A Hon, 1873. október (11. évfolyam, 225-251. szám)

1873-10-22 / 243. szám

álltott a vad férfi öt csak néhányszor képen szúrta O azonnal letartóztatott, és ellene gyilkossági kísér­let miatt a bünper megindittatott. Kis azonban ezen bűntény alul felmentetett, és csak súlyos testi sértés miatt két évi börtönre Ítéltetett. A legfőbb itélöszék ezen ítéletet azon módosítással hagyta helyben, hogy a büntetésnek kezdete befogatásától számittassék. — Erkel uj operájáról „Brankovits Györgyiről, mely a jövő hó közepén kerül előadás­ra a nemzeti színpadon, a „Zen. L.“ ezeket Írja: „Erkel F. e legújabb dalművével kétségkívül uj és méltó babérokat fog aratni. Az ő teremtő ereje és ritka költői, eszményítő érzéke itt nemcsak a ma­gyar nemzeti zenét emeli egy kiváló fokkal maga­sabbra a művészet, a müzene magas követelmei sze­rint: hanem egy eddig még egészen parlagon hevert de hozzánk közel álló nemzeti zeneelemet is fölka­rolt, — mire a szöveg által lett utalva — s azt szin­tén oly alakban mutatja be, mely az ő alakitási te­hetségéről újabb bizonyságot tesz. A szerb népdalok és tánczok eszményítését értjük, melyeket a dalmű­vében oly szerencsés feldolgozással érvényesít, mely bizonyára a közönség osztatlan elismerésével fog találkozni. S a föladat nem volt könnyű, ha meggon­doljuk e zenei elemek még műveletlen és azért felet­te egyhangú voltát és jellemét. Az alkalmazás ép oly eredeti mint kidolgozás tekintében mesteri és meglepő. Alkalmunk volt belőle részleteket hallani s meg kell vallanunk, hogy ép anyira meglepett újdonsága, mint művészi feldolgozása által. Erkel F. e dalműben több oly eddig még zenekarban nem használt hangszereket is fog alkalmazni, melyek specialiter a szerb dalok és íánczok (főleg a kolo) jellemző kísértéhez tartoznak. — A ezimszerepet Odry Lehel fogja énekelni.« — Lég mint a gőz helyettesi tő j e. A légmozdonyt, melynek kitalálásán oly régóta törik fejüket a világ egyik sarkától a másikig a gépészek, egy igénytelen magyar embernek sikerült — a »P. N.« hire szerint — feltalálnia. Ez pedig nem fűtött léggel dolgozik, mint az angol és amerikai hasonnemü találmányok, hanem egyszerű comprimált léggel mely természetesen olcsóbb, mint a fűtött. Szath­­mári Mester Károly a neve s találmányára, mely mint mozgató gép nemcsak helyben, hanem jármü­veknél is pl. közúti és vasúti waggonokra alkalmaz­ható, már kikapta a szabadalmat Magyarországra és Ausztriára. Csak a nervus rerum gerendarum hi­ányzik, hogy létesíthesse találmányát. Egy pár ezer forinton létesíthető a kísérlet, meiy hivatva van a fát és vizet, tehát kétszeres költséget igénylő gőzt háttérbe szorítani. — Hus-szállitás Francziaországba. A napokban érkezett ide Viard a franczia hadügy­minisztérium egy tagja kérdést tett a kereskedelmi miniszternél, vájjon megengedtetik-e neki helyben a franczia kormány részére marhavásárlásokat tenni, naponkint 40—50 szarvasmarhát a közvágóhídon lemészárolíatni és a húst besózva Francsiaor zágba szállíttatni. A közvágóhíd igazgatóságához utasit­­tatván Viard, ettől azt a választ nyerte, hogy részé­ről semmi akadály sem forog fenn. A vállalat már most attól függ, vájjon a miniszter a kért fogyasztási dijak elengedésébe beléegyezik-e ? — Még megérjük, hogy jó vizet iszunk Pesten. Haggenmacher Henrik a napokban leégett óriási gőzmalom tulajdonosa igen gyakorlati ajánlatot tett a pestvárosi tanácsnak. A jánlatában azt mondja, hogy saját telkén több szü­­rökut birtokában van, melyek minden időben jó és sok vizet adnak. Ezen kutak használatához rendel­kezik a megfelelő szívó gőzgépekkel is, úgy hogy naponként váltakozva, a mint tetszik 125—150000 köbláb vizet hajtathat fel egész a kőbányai tartalék medenezékig. Ezt a teljesen jóminőségü víztömeget Haggenmacher oly feltét alatt bocsájtja a város reníiftllíAixSadro, hogy az elárusított via árából 20 Bzázalék a városé 80 százalék pedig az övé legyen. Ennek fejében saját vízvezetékének a városi fö­­vizvezető csővel való összeköttetését felkén önköltsé­gén készítteti el és sajátjából fedezi a gépezet ösz­­szes fentartási költségeit. Ezen ajánlat