A Hon, 1874. február (12. évfolyam, 26-49. szám)

1874-02-20 / 42. szám

1 miopiának, fel­látásnak neveznek. Ennek három ne­me szokott előfordulni, a szerint, a mint a szem a térben előtte levő tárgynak vagy az egyik felét, vagy a másikát látja csupán, vagy pedig a tárgy­nak egy másik részét. Az első és utolsó esetét a fél­­látásnak minden nehézség nélkül ki lehetett ma­gyarázni a félkereszteződés elvéből, azonban a második nemét elfogadhatólag mind ez ideig nem tudták értelmezni. Az újabb időben több tudós fog­lalkozott e tárg­gyal, s a szoros megfigyelésekből kitűnt, hogy az eddigi nézet, mely szerint a lázide­­gek csak félig kereszteződnek, egészen téves, azok tökéletesen kereszteződnek. Man­delstan­dnak ép most megjelent, s górcsövi vizsgálatokkal érvelő könyve, valamint Michel, erlangeni tanárnak, idevágó kí­sérletekkel foglalkozó munkája a fentebbi állítás igazságát igen szépen bebizonyítják. Ezen kiderült igazság alapján mind a háromféle féllátás teljesen kimagyarázható, s ha az ide vonatkozó kísérletek szaporodni fognak, egyszersmind meg lesz könnyít­ve azon agybántalmak felderítése, melyek féllátás­sal szoktak járni. Aztán Wartha Vincze a vio­lán túli sugaraknak a chlórra való hatásáról szólott. Dreper nem­régiben egyik értekezésében, melyről a társulat ülésén szintén volt szó, felemlíté, hogy mi­féle tulajdonokat szoktak az egyes sugarakra ruház­ni : vannak melegítő, chemiai hatású sugarak. Dreper kimutatta, hogy ezeket a tulajdonságokat nem le­het egyenesen magukra a sugarakra ruházni, hanem e tekintetben azon test játsza a főszerepet, melyre a sugarak esnek. Budde vetette fel a kérdést, váljon a chlor, brom, oxigén, hydrogén miként viseltetik a különböző sugarak irányában. Érdekes kísérletei folytán arra jött, hogy a chlort az ultraveres sugár nem melegíti fel, mig az ultraviolette sugár hatása alatt az fajlagos térfogatát megváltoztatta s megme­legedett. A fajlagos térfogatváltozást előbb kétked­ve mondá a melegség,hatásának ; s kísérleteit foly­tatni szándékozott. És csakugyan legújabban kide­rült, hogy a kiterjedés a melegségnek, és a chemiai hatásnak együttes közreműködése folytán jött létre. Előadó még egy ösvényre figyelmezteti a szakgyű­­lést mellesleg, mely egyébként nem volt felvéve a mai tárgyak sorába. Kiállítási tárgyakat árulnak mai­napság (a többek közt a dorottya­­utczában is). Ez nem egyéb, mint közönsé­ges sárgaréz oly finom ezüst réteggel bevonva, hogy pusztán posztóval való jól megdörzsölés által minden ékességét elveszti. Az ár a valódi érték­nek mintegy tízszeresére van szab­va, s nagyon csalódik, a­ki a tetszés külső után ítél­ve, elég vigyázatlan oly magas áron vásárolni ér­téktelen tárgyakat. Végül Balogh Kálmán a bolygóideg sértődéseinek a tüdő bántalmazására való befolyásáról tett előterjesztést. Régebben is tudták már azt, hogy ha a bolygóidegek a nyak két oldalán elmetszetnek, a tüdők bántalmazva lesznek. Gänzmer később ennek okát abban találta, hogy a tüdők ez által vérdúsakká válnak. Ő azonban kí­sérleteinél több kézzelfogható hibát követett el, me­lyek ezen állítását nem igen ajánlották elfogadható­nak.­­ Előadó a hibákat lehetőleg mellőzve, több kísérletet tett e tekintetben, s úgy találta, hogy Gänzmer felvétele nem felel meg a valóságnak , a­mennyiben a bolygó­idegeknek nincsen befolyásuk a tüdők véredényeire, vérbőségére. Továbbá, hogy ha a bolygóideg a nyak féloldalán metszetett is el, nemcsak a féltüdő bántalmaztatott, hanem az egész — nem miként G. állítá. E szerint az okot másutt kell keresni. Előadó fölsorolja még azon eredménye­ket, melyeket a felső és alsó gégeidegek elmetszése által kísérleteiből nyert, s nevezetesnek tartja, hogy ez esetben az állatok tetemes sulyveszteséget szen­vednek. L. I.­­ T­a­n­ü­g­y. — A legjobb népiskolai épü­let a német lapok szerint jelenleg egy Lipcse mel­­lett levő Gohlis nevű faluban van. Ezen épület Dr.