A Hon, 1874. február (12. évfolyam, 26-49. szám)
1874-02-20 / 42. szám
1 miopiának, fellátásnak neveznek. Ennek három neme szokott előfordulni, a szerint, a mint a szem a térben előtte levő tárgynak vagy az egyik felét, vagy a másikát látja csupán, vagy pedig a tárgynak egy másik részét. Az első és utolsó esetét a féllátásnak minden nehézség nélkül ki lehetett magyarázni a félkereszteződés elvéből, azonban a második nemét elfogadhatólag mind ez ideig nem tudták értelmezni. Az újabb időben több tudós foglalkozott e tárggyal, s a szoros megfigyelésekből kitűnt, hogy az eddigi nézet, mely szerint a lázidegek csak félig kereszteződnek, egészen téves, azok tökéletesen kereszteződnek. Mandelstandnak ép most megjelent, s górcsövi vizsgálatokkal érvelő könyve, valamint Michel, erlangeni tanárnak, idevágó kísérletekkel foglalkozó munkája a fentebbi állítás igazságát igen szépen bebizonyítják. Ezen kiderült igazság alapján mind a háromféle féllátás teljesen kimagyarázható, s ha az ide vonatkozó kísérletek szaporodni fognak, egyszersmind meg lesz könnyítve azon agybántalmak felderítése, melyek féllátással szoktak járni. Aztán Wartha Vincze a violán túli sugaraknak a chlórra való hatásáról szólott. Dreper nemrégiben egyik értekezésében, melyről a társulat ülésén szintén volt szó, felemlíté, hogy miféle tulajdonokat szoktak az egyes sugarakra ruházni : vannak melegítő, chemiai hatású sugarak. Dreper kimutatta, hogy ezeket a tulajdonságokat nem lehet egyenesen magukra a sugarakra ruházni, hanem e tekintetben azon test játsza a főszerepet, melyre a sugarak esnek. Budde vetette fel a kérdést, váljon a chlor, brom, oxigén, hydrogén miként viseltetik a különböző sugarak irányában. Érdekes kísérletei folytán arra jött, hogy a chlort az ultraveres sugár nem melegíti fel, mig az ultraviolette sugár hatása alatt az fajlagos térfogatát megváltoztatta s megmelegedett. A fajlagos térfogatváltozást előbb kétkedve mondá a melegség,hatásának ; s kísérleteit folytatni szándékozott. És csakugyan legújabban kiderült, hogy a kiterjedés a melegségnek, és a chemiai hatásnak együttes közreműködése folytán jött létre. Előadó még egy ösvényre figyelmezteti a szakgyűlést mellesleg, mely egyébként nem volt felvéve a mai tárgyak sorába. Kiállítási tárgyakat árulnak mainapság (a többek közt a dorottyautczában is). Ez nem egyéb, mint közönséges sárgaréz oly finom ezüst réteggel bevonva, hogy pusztán posztóval való jól megdörzsölés által minden ékességét elveszti. Az ár a valódi értéknek mintegy tízszeresére van szabva, s nagyon csalódik, aki a tetszés külső után ítélve, elég vigyázatlan oly magas áron vásárolni értéktelen tárgyakat. Végül Balogh Kálmán a bolygóideg sértődéseinek a tüdő bántalmazására való befolyásáról tett előterjesztést. Régebben is tudták már azt, hogy ha a bolygóidegek a nyak két oldalán elmetszetnek, a tüdők bántalmazva lesznek. Gänzmer később ennek okát abban találta, hogy a tüdők ez által vérdúsakká válnak. Ő azonban kísérleteinél több kézzelfogható hibát követett el, melyek ezen állítását nem igen ajánlották elfogadhatónak. Előadó a hibákat lehetőleg mellőzve, több kísérletet tett e tekintetben, s úgy találta, hogy Gänzmer felvétele nem felel meg a valóságnak , amennyiben a bolygóidegeknek nincsen befolyásuk a tüdők véredényeire, vérbőségére. Továbbá, hogy ha a bolygóideg a nyak féloldalán metszetett is el, nemcsak a féltüdő bántalmaztatott, hanem az egész — nem miként G. állítá. E szerint az okot másutt kell keresni. Előadó fölsorolja még azon eredményeket, melyeket a felső és alsó gégeidegek elmetszése által kísérleteiből nyert, s nevezetesnek tartja, hogy ez esetben az állatok tetemes sulyveszteséget szenvednek. L. I. Tanügy. — A legjobb népiskolai épület a német lapok szerint jelenleg egy Lipcse mellett levő Gohlis nevű faluban van. Ezen épület Dr. Reclam tervezete szerint van készítve s benseje a legjobb taneszközökkel s Kunzeféle padokkal van ellátva. I A múlt hó 20-kan megnyílt intézet építésének alapelvei, tehát Reclam főnézetei a következők: 1. Az iskola szabad helyen legyen lehetőleg zajtól távol éjszakra, széles tornatér, délre az iskolákért legyen mintegy valamely kis botanikus kert. 2. Az osztálytermek legalább 12 láb magasságúak s igen világosak legyenek. Három nagy széles ablaknak kell lenni, balra a fiuktól 5 ’/7 lábnyira a padlótól kezdődő»■»«LS-egész a tetőig nyúlva. 