A Hon, 1874. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1874-02-28 / 49. szám

Országgyűlési tudósítás. A képviselőház ülése febr. 28. Elnök Bi­ttó 1st. Jegyzők: Beöthy Alg. K­ezey Ö. Széli K. Huszár I. Sze- A fővárosi közmunkák tanácsából,­­ Budapest, febr. 26-án. Az ülést b. Podmaniczky Frigyes alalnök dél­utáni 4 órakor megnyitván, felolvastatik mindenek előtt az Ország Sándor m. kir. osztálytanácsos által szerkesztett, a fővárosi közmunkák tanácsának 1873 évi működésére vonatkozó évi jelentése. Ezen munkálat egész terjedelmében helyben­­hagyatván, kinyomatni, a m. országgyűlés, a városi képviselőtestület és a közmunkák tanácsa tagjai kö­zött kiosztatni, úgy az egyes minisztériumoknak és hirlapszerkesztőségeknek megküldetni rendeltetik. Ez évi jelentés a következő 9 főrészre oszlik, nevezetesen: I. Budapest általános szabályozása, II. sugárút, III. belső körút (váczi ut, ország ut, mészáros utcza,­ IV. nagy körút, V. fővárosi középitési rend­­szabályzat, VI. egyes intézkedések és rendszabályok, VII. pénzügy, VIII. személyi ügyek, IX. statistikai adatok. A nagy közönségre nézve különös érdekkel bírand a VI-ik rész, a­mennyiben ennek tartalma oly nagy fontosságú tárgyalások és intézkedésekről tesz említést, melyek közérdekű természetüknél fogva, az egész fővárosra kihatnak; ilyenek a dal­­maház és a magyar népszínház építése, a budai ki­rályi várkert szabályozása, a budai elipse rendezése, a várból a Krisztina­városba és Tabánba levezető fő kocsiutak, és evvel kapcsolatban a királyi palota környékének rendezése, a Gellérthegy befásítása, a Svábhegyre vezető fogaskerekű vasút, az ördögárok beboltoztatása, az államvasut társulattal történt ki­­egyezkedés és ebből kifolyólag egy új pályaudvar értesítése, valamint a 2 szív utczának áthidalása, a városliget rendezése, a lóversenytől­ áthelyezése a lőportorony telkekre, emlékszobrok feállítása (Eötvös, Petőfi), a Kelenföld szabályozása, templomok díszí­tése stb. A fővárosi hatóságnak a kerepesi út szabályo­­­­­­zási vonalának megtartása, valamint a városligetnek kibővítése tárgyában felolvasott átiratai örvendetes tudomásul vétetnek, ez utóbbira nézve elhatározta­tott egyszersmind, hogy a munkálatoknak mielőbbi megindítltatása ózdnjából az illető tervek a fővárosi közönségnek, mint a­mely ezen munkálatokra 25,000 frtnyi költséget szavazott meg, mi­hamarább átkül­dessenek. A Haas palota előtt elterülő régi színháztér­nek szabályozására vonatkozón a fővárosi hatóság és közmunkák tanácsa között eltérő nézetek forog­ván fenn, a­mennyiben ez utóbbinak nézete oda irá­nyult, hogy eme térnek azon része, melyen jelenleg az ideiglenes Bazárépület áll, beépittettessék, mig ellenben a fővárosi hatóság azt szabadon megtartatni kívánta; miután a fővárosi hatóság daczára az e te­kintetben folytatott huzamosabb tárgyalásoknak, sa­ját nézetét, mely részben a közvélemény helyeslésé­vel is találkozott, — továbbra is fenntartja, a közmunkák tanácsa indíttatva érezte magát a kérdé­ses tér szabályozására, illetőleg annak szabadon tar­tására nézve, egy újabbi tervezet kidolgoztatását el­rendelni. Ezen utabbi tervezet értelmében, a Haas palo­tával szembes épületek egy egyenes vonalba hozat­nának, mi által az egész tér egy rendes négyszögü alakot nyerne, melynek közepében egy kertelmén­­­nyel környezeti szökő­kút helyeztetnék el; — ezen diszitmény a kocsiuttól egy magasabbra fektetett járda által fogna elválasztatni. Az ily formán kidolgozott terv a fővárosi ható­ságnak lesz kiadandó. A Rombach utczának kikövezésére vonatkozó terve­zet, valamint a gr. Lónyay-féle lépcsőzet és a híd­fő előtti két légszesz candelaber visszahelyezé­sére, végre az e helyütt létesített két rendű lépcső­­zeti munkálatoknak felülvizsgálatára vonatkozó jegy­zőkönyvek kifogástalanul helybenhagyattak. Volkmann H.-nak a " szív "tezai telkéhez az uj erdősor megnyitása idejéig egy 69 □ ölet képező termenyiség 80 forint haszonbér mellett engedte­tett át. Sárkány József felsődunasori építkezésénél al­kalmazott kiszökellékek ára 500 forintban állapítta­tott meg. Solymossy hitestársakkal, a józsefvárosi temp­lomtéren szabályozási szempontból elfoglalt 43 ° 31 nagyságú terület megváltása tárgyában kötött szer­ződés helybenhagyatott. KÜLÖNFÉLÉK. — Kossuth Lajosról az angol sajtó. A »Dai­ly News« legutóbbi számának egyik főczikke így szól: Nagyon sajnáljuk, hogy Angliában valamely amerikai lap nyomán egy tudó­­sítás forog közkézen egy látogatásról, melyet állító­lag dr. Schlesinger Miksa tett volna Kossuthnál, ki most Turinban él. Ez elbeszélés arra számított, hogy komoly