A Hon, 1874. március (12. évfolyam, 50-74. szám)

1874-03-29 / 73. szám

nak felsőkubinyi és nagyolaszi Kubinyi Ferencz volt országgyűlési képviselő úrnak, a magyar földtani társulat élethossziglani elnökének, a magyar tudom. akadémia tiszteletbeli tagjának, több bel- és kül­földi tud. társulat tagjának stb. f. hó 28-án éjjeli 1 órakor, rövid szenvedés után történt gyászos kimul­­tát. A drága halott földi maradványai vasárnap, f. hó 29-én­ d. u. 3 órakor fognak a gyászlakból (szé­natér, takarékpénztári épület) ágostai ev. szertartás szerint beszenteltetni és onnét a kerepesi­ út melletti temetőbe örök nyugalomra tétetni. — Az ors.z. m. képzőművészeti társu­lat t­á­r­l­a­t­a f. hó 29-én újonnan megnyittatik, mely­­alkalommal a több jeles kiállított mű közül különö­sen megemlítendő Kaulbach Vilmosnak, a müncheni képzőművészeti akadémia igazgatójának nagyhírű képe »N erő, mint a kereszté­nyek üldözője« s Madarász Victortól »B. Eötvös József arczképe,« mely azonban közbejött akadály miatt csak april 2­ dikán lesz kifüggeszt­hető. — A népszínháznak építése iránt az ásatások a kerepesi ut mellett kijelölt téren már megkezdettek, és a Jury által pályadijazott tervek Fellner és Helmer bécsi épitészektől a fővárosi ta­nácsnál nyujtattak át. — Kövezés. A Fehérhajó és Vrányi ház helyén nyitott utcza kiköveztetését a középitési bi­zottmány gránittal fogadta el 13.300 forint költség mellett. — Az István tér parkírozását sürgeti több terézvárosi biz. tag. Minthogy az István­­térre vásárcsarnok is terveztetik, a középítési bizott­mány véleményt adja, hogy előbb a vásárcsarnokok kérdése döntessék el, és csak azután tárgyaltathatik e tér parkírozásának ügye. — Lég­rády Béla indítványát egy második légszesz fénymérő felállítása iránt a középítési bizottmány másodízben elveté. — Megint egy égés a színpadon. Dunaföldvárról értesítenek bennünket, hogy az ott időző Lákai Antal színtársulata, mely újabb időben szép pártolásnak kezdett örvendeni, múlt szerdán a »Vén bakancsos«-t adván, abban a Lidi szerepét személyesítő színésznő , a tizennyolc­ éves Ár­vai Gizella, vigyázatlanságból közel találván jutni az égő gyertyához, annak lángja könnyű ruháját ragad­ta meg, mely egy pillanat alatt jobbot vetett. A vele játszók azonnal leszorították s ojtogatni kezdték, d­­e kiszabadulván kezeikből, égő ruhával a közönség közé rohant, melynek női része rémülten futosott ide-oda. Az égő leányt mégis sikerült megfogni, s égő ruháját végre letépni róla. A szegény leány ir­­tóztatóan összeégett, de még él. Az ifjúság azonnal gyűjtést rendezett számára s valami 23 frtot még az este begyűjtött. Azóta mások is gyűjtenek a város­ban s a gyűjtés eredménye eddig valami 200 frt. Megmaradhatásához azonban kevés a remény. — A »B e n o i t o n-c­s­a­l­á­d« czimű da­rabban oly általános tetszést aratott hetedfél éves kis leányról, Tárnoki Milcsiről,kinek szerencsétlen össze­­égését lapunk is jelentette, azt újságolta valamelyik lap, hogy égési sebeiben meghalt. Örömmel értesü­lünk, hogy e hit valótlan, sőt hogy jobban lett s van remény megmaradhatásához. Mondják, hogy felgyó­gyulhat teljesen, s talán még a színpadon is föllép­het, hol oly meglepő bátorsággal és otthonossággal tudott mozogni. — Petőfi és Mészáros. A »Vasár­napi Újság« adalékul Petőfi 48/49-ki szerepléséhez, közli azt az oklevelet, melylyel Petőfi Sándor az is­­meretes nyakravaló-história után a honvédtiszti szol­gálattól Mászáros Lázár hadügyminiszter által föl­mentetett. Ez oklevél szóról szóra következőleg hangzik: »A magyar hadügyminisztérium részéről ezennel bizonyíttatik, hogy Petőfy Sándor 28-dik honvéd zászlóaljbeli százados a magyar hadsereg­­ben szolgált, s jelenleg saját kivonatára, a hadü­gy­­minisztériumnak A/K 3139. szám alatt kiadott ren­delete folytán, eddigi hű szolgálatától azon hozzá­adással mentetik fel, hogy miután minden igényfenn­tartás nélkül lépett ki a legfelsőbb szolgálatból, neki sem a tiszti czímnek használata, sem a hadseregi egyenruha viselése meg nem engedtetett. Miről Pe­­tőfy Sándor urnak fennérintett katonai szolgálata igazolásául az oklevél ezennel kiadatik. Kelt Debreczen, Február hó 21-én 1849. — Hadügymi­niszter Mészáros Lázár, s. k.