4. Az osztálytermek éjszakra feküdjenek, mely különösen a szemek megóvása czéljából szükséges, ekkor függöny nem is szükséges. 5. A folyosók legalább 11 láb szélesek legyenek külön szellőztetési készülékkel, az előszobákban lehetőleg sok ablak legyen. 6. Központi fűtés s ventilatio legyen az egész épületen át. 7. A félreeső helyek a házon kívül, de fedett folyosó által összekötve legyenek. Sajnos, hogy kutforásunk részletesebb adatokat s költségvetést nem közöl ezen épületről. — »A budai m. k. állami tanítóképezdék négy évi történetének vázlata« czim alatt az igazgató tanács megbízásából Dr. Peregriny Elek gondnok egy kis füzetkét adott ki, mely a Franklin társulatnál jelent meg. E füzet történeti s statistikai adataira visszatérünk,egyelőre csak azt jegyezzük meg, hogy kár volt e füzet elé a kissé reactionarius szagú bevezetést írni s azonkívül oly részletesen foglalkozni Bill ügyével, melynek következménye, hogy e mű mintegy hivatalos polémiának látszik Bill hírlapi nyilatkozatai ellen. A füzetnek ára nincs kitéve s igy valószínűleg nem bocsáttatik könyvkereskedésbe. A ,,Hont4 magántár sürgönyei. Szent-Péter vár, febr. 19. Császár király ő felsége e hó 17-kén a bányászati akadémiában a múzeumot, a laboratóriumot, és a minta-bányaművet, ahol Walujeff miniszter egy különös ásványdarabot, egy emlékkönyvet és egy érmet nyújtott át a felségnek. Tegnap este ő felsége meglátogatá a nemesség és a szentpétervári kormányzóság által tiszteletére rendezett bált. Ő felsége az igen fényesen kivilágított és diszitett nemesi házban éjfélig időzött. Szentpétervár, febr. 19. Császár-király ő felsége tiszteletére ma nagy és meglepöleg fényes csapatszemle tartatott. A trónörökös nhg és erre a czár vezényelték a tisztelgő csapatokat, aztán ő felsége oldala mellé mentek, mire a csapatok elléptetése következett. Leginkább a testőr-lovasság tüntette ki magát. A czárné és a nhgyök a palota ablakaiból nézték az ünnepélyt; erre katonai reggeli következett. Császár-király ő felsége megjelenésekor a csapatok őt »Scrawi schelajem !« (egészséget kívánunk !) kiáltásokkal üdvözlők. A csapatszemle 2 óra hosszan tartott. Bécs, febr. 19. A hitelesítési bizottmányban az igazságügyminiszter többnemű kifogásokat hozott fel a hitelesítési kényszer megszüntetése ellen, valamint Herbstnek a hitelesítés korlátozására vonatkozó indítványát is ellenző. A kormány jelenleg csak igen feltételesen és korlátozottan tehet engedményeket. Erre ez ügyben több óráig tartó vita fejlett ki. Bécs, febr. 19. A Rokitanski-ünnepély az Auban igen fényesen folyt le. Számos kitűnő személy volt jelen. Schmerling megnyitó 16§2 é<3e tetszéssel fogadtatott. LaDgor dékán és tanár tarta az ünnepi beszédet, melyben többszöri tetszéssel szakíttatott félbe. Rokitanski babérkoszorúval díszített mellszobrának leleplezésekor szűnni nem akaró örömzaj tört ki. Az akadémia dalegylet által előadott ének után, egymást követve 34 üdvözlő küldöttség jelent meg. Végül Rokitanski rövid beszédben köszönetét fejezd ki. Berlin, febr. l. A birodalmi gyűlés mai ülésében Pougnet elsass-lotharingiai képviselő tiltakozott a tegnapi jegyzőkönyv ellen, melyben az mondatik, hogy a strassburgi püspök hitsorsosai nevében beszélt. Ugyanő fel van hatalmazva kinyilatkoztatni, hogy a püspök csak maga nevében beszélt. Athene, febr. 19. A kamara elnökévé ellenzéki képviselő választatván, a Deligeorgis-miniszterium beadta lemondását. A kabinet újraalakításával Bulgaris bízatott meg. Az ellenzék megígérte, hogy Bulgarist támogatni fogja. Bécs, febr. 19. (Hivat. zárlat.) Magy. földteherm. kötvény 75.50. Salg.-Tarján 105.—.Magyar hitel. 151.75.Magyar záloglevél 86.—. Erdélyi —.— Magyar keleti vasút 53.— Magyar sorsjegy 80.59 Tiszai vasút 199.—. Magyar vasúti kölcsön 98.25. Angol-magyar 32.