bánatot okozzon Kossuth nagyszámú angolországi meleg barátjai s csodálóinak, mert úgy szól róla, mint a­ki magányban és szegénységben él, panaszkodik, hogy előbbi ismerői cserbenhagyták, görnyedezik az aggkor, a csalódottság és bizonyos kétségbeesés terhe alatt. A kérdéses czikk szerint Kossuthnak nyelvtanítás által megkeresett egész jó­­jövedelme múlt évben 200 dollárnál kevesebb volt és most szívesen ad leczkét egy-egy frankért- Szeren­csére alapos okunk van hinni, hogy e történet eleitől végig merő koholmány. Állítják, hogy ez el­beszélést Schlesinger első ízben a »Frankfurter Zei­tung«-ban tette volna közzé, ebből egy amerikai lap lefordította, és e forrásból jött aztán Angolországba. Úgy his­szük, bizvást constatálhatjuk, hogy dr. Schlesingernek soha sem volt ily találkozása Kos­­suth-tal, soha sem irt ily czikket a »Frankfurter Zeitung«-ba és hogy Kossuth — és ez a dologban a legkielégitőbb — Turinban jólétben él, és egyátalán nincs oly szorult viszonyok közt, mint az állíttatik. Nem akarjuk kutatni, hogy mi indoka lehetett azon személynek, a­ki e körülményes és koholt történetet kigondolta, de reméljük, hogy e czáfolatnak meg lesz az a hatása, hogy a fentebbi elbeszélésnek az angol lapokban elterjedését meg fogja gátolni. Ez elbeszélés a hálátlanság oly vádját tartalmazza Eu­rópa ellen, melyet határozottan vissza kell utasítani.« — Halálozás. Szabó József, az »Athe­naeum« r. társulat könyvelője, f. hó 27-kén, tüdő­­vész következtében, életének 51 dik és boldog há­zasságának 27-dik évében elhunyt. Béke poraira ! —­ Türschmann Richard tegnap este tartotta a Hungáriában elég népes s műveit közönség előtt első előadását. Macbeth legnagyobb részét ér­zéssel s nagy tanulmánynyal adta elő A vak szinész valódi specialitás a maga nemében. Hatalmas hang­ján teljesen uralkodik s a párbeszédek gyors át­meneteiben nem látszik semmi erőltetettség. Mily ne­héz s csaknem emberfeletti feladat egy ily nagy s különböző szenvedélyeket mesterien ábrázoló szinmű előadása — eltekintve az óriási emlékezettől — azt kiki elgondolhatja. Igen természetes, hogy a színpadi előadás plastikája s a csalódást elősegítő mellékkö­rülmények itt egészen mellőzve vannak : midamellett ha a jelenlevők nem látnak, csak hallanak, Türsch­mann előadása, meglehetős színpadi csalódást idéz elő. Sok tekintetben közelebb állott a színészhez, mint a felolvasóhoz, mely utóbbinak szerepét utá­noznia nézetünk szerint helyesebb s háládatosabb lett volna. Hangjának élessége s különböző fokoza­tai jól meg voltak különböztetve, de a színezés ke­vésbé s az előadó minden művésziessége daczára, melyet álpathossal gyakran vegyitett, egyetlen hall­gatót sem vezethetett azon látszatra, hogy itt több egyén beszél Ezen kisebb fontosságú megjegyzések által azonban nem akarjuk ezen előadások becsét kisebbíteni. Kétségkívül művésziek azok s a komo­lyabb gondolkozó nem curiosumot, hanem a művé­szet egy uj s még valószínűleg nagyon fejlődhető irányának első nyomait láthatja abban s azért óhajt­juk, hogy kik tehetik, a jövő­­ előadást holnap vasár­nap, midőn Türschmann »Antigonét« adja elő, meg­hallgassák. A közönség élénken nyilvánította tetszé­sét, különösen a negyedik felvonás után, melynek boszorkánykonyhai s angolországi jelenetei a legsi­kerültebbek voltak. — Óváry Lipót hazánkfia több évet szentelt a nápolyi levéltár hungaricumainak tanul­mányozására és az akadémiának be is mutatta fára­dozásainak sikeres eredményét. Most több, mint há­rom hava itt van, családjától távol, hogy hazájában találjon alkalmazást tehetségeinek, akár az akadé­miánál, akár a múzeumnál akár más országos köz­intézetnél és a kormány még mai napig sem tudta alkalmazni őt. Úgy­hogy nem­sokára kénytelen lesz visszamenni. Figyelmeztetjük a kormányt, hogy ezt engednie nem szabad, miután hely és költség van arra, hogy e szorgalmas búvárunkat a hazában meg­tartsuk és ha prot­etió hiány miatt elveszítjük, ez bélyegző lesz kormányunkra. — Ernesto Rossi tegnap »Coriolánban« lépett fel, de hogy ezt a »Coriolánt« ki írhatta? azt valóban nem tudjuk megmondani. Mert hogy Sha­kespeare az előadott szövegről semmit sem tud, azt lelkünkre mondhatjuk. Soha még egy kezdő szinmü­­író első darabjával a legönkényesebb dramaturg ve­res ónja ily crudelisan nem bánt.Hagyján a kihagyá­sokat, a scenirozást, a darab beosztását, melyet nagy művésznek a színi hatás érdekében meg szoktunk bocsátani, de nem létező jeleneteket toldani Shakes­­pearbe, egyik személynek a szerepét a másikkal mondatni el s ekkép meghamisítani nem csak a szer­ző szavait, de egész szellemét, az ellen a műveit