A Hon, 1873. október (11. évfolyam, 225-251. szám)

1873-10-22 / 243. szám

állt ott a vad férfi őt csak néhányszor képen szúrta , azonnal letartóztatott, és ellene gyilkossági kísér­let miatt a bűnper megindíttatott. Kis azonban ezen bűntény alól felmentetett, és csak súlyos testi sértés miatt két évi börtönre ítéltetett. A legfőbb ítélőszék ezen ítéletet azon módosítással hagyta helyben, hogy a büntetésnek kezdete befogatásától számíttassék. — Erkel új operájáról „Brankovits Györgyiről, mely a jövő hó közepén kerül előadás­ra a nemzeti színpadon, a „Zen. L.“ ezeket írja: „Erkel F. e legújabb dalművével kétségkívül új és méltó babérokat fog aratni. Az ő teremtő ereje és ritka költői, eszményítő érzéke itt nemcsak a ma­gyar nemzeti zenét emeli egy kiváló fokkal maga­sabbra a művészet, a műzene magas követelmei sze­rint, hanem egy eddig még egészen parlagon hevert de hozzánk közel álló nemzeti zeneelemet is fölka­rolt, — mire a szöveg által lett utalva — s azt szin­tén oly alakban mutatja be, mely az ő alakítási te­hetségéről újabb bizonyságot tesz. A szerb népdalok és tánczok eszményítését értjük, melyeket a dalmű­vében oly szerencsés feldolgozással érvényesít, mely bizonyára a közönség osztatlan elismerésével fog találkozni. S a feladat nem volt könnyű, ha meggon­doljuk e zenei elemek még műveletlen és azért felet­te egyhangú voltát és jellemét. Az alkalmazás ép oly eredeti mint kidolgozás tekintében mesteri és meglepő. Alkalmunk volt belőle részleteket hallani s meg kell vallanunk, hogy ép anyira meglepett újdonsága, mint művészi feldolgozása által. Erkel F. e dalműben több oly eddig még zenekarban nem használt hangszereket is fog alkalmazni, melyek specialiter a szerb dalok és tánczok (főleg a kolo) jellemző kísértéhez tartoznak. — A czímszerepet Odry Lehel fogja énekelni.« — Lég mint a gőz helyettesí­tő­j­e. A légmozdonyt, melynek kitalálásán oly régóta törik fejüket a világ egyik sarkától a másikig a gépészek, egy igénytelen magyar embernek sikerült — a »P. N.« hire szerint — feltalálnia. Ez pedig nem fűtött léggel dolgozik, mint az angol és amerikai hasonnemű találmányok, hanem egyszerű comprimált léggel mely természetesen olcsóbb, mint a fűtött. Szath­­mári Mester Károly a neve­s találmányára, mely mint mozgató gép nemcsak helyben, hanem jármű­veknél is pl. közúti és vasúti vagyonokra alkalmaz­ható, már kikapta a szabadalmat Magyarországra és Ausztriára. Csak a nervus rerum gerendarum hi­ányzik, hogy létesíthesse találmányát. Egy pár ezer forinton létesíthető a kísérlet, mely hivatva van a fát és vizet, tehát kétszeres költséget igénylő gőzt háttérbe szorítani. — Hús-szállítás Francziaországba. A napokban érkezett ide Viard a franczia hadügy­minisztérium egy tagja kérdést tett a kereskedelmi miniszternél, vájjon megengedtetik-e neki helyben a franczia kormány részére marhavásárlásokat tenni, naponkint 40—50 szarvasmarhát a közvágóhídon lemészároltatni és a húst besózva Franc­iaor­zágba szállíttatni. A közvágóhíd igazgatóságához utasít­­tatván Viard, ettől azt a választ nyerte, hogy részé­ről semmi akadály sem forog fenn. A vállalat már most attól függ, várjon a miniszter a kért fogyasztási díjak elengedésébe beleegyezik-e ? — Még megérjük, hogy jó vizet iszunk Pesten. Haggenmacher Henrik a napokban leégett óriási gőzmalom tulajdonosa igen gyakorlati ajánlatot tett a pestvárosi tanácsnak. A­jánlatában azt mondja, hogy saját telkén több szü­­rőkut birtokában van, melyek minden időben jó és sok vizet adnak. Ezen kutak használatához rendel­kezik a megfelelő szívó gőzgépekkel is, úgy hogy naponként váltakozva, a mint tetszik 125—150000 köbláb vizet hajtathat fel egész a kőbányai tartalék medenczékig. Ezt a teljesen jó minőségű víztömeget Haggenmacher oly feltét alatt bocsájtja a város renfistu­l AixSadra, hogy az elárusított via árából 20 százalék a városé 80 százalék pedig az övé legyen. Ennek fejében saját vízvezetékének a városi fő­­vízvezető csővel való összeköttetését telkén önköltsé­gén készítteti el és sajátjából fedezi a gépezet ösz­­szes fentartási költségeit. Ezen ajánlat