érvénye az állandó vízmű elkészültéig tart s az a czélja, hogy a főváros egyrészt a nagy vízhiányon segitsen más­részt ne legyen kénytelen 130000 frtot kiadni azon pótló gépezetre, melyet a jelenlegi ideiglenes vízmű szállítási képességének hatványozására akarnak megvenni,Ez ajánlatot azzal adták ki a vízvezetéki bi­zottságnak, hogy azt haladéktalanul tárgyalás alá vegye és véleményét a közgyűlés elé terjessze. — A Tövölgyi Titusféle bünper­­h e z. A legfőbb itélöszék mai ülésében Tóvölgyit az okmányhamisitási bűntény alul tárgyi tényáliadék hiányából ér Csanádit a törvényszék előtti megjele­nésének elhanyagolásáért kiszabott 50 forintnyi pénzbírság alul felmentette. — Gyújtás. Skuladi Adam, kolesnai föl­­dész 6 frt 50 krt behajtott, és ebből 4 forintot édes anyjának átadott, a többit pedig a korcsmában el­költötte. Mikor azután pénze kifogyott, hazament és az öreg asszonyt felkérte, hogy adjon neki még pénzt. Az anya ezt megtagadta, mire Skuladi oly haragos lett, hogy saját házát felgyújtotta. A legfőbb itélöszék őt befogatásától számítva három évi súlyos börtönre ítélte. Irodalom. — Megjelent Fodor József tnr-tól »Köz­­egészségügy Angolországban, tekintettel az orvos­ügyre, orvosi rendészetre és törvényszéki orvosi ügyre, valamint a hazai viszonyokra« (Nagy 8-rét 507 1. Nyomatott az Athenaeum nyomdájában. 1873). Ezen jelentékeny orvosi mü a magyar orvosi könyvkiadó társulat kiadványainak XX-dik kötetét képezi, s a szerző által közvetlen szemlélés utján szerzett tapasztalatok nyomán készült.Fodor József a pesti egyetem növendéke,máj d az államorvostan segé­de, mig később ennek segédtanára volt s kitartó ér­telmes munkássága által az illetékes körök figyelmét magára vonta; ezenkívül pedig törekvéseinek he­lyes iránya kitűnt abból is, hogy nemcsak elméleti­leg iparkodott magát szakmájában jól kiképezni, hanem gyakorlati ismereteket is igyekezett szerezni, — ily czélból vállalta magára Pest városánál a ha­­lottkémi állást, kerületi főorvosi és rókus-kórházi boncznoki helyettesítést, miáltal alkalma nyílt fővárosunk jelenlegi egészségügyi szervezetét ala­posan megismerni. A pesti egyetem orvosi kara óhajtván , hogy Fodor J. tanár a külföldnek egészségügyi intézményeit közelebbről megismer­je s tapasztalatait itthon értékesítse , ajánlotta, hogy az oktatásügyér által külföldre kiküldessék, mi meg is történt. Fodor tnr. három ízben volt külföldön, s nemcsak Ausztria, Németország, Hol­land, Belgium és Francziaország egésségügyi intéz­ményeit tanulmányozta szorgalmasan és tüzetesen, hanem kiváló buzgósággal igyekezett Angol ország egésségügyi intézményeit megismerni, hol két ízben tartózkodott huzamosan, itt a közegésségügy első fér­­fíaival közvetlen érintkezésbe lépett, s ezek szíves­sége folytán bő alkalma nyílt közvetlen szemlélés által körülményesen és bshatólag tanulmányozni Angolországnak, a közegésségügy ezen classicus föl­dének népmozgalmi és orvosi statistikáját, az orvosi személyzeti ügyet, az orvosi rendészeti térvé­nyeket és ezek kivitelét; továbbá a lakásokat és tápszereket egészségügyi szempontból, ezen­kívül a járvány, szegény és a kórházi ügyet, végül pedig az elmebeteg, börtönügyet, s a köz­egészségügynek még némely más ágait. A szerző ezen tapasztalatai kizárólag összehasonlítva hazai viszo­nyaikkal, vannak ezen munkában vonzón, alapos tu­dományossággal és szerves összefüggésben tárgyalva. A kezdeményező eredetiség jellemzi azt s annál inkább örvendhetünk, hogy azt sajátunknak nevezhetjük, mert Angolország egészségügyét egész terjedelem­ben tárgyazó munka nincs a német irodalomban, minek tulajdonítható, hogy Németországban Angol­ország egészségügyi viszonyainak alapos ismerete még nincs elterjedve, s Fodor tanár munkája már megjelent, midőn hason irányú és terjedelmű mun­kák angol nyelven napvilágot láttak. Fodor J. tnr. a közegészségügy művelése terén szerzett ismeretei­nek és irodalmi munkásságának köszöni tanszékét a kolozsvári egyetemen s fővárosunk mindenesetre so­kat nyerne azáltal, ha bő tapasztalatait itt körünk­ben értékesíthetné. — Füzesséry Géza ügyvédnek