A Hon, 1874. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1874-02-17 / 39. szám

a farsang volt — női részről. A bál tömöttségéről elég fogal­mat nyújt az, hogy a négyeseket és füzértánczot 100—120 pár­­— a mennyi épen szorongva elférhe­tett — tánczolta. S hogy a vigalom nevének min­denképen megfelelt, arról meg erős tanúbizonyságot nyújt a reggeli 6 óra,mely a táncznak véget vetett. — Csabán e hó 31-én igen kedélyes bált ren­deztek, mely a legszebben sikerült. A győri korcso­lyázó-egylet múlt csütörtökön rendezett tánczvi­­galma nem volt ugyan oly népes, mint az előbbi években, de a megjelent elegáns társaság igen vidá­man és kedélyesen tölté el az éjt. Mintegy 30 pár tánczolt. A múlt év sanyarúsága és csapásai, írja az ottani lap, eddig még nem igen mutatkoztak farsan­gunk folyamában, de úgy látszik, most már kimerül­tek az erők, s nagy rizikó volna bármely népszerű eszme mellett is bált rendezni.— Szerencse hát, hogy oly rövid. Szabadkán múlt szombaton (febr. 7.) tar­totta meg az iparos casinó a minden évben megtartatni szokott bálját, a­mely minden évben meglehetősen sikerült is, csak ebben az évben nem, mit sokan azon meghasonlásnak tulajdonítanak, mi a casinóban ez­úttal lábra kapott. No de legyen az ok bármi: azok, a­kik jelen voltak, reggelig jókedvűen mulattak.­­ Ugyanott a szerb »beseda« tánczvigalma minden év­ben egyike a legszebbeknek s legkedélyesebbeknek szokott lenni; az idén is a legkedélyesebb,a legszebb V bálok egyike volt. A beseda a díszesen berendezett­­ színházi teremben 7 s fél órakor vette kezdetét, Frei­schütz opera »Nyitány«-ával Wébertől a városi zene­kar közreműködése mellett; II. »Medju bracom« test­vérek közt Jenkától énekelte a dalárda taps és »zi­­vio« közt; III. »II due foseari« zongora mellett az oly annyira ügyes Joanovits testvérek Olga s Mária ál­tal előadva. IV. »Podajte braco« Prohaskától, kinek nem kis érdeme, hogy a dalárda ily sikerrel énekelt, V. Ranjenici »A sebesültek« Joanovics Jánostól, sza­valta meglepő lelkesedéssel Petrovics Dusán. VI. »Marseillaise« énekelve az egész dalárda által, zajos­­ tapsoktól kisérve. A bál szép s diszes volt. — A kapuvári fiatalság január 31-iki bálja igen sikerült s 164 forintot hozott a choleraár­­váknak. — A gyöngyösi kör közelebb tartott tánczvigalma is igen sikerült; 37 frtot hozott az ot­tani nőegyletnek. A budapesti asztalos segédek betegsegélyző egylete javára a Sipos Albert józsefvárosi asztalos mesternél lévő segédek által e hó 14-kén rendezett tánczvigalom igen jól sikerült. Közönség szép szám­mal vett részt. Felülfizetéseket tettek Kovács And­rás, Sipos Albert, Eber János, Michel Alajos, Bárány János és Szebenyi Vincze urak, kiknek az egylet há­lás köszönetet mond. A tánczvigalom költségeire a segédek magok közt 66 frt 82 krt gyűjtöttek. A be­lépti díjból 83 frt jött be. Összes bevétel 149 frt 82 kr, s igy 127 frt 28 kr költség levonása után az egy­let javára 22 frt 54 kr maradt.­­ Irodalom: — Tóth Mihály, debreczeni theologiai tá­rnái’ legújabb művéről »Egyházszertar­­tástan alapvonalai« Mitrovics Gyula Sárospataki theologiai tanár a »Prot. egyházi s isko­lád lap«-ban részletes bírálatot közölve kimutatja, hogy e mű is, mint szerzőnél már több ízben meg­történt, nagy­részt plágium. »A­mi különben e mű­ben jó — írja többek közt a bíráló — az nem Tóth Mihályé, a­mi pedig sajátja, az határozottan rósz, vagy ha jó, nem a liturgikába tartozik.« ítéljenek e felett a szakértők! ■— Hugó Victor legújabb regényére hirdet előfizetést a Franklin társulat. E regény: »1793 vagy a polgári háború« f. hó 20-kán Európa tizenkét nyelvén fog megjelenni. Magyarra fordították: Aldor Imre és György Aladár. A három kötetes mű előfizetési ára 5 forint s ez összeg bekül­dése után a nevezett naptól kezdve a mü 3 kötete egyszerre fog bérmentesen megküldetni. Hugó a ró­na s nagyszerű korszakot a történet részletezésé­­el s a költészet varázsfényével irja s daczára n­agy költő aggkorának e regényt legjobb müvei őzé számítják. a n­ag­y­ m ü jelent meg a na­­p Igen becses A mü czime: »Az pókban Lampel Robertnél. iparos oktatás Baj­or