ma­gyar közönség jó ízlése hangosan kell hogy tiltakoz­zék. Ez nem járja. S ha még legalább a színi hatás nyerne vele, de vészit, tönkre megy s még egy oly ember művészete sem képes megmenteni, minő a Rossié. Pedig minő művészetied adta Coriolánt! Mi­nő hév, minő plastika ! Mikor Aufidius előtt fölfedez­ve magát, az megrohanja, oly fönséggel állott ott, a minővel Krisztust festik s midőn később ez ölelésére siet, mily méltósággal húzódik el tőle ! Fölgerjedé­­sében a hálátlan nép ellen mennyi nemes harag, any­ja szemrehányó szavai alatt (miknek azonban na­gyobb részét itt a szelíd fe­leség mondja el!) mily romboló fájdalom. Egy emberi szobor, melyben vul­kán dúl. Megrendítő volt minden mozdulata, s buká­sában (hátulról szúrják le, szembe kerülni vele akkor sem mer senki) Róma látszott porba omlani. A colos­sális alkotás nem bírta megtenni hatását a szövegben előforduló torzítások miatt s a közönség, bár tapsban nem volt hiány, sokkal hidegebben távozott, mint­­ Rossi más előadásairól. — Hetven éves kereskedői jubileum. A Kollárich József és fiai féle »Yp­­silántihoz« címzett átalánosan ismert vászon-keres­­­­kedőezég, mely mintegy 71 éve áll fenn a főváros­­­­ban, közelebb nyitja meg a váczi utczában épült díszes új házban üzleti helyiségeit. Az igen csinos kétemeletes épületben csakis a czég üzleti helyisé­gei vannak elhelyezve, s Március 1-én az uj bolthe­lyiség megnyitása alkalmával megtartja a kereskedő­ház 70 éves jubileum-ünnepét, a­melyet a múlt év­ről az új ház befejeztéig elhalasztottak. — A városi Frank-könyvtár ügyében Budapest közgyűlése által kiküldött bizott­ság február 22-diki ülésében Királyi Pál elő­adása s többek (köztük T­o­l­d­y Ferencz) támo­gatása következtében határoztatott, hogy könyvtár örökös és feltétlen át­a­­dását a könyvtár ajánlani fogják magyar kir. egyetemi birtokába a közgyűlésnek Köszönettel veszem azon jóakaratu véleményt, melylyel előbbi levelemet fogadni szives volt; noha bizony, minden álszerénykedés nélkül legyen mond­va, nem gondolom, hogy azon levelem tartalma kü­lönös méltánylásra érdemes volna. Nyilvánosságra hozatala ellen nem lehet sem­mi kifogásom, noha tudom, hogy a közönségnél, a mindennapi köz- és magángondok változatos hullám­zása közt, a rég szem elől vesztett öreg száműzött szava, most is, mint mindig, 25 év óta nyom nélkül siklik el, mint a játszi hab. Ön azt mondja, hogy az én szózatom a távolból üdítő szellő az ország fojtó jegében. Bár úgy volna. Örülnék neki, bizony nem hiúságból, nincs reá sem szükségem, sem hajlamom , hanem mert ha úgy vol­na, valami hasznuk lenne a hazára nézve. De meg­vallom, ezt nem tapasztalom. A­mióta száműzött vagyok, nem tudok rá ese­tet, hogy szavamnak valaha sikere volt volna. Soha sem volt! Soha! És ezért megvallom, nem is igen szeretem sza­vamat hallatni, legkevésbé gyakran. Mert nagyon hálátlan munkának tartom gyenge szavammal bele­kiáltozni a »történelem logikájába«, — s csakis ki­vételesen vagyok hajlandó fel-felszólalni, s jobba­dán csak olyankor, midőn azt kell hinnem, hogy a »múltak sírjából« kötelesség beleszólani a jelenbe s jövendőbe. Ilyen alkalom az a merénylet »attentatum«, melyet a megyei intézmény romjai ellen akarnak el­követni. Ebben alkalmasint fel fogok szólalni nem sokára.. Értem én a bécsi sugalmak engedelmes sáfár­jainak logikáját. Borzasztó logika az, de módszeres — mint a Hamlet őrültsége. Ki kell irtani a nemzet történelmi önéletének minden gyökerét; szét kell tépni minden kötelékeket, melyek területenként egy­­egy politikai családdá fűzték az embereket, miszerint a mi eleme lehet még a nemzetben a hagyományos organismusnak, elhaljon a gépies ívglementirozás nyirbálása alatt; s a történelmileg fejlődött nemzeti életnek még csak emléke se maradjon fenn, — kü­lönben a »vegyes házasság« tartós nem lehet. De persze ezt nem vallják be- Hanem hangza­tos p­rázisokhoz folyamodnak, minő előbb az , hogy »a megyei önkormányzat a ministeri felelőséggel össze nem egyeztethető« ; — most meg az úgyneve­zett kikerekités szüksége a jó és könnyű közigazga­tás szempontjából, s több más ily politikai keresisek, — valóságos káromlások. Én pedig, ki a parlamentáris kormányzat ala­pítói közé tartozom hazánkban, én épen a kor­mányrendszer eltör­zitatlan va­lósításának szempontjából azt mondom, hogy ha kérdeznének: »minő tör­vényekkel lehet a nemzetet re­generálni?« azé végre szükséges törvények közt kiváló súlyt fektetnék arra, mely így szólana: »A megyei intézmény, a ma­gyar alkotmányos élet eme véd­­bástyája — tisztán népképvise­leti alapra fektetve, történel­mileg fejlődött teljes hatóságá­ba visszahelyeztetik.