« — A sugárútnak viz és légszesz* vezetékkel ellátása. A sugárút útteste a gyár­­utczától a városligetig ez évben el fog készülni, és pedig a gyár utczától az árok utczáig ápril végéig, innét a városligetig augusztus végéig. A közmunka­­tanács azon megkereséssel fordult a fővárosi tanács­­hoz, hogy a vízvezetéki csöveket ez után már most fektettesse le. A középítési bizottmányban tárgyal­tatván ez ügy, azon érv merült fel, hogy a főváros folyó évi költségelőirányzatában ezen tételt e fedezet nem vetetett fel, de a bizottmány ennek ellenében hangsúlyozta, hogy ez után 12 ház már kész, 2 ké­szül. Kész továbbá 10 nyaraló, kettő épül és ezek számos lakással birván, a vízvezeték e házakból te­kintélyes jövedelmet nyújtana ama 35.000 forintnyi költség tekintetében, melyet a vízvezetéknek a su­­gárútra kiterjesztése a fővárosnak okoz. E költséget azon áldozatokkal szemben, melyeket az ország a sugárút létesítésére fordított, oly jelentéktelennek ta­lált a középítési bizottmány és fedezetet látván erre nézve a közgyűlés által mellőzött vízmérő órákra előirányzott 50.000 írtban, vagy minthogy gyümöl­csöző kiadás, mely a fővárost különben is terheli, a kölcsön alapban, hogy haladéktalan kivitelt megsza­vaztatni ajánlja a közgyűlésnek. A légszeszcsövek fektetése a közmunkatanácsot illetvén, az egyidejű­leg fog eszközöltetni, s így remélhető, hogy a sugár­út megnyitása után azonnal locsoltathatni is fog, és kövezetét a légszesz és vizvezeték kedvéért nem kel­lene újra felszaggatni. _ Gyűjtés a Husvét vasárnapján Budapestnek összes kath. tem­plomaiban reggeli hat órától, déli tizenkét óráig, ke­gyesen közbenjáró urhölgyek gyűjtést rendeznek a Krisztina városisán alapítandó óvoda és az ott létező szegény- és árvaleányok nevelésére szánt intézet javára. . . _ — A mérnök és építész egye­let ma esti ülésén Vukovics István ismertette Kai­ser vágány táv­mérőjét és Overhoff vágányemelőjét. Ismertetése a következőkbe vonható össze: Ha a pálya kimozdul helyéből, oly eszközökkel kell bír­nunk, melyek 1-er a kimozdulás nagyságát megmu­tassák, 2 or, melyekkel a történt hibát helyre lehet hozni. Az elsőre a vágánymérő, a másodikra a vágányemelő szolgál. A vágánymérővel megmér­hetni a sínek egymástóli távolságát és azoknak egy­máshoz viszonyult magasságát. A műszereket rajz­ban is bemutatja. A vágánymérő egy kis 4 kerekű kocsi,melynek az egyik oldalon levő két kereke kiebb és belőbb tolható. E két kereket egy rugó folyton kifelé tolja, a tengelytok pedig egy a belső részéhez alkalmazott függélyes pálczát mozgat,mely pálcza egy oda alkalmazott skálán a szélesedést vagy keskenye­­dést mutatja. A kocsit a vágányokban tolják idestova, s a mérést úgy eszközük. A pályaemelkedést vagy su-1 védést egy ingakészülék mutatja, mely a tolókocsira van alkalmazva. A készülékkel naponként 3 mfdet le­het átvizsgálni, s 100 ezüst írtba kerül.­­ A sínek ki­emelésére szolgáló eszköz két, mintegy 1 láb hosszú, erős, s az egyik végüknél csuklóval összekapcsolt vasrúdból áll. A két rúd keresztül van fúrva, s a fúrólyuk egyszersmind csavartok is. Az eszköz az emelésnél a sín alá dugatik, s egy munkás, egy a csa­vartokba illő csavarral, a két rudat egymástól szétcsavarja, mi által a sin kiemelődik. Ennek az ára 30 frt. — A szemétlerakodó helyek kijelölése kérdésében dr. Patrubány Gergely t. főor­vos részvéte mellett bizottmány küldetett ki, mely véleményét beadta. Az V. VI. és VII. kerületek ré­szére az Angyalföld külső részét, a IV., VIII. és IX. kerületek részére a lóversenytér környékén az úgy­nevezett nagy Szuglót hozza javaslatba. A középíté­si bizottmány az illető kerületek elöljáróságait kér­dezte meg. — Nyilvánosan mondanak köszönetet a nőképző egylet elnöke és alelnöke mindazoknak, kik a várszínház tegnapi előadásáért érdemeket szereztek. Irodalom. — A »Hasznos Mulattató«-ból, melyet Dolinay Gyula (Budapest, Kerepesi ut 61. sz.) elég ügyesen szerkeszt s mely jelenleg egyedüli ifjúsági s népies folyóiratunk, megjelent a Vl-ik füzet több képpel s igen változatos tartalommal, melyek közt különösen a babonákra vonatkozó részek érdemel­nek kiváló figyelmet. Ezen népkönyvtárak számára s vizsgái ajándékokul igen alkalmas gyűjteményből egy év alatt 32 füzet jelenik meg s ezek ára bér­mentes szétküldéssel 6 ft, de lehet negyedévre azaz 8 füzetre is előfizetni 1 ft 50 krral.