­­ Reclam tervezete szerint van készítve s benseje a leg­­­­jobb taneszközökkel s Kunzeféle padokkal van ellátva. I A múlt hó 20-kan megnyílt intézet építésének alapel­­­­vei, tehát Reclam főnézetei a következők: 1. Az is­­kola szabad helyen legyen lehetőleg zajtól távol éj­szakra, széles tornatér, délre az iskolákér­t legyen mintegy valamely kis botanikus kert. 2. Az osztály­­termek legalább 12 láb magasságúak s igen világo­sak legyenek. Három nagy széles ablaknak kell lenni, balra a fiuktól 5 ’/7 lábnyira a padlótól kezdőd­­ő»■»«LS-egész a tetőig nyúlva. 4. Az osztálytermek éj­szakra feküdjenek, mely különösen a szemek meg­óvása czéljából szükséges, ekkor függöny nem is szükséges. 5. A­­ folyosók legalább 11 láb szélesek legyenek külön szellőztetési készülékkel, az előszo­bákban lehetőleg sok ablak legyen. 6. Központi fű­tés s ventilatio legyen az egész épületen át. 7. A fél­reeső helyek a házon kívül, de fedett folyosó által összekötve legyenek. Sajnos, hogy kutforásunk rész­­­­letesebb adatokat s költségvetést nem közöl ezen­­ épületről. — »A budai m. k. állami tanító­képezdék négy évi történetének vázlata« czim alatt az igazgató tanács megbízásából Dr. Pere­­g­r­i­n­y Elek gondnok egy kis füzetkét adott ki, mely a Franklin társulatnál jelent meg. E füzet tör­téneti s statistikai adataira visszatérünk,egyelőre csak azt jegyezzük meg, hogy kár volt e füzet elé a kissé reactionarius szagú bevezetést írni s azonkívül oly részletesen foglalkozni Bill ügyével, melynek követ­kezménye, hogy e mű mintegy hivatalos polémiának látszik Bill hírlapi nyilatkozatai ellen. A füzetnek ára nincs kitéve s igy valószínűleg nem bocsáttatik könyvkereskedésbe. A ,,Hont4 magántár sürgönyei. Szent-Péter vár, febr. 19. Császár király ő felsége e hó 17-kén a bányászati akadémiában a múzeumot, a laboratóriumot, és a minta-bányamű­­vet, a­hol Walujeff miniszter egy különös ásvány­darabot, egy emlékkönyvet és egy érmet nyújtott át a felségnek. Tegnap este ő felsége meglátogatá a nemesség és a szent­pétervári kormányzóság által tiszteletére rendezett bált. Ő felsége az igen fénye­sen kivilágított és diszitett nemesi házban éjfélig időzött. Szent­pétervár, febr. 19. Császár-király ő felsége tiszteletére ma nagy és meglepöleg fényes csapatszemle tartatott. A trónörökös­ nhg és erre a czár vezényelték a tisztelgő csapatokat, aztán ő felsége oldala mellé mentek, mire a csapatok ellép­­tetése következett. Leginkább a testőr-lovasság tün­tette ki magát. A czárné és a nhgyök a palota abla­kaiból nézték az ünnepélyt; erre katonai reggeli kö­vetkezett. Császár-király ő felsége megjelenésekor a csapatok őt »Scrawi­ schelajem !« (egészséget kívá­nunk !) kiáltásokkal üdvözlők. A csapatszemle 2 óra hosszan tartott. Bécs, febr. 19. A hitelesítési bizottmányban az igazságügyminiszter többnemű kifogásokat hozott fel a hitelesítési kényszer megszüntetése ellen, vala­mint Herbstnek a hitelesítés korlátozására vonatkozó indítványát is ellenző. A kormány jelenleg csak igen feltételesen és korlátozottan tehet engedményeket. Erre ez ügyben több óráig tartó vita fejlett ki. Bécs, febr. 19. A Rokitanski-ünnepély az Au­­ban igen fényesen folyt le. Számos kitűnő személy volt jelen. Schmerling megnyitó 1­6§2 é<3e tetszéssel fogadtatott. LaDgor dékán és tanár tarta az ünnepi beszédet, melyben többszöri tetszéssel szakíttatott félbe. Rokitanski babérkoszorúval díszített mellszob­rának leleplezésekor szűnni nem akaró örömzaj tört ki. Az akadémia dalegylet által előadott ének után, egymást követve 34 üdvözlő küldöttség jelent meg. Végül Rokitanski rövid beszédben köszönetét fe­jezd ki. Berlin, febr. l­. A birodalmi gyűlés mai ülé­sében Pougnet elsass-lotharingiai képviselő tiltako­zott a tegnapi jegyzőkönyv ellen, melyben az mon­datik, hogy a strassburgi püspök hitsorsosai nevében beszélt. Ugyanő fel van hatalmazva kinyilatkoztatni, hogy a püspök csak maga nevében beszélt. Athene, febr. 19. A kamara elnökévé ellen­zéki képviselő választatván, a Deligeorgis-miniszte­­rium beadta lemondását. A kabinet újraalakításával Bulgaris bízatott meg. Az ellenzék megígérte, hogy Bulgarist támogatni fogja. Bécs, febr. 19. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 75.50. Salg.-Tarján 105.—.Magyar hitel. 151.75.Magyar záloglevél 86.—. Erdélyi —.— Magyar keleti vasút 53.— Magyar sorsjegy 80.59 Tiszai vasút 199.—. Magyar vasúti kölcsön 98.25. Angol-magyar 32.