« Én ismerem a megyei életet, mint már nem sokan ismerjük: — bölcsőm volt. Talán lendíthetek valamit a szándékosan reá hárított balfogalmak homályának eloszlathatására. Meg fogom kisérteni, habár szavam a pusz­tában kiáltónak szava legyen is — mint 25 év óta mindig. Hogy a lég otthoni oj­tóvá válik,— va­z­e a-is­z­r­e. Hogy szaporodik azoknak száma, kik e fojtó légben magukat kényelmetlenül kezdik érezni, — sejtem; s mint a népdal mondja: »fel is rovom réz­fokosom nyelére.« S ezt biztató jelenségnek is venném, ha annak tudata nem csüggesztene, hogy a magyar jellem sok jó vonásai közül kettő hiányzik : az initiativa és a kitartás. No, de az életfenntartás ösz­töne ezt is meghatározhatja — s a világtörténelem logikájának solidaritása lendít­het rajta. Talán. Reméljünk és dolgozzunk! Parlamentáris állásukról adott felvilágosításait köszönöm, — érdekesek és tanulságosak. A pártalakulás iránti nézeteit tökéletesen he­­­­lyeslem. Nemzetünk államéletének, feltételei nem apró részletek el­­ törést tűrő rovátkáiban, hanem nagy vágásokban feküsznek. Nagy előlépésnek tartanám, ha az árnya­­­­latok háttérbe­ szorításával oda lehetne vinni a dol­got, hogy csakis két tábor álljon szemben egymással az országban. Egyik az, mely a közös ügyek kapcsaihoz ra­gaszkodik. Másik az, mely miként ön­magát kifejezi, a közös ügyeket megszüntetni s a haza önállását ki­vívni kívánja. Ezt véve fel a pártok demarcationális vo­nalának, úgy hiszem, a helyzet nagyon tisztáz­tatnék. S én sem múlt tévelygés, sem személyes te­kintet miatt senkit sem illetnék ostracismussal, ki a haza teljes önállásának zászlója alá kész állani. Sem kizárólagosságot, sem canapé-processust nem helyeselnék, sőt örvendenék, ha minél több ár­­nyalatot összehozhatnék — — — — — — Dixi. Úgy látom, ön már interpellációt intézett a kor­mányhoz a nép hitel­szükséglete tárgyában. — S a­mint írja, Somssich-al is szólott e felöl, ki ha nem csalatkozom, a »Hitel-intézet« igazgatóinak egyike (kérem, alkalmilag adja át neki üdvözletemet.) Csalatkozom-e, hogy a hitel­ intézet nem pénz­ben adja kölcsöneit, hanem csak hitellevelekben, melyeket azután a kölcsönvevő értékesít eladás által? Ha ez így van, akkor természetes, hogy nem fedezheti a földbirtok hitelszükségletét, mert ha igen sok hitellevél dobatnék a piac­ra, áruk nagyon le­szállana. Mit mondanak önök hozzá, ha­­ feltéve, hogy mint mondom, nem csalódom) utóbbi levelemmel kapcsolatban azt javaslanám, hogy azokból a con­­sortionalis bankjegyekből a hitelintézet mindig annyit kapjon kölcsönadásul a mennyit teljes biztonságú adóslevelekkel fedez — s hogy eze­r intézet, orszá­gos hatás végett, a vidéki takarékpénztárakat egy kis bizományi dij mellett fiókokul — vagy ha tet­szik — ügynökökül használja. Nagy dolgot lehetne ez eszméből kifaragni. Fogadja stb. K­o­s­s­u­t­h. A ministerek közül jelen vannak : Szende B. Pauler Tiv. Szeniczey O. olvassa a jegyzőkönyvet, mely hitelesittetik. Elnök bemutatja a belügyminiszter értesit­­vényét, a melyben a belügyminiszter tudatja, hogy dicső emlékű I. Ferencz császár és apostoli királyunk ő felségéért a szokásos szent mise áldozat a budavári főtemplomban f. é. m­­árczius 2 án d. e. 10 órakor fog megtartatni. Tudomásul vétetik. Bemutatja Moson megye és Győr város kérvé­nyét, melyben az országos iparegyesületnek a hadi­­felszerelvényeknek hazai ipar által leendő előállítása iránti kérvényét pártolják; Csanád megye kérvényét az adóbehajtásnak a törvényhatóságokra leendő ruházása iránt. Herényi Ferencz gr. egy orthodox hitközség kérvényét nyújtja be a m. izraelita iskolaalap jogos és méltányos felosztása iránt. Matuska Péter Liptómegye 10.000 polgá­rának kérvényét nyújtja be a megyék kikerekitési törvényjavaslat elvetése,­ esetleg Liptó Szt. Miklós törvényszéke meghagyása iránt. Lukács Béla Szamosujvár város kérvényét nyújtja be a megyék kikerekítési törvényjavaslat tárgyalásánál, a kereskedelmi városoknak eddig élvezett törvényhatósági önállásuk meghagyása iránt. Kajuth József a »Minerva« könyvnyomda társulat kérvényét nyújtja be nyomdája megvétele iránt. Házmán Ferencz a buda tanító egylet kér­vényét nyújtja be, Rill József tanárnak az e kérvény­ben foglalt esetének tisztázása és illetve átalában a tanítói állás biztosítása iránt. Borb­a Zsigm.: A Miletics-féle határozati ja­vaslatot napirendre kívánja tűzetni. Elnök fölteszi a kérdést, ha kívánja-e a ház hétfőre kitüzetni. A többség nem kívánja. Toszt Gy. központi előadó bemutatja a köz­ponti bizottságnak a közjegyzőségre vonatkozó tör­vényjavaslatról szóló