­­ »A ház és a haza« czimü zsinagógiai beszéd jelent meg Löw Lipóttól Zilahy Sámuelnél, mely beszédet a hires szegedi rabbi egy íj arányme­­nyegző alkalmával Nagy-Kőrösön tartott. Ara 40 kr. (Dr. Eberling Gusztáv ügyvéd és a pesti ke­reskedelmi testület titkára a magas k. Ítélő tábla ál­tal váltó jegyzőnek kineveztetvén, — ebbeli műkö­dését — váltó óvások felvételét holnap kezdi meg az u. n. »régi Lloyd« épületben I. emeleten a Dunapart felé lévő irodájában. Hivatalos közlemények. Az igazságügy miniszter a nagyváradi k. törvényi székhez írnokká Nagy Árpád berettyó­ujfalusi k. járás­­bírósági díj­nokot nevezte ki. A földművelés-, ipar- és ke­reskedelemügyi minisztérium Ritter Gusztáv főkertészt a kolozs-monostori kir. gazdasági tanintézet főkertészévé végleges minőségben nevezte ki. A „Hon46 magántársürgönyei. Bécs, mart. 28. A képviselőház ülésében Fux, Roser és társai indítványozzák: Szólittassék fel a kormány, hogy törvényjavaslatot terjesszen elő, melynek folytán a jezsuiták és velük rokon szerzetes­rendek Austriából kitiltassanak. Az ülés folyamában az oktatásügyi budgetnek »népiskolák« czíme a bizottság javaslata szerint fo­gadtatott el, egyszersmind Winkler módosítványával, mely szerint lajuában a népiskolák ügyének előmoz­dítására 8000 fttal több vétetett fel. A viták folya­mában Heinrich azt fejtegeti, hogy a népiskolák emelése végett mily szükséges a reichsrath illetékes­ségének kiterjesztése. Liend­ala indítványozza, hogy Szilézia lengyel és cseh lakossága részére tanítóképző intézet alapít­­tassék. Razlag a népiskola ügyének emelésére Kraj­­nában 15,000 írttal többet kíván felvétetni. Fux a sziléziai tanítók helyzetének javítására 5000 ftot kér felvétetni. Vosnjak azt kívánja, hogy a laibachi, görczi, klagenfurt és triesti tanítóképző intézeteken az okta­tás nyelve a­­ szlovén népesség szükségletének meg­­felelőleg szabályoztassék. Winkler Istria részére 8000, Görz részére 6000 fiőt kíván felvétetni a nép­iskolák ügyének előmozdítása végett. Pirquet, Lum­­be és Ryger a bizottság indítványát pártolják; a ka­tonaköteles tanítójelöltek részére könnyebbítéseket kívánnak. Suess előadó az egyes szónokok igényei ellen beszél. Stremayr miniszternek nincs kifogása az ellen, hogy a népiskolák emelésére a budgetbe magasabb tételek vétessenek fel. Brestl nem pártolja az eme­léseket. Erre a 18. és 19. czím (alapítványok és a tanulmányi alap járulékai) a bizottság javaslata szerint fogadtatott el, valamint a cultusminisztérium költségvetésének fedezeti tételei is elfogadtattak-Berlin, mart 28. A lapok azon közlésével szemben, hogy a katonai törvényre nézve egyetértés jött létre, a »Nordd. Ztg.« úgy értesül, hogy azon felfogás, mintha a katonai törvény az 1. §-ban kife­jezendő ideiglenes szabálylyal a szövetségi kormá­­nyok által nem fogadtatnék el, se nem valósult, se nem várható. A kir. gyűlés 3-dik olvasásban elfo­gadta a polgári házasságra vonatkozó törvényt és erre ápril 9-ig elnapola az üléseket. Alaptalan azon börzei hit, mintha Bismark hg betegsége hirtelen sú­lyosabbá változott volna. Bécs, mart. 28. (Hivat. zárlat.) Magy. föld­­teherm. kötvény 74,50. Salg.-Tarján 99.6.Magyar hitel. 145,50.Magyar záloglevél 86.25. Erdélyi —.— Magyar keleti vasút 52.— Magyar sorsjegy 76.50 Tiszai vasút 215.—. Magyar vasúti kölcsön 94.— Angol-magyar 31.50. Franco-magyar. 51.50. Alföld 139.20. Magy. északkeleti vasút 107.—. Keleti vas­úti elsőbbségi kötvény 66 50. Porosz pénztári utal­­v­a —.—. Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —­M­agyar földhitelintézet 58.50. Török —.