érvénye az állandó vízmű elkészültéig tart s az a czélja, hogy a főváros egyrészt a nagy vízhiányon segítsen más­részt ne legyen kénytelen 130000 frtot kiadni azon pótló gépezetre, melyet a jelenlegi ideiglenes vízmű szállítási képességének hatványozására akarnak megvenni.Ez ajánlatot azzal adták ki a vízvezetéki bi­zottságnak, hogy azt haladéktalanul tárgyalás alá vegye és véleményét a közgyűlés elé terjessze. — A Tövölgyi Titus féle bünper­­h­e­z. A legfőbb ítélőszék mai ülésében Tóvölgyit az okmányhamisitási bűntény alul tárgyi tényálladék hiányából és Csanádit a törvényszék előtti megjele­nésének elhanyagolásáért kiszabott 50 forintnyi pénzbírság alól felmentette. — Gyújtás. Skuladi Adam, kolosnai föl­­dész 6 frt 50 krt behajtott, és ebből 4 forintot édes­anyjának átadott, a többit pedig a korcsmában el­költötte. Mikor azután pénze kifogyott, hazament és az öreg asszonyt felkérte, hogy adjon neki még pénzt. Az anya ezt megtagadta, mire Skuladi oly haragos lett, hogy saját házát felgyújtotta. A legfőbb ítélőszék őt befogatásától számítva három évi súlyos börtönre ítélte. Irodalom. — Megjelent Fodor József tar­tal­m Köz­­egészségügy Angolországban, tekintettel az orvos­ügyre, orvosi rendészetre és törvényszéki orvosi ügyre, valamint a hazai viszonyokra« (Nagy 8-rét 507­­. Nyomatott az Athenaeum nyomdájában. 1873). Ezen jelentékeny orvosi mű a magyar orvosi könyvkiadó társulat kiadványainak XX-dik kötetét képezi, s a szerző által közvetlen szemlélés utján szerzett tapasztalatok nyomán készült.Fodor József a pesti egyetem növendéke,maj­d az államorvostan segé­de, mig később ennek segédtanára volt s kitartó ér­telmes munkássága által az illetékes körök figyelmét magára vonta; ezenkívül pedig törekvéseinek he­lyes iránya kitűnt abból is, hogy nemcsak elméleti­leg iparkodott magát szakmájában jól kiképezni, hanem gyakorlati ismereteket is igyekezett szerezni, m­ily czélból vállalta magára Pest városánál a ha­­lottkémi állást, kerületi főorvosi és rókus-kórházi boncznoki helyettesítést, miáltal alkalma nyílt fővárosunk jelenlegi egészségügyi szervezetét ala­posan megismerni. A pesti egyetem orvosi kara óhajtván , hogy Fodor J. tanár a külföldnek egészségügyi intézményeit közelebbről megismer­je s tapasztalatait itthon értékesítse , ajánlotta, hogy az oktatásügyér által külföldre kiküldessék, mi meg is történt. Fodor m­r. három ízben volt külföldön, s nemcsak Ausztria, Németország, Hol­land, Belgium és Francziaország egésségügyi intéz­ményeit tanulmányozta szorgalmasan és tüzetesen, hanem kiváló buzgósággal igyekezett Angol­ország egésségügyi intézményeit megismerni, hol két ízben tartózkodott huzamosan, itt a közegésségügy első fér­­fiaival közvetlen érintkezésbe lépett, s ezek szíves­sége folytán bő alkalma nyílt közvetlen szemlélés által körülményesen és kihatólag tanulmányozni Angolországnak, a közegésségügy ezen classicus föl­dének népmozgalmi és orvosi statistikáját, az orvosi személyzeti ügyet, az orvosi rendészeti törvé­nyeket és ezek kivitelét, továbbá a lakásokat és tápszereket egészségügyi szempontból, ezen­kívül a járvány, szegény és a kórházi ügyet, végül pedig az elmebeteg, börtönügyet, s a köz­egészségügynek még némely más ágait. A szerző ezen tapasztalatai kizárólag összehasonlítva hazai viszo­nyaikkal, vannak ezen munkában vonzón, alapos tu­dományossággal és szerves összefüggésben tárgyalva. A kezdeményező eredetiség jellemzi azt s annál inkább örvendhetünk, hogy azt sajátunknak nevezhetjük, mert Angolország egészségügyét egész terjedelem­ben tárgyazó munka nincs a német irodalomban, minek tulajdonítható, hogy Németországban Angol­ország egészségügyi viszonyainak alapos ismerete még nincs elterjedve, s Fodor tanár munkája már megjelent, midőn hason irányú és terjedelmű mun­kák angol nyelven napvilágot láttak. Fodor J. t­r. a közegészségügy művelése terén szerzett ismeretei­nek és irodalmi munkásságának köszöni tanszékét a kolozsvári egyetemen s fővárosunk mindenesetre so­kat nyerne azáltal, ha bő tapasztalatait itt körünk­ben értékesíthetné. — Füzesséry Géza ügyvédnek teg­nap