teg­nap esti lapunk esküdtszéki tudósításában közlött be­szédéből, az utolsó előtti sorban »mindenre a mi szent« kimarad. Á „Hon“ magántávsürgönyei. Trianon, oct- 20. (Bazaine pere.) A tanúki­hallgatás alkalmával binyilatkoztatá Leboeuf tábor­nagy , bogy Bazaine főparancsnoksága csak aug. 12-én reggel kezdődött. Bazaine előbb nem volt fe­lelős, és tanusitá is elégedetlenséget a „miatt, hogy aug. 12-ig alárendelt parancsnok volt. O egyébiránt nem is tett lépéseket a végett, hogy főparancsnokká neveztessék ki. Lebrun tábornok nyilatkozatában kárhoztatja ez elégtelen készülődéseket és azon halogatást, mely a borny-i csata által okoztatott. A védők erre ki­mutatják, hogy ezen roszalás nem érheti Bazainet. Jarras azt mondja, hogy aug. 12-kén d. u. neveztetett ki Bazaiae táborkarának főnökévé; Ba­zaine már ekkor meg volt bízva a főparancsnokság­gal. Erre egy közbejött eset keletkezett Bazaine és Jarras közt, ki panrszolja, hogy Bazaine által háttér­be szorittatott. — Keratry Bazaine nejének látoga­tásáról tesz emlitést, ki a végett járt, hogy Bazai­­nera bizassék a főparancsnokság. — Jules Favre kifejti a Bazaine kineveztetésénél őt illető közben­járást. Palikao tábornok vitatja Keratry szavainak valóságát. Páris, oct. 20. A »Mess, de Paris« egyátalá­­ban valótlannak mondja a lapoknak Magne pénz­ügyminiszter közelebbről való visszalépéséről szóló híreket. Ha azonban a monarchia kikiáltatik, lehet­séges, hogy Magne V. Henrik első minisztériumának tagja leend. A balcentrumbeli képviselőktől ismét jelentek meg nyilatkozatok a köztársaság érdekében. Ezen nyilatkozatok leginkább oly képviselőktől erednek, a kik május 24-kén Thiers mellett szavaztak. Mig több más képviselők, köztük Target, Johnston, mar­quis de Plouec és Saisset admiral, a nehány választó által hozzájuk intézett felhívásokra kijelentik, hogy senkinek sem ismerik el azon jogát, hogy jövőben va'ó szavazásukat megszabja, ők csak lelkiismeretűk szerint fognak szavazni. G-ráoz, oct. 21. Judenburgba i Bärnfeind vá­lasztatott meg 157 szavazattal Sabatby 112- szava­zata ellenében. Prága, oct. 21. Palacki mint protestáns, egy a „Pokrok“-ban megjelent czikkben — a „Narodni Listy“ ellen polemizálva — igazolni törekszik a Veuczel-buesujáratban való részvételét. Slew-York, oct. 20. Egy orkán számos távir­­davezetéket rombolt szét s máskülönben is nagy ká­rokat okozott. Zágráb, oct. 21. A pénzügyi bizottmány Ma­­zuranics indítványára kitörlé a rendelkezési alap felét és erre elintézé a belügyi budgetet. — B. Pran­­dau ma Bécsbe utazott. Dresda, oct. 21. A király semmivel sem érzi magát jobban. Az erők hanyatlanak; az eszmélet zavaros. Posen, oet. 21. Ledochowski érsek az itteni hittanitó, Schröter excommunikatiójának elrendelése miatt 300 tallér pénzbírságra, esetleg kéthavi fog­ságra ítéltetett. Bécs, oct. 21. (Hivat, zárlat.) Magyar főld­­teherm. kötvény 73.—. Salg.-Tarján 100.—. Magyar hitel 111.—. Magyar záloglevél 80.25. Erdélyi —.— Magyar keleti vasút 62.— Magyar sorsjegy 74 — Tiszai vasút 191.—. Magyar vasúti kölcsön 93.—. Angol-magyar 40.—. Franco-magyar 25.—. Alföld 138.—. Magy. északkeleti vasút 108.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 65.50. Porosz pénztári utal­vány —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 44.—. Török —.—. Municipalis 18.50. Bécs, oct. 21. (Megnyitás.) Hitelintézeti rész­vény 213.50. Magyar földhitelintézet —.—. Angol­­magyar 213.—. Angol-Ausztriai —.—. Magyar hitelrészvény 297.75. Franoo-magyar 146.—. Váltó­bank —.—. Napoleondor 889.— . Allamvaepálya 325.50. Lombardok 162.50. Galieaiai —.—. Tram­way —.—. Magyar, sorsjegy - .—. 1866-os —.—. 1864-08 —.—. Municipaíbank —.—. Uniobank 118 —. Általános építő- bank 32.50. Angol épitőbank 97.—. JSÓC8, October 21. (Zárlat.) Hitelrészvények 212.75. Magyar földhitelintézet 220.50. Angol-ma­gyar —.—. Angol-ausztriai 140.59. Magyar hitel­­részvény —.—. Franesia-magyar 37.—. Váltóbank 33.—• Napoleondor 905.50. ÁHamvasut 322.—. Lombardok 156. —. Galicziai 210.50. Tramway 165.—. Magyar sorsjegyek —.—. 1860-dik 100.—. 1864-diki 132.