—. Franco-magyar. 48.50. Alföld 144.50. Magy. északkeleti vasút 108.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 69.75. Porosz pénztári utal­vány —. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 56.50. Török —.—. Mu­nicipális 28.75. Bécs, febr. 19. (Zárlat.) Hitelrészvények 241.25. Galicziai 233.25. Államvasut 327.—. Jára­dék­ 69.90.1860-dik 104.25. 1864-diki 142. —. Ezüst 105.75. London 111.80. Unic­bank 141.—. Általános épitőbank 83.75. Angol-ausztriai 154.25. Lombardok 161.75. Tramway 168—. Hitelsorsjegy 169.75 Na­poleondor 892. —. Arany 529. — . Frankfurt 94.25. Porosz pénzutalvány 166.75 Török sorsjegy 42.25. Angol épitő­bank 102.50. P­ár­is, febr. 19. (Kezdet) 3 °/o-os járad. 58.80 Olasz járadék 59.80. Credit mobilier —.—. Osztr. napra —. Consulok — —.—. 4^3 °/o-os járadék—. Éjszaknyugati pálya . Államvaspálya 727. —. Lombardok 358.—■. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —. —. 1871-iki kölcsön —.—. 1872-iki 92.92. Pár­is, február 19. (Zárlat.) 3 °­ 0 járadék 58.80 4­­­2 % járadék 86.—. Olasz járadék 60.70. Credit mob. 266.—. Lombard 361.—. Allamvasp. 728—. Koronajószági záloglevelek—.—. Ausztriai kötvé­nyek ——. 1871-iki kölcsön —.—. 1873-iki köl­csön 93.15. Frankfurt, febr. 19. (Zárlat.) Váltóárfolyam —. —. 1864-es —.—. Lombardok 166.50. Évjáru­­léki papír 62.­­8. Osztr. bankrészv. 1024.—. Osztrák hitelrészv. 252.—. Osztrák államvaspálya-részvény 341.50. 1860-as 96.75. Ferencz-Józsefvaspálya —. — Galicziai 242.50. Évjáruléki ezüst tíz.7/. • Győr Gráczi —.—. Frankfurt, febr. 19. (Kezdet.) Váltóárfo­lyam Bécsre-----Amerikai 1882-re —.—. 1854-ki 104. ,is­ 16. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst köl­csön —. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.— Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 98.7/8. Osztrák hitelrészvény 252 50. Osztrák ál­­lamvasut 141.25. 1864-ik sorsjegy 159.—. 1860-ki 96.V*­ Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 166. 50. Galicziai 243.— Papirjáradék 63.37*. Ezüstjá­radék 66.7/8. Osztrák bankrészvény 1024.—. Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, febr. 19. (Kezdet.) Galicziai—.—.. Lombardok 95.25. Ezüst-jöved. 66.50. 1860-as 90 —. Bécs —— Romániai 41.75. Államvaspálya 195. 3/s. Papirjövedék 61.7/8. Hitelsorsjegyek 113.s/8. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 143.75. Magyar sors­jegy —. Ber­lin­, febr. 19 (Zárlat.) Galicziai 104.50. Lombard 95.50. Ezüstjöved. 66.7/8. 1860-iki 96.75. Bécs 89.3/s. Romániai 41,7/8. Államvaspálya 195.VI. Papirjövedék 63.25. Hitelsorsjegyek 110.3/s. 1864- diki 91.—. Hitelrészvények 145.—. Magyar sorsjegy 49. Vb. Pár­is, febr. 19. Liszt 78.50, 78.50, 78.—. Répaolaj 83.—, 83.25, 84.75. Lenolaj 81.50, 83.50. —.—. Szesz 63.25, 66.—, egykor finomított 149.-. Berlin, február 19. Búza 86.Vb, 84.1­2. —,—, rozs 63 V2,62.V4, 61.3/8. Zab 59. Vb, 59. J/s. Árpa hely­ben —.— Olaj 19.V2, 193/«, 19.17/21. Szesz 21.25, 22.11, 23.04. B 0r­o­s­zl­ó,febr. 19. Búza 267.112, rozs 216.— zab 176.—. Olaj 19—, tavaszi 18.17/12, szesz 21.2A 22 Vb. 22Vb. Stettin, febr. 19. Búza 85.Vb—.—. 85.—.— rozs 60.-----.— 57.— — olaj 181/3. 18*/e, szesz 21.11/u, 22.Vb. 22.Vb. Uj - Y­o­r­k, febr. 18. Liszt 6.80. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Országos gazdasági egyesület Az állam javak bérbeadása vagy házilagos kezelése. A gazdasági egyesület jószágrendezési szak­osztálya f. é február 16-án Korizmich László elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgyát azon kérdés megvitatása képezte, hogy az államjavak bér­beadassanak-e vagy pedig házilag kezeltessenek. Gyomlay Gellért vezette be a vitát egy erre vonatkozó jelentéssel, melyben az államjavaknak nem épen virágzó állapotát élénk színekkel ecseteli és a bajt a jelenlegi bérleti rendszer hiányosságában találja , mely a megbízható szakképzett bérlőosz­tály fejlődését akadályozza és melynek következ­ményei nem csak a milliókra tornyosoló és nagy részt behajthatlan hátralékok, de a föld erejének okszerűt­len kizsarolá­s is. Szóló sem a kizárólagos házi kezelést, sem pedig a kizárólagos bérbeadást, hanem a kettőnek