A Hon, 1874. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1874-02-18 / 40. szám

^­egyi fizetek útján kezeltetett volna. Azonban midőn ezt nyilvánítom, lehetetlen, hogy egy pár szót ne szóljak kapcsolatosan ezen tárg­gyal arról, a­mit maga a pénzügyi bizottság is indokolásában felhoz, bár mint nem teljesíthetőt és mint lehetetlent említi. A bizott­ság ugyanis azt mondja : (olvassa a véleményt.) Csakhogy később azt mondja a pénzügyi bi­zottság, hogy pénzügyeink jelen állapotában erről le kell mondanunk. Én t. ház, ez irányban ma határozatot bead­ni nem akarok, de lehetetlenség, hogy fel ne hívjam a t. háznak és mindenek előtt, — mert ily javaslat­nak már valójában onnan kellene eredni­­e a kor­mánynak figyelmét azon körülményre, hogy bár­mily súlyosak legyenek is pénzügyi viszonyaink, és hogyha ép azért, mert súlyosak, talán a kellő mérv­ben vagy a kellő olcsósággal nem tehetjük is, de mégis komolyan gondolkozni kell arról, hogy men­nél előbb, ha nem is olcsó, de legalább az elviselhe­­tőség határáig drága kölcsönökhöz jussanak az or­szágnak főleg azon kisebb birtokosai és szegényebb emberei, a­kiknél a hitel alapja megvan, a­kik hi­telre a hazát ért csapások folytán reá­szorultak, de kik ezen hitelhez oly módon tudnak jutni csak, min­den teljes biztosit­ék daczára, mely nálok feltalál­ható, hogy egy rész esztendőnek hatása a legjobb hitellel, a legbiztosabb állással biró kisebb birtokost is tökéletesen képes elpusztítani. Nem lehet az titok senki előtt e házban, hogy a mai időben akárhány teljes hypothekát nyújtható kisebb birtokos van olyan, ki a múlt évek csapásai miatt magát fentar­­tani nem tudván hitelhez folyamodik és a hitelt megkapja úgy, hogy az bekebeleztetvén fekvőségé­­re, GO— 80 sőt néha több perczenttel is kénytelen fizetni. Ez a helyzet t. h­áz. Nem hiszem, hogy ezt ab­­banhagyni és nyugodtan nézni lehetne; segíteni raj­ta pedig csak­ azon egy módon lehet, ha az ország pénzintézetei oly állapotba juttatnának, hogy ezek után azok, kik hitelképesek, nyerjenek is ha — mon­dom — nem olcsó, de legalább elviselhető feltételek mellett kölcsönt. Tudom én, hogy az államnak nem feladata egyeseket támogatni, kik könnyelműségük vagy hibájuk miatt bajba jöttek. Ez nem lehet az ál­lamnak feladata, s nem is volt soha. De azt tartom, hogy midőn a ránk mért csapások miatt egyfelől, hitelviszonyaink rendezetlen volta miatt, másfelől az országnak egész osztályai saját hibájukon kívül jön­nek oly helyzetbe, hogy ha rajtuk nem segítünk, el fognak pusztulni, akkor igen­is kötelessége az államnak és kormánynak ezen irányban közremű­ködni. Ismétlem, hogy ez alkalommal legalább indít­­ványt tenni e tárgyban nem szándékozom. De midőn most a rész­idők következményei folytán a munka­­képteleneknek szavazunk meg 500,000 frtot, úgy az eszmetársulás, mint a pénzügyi bizottság jelentésének említett passusa nyomán kötelességemnek tartom erre a t. ház és kormány figyelmét felhívni, s csak ismé­telhetem, hogy ha az állam jelen rész pénzügyi viszo­nyai közt nem lehetséges, hogy olcsó kölcsönt szerez­hessen az, kinek jó hitele van, de még más is lehet­séges, az, hogy szerezhessen legalább tűrhetőt, olyat, a­mily feltételek mellett az állam is tud szerezni köl­csönt. (Helyeslés.) Szlávy József miniszterelnök : T. ház ! (Hall­juk !)Tisza Kálmán t. képviselő úr a határozati ja­vaslatot oly alakban, a­mint azt a pénzügyi bizottság szövegezte, elfogadván, tulajdonkép a tárgyhoz szól­ni valóm nem volna. De méltóztatott megemlíteni azt is, hogy a kormánynak és az államnak érdeké­ben van és kötelessége, hogy a jelen pénzszük idő­ben oly egész osztályokon és egyeseken, kik saját hibájukon kívül pénzzavarban vannak, segítsen, s ez kötelessége a kormánynak, mert az országnak érde­kében van. Tökéletesen osztom t. barátomnak ezen nézetét, és bárha azon helyzetben lett volna a kor­mány, hogy oly javaslattal léphetett volna az ország­­gyűlés elé, mely e tekintetben egy bőmérvű és nagy mennyiségű segélyadásra kért volna fölhatalmazást. Nem szükséges a t. ház előtt fejtegetnem, hogy a jelen