honban« te­­l»Kifitt<­l honi viszonyainkra. Toldalék: A Porosz­honban 1870-ig fenállott ipartanodák átalakítására és újabb szervezetüek felállítására vonatkozó rende­letek. A vallás és közoktatásügyi m. k. miniszter meg­bízásából előterjeszti Horváth Ignácz műegye­temi ny. r. tanár. Bolti ára 2 frt.E b­esés művet leg­közelebb bővebben fogjuk ismertetni. — Uj adat a tanítói állás biz­tosításához. A »Népnevelők lapjá«-ban ol­dassuk a következőket: Komárommegyébe kebele­­ze­tt Ó-Gyalla község őszbehajlott tanítója, miután 3Q éven át szolgálta községében a nevelés szfint ügyét, s ezzel az egyházat, furcsa szeszélyű plébánosának eszközlése folytán nem csak azon községben, hol életének legszebb szakát nem kis nélkülözésekkel küzdve tengette, hanem az egész ér­seki megye területén a tanitópályáról letiltatott. Harmincz évi szolgálat után 8—10 gyermekkel a nagy világnak bocsájtva, koldusbottal kezében kény­esen a 70 éves ősz atya könyörülök ajtain kopog­­tatni, hogy éhen ne haljon. Tartózkodunk a meg­­egyzésektőől. Újat úgy sem mondhatnánk. — Uj szemléltető képek. A közokt. miniszterium intézkedése folytán a beszéd- és érte­­lm gyakorlatokhoz nemsokára 40 szines nyomatú kép fog megjelenni, melyek közül mintegy 10—12 már a bécsi közkiállitáson is szerepelt, mi több, eli­s­­merésben részesült. A képeket Jakobey, Keleti, Ór­ai, Szemlés­, S­zékely, Telepy, Ligeti, Than és Uj­­tázy, ismert hazai művészeink rajzolják. Néhány próbanyomatot volt alkalma egy műértő pályatár­unknak a napokban láthatni, s ő elismerőleg nyilatk­­ozik azokról. Előre örülhetünk, hogy a sok után­at mellett egyszer már valami sikerült eredetivel is dicsekedhetünk, habár csaknem kétségtelen, hogy i­y­árgyak készítésére a rajztanárok sokkal alkalma­­abbak, mint a művészek. Hivatalos közlemények. A közös külügyminiszter Horowitz Edét, a bari és királyi keleti akadémia végzett névndé­­konsuli növendékké nevezte ki. A pénzügyministerium ezetésével megbízott miniszterelnök Zacharias Gergely adóhivatali tisztet ellenőrzé, Karner Gusztáv adóhivatali tsztet ellenőrzé , Fáber János pénzügyi fogalmazót II. osz­­ályú pénzügyi titkárrá nevezte ki. A vallás- és közokta­­tásügyi miniszter Egri Ferencz tanítóképezdei rendes tanárt hasonló minőségben a lőcsei állami főreáltanodához ne­vezte ki. Az igazságügyminiszter Bodescu János naszódi örvényszéki irodatisztet ugyanazon törvényszékhez iroda­­gazgatóvá , a karczagi k. törvényszékhez telekkönyvi ir­tokká Józsa György ottani járásbirósági birnokot, a rima­­zombati kir. járásbírósághoz végrehajtóvá Fáy Tamás sz­­egi lakost nevezte ki; Tihanyi Ferencz kecskeméti kir. evényszéki segédtelekkönyvvezető hasonló kiv. minőség­en a pesti kir. törvényszékhez; Hegedűs István h.-szo-V'fn­y.'-íék- s az volíve- » 1­ászlói k.jbrósági aljegyzőt a debreczeni k. törv­h­ez helyezte át; a szobranczi hír. járásbírósághoz végr­­hajtóvá Kürthy Albert ungvári kir. törvényszéki írnokot. A honvédelmi miniszter Fabinyi Gusztáv 51-dik gyalog­zászló­­ljbeli honvédet díjtalan m. k. honvédhadbiró-gya­­kornokká nevezte ki. A „Hon“ magántáv sürgönyei. Szt Pétervár, febr. 16. Arthur angol ki­rályi herczeg elutazott. — Lüders tábornok meg­halt. Szt­ Pétervár, febr. 16. Novikoff és Langenau követek nagyköveti rangra emeltettek.­­ A czár gyenge hörg­hurutban szenved, a­miért a programai­ban változtatás tétetett. Kedden a szivattyús test, a muzeum, arsenál megtekintése leend napirenden. Ebéd Langenau követnél. Szerdán medvevadászat Kleimvischerában. Este a szent-pétervári nemesség által adandó bál. Szent-Pétervár, febr. 16. A czár rosszulléte miatt a templomi ünnepély tegnapról elmaradt. — Tegnap este 6 órakor az orosz felségek lakosztá­lyaiban nagy disz­ebéd volt 220 terítékre. Középen ült császár-király ő felsége, jobbról mellette az orosz császárné, a walesi bg, és Cezarevna nagy­herczegnő. Balról ült a c­ár, Wales bgné, és a­ trónörökös nagy­­herczeg. Az ebéden jelen voltak továbbá: a cs. család összes tagjai a jelenlévő idegen fejedelmi­égek, a legtöbb udvari hivatalnokok, a ministerek és idegen követek. Az orosz czár legelőbb egy koasztban az ausztriai császárt