A Hon, 1873. február (11. évfolyam, 26-49. szám)
1873-02-18 / 40. szám
mák megmaradtak. A hatóságok bástyafalai a kormány felé megnyíltak s most már az eddig körülzárt hely nem önálló többi, hanem előretolt működési pontja a kormánynak. Uj eszmék, uj dolgok s teendők merültek fel alakulatlan zűrzavarban s mindezen uj dolgok hamarjában a régi formákba szorittattak. Igen, a régi formákba, mert sem a kormány, sem a hatóságok nem bírtak elég tudományos s, emelkedett nézetű egyénnel, kik az új követelmények között a régi és új között fennálló ellentétet, folytonos tervszerű munkával kiegyenlíthették volna. Nem volt tervező gondolata senkinek sem és nem is lehetett, mert eddig legalább úgy látszik, hogy ha a közigazgatás vezetői közül megvolt is többeknél a gyakorlat és jóakarat, az erély és kitartás, de nem volt meg a magasabb szempontú vizsgáló és rendező erő, mit csak a tudományos képzettség adhat meg. A naturalisták serege, a routin emberei bírhatnak praedilectióval valami forma vagy elv iránt, de, hacsak nem kiváló gennek, nem várhatunk tőlük reformot, mert tehetségük csak abból áll, hogy bizonyos formák között ügyesen s ha van tehetségük,eszesen is tudnak mozogni. A reform-eszmék máshol támadnak s a reform előkészítésének útja nem a régi bureaukból indul ki. Miről legközelebb. K.n. Országgyűlési tudósítások. A képviselőház ülése febr. 17. Az esti lapunkban közlött tudósítás befejezése után következett a közlekedési miniszter költségvetésének folytatólagos tárgyalása. A következő fejezet: kőutak fentartása. A kezelés rovatban személyes járandóságokra előirányoztatik 133,951 frt. Szentpály Jenő: A közlekedési politikában nevezetes változások szükségesek. Nézete szerint ezentúl nem annyira azon utakra fordítandó figyelem, amelyek most parallel vezetnek, hanem a melyek vasutakhoz vezetnek, illetőleg a melyek vasutak által metszettnek keresztül. (Helyeslés). Nézetem szerint ez volna egyike legfőbb teendőinknek. Mielőtt valamely irányban utakat akarunk építeni, szükségesnek tartja, hogy egészben ismerjük az utak hálózatát. (Helyeslés.) Ami pedig az utak fentartására vonatkozik, erre nézve megjegyzi, hogy az államutak jó karban való fentartására törvényt hozni szükségesnek nem tart. Erre nem szükséges egyéb, mint pénz és helyes intézkedés. Különben legcélszerűbb lenne valamennyi az országban lévő államutakat államkezelés alá venni, mert az igen sok ideig nem tartandó fen, hogy az utak fentartására a közmunka természetben legyen leszolgálható; e részben tehát elsősorban egy közmunka törvény behozatala szükséges , mert alig van oly intézkedés e hazában, mely nagyobb munka pazarlással csak kevés eredményt képes felmutatni, mint ez. (Helyeslés.) Péchy Tamás: Szintén óhajtja a közmunkatörvény behozatalát, hanem addig, míg ez életbe léphet, minthogy előre láthatólag a közmunka készpénzben behajtása nem egy helyen nagy resensust, az egész ügy pedig ennek folytán halogatást fog szenvedni, szükséges a jelen rendszer bajain, ha palliative is, segíteni. Ilyen eszköz az, hogy a vasutak kényszeríttessenek az útépítő anyagok olcsóbb szállítására. Megszavazza az összeget. Erre a ház is elfogadja a nevezett tételt. Ugyan e tételnél a dologikiadások 6375 frtot tesznek, tavai volt 5485 frt. Megszavaztatik. A fentartás rovatában előirányoztatik — Magyar és Horvátországra, összesen 4.687.674 frt. A pénzügyi bizottság 150.000 frt törlésével 4.533.674 frtot indítványoz megszavaztatni. Megszavaztatik. Következik a fedezet, melyhez felszólal Molnár György . Mikó gróf az utak fentartásáról ő felségéhez intézett jelentésében emlékeztetett bizonyos alapokra, melyek kamatai évenkint 26.000 frtot tettek, s melyek akkor útépítésre fordittattak. Erre nézve kér felvilágosítást. Tisza Lajos: Tudomása szerint ez alapok az állampénztárba olvadtak. Majoros István : A bezdán-zombori államot dolgában szólal föl. Bácsmegye akkora, mint kevés nyugati birodalom, s még sincs egy jó útja sem; erre a kormány pénzt kapott, hogy kiépítse, még sem létetett egy kapavágást sem. A fedezet erre 4900 írtban — a következő részletezéssel: utak és hidak építési járuléka 2200, tavai 2438 volt; ócska anyag 2500 frt, tavai ugyanennyi volt, fűtermés eladásából 200 frt, tavai is ennyi volt — állapittatik meg. A következő fejezet: vizi utak és tengeri kikötők fentartása. 