tárgyává kívánják tenni. Indokaik a régi terv mellett többi közt ezek: A mészáros utcza körülbelül legfőbb érintkezési pontja három városrésznek,a négymillió költségen épült fővárosba fogja vonni a kereskedelmi világot; az új tervvel Pest 3 városrészének érdekei feláldoztatnak a lágymányosi telkekre tervezett „Kelenföld“ városrésznek. Továbbá felhozzák, hogy mikor a fővámház területét kimérték, a hídfő számára is szép nagy térséget jelöltek ki, most azonban az új híd a soroksári utcza végére jönne , alig néhány 100 öl távolságra a tervezett másik vasúti összekötő hídtól. Megfoghatlannak tartják a dologban azt is, hogy mindezen változott megállapodásokra nézve egy szóval sem kérdezték Pest városát, holott jelen esetben annak vitális érdekeiről lehet szó ; nem kérdezték meg a kereskedővilágot sem, szóval homlokegyenest ellentétbe helyezik magukat a főváros közvéleményével. A magyar tudományos akadémia II. osztálya f. hó 13-án ülést tart. Tárgyai következők : Dr. Weszelovszky Károly mint vendég értekezése: „Statistikai tanulmányok hazánk közegészségi állapotai fölött.“ Folyó ügyek Osztály ülés után összes ülés lesz, a külföld számára tervezett „Akadémia Értesítő“ tárgyában. Frankl Vilmos b. osztálytitkár. — Kimutatás a pestvárosi közvágóhíd és marhavásártéren 1872. augustus 1-től decz. végéig behajtatott és levágatott szarvasmarhákról és a befolyt dijakról, és pedig behajtatott a vágóhídra nagy marhából 108 bika, 12,379 ökör, 526 bivaly, 7728 tehén, 7964 borjú, összesen 20,741 db. Aprómarhából 17,054 birka, 350 bárány, 6 kecske, összesen 17,410 db. Ezekből levágott, és pedig a nagymarhából összesen 20,708 db, a borjúból 7960 db, az aprómarhából 17,295 db. Pénztári bevétel volt a közvágóhídon 26,041 ft 48 kr, a marhavásáron 37,767 ft 20 kr, mindössze 63,808 ft 68 kr. A marhavásárra hajtatott 1872 aug. 15-től decz. végéig 311 birka, 36,833 ökör, 2074 bivaly, 20,580 tehén, 217 tinó, 155 üsző, 5541 borjú, 42,487 aprómarha. A Niczkyféle játékbankban kompromitáltakat a fenyitőtörvényszék mind felmenti, mert károsult panaszos ez ügyben nem jelentkezett, s igy a fenyitő eljárás megindítására ok fen nem forgott. Ebből tehát az a tanulság hogy mindenki játszhat ott és úgy a mint neki tetszik. — Egy magyar tenoristáról írnak lelkesedéssel az olasz lapok. Neve Szigethy Ede, melyet azonban az olaszok kedvéért Sigelli-vel cserélt föl. Múlt hó végén az „Afrikai nő "-ben lépett föl. Mantuában is roppant tetszés közt énekelt. — A szegények és vagyontalan betegek ellátási ügye. A belügyminiszer a szegényügy tárgyában körrendeletet intézett valamennyi törvényhatósághoz is. Ebben többek között a községi törvény alapján kimondja, hogy minden község tartozik a maga szegényeiről gondoskodni, a betegek ápolására nézve pedig azt rendeli, hogy amennyiben ezek vagy hozzátartozóik fizetésképtelenek, az ápolási költséget a község pénztára viseli, s csak nagyobb terheltetés mellett lehet a törvényhatóság és esetleg az állampénztár segélyét igénybe venni. Az idegen szegény betegek ápolási költségeit pedig a község, az illetőségi községtől esetleg a külország hatóságától követelje. A ministérium ezen rendelete Pest városára nézve nagy fontossággal bír, amennyiben a Rókuskórházi kezelést alakilag teljesen megváltoztatja, azonfelül pedig a városra, mely kétharmadrészben vidékről a fővárosba jött betegeket kénytelen ápolni, anyagilag is, az eddiginél sokkal nagyobb terhet ró. Elsősorban azonban az a kérdés, váljon ezen körrendelet, mely a községi törvényen alapul, Pest városára alkalmazható-e vagy sem ? Erre megfelelt a városi jogügyi bizottság, mely ez irányban véleményezett-e hivatott fel. Azt mondja, hogy a községi törvény Pest városára nem alkalmazható, mert a törvényhatóságok rendezéséről szóló 1870 ki XLII. t. sz. 1. §. már a községi törvény meghozatala előtt kimondotta, hogy Buda-Pest városok beiigazgatási szervezetére külön törvény fog rendelkezni. Ezen külön törvény időközben meghozatott, de ez nem mondja azt ki, hogy a községek rendezéséről szóló 1871. XVIII. t. sz. a fővárosra is kiterjesztetik, hanem 16. §-ában csupán azt mondja, hogy a fővárost a községi törvényből csupán annak a honpolgárok illetőségét megállapító 6-19 §§-ai kötelezik. Bizonysága ez annak, hogy a községi törvénynek csak azon szakaszai bírnak a fővárosra hatállyal, melyeket a fővárosi törvény ilyeneküt kijelöl, miből következik, hogy a községi törvénynek a szegény és betegápolási ügyet illető része, s így a belügyministérium körrendelete is, a fővárosra ki nem terjedhet, s ahol csak helytelenül intéztethetett. A jogügyi bizottmány tehát felkéretni javasolja a belügyminisztériumot, hogy érintett rendeletének Pest városára való