esti lapunk esküdtszéki tudósításában közlött be­szédéből, az utolsó előtti sorban »mindenre a mi szent« kimarad. A „Hon“ magántávsürgönyei. Trianon, oct­ 20. (Bazaine pere.) A tanúki­hallgatás alkalmával kinyilatkoztatá Leboeuf tábor­nagy , hogy Bazaine főparancsnoksága csak aug. 12-én reggel kezdődött. Bazaine előbb nem volt fe­lelős, és tanúsítá is elégedetlenséget a­­miatt, hogy aug. 12-ig alárendelt parancsnok volt. Ő egyébiránt nem is tett lépéseket a végett, hogy főparancsnokká neveztessék ki. Lebrun tábornok nyilatkozatában kárhoztatja ez elégtelen készülődéseket és azon halogatást, mely a borny-i csata által okoztatott. A védők erre ki­mutatják, hogy ezen rászólás nem érheti Bazainet. Jarras azt mondja, hogy aug. 12-kén d. u. neveztetett ki Bazaine táborkarának főnökévé. Ba­zaine már ekkor meg volt bízva a főparancsnokság­gal. Erre egy közbejött eset keletkezett Bazaine és Jarras közt, ki panaszolja, hogy Bazaine által háttér­be szoríttatott, — Keratry Bazaine nejének látoga­tásáról tesz említést, ki a végett járt, hogy Bazai­­nera bizassék a főparancsnokság. — Jules Favre kifejti a Bazaine kineveztetésénél őt illető közben­járást. Palikao tábornok vitatja Keratry szavainak valóságát. Páris, oct. 20. A »Mess, de Paris« egyátalá­­ban valótlannak mondja a lapoknak Magne pénz­ügyminiszter közelebbről való visszalépéséről szóló híreket. Ha azonban a monarchia kikiáltatik, lehet­séges, hogy Magne V. Henrik első minisztériumának tagja leend. A balcentrumbeli képviselőktől ismét jelentek meg nyilatkozatok a köztársaság érdekében. Ezen nyilatkozatok leginkább oly képviselőktől erednek, a­kik május 24-kén Thiers mellett szavaztak. Míg több más képviselők, köztük Target, Johnston, Mar­quis de Plouec és Saisset admirál, a néhány választó által hozzájuk intézett felhívásokra kijelentik, hogy senkinek sem ismerik el azon jogát, hogy jövőben való szavazásukat megszabja, ők csak lelkiismeretük szerint fognak szavazni. G­rácz, oct. 21. Judenburgba­n Bärnfeind vá­lasztatott meg 157 szavazattal Sabathy 112­ szava­zata ellenében. Prága, oct. 21. Palacki mint protestáns, egy a „Pokrok“-ban megjelent czikkben — a „Narodni Listy“ ellen polemizálva — igazolni törekszik a Venczel-búcsujáratban való részvételét. Slow-York, oct. 20. Egy orkán számos távir­­davezetéket rombolt szét s máskülönben is nagy ká­rokat okozott. Zágráb, oct. 21. A pénzügyi bizottmány Ma­­zuranics indítványára kitörte a rendelkezési alap felét és erre elintézé a belügyi budgetet. — B. Pran­­dau ma Bécsbe utazott. Dresda, oct. 21. A király semmivel sem érzi magát jobban. Az erők hanyatlanak, az eszmélet zavaros. Posen, oct. 21. Ledochowski érsek az itteni hittanitó, Schröter excommunikatiójának elrendelése miatt 300 tallér pénzbírságra, esetleg kéthavi fog­ságra ítéltetett. Bécs, oct. 21. (Hivat, zárlat.) Magyar föld­­teherm. kötvény 73.—. Salg.-Tarján 100.—. Magyar hitel 111.—. Magyar záloglevél 80.25. Erdélyi —.— Magyar keleti vasút 62.— Magyar sorsjegy 74 — Tiszai vasút 191.—. Magyar vasúti kölcsön 93.—. Angol-magyar 40.—. Franco-magyar 25.—. Alföld 138.—. Magy. északkeleti vasút 108.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 65.50. Porosz pénztári utal­vány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 44.—. Török —.—. Municipalis 18.50. Bécs, oct. 21. (Megnyitás.) Hitelintézeti rész­vény 213.50. Magyar földhitelintézet —.—. Angol­­magyar 213.—. Angol-Ausztriai —.—. Magyar hitelrészvény 297.75. Franco-magyar 146.—. Váltó­bank —.—. Napoleondor 889.— . Allamvaspálya 325.50. Lombardok 162.50. Galieaiai —.—. Tram­way —.—. Magyar, sorsjegy - .—. 1866-os —.—. 1864-08 —.—. Municipalbank —.—. Uniobank 118 —. Általános építő­­bank 32.50. Angol épitőbank 97.—. JSO08. October 21. (Zárlat.) Hitelrészvények 212.75. Magyar földhitelintézet 220.50. Angol-ma­gyar —.—. Angol-ausztriai 140.59. Magyar hitel­­részvény —.—. Francsia-magyar 37.—. Váltóbank 33.—. Napoleonder 905.50. Áramvasut 322.—. Lombardok 156. —. Galicziai 210.50. Tramway 165.—. Magyar sorsjegyek —.—. 1860-dik 100.—. 1864-diki 132.—. Magyar jutalomjegy —.