1. Rovat. Kezelés. Személyes járandóságok czimén (Magyar és Horvátországra együtt) 22.568 frt irányoztatik elő, amit a bizottság is megszavazni ajánl. Szluha Benedek a gemenczi útvonal államivá tétele iránt nyújt be határozati javaslatot, mi azonban — nem e fejezethez tartozván — későbbre utasítttatik. A fentebbi tétel megszavaztatik, valamint megszavaztatik dologi kiadások czimén 19,654 frt, a„fentartás“ rovat alatt „folyókra és csatornákra 338,371 frt, tengeri kikötőkre 41,000 frt; a fedezet összesesen ócska anyagok, fatermés, füzeseken okozott kár megtérítése s térkép eladás czimén 215 frt, tavai 175 ft volt. Következő fejezet: Nyugdijak. A központi igazgatásnál előirányoztatik 14,850, tavai 1175 (?) volt, államépítészeti hivataloknál 62,283, tavai 63,038 volt, at építésnél 13,016, tavai 11,153 volt, vízépítésnél 2,486, tavai 2,063 volt, összesen 92,635, tavai 77,431 volt. Mindez öszszegek megszavaztatnak. Következik a rendkívüli szükséglet és fedezet. Éhez szót emel Helfy Ignácz : E rendkívüli rovat jaz, mely leginkább előidézte a nagy deficitet. A miniszter rosszul teszi, hogya fölmerülő igen fontos kérdésekre nézve nem nyilatkozott. A dalmátiai vasút, az oláh-törökországi kapcsolat, s sok más, Péchy és Steiger által említett kérdés sürgetőn követelte volna a miniszteri választ. Ennél azonban nagyobb baj az, hogy a miniszter, és mikor a ház a kormánynyal és bizottsággal látszólag egyetértve nyilatkoztatja ki, hogy az általános közlekedési hálózat tervének elkészülte előtt nem bocsátkozik új vasútépítkezésekbe, akkor a miniszter egy 180 mföldnyi vasútra vonatkozó törvényjavaslatot nyújt be. A Károlyvárra fiumei vasút ügye stagnál. Két év óta sürgeti a ház az erre nézve kötött szerződés bemutatását, ez azonban máig sem történt meg. A fiumei kikötő munkálatokra hirdetett pályázat eredményéről sem értesítette a házat a kormány. Ez alkalomból fölemlíti Veronesi Guiseppe esetét, kinek nevében ő nyújtott be kérvényt, de a kinek ügyében mi sem történt. Áttér a pesti hídépítési munkálatokra. Kikel az ellen, hogy a ház megkérdezése nélkül kezdték az első dunahíd építését, másodszor meg az ellen, hogy nem a vámház előtt kezdték, amelyre már úgy is 5 milliót fordított az ország. E híddal is különben úgy lesz az ország, mint volt eddig minden vállalattal, hogy többe fog kerülni, mint amennyit előre mondanak , mert ő megvizsgálta az irodában letett terveket, s látta, hogy azok nem elegendő praecisek. Míg a hálózat terve be nincs nyújtva, semminő új út építését meg nem szavazza. (Helyeslés a szélső balról.) VidaCB János: minden józan észszel ellentétben látja, hogy előbb az első Dunahíd építtetik ki, holott Pest élelmezése stb. mind délről jő. Mulasztást követett el a minister akkor is, midőn a Bánátban nem eszközölt nagyobb közmunkákat az ottani nyomor enyhítésére (Helyeslés szélső balról.) Tisza Lajos Helfynek válaszol. Az ő általa beterjesztett vasúti törvényjavaslatok mind olyanok, melyek nélkül nem lehet a közlekedési hálózat, de lehetett, sőt be is kellett hát azokat terjeszteni a vasúthálózat megállapítása előtt is. Nem tartaná czélszerűnek, ha mint Helly akarja, minden szerződés a ház elé kerülne, mert a ház ideje nem győzné meg azok tárgyalását. Giovani Veronese esete sokkal csekélyebb jelentőségű, minthogy a hosszas