—. Franco-magyar. 48.50. Alföld 144.50. Magy. északkeleti vasút 108.—. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 69.75. Porosz pénztári utalvány —. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.—. Magyar földhitelintézet 56.50. Török —.—. Municipális 28.75. Bécs, febr. 19. (Zárlat.) Hitelrészvények 241.25. Galicziai 233.25. Államvasut 327.—. Járadék 69.90.1860-dik 104.25. 1864-diki 142. —. Ezüst 105.75. London 111.80. Unicbank 141.—. Általános épitőbank 83.75. Angol-ausztriai 154.25. Lombardok 161.75. Tramway 168—. Hitelsorsjegy 169.75 Napoleondor 892. —. Arany 529. — . Frankfurt 94.25. Porosz pénzutalvány 166.75 Török sorsjegy 42.25. Angol épitőbank 102.50. Páris, febr. 19. (Kezdet) 3 °/o-os járad. 58.80 Olasz járadék 59.80. Credit mobilier —.—. Osztr. napra —. Consulok — —.—. 4^3 °/o-os járadék—. Éjszaknyugati pálya . Államvaspálya 727. —. Lombardok 358.—■. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —. —. 1871-iki kölcsön —.—. 1872-iki 92.92. Páris, február 19. (Zárlat.) 3 ° 0 járadék 58.80 42 % járadék 86.—. Olasz járadék 60.70. Credit mob. 266.—. Lombard 361.—. Allamvasp. 728—. Koronajószági záloglevelek—.—. Ausztriai kötvények ——. 1871-iki kölcsön —.—. 1873-iki kölcsön 93.15. Frankfurt, febr. 19. (Zárlat.) Váltóárfolyam —. —. 1864-es —.—. Lombardok 166.50. Évjáruléki papír 62.8. Osztr. bankrészv. 1024.—. Osztrák hitelrészv. 252.—. Osztrák államvaspálya-részvény 341.50. 1860-as 96.75. Ferencz-Józsefvaspálya —. — Galicziai 242.50. Évjáruléki ezüst tíz.7/. • Győr Gráczi —.—. Frankfurt, febr. 19. (Kezdet.) Váltóárfolyam Bécsre-----Amerikai 1882-re —.—. 1854-ki 104. ,is 16. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst kölcsön —. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliques —.— Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 98.7/8. Osztrák hitelrészvény 252 50. Osztrák államvasut 141.25. 1864-ik sorsjegy 159.—. 1860-ki 96.V* Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 166. 50. Galicziai 243.— Papirjáradék 63.37*. Ezüstjáradék 66.7/8. Osztrák bankrészvény 1024.—. Magyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin, febr. 19. (Kezdet.) Galicziai—.—.. Lombardok 95.25. Ezüst-jöved. 66.50. 1860-as 90 —. Bécs —— Romániai 41.75. Államvaspálya 195. 3/s. Papirjövedék 61.7/8. Hitelsorsjegyek 113.s/8. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 143.75. Magyar sorsjegy —. Berlin, febr. 19 (Zárlat.) Galicziai 104.50. Lombard 95.50. Ezüstjöved. 66.7/8. 1860-iki 96.75. Bécs 89.3/s. Romániai 41,7/8. Államvaspálya 195.VI. Papirjövedék 63.25. Hitelsorsjegyek 110.3/s. 1864- diki 91.—. Hitelrészvények 145.—. Magyar sorsjegy 49. Vb. Páris, febr. 19. Liszt 78.50, 78.50, 78.—. Répaolaj 83.—, 83.25, 84.75. Lenolaj 81.50, 83.50. —.—. Szesz 63.25, 66.—, egykor finomított 149.-. Berlin, február 19. Búza 86.Vb, 84.12. —,—, rozs 63 V2,62.V4, 61.3/8. Zab 59. Vb, 59. J/s. Árpa helyben —.— Olaj 19.V2, 193/«, 19.17/21. Szesz 21.25, 22.11, 23.04. B 0roszló,febr. 19. Búza 267.112, rozs 216.— zab 176.—. Olaj 19—, tavaszi 18.17/12, szesz 21.2A 22 Vb. 22Vb. Stettin, febr. 19. Búza 85.Vb—.—. 85.—.— rozs 60.-----.— 57.— — olaj 181/3. 18*/e, szesz 21.11/u, 22.Vb. 22.Vb. Uj - York, febr. 18. Liszt 6.80. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Országos gazdasági egyesület Az állam javak bérbeadása vagy házilagos kezelése. A gazdasági egyesület jószágrendezési szakosztálya f. é február 16-án Korizmich László elnöklete alatt ülést tartott, melynek tárgyát azon kérdés megvitatása képezte, hogy az államjavak bérbeadassanak-e vagy pedig házilag kezeltessenek. Gyomlay Gellért vezette be a vitát egy erre vonatkozó jelentéssel, melyben az államjavaknak nem épen virágzó állapotát élénk színekkel ecseteli és a bajt a jelenlegi bérleti rendszer hiányosságában találja , mely a megbízható szakképzett bérlőosztály fejlődését akadályozza és melynek következményei nem csak a milliókra tornyosoló és nagy részt behajthatlan hátralékok, de a föld erejének okszerűtlen kizsarolás is. Szóló sem a kizárólagos házi kezelést, sem pedig a kizárólagos bérbeadást, hanem