—. Hitel­­sorsjegy 160.—. Arany 545.—. Frankfurt 95.—. Párisi hitel 32.50. Járadék 68.30. Ezüst 107 35. Lon­don —.—. Török sorsjegy 56.50. Municipálisbank —.—. Unio­bank 110.—. Általános épitőbank 29.—. Angol épitő­bank 83.75. Páris, oct. 21. (Kezdet) 3%-os járad. 57.55. Olasz járadék 60.20. Credit mobilier —.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugati pálya — .—.4­­5 % -os járadék—.—. Államvaspálya 722. —. Lombardok 360.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-diki kölcsön 92.75.1872-iki 93.32. Páris, oct. 20. (Zárlat.) 3°­. járadék 57.65. 4 és 7. járadék 82.25. Olasz járadék 60.25. Credit mod. 355.—. Lombard 361.—. Allamvasp. 726.—. Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvé­nyek —.—. 1871-iki kölcsön 92.90. 1872-iki köl­csön 93.47. Frankfurt, oct. 20. (Keupet) Váltóárfolyam Bécsre —.—. Amerikai 1882-re 96-75. 1854-ki —. —. 1864-es —.—. Lombardok 162.—. Évjáruléki papír 60.75. Osztrák bankrészv. 985.—. Osztrák hitelrészv. 221.5/s Osztrák államvanpálya részvény 333 75. 1860-as 89.3/1. Ferencz-Jóssefvaspálya —. — Galicziai 221.—. Évjáruléki ezüst 64.25. Győr- Grácai —.—. Frankfurt , oct. 20. (Zárlat.) Váltóárfolyam 103,50 1859-ik E. metalliques —.—. Uj ezüst köl­csön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 97.75. Osztrák hitelrészvény 223.50. Osztrák él­­lamvasut 336.—. 1864-ki sorsjegy 144,75. 1860-ki KÖZGA­ZDASÁGI KOVÁT. — A vasutak mediatizálása. A né­met egység nagy mestere Bismarck, külföldi hírek szerint azon eszmét vette a fejébe, hogy az összes magántársulati német vasutakat államilag ki fogja sajátítatni. E művelet akként vitetnék keresztül, hogy az állam az illető társulati részvényeseknek a vasúti jövedelemnek megfelelő kötvényt adna. A részvények convertálása e szerint úgy töténnék, hogy évi jövedelemnek megfelelő tőke 4 százalékos ka­matláb alapján számíttatnék ki és a kötvények 100, 500 és 1000 márka összegben állíttatnának ki és a tör­lesztés a tiszta jövedelem 10 százalékával eszközöl­tetnék.­­ A küküllőmegyei gazdasági­­egylet, az 1873-ik évi november hó 12, 13, 14 napján, gazdasági kiállítását Dicső-Szent-Mártonban, a megye házánál a következő tervezet szerint tar­­tandja meg: Az állatok a kiállítás első napján bírál­tatnak meg, a bírálatok ugyanakkor ki is hirdet­­tetnek, a jutalmak kiosztatnak. Borból legalább két palac­k küldendő, gabonafajból 20 kupa; ta­karmány- és olajmagvakból 10 font küldendő. A kiállítandó tárgyak bejelentése , kivéve a borokat, a tárlatot megelőző két nappal eszközlendő, és határozottan megjelölendő, hogy visszaadan­­dók-e, vagy az egylet számára megtartandók ? ellen esetben az egylet javára hagyottaknak te­kintetnek; a visszaveendők a kiállítás befejezése utáni napon elvitetendők. A borok már a kiál­lítás előtt két nappal beküldendők. A bírálatoknál átalános becs dönt. A díjazások 3 félék, u. m.: érem-, készpénz-jutalmak­ és dicsérő oklevelek. A tárlatot bevégző nap délutánján, az egylet javára hagyott tárgyak elárvereztetnek, a vásárolt gépek kisorsoltatnak. Belépti dij a tárlatokba, egy-egy napra: 10 kr. u. é. — A szegedi gyártelep rész­vény­társulat rendes évi közgyűlése e hó 14-én megtartatván, az üzlet jelentésből kitűnt, hogy a tel­jes haszonbevétel összesen 274,270 frtra rúgott, mi­ből a különböző költségek levonása után maradt tisztán 113,652 frt tehát az 500,000 frtnyi, alaptőké­nek mintegy 22 % -a, a­mi jelen mostoha időkben elég szép eredmény. Azonban csalódtak azon jám­bor részvényesek, kik azt hitték, hogy osztalékot kapnak; a választmányt az ismert módon rendelkez­vén, a közgyűlés fejbólintó többségével elhatároztatta hogy a nyeremény nem osztatik ki. Ebben elvégre megnyugodhatnának a részvényesek, mert hiszen a vállalat szilárdítását mozdítják ekként elő , de a­mit a választmány még aztán tett, az valóban a szemér­metlenség netovábbja: a részvényesektől megta­gadta a tiszta jövedelemből őket illető részt, de a sa­ját magának járó tant­emet, összesen 22.000 frtot kifizettető, támaszkodván az alapszabályokban ily czélokra mindig bőven található kibúvó paragrafus­ra. — Végül még lehetetlen meg nem rónunk a vá­lasztmány germanizáló hajlamait, midőn Szegeden, az alföld legnagyobb tős­gyökeres magyar váro­sában ,Rechnungs-Abschlusse-jában tisztán német jelentéssel kedveskedik részvényeseinek.