tárgyalástmegérdemelné A margitszigeti hidat azért kellett a törvényhozás előleges megkérdezése nélkül építtetni megkezdetni, mert máskép egy teljes évet mulaszt a minister. A felső részen azért építtette a hidat, mert alól az összekötő vasút már építés alatt van, s a felsővel egyidejűleg elkészül. (Helyeslés jobbról.) Következik ezután a részletezés tárgyalása. Útépítésre összesen 1.625.560 ft irányoztatik elő, tavai 1421043 frt volt. E czim részletezése kezdetik tárgyaltatni. A kömlöd-paksi útvonalra előirányoztatik 75.000 ft,tavai 77.500 ft volt. Jankovics Miklós nem szavaz a tétel ellen, hanem kéri a minisztert, hogy ha máskor ily tételekre először irányoztatik elő, praecisirozza azt jobban, mert senki sem tudhatta, hogy a miniszter egy meglevő, s legfelebb csak javítandó államutat el akar hagyni, hgy a Duna egy régi medrén építtessen egy másikat, amelyhez aztán, hogy a Duna árjának ki ne legyen téve, nagy védművek is kellenek. Különben megszavazza a tételt. Szeniczey Ödön. Az az ut messzebb van fél mértföldnél a Dunától s épen nem e miatt építtetnek a védelmévek. Jankovics jól tenné, ha mielőtt hosszadalmas előadásokat tart, igyekeznek a tényállással megismerkedni. (Helyesés jobbról.) Tisza Lajos megjegyzi, hogy ott nem volt államut, hanem megyei út. Jankovics a 71, 72. és 73-iki államköltségvetésből bizonyítja, hogy de bizony államut volt. A tétel erre megszavaztatik. A pest-zsimonyi államutra 45.000 főt irányoztatik elő, a Laczháza és Dunavecse közti útrész kiépítésére. A pénzügyi bizottság, minthogy ezt az idén kezdetnék építtetni, s az ország pénzügyi helyzete újabb útvonalak építését most nem engedi, e tételt nem ajánlja megszavazásra. Földváry Mihály: A megye ez utat az állam részére átengedte, reméli, hogy az állam eleget tesz kötelezettségeinek, s megépítteti ez utat. Tisza Lajos kijelenti, hogy elfogadja a p. u. bizottság véleményét. Jankovich Miklós csodálkozik ezen, mert a miniszter már szerződéseket is kötött ez út kiépítésére. Kéri a tétel megszavazását. A ház elfogadja a pénzügyi bizottság véleményét s a tétel töröltetik. A bezdán-zombori államutra 105,000 frt irányoztatik elő és pedig uj tételkép 70,000 frt, a tavai fel nem használt összegből 35,000. Majoros István sürgeti , hogy az összeg csakugyan elvégre fölhasználtassék, mert az nincs rendjén, hogy a ház határozatait a kormány ne teljesítse. A tétel erre megszavaztatik Megszavaztatik ezután a szombathely-pinkafői államutnak Inczéd és Németszentmihály közti kiépítésére 43,300 frt; a mohács-varasdi államut befejezésére Nagy - Bajom helységhatárában 97,100, tavai 90,370 frt volt; a nagyszombatkrakkói államuton a Knyázsa és Árvaváralja közti szakasz kiépítésére 46,000, tavai volt 10 ezer; am. sziget-kirsibábai államutra 109,160 frt, tavai volt 100 ezer, az apahida-szászrégeni államutra 130,000, tavai ugyanennyi volt; a szeged-temesvár-szászszebesi államutra 65,000, tavai volt 24,870 frt; a nagyvárad-kolozsvármarosvásárhely-brassói államutra 15,000 forint, tavai mi sem volt. A héjasfalva-ghymesi államutra 200,000 frt irányoztatik elő ; a pénzügyi bizottság 130,000 frtot ajánl megszavazásra. Orbán Balázs azon kéréssel fordul a közlekedésügyi miniszterhez, hogy legyen ez útvonal műszaki vezetésére több figyelemmel, hogy elkerülhető és ok nélküli munkák ne készüljenek, valamint arra is, hogy ha lehetséges, az utaknál a hazai munkaerő alkalmaztassák mert túlságos nagylelkűségnek tartja azt, midőn a mi népünk kezéből kivesszük a kenyeret, hogy azt másnak adjuk. Ezen jóakaratú figyelmeztetés után azok foganatosítása reményében megszavazza az előirányzott költséget. (Helyeslés.) Boér Antal amellett szólal föl, hogy e vonal lehetőleg a székelyföldön vonuljon át, s ne mellőztessék a székelység szándékosan.” Tisza Lajos személyesen járt arra, s