—. Magyar jutalomjegy —.—. Hitel­­sorsjegy 160.—. Arany 545.—, Frankfurt 95.—. Párisi hitel 32.50. Járadék 68.30. Ezüst 107 35. Lon­don —.—. Török sorsjegy 56.50. Mu^lcipálísbank —.—. Unio-bank 110.—. Általános épitőbank 29.—. Angol épitő-bank 83.75. Páris, oct. 21. (Kezdet) 3%-es járad. 57.55. Olasz járadék 60.20. Credit mobilier —.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Ejszaknyngoti pálya — .—.4 V» % -es járadék—.—. Államvaspálya 722. —. Lombardok 360.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —.—. 1871-diki kölcsön 92.75,1872-iki 93.32. Páris, oct. 20. (Zárlat.) 3°/. járadék 57.65. 4Vs 7» járadék 82.25. Olasz járadék 60.25. Credit mob. 355.—. Lombard 361.—. Allamvasp. 726.—. Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvé­nyek —.—. 1871-iki kölcsön 92.90. 1872-iki köl­csön 93.47. Frankfurt, oct. 20. (Keuoet) Váltóárfolyam Bécsro —.—, Amerikai 1882-re 96-75. 1854-ki —. —. 1864-es —.—. Lombardok 162.—. Éyjáruléki papír 60.75. Osztrák bankrészv. 985.—. Osztrák hitelrészv. 221.5/s Osztrák államvaapáiya részvény 333 75. 1860-as 89.3/„, Ferencz-Jósseívaspálya —. — Galicziai 221.—. Evjáruléki ezüst 64.25. Győr- Grácai —.—. Frankfurt , oct. 20. (Zárlat.) Váltóárfolyam 103,50 1859-ik E. metalliques —.—. Uj ezüst köl­csön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.—. Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 97.75. Osztrák hitelrészvény 223.50. Osztrák él­­iamvaaut 336.—. 1864-ki sorsjegy 144,75. 1860-ki 8 .75. Ferencz-Józsofvasut —.—.Lombardok 163; —. Galicziai 217.75. Papirjáradék 60.25. Ezüst­járadék 647/is. Osztrák bankrészvény 985.—. Ma­gyar sorsjegyek —*.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömőri —.—. Berlin, oct. 21. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 92.50. Ezüst jőved. —.—. 1860-as 90. Vs. Bécs —.—. Romániai 33. Vs Allamvaspálya 191. —. Papirjövedék —.—. Hitelsorsjegyek 113.50. 1864-ki —.—. Hitelrészvóny 126.—. Magyar sors­jegy — —• Berlin, oct. 21. (Zárlat.) Galicziai 92.50. Lombard 92.50. Ezüst jöved. 64.50. 1860-iki 89.25 Bécs 87.7/s. Romániai 3Í.7/8. Allamvaspálya 190.— Papír jövedék 60.50. Hitelsorsjegyek 106.75. 1864- diki 83.50. Hitelrészvények 126.— Magyar sorsjegy. 46. y8. Páris , oct. 21. Liszt 84.—, 84.50 , 85.—. Répaolaj 85.—, 85.25, 86.75. Lenolaj 88.—, 87.50. 87.50. Szesz 73.50, 72.50, 72.50, czukor finomított 154.- . Berlin, oct. 21. Búza 90.‘A, 85,Vi, 84. V2. rozs 59.Va, 59 Vi, 61.*/#- Zab 57.3/t, 52.*/s. Árpa helyben 55-67. Olaj 19.—, 18.3A, 18.3/t, 20.Ve. Szesz —.—, 24.05, 20.20. Borossió, oct. 21. Búza 262.—, rozs 259.— zab 146.—. Olaj 19.3A, tavasai 19.Vs, szesz 24.1 s 24. V«, 213A­Hamburg , oct. 20. Búza 234.—, 235—. Rozs 188— 187—-. Olaj 61—. 61—. 66—. Szesz 67—, 58%; 53%. 53—. Köln, oct. 20. Búza 95—.91. Va, rozs 610. 616.—, olaj 108Ao. 106/io ­Stettin, oct 20 Búza 86.-----.—. 83 V« — rozs 58.V*—.— 58.V«-----olaj 181/a. 191 Via, szesz 23 7|i a, 203/s. Uj-York, oct. 20- Liszt 6.60. KÖZGA ZPASÁGI KOVÁT. — A vasutak mcdiatizáiása. A né­met egység nagy mestere Bismarck, külföldi hírek szerint azon eszmét vette a fejébe, hogy az összes magántársulati német vasutakat államilag ki fogja sajátitatni. E művelet akként vitetnék keresztül, hogy az állam az illető társulati részvényeseknek a vasúti jövedelemnek megfelelő kötvényt adna. A részvények convertálása e szerint úgy töténnék, hogy évi jövedelemnek megfelelő töke 4 százalékos ka­matláb alapján számíttatnék ki és a kötvények 100, 500 éB 1000 márka összegben álíittatnának ki és a tör­lesztés a tiszta jövedelem 10 százalékával eszközöl­tetnék. — A küküllőmegyei gazdasági­­egylet, az 1873-ik évi november hó 12, 13, 14 napján, gazdasági kiállítását Dicső-Szent-Mártonban, a megye házánál a következő tervezet szerint tar­­tandja meg: Az állatok a kiállítás első napján bírál­tainak meg, a bírálatok ugyanakkor ki is hirdet­­tetnek, a jutalmak kiosztatnak. Borból legalább két palaczk küldendő; gabonafajból 20 kupa; ta­karmány- és olajmagvakból 10 font küldendő. A kiállítandó tárgyak bejelentése , kivéve a borokat, a tárlatot megelőző két nappal