—. Municipális 30.­—. Bécs, mart. 28. (Zárlat.) Hit«l~*~ 201.50. Galicziai *»■“ vez­vények i o. Államvasut 315.—. Jára­dék 69.—.1860-dik 103.—. 1864-diki 137.50. Ezüst 106.25. Londoni 111.75. Unio­bank 117.50. Általános épitőbank 66.—. Angol-ausztriai 125.50. Lombardok 146.—. Tramway 135—. Hitelsorsjegy 168.25 Na­poleondor 892.50. Arany 527.—. Frankfurt 94.35. Porosz pénzutalvány 166.25 Török sorsjegy 44.50. Angol épitő­bank 80.—. Pár­is, mart. 28. (Kezdet.) 3 *10 járadék 60.07. 44/1 °/o járadék—.—. Olasz járadék 62.40. Credit mod. 283.—. Lombard 352.—. Allamvasp. 722—J Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvé­nyek —.—. 1871-iki kölcsön —.—. 1873-iki köl­csön 94.55. Pár­is,mart. 28. (Zárlat) 3°/o-es járad. 59.80. Olasz járadék 62.15. Credit mobilier 295.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjjszaknyugoti pálya —.—. 41­% °/c -os járadék —.—. Államvaspálya 703. —. Lombardok 322.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön —.—. Magyar keleti pálya —. —. 1871-iki kölcsön —. 1872-iki 94.90. F r­a­n­k­f­u­rt, mart. 28.(Kezdet.)Váltóárfolyam —. 1864-es —.—.Lombardok 148-25. Évjáru­léki papír 65,3/s­­ Osztr. bankrészv. 1­­09.—. Osztrák hitelrészv. 216 25. Osztrák államvaspálya-részvény 329.—. 1860-as —.—. Ferencz-Józsefvaspálya —. — Galicziai 249 50 Évjáruléki ezüst 66,1/s. Győr Gráczi —.—. Frankfurt , mart. 28. (Zárlat.) Váltóárfo­­lyam­ Bécsre 104.1 ik­ Amerikai 1882-re —. 1854-ki —. —. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst köl­csön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliqusu —Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882-re 98.3/s. Osztrák hitelrészvény 212.—. Osztrák 4l­lamvasut 326.50. 1864-ik sorsjegy 157.70 . 1860-ki 95.—. Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 148. —. Galicziai 249.— Papirjáradék 62.— .Ezüstjá­radék 66.25. Osztrák bankrészvény 1002.—. Ma­gyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin , mart. 28. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 85.25. Ezüst-jöved. 66.50. 1860-as 90 —. Bécs —.— Romániai 41.50. Államvaspálya 187. 25. Papirjövedék 62.3/1. Hitelsorsjegyek 113.1. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 121.—. Magyar sors­jegy —. Berlin , mart. 28 (Zárlat.) Galicziai 107.75. Lombard 84.50. Ezüstjöv. 66.t/n. 1860-ki 95.—. Bécs 89.3­ s. Romániai 41.75.Államvaspálya 186.—. Papirjövedék 62.1­8. Hitelsorsjegyek 109.75. 1864- diki 90. Vs. Hitelrészvények 118.752 Magyar sorsjegy 47.50. Bécs, mart. 28.Buzaforgalom 30000 mérő.­ára 7 frt 60— 8 frt 50 kr. Rozs 5 frt------6 frt 40 kr. Árpa 4 frt 35—5 frt 35­ kr. Zab bécsi mázsája 5 frt 35 kr. Répaolaj 17,3/2, tavaszi szállítva —. Szesz főj konkint 60. 12 kr. Pár­is, mart. 28. Liszt 76.50, 76.50, 76.50. Répaolaj 81.—, 81.50, 83.50. Lenolaj 81.—, 83.50, 83.50. Szesz 64.—, 65.50, czukor finomított 146.-. Berlin, mart. 28. Búza 85.80.3/*.—•— rozs 62.7«.62.V«,­61.7*. Zab 617«, 59.3A. Árpa hely­ben 60.1/2. Olaj 19.—, 1973.-----. Szesz 22.06, 22.20, 23.14. Boroszló,mart. 28. Búza 270.—, rozs —.— zab 184.—. Olaj 1883, tavaszi 18.1/6, szesz 22. ^ 22 y3. 227,. Stettin,mart. 28. Búza 84.7*—.—. 80.—.— rozs 59.Vs—.— 564­2.— olaj 187­. 20y8, szesz 22.76,22.7,3. 22.3/4. Köln, mart. 28. Búza 96­/2. 828y2, rozs 617 .A 69.­, olaj 10.3/,0, lag.. Antwerpen, mart. 28. A petroleum üzlete 33.-.—.—. S­z.-P­é­t­e­r­v­á­r, mart. 27. Rozs 8.10 U j - Y 0 r k, mart. 27. Liszt 6.45. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Mezőgazdasági hitel. (M.) Az országos földhitel-egyesület ügyében márcz. 25-dikén tartott értekezleten, mint jeleztük, Bartal György az uj földmivelés, ipar és kereskedel­mi miniszter is részt vett. Az értekezleten felvett jegyzőkönyv szerint a miniszter úr ezt mondta: már azon tény, hogy ő ezen értekezletben részt vesz, bi­zonysága annak, mily nagy súlyt helyez ő az egye­­sület létesülésére, és hogy melegen óhajtja annak megalakulását.­­ tekintve azon magasan álló őzést, melyet az egyesület magának kitűzött s azon üdvös hatást, melyet az Magyarország földmivelése érde­kében bizton eredményezni fog, a maga részéről biztosíthatja a tanácskozmányt, miszerint a kormány a tervezett egyesület létesítését és működését, min­­den, rendelkezésére álló eszközzel úgy saját kebelé­ben, mint a törvényhozás terén is, kizelhetőleg támo­gatni fogja. Kedvezőbb fogadtatásra, mint a kisbirtokosok országos földhitelegyesülete, társulat ez országban a kormány részéről még nem talált. Ha a miniszter úr ígéretét beváltja és ha az érdekeltek is úgy akarják, biztosítva lesz az, hogy ez országos­ hitelegylet Ma­gyarország első rendű pénzintézetévé legyen. De kérdés, vájjon a magasabb körök pártfo­gása elegendő-e arra, hogy hazánkban egy demokra­­tikus országos intézmény egészséges alapon létre­jö­hessen és fennállhasson ? Nézetünk szerint nem a magas protectio az ily intézmény éltető eleme. Hogy a földhitel-egyesület azzá lehessen, a­minek tervezve lett, erre még sok egyéb megkívántatik. A fődolog az, hogy­­ maga a gazdaközönség buzduljon fel ez eszme mellett és lépjen a tett me­zejére. De hát hogyan lehessen ezt a mai viszonyok között a gazdaközönségtől várni ? Hiszen köztudo­mású, hogy üzleti dolgokban a magyar ember tájé­­é­kozatlan. Igaz, hogy ennek megvan a maga termé­szetes oka, mely a nevelési rendszerben gyökerezik, de még­is tény az, hogy hiányzik az üzleti szakis­meret ; tény az, hogy nálunk sokkal több egyén já­ratos a metafizikában s a görög nyelv titkaiban vagy a magas politika és diplomatia cselszövényes utain, mint a legegyszerűbb üzleti ügyekben, melyek a mindennapi kenyér megszerzésére megkivántatnak. Ily körülményekkel szemben nem csoda ha üzleti életünk nem tudott jelentőségre vergődni. Az üzleti tért Magyarországon úgyszólván egészen ide­gen elemek foglalták el. Ezért tudott e téren ép úgy a rablógazdaság a szédelgéssel egyetemben megho­nosodni, mint a magyar latifundiákon. A falusi üzér zsarolja a parasztságot, a kis városi­­ismét a falvak üzéreit, ezeket meg a nagyvárosi üzérek s az egész országot kizsákmányolja az idegen befolyás a bécsi tőzsdével, a national bankkal s a nagy forgalmi és egyéb intézményekkel. Nagyon természetes tehát, hogy a magyar ember az üzleti tevékenységbe nem is akarja magát beavattatni, sőt igyekszik magát attól tisztességes távolban tartani. A mi ismét közéletünk s főleg nem­zetgazdasági viszonyaink r­ovására történik. Mert azen üzleti kapacitások, kik a kormány közgazda­­sági és pénzügyi politikájára nem ritkán döntő be­folyással bírnak, idegen érdekek s gyakran nemzet­­ellenes c­élzatok által vezéreltetnek, s igy a kor­­mányt és közvéleményt is gyakran tévútra vezé­nnl­v­­ef-­ Ezen helyzetből minél előbb ki kellene bon­takoznunk. Nézetünk szerint a kisbirtokosok or­­szágos földhitelegyesülete is ezt czélozza. De hogy ennek sikere lehessen, az egész országos hitelegyleti szervezetnek a nemzeti önsegély elve alapján kell alapulnia. Ez pedig feltételezi azt, hogy úgy a köz­ponti intézet, mint a vidéki hitelegyletek megalakí­tására és vezetésére jó magyar szakerők nyerhesse­nek és képeztessenek. De hol találhatók ezek ? Hi­szen vannak ugyan itt-ott elszórva az or­szágban egyes vidéki takarékpénztárraknál ilyenek s a ma­gyar gazda ér­telmes és könnyen beletanulna az üz­leti ügyekbe, a könyvvitelbe s a pénzforgalom egyéb eszközeinek ismeretébe és kezelésébe. De hogy ezek érdemesnek tartsák a maguk körében, az actio élére állva, az országos földhitelegyesület létrehozatalán munkálkodni, arra megkívántatnék az, hogy a nem­zet eleve tudja azt, miszerint egy oly intézet alakí­tása vétetett czélba, mely a mezőgazdasági hitelügy reformját az ország érdekeinek megfelelőleg fogja eszközöltetni. A közzétett alapszabálytervezet több igen szép és dicséretre méltó törekvést tüntet ugyan fel, de az eddigi kezdeményezésből meg sem nyilvánult az a határ­ozott szándék, hogy a mezőgazdasági hitelüzlet számára mindazon kívánalmak megszereztessenek, melyek lehetővé teszik, hogy az önsegély elve alapján elegendő és olcsó pénzzel lehessen működni. Azon kívánalmak, melyeket Móricz Pál és má­sok az egylet ér­dekében hangoztattak, s melyekre nézve a miniszter úr is támogatását ígérte, csak ala­ki, a kezelés könnyítését és olcsóbbá tételét illető ügyekre vonatkoznak. Az olcsó pénz megszerzésének és biztosításának más előfeltételei vannak, melyekre szintén törvényhozási előintézkedések szükségesek. De ezek oly sarkalatos állami követelményekkel függnek össze, hogy azokat csak így odavetve fel sem akarjuk említeni; tudja a­nélkül is mindenki, hogy ezek alatt az or­szág pénzügyi függetlenségét s a­mi ezzel szorosan összefügg, kell érteni. E munkálatok előkészítésére pedig kiterjedt országos agitatióra van szükség. Óhajtjuk, hogy azok, kik a kisbirtokosok or­szágos földhitelegyletének lé­tesítő bizottságába lettek megválasztva és név sze­rint: Báró Lipthay Béla, Lónyay Gábor, Móricz Pál, Huszár Imre, P. Szathm­ár­y Károly, Végh Ig­­nácz, Fáik Miksa, Horn Ede, Jókai Mór, K­rausz La­jos, Wodiáner Béla és Simonyi Ernő Furak is így fog­ják fel hivatásukat. Üzleti hetiszemle. Második fele: Budapest, márczius 28. Az időjárás szép derült tavaszias. A hőmérő +8 R. Smna délben 19-r­e emelkedett napos helyen. A tavaszi munka jól halad. A vetések állásáról is több kedvező hírt hallunk. Külföldi piaczokon bágyadtabb az üzlet. A na­gyobb európai gabnapiaczokon az élet ára lejebb is ment, s csak kevés piacz képez e tekintetben kivételt, így a svájcziak, hol azért nem csökkent a búza á­ra, mivel a készlet csekély; magyar búza Londonban nem is jegyeztetett, ellenben az orosz és amerikai már oda is eljutott, és 39 *12 —40 g2 francon kelt 2 vám­mázsán­k­ént. Az alacsonyabb külföldi jegyzetek a pesti pi­­aczra is hatással voltak s a búza ára 20 krral lejebb ment. A forgalom a megelőző héthez képest a közbe esett ünnep miatt jelentékenyen csökkent, az eladott búza csak mintegy 45,000 vámmázsát tett. Tavaszi határidőre szállítandó búza 5 krral olcsóbb, 7.95 —8 frt. Rozsból kevés adatott el, szintén 20 krral olcsóbb, azonnal átadva 5.20—5.40. Árpa után volt ugyan némi tudakozódás, de a forgalom még­is csekély maradt s ára a múlt heti jegyzéshez képest 10 krral alacsonyabb; malátának való 4.20—4.60, takarmánynak 3.70—3.85. Határ­időre mintegy 30000 mázsára történt kötés török és oláhországi tavaszra szállítandó 3.50—3.55 p. Kukoricza szilárdan fentartá árát, mivel vetni való magnak is vették ; jó bánsági 4.85, más nemű 4.75—4.80. Zabnak helybeli fogyasztásra jó kerete volt, de a speculatio tartózkodó­s ezért 7 krral lejebb ment. Határidőre­ szállítandó is csökkent 3 krral, ta­vaszra 2.42 p. Hüvelyesek után tartósan élénk tuda­kozódás van. Fehér bab 5.50, törpe 6 ft, borsó 61|7 7 ft, bükköny 5—5­2 ft. Mák 14 ft,Muharmag 51/2—6 ft, kendex­mag 4.50, bur­gonya 2.80. Különféle egyéb termények jegyzeteit keveset változtak : heremag franczia 34—35 ft, olasz 28—30, vörös szíriai, bánsági 27—28'/1 ft, nyers­olaj azonnali szállítás 1772—1872, kétszer finomított 1971—1972, lenmagolaj 25’/2—26 ft, olajpogácsa repere egyszer préselt 3.35—3.40, kenderpogácsa 1.85—1.90 Disznózsír pesti, hor­dó nélkül­­42 — 43, hordóval 44—45, szalonna vidéki légszá­raz 37—38, városi légszáraz 38—39, füstölt azonnal 41­—42, faggyú olvasztott 26—27—271/2. Szilva üzlet csendes, bosnya hor­dóáru 23, szer­b 22 kínálva. Szilvasz slavoniai 14 — 1572, adva 15 — 16 tartva. Dió magy. minőség szerint 14—15, szerb 8 —83/,, gubacs 1372, szerb 10—11 ft. H­a m­u z­s­i­r keresetlen, magy. fehér 21—21 ,12 kékes 17—187a, kék házi 16—1671,iHyr 22—22(4 erdélyi 177*. Borkő természetes fehér első rendű 43, II. r. 28-30, vörös I. r. 30—32, II. r. 20—21. Méz szilárd, piros, minőség szerint 18—19— 20, olvasztott sár­ga apró hordókban 20 — 21. Viasz rozsnyói 82—83—86, bánáti 100 ft. Szesz lanyha, régi módú élesztő hordó nél­kül 65—66, uj módú burgonya azonnal 58 72—59’/s. Lisztüzletünk­ben nincs élénkség, a malmok megszorítják az üzletet s némi árleenge­désre is hajlandók. 6. sz. 17.30, 1. sz. 16­80,­­ sz. 16.30, 3. sz. 15.30, 4. sz. 14.30, 5. sz. 13.39, 6. sz. 11.50, 7. sz. 10.80, 8. sz. 10 sz, 8­­/2. sz. 9.7. • finom korpa 3.80, durva 3.40. NEMZETI SZÍNHÁZ. Vasárnap, martius 29-én. A székely földön. E­­edeti népszinmű 3 felvonásban. Kezdete 7 órakor. VÁR­SZINHÁZ. Vasárnap, martius 29-én. Egy szellemdús hölgy. Vigj. 1 felvonásban. Ezt követi: Eszter és Dávid. Vigj. 2 felv. Kezdete 7 órakor. A nagykömlóben Váry Kálmán művezetése alatt új­onnan szervezett magyar daltársulat tart előadást. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a »Corso«-ban előadást tart. Vízállás Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Martius fölött időjárás 28 Budapesten 8*. 1" felhős· Pozsonyban 6' 1" 27 M.-SzigetenV 3" · Szathmáron 2‘ 10“› TokajbanV 2"· 28 Szolnokon * 6' 6"» › Szegeden 6' 6"» 27 AradonV 11" száraz› N.-BecskerekenV—0'~» · Bezdánban 5* 4"· » Verbászon 4' 8"› › Barcsony 1U 28 Eszéken 1* 4" felhő* 27 Mitroviczon 5' 11" száraz› Sziszeken 5' 5"» » Zimonyban* 7"‡ » Ó-Orsován 5' 4"› NYILT-TÉR. 458 1—1 N. P. Mohr, d’Amsterdam Articles pour Bals , Théati’es , Soirées. Hotel „Königin von England“ 1. Etage Nr. 9. NB. Ouvert de 10 á 7. heures. P. S. Mon sejour á Pest, est de courte Durée. PATTI ADELOA hangversenyei husvét vasárnapján, april 5-kén, és húsvét hétfőjén , april 6 án, este 12 8 órakor , a fővárosi vigarda termeiben. Pá­holyok 60 frt, és 40 frt. Ülések 10 frt, 8 frt, és 6 frt. Belépti jegyek 1 frt 50 fr. Jegyek válthatók R­ó­­zsavölgyi és társa műkereskedésében. Kristóf-tér 4. sz. a. 463 1—2 436 30—* W F*Pénzelőlegek­ sorsjegyekre és állampapírokra adatnak. Első hazai részlet-járadék- és leszámítoló üzlet. Pesten , hatvani-utcza , nemzeti kaszinó. Igrisi* Vidéki megrendelések pontosan teljesittetnek* A Budapesti Áru és értéktőzsde árjegyzetei mart 28. 1601 180 80 60] 80 80 Értékpapír Allamaddsá&g, Magy. Tasn­­i kflk­aSn . „ giSmüri államTuad­ „ «froglevél 5»/. . » «orajegykSlMOn . 1871-kl magy. államkStv. álam kStr. Földtehann. k8tv.­­ , infll » a tamási ■ a erdélyi Széllédéen.­Tárta. kotr. , Osztr. áll.,adós. pap. e­y, n ■ ff ezüst.kara. 9 s n ezüst. kara. apr. ok. 5% Kisorsol. Igso-bél á 500 frt n 1860-bél á 100 frt i, 1864-bél á 100 frt Pestv. k81, 1871-b81 6% Részvények. List.-társ.: Atlas riszbis. n I. magyar . . a Haza .... x PsDTIQIlia . . . 9 Festi .... n Hunnia . . . a Krp. fir. és a lét. n Unió .... Vaspályák : Pest-barcsi . n Pesti közúti . . * Budai kün­uti . c Hjp.est -rákospa­lotai lóvasut . x Alföld-fiumei .n Északkeleti . . . Magyar keleti . •. I. Erdélyi . . „ Déli .... „ Budai hegypálya 1’.Bakok : Által. m. mun. h. r. Angol-magyar . » An. m. II. kibo. n Ban. bér. és ip. x Altai, mag. hite. n Franco-magy. . x M. ál. föld. réss. 5 Ma. jelz. hitelb. x Kisbirt. hitelint. » Nyu. i. hi. Sopr. x p lesz. éa hitel. Pozsony . . x Tak. s hitel-egy. „ Tak. és h. igazol, x x éah.p., bécsi x Pozsonyi hitelb. ” » Sperb. X Pesti bank 5% n Pesti népbank ■› buda-Ób. népb.­n Iparbank . . . x II. kibocsátva. . x Budai keres. ba. Pesti keres. ba. ir adva 80 315 *00 300 100 *00 00 300 100 2­00 200 100 200 200 200 200 200 200 808 40 50­­50 50 100 200­ 200 100 501 1001 100 200 500 94 25 77 88 50 80 501 75 — 74 50 73 — 70 25 69 — 73 50 78 50 102 50 108 137 56 82 75 1000 — 385 — 63 — 72-180 -340 - 108 —1­55 — 1­29 25 31 50 14­6 50­­ 50 51 — 85 — 61 60 93 50 50 185 -- 750 — tartva 94 75 77 25 89 — 87 — 71 25 75 — 74 — 70 75 69 50 74 — 74 — 103 50 110 — 159 — 83 — 1010 — 890 — 64 — 74 — 185 — 841 - 110 — 29 50 147 — 49 — 53 25 86­­51 75 33 75 51 — 190 — 755 — Értékpap­ir Saabok : Pesti Iparbank ^ Pest-budai kéz­müvesbank . . _ Pesti egyletbank „ „ „ n. kib. n Bar&ny. tb. és h. ff Debreczeni kér. „ Temesv. k. és h. ff I. Erdélyi . . „ Szegedi forg. b. „ Szerb ideig, ba­ Takpéni. . Óbudai. . „ Ferancz és J. v­., Félegyházi . . Pf Gödöllői . . . _ Orsz. központi J&n.-juli 5% n Festi I. ha. igé.„ Lipótv. „ Pest-budai főv. , Pest kőbányai „ Pest külvárosi . „ Szt.-endrei . . „ Uj pesti , i Malmok: Árpád,. . . n Aradi gőzm. „ Blundi-féle . . . Concordia . . „ Borsod-imskolosi­­ Erzsébet . . . n Luiza .... „ Temesvári gőz. „ Molnárok-sütők „ Hengermalom . ff Viktoria .