jelentését. Szeniczey Ödön jegyző olvassa a Svéd-Nor­vég és Portugálliával kötött kereskedelmi szerző­dést, melyet a ház elfogad. Beöthy Alg. jegyző olvassa az Oroszország­gal kötött postaszerződést, melyet a ház szintén elfogad. Elnök­e három javaslat elfogadását kije­lenti a törvényjavaslatok a felsőházhoz fognak át­küldetni. Molnár Antal olvassa a kérvényi bizottság XXXV-ik jelentését, mely minden megjegyzés nélkül elfogadtatott. Elnök: Több tárgy nem lévén, hétfőn az osz­tálytárgyalás alatt lévő javaslatok fognak bemu­­tattatni. Ülés vége 11 órakor. Következő szabályozási s telekfelosztási ügyek csekély módosítás mellett helybenhagyottak: Göttli­cher Vincze, Kőbánya 136. Ráday-Pergen Filipin, Hermina mező 12. Botlik Lajos, Hermina mező 11., 14. Ramazeller János, külső váczi út 428. Következő építési engedélyek akadálytalanul kiadhatók: Mendl Istvánnak, Terézváros akáczfa­­utcza 51. sz. a. II emeletre. Auerbach Mórnak, Te­rézváros, kismező utcza 223. sz. a. I emeletre. Sivák Ferencznek, viziváros, horvátut 337. átalakításra. Alber Mátyásnak, terézváros királyutcza 811. II emeletre. Schwager Nándornak, Terézváros rózsaut­­cza 49. I emeletre. Rausch Györgynek, viziváros, Jánosutcza 382. földszintre. Özv. Kauser Jánosnénak Józsefváros, vasutcza 5. III emeletre. Molinári La­josnak, Terézváros Eötvös utcza 37. II emeletre. — Ecker Lipótnak, újlaki, Pálvölgyben, átalakításra. A városi vigadó termet 30 kr belépti dij mellett minden nap megszemlélhetők. A magyar kir. tud. egyetem könyvtára ünnep és vasárnapokat kivéve naponként reggel 10-től­ 12-ig, d. u. 3—5-ig. Az országos képzőművészeti társulat tárlata (akadémiapalota II-ik emelet, bejárat az akademia­ utczából) naponkint nyitva van d. e. 8, d. u. 6 óráig. A magyar tudományos akadémia könyvtára nyitva van d o. 9—12, d­u. 3 — 6-ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A nagykomlóban Váry Kálmán művezetése alatt újonnan szervezett magyar daltársulat ta­t előadást. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a »Corsoí-ban előadást tart. Irodalom. — »A latin nyelvtan alapvonalai« czim alatt Garami Richárd tanár lefordította Dr. Habenicht R. nagyhirü s sok helyt használt mű­vét Megjelent Budapesten Hoffmann és Molnárnál. Ára 40 kr. A gymnasiumi növendékeknek ajánlható. — Megjelent s beküldetett a következő mű: »A fegyházi lelkész erkkölcsi be­szédei és imádságai rabok számára. Irta Pap István vámosi ref. lelkész. Átdolgozta Szikszay Gyula szebényi r. kath. s. lelkész. Kiadta Réső Ensel Sándor, Pest Zilahy bizottmánya. Ára? Tudományos társmarsli gyű­lés*!. A m. tud. akadémia minden hétfőn, a Kisfaludy-társaság minden hó utolsó szerdáján, a történelmi társulat minden hó első csü­törtökjén, és végre a természettudományi társulat minden hónap első péntekjén mindig d­ u. 6 órakor természettudo­mányi estélyt tart a vegytani intézetben. (Országút 42. sz.) a hónap harmadik szerdáján szakgyülést, mindig d. u. 5 óra­kor a m. tudományos akadémia heti üléstermében. Nyomatik a kiadótulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület 1874. A „Hon44 magántáv sürgönyei. Bécs, febr. 28. A N. Fr. Pressének Párisból táviratilag jelentik: hire jár hogy a ministertanács a Bonaparte - család száműzésének kérdésével fog­lalkozik. Pária, febr. 28. A nemzetgyűlés elvetette a zongorák megadóztatását. Páris, febr. 28. A »Journal de Paris« azt állít­ja, hogy Gontaut eddigi berlini követ, szt.-pétervári követnek van kijelölve. Nagasaki, febr. 27. A Samurais kerületbeli Dannio-k fellázadtak; a katonaság s a felkelők közt összeütközés történt, melynek eredménye ismeretlen. A külföldiek bántatlanul hagyattak. B­é­c­s, febr. 28. (Megnyitás.) Hitelinttézet rész­vény 243.25. Magyar földhitelintézet —.—. Angol­magyar -r.~. Angol-Ausztriai 153.75 Magyar hitelrészvény 144.—. Franco magyar —.—. Váltó­bank —.—. Napoleondor —.—. Államvaspálya 334.—. Lombardok 161.—. Galicziai —.—. Tram­way—.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —.—. 1864-es —■. Municipalbank —.—. Unionbank 139 25. Általános épitő­bank 83.—. Angol épitőbank 99.—. B­é­c­s, febr. 28. (Elöbör­ze.)Hitelrészvény 243. 25. Angol-Magyar 34.50. M. hitelrészvény 154.—. Napoleon d’or —.—. Lombardok 160.—. 1860-diki —.—. Municipalbank —. —. Általános épitő­ bank 83.50. Magyar földhitel —. —. Angol-osztrák 154. 25. Franco-Magyar 58.—. Államvaspálya 321.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki Bank 139.—. Angol épitő­ bank 99.25.—.—. Unió- Frankfu­rt, febr. 27. (Kezdet.) Váltóárfolyam —. . 1864-es —.— .Lombardok 163.—. Évjáru­léki papír 65.3/s. Osztr. bankrészv. 