a kettőnek combinátióját sőt bizonyos területnek eladását is ajánlja, olyként, hogy a) nagyobb inkább összefüggő birtoktestek bérbeadassanak ugyan még pedig a bérletrendszernek okszerüsitése mellett, aminek részleteire a vita ki is terjedt, de) hogy egyes pontokon a gazdaságok házilag kezeltessenek szakértő tisztviselők által, és pedig részint, hogy az ily gazdaságok vezetői felügyeljenek az ezen gazdaságokat környező bérletekre, védő ellenhatást gyakoroljanak a bérleti ajánlatoknál szokásos összejátszások ellen; részint azért, hogy az ily házilag és pedig a kor kívánalmai szerint kezelt gazdaságok mintául szolgáljanak a környéknek; 3) javaslatba hozza, hogy a kisebb elszórt birtokrészek adassanak el, és pedig lassankint és a kedvező időnek megválasztásával, és pedig azért, mert az ily elszórt részeken a felügyelet kevésbbé lehetséges, részint hogy az eladásból befolyó árak az említett gazdaságok felszerelésére forditassanak. A jelentés azon figyelmeztetéssel végződik hogy ha ideire korán nem gondoskodunk a baj óvszeréről, a föld okszerűtlen bánásával az ország jólétének alapja pusztulásnak indul és az annyi áldozatokkal létesített közlekedési eszközök ellenünk fognak fordulni, és valamint egykor közel állottunk a zsírunkban való megfuláshoz, úgy a földmivelő osztály elszegényesedésével az elhervadásnak nézünk elébe. Erkévy Adolf pártolja előadó nézetének azon részét, hogy az államjavak bérbeadandók , kevésbbé azt, hogy kerületenkint mintagazdaságok állíttassanak fel, amit csak egyes árakra (pl. lótenyésztés stb.) vél alkalmazandónak. Nem tagadja, hogy a jelen bérletrendszerben javítások eszközölhetők, továbbá kívánatosnak tartja, hogy a tisztviselők alkalmazásánál a szakértelemre kell nagyobb figyelmet fordítani és nem holmi nem végzett embereket alkalmazni, ami jelenleg a gazdasági tanintézetek látogatására nézve sem bír serkentő hatással. Másrészt azonban mégsem látja az állapotot oly sötétnek, mint azt a jelentés ecsetelte. A jövedelemre nézve eddig méltányos kiszámítások nem is léteznek, mert az államjavak complexumában van vagy 83 ezer holdnyi oly terület (pl. kegyúri földek, utak, vizek stb), melyek egy fillért sem jövedelmeznek; különbség nem tétezik szántóföld és más minőségű terület között stb. A hátralékok sem oly nagyok mint voltak a birtokoknak a magyar kincstár általi átvétele előtt. A telepítvényesek gyarapodnak,pedig tetemes része még régi időből igen el volt adósodva, úgy hogy pl. némely község ily czim alatt »Wodianex’-féle tartozás« még 30—40 ezer forinttal tartozott. Szóló ismerteti nevezetesen a pécskai uradalom bérletviszonyait, melyek ha kellő óvszerek alkalmaztatnak a jelentésben hangsúlyozott visszaélések ellen és hogy ott a gazdaságok nincsenek elhanyagolva, felhozza, miszerint ott 70—75 cséplőgép és számos aratógép van alkalmazásban. Hajnik János az államjavaknak sem bérbe adását, sem házi kezelését nem tartja czélszerűnek, hanem csak végeladását, a magánember bérbe adhatja jószágát annak, akihez bizodalma van, holott a kormány bizonyos sablonszerű külsőségekhez pl. a versenyek kiírásához van kötve, melyekben az üzérkedők a reális bérlőket a térről leszorítják. Kívánatosnak tartja, hogy a tisztviselők alkalmazásánál a szakképzettségre nagyobb figyelem fordíttassék. A mintagazdaságokat azonban vidékenként üdvösnek tartaná, hivatkozván Sopron és Vas megyére, ahol az egész vidék más képet nyert az ily mintagazdaságok által. Lejtényi György habár örömmel értesül, hogy a kincstári uradalmakon Erkévy állítása szerint az állapotok javultak, azonban az alapítványi javaknál Gyomlay vázlatát lényegben hűnek találja. Szaló a bérbeadási rendszert tartja czélszerűbbnek a házi kezelés előtt, de a bérleti eljárást a kor igényeihez képest javítandónak véli. Szóló elősorolja a jelenlegi rendszer hibáit. Azon közeg, ki az ügyek élén áll, más teendőkkel elhalmozva, nem tanulmányozhatja a szakba vágó kérdéseket. A tisztviselők alkalmazásánál nincs retekintet a szakképzettségre, innen van, hogy a tisztviselők sorában kevés kapacitást lehet felmutatni. Szolid bérdőosztály sincs. Szóló sajnálja, hogy 1848. után elkallódni engedtük az akkori tisztviselők osztályát, amelyekből a legalkalmasabb bérlő osztályt lehetett volna alakítani (Helyeslés.) a mostani bérletrendszer pedig csak sablonszerű óvadékokban keresi a biztosítékot; kizárja a tisztviselők rokonait elől és hátul a bér’letből, szóval ’ a Mária Terézia idejéből átvett ezen bérleti szabályzatra ráillik a német közmondás : »Er mag sich drehen und winden, der Zopf, der hängt ihm halt hinten.