az ellentezőről győződött meg, mint amit Orbán s Boér mondtak. A ház erre az összeget a p. n. bizottság véleménye szerint megszavazza. — Következik a nagykároly-csucsai államot 290,000 frt. A p. v. bizottság e tételt törlendőnek véli. Bocsánszky Adolf: Ez az Kraszna- és Közép-Szolnok megyék életkérdése. Ez a vidék az, melynek érdekei mindig és mindenben mellőztettek, a régibb időkben talán azért, mert mint „partium“ sem ide sem oda állandóan nem tartozott, jelenleg pedig Isten tudja miért. Ez a vidék az, melyen az állam segélyével két egymásra helyezett kő sincsen, pedig adójával ez is ép úgy járult az ország legtávolabbi vidékein épített vas-, kő- és vízutak létesítéséhez, mint ép azon vidék, mely az ilyszerű építkezések közvetlen hasznát élvezte. A miniszer is e nézetben volt, hogy nem lehet tovább elhanyagolni, s ha a pénzügyi bizottság megtagadja, s ő most ebbe belenyugszik, teszi ezt csak azért, mert reméli, hogy a közlekedési hálózat elkészülte után ez itt is fel fog vétetni az államutak sorába. Paczolay János: Ha e megyének megszavazzuk, minden megyét följogosítunk ily kérelemre. Nem szavazza meg az összeget Szathmáry Károly: A miniszer azt mondja, hogy az állam szempontjából ott vasutat kell építeni, azonban míg a vasútfölépülne, szükségesnek tart bizonyos segélyt, a pénzügyi bizottság ellenben azt mondja, hogy az nem államut, tehát nem szavazza meg rá a segélyt, így tehát mi történik ? Nem lesz sem vasút, nem lesz sem államút, oly vidéken, mely legjobban meg van adóztatva, az egész országban, és mely az ország terheit a legnagyobb mérvben viseli. Ő tehát a közlekedési miniszert újból és komolyan felkéri, nyilatkozzék, hogy miután vasútvonalak kiépítésére e vidéken közelebbről remény nincsen, hajlandó lesz-e ezen vidék életkérdésére nézve annyi tekintettel lenni, hogy majd az öszszes országra vonatkozó, részint vasút részint közutak hálózati tervnél ezen vidék érdekeit isigyelembe vegye? Tisza Lajos kijelenti, hogy belenyugszik a p. v. bizottság véleményébe. Dobay Antal: Közép-Szolnok megyének sem kifelé, sem befelé semminő útja nincs. Hogy tehát honfiúi kötelességeiknek, családi kötelességeiknek megfelelhessenek Közép-Szolnok polgárai, mindenesetre nagyon óhajtandónak tartja, hogy a miniszer maradjon meg azon terve mellett, melyet előterjesztett a pénzügyi bizottsághoz. Megszavazza a 40.000 frtot. Zsedényi Ede : Úgy is fel fog ez itt a vasúthálózati tervbe vétetni. Nem szavazza meg az összeget. Lázár Ádám: Miután a rendes kiadások rovatában ittfentartás czime alatt a múlt évben megtakaritatott 150.000 frt, mely ki nem adás nem indokolt ugyan, midőn látja azonban, hogy ilyen országos érdekű vonalak elhanyagoltainak, ma ezen 40.000 írtnak a költségvetésbe leendő fölvételéhez annál inkább ragaszkodik, mivel maga a miniszter itt ismételve hangsúlyozza, hogy ezen előirányzat múlhatlanul szükséges. Deáky Lajos: Azon elllenvetés, hogy ezen vonalon vasút fog építetni,nem áll,mert az a képtelenségek sorába tartozik. Azt mindenki tudja, hogy a csúcsai hegyen keresztül vasutat építeni nem lehet. De igen is lehet azon vonalon, melyet már Széchenyi az országos vasúthálózatba felvett, t. i. Nagy Károly, Zilah-Nyirsid felé az Egres-Almás és Radas pataka mentén. Megszavazza a 40.000 frtot. Papp György : A közlekedési ministerhez van egy kérdése.Az előtte szóllott képviselők közül ketten a kérdést intézték a közlekedési ministerhez, szándékozik-e a Nagy Károly — Csucsai útvonalakat az általa közelebbről beterjesztendő országos kört hálózatba bevenni, mert mert noha ígérte, hogy a rendelkezésre álló öszszegből ismét,mint a múlt esztendőben, segélyezni fogja ezen utat, tart tőle, hogy úgy járnak ők középszolnokiak, mint midőn az apa a mostoha anyára bízza két nejétől származott gyermeke közt a kenyér osztást, mert az