1023.50. Osztrák hitelrészv. 254.50. Osztrák államvaspálya részvény 335.75. 1860-as —.—. Ferencz-József vaspálya .—. — Galicziai 243.75. Évjáruléki ezüst 66.8/». Győr- Gráczi —.—. Frankfurt, febr. 27. (Zárlat.) Váltóárfo­lyam Bécsre-------Amerikai 1882-re —.—. 1854-ki 105. Vs- 1859-ik E. metaliques —. Uj ezüst köl­csön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.— Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 98.3/s. Osztrák hitelrészvény 254.75. Osztrák ál­lamvasut 136.—. 1864-ik sor­sjegy 160.—. 1860-ki 96.25. Ferencz-Józsefvasut —. Lombardok 162. 50­ Galicziai 243.75 Papirjáradék 62.75. Ezüstjá­radék 66.5/s. Osztrák bankrészvény 1017.—. Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, febr. 27. (Zárlat.) Galicziai 104.75. Lombard 193.50. Ezüstjöved. 66 ?/8. 1860-iki 97.—. Bécs 89. Vs. Romániai 42.50. Államvaspálya 192.25. Papirjövedék 63. Vs­ Hitelsorsjegyek 110.50. 1864- diki 91%. Hitelrészvények 146.50. Magyar sorsjegy 48.­. Hamburg, febr. 27. Búza 249.—. 257.—. Rozs 192.—. 186.—. Olaj 61. V*. 61.—. —.—. Szesz —. 56.— 56.—. 58.—. Köln, febr. 27. Búza 825—. 822 —, rozs 610 —. 68.^2, olaj 103­.o. 10.2­.o. Stettin, (­febr. 27. Búza 84.— 56%­olaj 18’/2. 83.3/8. 18­73,szesz rozs 59.­21.2/3, 22.Vs. 22.Vs London, febr. 27. Búza 29,600, árpa 4.640 zab 57.120. Felelős szerkesztő :­­Jókai Mór. — Helyreigazi­ás. A dr. Novotny Frigyes orvos úr ügyében a „Hon« febr. 27-ki reggeli számá­ban a nyílt téri rovat alatt megjelent nyilatkozatban következő nagy értelemzavaró sajtóhiba foglaltatik: »számban szavakra menő . .. s tekintélyes egyén« e helyett, hogy »szám százakra menő . . . tekintélyes egyén.« BÉCSI TŐZSD ut Február 27. A. államadósság KM? frt« járadék, jegyekbe» máj.-­noV. 5 pre. . . j . . , febr.—aug. 5 pro. . . esttstbsE jan.~jul. 5 pre. . . , „ april-ocs. 5 pre. . . vertráls értékben v­«e­ afilet«nitS : 1839-b51 égé»* ornj. p. p............................ , 1839-be­ 3»5ti » , ............................. , 1854-M1250 trios .......................................... , 1860-bé) 500 » ............................................ - l»«0.ból 100 , ......................................... , 180*-b8U01> ,............................................. Magyar «.Buti­kSlc«5n 120 frt darabja........................ „ aerajegy-kölcsön 100 frt...............................• • n szőlodézaixia*váltság 100 frt. ....... Gömöri záloglevél 150 frt........................... . . . Állami dom&niai jelzáloglevél 110 fat ...... Adva B. FS lűten­ermentes. 100 frt i- p. Horvát.»iétországi 5%............................ Erdélypra régi 5%...................’ . Térné»­ bána&g 5%.......................­Temesi tötdl-diki sorsolási záradékkal . Magyar 5%............................................. „ 1887«díki sorsolási sár »délek a* . Csehországi 5%.................................... Bukovinai 5 „ . ................................ Gálfiországi „..................................... Krajnai, karinthiai és tengermolloki 5% Morvaország! Alsó-ausztriai Felső-ausztriai Salzburgi Sziléziai Stájerországi Tirol­ I,6»6,5% 5,6, C. Más közkölcsönök. Pest város 5 °/o sorsolási kölcsöne 100 frt. ...... Bécs város 5% visszdőzetendő kölcsöne 100 frt. . . A török Vasúti kölcsön díjkötvényei, á00 frank . . „ „ . . . 400 frank 95 fr. bo­ D. Bankok részvényei* Angol­«32 trák bank 200 frt, 758/g befizetés . . . Angol'infi>gyar bank 200 frt, 40% „ ... Osztrák földhitelintézet 200 frt- 40% befizetéssé Magyar ált. földhitelintézet 100 frt....................... Cseh ált. bank 200 frt 40% ........................................ Osztrák hitelintézet 160 frt Pesti kereskedelmi bank 500 frt * Alsó-ausztriai leszámítoló bank 500 frt .... Osztrák -fennezia bank 200 frt ezüst . . . . . Magyar­ * „ 200 frt 40% be­fizetéssel Általános bank Bécsben 200 frt 50% befizetés . . Nemzeti bank ...............................................* • Egyleti bank 200 frt, 40% befizetés................... Forgalmi bank 200 frt.......................• • * • • Osztr. magy. l­azám. és hitelbank 100 frt, 40% beft Bécsi váltóbank 800 frt 40%................................. _ váltóülleti ’áretság 200 frt 40% . . . . _ bank 800 frt 40% befizetés n bankegylet 200 frt 40% befizetés . . . . Magy. ált. hitelbank 200 frt, 40% . . . . . • A municipalis hitelintézet 200 f. 40 ft befiz­­a*ti bank 290 frt................................................... Magyar jäläilogbank 200 frt, 30 frt bef. Mrurczia-osztrák.magyaréban* Páriában 50 frt darabja)............................ Osztrák-egyptosei bank (20 fent tster. 