eszközlendő, és határozottan megjelölendő, hogy vissza&dan­­dók-e, vagy az egylet számára megtartandók ? ellenesetben az egylet javára hagyottaknak te­kintetnek; a visszaveendők a kiállítás befejezése utáni napon elvitetendök. A borok már a kiál­lítás előtt két nappal beküldendők. A bírálatoknál átalános becs dönt. A díjazások 3 félék, u. m.: érem-, készpénz-jutalmak- és dicsérő oklevelek. A tárlatot bevégzö nap délutánján, az egylet javára hagyott tárgyak eiárvereztetnek; a vásárolt gépek kisorsoltatnak. Belépti dij a tárlatokba, egy-egy napra: 10 kr. o. é. — A szegedi gyártelep rész­vény társulat rendes évi közgyűlése e hó 14-én megtartatván, az üzlet jelentésből kitűnt, hogy a tel­jes haszonhevétel összesen 274,270 frtra rúgott, mi­ből a különböző költségek levonása után maradt tisztán 113,652 frt tehát az 500,000 frtnyi, alaptőké­nek mintegy 22 % -a, a mi jelen mostoha időkben elég szép eredmény. Azonban csalódtak azon jám­bor részvényesek, kik azt hitték, hogy osztalékot kapnak; a választmányt az ismert módon rendelkez­vén, a közgyűlés fejbolintó többségével elhatároztatta hogy a nyeremény nem osztatik ki. Ebben elvégre megnyugodhatnának a részvényesek, mert hiszen a vállalat szilárdítását mozdítják ekként elő ; de a mit a választmány még aztán tett, az valóban a szemér­metlenség netovábbja: a részvényesektől megta­gadta a tiszta jövedelemből őket illető részt, de a sa­ját magának járó tantiémet, összesen 22,000 frtot kifizettető, támaszkodván az alapszabályokban ily czélokra mindig bőven található kibúvó paragrafus­ra. — Végül még lehetetlen meg nem rónunk a vá­lasztmány germanizaló hajlamait, midőn Szegeden, az alföld legnagyobb tős gyökeres magyar váro­sában »Rechnungs-Ábscblussc-jában tisztán német jelentéssel kedveskedik részvényeseinek. — Abécsi építő bankokról ezt írja a berlini tőzsdelap. E bankok nem tudnak megélni és nem akarnak meghalni. Sokat nyertek a lefolyt két év alatt a telkekkel való szédelgésen; és ma ugyan e szédelgés miatt a bankerott szélén áll­nak. Építésre való telkeket ma egyátalában nem le­het eladni; s miután az építő bankoknak nincs hite­lük, nem is rendelkeznek tőkékkel az építésre. Saj­nos, hogy a részvények nagyobbára a nagy közön­ség kezében vannak, mely azokon nem akar túl adni, mielőtt erre kényszerítve volna. Az epitő ban­kokat ezért nem is lehet oly könnyen liquidatióra szorítani, mint az alkuszhankokat. Szerencséje a piacznak, hogy az építő bankokat nem lehet cserben hagyni, mivel rájuk azon fontos feladat vár, hogy a lakáshiányon segítsenek. A pénzügyminiszter becsü­lettel iparkodik is őket a hínárból kisegíteni. Csakhogy Pretis bárénak oly szerencsétlen keze van, hogy minden bank és minden ház, melyen ő segíteni akart, ezen segély következtében tönkre ment; s igy azt tartják, hogy jobb is volna, ha Pre­tis báró velők nem is törődnék. Az építő t ankkrisis­­nek az a sajnos hatása is van, hogy a fusionalis tár­gyalásokat zátonyra juttatta. A hitelintézet és a Rothschildház gyűlölik a fusiót és elősegítik a liqui daliét. A Rotschild ház a válság alatt nem lépett előtérbe, mivel a ház főnöke beteges ás ezért nem szeret izgalmas műveletekben részt venni. A bécsi pénzügyi világ irányadó személységei egyébiránt nagyon csalatkoznak, ha azt hiszik, hogy a válság véget fog érni a nélkül, hogy az ő állásuk még in­kább megrendittetnék. Felfogható, hogy a válság még nagyobb kiterjedést fog venni, ha a bankfusiot valahára erélyesen fel nem karolják. — Debreczen iparosaihoz egy fel­hívás tétetetett közzé, melyből kiemeljük e kö­vetkezőket : „Hazánk iparának a kiállításon való képviseltetése meggyőzhette a bécsieket, vagy bár­kiket is, hogy ha a haszontalan czifraságok előállí­tásában nem is, de a közélet által szükségelt ipar­­czikkeinkkel bátran kiálljuk a versenyt akármelyik némettel. Olcsóbban jobbat Ausztriában sem csinál­nak, mint Magyarországon. Nemcsak tiszta meggyő­ződésből eredt öntudatunk, hanem az iparvilág előtt felmutatott képességünk is jogosít arra, hogy e haza szükségleteit az iparczikkekben önmagunk elégítsük ki. Jogunk van ezt követelni