­­ A bécsi építő bankokról ezt írja a berlini tőzsdelap. E bankok nem tudnak megélni és nem akarnak meghalni. Sokat nyertek a lefolyt két év alatt a telkekkel való szédelgésen, és ma ugyan e szédelgés miatt a bankozott szélén áll­nak. Építésre való telkeket ma egyátalában nem le­het eladni, s miután az építő bankoknak nincs hite­lük, nem is rendelkeznek tőkékkel az építésre. Saj­nos, hogy a részvények nagyobbára a nagy közön­ség kezében vannak, mely azokon nem akar túl adni, mielőtt erre kényszerítve volna. Az építő ban­kokat ezért nem is lehet oly könnyen liquidatióra szorítani, mint az alkuszbankokat. Szerencséje a piac­nak, hogy az építő bankokat nem lehet cserben hagyni, mivel rájuk azon fontos feladat vár, hogy a lakáshiányon segítsenek. A pénzügyminiszter becsü­lettel iparkodik is őket a hínárból kisegíteni. Csakhogy Pretis bárónak oly szerencsétlen keze van, hogy minden bank és minden ház, melyen ő segíteni akart, ezen segély következtében tönkre ment, s így azt tartják, hogy jobb is volna, ha Pre­tis báró velők nem is törődnek. Az építő t­ankkrisis­­nek az a sajnos hatása is van, hogy a fusionális tár­gyalásokat zátonyra futtatta. A hitelintézet és a Rothschild ház gyűlölik a fusiót és elősegítik a liqui­daliét. A Rotschild ház a válság alatt nem lépett előtérbe, mivel a ház főnöke beteges és ezért nem szeret izgalmas műveletekben részt venni. A bécsi pénzügyi világ irányadó személységei egyébiránt nagyon csalatkoznak, ha azt hiszik, hogy a válság véget fog érni a­nélkül, hogy az ő állásuk még in­kább megrendíttetnék. Felfogható, hogy a válság még nagyobb kiterjedést fog venni, ha a bankfustot valahára erélyesen fel nem karolják. — Debreczen iparosaihoz egy fel­hívás tétetetett közzé, melyből kiemeljük e kö­vetkezőket : „Hazánk iparának a kiállításon való képviseltetése meggyőzhette a bécsieket, vagy bár­kiket is, hogy ha a haszontalan czifraságok előállí­tásában nem is, de a közélet által szükségelt ipar­­czikkeinkkel bátran kiálljuk a versenyt akármelyik némettel. Olcsóbban jobbat Ausztriában sem csinál­nak, mint Magyarországon. Nemcsak tiszta meggyő­ződésből eredt öntudatunk, hanem az iparvilág előtt felmutatott képességünk is jogosít arra, hogy e haza szükségleteit az iparczikkekben önmagunk elégítsük 8 .75. Ferencz-Józsefvasut —.—.Lombardok 163. —. Galicziai 217.75. Papirjáradék 60.25. Ezüst­járadék 647/is. Osztrák bankrészvény 985.—. Ma­gyar sorsjegyek —*.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, oct. 21. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 92.50. Ezüst jöved. —.—. 1860-as 90. Vs. Bécs —.—. Romániai 33. Vs Államvaspálya 191. —. Papirjövedék —.—. Hitelsorsjegyek 113.50. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 126.—. Magyar sors­jegy — —. Berlin, oct. 21. (Zárlat.) Galicziai 92.50. Lombard 92.50. Ezüst jöved. 64.50. 1860-iki 89.25 Bécs 87.7/1. Romániai 31.7/8. Államvaspálya 190.— Papír jövedék 60.50. Hitelsorsjegyek 106.75. 1864- diki 83.50. Hitelrészvények 126.— Magyar sorsjegy. 46. 78. Páris , oct. 21. Liszt 84.—, 84.50 , 85.—­ Répaolaj 85.—, 85.25, 86.75. Lenolaj 88.—, 87.50, 87.50. Szesz 73.50, 72.50, 72.50, czukor finomított 154.- . Berlin, oct. 21. Búza 90.‘A, 85.Vi, 84. V2. rozs 59.Va, 59 Vi, 61.*/#­ Zab 57.3/t, 52.*/s. Árpa helyben 55-67. Olaj 19.—, 18.3A, 18.3/t, 20.Ve. Szesz —.—, 24.05, 20.20. Borossia, oct. 21. Búza 262.—, rozs 259.— zab 146.—. Olaj 19.3A, tavaszi 19.Vs, szesz 24.1 s 24. V«, 213A­Hamburg , oct. 20. Búza 234.—, 235—. Rozs 188— 187—­. Olaj 61—. 61—. 66—. Szesz 67—, 58%. 53%. 53—. Köln, oct. 20. Búza 95—.91. Va, rozs 610. 616.—, olaj 108Ao. 106/io -Stettin, oct 20 Búza 86.-----.—. 83 V« — rozs 58.V*—.