409/’8 befizetéssel ...... Mór*«- és hitelbank ?00 frt, 40% befizetés. 70 15 * 9 70 74 15 74 15 303 270 — 93 104 25 109 50 141 96 40 78 25 119 50­­ 500­­ flOO­rt, frank VS 5­ 74 _ V4 50 74 _ V5 10 74 25 95 76 25 77 75 86 56 04 50 9793 50 94 25 93 _ 86 30­­ 45 25 153 34 50 109 59 -242 -855 • 47 - 58 • 970 • 24 50 120 -84 • 88 — ICI — 70 25 69 80 74 25 74 25 310 — 275 98 50 104 50 110 142 9 » 80 78 50 120 — 76 50 74 50 75 25 74 25 75 75 74 50 96 76 75 78 50 95 50 94 50 94 75 94 — 86 50 45 7 153 50 35 _ 112 _ 59 56 242 25 865 7 48 _ 58 5­ 0 972 25 _ 121 85 89­­ 102 — 200 bécsi kereskedelmi bank (500 A­SCO frt, 40% fesflz. dt. letéti bank, 200 frt, 40% befizetés..................... Osztrák jelzálogbank, 200 frt 25% befizetéssel . . Osztrák jelzálog járadék bank, 200 frt, 4,0% beli. . ÍJéfisi jelzálogbank, 200 frt, 40% befizetéssel . . ill. jelzálog-biztostitób@rnk, 200 frt, 40% befi*. • • Osztrák ingatlan-hitelintézet, 100 frt, 40% befll. . Ipar- és földhitelbank 200 frt, 40% befizetéssel „ . Olasz-osztrák­ bank Bécsben, 200 frt ezüst 40% befl*. Alsó-ausztriai bank 100 frt.................................... Osztrák-keleti bank (20 font st. vagy 500 frt.) frt ezüstben.............................................. Seal-hitslba ak 200 frt, 40% befizetéssel .... Osztrák takarékbank 200 frt, 40% befizetéssel Union-bank, 200 frt . . . E. Közlekedési Tállalatok rész­vényei. Alföld-fiumei pálya 200 frt............................................... Osztrák dunágfiz hajózásti társulat ... s ... . Erzsébet-pálya 200 frt p. p........................... . . . . ardínánd északi pálya 1O0ö frt ezüst............................ Kferencz­ József pálya 200 frt ezüst ...... . . Pécs-barcsi pálya 200 frt ezüst............................ . L­ajos-Károly pálya 200 frt p. p........................................ Kassa-oderbergi pálya 200 frt ...................................... Lemberg-czernovicsi pálya 200 frt............................ Osztrák Llyod 500 frt p. p. . . . . . . . . . . Elad erdélyi pálya 200 frt ezüst ........ Állampálya 200 frt p. ...................................................... Székesfehérvár-győr-gráczi pálya 200 frt . . . . . Déli pálya 800 frt ........................................................ Tiszai pálya 200 frt........................................................ Bécsi Tramway 200 frt................................................... Magyar-gácsországi pálya ............................................... észak-keleti w frt ezüst ........ keleti-pálya 200 frt........................... . . . . Báttaszék-dombovár-zákányi (duna-drávai) vaspálya 200 frt ezüstben ........... Cseh északi pálya,­­150 frt........................................... Cseh nyugati , 200 frt.......................................... . Morva-sziléziai közp. pálya, 200 frt ezüstben................... Osztrák-észak­nyugati pálya, 200 frt............................ Rudolf pálya, 200 frt ezüstben....................... . . . . Dél-észak-német Összekötő-pálya, 200 frt p. p.. „ , , F. Iparvállalatok részvényei. Arricola“, mezőg. váll. társasága 200 frt ... . ’esti épitő-társasig 200 frt, 40% bef.................... onau, osztrák biztosító 200 frt........................... Vasúti kocsi-kölcsönző-társ. 200 frt. 40% . . . Salgó­tarján­ kőszén 100 frt................................ ..Securitas viszontbírt. 800 frt................................. Atlas, viszontbizt­­osok 10ö frt 30% befizetés. . . Ált. osztrák építő-társaság, 200 frt, 40% befiz. . . Bécsi épitőtársaság 200 frt 40% befizetésedl. . . . Osztrák­ vasut-épitő-társaság 200 frt ..... Prágai vasipar-társaság 200 frt. . ........................ Stájerországi vasipar-társaság 200 frt .... . Europa bizt. társaság Bécs­ben, 200 frt.................... Erdőipar-társaság 2­ B Z& . •............................ Erdő-termény kesi.x. &gss. 200 frt, 50% befizetés. Adva 89­­ 128 — 144 554 — 206 — 2038 205 232 25 138­­ 144 25 448 — 139 319 — 135 158 — 208 25 164 111 — 56 — 191 — 160 60 156 — 103 50 83 50 18 50 Záloglevelek. Osztrák földhitelisitések sorsj. 5% . . „ 13 éves visszafizetés 5% «• . Cseh jelzálogb. 5%............................. Seml­éti bank p. p. 5% sorsolás . . . » o. é. 5%........................ Magyar földhitelintézet 5­/a%....................... . * » járadékjegy 3%................... ö kereskedelmi bank 23 év alatt ad­s. . . . n Osztrák jelzálogban­* &*/>% sors...................................... jelzálog$$%és 10 év alatt vizszafixendó W/o 7 ............................................................. 