is, hogy saját fiaink­nak, hazai gyártmányból Magyaronszág iparosai készítsék el a szükségas kellékeket. Bezzeg nem hoznak az osztrákok munkát a mi iparosainknak. S mi legyünk oly balgák,hogy még a honvédruházati felszerelést is átadjuk idegen kezekbe ? ! Az irigység sem mondhatná már, hogy e tekintetben nem a leg­jogosabb a mi követelésünk. Fájdalom azonban, mindennek daczára sem bizhatunk annyira a jelen­legi kormányban, hogy Magyarország iparosait e kérdésben nem fogja háttérbe szorítani. Nem mond­juk mi, hogy a kormány talán hazafiatlanságból tenné ezt, de igenis teszi ezt azon viszonynál fogva, mely által Bécs lábaihoz van láncolva. Épen azért Magyarország iparosainak kell itt résen ál­­lani. Járuljanak azért együttesen a honatyákhoz azon kérelemmel, hogy a honvédruházati felszerelés ne adassék idegen kezekbe, hanem osztassák meg az ezt illető munka Magyarország iparosai közt. E lépést megtenni a haza, különösen ennek ipari érdeke mulhatlanul követeli. Tegyék meg az első lépést ez ügyben Debreczen város derék iparosai. Szólítsák fel a haza iparosait saját érdekeik támo­gatására. Zörgessenek együtttesen az országgyűlés ajtaján. A nemzet közvéleménye támogatni fogja kérelmök et.“ Üzlet és termény tudósítás. Budapest, oct. 21. A tőzsde ma is bágyadt hangulatban volt. Jobbadán csak bank részvények vétettek s ezek is alacsonyabb árfolyamon. Magy. vasúti kölcsön 94, m. nyereménysorsjegy 75 50, szőllödézsma 67.50, ni. földtehermentesitési 72.75, angol magy. bank 41.50—40.75, municipalisbank 18.25—17.75, m. földhitel 44.25—44, m. hitel 115, takarék és hitelegylet 53. pesti iparbank 465, buda­pesti takarékpénztár 2. kib. 150. Ganz vasöntöde 370, egy. magy. gőzhajózás 11. Luiza malom 116 p. Értékek szilárdultak; porosz pénztári utalvány l. 68 3A adva. Gabnaüzlet. Búzában, erős volt a kínálat, vevők tartózkodók s igy az árak 10 krral lejebb mentek. Eladatott mintegy 15,00 i mérő. 85 fns 7.45—7 55, 84 fns 7.35-7.45,83 fns 7.15-7.25, 82 fns 6.90—7.10, — mindez vámmázsában 3 havi fizetésre. Búza oct. hóra 7.42’A, tavaszra 7.75 p. Rozs hasonlag 10 krral olcsóbban kelt. 900 m. 5.30—5.35 készpénzen. Ku kori cz a nem vál­tozott; máj. jun. bóra 10,000 m. bánáti 4.60. Zab bá­gyadt oct. hóra 2 frt, tavaszra 2.18. Árpa 1000 m. 3.40 — 3.50, Köles 300 m. 3.85. Repcze 1000 köböl oct. 10.50-Liszt bágyadt. x. Jegyzék. Állomáshelye az 5. és 6-ik számú személyszállító vonatnak Beregszón. F. évi nov. 1-től kezdve az 5. és 6-ik számú éjjeli személy­­szálllitó vonatok, Beregssón is megáiknak és az utazókat úgy azok málháit oda és onnan tovább szál­lítják. Az 5-ik sz. vonat elindulása (Temesvár felé) 4 óra 33 perczkor reggel, és a 6 ik számú vonat (Szeged felé) 10 óra 33 perczkor este. NEMZETI SZÍNHÁZ. Szerda, oct. 22-én, Az ördög naplója. Vigj. 3 felv. Kezdete 7 órakor. ISTVÁNTÉRI SZÍNHÁZ. Szerda, oct 22-én. Lengyel számüzöttek. Színmű 3 szakaszban. Kezdete 7 órakor. A nagy komlóban naponta magyar daltársulat Ró­zái Jóasef művezetése alatt előadásokat tart, ez alkalom­mal adatik a »Persa S a h«, az »0 r i á s b é k a* és »Jó­nása czet halban*. Ma este a BeiBSfflay'kert-ben Bakonyi István dal­­ársulata tart előadást. A szüneteket Bunkó Feri zenetár­ul a ta tölti be. V i z á 1 1 á «. Oct fölött időjárás 21Pesten 4'11" száraz »Pozsonyban 4'0“ ff 20M.-Szigeten 1'4“ esős ffSzathmáron . 0' 6" ff ffTokajban 0' 0" felhős 21Szolnokon 0' 1" száraz ffSzegeden 0' 1" ff 20Aradon . 3'5" ff N.-Becskereken V 9" ff ffBezdánban 5'4" ff Verbászon 4'0" n ffBarcson ___4_ H 19 21Eszéken 2‘6" ffMitroviczon . 0' 5" ffSziszeken . 3' 3" ff ffZimonyban . 