pénzviszonyok közt a kormány nincs azon helyzetben, hogy ily nagy­obb mérvű segélyadás tár­gyában előterjesztést tegyen a háznak. Azonban nem kerülte el a kormány figyelmét a jelen helyzet, és megnyugtatására t. barátomnak és megnyugtatására a háznak mondhatom, hogy a­mi kisebb mérvben és az állam terheltetése nélkül ez irányban lehetséges, mindazokat megtenni a kormány máris megkísérelte és folytonosan tenni fogja. Helyesen jegyezte meg t. barátom, hogy a leg­­­­szerűbb mód az, ha egyes pénzintézetek tétetnek azon helyzetbe, hogy a hitelt érdemlő egyéneknek elviselhető kamat mellett kölcsönt nyújtsanak. Ebben tökéletesen egyetértek vele, s e tekintet­ben segíteni leginkább hivatva van a földhitelintézet. Hogy pedig a földhitelintézetet ily állapotba helyez­zük, a­mi e tekintetben a kormány ad­­ójától függ, a­mit a kormány e tekintetben tehet, azt meg­ fogja tenni és remélem, hogy legközelebb is érezhető mó­don fog tapasztalható lenni, hogy a földhitelintézet egyes birtokosoknak nagyobb mennyiségű kölcsönö­ket fog adhatni. (Helyeslés.) Elnök ezután kijelenti, hogy más tárgya a képviselőháznak kitűzve nincs, azért a kereskedel­mi miniszter javaslatát látja jónak felvenni. Várady Gábor felszólalására e törvényjavas­latok tárgyalása az osztályokban péntekre határoz­­tatott. Ülés vége 1 óra 55 perczkor, barátságban éljünk egymással. A rosz béke is elő­nyösebb a »jó viszálynál.« Nevezetesen oly népekre nézve, a­melyeket csak mesterséges határvonal vá­laszt­olt Feltehető, hogy ilyen érzelmeket ápol az el­fogulatlan oroszok tömérdek többsége, s épen azért mi mint oroszok tiszta szivünkből üdvözöljük szom­szédunk és uralkodónk magas vendégének, Ferencz József császárnak, Oroszország fővárosába érkezését. Megemlítendő ezen alkalomból még az is, hogy az összes európai hatalmak közül Ausztria volt Oroszor­szág legrégibb és legállandóbb szövetségese,kezdetben a távolság miatt csak szavakkal, de később tettleg is. Szövetségük iránti tárgyalások Irán idejében vették kezd­etöket,s a 18-ik században tettekkel valósítattak. A szövetség czélját a törököknek Európából való kiűzése képezte. De ezen gondolat feladása sem vetett véget a Il-ik József utódjaival való szövetségünknek. A távol Spanyolországon kivül Ausztria az egyedüli európai állam, amel­­­lyel Oroszország komoly hábo­rút sohasem viselt. Galiczin herczeg gácsországi és Schwarczenberg volhyniai hadjára­tai 1809-ik és 1811-ik évben csak politikai kény­szer­­­tüntetések voltak. Az orosz hadsereg az osztrákkal együtt aránytalanul gyakrabban műkö­dött mint akármely más hadsereggel. Az oroszok mint Poroszország szövetségesei csak három, ellen­ben pedig az osztr. hadsereggel mindössze tizenöt hadjáratot végeztek. Oroszország előbbi helyzete oly erkölcsi kötelezettségeken alapult, melyek őt ma­gát jobban kötelezték le mint barátjait; de most el­lene irányult coalitio nem gondolható oly mér­­­tékben mint az előtt, már azért sem, mert Euró­pa több ellenséges táborra oszlott szét, s Orosz­ország fegyverre fölényt ad egynek a másik felett, de hazánknak mind e mellett szabad ke­ze lesz cselekvésében, az előtt pedig le volt köt­ve. Ily helyzetben tehát mint oroszok, kik büsz­kék békés erejükre, mi még egyszer örömmel üdvözölhetjük Oroszország szomszédjának és most barátságos I. Ferencz József császárnak fővárosunk­ba történt megérkezését. A krimiháboru tönkre tet­te Oroszország befolyását, de nemzetközi állapota azóta javult s nagyobb jelentőséggel bír a mostani uralkodás alatt mint azelőtt.