t. i. az egész kenyeret saját gyermekeinek adja. Igaz, hogy 20, vagy 40 ezer frt adatott segélyképen ezen útnak helyreállítására, de egyúttal a t. kormány gr. Bánffy Béla akkori krasznai főispánt bízta meg ezen összeg felhasználásával és ő ezt kizárólag Krasznamegye javára használta fel; pedig a Krasznamegyei utak mégis annyira mennyire járhatók voltak, míg ellenben a Tanástól Nagy Károlyig vezető út egyáltalán és teljesen járhatlan. Erre elnök fölteszi a kérdést: a többség nem szavazza meg az összeget. Ülés vége 2 óra 10 perczkor. Holnap a tárgyalás folytattatik, orvosolhatók e hibák, végül megismerteti és megbírálja a Firean által újabb időben fölfedezett segédeszközöket. Hunyady Jenő 1. tag bemutatta Décsy .Sándor műegyetemi tanársegédnek : „A függvénytan némely problémáiról szóló értekezését. Az értekezés tárgyát az m.-dimensiós függvények képezik, melyekre nézve szerző néhány képletet egyszerűsített. Értekezésének folyamában találkozik Abel egy képletével, melyet az korábban lehozott, és mely Décsynek egy különös esete, azután találkozik Sebrúdernek (Math. Ann. III. k.) értekezésével. Ezután zárt értekezlet tartatott. Nagy tud. akadémia. febr. 17. Az akadémia harmadik, mathematikai és természettudományi szakosztálya tartott ülést, Soczek József elnöklete alatt. Az első fölolvasó Jurányi Lajos volt, ki a „Salvinia nateus spóráinak kifejlődéséről“ czímű értekezésével tartotta székfoglalóját. Értekező mindenekelőtt megjegyzi, hogy a növényvilág azon osztálya, melyhez a salvinia tartozik, már a régi időben is nagy figyelemre méltattatott, de a régibb búvárok téves észleletei és a spóra fejlődéstéves magyarázatai meghamisították a valódi tényállást. Elsorolja ezután mindazon botanikusokat, kik a salviniáról írtak és a tévelyt terjeszték; míg Schleider és Bischott a salvinia kifejlődése körüli észleleteket helyes irányba terelték- Áttérve saját vizsgálatainak eredményére, előbb leírja a salvinia natanst; ez vizi növény és a viz fölüleletén úszik; két féle levelekkel, melyek a viz fölött — és vizevelek, melyek gyökerekhez hasonlítanak és az a viz alatt fejlődését tanulmányozván, értekező számos górcsövi vizsgálat után ezen összetett és számos bonyodalommal fejlődő növény spóráinak átváltozásait teljesen meghatározza. A második fölolvasó Kruspér István volt, értekezett a „comparatok“-ról. Ez értekezésből adjuk a következő kivonatot: A meter etalonok összehasonlításánál mindig azok különbsége méretik, melyet a milliméter ezredrésznyi fontossággal kell meghatározni. Ez a kismérték mikronnak neveztetik és körülbelül ötvenezer kisebb, mint amily tárgyat szabad szemmel meglátni lehetne. A hoszmértékek összehasonlításánál három mód szerint szokás eljárni, melyeknek elsejét német, másodikét franciia módszernek nevezi. Az első szerint szerkesztve van a bécsi Voigtländer és Lenoir-féle s a berlini Bassel-féle komparator, a második módszer szerint a párisi [Gambey és Trescó — Dumonin féle, a harmadik Steinheil által alkalmaztatott. A Bassel-félénél a transversal, a Gambey- és Tresca-félénél a longitudinal mozgás használtatott föl, azon czélból, hogy a mérőszerek, melyek részint górcsövek és csavarparány-mérők, résint érzékeny emeltyűkből állanak és az etalonok végvonásai, vagy végoszlopai fölé helyeztetnek. Ezen készülékeket megismertetvén, értekező, azok taglalásánál a szerkezetekből eredő hibákra is kiterjeszkedik és előadja, miként KÜLÖNFÉLÉK. — A magyar honvédségi Ludovica Academiában, a katonai és polgári tanárok által, ez év folyama alatt, több katonai tudományos felolvasások fognak tartatni. Az első felolvasás folyó hó 18-án délutáni 5 órakor (az I-ső hadapródi osztály tantermében), a második márczius 4-kén ugyanazon órában és helyiségben leend. — A budapesti magyar dalszínház ügyében a nemzeti színház igazgatója által