4' 0" ff ffO-Orsován 2'2" ff Felelős szerkesztő: Jókai Mór MYH/r-TÉSL 1012 1—1 »Der Sport« hírlap a lótenyésztés érdekei­nek központi közlönye Kwizda F. J. cs.k. szab. üdi­­tö-nedvéröl következőleg ir : »ezen nedv alkalmazá­sa minden esetekben úgy fentartási mint gyó­gyítási czélok tekintetében ajánlható,a hol ar­ról van szó, hogy ez hüsitőleg és erösitőleg hasson. A lovak erős használatánál ezen nedvnek hígított mosása van javalva, mely főkép az előrészé­­ben a lapoczkától a térdig és a vesetájakon történ­jék. Indaganatoknál sth. borogatások javal­­vák, melyeknek folytonosan nedvesen és frissen kell fentartatniok. Csuzos bajoknál ezen hígított nedv bedörzsőlés által sikeresen hat, ezen nedvnek következetes és figyelmes alkalmazása a legtöbb esetben a legjobb eredményt idézi elő. Ezen nedvnek ép oly kevéssé szabad bármely istállóban hiányoznia, mint az arnicának és a köröm-kenőcsnek. Kaphatók : Pesten Török József gyógysze­rész királyuteza 7. sz., Thallmayer A. és társa, Hal­­bauer testvérek, Kreische Antal, Kovács J. J. Stern és Schmidt, Eder és Nerieda, Kocbmeister Frigyes, J. Topits, J. Hoffmann. Budán : Az udvari gyógy­szertárban. Magyarország majd minden városa és mezővárosában van rakhely, mi koronkint a legol­vasottabb lapokban köztudomásra bozatik. 1740 3-3 Tisztelettel alólirott ezennel a t. ez. közönség tudomására hozza, hogy a mai naptól kezdve a S1 o­­va-féle sörcsarnokot átvette. Midőn alólirott eddigi tisztelt vendégeinek láto­gatásukért és benne helyezett bizalmukért köszöne­tét mond, egyszersmind kéri, hogy őt ez uj üzletében számos látogatásokkal szintén szerencséltessék. Jó italokról, jeles konyháról és pontos szolgálatról a log­­fobban gondoskodva van. Ment András vendéglős. Fontes a mezei gazda közönségnek ■ Eredeti. Tekint. Sipőc^ István gyógyszerész urnák. Pécsett. Rádfa, 1873. oktob. 16-án. Tisztelt barátom uram! Az egerek a mérget megettók és halomra döglöttek tőle. Egyelőre szíves­kedjék számomra 1 mázsát készíteni és pedig mi­előbb. Magam további szives indulatába ajánlva ma­radok tisztelő barátja. Kamerer Ferencz. Tisztelt szerkesztő ur 1 Kötelességemnek tar­tom a t. gazda közönséggel tudatni, hogy Sipőez István pécsi gyógyszerész által készített méreg szelet­kékkel igen hathatósan pusztitom az egereket veté­seimen. Eljárásom következő: a mint egy tábla el van vetve, azt szokott módon körülsánczoltatomjés a sánezon belől mutatkozó egór lyukakba teszem a mé­reg szeletkéket. 1 mázsának ára 28 frt, a rendeléshez hatósági engedély csatolandó. — Rádfa október 15-én 1873. Kamerer Ferencz. A Budapesti ár» és értéktőzsde árjegyzetei October 21. Értékpapír ►J to 8 1 a ® 1* adva tartva VUgy. köles*» ■ —93 50 94 ­„ g&asört állaruvMyti „ Rá^Jfíevé! 5% . „ ftü^egykftleeöii . iüQ 76 —77 — 18T1 ki f&Ägy. államkötv. 1872-k^ sr-agy. államkötv. kötv. magy. — 86 60 72 25 87 — 72 76 „ , iS«, is —7* 50 73 — p „ crdéiyí — 70 50 66 50 71 50 07 — flrztr. pap. ö*/0 „ B „ ozüstAaru. ej 75 7» S5 63 26 72 75 jaa.Jui.5% „ ■ m ezüst. kan?.. 72 75 73 *5 apr. ok. 101 -102 — JAflO-itól á 500 frt » 1'860-bó) á 109 frt —108 -1(6 50 1884-bői n 100 frt —133 --181 — köl. 1871-bői 6% 83 —84 — StBasviuyeii. isl.-tára. s Atlas viszbiz. 80------— « I. magyar . .515 805 — 815 — , Haza ....--- — --— — „ Pannónia • . .SOO 295 — 300 — „ Pesti .... 100 03 —65 ­„ Hunnia . . .200 75 —80 — „ Kro. jár. é* élet. 60— ---— — „ Caio ....soo 152 — 155 — Vaspályák : Pest barcsi .200 —— „ Festi sözuti . .200 293 -300 — „ Budai körúti „ Újpest -rákospa-200 100 70 —72 — lotai ló vasút —- -— — „ Alföld-fiumei . B Északkeleti . . 200— ------­too— — — «• Magyar keleti .200 — — — „ I. Erdélyi , .Í00 — — . Déli ....*00 — — — — » ÍÍHdsdtiegypilya200 — — — Bankok : Által. m. man. h.80 17 — 17 60 „ Anptol-magyar ,8 4C 76 41 ­„ An. m. II. kibo.— — — — — „ Ban. kér. és ip.— — — „ Által. mag. hite.160 114 50 115 — „ Franco-magy. .180 27 -29 — n M. ál. föld. rész.80 43 76 41 25 „ Ma. jelz. hitelb.80 — — „ Kißbirt. hitelint.80 85 60 8« — „ Nyu. i. hí. Sopr.8!) _ „ » less. és hitel. Pozsony . . .40 „ Tak. a hitel-egy.50 68 —63 26 „ Tak. és h. igazol.60 __ __ k I» ói h.p., bécsi 50____ ____ « Pozsony; hitelb.100 - —__ ____ , . iparb.300 __ „„ ff Pesti bank 5%200 ____ ff Pesti népbank .100 ___ __ __ ff Buda-Ób. sépb.60 84 -35 — ff Iparbank . . .!0C 39 —40 — a II. kiboesátvá. .100 a Budai kores. ba.200 210 — 215 — • Peatí keres. fc*. . 