köszönte fel, az austriai császár­nak Szent-Pétervárott megjelenése feletti örömét és azon reményét fejezve ki, hogy a két uralkodó ba­rátsága Vilmos császárral és Viktória királynővel megóvandja a világ békéjét. Midőn a czár Viktória királynőről megemléke­zett, meghajtá magát Wales­ág irányában, ki köszö­netét fej­ezé ki. Erre az ausztriai császár kelvén fel, következő toasztot mondott: »Át lévén hatva a köszönettől azon barátságos fogadtatásért, melyre itt találtam, őszintén osztom az én fölséges barátom által épen most kifejezett néze­teket és érzületeket. Poharamat ő felségeik a csá­szár, a császárné és az egész császári család egész­ségére ürítem. Isten áldja meg őket!« Ebéd alatt a gárda zenekara játszott. Szt.-Pétervár, febr. 16. Császár-király ő felsége a többek közt ma meglátogatá a mérnöki akadémiát, és félórán át hallgatta Tottleben tábor­noknak előadását, melynek tárgya: Sebastopol ostromzárolása volt; távoztakor a legmelegebb kö­­­szönetét fejezé ki a tábornoknak. Délután a diplo­­matiai testületet fogadó ő felsége. A nagykövetek egyenkint és a követek társalgás közben mutatattak be. Erre családi ebéd volt Konstantin nagyherczeg­­nél; este bál Czezarevits nagyherczegnél; Ő felsége holnap fogadja el a szent-pétervári és odessai kül­döttséget, mely feliratot fog átnyújtani ő felsé­gének. Bécs, febr. 16. A budgetbizottság elfogadta az előadó javaslatát Brestl és Giskra következő mó­­dosítványaival: a fogyasztási adó reformálandó; az iparűzés a jelentéktelenebb tárgyaknak meg nem adóztatása által megkönnyebbitendő ; a tarifa meg­újítandó; az adók új beszedési módja fontolóra veendő; legközelebbről azonban megszüntetendő a tüzelő­anyagokra vetett fogyasztási adó. Berlin, febr. 16. A birodalmi gyűlés mai ülé­sében a katonai törvény felett folyt a vita. Kamecke hadügyminister azt monda, hogy a katonai törvény csupán a fennálló hadseregi intézmények reformja, és az alkotmányon alapszik. Moltke a bizottság ál­tali előkészítést ajánlja, és ezeket mondja: Nagy államoknak tetemes hadseregekre van szükségük; a­mit egy félév alatt szereztünk, azt egy félszázadig fegyverrel kell megvédenünk. Németország távolról sem gondol támadó háborúra, annak csupán védenie kell magát. — Úgy hiszi Moltke, hogy a franczia nemzet nagy többségű — a franczia hadseregi ké­szülődések fokozása daczára — át van hatva a béke szükségének érzetétől. Mi — úgymond Moltke — hatalmas de békeszerető nemzet akarunk maradni. — Erre a katonai törvény 28 tagból álló bizottság­hoz utasíttatott. A közelebbi ülés szerdán lesz, me­lyen Teutsch, Bischof és Naes indítványai fognak tárgyaltatni, hogy t. i. megkérdeztessék-e az elsőss­­lotharingiai lakosság a Németországba való bekeble­­zés iránt. Berlin, febr. 16. A birodalmi gyűlés mai ülé­sében mind a 15 elsass-lotharingiai képviselő meg­jelent ; azok a szélső­jobboldalon, a szövetségtanács asztala mellett foglaltak helyet; közülök heten papi ruhában vannak. Ma olvastatott fel először a biro­dalmi katonai törvény. Páris, febr. 15. A »Moniteur« egy czikkben az ausztriai császár szent­pétervári látogatásáról szólván, arra emlékeztet, hogy a fejedelmek össze­jövetelének azelőtt az volt a czélja, miszerint azt ta­núsítsák, hogy Francziaország visszatorló háborúja iránt nem tartanák magukat kedvezőleg. Most azon­ban Poroszország inkább hajlandónak mutatja ma­gát, bonyodalmakat provokálni, semmint azokat mellőzni. Ausztria és Oroszország be akarják bizo­nyítani, hogy ily hajlamokat nem fognának felbáto­rítani és hogy ők épen úgy kívánják a békét, mint Francziaország. A »Moniteur« így végzi czikkét: Ha háborút tervezünk, nem számíthatunk szövetségesekre; ha azonban szigorúan megóvjuk a békét, és mindazt kerüljük, a­mi azt kompromittálhatná: ez esetben egész Európa szövetségese Francziaországnak. A »Bien Public« szerint Nigra lovag kedden Napoleon bg és Klotilde bgnő tiszteletére nagy ebé­det rendezett. Madrid, febr. 15. Hirképen hallatszik, hogy a carlisták eltávoztak Estellából és hogy Bilbao ostrom­­zárlásával közelebbről felhagynak. Bécs, febr. 16. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 75.75. Salg.