combinátióját sőt bizonyos területnek eladását is ajánlja, olyként, hogy a) na­gyobb inkább összefüggő birtoktestek bér­­beadassanak ugyan még pedig a bérletrendszernek okszerüsitése mellett, a­minek részleteire a vita ki is terjedt, de­­) hogy egyes pontokon a gazdaságok házilag kezeltessenek szakértő tiszt­viselők által, és pedig részint, hogy az ily gazdasá­gok vezetői felügyeljenek az ezen gazdaságokat környező bérletekre, védő ellenhatást gyakorolja­nak a bérleti ajánlatoknál szokásos összejátszások ellen; részint azért, hogy az ily házilag és pedig a kor kívánalmai szerint kezelt gazdaságok mintául szolgáljanak a környéknek; 3) javaslatba hozza, hogy a kisebb elszórt birtokrészek adassanak el, és pedig lassankint és a kedvező időnek megvá­lasztásával, és pedig azért, mert az ily elszórt része­ken a felügyelet kevésbbé lehetséges, részint hogy az eladásból befolyó árak az említett gazdaságok felszerelésére forditassanak. A jelentés azon figyel­meztetéssel végződik hogy ha ideire korán nem gondoskodunk a baj óvszeréről, a föld okszerűtlen bánásával az ország jólétének alapja pusztulásnak indul és az annyi áldozatokkal létesített közlekedési eszközök ellenünk fognak fordulni, és vala­mint egykor­ közel állottunk a zsírunkban való meg­fuláshoz, úgy a földmivelő osztály elszegényese­­­désével az elhervadásnak nézünk elébe. Erkévy Adolf pártolja előadó nézetének azon részét, hogy az államjavak bérbeadan­­d­ó­k , kevésbbé azt­, hogy kerületenkint minta­gazdaságok állíttassanak fel, a­mit csak egyes árak­ra (pl. lótenyésztés stb.) vél alkalmazandónak. Nem tagadja, hogy a jelen bér­letrendszerben javí­tások eszközölhetők, továbbá kívánatosnak tart­ja, hogy a tisztviselők alkalmazásánál a szakérte­lemre kell nagyobb figyelmet fordítani és nem holmi nem végzett embereket alkalmazni, a­mi jelenleg a gazdasági tanintézetek látogatására nézve sem bír serkentő hatással.­­ Másrészt azonban még­sem látja az állapotot oly sötétnek, mint azt a jelentés ecsetelte. A jövedelemre nézve eddig méltányos ki­számítások nem is léteznek, mert az államjavak complexumában van vagy 83 ezer holdnyi oly terü­let (pl. kegyúri földek, utak, vizek stb), melyek egy fillért sem jövedelmeznek; különbség nem tétezik szántóföld és más minőségű terület között stb. A hátralékok sem oly nagyok mint voltak a birto­koknak a magyar kincstár általi átvétele előtt. A telepítvényesek gyarapodnak,pedig tetemes része még régi időből igen el volt adósodva, úgy hogy pl. né­mely község ily czim alatt »Wodianex’-féle tar­tozás« még 30—40 ezer forinttal tartozott. Szóló ismerteti nevezetesen a pécskai urada­lom bérletviszonyait, melyek ha kellő óvszerek alkal­maztatnak a jelentésben hangsúlyozott visszaélések ellen és hogy ott a gazdaságok nincsenek elhanya­golva, felhozza, miszer­int ott 70—75 cséplőgép és számos aratógép van alkalmazásban. Hajnik János az államjavaknak sem bérbe adását, sem házi kezelését nem tartja czélsze­­rűnek, hanem csak végeladását, a magán­ember bérbe adhatja jószágát annak, a­kihez bizo­dalma van, holott a kormány bizonyos sablonszerű külsőségekhez pl. a versenyek kiírásához van kötve, melyekben az üzérkedők a reális bérlőket a térről leszorítják. Kívánatosnak tartja, hogy a tiszt­viselők alkalmazásánál a szakképzettségre nagyobb figyelem fordíttassék. A minta­gazdaságokat azon­ban vidékenként üdvösnek tartaná, hivatkozván Sop­­ron és Vas megyére, a­hol az egész vidék más képet nyert az ily mintagazdaságok által. L­e­j­t­é­n­y­i György habár örömmel értesül, hogy a kincstári uradalmakon Erkévy állítása szerint az állapotok javultak, azonban az alapítványi ja­vaknál Gyomlay vázlatát lényegben hűnek találja. Szaló a bérbeadási rendszert tartja czél­­szerűbbnek a házi kezelés előtt, de a bér­leti eljárást a kor igényeihez képest javítandó­nak véli. Szóló elősorolja a jelenlegi rendszer hi­báit. Azon közeg, ki az ügyek élén áll, más teendők­kel elhalmozva, nem tanulmányozhatja a szakba vágó kérdéseket. A tisztviselők alkalmazásánál nincs re­tekintet a szakképzettségre, innen van, hogy a tiszt­viselők sorában kevés kapacitást lehet felmutatni. Szolid bérdőosztály sincs. Szóló sajnálja, hogy 1848. után elkallódni en­gedtük az akkori tisztviselők osztályát, a­melyekből a legalkalmasabb bér­lő osztályt lehetett volna ala­kítani (Helyeslés.) a mostani bérletr­endszer pedig csak sablonszerű óvadékokban keresi a biztosítékot; kizárja a tisztviselők rokonait elől és hátul a bér’let­­ből, szóval ’ a Mária Ter­ézia idejéből átvett ezen bér­leti szabályzatr­a ráillik a német közmondás : »Er mag sich drehen und winden, der Zopf, der hängt ihm halt hinten.