­­ ■ „ I. Budapesti „ Budai gyártelep „ Pannónia . . építőtársulat, Pesti . . Pesti cottage . Serfőzde, I. magyar . • Sertéshizlaló...................... Könyvny. „Athenaeum“ „ * Pesti .... ^ „Franklin“ . . Gőzhajótárs. magy. egy. „ Nagybecskereki Ganz éa tár. féle vasgyár. Gsch­madt-féle . . . • Gyógyintézet I. magyar . Kereskedő- testület épülete Kirtály- fonál gyár . . . Bőrgyár 1. magyar . . . Mátrai bányarén . . . Gyógy­telep . . . • • Pozsonyi papírgyár . . Sima murányi bányatárs Gyapjúmosó...................... Balgó­tarjáni . . . . . Schlick-féle vasöntöde Soda én vegyáru-gyár Sóskúti kőbánya .... Spodium én csonth­a»t. . Szeszgyár 1. magyar . . prs.aclift kőszén én tégla 500 100 1­70 50 40 80 200 200 100 20 100 100 40 40 100 1000* 50 100 100 100 40 60 500 500 500 500 500 200 100 500 200 500 300 500 100 1000 80 80 5001 200­ 200 500 130 200 130 500 200 200 210 200 80060 200 200 200 100 *60| 200 2001 200 500­­ 200| — Értékpapír S gr adva tartva 1 3­8 adva tartva 375 — 385 — Magyar ált. kőszénbányái 200 07 — 08 — Varietés részvényszintná/ 100— — — Alt. wagyonkölta. tára. 80 — — — — 43 -43 50Alagút ............................ 105 79 — 80 —— — Zarzetzky gyufagyár . 200— — — —— Téglagyár Bzt.-endrei . . 200— — — — —Téglagyár budapesti . 200— — — — Tégla és mészégető újlaki 200 70 — 74 — ____7 7 Téglagyár kőbányai . . 200 135 — 138 — — — Záloglevelek — — Magyar földh. 5% • • •— 88 -88 25— — Magy. jövedétkárcza 6%— — — --------— „ jelzalogb. 5Vs"/(,— 77 50 78 — f. keres. bank 6%— -------­— — 81 — 2110 — 82 — 2130 — Magy. ált. földhitel 6% n x 51/? ...— 86 50 84 50 85 76 85 —— — Pesti kereskedelmi Irank— 85 25 85 50 175 — 49 — 177 — 51 — Erebeni földfclt. 572%— 61 — 42 — 62 — 44 — ZXla­bbisékeXi, 40 — 42 — éjszakkeleti vaspálya 5% Magy. galicziai vasp. 5% 300— — — 33 — 40 — 20*— — — — —I. erdélyi vasp. 5%. 100 87 — 40 — Irt ezüst...................... 200— — 270 — 275 — Pest-budai lánczhid 6% 100 84 — 84 60— — Borsod-miskolczi majon* . 100— — 103 — 111 —Budapesti malom 0% 150 174 — 178 — 148 — 147 — Pannónia gőzmalom 6%. 100— 228 — 230 — Egyes. m. gőzh. társ. 6%— 85 — 799 — 100 — 795 — 105 — pénznemek. 640 — 643 — Császári arany ...._ 5 20 5 28 405 — 20 — 405 — 20 — 410 — 21­­410 — Osztr.-magy. 8 frtve arany 20 frankos arany . . . Osztr. és magyar ezüst. . Porosz pénztár-bárcza . .­8 92 8 92 106 50 160 50 8 94 8 94 107 — 107 — 158 — 240 — 160 — 248 “ Váltók. 620 — 625 ~ Augsburg 100 é. n. f. után 5 93 75 94 25 8 50 9 — M. Frankfurt 100 d. n. f. u­.6 94­­94 60 Hamburg 100 bank m. u. 55 — 55 25 350 — 232 — 21 — 355­­ 234 — 87 — London 100 font Bt. u. .5 111 75 112 — Milano 100 Hr. frank u. Pária 100 frank után . .6 6 44 — 44 25 85 — 83 Hem-Mvatalos rész. — — — Aradi ker. b. befizetéssel ~~— —­­ — — Hotel részvénytársaság .— 228 — 225 — 100 — 102 — Securitas............................ 300— — 100 — 101 — Scod-rákosi téglagyár— — -------163 — 105 — N.-váradi ker. és iparbank 80— — 116 — 118 —Győri kereskedelmi bank— — — 170 — 175 —tsz.-fehérvári ker. b. befiz. 50 — —------170 — 185 — 175- 187 — Kecskeméti k­xp. lak. p. 200 — —— Termény Bgm. bánsági 1 gj. . « • x » • • * x » • • • tiszai . • • « • X ...................... pesti . « • « • a . • • • x ■ ' * * fehérmegyei • .* • n • • • X « • • tácakai . « . • « font­nyi 81 83 85 87 81 83 85 87 31 83 85 87 ár vám­­mázsánkint font­nyi ir vám­­mázsánkint Termény font­nyi piaczi szokás font­nyi Ál vám­mázsánk. 7 25—7 40 82 7 40—7 50Bőm ; ; m í i j ■' 80 6 20—5 40 77 78 7 5.0—7 65 84 7 65—7 75 7 75—7 80 86 7 80—7 90 in» máUtán»k . : . 72 4 20—4 60 68 70 7 35—7 50 82 7 60—7 65 . «tat*« 72 3 70-3 85m 70 7 65—7 75 84 7 75—7 85. ....... 7 85—7 95 30 7 95—8 05 * 50 -2 55 —. —___ ------— 88 K«k«ri«u ...... 82 7 30—7 45 82 7 45 7 55 80 ----- ---7 55—7 65 84 7 65 7 30^ * o a * 7 80-7 90 86 7 90—8 —— ------ — — —— -----­»Ofm kipwMtfn . . , i 76 -----------­—. —i 80 —4 85 -• n 9 « ÄM —- — — ~í -4 8: A «aeöswsrti«

Next