gr. Lónyay Menyhért volt miniszterelnökhöz tett előterjesztése nyomtatásban megjelent. Az igazgató, azon érvek kifejtése után, melyek a dalműnek a drámától elválasztását követelik, egyúttal egy hathatós szert ajánl a művészet legmagasabb czéljai elérésére. Nem kevesebb ez, mint hogy a színház »nemzeti« jellegéről tegyen le, és öltse fel a magyar királyi vagy udvari czímet. Érve mellette az,hogy a külföldi udvari színházak példája azt bizonyítja, hogy csak oly színház emelkedik jelentőségre, melyet a nemzeti kegyelet és általános műszlés vagy a fejedelmek művészeti hajlamai tartanak fenn.« Ha tehát a »nemzeti kegyelet« emelő hatással van és miután színházunkat csakugyan ez létesítette és tartja fenn, hol veszi azt a logikát, hogy a Színházat udvarivá kell tenni? Végül az új dalszínház helyéül eddig kiszemelt hat pontot sorolja elő, úgymint a sugárút kezdete, a a Huszárféle ház helye, a régi színház-tér, az ország-ut és hatvani utcza, valamint az újvilág-utcza sarka, a Wodianer féle ház a szomszéd házcsoporttal és a Károly-laktanya hátsó része. Báró Orczy a két utóbbinak egyikét javasolja választani, és előterjesztéséhez 10 helyszínelési rajzot és az illető telkek értékét kimutató táblázatot csatolt. A nyomtatványhoz függelékül mellékelve van A nemzeti színház rendezője által a külföldi színházak viszonyairól tett jelentés egy része. — A szegedi báli tragoedia hőse nem szerelmi kétségbeesésből, hanem pénztári hiány folytán lett az öngyilkosság áldozata. A „Sz. H.“ újabb értesülése szerit ugyanis a gyászos tett előtt néhány nappal volt az illetőnek hivatalában, a gyors szállítmányok pénztárában vizsgálat, mely alkalommal 140 frt hiány mutatkozott. A vasúti állomásfőnök figyelmezteté a szokásos következményekre s a hiány megtérítésére 3 napi halasztást engedett, de arra alkalmasint képes nem lévén, oly föltűnő halállal vetett véget életének. Az illető novo Wo L. bévai születésű, 29 éves, rang nélkül quiétált huszártiszt ki az osztr államvaspályánál mintegy 5 hó óta volt szolgálatban, de sorsával elégületlen. Kedves társalgó volt, aki mulatságok alkalmával több órán át képes volt elmulattatni a társaságot Bosco-féle műmutatványokkal s tréfás események előadásával. A tánczvigalom alkalmával, reggeli 3 óra tájban, egy szünet alatt szintén fölszóttatott, hogy mutasson valamit, mire azt mondó, majd ha a theát hozzák, olyat fog mutatni, mely mindenkit meg fog lepni. A thea alatt ismét tánczolni kezdtek, s alig hogy tánczosnőjét eleresztő, oldalzsebéből egy pisztolyt vett elő s azt szivének irányozva elsütő. Ez volt a meglepő mutatvány. A szerencsétlen pénteken délután hunyt el. — Ismét a kard. Novotny Ferencz zenész a 38-ik gyalogsorezred zenekarában a nagymező-utczában 12. sz. a. lévő tánczhelyiségben kihágást követett el és kénytelenek voltak őt eltávolítani. Erre kardot húzott, melylyel az orra előtt bezárt helyiség ajtaját vagdalta s az ajtón függő lámpát akarta leütni. A nagy zajra rendőr jött s a vitéz harerfit csendre intette. Novotny erre kardjával a rendőrnek rohant. Még idején kiütötték azonban kezéből s hoszas dulakodás után sikerült őt letartóztatni. — A Ludoviceum díszteremében d. u. 5 órakor tart nyilvános felolvasást Kápolnai P. István százados-tanár „Az 1526-iki mohácsi hadjáratról,“ Takács tanár pedig a „hadjogról.