— 58.V«-----olaj 181/a. 191 Via, szesz 23­7­i a, 203/s. Uj-York, oct. 20- Liszt 6.60. ki. Jogunk van ezt követelni is, hogy saját fiaink­nak, hazai gyártmányból Magyarország iparosai készítsék el a szükséges kellékeket. Bezzeg nem hoznak az osztrákok munkát a mi iparosainknak. S mi legyünk oly balgák,hogy még a honvédruházati felszerelést is átadjuk idegen kezekbe ? ! Az irigység sem mondhatná már, hogy e tekintetben nem a leg­jogosabb a mi követelésünk. Fájdalom azonban, mindennek daczára sem bízhatunk annyira a jelen­legi kormányban, hogy Magyarország iparosait e kérdésben nem fogja háttérbe szorítani. Nem mond­juk mi, hogy a kormány talán hazafiatlanságból tenné ezt, de igenis teszi ezt azon viszonynál fogva, mely által Bécs lábaihoz van láncolva. Épen azért Magyarország iparosainak kell itt résen ál­­lani. Járuljanak azért együttesen a honatyákhoz azon kérelemmel, hogy a honvédruházati felszerelés ne adassék idegen kezekbe, hanem osztassák meg az ezt illető munka Magyarország iparosai közt. E lépést megtenni a haza, különösen ennek ipari érdeke múlhatlanul követeli. Tegyék meg az első lépést ez ügyben Debreczen város derék iparosai. Szólítsák fel a haza iparosait saját érdekeik támo­gatására. Zörgessenek együtttesen az országgyűlés ajtaján. A nemzet közvéleménye támogatni fogja kérelmök­et.“ Üzlet és termény tudósítás. Budapest, oct. 21. A tőzsde ma is bágyadt hangulatban volt. Jobbadán csak bank részvények vézettek s ezek is alacsonyabb árfolyamon. Magy. vasúti kölcsön 94, m. nyereménysorsjegy 75 50, szőllődézsma 67.50, m­. földtehermentesitési 72.75, angol magy. bank 41.50—40.75, municipalisbank 18.25—17.75, m. földhitel 44.25—44, m. hitel 115, takarék és hitelegylet 53, pesti iparbank 465, buda­pesti takarékpénztár 2. kib. 150. Ganz vasöntöde 370, egy. magy. gőzhajózás 11. Lujza malom 116 p. Értékek szilárdultak, porosz pénztári utalvány l. 68 3A adva. Gabnaüzlet. Búzában, erős volt a kínálat, vevők tartózkodók s igy az árak 10 krral lejebb mentek. Eladatott mintegy 15,00 i mérő. 85 fns 7.45—7 55, 84 fns 7.35-7.45,83 fns 7.15-7.25, 82 fns 6.90—7.10, — mindez vámmázsában 3 havi fizetésre. Búza odt. hóra 7.42’A, tavaszra 7.75 p. Rozs hasonlag 10 krral olcsóbban kelt. 900 m. 5.30—5.35 készpénzen. Ku­kori­cz­a nem vál­tozott; máj. jun. hóra 10,000 m. bánáti 4.60. Zab bá­gyadt oct. hóra 2 frt, tavaszra 2.18. Árpa 1000 m. 3.40 — 3.50. Köles 300 m. 3.85. Repcze 1000 köböl oct. 10.50­ Liszt bágyadt. x. Jegyzék. Állomáshelye az 5. és 6-ik számú személyszállító vonatnak Beregszón. F. évi nov. 1-től kezdve az 5. és 6-ik számú éjjeli személy­­szálllitó vonatok, Beregszón is megállnak és az utazókat úgy azok málháit oda és onnan tovább szál­lítják. Az 5-ik sz. vonat elindulása (Temesvár felé) 4 óra 33 perczkor reggel, és a 6 ik számú vonat (Szeged felé) 10 óra 33 perczkor este. NEMZETI SZÍNHÁZ. Szerda, oct. 22-én. Az ördög naplója. Vigj. 3 felv. Kezdete 7 órakor. ISTVÁN TÉRI SZÍNHÁZ. Szerda, oct 22-én. Lengyel számüzöttek. Színmű 3 szakaszban. Kezdete 7 órakor. A nagy komlóban naponta magyar daltársulat Ró­zas József művezetése alatt előadásokat tart, ez alkalom­mal adatik a »Persa S a­h«, az »Ó r­i­á s b­é­k­a* és »Jó­nása czet halban*. Ma este a Beißefflay'kert-ben Bakonyi István dal­­ársulata tart előadást. A szüneteket Bunkó Feri zenetár­ul­a­ta tölti be. Felelős szerkesztő: Jókai Mór V i z á 1 1 á «. Od­ fölött időjárás 21 Pesten 4' 11" száraz» Pozsonyban 4' 0“ ff 20 M.-Szigeten 1' 4“ esős ff Szathmáron . 0' 6" ff ff Tokajban 0' 0" felhős 21 Szolnokon 0' 1" száraz ff Szegeden 0' 1" ff 20 Aradon . 3' 5" ff N.-Becskereken. 9" ff ff Bezdánban 5' 4" ff Verbászon 4' 0"­ ff Barcson ___4_H 19 21 Eszéken 2‘ 6" ff Mitroviczon . 0' 5" ff Sziszeken . 3' 3" ff ff Zimonyban . 