« (Derültség.) Szóló javulást csak akkor vár, ha az annyi kézen levő állam és alapítványi javak egy külön földmivelési miniszter keze alatt egyesittetnek és szakférfiak által egy helyes bérleti szabályzat állapittatik meg. ' • Lónyay Gábor nem nyilatkozhatik feltétlenül az államjavak bérbeadása mellett, mert az államjavaknak nem az a fő célja, hogy azok jövedelmezők legyenek, hanem hogy azok értéke fentartatvan, szükség esetén azokhoz mint biztos tőkéhez hozzá lehessen nyúlni , továbbá , mert az állam sok oly feladat teljesítésére van hivatva, amire a magános nem képes minta gazdaságokat létesíteni a földmivelés érdekének előmozdítására.) Szóló nem akarván magát szorosan a kérdés keretéhez tartani, alkalmazna azt a magán birdokra is és itt a bérbeadást még kevésbé tartja czélszerünek, épen a szolid bérlő osztály hiánya miatt, hivatkozván nevezetesen a felső vidékre. Szendrey Ignácz pártolja Gyomlay nézetét, de bármelyik rendszer fogadtassák el, mindenesetre kell 1) hogy az ügyek decentralizáltassanak, 2) hogy az ügyészek a bérek és hátralékok behajtása körül nagyobb erélyt fejtsenek ki, és 3) hogy a kinevezéseknél egyedül a szakképzettség, nem pedig politikai és más tekintetek legyenek irányadók. Perlaky Elek a házi kezelést jobbnak tartja a béx’beadásnál, de azon módosítással, hogy a tantiéme - rendszer alkalmaztassák a tisztviselőkre nézve. Ez által úgy a bérbeadás, mint a házi kezelés előnyei (érdekeltség és felügyelet) egyesíttetnék. A mintagazdaságok eszméjét szintén helyesli, de itt nem a tantiéme-rendszert, hanem más módot kellene serkentésül alkalmazni. Szontág Albert határozottan a bérbeadás mellett nyilatkozik. Az állam csak egyes kivételes ágak productiójára alkalmas; ezt bizonyítja a külföld példája is(florenczi mosaik, a müncheni üveg, gobelinek stb.) A kerületenkinti mintagazdaságok eszméjét szóló nem pár’tolja; ez csak egyes kiváló szakember’ek remekelésének eredménye szokott lenni, amint ezt is a külföld példája mutatja, czélszerűbbnek tartja, ha a tanintézetekhez csatolt gazdaságok mintagazdaságokká alakíttatnak át. Kenessey Kálmán szintén határozottan az államjavak bérbeadása mellett nyilatkozik. Az állam sehol sem volt jó gazda, mert vagy a luxus vagy bureaucratismus hibájába esik. Kivételt csak egyes gazdaságokra kíván tenni, e tekintetből óhajtja, hogy az állam a szarvasmarha tenyésztésre legalább annyit költsön, mint költ az oly szép lendületnek indult lótenyésztésre. Szóló indítványozza, hogy a szakosztály egy mintául szolgálható bérszerződési szabályzatot dolgozzon ki. (Helyeslés.) Miután pedig szóló a kérdő osztály hiányában circulus vitiosust lát, amennyiben a szakértő erők rendesen tőkével nem bírnak, azt tartja, hogy az államjavakon esetleg felszereléseket is kellene eszközölni. (Helyeslés.) Korizmics László a bérbeadás mellett szól, de hangsúlyozza a bérletrendszer okszerűsítése. — Az ajánlatoknál az egyént, nem a krajctárt kell mérlegelni. (Tetszés.) A régibb időből átvett hátralékok behajtására nézve nem átallana szóló tantemeket adni a tisztviselőknek, az újabb hátralékokra nézve ellenben szigorú sanctiót kíván megállapítani, úgy a nem erélyesen, nem alkalmas időben behajtó tisztviselő, mint a hanyag bérlő ellen. A tisztviselők hatásköre tágítandó. Szóló erre nézve frappáns példákat hoz föl a régibb időkből merített tapasztalásaiból. Úgy nevezetesen, a víz megrongált egy gátat, mely egy malom fentartására szolgált. A dolog a tisztviselők hatáskörét meghaladván, féléves tárgyalást idézett elő; az alatt a víz a gátat egészen elvitte úgy, hogy a gát megcsinálása most 50—60 ezer