“ — Érdekes esetet fog a pesti királyi törvényszék fenyitő ostálya holnap tartandó ülésében tárgyalás alá venni. Kiss Zsigmond és társai elleni kettős házassági bűnügyet. A tényállás röviden következő: Kiss Zsigmond kecskeméti lakos 1868 évi január 20-án házasságra lépett Farkas Zsuzsannával,minthogy azonban közöttük csakhamar viszály tört ki, Kiss Zsigmond elhagyta nejét és Sattler Juliánna nevű zsidó hajadont megismervén, ezzel Bécsbe ment, hol 1872. évben a szokásos szertartások alkalmazásával a zsidó vallásra tért. Ezután Kiss Zsigmond visszament Kecskemétre s ott Sattler Ádámmal, Sattler Juliánna atyjával közölte abbeli szándékát, hogy Sattler Juliannát zsidó szertartások mellett nőül veszi, miután azonban a kecskeméti zsidó rabbinus, tudva, hogy Kiss nős, őket mindaddig összeesketni nem akarta, mig Kiss Zsigmond előbbi nejétől való elválását nem igazolja. Kiss Zsigmond Sattler Júliával Pestre jött s itt az áttérési bizonyítvány alapján, hol Kiss Zsigmond mint nőtlen figurái, a dohányutczai imolában egybekeltek. Ezen eset nem csak tárgyánál fogva érdekes, amennyiben e bűntény a ritkábbak közé tartozik, de itt azon kérdés is merül fel, hogy Kiss Zsigmondnak házassága első neje, Farkas Júliával nem szűnt-e meg érvényben lenni azáltal, hogy Kiss Zsigmond a zsidó vallásra tért. Szent Lászlónak egy törvénye szerint keresztény zsidóval jogérvényes házasságot nem köthet, kérdés tehát, hogy egy jogérvényesen kötött házasság az egyik félnek zsidó hitre, tehát oly hitre térése által, amely hitbeli és keresztény között jogérvényes házasság nem létesülhet, nem semmisül-e meg ? Különben a tárgyalás folyamát és eredményét közölni fogjuk. A soroksári út mellett homokbányához vezető közlekedési útra, Szőke György és társai homokbánya bérlők a homokszállítás könnyítése és gyorsítása végett síneket akarnak fektetni, s arra engdélyt kértek a városi hatóságtól. Pichler Nándr és Deutsch Mór szintén folyamodtak, hogy a vas említett utat vagy házilag állíttassa helyre vagy engedje meg nekik, hogy elkészíthessék saját költségükön, s ők a helyreállítási költséget majd apródonként beveszik a fuvarosoktól. A gazdabizottság mindkét kérvényt kiadta a mérnöki hvatalnak, azon utasítással, hogy Szitányi Izidor és Krettier Károly képviselőkkel adjanak véleményt, hogy a sínfektetés czélszerűen alkalmazható-e ? — Az Eötvös-szoborra hirdetett pályázatról helyes megjegyzéseket tesz az ,,U. L.“ A bizottmány igen helytelenül a piedesztálon kívül 4 láb magasságú szobrot kíván. Ez rendkívüli akadályt képez a pályázó szobrászokra nézve, mert így már nem terv modell, hanem valóságos szobrot kell szolgáltatniok. Ily nagy szobrot nem lehet, mint ahogy kisebb tervmodeleknél lehető, vázlatszerűleg kezelni, mert így a mű igen üres lévén, a legkedvezőtlenebb benyomást teszi. Ily nagy szoborért, mely a készkiadásokon kívül holnapokig tartó munkát vesz igénybe, 4000 frank még meghatározott biztos tiszteletdíjnak is igen csekély összeg, mint a legjelesebb pályázóra is bizonytalan pályadíj pedig nevetségesen kevés. Még nagyobb hibája a pályázati felhívásnak az, hogy nem kívántatik feltétlenül terv az egész emlékre, a piedesztül el is maradhat. Erre alig van másutt példa, mert világos, hogy az egész emléknek teljességében szépnek, öszhangzatosnak kell lennie ; lehetnek a részek külön-külön szépek, de az egész igen ferde. Már saját tapasztalásunkból is okulhattunk volna. A Széchényi-emléknél a bizottmány Széchényi alakját elég jónak tartotta, s már az öntést is elrendelte, a midőn rájött, hogy az alakhoz illő piedesztált, a bizottmány minden jóakarata daczára másutt kell megrendelni, tehát a talapzatra külön volt kénytelen pályázatot hirdetni. Az Eötvös-szobor bizottmány az ügy érdekében bizonyosan meg fogja változtatni a pályázati feltételeket. A „Dunkle bid er“ czím alatt Boehm Hanna egy kitűnő árnykép rajzgyűjteményt ad ki Dunckernél Berlinben, melyből az első füzetét alkalmunk volt láthatni. E füzet 9 igen csinos illustratioból áll nagynevű költők műveinek egyes részleteihez. Egyik lapja Petőfinek „Esik, esik csak eső esik“ czimü költeményét illustrálja. A tiszta rajzon kívül gazdag phantasia s kitűnő gyöngédség s érzelemgazdagság jellemzik e gyüjtemény egyes részeit. Az egész 99. lapból álló füzetekben fog megjelenni, melyek közül 3 képez