-Tarján 105.50. Magyar hitel. 144.50.Magyar záloglevél 86.10. Erdélyi 136.50 Magyar keleti vasút 63.50 Magyar sorsjegy 68.50 Tiszai vasút 200.—. Magyar vasúti kölcsön 99.—. Angol-magyar 29.—. Franco-magyar­ 42.—. Alföld 143.—. Magy. északkeleti vasút 108.50. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 68.50. Porosz pénztári utal­vány —. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 56.50. Török —.—. Municipális 28.75. B­é­c­s , febr. 16. (Zárlat.) Hitelrészvények 242.25. Galicziai 233.—. Államvasut 326.—. Jára­dék 69.25.1860-dik 104.—. 1864-diki 142. Ezüst 106.—.London 112.75. Unic­bank 139.—. Általános épitőbank 83.—. Angol-ausztriai 156.—. Lombardok 161.50. Tramway 169—. Hitelsorsjegy 169.75 Na­poleondor 896.75. Arany 530.—. Frankfurt 94.75. Porosz pénzutalvány 167.50 Török sorsjegy 43.—. Angol épitő­bank 95.50. Pár­is, febr. 16. (Kezdet) 3 °/o-os járad. 58.80 Olasz járadék 59.80. Credit mobilier —.—. Osztr. napra —. Consulok —.—. Éjszaknyugati pálya —.—. 4^3 %-os járadék—.—. Államvaspálya 727. —. Lombardok 858.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —. —. 1871-iki kölcsön —.—. 1872-iki 92.92. Pária, Fi­­lim­ár 16 Zárl­at.; 3 °/C járadék 58.90. 472 °/o járadék Hi . Olasz járadék 60.40. Credit mob. 286.—. Lombard 360.—. Allamvasp. 728—. Koronajószági záloglevelek —.— Ausztriai kötvé­nyek—.—. 1871-iki kölcsön —.—. 1873-iki köl­csön 93.25. Frankfurt, febr. 16. (Kezdet.) Váltóárfo­lyam Bécsre-----Amerikai 1882-re —.—. 1854-ki —. —. 1864-es —.—. Lombardok 164.—. Évjáru­­­­léki papír 61.7/«. Osztr. bankrészv. 1021.—. Osztrák hitelrészv. 247.3­8. Osztrák államvaspálya részvény 337.50. 1860-as 95.25­ Ferencz-Józsefvaspálya —. — Galicziai 241.50. Évjáruléki ezüst 66.%. Győr- Gráczi —.—. Frankfurt,febr. 16.(Zárlat.)Váltóárfolyam j 104.5­8. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst köl­csön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.— Uj adómentes kölcsön —. Amerikai 1882- re 98.%. Osztrák hitelrészvény 251.—. Osztrák ál­­lamvasut 140.50. 1864-ik sorsjegy 157.50. 1860-kí 97.—. Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 165. —. Galicziai­­ 242.— Papirjáradék 62.25. Ezüstjá­radék 66.75. Osztrák bankrészvény 1021.—. Ma­gyar sorsjegyek —. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, febr. 16. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 94.75. Ezüst-jöved. 66.50. 1860-as 90. —. Bécs —.— Romániai 42.—. Államvaspálya 194. 25. Papirjövedék 61.7­8. Hitelsorsjegyek 113.s/8. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 143.—. Magyar sors­jegy —. Berlin , febr. 16 (Zárlat.) Galicziai 103.7/s. Lombard 94.75. Ezüstjöved. 66 7/8. 1860-iki 97.25. Bécs 88.3/s. Romániai 41.75. Államvaspálya 1‘.’4.50. Papirjövedék 62.—. Hitelsorsjegyek 1? 109.75. 1864- diki 90.75. Hitelrészvények 143.%. Magyar sorsjegy Pár­is, febr. 16. Liszt 79.50, 79.50, 78.25. Répaolaj 82.75, 83.—, 84.75. Lenolaj 81 25, 84.-. —.—. Szesz 64.— , 66.—czukor finomitott 149.-. Berlin, február 16. Búza 86.—, 84.1­«, —.—, rozs 63—.öl.8/*, 60.3/«. Zab 58.7/8, 58.7/8. Árpa hely­ben —.— Olaj 19.3/4, 19­/.2, 19.2/s. Szesz 21.28, 22.06, 23.01. B­0­r 0­8­7­1­6, febr. 16. Búza 215.—, rozs 212* 3/2 zab 174.—. Olaj 19—, tavaszi 19. — , szesz 21. Va 22—. 22­. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Gazdasági cselédeink állandósításáról. A fentebbi czim alatt megjelent röpiratban egy beható tanulmányozáson alapuló igen érdekes elő­adás foglaltatik, melyet Kenessey Kálmán az orszá­gos gazdasági egyesület egyik utolsó ülésében tar­tott. Szerző a gazdasági cselédeknek 1848. óta mind inkább általánosabbá vált demoralisatiojának és az azzal járó gyakori változásnak okait fejtegeti és a baj orvoslására nézve több rendbeli javaslatot ajánl a gazdák figyelmébe. Visszamenve a baj kütforrásaira, érinti szerző, hogy a gazdasági cselédek moráljára kedvezőtlenül hatott az 1848. évi egyenlőségi elvek fél­szeg magya­rázata és az absolut kormánynak viszás igazság­szolgáltatása, mely gyakran tisztán politikai tekin­teteknél fogva a cselédnek adott igazat a birtokos ellenében, de másrészt a létező bajnak maguk a gaz­dák is okai, a cselédek lakása rész, szerző felhozza, hogy gyakran két sőt 6 család is egy szobára van szo­rítva, a mi a humanitás szemei előtt meg nem éllhet többé és hogy öreg, ifjú, férfi és nő, f­e­l­­n­ő­t­t hajadon, i­f­j­o­n­c­z é­s gyermek, gyermek ágyas asszony és halálos beteg egyetlen szobába dugassa­­n­a­k, ezt elitéli az erkölcsiség! A bajnak további okául felhozza, hogy a fizetés gyakran nem pontos és hogy a régibb patriarchalis időkben szokásban volt marhatartás, nevezetesen pedig tehén­tar­tás elvonatik a cselédtől. Szerző ezek után ismerteti a cselédkérdésnek ál­lását Angl­iában, a­hol utazásai alkalmával bő al­kalma volt e téren dús tapasztalatokat tenni. E he­lyütt e tanulmánynak csak főbb pontjait emeljük ki. E kérdéssel Angliában úgy a parlament, mint a gaz­daközönség élénken foglalkozott és az e téren való eszközléseknek pár év alatt már­is kézzelfogható eredménye van. A gazdasági cselédek állandóbbá tételére nevezetesen e következő tényezők vezettek: 1) a lakás­javítás, melynek ügyéből az an­gol és skót földbirtokosok becsületkérdést csináltak, 2) a munkásoknak házikertekkel való el­­láttatása, melyek oly kedvencz szükséggé váltak a munkásnak, hogy az attól kétszeres kárpótlás mellett sem tudna megválni. Ez köti a munkást a helyhez és erkölcsileg is emeli, mert a család tagjai szabad ide­­jöket e kertekben töltvén, folytonos ösztönt nyernek a tevékenységre; el is tekintve, hogy a háztartás költségei az ily kertek által megtakarittatnak. 3) a tehéntartás, a­melyre nézve pl. Sir G. O. Wom­bwell York megyei birtokos egyik érteke­zésében arról tanúskodik, hogy valahányszor oly munkás lakása megürül,mel­lyel tehéntartás is van összekötve, az illető birtokosok sohasem jönek za­varba a tekintetben, hogy ismét a legkitűnőbb mun­kást ne kapják lakóul bele; 4) azon buzgalom, me­lyet a földbirtokosok­ az iskolák állítása körül kifejtettek. Itt a félidejű vagy váltóiskolázta­­tási rendszer van behozva. Az e téreni alkotások és eszközlések azonban nem a kormány, hanem a ma­gánosok művei. Egy skót vasgyáros pl. 5 millió fo­rintnyi, hasonczélű alapítványt tett! Áttérve a positív javaslatokra, szerző nem akarja ugyan Anglia viszonyait, mint utóérhetlen mezőgazdasággal bíró dúsgazdag országét a mi sze­gényes körülményeink közt vakon utánozni, de azt tartja, hogy nekünk sem szabad már visszariadni e téren a reformtól, mert meg van győződve, hogy soha beruházás gazdaságainkban még jobban nem gyümölcsözött, mint az, a­mely a cselédet állandóbbá s a gazdaság iránt buzgóbbá tenni képes. Gyógy­szerül a következőket ajánlja : 1. A lakásviszo­nyok javítását olyképen, hogy minden csa­ládnak egy külön szoba, konyha jusson, a­mi által a közös konyhának tartása általi folytonos demorali­­záló czivódásnak eleje vétetnék; 2. a házi kert­nek megadását. Mivel pedig az átmenet e tekintet­ben némi nehézséggel jár, a földbirtokosnak minden lehető eszközzel, korholással és úgy, mint jutalom kitűzésével oda kell hatni, hogy ezen kertek a leg­jobban műveltessenek. Elég a házi kertekből egy család számára 100—150 □ él, de fődolog az, hogy azok lehetőleg kerítve legyenek,mert a károsítások elkedvetlenitőleg hatnak a mivelőkre. 3. A marhatartás adását vagy a helyett fejős tehén használatát vagy bi­zonyos mennyiségű tej kiszolgáltatását. Hol a latifundumok, hol a gazdaság külterjes, ott a ter­mészetbeni marhatartás, a hol pedig a föld értéke magas és a gazdaság intensiv irányú, ott a tej ki­szolgáltatás ajánlatosabb. 4.) A pusztai iskola ügyfejlesztést, mert a­hol a cseléd gyermekét nem iskoláztatja, ott csak kényszerűségből marad addig, mig erre alkalmas­ helyet nem talál. De másrészt a cselédség gyermekeinek kellő iskoláztatása biztosí­ték a mezőgazdaság számára az értelmesebb mun­kásokra is. Mint általános tényezőt említi meg szóló végül a bérnek lelkiismeretes kiadását, legyen az készpénzben vagy terményekben.Továbbá a cseléddel való h­ely­es b­á­n­ás m­ó­d 1111. A ma­gyar cseléd jobban szereti a szigorú és igazságos urat, a léha, túl jó gazdánál, a­ki szerinte parancsolni sem tud. Ezen javaslat czélszerűségéről szóló nemcsak a külföld példáiból győződött meg, hanem saját köré­ben is,­a­hol azokat évek során alkalmazá, és úgy találta, hogy csak is oly házas cseléd mozdult el tőle, a­kitől ő maga kívánta, hogy tovább menjen. A füzetben lerakott eszmék az országos gazda­sági egyesület jószágrendezési szakosztály egyik legközelebbi ülésében részletes eszmecsere tárgyává fognak tétetni, a­miről olvasóinkat a szokott módon tudósítani fogjuk. (—ts. — Az első pesti spodium és csont­lisztgyár részvénytársulat febr. 15-kén Mach­­lupp elnöklete alatt közgyűlést tartott. Az előter­jesztett évi jelentés szerint a társulatnak 5000 frttal nagyobb bevétele volt mint a megelőző évben, a tiszta jövedelem 42,893 frt. Az alapszabályszerű le­vonások után fenmarad 32,813 frt, miből részvé­­nyenkint 20 frt vagyis 10 °/o osztalék határoztatok kifizettetni. Az igazgrtAigból kilépett tagok Hirsch­­ler Frigyes, Neuwelt IIT és Pfeifer I újból megválasz­tattak. — B­ács-Bodroghmegye közgazda­­s­á­g­i statisztikája. Közelebb felemlítettük, hogy Fehér megye gazdasági statisztikája 1869. évről közzététetett. Mint értesülünk, Bács-Bodrogh megye statisztikája is rövid idő múlva meg fog je­lenni. A munkálat elkészítését a megye közgyűlése rendelte el s a végrehajtással Szabó Jánost bízta meg, utasítván a szolgabírákat és községi elöljáró­kat, hogy Szabó János működését kitelhelő anyagi segélyezéssel és a rendelkezésükre álló adatok kész­séges kiszolgáltatásával hatóságilag is támogassák. A megye területének eddig hét járása van statisti­­kailag felvéve. A tiszai első járásról készített mun­kálatot alkalmunk volt megtekinteni. Keleti Károly az orsz. statistikai hivatal igazgatója elismeréssel szól szerző működéséről. A mű legérdekesebb részét a mezőgazdasági ipar és kereskedelmi forgalom kimu­tatása képezi, mely mázsa és font számra tünteti fel a forgalmat. Zenta összes forgalma Szabó adatai sze­rint 644,819 mázsa, Ó-Kanizsáé 288,916­ m., Adáé 226,472 m. Martonosé 166,499 m. Az egész járásé 1.326,708 mázsa. Kívánatos, hogy a magán statisz­tikai munkálkodás, mely az állami statisztikának ki­egészítésére és correctivuma gyanánt szolgál, általá­nos elterjedést nyerjen. — Az elsőm. Iparbank febr. 15-ikén tar­­tá évi rendes közgyűlését Kautz Gyula elnöklete alatt, ki a közgyűlést határozat­képesnek jelentvén, előadja, hogy a lefolyt üzletév az általános pénz­válság miatt nem volt oly kedvező mint a megelőző évi, s ez idén a befizetett alaptőke után csak 110­0 osztalékot fizethet a­ bank. Az előterjesztett évi jelen­tésből kiemeljük a következőket: Az összes forgalom 21.354.380 frt 47 kr volt; takarékpénztári betét 5.870.402 frt 88 kr; pénztári utalványokra betétetett 1.515.800 frt. A hiteltulajdonosoknak nyitott hitel volt 2.122.050 ft. E szerint a hiteltulajdonosok egyle­tének a részvénytőkén kivül még 1.732.050 frtnyi do­­zam­ot bocsáttatott rendelkezésre.Hitel tulajdonosi váltó leszámitoltatott 4592704 frt 50 kr. — Hitel váltók 118.958 frtnyi értékben be nem váltattak, ezekből azonban betáblázás s kézi zálog által 78.402 frtnyi érték biztosíttatott. Ennélfogva az egylet a hiányzó 40.556 frtért az alapszabályok szerinti pótlást telje­­sitendi s pedig minden 100 ftnyi személyes hitel után történendő 1 ft 70 kr pótfizetéssel. Bankszerü váltó leszámitoltatott 3.844.180 frt 91 kr. — Értékpapírok alapján határozott időre s folyó­számlára engedélye­zett kölcsönök 1.161.659 frt 94 kr, kereskedés a múlt évihez képest 399.413 frt 86 kr. Ezen üzletág­ban a csökkenés egyenesen czélba volt véve bizo­nyos határig, a hitelpapírok ingadozó értéke miatt. Az e téren mutatkozó nagy forgalom daczára s az árfolyamok sokszor oly rögtöni csökkenése mellett is, csak 3100 frt ment veszendőbe, s az egész év le­forgása alatt egyetlen letétemény sem került kény­szereladásra. Jelzálogi kölcsön adatott 35.446 frt 95 kf. Ál ápril elsején lejáró szelvény 30 frttal fog hol­naptól kezdve kifizettetni. Ezenkívül a bank jelent­­­i közgyűlésén 100 írtnál több jótékony ezélu ado­mányt utalványozott. A választás e­redménye a kö­vetkező: igazgatókká választottak: Weber János, Manno