« K­Ü­L­FÖL­D. Ferencz József császár és király P­é­t­e­r­v­á­r­r­a érkeztének a »Russky J Mir« egy héthasábos czikket szentel, melyben Orosz­országnak a nyugati és közép Európa iránti viszo­nyait fejtegeti. A czikk lényeges vázlat a következő. Az orosz nemzet büszke lehet arra, hogy félreeső fővárosát a legutóbbi időben és különösen a múlt évi április hava óta annyi első rangú fejedelem és trón­örökös látogatja, mert ez jelenti növekedő politikai és hadi fontosságát. Igaz ugyan, hogy más európai városokba is sereglettek össze az uralkodók, de ezek vagy congressusokra vagy világkiállításokra jöttek oda. Oroszország a közép-európai szomszéd hatalmak­kal barátságosabb viszonyban állott, mint a nyuga­tiakkal, s áll­am­férfi­ai ezen szomszédokra vonatko­zólag soha sem tanúsítottak oly szigort, mint például , a császárnak megválasztott Ill­ir Napóleon ellen, mely a krími háborút eredményezte. A román fajú nemzetek és a nyugati hatalmak elleni háborúit Kö­zép Európa és Angolország ügyei idézték elő. Orosz­ország Erzsébet Petrovna c­árnő óta a vele szomszé­dos Európával nem csak békében, hanem barátság­ban és folytonos szövetségben élt, nem saját de en­nek érdekeit rendkívüli nagylelkűséggel védve a nyugat ellen. Ezen háborúk Pál czár korától kezd­ve, tisztán phantastikus jelleműek voltak, melyek elvek miatt és főképen a szomszédok iránti barát­­s­ágból viseltettek a nélkül, hogy azokat az oroszok­­ valódi érdeke követelte volna. A keleti Európában is keletkezhetnek még ha­­­­­­sonlások, de ezek nem képesek véglegesen megsem­­misíteni a történelemben és szomszédos érintkezésben gyökerező érdekek nemi közösségét. Mi mindig csak szomszédok leszünk, s azért mind a két részről kívá­­­­­natos, hogy egymással, a­meddig csak lehetséges, jó ; KÜLÖNFÉLÉK. — A budapesti egyévi önkény­­t­e­s­e­k tisztelettel felkéretnek, e hó 16 -án elhunyt baj­társuk az 58-dik gyalogezredbeli önkénytesnek Lefkovics Mihálynak e hó 18-án (szerdán) végbemenendő temetésére a halottas háznál d. e. fél­tizenegy órakor (Aldunasor 22. sz. a.) teljes díszben megjelenni. Több bajtárs. — A honvédmenházban ápo­landó rokkant honvédek részére a »Szabad Polgár« szerkesztőségénél a következő ada­kozások folytak be és küldetett be hozzánk: Peregi Mihály, 30 frt. A »Szabad Polgár« szerkesztősége 10 frt. Nicsinger József, 10 frt. Horváth János, 20 frt. Egerváry József 1u frt. Tüske Dániel 5 frt. Dr. Argay István, egy darab 100 frankos arany. Szörényi Endre, 5 frt. Bejcsey József 2 frt. Czéh Sándor, 2 frt. Zeke Kálmán gyűjteménye 26 frt 57 kr. Hets Má­tyás, 10 frt. Pfeiffer Lajos, 2 frt. Stettina Ferencz, 5 évre évenkét 10 frt. Jakobi Náthán, 10 évre éven­­kint 5 frt. Ifjabb Hechtl Frigyes, egyszer minden­korra 2 frt. Idősb Szabó Kálmán 50 frt. Perlaky Ist­ván, 10 frt. Mayer Mihály, 15 frt. Hencz Sándor, 2 frt. Takács Ferencz, 5 frt. Lippich László 5 frt. Eőri Sándor, 5 frt. Mayer Károly, 25 frt. Kozma Imre, 5 frt. Gr. Zichy Ottó, 10 frt. Tóth Károly, 10 frt. Vázsonyi Lajos 10 frt. Limbek Ferencz, 5 frt. Ös­­­szesen 306 frt 57 kr egy darab 100 frankos arany. Ez összeget a »Sz. P.« szerkesztője kiegészítő 307 ftra. — Ugyane czélra Nyir-Bogdányból beküldtek hoz­zánk 20 frtot, melyhez járultak: Szalánczy Ferencz 5 frt, Korda Gusztáv 1 frt, Sutka István 2 frt, Kele­men Szilárd 1 frt, Kornis József 1 frt, Tóth Gábor 1 frt, Hetey Papp Imre 1 frt, Sipos Endre h. ügyvéd 5 frt,Vágó Gyula 1 frt,Jeney István 1 frt, Farkas Boldi­zsár 1 írttal. — Ez összegeket mai napon átszolgál­tattuk a honvédmenedékház pénztárnokának Szath­­máry Mihály honvédezredesnek, kihez — mit többek által tett kérdésre tudatunk — egyenesen is intézhe­tők (a nemzeti lovardába) a fentebbi czélra adomá­nyozott összegek. — A rókus kórház 1874. évi költség­­előirányzatát a belügyminiszter jóváhagyásával el­látva a fővárosi hatóságnak leküldötte. — C­h­o­r­i­n Áron szobra. Az aradi izraelita hitközség a múlt évben elhatározta, hogy elkészítteti szobrát Chorin Áron 1844-ben elhunyt aradi főrabbinak, ki nagy tudományossága s felál­dozó, nagyhatású reformátori működése által euró­pai hirt szerzett nevének. A hitközség felszólitotta a pesti nemzeti muzeum igazgatóságát, vajjon hajlan­dó lenne e az elhunyt főrabbi mellszobrának a nem­zeti múzeumban helyt adni. Pulszky Ferencz igaz­gató válasza az volt, hogy készséggel és köszönettel fogadja a szobrot, ha annak művészi becse lesz. A község ennek folytán megrendelte carrarai márvány­ból a mellszobrot Aradi Zsigmond szobrász hazánk­fiánál, és az Olaszországból hazaérkezett szobrász már be is mutatta művét Pulszky igazgató urnak, s az aradi izraelita község küldöttségének, melynek el­nöke Chorin Ferencz, volt aradi országgyűlési kép­viselő volt. A legszebb carrarai márványból készült szobor mind a hasonlatosság, mind a művészi alakí­tás által osztatlan tetszést nyervén, a nemzeti mu­zeum számára átvétetett. — Színházi felhivás. Felhivatnak a magyar szülészet mindazon mindkét nembeli tagjai, kik a jövő színi évre a kolozsvári nemzeti szinház­­hoz óhajtanak szerződni, szíveskedjenek föltételei­ket, s betanult szerepeik jegyzékét folyó február hó utolsó napjáig aloiirt igazgatósághoz beküldeni. — A nemzeti színház igazgatósága, Kolozsvár febr. 15. — Hymen. Németh Imre miniszteri osz­tálytanácsos a bécsi közkiállitási magyar kormány biztosa ma vezette oltárhoz Bécsben özv. Sebastiany Vilmosnét. — Fővárosi jövedelmi adó. Pest város ingatlanai után a f. év első negyedére kivetett jövedelmi adó 1000 frtot, a buda városi ingatlanok után ellenben 22,000 frtot tesz. Hihetőleg több évi hátralék is foglaltatik ez összegben. — A várbeli elemi népiskolát, mely szűkös és elégtelen bérhelyiségekben van el­helyezve, a tanács a várbeli városházán kivánja el­helyezni, s e végre egy második emeletet fognak reá helyezni. Minthogy azonban az állami rendőrség is ez épületben van elhelyezve, a gazdasági és pénzügyi bizottmány azt javasolja, hogy a rendőrség a város­házából kihelyeztessék, s másutt béreltessenek részé­re helyiségek. — A pesti orsz. pro­t. árvaegylet részéről, az újabb alapszabályok alapján, febr. 26-án d. u. 3 órakor az evangyelmiek dísztermében tar­tandó rendes évi közgyűlésre, melynek tárgyai leen­­denek: 1-szer: Az eddig működő igazgatóság jelen­tésének bemutatása az 1873-ik évre, 2-szor: szám­­vizsgálói jelentés előterjesztése az 1873-ik évi számadásokról, 3-szor : A legfelsőbb helyen megerő­sített újabb alapszabályok kihirdetése, és ennek kap­csában, az eddig működő elnökség, férfi- és női­ vá­­lasztmány visszalépése. 4-szer : Az újabb alapszabá­lyok értelmében lu %fi és 14 női tagból állandó vá­lasztmány megválasztása és az egylet »fő pártfogó­­nőjének« kikiáltása. 5-ör: Egyéb netaláni indítvá­nyok megvitatása. — A pestmegyei apátián s anyát­lan árvák alapjára a megye központi árvaszé­­kéhez újabban a következő adományok s gyűjtések érkeztek: Földváry Albert bizottsági tag 10 frt,Fog­­ler János b. tag 10 frt, K. Faragó Ferencz b. tag 10 forint, Kladek Károly b. tag 16 forint, Hausinger János bizottsági tag 34 frt 35 kr, Kaszap An­tal b. tag 24 frt. Ezenkívül Újfalu község elöljáró­sága küldött 23 frt 34 krt, Tápió-Szele község 64 frt 99 krt, Tápió Györgye község 10 frt 4 kr. Harta község Brachfeld József ur adományát 5 ft, Ó-Kécs­­ke község 18 frt 41 krt, Hegedűs Endre ur a nagy­kőrösi casino tánczestélye alkalmából a »Fővárosi La­pok« utján 40 frtot; a már kimutatott adományok összege tesz 2353 frt 50 krt s 2 darab aranyat, a je­lenleg kimutatott adományoké 266 forint 13 krt. — Összes adomány 3124 forint 63 kr és 2 darab arany. Irodalom. — Nagyszerű irodalmi válla­lat. A bécsi tudományos akadémia elhatározta, hogy egy monumentális díszműben közrebocsátja az eddig fölfedezett görög síremlékeket. A munka har­­madfélezer másolatot fog tartalmazni, s hogy annál fényesebben sikerüljön, fölszólíttattak a török és gö­rög kormányok minden emlék előmutatására az il­lető tudósoknak. Nem szükség hozzátenni, hogy az osztrák talált emlékek már mind fölvétettek. A bé­csi akadémia e szerény működése lehetetlen. — Írja egy helybeli lap — hogy eszünkbe ne juttassa a ma­gyar akadémiát, mely szintén elégséges anyagi esz­közzel rendelkezhetik, hogy legalább a magyaror­szági emlékeknek egy rendszeres kiadásával boldo­gítsa a közönséget, mely az akadémiai értesítőkben megjelent értekezéseknek úgyis csak egy tizedrészét élvezheti. — Uj napi­l­a­p. »Független polgár« czim alatt egy uj deákpárti politikai, közmüve­­lődésügyi, és társadalmi és közgazdasági napi­lap in­dult meg február 15-kén Rill József szerkesztése mellett, mely elég naiv magát daczára deákpártisá­­gának pártatlannak vallani. Különben a lap elég tartalmas s