frtot igényelt volna, és igy nem is állittatott föl többé. (Derültség.) Szaló végül mint elnök resummálván a discussio creaf flaflgét, constatálja, hogy a szakosztály tagjai túlnyomó többsége az államjavaknak bérbeadása mellett nyilatkozik, s hogy elfogadja Kenesseynek a mintabérszerződésre vonatkozó indítványát. Felkérvén Erkévyt, hogy erre vonatkozólag egy conkrét javaslatot terjesszen a szakosztály elébe. Továbbá a szakosztály azon óhajának ad kifejezést, hogy a bérletrendszer alkalmazása mellett egyes házi gazdaságok állíttassanak fel, nevezetesen pedig a szarvasmarhatenyésztésnek olyszerű cultiválására, mint ez a lótenyésztésre nézve történik, valamint, hogy nagyobb figyelem fordíttassék a szakképzettségre a tisztviselőknél s az egyéni megbízhatóságra a bérletmegajánlások alkalmával, végül hogy a tisztviselők hatásköre tágittasssék. — A magánbirtokra nézve fentartja magának a szakosztály más alkalomkor nyilatkozni.Ezen enuntiatio után az ülés eloszlott. — A temesvári takarékpénztár a most közzé tett jelentés szerint a lefolyt évben is kedvező üzleti eredményt ért el. Daczára annak, hogy Temesvárott a válság alatt 25 ezeg megbukott, harmadfél milliónyi váltó leszámítolás mellett is csak 45373 ftról szóló váltó jött szorultságba s ennek is tetemes része meg fog térülni. Az intézet tiszta nyeresége 113,191 frt, miből az alapszabályszerű leirtások és 23,411 ftnak a jövő évi számlára helyezése után 200 frt osztalék esik minden részvényre. A forgalmi főösszeg 7229,727 ft. Betét 2.319,082, betét visszafizetés 3.236,617 ft, beváltott váltók 2.400,378 ft, leszámítolt váltók 1.501,809 frt. Készpénz maradt 94,600 ft. —■ A beregszászászi hitelintézet közgyűlésén előterjesztett jelentésből kiemeljük e következőket: Mindenkor kiváló figyelmünk tárgya volt az, hogy intézetünk szilárd s biztos alapon nyugodjék. Társadalmi helyzetünkből folyó feladatunknak tartottuk az évek óta zsibbasztó pénzszükség ellensúlyozása érdekében, a válságos helyzet enyhítésén szerény körünkben kizelhetőleg munkálni; hazafias kötelességünknek ismertük a pénzválság kihatásait a magas kormány előtt tolmácsolni; polgári kötelesség által vezérelve adtunk kifejezést azon élénk közkívánalomnak, hogy az ország legsarkalatosabb pénzügyi önállása, idegen érdekekért áldozatul ne dobassák; hogy annak szilárd alapra fektetése, mint a nemzeti élet egyik alapfeltétele, ne ideiglenes intézkedések által decretáltassék , szükségét jeleztük egy szigorúan körvonalzott társulati törvény hozatalának, mely által a forgalmi viszonyok,a megrendítőleg ható szédelgések, a közhitel s közbirodalom rovására garázdálkodó visszaélések meggátoltassanak. A forgalmi kimutatás főösszege 3.167.721 frt. Váltóleszámítolás tartozásban 1.391.358 frt, követelésben 1.082.341 frt. — Egyenleg, mint tiszta nyeremény, 22.600 frt. — Alaptőke 105.000 forint s igy minden részvényre 8 frt 80 kr felülosztalék esik. — A tiszavidéki hitelintézeti takarékpéztár 1873. évi nyereménye 100.000 frt befizetett részvénytőke után 23987 frtra rúg. A pénztári forgalom főösszege 2.196.455, bevétel betétekből 642.183 frt, váltó után 1.025.244 forint, viszleszámítolt váltó 206.558 frt, kiadás betétekből 494.374 frt, váltókiba 1.362.833 ft, viszleszámitolásra 165.678 ft, folyószámlákra 99.743 ft. A mérleg főösszege 383.927 frt. — Kanadai zab. A földmivelés ipar és kereskedelmi miniszter a múlt év tavaszán a kanadai zabbal a hradeki földmives iskola gazdaságában kísérletet tétetvén, annak termési eredményéről az illető igazgató által a következő jelentés tétetett: »A kanadai zab, tekintetbe véve, hogy oly talajban vettetett, mely évek óta trágyázva nem volt, nem különben a múlt nyári szárazságot is, rendkívüli jó eredményt mutatott; a szem nagysága úgy szólván az árpáéhoz hasonlít s tiszta fehér színe miatt a közönséges zab mellett nagyon is kitűnik, úgy szinte zordon éghajlatunk következtében azon körülmény is becsesebbé teszi nálunk ezen zabot, hogy az körülbelül két héttel hamarább érik mint a közönséges zab. Mely tulajdonsága folytán ezen zab tenyésztését a felső megyékben czélszerünek találnám, minek folytán az 13/4 pesti mérőből nyert 16 mérőt egészen be fogom vetni.