István, Schneider József (uj); választmányi tagokká: Sacelláry G. D., Sutrell Ferenez, Engel M. A. (uj), Förster János (uj), Krantmer Samu (uj), Zsí­ros István, Reitter Antal, Heidelberg L., Lipp Fe­rencz (uj), Vak Mihály, Kuliffay Lajos (uj), Mo^osi Károly, Markóczy Vincze (uj). Üzlet- és termény­tudósítás, Budapest, febr. 16. Az értéktőzsdén kedvel­tebbek voltak az iparvállalati papírok mint a bank részvények. Magy. vasúti kölcsön 99.50, m. nyere­­ménysorsjegy 79.50, pesti keresk. bank záloglevél 86.75, angol magy. bank 30.50, municipalis na. hitel 144.50, földhitel 56, franco magy. 40.75, ta­karék és hitelegylet 597­3—595­ s pesti keresk. 72­­, pesti iparbank 435, pesti egyleti 41, orsz. központi 73—72.75, főváros I. kib. 181, Erzsébet malom 114, molnárok sütők 132, első magy. serfőzde 415, alag­út 83 fton vétetett. Értékek nem változtak. Gabnaüzlet. A hangulat búzára nézve szi­lárdult, finom súlyos pár árral drágábban adatott: tiszavidéki 85 fns 8.30, 83% ins 8.25, 83 fns 8.10, 8 ft, 82%­. fns 8, 81%« fns 7.82%. Rozs 500 m. 5.50. Árpa 2500 m. 3.90—4.30, tavaszi határidőre 6500 m. török 3.68. Zab 2100 m. 2.25—2.26, tavaszra 10000 m. 2.31—2.31 % kukoricza 500 m. .4.70, bánáti máj. jav. bóra 4.98’ NEMZETI SZÍNHÁZ. Kedden február 17-dikén. A próféta. Opera 5 felvonásban. Kezdete 7 órakor. A nagytőomlelmű­ Váry Kálmán művezetése alatt újonnan szervezett magyar daltársulat tart előadást. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a s>Gorso«-ban előadást tart. Viz­állás Felelős szerkesztő: Jókai Mór. Február fölött időjárás 16 Budapesten 3­­6" száraz» Pozsonybanr 2" felhős M.-Szigeten 2‘ 1“» Szathmáron 3' 2"> > TokajbanT 5“» » Szolnokon 0' 7" száraz Szegeden 0' 7“ 15 Aradon 2' 8"» > N.-Becskereken 0' 6" 2>Bezdánban 4' 0"» > Verbászon 3'81» Barcson_l­it­y> 16 Eszéken 0' 6" 15 MitroviczonV 6"> * SziszekenV 7"» Zimonyban 4‘ 2"» 2> O­ Orsován 1* 7" 2> WILT-TÉR. 215 3-1 Előlegek állampapírokra és sorsjegyekre a legjutányosabban, részletes visszafizetés mellett; sorsjegyek havi részletfizetés mellett a legközelebb húzandó «1870. magyar sorsjegyekre« — havonként 6 forintért; ugyanily­i­g é­r­v­é­n­y­e­k 2 frt és 50 kr bélyeg. Végre állam­papírok, sorsjegyek, arany- és ezüst-pénzek, szelvé­nyek stb. eladása és vétele. Herzberg: A­ bank- és váltóüzletében, a váczi-utcza szegletén. ggif?~ Vidéki megrendelések pontosan eszközöl­­­tetnek. Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei febr. 16. Értékpapír Államadóafláft., Magy. vasúti kölcsön . „ gömöri állam­vasuti „ záloglevél 6% . „ 1871- sorsjegy kölcsön . ki magy. államkötv. 1872- ki magy. államkötv. Földteherm. kötv. magy. „ „ 1867. kr. ii „ fcemost „ „ erdélyi SBölledézs.-viltia. kötv. Osztr. áll.-adós. pap 5% . _ ezüst.kam. jan.jtil.5% „ fr­tj ezüst.kam. apr. ok. 5% Kisorsol. 1860-ból a 500 frt n 1860-ból a 100 frt n­ 1864-ből á 100 frt Postv. köl. 1871-ből 6% Részvények. Uszt.-társ.: Adlss viszkiz. „ I. magyar . . n Haza .... „ Pannónia . . . u Pesti .... „ Hunnia . . „ Erő, jár. és élet. „ Unió .... Vaspályák : Pest-barcsi . n Pesti közúti . . n Budai közúti „ új pest -rákospa­lotai lóvasut . „ Alföld­ fiumei . n Északkeleti . . „ Magyar keleti . „ I. Erdélyi . . „ Déli .... „ Budai hegypálya Bankok : Által. m. mun. h. „ Angol-magyar . „ An. m. NI. kibo. „ Ban. kér. és­ip. „ Által. mag. hite. „ Franco-magy. . n M. ál. föld. rész. ( Ma. jelz. hitelb. „ Kisbirt. hiteliut. n Nyu. i. hi. Sopr. „ „ lesz. és hitel. Pozsony . . . „ Tak. s hitel-egy. B Tak. és h.igazol. „ „ és h.p., bécsi „ Pozsonyi hitelb. n­n ipark­., Pesti bank 5% „ Pesti népbank . „ Buda-Ób. népb. „ Iparbank . . . „ 11. kibocsátvá. . y Budai keres. ba. Pesti keres. ba. I adva­­ tartva Értékpap­ir 815 80 *00 300 100­ 10,ieo 300 ioo 2­00 200 100 200 200200 2002001 20080 8 100 180 80 60 80 80 40 501 50 100 50 200, 200 100 100 50 100 200 500 99 25 79 75 88 50 86 50’ 75 50 75 50 74 25 72 — 69 25 74 25 104 74 25 109 _ 142 _ 82 50 940 . 