4' 0" ff ff O-Orsován 2' 2" ff MYH/r-TESL 1012 1—1 »Der Sport« hírlap a lótenyésztés érdekei­nek központi közlönye Kwizda F. J. cs.k. szab. üdi­­tö-nedvéröl következőleg is : »ezen nedv alkalmazá­sa minden esetekben úgy fentartási mint gyó­gyítási czélok tekintetében ajánlható,a­hol ar­ról van szó, hogy ez hüsítőleg és erősitőleg hasson. A lovak erős használatánál ezen nedvnek hígított mosása van javulva, mely főkép az előrészé­­ben a lapoczkától a térdig és a vesetájakon történ­jék. Indaganatoknál stb. borogatások javul­­ják, melyeknek folytonosan nedvesen és frissen kell fentartatniok. Csuzos bajoknál ezen hígított nedv bedörzsölés által sikeresen hat, ezen nedvnek következetes és figyelmes alkalmazása a legtöbb esetben a legjobb eredményt idézi elő. Ezen nedvnek ép oly kevéssé szabad bármely istállóban hiányoznia, mint az arnicának és a köröm­ kenőcsnek. Kaphatók : Pesten Török József gyógysze­rész király utcza 7. sz., Thallmayer A. és társa, Hal­­bauer testvérek, Kreische Antal, Kovács J. J. Stern és Schmidt, Eder és Nem­eda, Kochmeister Frigyes, J. Topits, J. Hoffmann. Budán : Az udvari gyógy­szertárban. Magyarország majd minden városa és mezővárosában van lakhely, mi koronkint a legol­vasottabb lapokban köztudomásra hozatik. 1740 3-3 Tisztelettel alólirott ezennel a t. ez. közönség tudomására hozza, hogy a mai naptól kezdve a St­o­­va-féle sörcsarnokot átvette. Midőn alólirott eddigi tisztelt vendégeinek láto­gatásukért és benne helyezett bizalmukért köszöne­tet mond, egyszersmind kéri, hogy őt ez uj üzletében számos látogatásokkal szintén szerencséltessék. Jó italokról, jeles konyháról és pontos szolgálatról a leg­­jobban gondoskodva van. Ment András vendéglős. Fontos a mezei gazda közönségnek ■ Eredeti. Tekint. Sipőcz István gyógyszerész urnak. Pécsett, Rádfa, 1873. oktob. 16-án. Tisztelt barátom uram! Az egerek a mérget megették és halomra döglöttek tőle. Egyelőre szíves­kedjék számomra­­ mázsát készíteni és pedig mi­előbb. Magam további szives indulatába ajánlva ma­radok tisztelő barátja, Kamerer Ferencz. Tisztelt szerkesztő úr ! Kötelességemnek tar­tom a t. gazda közönséggel tudatni, hogy Sipőcz István pécsi gyógyszerész által készített méreg szelet­kékkel igen hathatósan pusztítom az egereket veté­seimen. Eljárásom következő: a­mint egy tábla el van vetve, azt szokott módon körülsánczoltatom,és a sánczon belől mutatkozó egér lyukakba teszem a mé­reg szeletkéket. 1 mázsának ára 28 frt, a rendeléshez hatósági engedély csatolandó. — Rádió október 15-én 1873. Kamerer Ferencz. A Budapesti ár- és értéktőzsde árjegyzetei October 21. 160 ~ 80 75 85 *5 80*5 85 - Értékpapír ►J to 8 1 a ® 1* adva tartva VUgy. köles*» ■— 93 50 94 -„ g&a sört álla ruvMyti „ Rá^iftevé 1­5% . „ ftü^egy kft b­eön­ . inQ 76 — 77 — 1871 ki f&Agy. államkötv. 1872­ k^ sr­agy. államkötv. kötv. magy. — 86 60 72 25 87 — 72 76 „ , iS«, is— 7* 50 73 — p „ erdélyi— 70 50 66 50 71 50 07 — fkrztr. pap. e*/0 „ B „ ezüstAaru. ej 75 7» S5 63 26 72 75 jan.Jui.5% „ ■ m ezüst. kan?.. 72 75 73 *5 apr. ok. 101 -102 — JAflO-itól á 500 frt » 1­860-ból á 109 frt— 108 -1­6 50 1884-ből n 100 frt— 133 --181 — köl. 1871-ből 6% 83 — 84 — Strasvinyen­. isl.-tára. s Atlas viszkiz. 80 ------— « I. magyar . . 515 805 — 815 — , Haza .... --- — --— — „ Pannónia . . . SOO 295 — 300 — „ Pesti .... 100 03 — 65 -„ Hunnia . . . 200 75 — 80 — „ Kro. jár. és élet. 60 — --­— — „ Caio .... soo 152 — 155 — Vaspályák : Pest barcsi . 200— — „ Pesti közuti . . 200 293 -300 — „ Budai körúti „ Újpest -rákospa­ 200 100 70 — 72 — lotai ló vasút —- -— — „ Alföld-fiumei . . Északkeleti . . 200— ------­top — —— «• Magyar keleti . 200— — — „ I. Erdélyi . . 100— — . Déli .... 200 — — — — » I1 Holsdt­egypilya 200 — —— Bankok . Által. m. man. h. 80 17 — 17 60 „ Anptol-magyar .8 40 76 41 -„ An. m. II. kibo.— — — — — „ Ban. ker. és ip.— — — „ Által. mag. hite. 160 114 50 115 — „ Franco-magy. . 180 27­­29 — „ M. ál. föld. rész. 80 43 76 41 25 „ Ma. jelz. hitelb. 80— — „ Kisbirt. hitelint. 80 85 60 8« — „ Nyu. i. hí. Sopr. 8­)_ „ » less. és hitel. Pozsony . . . 40 „ Tak. a hitel-egy. 50 68 — 63 26 „ Tak. és h. igazol. 60 ____ k Ir­ói h.p., bécsi 50 ____ ____ « Pozsony, hitelb. 100­ —__ ____. . iparb. 300 __ „„ ff Pesti bank 5% 200 ____ ff Pesti népbank . 100 _____ __ ff Buda-Db. sépb. 60 84 -35 — ff Iparbank . . . 100 39 — 40 — a II. kibocsátva. . 100 a Budai keres. ba. 200 210 — 215 — • Pesti keres. fc*. . 