« —‘Apestvárosi statistikai hivatal for galmi kimutatása f. é. febr. 8-tól febr. 14-ig vámmázsákban Érkezett Elszállittatott Összes vasúti s hajóforgalom 381527 199800 Ebből : búza 39590 1119 » rozs 3201 394 * árpa 7669 1783 » zab 1912 704 » tengeri 11297 2472 » repete 605 3503 Gabnanemüek összesen 64274 9975 Kőszén 78863 837 Üzlet- és terménytudósitás, Budapest, febr. 19. A tőzsdén kedvező a hangulat. A forgalom meglehetősen élénk. Magyar vasúti kölcsön 99.25, m. nyereménysorsjegy 81, szőlődézsma 72, pesti közúti 348, angol-magy. 33, m. hitel 1501/b —151V«, földhitel 57—57.25, francomagy. 48.50, takarék és hitelegylet 61.75—62, buda óbudai népbank 37, hivatalnok egylet 40, orsz. központi takarék 77.50—77, első hazai takarék 260, fővárosi 181, Athenaeum 246, első magyar serfőzde 420, Dräsche téglavető 182 p. Értékek lankadtabban keltek; porosz tallér 1.67 p. Gabnavelet. Búza árát nagyon szilárdan fentartá. A forgalom mintegy 15,000 vámmázsára ment, 83 fns 8. 171/2, 83 fns 8.05, 7.80, 822 fns 8 frt, 82 fns 7.94, 82 fns 7.80. Rozs 210 m. 5—10 krxal magasabban 6.70, lengyelországi 5.20. Árpa 2800 m. 4—4.55; tavasziba 10,000 m. 2.281/2, kukoricza 1000 m. 4.75—4.771/2, bánáti máj jun. 4.92 '/= p. NEMZETI SZÍNHÁZ. Pénteken, február 20-án A székely földön. Eredeti népszínmű 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. A nagy komlóban Váry Kálmán művezetése alatt újonnan szervezett magyar daltársulat tart előadást. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a »Corso«-ban előadást tart. Vízállás Február fölött időjárás 19 Budapesten 3' 1“ essős Pozsonyban V 9" ' 18 M.-Szigeten 2‘ 2“ » Szathmáron 3' 2“ Tokajban 1* 3“ » 19 Szolnokon 0* 6" ködös » Szegeden 0' 6“ essős 18 Aradon 2' 9" felhős N.-Becskereken 0' 9“ » Bezdánban 4' 0“ » Verbászon 3' 8" y> Barcson 1 ___ii — » 19 Eszéken 0‘ 2“ » 18 Mitroviczon 1* 2" szár'az Sziszeken 2' 2" felhős Zimonyban 3' 3“ száraz S> Ó-Orsován V 3" felhős Felelős szerkesztő: Jókai Mór. IffXlI/ff-TMR. Köszönet nyilvánítás. Boldogult Engelhofer A. úr, a »Kronos« nyugdíj és életbiztosító társulatnál Budapesten halálesetre volt az alulirt javára biztosítva. A »Kronos« alulirtnak a legelőzékenyebb módon kifizette a biztosított összeget, miért is ezennel legnagyobb köszönetét kifejezi s nevezett intézetet a biztosítani akaró közönségnek lelkiismeretesen ajánlja. Grácz, 1874. febr. hó 18-án. Engelhofer F. S., m. p. A Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei fetor, 19- Értékpapír adva tartva Államaddsa&g. Magy. vasúti kölcsön. . gömöri államvasuti záloglevél 5% 1871- Borsjegykölcsön .. ki magy. államkötv. 1872- ki magy. államkötv. Földteherm. kötv. magy. . , 1867. ka. „ „ temeai „ „ erdélyi Szőllődézs.-válls. kötv. Osztr. áll.adós. pap. 5%. , „ ezüst.kam. jan.jul.5% , „ „ ezüst.kam. apr. ok. 5% Kisorsol. 1860-ból a 500 frt „ 1860-ból a 100 frt , 1864-ből a 100 frt Pestv. köl. 1871-ből 6% Részvények. Bizt.-társ.: Atlas viszki*. „ I. magyar . „ Haza . . . „ Pannónia . . . B Pesti .... „ Hunnia . . . „ Kro.-jár. és élet. 3 Unió . . . Vaspályák : Pest-barcsi . n Pesti közúti . . n Budai közúti n Ujpest -rákospalotai lóvasut . n Alföld-fiumei . n Északkeleti . . „ Magyar keleti . „ I. Erdélyi . . „ Déli .... n Budai hegy pálya Bankok : Által. m. mun. h. 3 Angol-magyar . n An. m. II. kibo. „ Ban. kér. ésip. „ Által. mag. hite. „ Franco-magy. . n M. ál. föld. rész. r Ma. jelz. hitelb. B Kisbirt. hitelint. B Nyu. i. hi. Sopr. r . lesz. és hitel. Pozsony . . . B Tak. s hitel-egy. B Tak. és h.igazol. „ n „ és h.p., bécsi Pozsonyi hitelb. n „ iparb. 3 Pesti bank 5% „ Pesti népbank . „ Buda-Ób. népb. n Iparbank . . . B 11, kibocsátva. „ Budai keres. ba. Pesti keres. ba. 80 50 88 501 86 50 75 75 75 50 74 71 75 69 75 74 50 74 50 104 50 109 — 142 50 82 75 930 — 355 — 64 — 86 185 — 348 — 100 — 55 — 28 50 150 50 49 50 56 75 84 — 01 75 36 50 48 180 — 725 — 99 25 81 — 89 — 87 — 76 25 76 50 74 50 72 25 70 — 74 75 74 75 105 50 111 — 144 — 83 — 940 — 3«0 — 65 — 90 — 190 — 850 — 102 — 60 — 28 75 32 50 151 -50 — 57 — 85 — 37 -50 -185 - 730 Értékpapir «tankok : Pesti iparbank 3 Pest-budai kézmüvesbank . 