« (Derültség.) Szóló javulást csak akkor vár, ha az annyi ké­zen levő állam és alapítványi javak egy külön föld­­mivelési miniszter keze alatt egyesittetnek és szak­férfiak által egy helyes bérleti szabályzat állapitta­­tik meg. ' •­­ L­ó­n­y­a­y Gábor nem nyilatkozhatik feltét­lenül az államjavak bérbeadása mellett, mert az ál­lamjavaknak nem az a fő c­élja, hogy azok jövedelme­zők legyenek, hanem hogy azok ér­téke fentartatvan, szükség esetén azokhoz mint biztos tőkéhez hozzá lehessen nyúlni , továbbá , mert az állam sok oly feladat teljesítésére van hivatva, a­mire a magános nem képes­­ minta gazdaságokat létesíteni a földmivelés érdekének előmozdítására.) Szóló nem akarván magát szorosan a kérdés keretéhez tar­tani, alkalmazna azt a magán birdokra is és itt a bér­beadást még kevésbé tartja czélszerünek, épen a szo­lid bérlő osztály hiánya miatt, hivatkozván neveze­tesen a felső vidékre. Szendrey Ignácz pártolja Gyomlay né­zetét, de bármelyik rendszer fogadtassák el, minden­esetre kell 1) hogy az ügyek decentralizáltassanak, 2) hogy az ügyészek a bérek és hátralékok behaj­tása körül nagyobb erélyt fejtsenek ki, és 3) hogy a kinevezéseknél egyedül a szakképzettség, nem pedig politikai és más tekintetek legyenek irányadók. Per­laky Elek a házi kezelést jobbnak tar­tja a béx’beadásnál, de azon módosítással, hogy a tantiéme - rendszer alkalmaztassák a tisztviselőkre nézve. Ez által úgy a bérbeadás, mint a házi keze­lés előnyei (érdekeltség és felügyelet) egyesíttetnék. A mintagazdaságok eszméjét szintén helyesli, de itt nem a tantiéme-rendszert, hanem más módot kellene serkentésül alkalmazni. Szon­tág Albert határozottan a bérbeadás mellett nyilatkozik. Az állam csak egyes kivételes ágak productiójára alkalmas; ezt bizonyítja a külföld példája is(florenczi mosaik, a müncheni üveg, gobelinek stb.) A kerületenkinti mintagazdaságok eszméjét szóló nem pár’tolja; ez csak egyes kiváló szakember’ek remekelésének eredménye szokott len­ni, a­mint ezt is a külföld példája mutatja, czélsze­­rűbbnek tartja, ha a tanintézetekhez csatolt gazdasá­gok mintagazdaságokká alakíttatnak át. Ken­essey Kálmán szintén határozottan az államjavak bérbeadása mellett nyilatkozik. Az állam sehol sem volt jó gazda, mert vagy a luxus vagy bureaucratismus hibájába esik. Kivételt csak egyes gazdaságokra kíván tenni, e tekintetből óhajtja, hogy az állam a szarvasmarha tenyész­t­é­s­r­e legalább annyit költsön, mint költ az oly szép lendületnek indult lótenyésztésre. Szóló indítványoz­za, hogy a szakosztály egy mintául szolgálható bérszerződési szabályzatot dolgozzon ki. (Helyeslés.) Miután pedig szóló a kérdő osztály hiányában circulus vitiosust lát, a­mennyiben a szakértő erők rendesen tőkével nem bírnak, azt tartja, hogy az ál­lamjavakon esetleg felszereléseket is kel­lene eszközölni. (Helyeslés.) Korizmics László a bérbeadás mellett szól, de hangsúlyozza a bérletrendszer okszerűsítése. — Az ajánlatoknál az egyént, nem a krajctárt kell mérlegelni. (Tetszés.) A régibb időből átvett hátra­lékok behajtására nézve nem átallana­ szóló tant­eme­­ket adni a tisztviselőknek, az újabb hátralékokra nézve ellenben szigorú sanctiót kíván megállapítani, úgy a nem erélyesen, nem alkalmas időben behajtó tisztviselő, mint a hanyag bérlő ellen. A tisztviselők hatásköre tágítandó. Szóló erre nézve frappáns pél­dákat hoz föl a régibb időkből merített tapasztalásai­ból. Úgy nevezetesen, a víz megrongált egy gátat, mely egy malom fentartására szolgált.­­ A dolog a tisztviselők hatáskörét meghaladván, féléves tárgya­lást idézett elő; az alatt a víz a gátat egészen elvitte úgy, hogy a gát megcsinálása most 50—60 ezer frtot igényelt volna, és igy nem is állittatott föl többé.­­ (Derültség.) Szaló végül mint elnök resummálván a discus­sio creaf flaflgét, constatálja, hogy a szakosztály tag­jai túlnyomó többsége az államjavaknak bérbeadása mellett nyilatkozik, s hogy elfogadja Kenesseynek a mintabérszerződésre vonatkozó indítványát. Felkér­­vén Erkévyt, hogy erre vonatkozólag egy conkrét javaslatot terjes­szen a szakosztály elébe. Továbbá a szakosztály azon óhajának ad kifejezést, hogy a bér­letrendszer alkalmazása mellett egyes házi gazdasá­gok állíttassanak fel, nevezetesen pedig a szarvasmar­hatenyésztésnek olyszerű cultiválásár­a, mint ez a lóte­nyésztésre nézve történik, valamint, hogy nagyobb figyelem fordíttassék a szakképzettségre a tisztvise­lőknél s az egyéni megbízhatóságra a bérletmegaján­lások alkalmával, végül hogy a tisztviselők hatásköre tágittasssék. — A magánbirtokra nézve fentartja magának a szakosztály más alkalomkor nyilat­kozni.Ezen enuntiatio után az ülés eloszlott. — A temesvári takarékpénz­tár a most közzé tett jelentés szerint a lefolyt év­ben is kedvező üzleti eredményt ért el. Daczára an­nak, hogy Temesvárott a válság alatt 25 ezeg meg­bukott, har­madfél milliónyi váltó leszámítolás mel­lett is csak 45373 ftról szóló váltó jött szorultságba s ennek is tetemes része meg fog térülni. Az intézet tiszta nyeresége 113,191 frt, miből az alapszabály­­szerű leirtások és 23,411 ftnak a jövő évi számlára helyezése után 200 frt osztalék esik minden rész­vényre. A forgalmi főösszeg 7­229,727 ft. Betét 2.319,082, betét visszafizetés 3.236,617 ft, beváltott váltók 2.400,378 ft, leszámítolt váltók 1.501,809 frt. Készpénz maradt 94,600 ft. —■ A beregszászászi hitelintézet közgyűlésén előterjesztett jelentésből kiemeljük e következőket: Mindenkor kiváló figyelmünk tárgya volt az, hogy intézetünk szilárd s biztos alapon nyu­godjék. Társadalmi helyzetünkből folyó feladatunk­nak tartottuk az évek óta zsibbasztó pénzszükség ellensúlyozása érdekében, a válságos helyzet enyhí­tésén szerény körünkben kizelhetőleg munkálni; ha­zafias kötelességünknek ismertük a pénzválság ki­hatásait a magas kormány előtt tolmácsolni; polgári kötelesség által vezérelve adtunk kifejezést azon élénk közkívánalomnak, hogy az ország legsarkala­tosabb pénzügyi önállása, idegen érdekekért áldoza­tul ne dobassák; hogy annak szilárd alapra fektetése, mint a nemzeti élet egyik alapfeltétele, ne ideiglenes intézkedések által decretáltassék , szükségét jeleztük egy szigorúan körvonalzott társulati törvény hoza­talának, mely által a forgalmi viszonyok,­a megren­­dítőleg ható szédelgések, a közhitel s közbirodalom rovására garázdálkodó visszaélések meggátoltassa­nak. A forgalmi kimutatás főösszege 3.167.721 frt. Váltóleszámítolás tartozásban 1.391.358 frt, követe­lésben 1.082.341 frt. — Egyenleg, mint tiszta nyere­mény, 22.600 frt. — Alaptőke 105.000 forint s igy minden részvényre 8 frt 80 kr felülosztalék esik. — A tiszavidéki hitelintézet­i takar­ékpéztár 1873. évi nyereménye 100.000 frt befizetett r­észvénytőke után 23987 frtra rúg. A pénztári forgalom főösszege 2.196.455, bevétel betétekből 642.183 frt, váltó után 1.025.244 forint, viszleszámítolt váltó 206.558 frt, kiadás betétekből 494.374 frt, váltókiba 1.362.833 ft, viszleszámitolásra 165.678 ft, folyószámlákra 99.743 ft. A mér­leg fő­összege 383.927 frt. — Kanadai zab. A földmivelés ipar és ke­reskedelmi miniszter a múlt év tavaszán a kanadai zabbal a hradeki földmives iskola gazdaságában kí­sérletet tétetvén, annak termési eredményéről az il­lető igazgató által a következő jelentés tétetett: »A kanadai zab, tekintetbe véve, hogy oly talajban vet­tetett, mely évek óta trágyázva nem volt, nem kü­lönben a múlt nyári szárazságot is, rendkívüli jó eredményt mutatott; a szem nagysága úgy szólván az árpáéhoz hasonlít s tiszta fehér színe miatt a kö­zönséges zab mellett nagyon is kitűnik, úgy szinte zordon éghajlatunk következtében azon körülmény is becsesebbé teszi nálunk ezen zabot, hogy az kö­rülbelül két héttel hamarább érik mint a közönséges zab. Mely tulajdonsága folytán ezen zab tenyésztését a felső megyékben czélszerünek találnám, minek foly­tán az 13/4 pesti mérőből nyert 16 mérőt egészen be fogom vetni.« —‘Apestváro­si statistikai hivatal for­ galmi kimutatása f. é. febr. 8-tól febr. 14-ig vám­­mázsákban Érkezett Elszállittatott Összes vasúti s hajóforgalom 381527 199800 Ebből : búza 39590 1119 » rozs 3201 394 * árpa 7669 1783 » zab 1912 704 » tengeri 11297 2472 » repete 605 3503 Gabnanemüek összesen 64274 9975 Kőszén 78863 837 Üzlet- és terménytudósitás, Budapest, febr. 19. A tőzsdén kedvező a hangulat. A forgalom meglehetősen élénk. Magyar vasúti kölcsön 99.25, m. nyereménysor­sjegy 81, sző­­lődézsma 72, pesti közúti 348, angol-magy. 33, m. hitel 1501/b —151V«, földhitel 57—57.25, franco­­magy. 48.50, takarék és hitelegylet 61.75—62, buda óbudai népbank 37, hivatalnok egylet 40, orsz. köz­ponti takarék 77.50—77, első hazai takarék 2­­60, fővárosi 181, Athenaeum 246, első magyar ser­főzde 420, Dräsche téglavető 182 p. Értékek lankadtab­­ban keltek; porosz tallér 1.67 p. Gabnavelet. Búza árát nagyon szilár­dan fentartá. A forgalom mintegy 15,000 vámmá­­zsár­a ment, 83 fns 8. 171/2, 83 fns 8.05, 7.80, 82­­2 fns 8 frt, 82 fns 7.94, 8­­2 fns 7.80. Rozs 21­0 m. 5—10 krx­al magasabban 6.70, lengyelországi 5.20. Árpa 2800 m. 4—4.55; ta­vasziba 10,000 m. 2.281/2, kukoricza 1000 m. 4.75—4.771/2, bánáti máj­ jun. 4.92 '/= p. NEMZETI SZÍNHÁZ. Pénteken, február 20-án A székely földön. Er­edeti népszínmű 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. A nagy komlóban Váry Kálmán művezetése alatt újonnan szervezett magyar daltársulat tart előadást. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a »Corso«-ban előadást tart. Vízállás Február fölött időjár­ás 19 Budapesten 3' 1“ essős Pozsonyban V 9" ' 18 M.-Szigeten 2‘ 2“ » Szathmáron 3' 2“ Tokajban 1* 3“ » 19 Szolnokon 0* 6" ködös » Szegeden 0' 6“ essős 18 Ar­adon 2' 9" felhős N.-Becskereken 0' 9“ » Bezdánban 4' 0“ » Verbászon 3' 8" y> Barcson 1 ___ii — » 19 Eszéken 0‘ 2“ » 18 Mitroviczon 1* 2" szár'az Sziszeken 2' 2" felhős Zimonyban 3' 3“ száraz S> Ó-Orsován V 3" felhős Felelős szer­kesztő: Jókai Mór. IffXlI/ff-TMR. Köszönet nyilvánítás. Boldogult Engelhofer A. úr, a »Kronos« nyug­díj és életbiztosító tár­sulatnál Budapesten halálesetre volt az alulirt javára biztosítva. A »Kronos« alulirtnak a legelőzékenyebb mó­don kifizette a biztosított összeget, miért is ezennel leg­nagyobb köszönetét kifejezi s nevezett intézetet a biz­tosítani akaró közönségnek lelkiismeretesen ajánlja. Gr­ácz, 1874. febr. hó 18-án. Engelhofer F. S., m. p. A Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei fetor, 19- Értékpapír adva tartva Államaddsa&g. Magy. vasúti kölcsön. . gömöri államvasuti záloglevél 5% 1871- Borsjegykölcsön .. ki magy. államkötv. 1872- ki magy. államkötv. Földteherm. kötv. magy. . , 1867. ka. „ „ temeai „ „ erdélyi Szőllődézs.-válls. kötv. Osztr. áll.­adós. pap. 5%. ,­­ „ ezüst.kam. jan.jul.5% , „ „ ezüst.kam. apr. ok. 5% Kisorsol. 1860-ból a 500 frt „ 1860-ból a 100 frt , 1864-ből a 100 frt Pestv. köl. 1871-ből 6% Részvények­. Bizt.-társ.: Atlas viszki*. „ I. magyar . „ Haza . . . „ Pannónia . . . B Pesti .... „ Hunnia . . . „ Kro.-jár. és élet. 3 Unió . . . Vaspályák : Pest-barcsi . n Pesti közúti . . n Budai közúti n Uj­pest -rákospa­lotai lóvasut . n Alföld-fiumei . n Északkeleti . . „ Magyar keleti . „ I. Erdélyi . . „ Déli .... n Budai hegy pálya Bankok : Által. m. mun. h. 3 Angol-magyar . n An. m. II. kibo. „ Ban. kér. és­ip. „ Által. mag. hite. „ Franco-magy. . n M. ál. föld. rész. r Ma. jelz. hitelb. B Kisbirt. hitelint. B Nyu. i. hi. Sopr. r . lesz. és hitel. Pozsony . . . B Tak. s hitel-egy. B Tak. és h.igazol. „ n „ és h.p., bécsi Pozsonyi hitelb. n „ iparb. 3 Pesti bank 5% „ Pesti népbank . „ Buda-Ób. népb. n Iparbank . . . B 11, kibocsátva.­­ „ Budai keres. ba. Pesti keres. ba. 80 50 88 501 86 50 75 75 75 50 74­­ 71 75 69 75 74 50 74 50 104 50 109 — 142 50 82 75 930 — 355 — 64 — 86 185 — 348 — 100 — 55 — 28 50 150 50 49 50 56 75 84 — 01 75 36 50 48 180 — 725 — 99 25 81 — 89 — 87 — 76 25 76 50 74 50 72 25 70 — 74 75 74 75 105 50 111 — 144 — 83 — 940 — 3«0 — 65 — 90 — 190 — 850 — 102 — 60 — 28 75 32 50 151 -50 — 57 — 85 — 37 -50 -185 - 730­­ Értékpap­ir «tankok : Pesti iparbank 3 Pest-budai kéz­müvesbank . 3 Pesti egyletbank . « » H. kib „ Bárány, tb. és h B Debreczeni kér „ Temesv. k. és h 3 I. Erdélyi 3 Szegedi forg. b 3 Saerb ideig, bn T’akpénz. : Óbudai . . „ Ferencz és J. v B Félegyházi . 3 Gödöllői . „ Orsz. központi tan.-juli 5% 3 Pesti I. ha. iga. B Pest Lipótv. B Pest-budai főv. 3 Pest-kőbányai 3 Pest külvárosi . 3 Szt.-endrei . . n Újpesti . . Malmok, Árpád . . 3 Aradi gőzm. n Blum-féle . . . Concordia . . „ Borsod­ m Miskolczi n Erzsébet . . . „ Lujza . . . . 3 Temesvári gőz. „ Molnárok-sü­tők 3 Hengermalom . 3 Viktoria . . . 3 I. Budapesti w Budai gyártóiér „ Pannónia . . Épitőtársulat, Pesti . Pesti cottage »Serfőzde, X. magyar . Sertéshizlaló......................• Könyvny. „xthenaeum“ . „ Pesti . . . .­­ „Franklin“ . Gőzhajótárs. magy. egy.. 3 Nagybecskereki Ganz és tár. féle vasgyár. Gsehwindt-féle . . . Gyógyintézet I. magyar . • Kereskedő- testület épülete Kártoly fonálgyár . . . Bőrgyár I. magyar . . . Mátrai bányarész . . Gyógy­telep....................... Pozsonyi papírgyár . Rima-murányi bányatár... Gyapjúmosó...................... Salgó­tarjáni...................... Schi­ck-féle vasöntöde Soda- és vegyám­ gyár Sóskúti kőbánya. . . . Spodium és csontliszt . . Szeszgyár I. magyar . . pragebo kőszén és tégla adva Értékpapír 500 100 70 50 40 80 200 200 100 20 100 100 40 40 100 1000 50 100 100 100 40 60 500 500 500 500 500 200 160 500 200 500 300 500 100 1000 80 80 500 200 200 500 130 200 ISO 500 200 200 210 200 300 66 200 200 200 100 200 200 200 200 500 200 400 -77 75 2565 — 183 — 54 — 47­­ 42 — 40 49 — 37 — 290 — 110 — 151 — 232 30 795 108 — 632 20 445 415 175­ 241 660 — 5­75 365 — 232 — 85 — 105 — 103 — 160 — 116 — 165 — 165 — 182 405 -04 -1 38 -78 - 2575 184 — 58 — 48 — 44 42 51 — 40 — 295 — 112 — 152­­ 233 50 805 110 — 635 — 22 — 450 — 23 50 420 — 180 242 — 670 — 370 235 — 86 ■ 107 - 104­­ 103 “ 118 - 170- 170- 183“ Magyar ált. kőszénbánya Varietés részvényszinház Ált. vagyonkölt.­i. társ. Alagút........................... Zarzetzky gyufagyár Téglagyár szt.-endrei . . Téglagyár budapesti . Tégla és mészégető újlaki . Téglagyár kőbányai . . Záloglevelek. Magyar földh. 5"/0 . . Magy. jövedé­ktárcza 6% • 3 jelzálogh. 51/2% „ keres. bank 6% Magy. ált. földhitel 6% n . 5 V2 • • • Pesti kereskedelmi bank. Szebeni­ földhit. 572% Előbbség­ek. Éjszakkeleti vaspálya 5% Magy. galicziai vasp. 5% I. erdélyi vasp. 5%­ 160 frt ezüst . . . . Pest-budai lánczhid 6% Borsod-miskolczi malom Budapesti malom 6% Pannónia gőzmalom 6%. Egyes. m. gőzh. társ. 6% Pénznemek. Császári arany . . . Osztr.-magy. 8 frtos arany . 20 frankos arany . Osztr. és magyar ezüst. . Porosz pénztár-bárcza . Váltók. Augsburg 100 d. n. f. után M. Frankfurt 100 d. n. f. u. Hamburg 100 bank m. u. London 100 font st. u. Milano 100 l­r. frank u . Pária 100 frank után . . Nem­ hivatalos rész. Aradi kér. b. befizetéssel Hotel részvénytársaság Securitas...................... Sződ-rákosi téglagyár N. -váradi ker. é. iparbank Győri kereskedelmi bank Sz.-fehérvári ker. k. befiz. Kecskeméti közp. tak. p. 300 80 — 130 — 86 25 79 — 86 50 84 50 86 50 84­­ 174 -76 — 5 28 8 95 8 95 10b* — 167 — 94 25 94 50 55 — 112 25 44 25 223 — 85 — 85­­ 135 • 86 50 79 50 8­? 75 85 — 86 75 84 50 176 — 77 ~ 5 30 8 99 8 99 106 50 167 50 94 50 94 75 55 25 112 50 44 50 225 — Termény font­nyi ár vám­­mázsánkint Baja bánsági 1 an­n » » • tiszai • • pesti • « a • fehérmegyei íj bácskai­­ • 81 83 85 87 81 83 85 87 81 83 85 87 7 40—7 55 7 65—7 80 7 90—8 — 7 50—7 65 7 80—7 90 8 8 15 7 45—7 60 7 70—7 80 7 95—8 10 font­­nyi ár vám­mázsánkint 82 84 86 88 82 84 80 88 82 84 86 88 7 55—7 85 7 80—7 90 8 ----------8 10 7 65—7 80 7 90—8 — 8 15—8 25 7 00—7 70 7 80-7 95 8 10—8 20 Termény font­nyi piaczi szokás Ross Árpa malátának i etetésre . Zab....................... Kukoricza • • Bab . . . . Köles • • • • Repeae káposztás • bánsági 80 72 72 82 80 76 82 5 45—6 50 4 30—4 50 3 g6-4 — 2 25-2 27 font­­nyi Ár vám­máz­sánk. 77 78 68 70 68 70 70—4 75 --------4 <16—4 70

Next