00770 — 775 — Irtékpapir adva tartva értékpapír adva tartva Bankok : Pesti iparbank „ Pfrst-budsi kéz müvesbank . „ Pesti egyletbauk n n i, n. kib „ Bárány, tb. és h „ Debreczen! kér. „ Temesv. k. és h. „ I. Erdélyi „ Szegedi forg. b, „ Szerb ideig, bn Takpónz. : Óbudai . . . „ Ferencz és J. v „ Félegyházi . . „ Gödöllői . . . , Orsz. központi Jan.-juli 5% „ Pesti I. ba. igé „ Pest Lipótv. „ Pest-budai főv. „ Pest kőbányai . „ Pest külvárosi . „ Szt.-endrei . . „ Újpesti . . . Malmok: Árpád . . . „ Aradi gőzm. „ Blum-féle . . „ Concordia . . „ Borsod-miokolezi „ Erzsébet . . . „ Luiza . . . . „ Temesvári gőz. „ Molnárok-siitők „ Hengermalom . „ Viktoria . . . „ I. Budapesti „ Budai gyártelep „ Pannónia . . Épitőtársulat, Pesti . „ Pesti cottage Serfőzde, I. magyar . Sertéshizlaló .... KÖnymy. »Athenaeum“ „ Pesti . . . „ „Franklin* . Gőzhajótárs. magy. egy. „ Nagvbeeskereki Ganz és tár. féle raagyár. Gschwindt-féle . . . • Gyógyintézet I. magyar . Kereskedő-testület épülete Kártoíy-fonálgyár . . . Bőrgyár I. magyar. . . Mátrai bányarész . , Gyógytelep .... Pozsonyi papírgyár Rima-murányi bányatárs. Gyapjumoaó...................... Salgó-tarjáni . . , , , Scblick-féle vasöntöde Soda- és Tegyám-gyár Sóskúti kőbánya ... * Spódium és csontliszt. , Szeszgyár I. magyar . . Dr-sscho kőszén és tégla . soo 100 70 50 40 800 *00 *00100 18100 100 40 40 100 1000 50100 100 100 40 80 500 500 500 500 500 *00 180 500 200 500 800 500100 1000 80 80 500200 200 500 180200 100 500 200 200 210 200 200 88 200 200 200100 200 200 200 200 500200 465 — 65 - 84 -470 — 67 — 85 — 54 - 2240 • 165 5G ■ 42 ■ 45 — 50 -2r5 -84 - 115 -169 - 660- 90 - 545 - 24 - 870-376- 145 -285 -600 -14 ' 8T0 ­­*20-100- 82 -65- 106 - 170 -126 -165 - 160-180 -55 2260 -167 • 61 50 — 65 — 290 — 86 — 116 -160 — 670 — 9 — 550 — 25 — $80 — 380 — 160 — 240 — 670 -15 — 875 — 22$ — 105 ■ 35 -70 - 108 -180 -180 -170 - 160 - 185 ­Magyar ált. kőszénbánya Varietén résevényszinház Alt. waggonkölcs. társ. . Alagút.................................... Zaroetzky gyufagyár . . Téglagyár szt.-endrai . . Téglagyár budapesti . . Tégla és mészégető újlaki Téglagyár kőbányai . . ZAlofflovelek. Magyar földh. 5% . . . jövedékbarcza 6% n jelzálogb. 5Vj°/o „ keres, bank ő% Magy. ált. földhitel 6% . „ n ti 5*/j . . . . Pesti kereskedelmi bank. Szebeni földhit. 5Vj% ­Elsőbbségek. Éjszakkeleti vaspálya 5% Magy. galicziai vasp. 5% I. erdélyi vasp. 5%- 100 frt ezüst..................... Pest-budai lánczhid 6% • Borsod-miekolezi malom . Budapesti malom 3% Pannónia gőzmalom 6%. Egyes. m. gőzh. tár*. ö°/c Pén^nomek. Császári arany .... Osztr.-magy. 8 frtos arany 20 frankos arany . . . Osztr. és magyar ezüst. . Porosz pénzíár-bárczf,. . Válték. Augabnrg 100 a. n. f. után M. Frankfurt 100 d. n. f. u- Hftmburg 100 bank m. u. London 100 font st. o- Milano 100 Ur. fran* ­­Páris 100 frank után . ta-fciyatalosrfe Aradi kér. b. befizetéssel Hotel részvénytársaság . Securitas........................... gződ-rákosi téglagyár . N. -váradi kér. és iparbank Győri kereskedelmi bank Sz.-fehérvári kér. b. beüz. Kecskeméti közp. tak. p. 145 — 80 25 79 — 85 — 80 84 76 8* — 156 70 — 5 43 906 9 06 107 50 169 84 78 95 - 55 ~ 112 75 40 2» 286 — 98 — 160 ~ 80 75 T9 60 j 85 *5 80*5 85 -83 • 168 * 71 5 4 0 €9 9 09 108 - 170 “ 95 *5 95 50 55 « 118 ~ 44 60 *40 ­Termény font­nyi ár vim­­mázránkint foat­nyi át vám­­mázsánkint Termény fbnt­nyi piaosi I szokás I font­nyi ir rám-Mssági 1 lg. 81 6 80—6 85 82 6 90-6 95 80 5 45—5 66 7Y,Í8 ■S 1 • 83 7------7 io 84 7 16—7 20 »*. » . » •• 85 7 26-7 30 86 7 35—7 40 árra málátának . .• • 7» 3 80-4 -68/70 — —r 9torai . . ► 87 7 45—7 50 88------------66/6-3 — _. 9• • • «• 81 6 90-6 95 8* 7------7 io 72 3 40-3 60 • * * •• 88 7 15—7 20 84 7 25—7 30 Bab...................... —___ r 0ynü • • • « 85 7 35—7 á5 80 7 60—7 65 — — — »• • • • • 87 7 60—7 65 88------------KokariSM .... • • 82 3 80 - 3 95 —— • 81 B 85-6 90 82 6 95-7 — • • • • • • 80 •Mmjjrul • • 83 7 05-7 10 84 7 20—7 25 * • 80 •» •• 85 7 80 -í 40 86 7 45—7 60 K«Ua ;.......................-Ur— — ». . . ». •• 87 7 65 7 60 88 —--­______ •ktttixl . .• • — Kép«*« káponrtáa . .» • 7* — — 8 • • • • • • • *« ­­, bánaágl . .• i — - -— I ------

Next

/
Oldalképek
Tartalomjegyzék