3 Pesti egyletbank . « » H. kib „ Bárány, tb. és h B Debreczeni kér „ Temesv. k. és h 3 I. Erdélyi 3 Szegedi forg. b 3 Saerb ideig, bn T’akpénz. : Óbudai . . „ Ferencz és J. v B Félegyházi . 3 Gödöllői . „ Orsz. központi tan.-juli 5% 3 Pesti I. ha. iga. B Pest Lipótv. B Pest-budai főv. 3 Pest-kőbányai 3 Pest külvárosi . 3 Szt.-endrei . . n Újpesti . . Malmok, Árpád . . 3 Aradi gőzm. n Blum-féle . . . Concordia . . „ Borsod m Miskolczi n Erzsébet . . . „ Lujza . . . . 3 Temesvári gőz. „ Molnárok-sütők 3 Hengermalom . 3 Viktoria . . . 3 I. Budapesti w Budai gyártóiér „ Pannónia . . Épitőtársulat, Pesti . Pesti cottage »Serfőzde, X. magyar . Sertéshizlaló......................• Könyvny. „xthenaeum“ . „ Pesti . . . . „Franklin“ . Gőzhajótárs. magy. egy.. 3 Nagybecskereki Ganz és tár. féle vasgyár. Gsehwindt-féle . . . Gyógyintézet I. magyar . • Kereskedő- testület épülete Kártoly fonálgyár . . . Bőrgyár I. magyar . . . Mátrai bányarész . . Gyógytelep....................... Pozsonyi papírgyár . Rima-murányi bányatár... Gyapjúmosó...................... Salgótarjáni...................... Schick-féle vasöntöde Soda- és vegyám gyár Sóskúti kőbánya. . . . Spodium és csontliszt . . Szeszgyár I. magyar . . pragebo kőszén és tégla adva Értékpapír 500 100 70 50 40 80 200 200 100 20 100 100 40 40 100 1000 50 100 100 100 40 60 500 500 500 500 500 200 160 500 200 500 300 500 100 1000 80 80 500 200 200 500 130 200 ISO 500 200 200 210 200 300 66 200 200 200 100 200 200 200 200 500 200 400 -77 75 2565 — 183 — 54 — 47 42 — 40 49 — 37 — 290 — 110 — 151 — 232 30 795 108 — 632 20 445 415 175 241 660 — 575 365 — 232 — 85 — 105 — 103 — 160 — 116 — 165 — 165 — 182 405 -04 -1 38 -78 - 2575 184 — 58 — 48 — 44 42 51 — 40 — 295 — 112 — 152 233 50 805 110 — 635 — 22 — 450 — 23 50 420 — 180 242 — 670 — 370 235 — 86 ■ 107 - 104 103 “ 118 - 170- 170- 183“ Magyar ált. kőszénbánya Varietés részvényszinház Ált. vagyonkölt.i. társ. Alagút........................... Zarzetzky gyufagyár Téglagyár szt.-endrei . . Téglagyár budapesti . Tégla és mészégető újlaki . Téglagyár kőbányai . . Záloglevelek. Magyar földh. 5"/0 . . Magy. jövedéktárcza 6% • 3 jelzálogh. 51/2% „ keres. bank 6% Magy. ált. földhitel 6% n . 5 V2 • • • Pesti kereskedelmi bank. Szebeni földhit. 572% Előbbségek. Éjszakkeleti vaspálya 5% Magy. galicziai vasp. 5% I. erdélyi vasp. 5% 160 frt ezüst . . . . Pest-budai lánczhid 6% Borsod-miskolczi malom Budapesti malom 6% Pannónia gőzmalom 6%. Egyes. m. gőzh. társ. 6% Pénznemek. Császári arany . . . Osztr.-magy. 8 frtos arany . 20 frankos arany . Osztr. és magyar ezüst. . Porosz pénztár-bárcza . Váltók. Augsburg 100 d. n. f. után M. Frankfurt 100 d. n. f. u. Hamburg 100 bank m. u. London 100 font st. u. Milano 100 lr. frank u . Pária 100 frank után . . Nem hivatalos rész. Aradi kér. b. befizetéssel Hotel részvénytársaság Securitas...................... Sződ-rákosi téglagyár N. -váradi ker. é. iparbank Győri kereskedelmi bank Sz.-fehérvári ker. k. befiz. Kecskeméti közp. tak. p. 300 80 — 130 — 86 25 79 — 86 50 84 50 86 50 84 174 -76 — 5 28 8 95 8 95 10b* — 167 — 94 25 94 50 55 — 112 25 44 25 223 — 85 — 85 135 • 86 50 79 50 8? 75 85 — 86 75 84 50 176 — 77 ~ 5 30 8 99 8 99 106 50 167 50 94 50 94 75 55 25 112 50 44 50 225 — Termény fontnyi ár vámmázsánkint Baja bánsági 1 ann » » • tiszai • • pesti • « a • fehérmegyei íj bácskai • 81 83 85 87 81 83 85 87 81 83 85 87 7 40—7 55 7 65—7 80 7 90—8 — 7 50—7 65 7 80—7 90 8 8 15 7 45—7 60 7 70—7 80 7 95—8 10 fontnyi ár vámmázsánkint 82 84 86 88 82 84 80 88 82 84 86 88 7 55—7 85 7 80—7 90 8 ----------8 10 7 65—7 80 7 90—8 — 8 15—8 25 7 00—7 70 7 80-7 95 8 10—8 20 Termény fontnyi piaczi szokás Ross Árpa malátának i etetésre . Zab....................... Kukoricza • • Bab . . . . Köles • • • • Repeae káposztás • bánsági 80 72 72 82 80 76 82 5 45—6 50 4 30—4 50 3 g6-4 — 2 25-2 27 fontnyi Ár vámmázsánk. 77 78 68 70 68 70 70—4 75 --------4 <16—4 70