50 év alatt vi33 s a fizetendő 5%%....................... Első osztr. takarékpénztár 30 éves sorsolás, 5%% H. Elsőbbségi kötvények. Alföld-fiumei pálya 200 frt ezüst ............................. Báttaszék-Dombovár 200 frt e. 5% .... Egyes, magyar gőzhajózási 100 éa 200 frtoa Osztrák dunagőzhajózási társulat 1000 frt p. Stájerorss. vaaipartárs. 6%...................... Erzsébet-pálya tön frt p. p........................ 94 25 85 — 90 80 86 25 89 50 Erzsébet-pálya 106 fW ♦ • * • • • * * 1862-iki...................i . i „ „ 1669-i0................................. „ , 200 irtó«................ Ferdinánd északi pálya tüö frt. p. p. . . „ » a 100 frt o. é. . • n „ # 100 „ ezüst 5*­. • Ferencz József „ 200 .......................... Pécs-barcel „ 200 „ ezüst . . Károly-Lajos­­ 800 „................... nj8mbergi­ © zem.­jB ® sy][ pálya 800 frt össfist . m.11.I. kíb. 1865 1867 1868 138 50 144 50 556 — 207 2042 — 208 233 — 139 — 144 75 450 — 140 — 319 50 138 — 158 50 208 75 160 —­­­ 111 50 57 — 102 161 50 158 104 50 84 — 19 Ossztrák-Lloyd 100 frt Első erdélyi pálya 200 firt ezüst Állampálya 500 frank.......................................... „ 1867-ikf................................................ Déli pálya 500 frank............................................... „ „ 200 frt 6%........................................... Tiszai „ 100 ......................................................... Magy. g&l. 200 frt g. 5%..................................... Magy. északkeleti 800 frt. 5% Magyar keleti pálya 800 frt ezüst ....... ...... Magyar nyugati 200 frt 5%................................ Baasa-oderbergi vasút 5%, 200 frt ezüstben . . . Albrecht-vasút 300 frt 5% ezüstben 100 frt. . . . Cseh északi vaspálya 300 frt, 5% ezüst, 100 frt Cseh-nyugati vaspálya 300 frt, 5% © sü#4 100 frt . „ „ „ 1809. kibncs. 900 frt, 51>/0 Morva-sziléziai közp. vasp. 300 frt, 5% ez. . . . . Osztrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt 5% ezüst Rudolf vaspálya, 300 frt, 5% ezüst, 100 frtért . . „ „ II. kiboca. 1860................................ 82­­ 84 25 73 50 94 75 85 50 90 90 86 50 84 5 I. Hstgán sorsjegyek. Hitelintéset frt..................................... Clary 40 frt p. p....................... . . . Dunagőzhajózási 100 frt p. p. .... Innsbrucki városi S0 frt........................ Keglevich 10 frt ..................................... Buda város köles. 40 frt....................... Pálffy 40 frt p. p......................................... Studolf-alapitvány 10 frt ...... . Salin 40 frt p. p. . . ........................ Salzburgi r­ijaoraj. 20 frt........................ St. Cencia 40 frt. p. .................................. Stanislau vároai 20 frt............................ Triest város 100 p. ................................... . n 50 p. p............................ . Waldstein 200 frt .. ................................ WindischgrStz 20 frt ........................... Táltól: (három hóra). Amsterdamra 100 frt hollandi .... 5% Augsburgra 100 frt délnémet ..... 5% Boniin 100 tallér .....................................5% Borosaié 100 frt tallér....................... . 5% Brüssel....................*................................5% Frankfurti 100 frt délnémet ..... 40/ Hamburgra k­ö m­árk. b. Londonra 100 font sterling Lyonra 100 frank . . . Milano 100 frank . . . Marseille 100 frank . . Páris 100 frank pétervár, 100 rubel . . . . . . 3% . W/«. 6% • 5% . 6% • •V*7* Pénzek árfolyam». Arany ................... 20 fokos arany. . . Orosz imperiale M­ária­ Ter­ézi­a -tallér Egyleti tallér . . . Ezüst........................ V­áltó leszá taltolás . Valuta. A­rany ai marco . . . . Friedrichsa’or . . . . * Loiűs d’or ...... Angol gouvereigna . . . Porosz pénztári utalvány E&üsisad­ván­y Orosspapír rubel . . . . . . . Adva Tartv 95 70 96 — 93 25 93 75— — — — — _ 91 25 91 75 87 —-ú_ 104 25 104 50 102 —— 84 — 84 75 106 50— -----— 77 75 78 — 89 — — __ 79 25— — _ — 82 50 82 75 139 — 139 50 — — -- --111 20 111 50 95 9 96 10 j ! — — — .— 1 77 50 78 — 1 74 — ------1 70 70 71 — ; — — — — ■ ß 89 25 89 50 ! ■ — — ------:— ------1— --— — — ------1 100 — 100 25 96 25! —_ 94 50------1 169 50 170 — 28­­ 30 — 94 — 95 — 18 — 19 — 14 25 14 75 24 25 24 75­­ 23 75 24 25 13 75 14 25 1 82 25 32 75 j 17 50 18 50 I 24 50 25 50 f 18 — 18 50 I — —— 53 50 ------■ 24 — 24 50 20 50 21 — ___ 93 85 94 15 -- --— _ _— 44 10 44 20 94 15 94 40 55 — 55 10 m 75 111 82— -----—— — ____— ! 44 l­­ 44 20— 5 31 5 32 8 93 8 94 ; — — — _ _ .— -- —­­ü 105 70 105 90 | — -=!__ — ------T 11 20 11 30­­ 1 6< 1 67 105 7 105 90 1­5 155 .

Next