egy kötetet. — A világcsaság terjed a Józsefvárosban. A városi gazdasági bizottság mai ülésében elhatároztatott, hogy a gólyautczában 19 olaj lámpát állítanak fel, s a mi fő, ki is világítják. — Szerencsés szerencsétlenség. Hevesmegye gyöngyösi járás szolgabirájánál több vendég lévén, egyik kocsira férfiak ültek föl. A kocsi egy tágas öblü (csordakút-féle) kút előtt állt, mely padlókkal volt fedve. A lovak a padlókon álltak. Amint végre a kocsi tulajdonosa is föl akart ülni, s az egyik gyeplőszárat megkapta, a lovak meg akartak indulni, a padló azonban alattuk e pillanatban beszakadt, s mindkét ló a kuba zuhant. Szerencsére az istrángok elszakadtak. Különben az első kerekeivel egészen a kút szélén álló kocsi a rajta ülőkkel együtt beszakad, és menthetlenül elvesznek, a minthogy a lovak el is vesztek. Most már az a kérdés, hogy ki a hibás: Kaszab szolgabiró-e, ki a kutat ily állapotban tartó, vagy azok, kik ez ily állapotban levő kutnál sem tárták szükséges dolognak a vigyázatot. Az eféle padlóval fedett, s a föld szinével egyenlő kutak, máskülönben is sok szerencsétlenséget okoztak már, s építésüket egyszerűen be kellene tiltani. A házi szemétnek naponkénti kihordatását a tanács határozta el, köztisztasági szempontból, s a" gazd. bizottság felhivatott, hogy e tekintetben a bérlővel alkudozzék. A bizottság azonban azon nézetben van, hogy a bérlő ezen kötelezettségének pontosan megfelelni nem képes, azonkívül ezen jól roszul teljesített kötelességért a hetenként 3-szori kihordatás 3-szoros árát kéri, ami minden háznál 8 ft különbséget tesz és így a szemétpénz illetéket aránytalan magasságra felszökteti. Czélszerűbbnek látja hát a bizottság, ha a házi szemét úgy mint eddig hetenkint 3-szor hordatnék ki.' l§j — Egy 3 mázsás sertés öt főt r int. (Beküldetett.) A napokban egy Pesten lakó asszonyság, Füzes-Abony mellett lakó rokonától feldarabolt, és megtisztított sertést, mely közel három mázsát nyomott, — kapott ajándékba.—A sertés, mint „gyors szállítmány“ még kimúlásának napján vasútra tétetett és a harmadik napon Pestre meg is érkezett.(11-dikén feladatott, és 13-án Pesten volt.) Az illető aszszonyság kimegy tehát az indóházhoz, hogy a sertést haza szállitassa. Itt a sertész tudós fináncz és orvos urak megvizsgálták, szagolták, tapogatták , aztán kimondhatlan hivatalos authoritással bűzösnek nyilvánítók. Az ekképen dehonestált földi maradványt megbecsülik, s a közel százeteze zsirt tartalmazó szalonnát minden hozzátartozandóival együtt, öt osztrák értékű forinttal kártérítik az illetőnek, és hogy hízott sertéshez jutni ez a legolcsóbb mód, azt magunk is elismerjük. Van azonban e tárgyat illetőleg, egy pár szavunk az érdemes sertést szagoló küldöttséghez. Először is lehetségesnek tartják-e ők maguk, hogy téli időben a tisztán kimosott és besózott hús, másfél nap alatt erjedésbe mehessen? Másodszor pedig ha különös szagló érzékükben bízva, lehetséggé tudják is szagolni ezen lehetetlenséget, elhiszik-e egyúttal ezt is, hogy 150 fontnyi szalonnát, ha nem egyébnek, de szekérkenőcsnek, meg ne vegyenek 20 forintért? Harmadszor pedig : miért nem engedték meg, hogy az illető tulajdonos azon zsiradékot valami szappanosnak eladhassa, Ds mért voltak oly kegyesek az illető tulajdonos beleegyezése, és akarata nélkül 5 forintért odébb állíttatni ? Hova ? Kinek ? — Nem tudjuk, önkénykedés-e, visszaélés-e, speculaczio-e ez ? vagy rendelettel történik ? — Már hiszen akár miből történik, de roszul történik, és a viszszaéléseknek végtelen sorozatára ad alkalmat, megtörténhetik pedig igen könnyen, hogy az illető vizsgáló urak, egyszer csak zsírból fognak házakat öntetni maguknak.— Fölhíjuk tehát a városi hatóság figyelmét, ez ily visszaélések meggátlására, vagy ha rendelet ? tehát a rendelet javítására, vagy módosítására, mert azt