igen olcsó. A »Magyar Néptanító« czimü heti­lappal s a »Gazdászati Figyelő« kétheti szak­lappal együtt ára egész hóra csak egy forint s ez év végéig 10 frt. Nyelvezetére itt-ott jobban kellene ügyelnie. Hivatalos közlemények. A pénzügyminisztérium ve­zetésével megbízott mi­niszterelnök W­e­i c­s­­t­e­in Ede és D­u­c l­­o­n Bé­la II-dik osztályú számtiszteket I-ső oszt., továbbá Szár­­tory Lajost, Fritz Lajost és Szedély Edét III. oszt. szám­tisztekké ; a selmeczi bányaigazgatóság rhoniczi vasgyári kerületében 1-ső osztályú kohótisztekké Scholz Vilmos és Jundák Károly kohótiszteket, 2-od osztályú kohótisztté Fodor Vilmos magtárnokot, és 3-ad osztályú kohótisztté Schalás József m. kir. bányagyakornokot nevezte ki. 241.25. Galicziai 233.—. Államvasut 325.—. Jára­dék 69.50.1860-dik 104.25. 1864-diki 142.25. Ezüst 106.—.London 112.45. Unio­ bank 142.—. Általános épitőbank 82.—. Angol-ausztriai 155.—. Lombardok 161.—. Tramway 168—. Hitelsorsjegy 169.75 Na­poleondor 986.75. Arany 530. — . Frankfurt 94.50. Porosz pénzutalvány 167.— Török sorsjegy 43.25. Angol épitő­bank 95.75. Pár­is, febr. 17. (Kezdet) 3 °­ o-es járad. 58.80 Olasz járadék 59.80. Credit mobilier —.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —.—. 4^3 °/o-os járadék—.—. Államvaspálya 727. —. Lombardok 358.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —. —. 1871-iki kölcsön —.—. 1872-iki 92.92. Pár­is, február 17. (Zárlat.) 3 °­ o járadék 58.90 41/2 % járadék 86.—. Olasz járadék 60.40. Credit moh. 286.—. Lombard 360.—. Allamvasp. 728—. Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvé­nyek —.—. 1871-iki kölcsön —.—. 1873-iki köl­csön 93.25. Frankfurt, febr. 17. (Zárlat.) Váltóárfolyam — • 1864-es —.—. Lombardok 164.75. Évjáru­­léki papir 62.1/s. Osztr. bankrészv. 1024.—. Osztrák hitelrészv. 249.75. Osztrák államvaspálya-részvény 339.50. 1860-as 95.75. Ferencz-Józsefvaspálya —. — Galicziai 241.50. Évjáruléki ezüst 66.s/8. Győr- Gráczi —.—. Frankfurt, febr. 17. (Kezdet.) Váltóárfo­lyam Bécsre-----Amerikai 1882-re —.—. 1854-ki 104.*/8. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst köl­csön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.— Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 98. 718. Osztrák hitelrészvény 250 25. Osztrák ál­­lamvasut 139.50. 1864-ik sorsjegy 158.75. 1860-ki 96.50. Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 165. 50. Galicziai 242.50 Papirjáradék 62.3/s. Ezüstjá­radék 66.50. Osztrák bankrészvény 1022.—. Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, febr. 17. (Kezdet.) Galicziai—.—. Lombardok 94.3/g. Ezüst-jöved. 66.50. 1860-as 90. —. Bécs —.— Romániai 41.75. Államvaspálya 194. 25. Papirjövedék 61.7/8. Hitelsorsjegyek 113.s/8. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 142.75. Magyar sors­jegy —. Berlin , febr. 17. (Zárlat.) Galicziai 103.7/s. Lombard 95.25. Ezüstjöved. 66.5/s. 1860-iki 96.5/s. Bécs 88.7/s. Romániai 41.50. Államvaspálya 194.50. Papirjövedék 62.VI. Hitelsorsjegyek 109.’/s. 1864- diki 90.'/s. Hitelrészvények 143.25. Magyar sorsjegy 49.50. Pár­is, febr. 17. Liszt 79.50, 79.50, 78.50. Répaolaj 82.75, 83.—, 84.75. Lenolaj 81.25, 81.75. 84.—. Szesz 64.— , 66.—, egykor finomított 149.­. Berlin, február 17. Búza 86.V2, 84.*12, —.—, rozs 63—,62.—, 61 Zab 59.*/., 59. —. Árpa hely­ben —.— Olaj 19.72, 195/12, 19.11/24. Szesz 22.—, 22.11,23.03. B­oro­szl­ó,febr. 17. Búza 215.—, rozs 212 m/s zab 174.—. Olaj 19—, tavaszi 18.5/s, szesz 21.V» 22—. 22—, Hamburg, febr. 17. Búza 250.—. 261.— Rozs 192.—. 187.—. Olaj 62.—. 63.—. —. Szesz —.—. 54.72 56.—. 58.—. U­j -York, febr. 16. Liszt 6.75. A „Hon“ magántáv sürgönyei. Szent-Pétervár, február 17. Az ausztriai császár-király ma a reggeli előtt megszemlélte az intézeteket, egyleteket, gyűjteményeket, az Eremita­­geban a képtárt, a régiségek gyűjteményét, és a ko­rona ékszereket. Reggeli utánra Szent-Pétervárott és Odessában lakó osztrák-magyar alattvalók kül­döttségét fogadá el. Ő felsége köszönetét fejezé ki ezen küldöttség­nek azon hazafias érzületéért, hogy honfitársaik hű­­ségi érzületének kifejezését megviendék, nem kimél­­ték a fáradságot ily messze ut megtételére. Ő fel­sége kinyilatkoztatá a küldöttség előtt, hogy foly­vást érdeklődéssel viseltetett az odessai gyarmat ki­fejlődése iránt, és örvend rajta, hogy a közös haza iránti hűség­ és ragaszkodás érzetét külföldön is megőrizzék. Ő felsége valószinüleg vasárnap éjjel fog elutazni Moszkvába. Szent-Pétervár, febr. 17. Császár-király ő felsége múlt vasárnap d. e. 10 órakor kíséretével együtt misét hallgatott a katholikus székesegyház­ban. Ő felségét a mohilewi érsek, Fialkowski, az ös­­­szes főpapok és 60 kisebbrendű pap fogadta a tem­plom bejáratánál, s az ott felállítva lévő baldachin alatt szentelt vízzel megöntözte és csókolásra nyújta neki a feszületet. Benn a templomban az érsek rövid beszédet tartott, és miután ő felsége az érsek ülése mellett he­lyet foglalt, megkezdődött az isteni tisztelet, mely 1 óra hosszan tartott. — Ugyanazon napon templomi­­diszelgés volt a Szt.-Mihály-egyházban, mely alka­lommal ő felségének, ki orosz tábornoki egyenruhát viselt, a különböző fegyvernemekből számos tiszt mutattatott be. Béce, febr. 17. A mai ülésben Foregger és társai a sajtótörvényhozás reformját, különösen az objectiv eljárás tekintetéből indítványozták. Az új telekkönyvek behozatalára vonatkozó korm­ányi elő­terjesztés 9 tagból álló külön­bizottsághoz utasítta­­tott. Az adóreformra vonatkozó előterjesztmények 36 tagú külön-bizottsághoz, és a Csehország azon községeinek adandó előlegre vonatkozó törvényja­vaslat, melyek erdőségei fenyő­szó által lepettek meg, a költségvetési bizottsághoz utasíttattak. Ryger és társai a szabad ingatlan birtok segélyezése végett birodalmi jelzálogbank alapítását indítványozzák. — Sturm és társai a bajor határig vezető krumau-bud­­weiss-iglau-brünni vasút kiépítése iránt interpellálják a kormányt. Az Oroszországgal kötött postaegyez­mény elfogadtatott. — Közelebbi ülés pénteken, Berlin, febr. 17. Az urak háza bevégezte a pol­gári házasságra vonatkozó törvény feletti általános vitákat, miután több szónok részint mellette, részint ellene szólt.Brühl az egyházpolitikai törvények meg­szüntetését inditványozá, mire a cultusminister ki­­emelé, hogy az egyházi esketés az államkormány ál­tal kifejezett kivonat, másrészt még a papoknak sem kellene anyagi kárt okozni. London, febr. 17. A tengerészeti ministerium Cay-Coest-Castleből jan. 26-ról táviratot kapott, mely szerint a csapatok jan. 29-kén szándékoztak Coomassuba bevonulni. Az asantik hiányt látnak lő­szerekben. Azt hiszik, hogy a háború febr. 7-ig be leend fejezve. Bukareslt, febr. 17. A senatus a büntető-co­­dex megváltoztatására vonatkozó törvényjavaslatot, élénk vita után, 39 szóval 28 ellen­tárgyalásba vette. Bécs, febr. 17. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 75.75. Salg.-Tarján 105.—­Magyar hitel. 146.—­Magyar záloglevél 86.—­ Erdélyi —.— Magyar keleti vasút 61.— Magyar sorsjegy 79.75 Tiszai vasút 200.—. Magyar vasúti kölcsön 98,75. Angol-magyar 30.—. Franco-magyar­ 44.50. Alföld 144.—. Magy. északkeleti vasút 109.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 69.—. Porosz pénztári utal­vány —. . Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 56.50. Török —.—. Municipális 28.75. Bécs, febr. 17. (Zárlat.) Hitelrészvények KÖZGAZDASÁGI ROVAT. — A veszta győri takarék és hitelegylet 1873. évi zárszámadásából ki­emeljük a következőket. A pénztár számla főösszege 67,653 frt 78 kr, maradt készpénz 596 frt 21 kr. A személy számla főösszege 64,923 frt. Három év foly­tán kiadott kölcsönök összege 63,615 frt 21 kr, há­rom éven át tett visszafizetések 15,024 frt. Három év alatti tiszta vagyon mint kamatozó tőke és leltári tárgyak értéke 45,269 frt. Az intézet jellemzésére felemlítjük, hogy az egylet tagjává lenni bármely időben lehet, a befizetett összeg után járó 5 °/o kamat a befizetés napjától számittatik, az osztalék pedig egy kamat frt után. A heti betét 10 krtól lefelé 5 frtig van határozva. — A rozsnyói takarékpénztár 1873. évi forgalmi kimutatása: bevételi főbb tételek: készpénz 1872. év december 31-én 12535.93, 6 "/a betéttőkék 156700.18, 5% betéttőkék 66083,72­/a, visszafizetett váltók 372477.44, kiváltott előlegek 52718, váltóle­számítolás 65525.82, hitelszerződési kamat 11630.60, előlegkamatok 3959.85, különféle üzletdíjak 2484.63, kifizetett kölcsöntőke 1090.14, — összes bevétel 755857.23]­2, kiadási főbb tételek: 6 °/O betéttőkék 138247.67a, 5 °/o betéttőkék 84561.417a, váltókra 396392.14, előlegekre 41527, részvényosztalék s ka­mat az 1872. évre 20800, készpénz 1873. dec. 31-én 11888.63, mérlegfőösszeg 671121. Üzleteredmény 1601 frt.­­ Üzlet- és term­énytudósitás, Budapest, febr. 17. Az értéktőzsdén a forga­lom bankpapírokra maradt korlátozva. Angol magy. bank 28,50—31, magyar, hitel 144 j2 —1457«, fran­co magyar. 42—43.50 p. Tőke befektetési papírok­ban nem volt üzlet, ezekből csak néhány kötés tör­tént: vasúti kölcsön 99, nyereménysorsjegy 79— 787a p. takarék és hitelegylet 59—75—60,iparbank szelvény nélkül 400, budai keresk. 180, orsz. köz­ponti 73.50 fton vétetett. Malmok közül molnárok sütők 232—232­4, Dräsche téglavető 182 fton vétetett. Gabnaüzlet. Búzában gyenge volt a kinálat, ára változtatlan szilárd maradt. Tiszavi­­déki 83$ fns 8 frt, 83 fns 7.95, 837« fos 8 frt, 82$ fns 7.95, 817* fos 8 frt, 81 fns 7.75, 3 havi­fizetésre. Árpa 1400 m. 4.47’/2, Kukoricza 1000 m. 4.70, zab 4100 m. 2.25—2.277a kész­pénz. Tavaszra búza 8.10, zab 2.30 p. NEMZETI SZÍNHÁZ. Szerda, február 18-án Rendkívüli előadás. Vigj. 1 felv. A váró teremben. Vígjáték 1 felvonásban. Szép molnárné. Vigj. 4 felvonásban. Kezdete 7 órakor. VÁR-SZINHÁZ. Szerda, február 18-dikán A Strike. Eredeti népszínmű 3 szakaszban. Kezdete 7 órakor. A nagykomlóban Váry Kálmán művezetése alatt újonnan szervezett magyar daltársulat tart előadást. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a »Corso«-ban előadást tart. V­í­zállás Felelős szerkesztő: Jókai Mór. Február fölött időjárás 17 Budapesten 2' 11" száraz­ PozsonybanV 2" /kincs» M.-SzigetenV ii 7>» Szathmáron 3' 2“> > Tokajban 1* 3"» » Szolnokon 0' 7" Szegeden 0' 7" száraz 16 Aradon 2' 8" > N.-Becskereken 0' 8" Bezdánban 4' 0"»­­ Verbászon 3' 8"» Bárcson_i_n 17 Eszéken 0' 5"> 16 MitroviczonY 2"> Sziszeken 2‘ 0"> Zimonyban 3‘ 8" › Ó­ OrsovánY 6“> A Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei febr. 17. Értékpapir adva Értékpap­í­r Államadósság:. Magy. vasúti kölcsön . „ gömöri államvasut­ „ záloglevél 5% • „ 1871­ sorsjegy kölcsön . ki magy. államkötv. 1872- ki magy. államkötv. Földteherm. kötv. magya­r , 1867. kz. „ „ temesi a . erdélyi Szőllődézs.-válts. kötv. Osztr. áll.-adós. pap. 5%. _ - - ezüst.kam. jan.jul.5% n­o­n­ezüst. kam. apr. ok. 5% Kisorsol. 1860-ból á 500 frt „ 1860-ból a 100 frt B 1864-ból a 100 frt Pestv. köl. 1871-ből 6% Részvények. tiszt.-társ. : Atlas viszki*. „ I. magyar . . n Haza .... „ Pannónia . . . „ Pesti .... „ Hunnia . . . n Krv. jár. és élet. » Unió .... Vaspályák : Pest-barcsi . „ Pesti közúti . . v Budai közúti ■„ Újpest.-rákospa­lotai lóvasut . „ Alföld­ fiumei . n Északkeleti . . „ Magyar keleti . n I. Erdélyi . . „ Déli .... n Budai hegypálya nkuk . Által. m­. mim. h. „ Angol-magyar . n Au. n­. 11. kibo. „ B&n. kor. és ip. „ Által. mag. hite. „ Franco-magy. . n M. ál. föld. rész. , Ma. jelz. hitelb. n Kisbirt. hitel int. „ Nyu. i. hi. Sopr. r . lösz. és hitel. Pozsony . . . n Tak. s hitel-egy.n Tak. és h. igazol. n . ésh. p., bécsi „ Pozsonyi hitelb. „ „ iparb. „ Pesti bank 5% „ Pesti népbank . „ Buda-Ób. népb. ” Iparbank . . . „ ii. kibocsátva. . „ Budai keres. ba. „ Petsid keres. ba. 80 315 »00 SOO 100 10­­60 300 100 200 200 100 20 6 200 200 200 200 200 80 8 99 — 99 50 79 — 79 25 88 501 S9 ~ 80 50 87 — 75 50 78 50 75 50 76 50 74 _ 74 50 71 75 72 — 19 75 74 75 69 25 74 25 74 25 104 108 — 142 _ 82 75 960 — 355 — 64 85 — 185 — 346 — 100 50 — 28­­ 30 50 145 25 46 50 55 75 84 — 59 75 37 75 48 — 180 — 725 — 74 75 105 — 110 — 144 — 83 — 940 — 3­0 — 65 — 88-347 - 102 -60 — 28 50 31 — 145 50 44 — 56 — 85 — 60 ■ 38 -50 -185 - 730­­ Bankok : Pesti Iparbank „ Pest-budai kéz­­mű­vesbank . . „ Pesti egyletbank ti » „ II. kib. p Bárány, tb. és h. „ Debreczeni kér. „ Termesv. k. 63 h. p I. Erdélyi . . „ Szegedi forg. b. „ Szerb ideig. bn. Takpénz. : Óbudai. . „ Ferencz és J. v. „ Félegyházi . . „ Gödöllői . . . ff Orsz. központi .tan.­Juli 5. „ Pesti I. ha. ige. „ Pest Lipótv. „ Pest-budai főv. ff Pest kőbányai „ Pest külvárosi­­„ Szt.-endrei . . „ Újpesti . . Malmok : Árpád . . „ Aradi gőzm. „ Blum-féle . . „ Concordia „ Borsod-miskolczi „ Erzsébet . . B Lujza .... „ Temesvári gőz. „ Molnárok-sü­tők „ Hengermalom . „ Viktoria . . . „ I. Budapesti fs Budai gyártelep „ Pannónia . . Épitőtársulat, Pesti . . „ Pesti cottage .Serfőzde, 1 magyar . Sertéshizlaló......................• k­önyvny. „Athenaeum“ . n Pesti . . . . r „Franklin“ . Gőzhajótárs. magy. egy.. „ _ Nagybecskereki Ganz és tár. féle vasgyár. Gschwindt-féle . . . . Gyógyintézet I. magyar . Kereskedő-testület épülete Kártoly-fonálgyár . . . Bőrgyár I. magyar . . . Mátrai bányarész . . Gyógy­telep....................... Pozsonyi papírgyár . Rima-murányi bányatár... Gyapjumosó...................... Salgó­tarjáni...................... Schlick-féle vasöntöde Soda- és vegyáru-gyár Sóskúti kőbánya. . . . 8 pódium és csontliszt. . Szeszgyár I. magyar . . pr»scb« kőszén és tégla adva tartva Értékpapír 500 100 70 50 40 80 200 200 100 20 100 100 40 40 100 1000 50 100 100 100 4000 500 500 500 500 500 200 160 500 200 500 300 500 100 1000 80 80 500 200 200 500 130 200 130 500 200 200 210 200 300 66 200 200 200 100 200 200 200 200 500 200 400 — 62 - 37 -73 50 2575 — 180 — 45 - 4­2 — 40 — 49 37 — 290 — 113 — 151 232 30 795 — 108 — 632 — 19 455 — 23 415 — 180 — 241 — 670 — 6­865 — 232 — 85 — 109 — 104 — 165 -116 — 165 — 165 — 182 — 405 — 84 - 38-78 75 2600 • 182 • 47 — 44 42 51­­40 — 295 — 114 — 152 283 50 805 - 110 — 635 — 20 — 4*0 — 23 50 420 — 185 — 242 680 — ~6 25 370 — 235 — 110 -105 - 166 -118 - 170- 170 " 184-Magyar ált. kőszénbánya Varietés részvényszinház Ált. nagyonkölcs. társ. Alagút ..... Zarzetzky gyufagyár . Téglagyár szt.-endrei . . Téglagyár budapesti . Tégla és mészégető újlaki Téglagyár kőbányai Záloglevelek, Magyar földh. 5 °/0 . , Magy. jövedékbárcza 6% B jelzálogh. 5,/2% „ keres. bank 6% Magy. ált. földhitel 6% „ „ 5Vj • • • Pesti kereskedelmi bank. Szebeni földhit. 572% Elsőbbségek, Éjszakkeleti vaspálya 5% Magy. galicziai vasp. 5% I. erdélyi vasp. 5%. 100 frt ezüst .... Pest-budai lánczhid 6% Borsod-miskolczi malom Budapesti malom 6% Pannónia gőzmalom 6%; Egyes. m. gőzh. társ. 6 °­ Pénznemek, Császári arany . Osztr.­magy. 8 frtos arany 20 frankos arany . Osztr. és magyar ezüst. . Porosz pénztár-bárcza . Váltók. Augsburg 100 d. n. f. után M. Frankfurt. 100 d. n. f. u. Hamburg 100 bank m. u. London 100 font st. u. Milano 100 lir. frank u Paris 100 frank után . Nem-Mvatalos rész. Aradi kér. b. befizetéssel Hotel részvénytársaság . Securitas............................ Sződ-rákosi téglagyár N.-váradi ker. és iparban!* Győri kereskedelmi báni Sz.-fehérvári ker. b. befiz. Kecskeméti közp. tak. p. 200 100 80 105 200 200 200 200 200 300 200 200 100 100 150 100 adva 84 — 80 — 130 — 86 — 79 — 87 — 84 50 80 50 173 — 76 — 5 30 8 99 8 99 106 25 168 — 94 50 94 75 55 25 112 75 44 50 225 — 5 — 85­­ 85 — 135 — 86 50 79 50 88 — 85 — 80 75 85 — 175 — 77 — 5 32 9 — 9 — 106 75 168 50 94 75 95 — 55 50 113 — 44 75 230 — 6 — Termény Basa bánsági 1­aj. tiszai , fehérmegyei font­nyi ár vám­­mázsánkint 81 83 85 87 81 83 85 87 81 83 85 87 7 35—7 50 7 60—7 75 7 85—7 95 7 45—7 60 7 75—7 85 7 95—8 10 7 40—7 55 7 65—7 75 7 90—8 05 font­inyi ár vám­­mázsánkint 82 8486 88 82 88 S 1 84 86 88 7 50—7 60 7 75—7 85 7 95—8 05 7 60—7 75 7 85—7 95 8 10—8 20 7 55—7 65 7 75 7 90 8 05—8 15 Termény font­nyi piaczi szokás Rozs . . . . Árpa malátának n­etetésre . Zab..................... Kukoricza . . Bab .... Köles­i . . . Repcze káposztás a bánsági 80 72 72 82 80 75 82 5 45-5 50 4 30—4 50 3 80—4 — 2 25 — 2 27 font­nyi Ar vám­máz­sánk. 77 78 68 70 68 70 4 70—4 75 -------4 05—4 70 itt

Next