alkalmazását függeszsze fel, s a szegény és azzal egybefüggő kórházi ügy elrendezését is a szervezésre tartsa fen, a végleges megállapodást akkora halaszsza, midőn a főváros hatósága rendes működésben lévén, képes leszen ezen nagyfontosságú ügyet a kormánynyal együtt a kor kívánalmai szerint megoldani. — Zeneművek. Rózsavölgyi műkereskedésében legújabban Liszt Ferencznek egy kitűnő zongora átirata jelent meg gr. Széchenyi Imrének egy magyar indulója felett. A 17 lapra terjedő műnek,mely a könnyebben játszhatók közé tartozik, ára 1 írt. Ugyane kiadónál megjelent hat népdal „Tihanyi viszhangok“ czimen. Zongorára átírta Alföldi Imre. — Táborszkynál Tisza Aladárnak egy csárdása jelent meg. Czime „Volt nekem egy daruszönr paripám.“ Ara 60 kr. — A közlekedési minister felhívta Pest városát, hogy 1872. évi közmunka összeirást az eddig befolyt válság pénzek kimutatását és az ezen pénzek beszolgáltatását igazoló pénztári nyugtát hozzá mielőbb küldje fel, s a külső jászberényi és öllői országutak jó karban tartásáról haladéktalanul intézkedjék, egyúttal kijelenti, hogy a nevezett utak kiépítésére és fentartására eddig befektetett pénzösszegek a városnak azért nem téríthetők meg, mert a főváros a múlt évekről oly tetemes közmunka váltsággal van hátralékban, hogy annak behajtása után az országutakra tett kiadásait teljesen fedezheti. — Zsivány élet. Farkas Déniről, Erdély Rózsa Sándorjáról, ki most várja Maros-Vásárhelyen ítéletét, írja a „M. P.“ Egy alkalommal kirabolta a Kolosvárra igyekvő postakocsit, még pedig nevezetes összegik. Midőn elcsípték reá, kérdezték tőle, hogy hova tette a pénzt? „Egy nagyváradi zsidónak adtam oda“. — „De kinek?“ kérdé a viszgáló biró. „Egy magas veresszakállu zsidó az, de a nevét nem tudom.“ Erre nem volt más mit tenni, mint hogy összegyűjtötték Nagyvárad minden magas 63 veresszakállu zsidóját. Azok iszonyúan megvoltak ijedve, midőn szembesítették velök Farkas Bénit, mert ha valamelyket kitalálja választani, az bajosan kerüli ki a vizsgálat kelemetlenségeit. A zsidók rezsketve nézték a vakmerő rablót, ki roppant hidegvérrel, s még nagyobb lassúsággal fixírozta őket, némelyiket kétszer háromszor is elővette, nézegette a sarkától a füle hegyéig. „Nohát melyik volt ezek közül Béni ? kérdi a vizsgálóbíró. Nagy későre, midőn már a zsidók majd elájultak a félelemtől, azt felelte, hogy egyik sem. ,,Már pedig itt van ám minden magas termetű és veresszakállú zsidó.“ „Hiszen kérem nem is nagyváradi zsidó volt az “ “De hát aztán miért csinált bolondot a törvényszékből ? „Hát kérem csak reá akartam ezekre a zsidókra egy kicsit ijeszteni“ szól nevetve Béni, kinek őrizése mindig adott anyi gondot, mint ötven más rabnak, mert sokszor hihetetlen utakon szökött meg börtöneiből. — A cholera járvány a belügyminiszerhez jan. 11-én érkezett tudósítások szerint Abaúj megyében 73 községben merült fel, és a múlt évi december hó 25-ig 31-éig az ápolás alatt maradt 180 beteghez újabban 411 járult az összes 591 betegből meggyógyult 241, meghalt 119, gyógykezelés alatt maradt 231; a járvány egész tartama alatt. i. múlt évi november 2-tól december 31-éig összesen megbetegült 1613, meggyógyult 852, meghalt 530, s további ápolás alatt maradt 231— 39, községben beteg többé nem maradt. — Fejérmegyében a cholera járvány 26 községben merült fel, és múlt évi deczember hó 21 — 31-éig az ápolás alatt 31 beteghez újabban 57 járult; az összes 98 betegből meggyógyult 40, meghalt 34, gyógykezelés alatt maradt 14, a járvány egész tartama alatt: t. i. múlt évi október hó 30-tól december hó 31-éig összesen megbetegült 514, meggyógyult 278, meghalt 222, további ápolás alatt pedig maradt 14; 25 községben beteg többé nem maradt; 14 községben pedig a járvány végképen megszűnt.Sáros megyében a cholera járvány 10 községben merült fel, és múlt évi deczember hó 30-tól folyó évi január hó 5-éig az ápolás alatt maradt 24 beteghez újabban 37 járult; az összes 61 betegből meggyógyult 16 meghalt 22, ápolás alatt maradt 23 ; a járvány egész tartama alatt t. i. múlt évi november hó 12-től folyó évi január hó 5-ig összesen megbetegült 214, meggyógyult 80,meghalt 111,további ápolás alatt pedig 1; maradt 23. 14 községben cholerabeteg többé ápolás alatt nem maradt. Irodalom. — Horkai bácsi, az előnyösen ismert gyermekbarát, elemi iskolák s különösen gyermekkertek számára egy kis természetrajzot adott ki párbeszédben előadva, kedélyes versekkel és dalokkal (M. Sziget. Ára 25 kr.) szerző gyermekek számára írott műveiből már egy egész kis könyvtár hagyta el a sajtot , még többet igér közrebocsátani. A jelenleg kezünk alatt levő mű is ily valódi gyermekkedélylyel s előszeretettel írott mű, melynek mégta Folytatás a mellékleten.