355 L| 64 85 185 —1 ?48 —­ 100 50 28 —­ 29 50 144 75 40 75 55 75 84 —I 59 50 adva­­ tartva Értékpapír 37 75 48 — 188 — 725 — 99 50 80 — 89 — 87 — 76 50 76 50 74 75 72 25 — 9 75 74 75 74 75 105 — 111 — 144 — 82 75 950 — 3*0 — 65 — 88­ 190 — 849 — 102 — 60 — 28 50 30 — 145 — 41 — 56 — 85 — 59 75 adva tartva I 38­­­ 50 — 190 — 730 — Bankok : Pesti iparbank „ Pest-budai kéz­mű­vesbank . . ni Pesti egyletbank „ „ „ n. km. ii Bárány, tb. és h. B Debreczeni kor. „ Temesv. k. év h. n I. Erdélyi . . „ Szegedi forg. b. „ Szerb ideig. ba. Takpénz. : Óbudai . . „ Ferencz és J. v. „ Félegyházi . ii Gödöllői . . . ,i Orsz. központi tan.­Juli 5%„ Pesti l. ha. igó. ii Pest l­ipótv. ii Pest-budai főv. ii Pest kőbányai „ Pest külvárosi a Szt.-endrei . . n üi pesti . . Malmok: Árpád . . „ Aradi gőzm. „ BbuD-f’­.le . . ii Concordia . . „ Borsod-miskolczi ii Erzsébet . . . „ Lujza .... „ Temesvári gőz. n Molnárok-sütők „ Hengermalom . „ Viktoria . . . „ I. Budapesti „ Budai gyárt­elet „ Pannónia . . épitőtársulat, Pesti „ Pesti cottage Serfőzde, 1. magyar . Sertéshizlaló . . . r. Könyvny. „Athenaeum“ „ Pesti . . . „ „Franklin“ . Gőzhajótárs. magy. egy. „ Nagybecskerek Ganz és tár. féle vasgyár Gschwindt-féle . . . Gyógyintézet I. magyar . Kereskedő-testület épülete Kártoly-fonál gyár . . . Bőrgyár I. magyar . . Mátrai bányarész . . Gyógytelep .... Pozsonyi papírgyár Rima-murányi bányatára. Gyapjúmosó...................... Salgó-tarjáni...................... Schlick-féle vasöntöde Soda- és vegyáru-gyár Sóskúti kőbánya .... Spodium és csontliszt. . Szeszgyár I. magyar . . prssebb kőszén és tégla 500 100| 70 50, 20080 200 40 100i 20100 100 40 40| 100 1000 50 100| 10 100 40 60 500 j 500 500| 500 500 200 160 500 200 500 | 300 500 100 1000 80 80 500 200 200 500 130 200 ISO 500 200 200 210, 200 300 200 66 200 200 100200, 200­ 200 200 500 200­ 431­ — 62 37 -435 — 64 - 38 -73 25­ 2575 —I 180 42 42 -40 —I 49 —I 37 — 290 —I 114 —I 151 — 233 — 795 — 108 632 — 19 455 — 22 415 — 180 —I 241 — 670 — 370 6­­ 232 — 85­­ 105 102 —I 165 116 165 —I 160 —I 182 — 73 50 2600 —I 182 • 45 — 44 — 42 _! 51 40 —I 295 — m=I 152 - 234 —I 8C5 — 110 —I 635 20 4 r0 23 — 420 — 185 — 242 680 —i 6 25 375 — 235 —í Magyar ált. kőszén hányt Variétés részvény szí­nká. Ált. vagyonköles. társ. Alagút....................... Zarzetzky gyufagyár Téglagyár szt.-endrei . . Téglagyár budapesti . Tégla és mészégető újlaki . Téglagyár kőbányai XAiognevelelx. Magyar, föl­dh. 5% • Magy. jövedékbárcza 6 °/, „ jel.álogh. „ keres. bank u Magy. ált. földhitel 6% „ n S*/2 • Pesti kereskedelmi b*i. szebeni földhit. 57a% Elsőbbségek.. Éjszakkeleti vaspálya 5 Magy. galicziai vasp. fi [. erdélyi vasp. 5%. luf Irt ezüst .... Pest-budai lánczhid 6% Borsod-miskolczi malom Budapesti malom 6% Pannonia gőzmalom 6%. Egyes. gőzh. társ. 6­­, Pénznemek. Császári arany . . . Osztr.-magy. 8 frtp 3 aram 20 frankos arany . Osztr. és magyar ezüst. . Porosz pénztár-bárcza . 200 10080 105 200 200 200 200 200 86 ■ 108 —I 106 —[ 167 118 — 170 — 165 — 184 — Váltók. Augsburg 100 d. n. f. után M. Frankfurt 100 d. n. f. u­ Hamburg 100 bank m. London 100 font st. u. Milano 100 l­r. frank u Páris 100 frank után . Nem­ hivatalos rész. Aradi kér. b. befizetéssel Hotel részvénytársaság . Securitas.......................... Sződ-rákosi téglagyár N.-váradi ker. és iparbank Győri kereskedelmi báni Sz.-fehérvári ker. b. befiz. Kecskeméti közp. tak. p. T­ermény Busa bánsági 1 tiszai pesti fehérmegyei bácskai font­nyi 84 80 — 130 — 86 -79 — 87 — 81 50 86 50 300, 80 84 — 172­­5 32 9 03 9 03 106 75 168 75 95 — 95 25 55 25 112 75 44 50 85­­ 85 ■ 135 -S6 50 79 50 88 — 85 — 86 75 173 - |­ — ~ fi 77- jg 5 34 9 05 9 05 107 25 169 — 95 25 95 50 55 50’ 113 25 44 75 230 . ár vám­­mázsánkint 81 83 85 87 81 83 85 87 81 83 85 87 7 35—7 50 7 60—7 75 7 85—7 95 7 45—7 60 7 75—7 85 7 95—8 10 7 40—7 55 7 65—7 75 7 90—8 05 font­­nyi 82 84 86 88 848682 88 82 84 86 88 ár vám­­mázsánkint 7 50—7 60 7 75—7 85 7 95—8 05 7 60—7 75 7 85—7 95 8 10—8 20 7 55—7 05 7 75 - 7 90 8 05—8 15 Termény font­nyi piaczi szokás **. . . Kakerleu • • • » Repcse káposztás . . kánsági . 72 72 82 80 75 5 45-5 50 4 30—4 50 3 80—4 — 2 25-2 27 font­nyi Ar vám­máz­sánk. 77 78­ 68 70] 68 70­­ 4 70—4 75­­ 4 05—4 70 i

Next