00 770 — 775 — Értékpapir adva tartva értékpapír adva tartva Bankok : Pesti iparbank „ Pfrst-budai kéz­müvesbank . „ Pesti egyletbank n n i, n. kib „ Bárány, tb. és h „ Debreczen­ kér. „ Temesv. k. és h. „ I. Erdélyi „ Szegedi forg. b. „ Szerb ideig, bn Takpánz. : Óbudai . . . „ Ferencz és J. v „ Félegyházi . . „ Gödöllői . . . , Orsz. központi Jan.-juli 5% „ Pesti I. ba. igé „ Pest Lipótv. „ Pest-budai főv. „ Pest kőbányai . „ Pest külvárosi . „ Szt.-endrei . . „ Újpesti . . . Malmok: Árpád . . . „ Aradi gőz.. „ Blum-féle . . „ Concordia . . „ Borsod-miskolczi „ Erzsébet . . . „ Lujza . . . . „ Temesvári gőz. „ Molnárok-sü­tők „ Hengermalom . „ Viktoria . . . „ I. Budapesti „ Budai gyártelep „ Pannónia . . Épitőtársulat, Pesti . „ Pesti cottage Serfőzde, I. magyar . Sertéshizlaló .... Könymy. »Athenaeum“ „ Pesti . . . „ „Franklin* . Gőzhajótárs. magy. egy. „ Nagybecskereki Ganz és tár. féle rangyár. Gschwindt-féle . . . • Gyógyintézet I. magyar . Kereskedő-testület épülete Kártoly-fonálgyár . . . Bőrgyár I. magyar. . . Mátrai bányarész . , Gyógytelep .... Pozsonyi papírgyár Rima-murányi bányatárs. Gyapjúmonó...................... Salgó-tarjáni . . . . , Schlick-féle vasöntöde Soda- és Tegyám-gyár Sóskúti kőbánya ... * Spódium és csontliszt. , Szeszgyár I. magyar . . Di­sscho kőszén és tégla .­sop 100 70 50 40 800 *00 *00 100 18 100 100 40 40 100 1000 50 100 100 100 40 80 500 500 500 500 500 *00 180 500 200 500 800 500 100 1000 80 80 500 200 200 500 180 200 100 500 200 200 210 200 200 88 200 200 200 100 200 200 200 200 500 200 465 — 65 - 84­­470 — 67 — 85 — 54 - 2240 • 165 56 ■ 42 ■ 45 — 50 -215 -84 - 115 -169 - 660- 90 - 545 - 24 - 870-376- 145 -285 -600 -14­­­8T0 - *20-100- 82 -65- 106 - 170 -126 -165 - 160-180 -55 2260 -167 • 61 50 — 65 — 290 — 86 — 116 -160 — 670 — 9 — 550 — 25 — $80 — 380 — 160 — 240 — 670 -15 — 875 — 22$ — 105 ■ 35 -70 - 108 -180 -180 -170 - 160 - 185 -Magyar ált. kőszénbánya Varietén részvényszinház Alt. nagyonkölcs. társ. . Alagút.................................... Zaroetzky gyufagyár . . Téglagyár szt.-endrai . . Téglagyár budapesti . . Tégla és mészégető újlaki Téglagyár kőbányai . . ZAlofflevelek. Magyar földh. 5% . . . jövedékbarcza 6% n jelzálogb. 5Vj°/o „ keres. bank 6% Magy. ált. földhitel 6% . „ n ti 5*/j . . . . Pesti kereskedelmi bank. Szebeni földhit. 5­j% -Elsőbbségek. Éjszakkeleti vaspálya 5% Magy. galicziai vasp. 5% I. erdélyi vasp. 5%- 100 frt ezüst..................... Pest-budai lánczhid 6% • Borsod-mickolczi malom . Budapesti malom 3% Pannónia gőzmalom 6%. Egyes. m. gőzh.­tár*. ö°/c Pénznemek. Császári arany .... Osztr.-magy. 8 fztos arany 20 frankos arany . . . Osztr. és magyar ezüst. . Porosz pénztár-bárczi.. . Válték. Augaburg 100 a. n. f. után M. Frankfurt 100 d. n. f. u- Halmburg 100 bank m. n. London 100 font st. o- Milano 100 Ur. frank - Páris 100 frank után . ta-folyatalosrte Aradi ker. b. befizetéssel Hotel részvénytársaság . Securitas........................... gződ-rákosi téglagyár . N. -váradi kér. és iparbank Győri kereskedelmi bank Sz.-fehérvári ker. b. beüz. Kecskeméti közp. lak. p. 145 — 80 25 79 — 85 — 80 84 76 8* — 156 70 — 5 43 906 9 06 107 50 169 84 78 95­­ 55 ~ 112 75 40 2» 286 — 98 — 79 60­­ 83 • 168 * 71 5 4 0 99 9 09 108­­ 170 “ 95 *5 95 50 55 « 118 ~ 44 60 *40­­Termény font­nyi ár vim­­mázránkint font­nyi ár vám­­mázsánkint Termény font­nyi piaosi I szokás I font­nyi ir vám-Mssági 1 lg. 81 6 80—6 85 82 6 90-6 95 80 5 45—5 66 7 Y,18 ■ S 1• 837------7 io 84 7 16—7 20 » *. » . »• • 85 7 26-7 30 86 7 35—7 40 árra malátának . . • • 7» 3 80-4 -68/70 — —r 9 torai . . ► 87 7 45—7 50 88 ------------66/6­3— _. 9 • • •« • 81 6 90-6 95 8*7------7 1o 72 3 40-3 60 • * *• • 88 7 15—7 20 84 7 25—7 30 Bab......................— ___10 ynn • •• « 85 7 35—7 65 80 7 60—7 65 — — — » • • •• • 87 7 60—7 65 88 -----------­KokariSM .... • • 82 3 80 - 3 95— — • 81 7 85-6 90 82 6 95-7 — • • • • • • 80 • Mmnjjrul• • 83 7 05-7 10 84 7 20—7 25 * • 80 • » • • 85 7 80 -í 40 86 7 45—7 60 K«Ua ;....................... -Ur— — » . . . ».• • 87 7 65 7 60 88— --­______• ktttixl . .• • — Kép«*« kápolntáa . . » • 7*— — 8 • • • • • • •* « --, bánaági . . •­­ — - -— I ------

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék