A Hon, 1874. március (12. évfolyam, 50-74. szám)
1874-03-18 / 64. szám
I ii.Hi.ii!iiiii r‘vr'TöT'i terjesztettek be, mely szerint a béke-létszám, mint az 1. §-ban foglalva van, nem csak töröltetik, de a keretek megállapítása is visszautasittatik s a hadsereg egész tagozata, kivéve 18 hadtestet, bizonytalanul hagyatik. Az ultramontánok elfogadták a ha- 1dó pártiak álláspontját hogy a keretek ne álhipittassanak meg törvényhozásilag, az 1. § t pedig úgy alakítják át, hogy a békelétszám évenként és a két évi szolgálati idő alapul vételével állapíttassák meg. A nemzeti szabadelvűek határozott javaslattal még nem léptek fel, de ők is hajlandók egy kisebb átlagos számot fölvenni, mint melyet a kormány kiván. A pétervári szláv egylet, múlt hó 28-án Szent Cyrill napjának ünneplése alkalmából Kornilov J. P. elnöklete alatt, jelentékeny számú tagok jelenlétében közgyűlést tartott, melyben Mier és Lamanski tanárok, Tjutcsev Fedor Ivanovics és Frics- Modzsevski András szláv írók irodalmi működéséről bővebb értekezéseket olvastak. Ezen ülésből legfeljebb az elnök abbeli jelentése érdemel különös megemlítést, hogy az egylet rendes tagja de Volán Gr. A. 100 aranyat adományozott a »magyarországi orosz szlávokról« értekező legjobb pályaműnek megjutalmazásra. A pályamű programai (tartalma nem tudatik) Beszuzsev-j Rjumin, Miler D. F. és Lamanski V. J.-nak, mint a végrehajtó bizottság tagjainak adatott át előleges megvizsgálás végett, kik idevonatkozó véleményöket legközelebb előterjeszteni ígérték. A cserkeszek kivándorlása a török birodalomba oly mérveket öltött, hogy az orosz lapok, főképen a kubani tartományt iletőleg , igen komoly következményektől tartanak. A cserkeszek elégedetlenségének fő oka az, hogy tőlük a kormány a szabad földeket elvette, amelyeknek ők a meghódítás előtt korlátlan használatában voltak, s birtokaikat a léleklétszámhoz arányosított holdak szerint szűkebbre szabta. Amint tudva van, a pétervári kormány a szabad földekből tekintélyes birtokokat képezett, melyekkel a szolgálatban kitűnt katonákat, főképen törzstiszteket és közhivatalnokokat jutalmazza, vagy egészen distabuml ajándékképen vagy aránylag véve, előnös feltételek s csekély vételár lefizetése mellett. Hírszerint eddig már vagy 500,000 elégületlen cserkesz hagyta el előbbi hazáját. A fővárosi közmunkák tanácsának hivatalos jelentése az 1873. év működéséről. Egyes intézkedések és szabályozások 17. Az államvaspálya társulattal történt kiegyezkedés. Az államvaspályatársulat előde, a magyar központi vasúttársaság, még 1846-ban téritvényt állított ki, melyben kötelezte magát, hogy a két szív utcza irányában, e vidék fejlődése esetében, mikor ez a hatóság által kivántatni fog, saját költségén a pályaudvar fölött, közlekedési hidat állítana elő. A városi hatóság 1848, 1852, 1856, 1861-ben és a legújabb időkben is folytonosan sürgető a közlekedés megnyitását, de szemben a vaspálya társaság makacskodásával ezért nem ért s ennélfogva a per terére lépett. — Pestmegye törvényszéke bírói szemlét rendelt el és ezen stádiumban volt az ügy, midőn e fővárosi közmunkák tanácsa életbe lépett. E tanács kezdeményezése folytán utóbb a nagy körút vonala is megállapittatván, ezáltal a vaspálya társaság tulajdonát képező ingatlanok szinte érintve lettek. Ily körülmények között, midőn egyrészt a város és a tanács jogos és méltányos követeléseivel szemben látta magát a vasúttársaság, melyek reá nézve kedvező elintézését csak is e hatóságok méltányosságától várhatta; másrészt pedig engedve a tanács hatásának, melynek különös súlyt kölcsönözött a körút kérdésének kivonataihoz képest leendő megoldása : czélszerűbbnek tarta a társaság, hogy felhagyva eddigi merev makacskodásával, az érdekek méltányos kiegyenlítésének terére lépjen. E czélból már a birói szemle alkalmával azon óhajának adott kifejezést, hogy az egyezkedési tárgyalások úton vétessenek fel, mi Pest város volt hatósága részéröl a közügy érdekében örömmel fogadtatván, egy a városi hatóság és a társaság képviselőiből alakult vegyes bizottság által még 1871. oet. havában pontozatok lettek kidolgozva, melyek azonban Pest város közgyűlése által elfogadva nem lettek. A társaság ennek folytán 1872. vége felé egy újabb beadványnyal járult úgy e tanácshoz mint Pest város hatóságához, e két hatóságnak, irányában támasztott követeléseinek jogosultságát elismerte és egészen új egyezkedési alapot szolgáltatott, midőn, egyrészt a nagy körút vonalának és a közpiacának épségben tartását, másrészt a két szivutczai híd tényleges kiépítését, — mitől eddig mindig vonakodott, — kilátásba helyező. E kérelem alapján a főváros, a tanács és a vasúttársaság képviselőiből újabb vegyes bizottság alakult, mely tanácskozmányait 1873. jan.5-én megkezdő, s melynek megállapodásai közül a következőket tartjuk kiemelendőnek: a) A nagy körútnak a váczi-uttal való találkozásánál alakítandó közpiacz és az abból kifolyó nagy körút építési vonalai akként határoztatnak meg, hogy a társaság gyár-utczai épülete a kisajátítási vonalból kiesvén, a körút 20 öl szélessége a mai felvételi csarnokon fog átvezetni; a szembes oldalon pedig az új pályaudvari épület lesz emelendő akként, hogy annak főhomlokzata , úgy a Margitszigeti híd előtti térről, valamint a körútnak a sugárút felé irányzott folytatásából meglátható legyen. — Ez új építkezések a társulat által 3 év lefolyása alatt lesznek előállítandók. b) A vaspálya-társulat a 2 szivutera irányában, saját költségén, pályaudvara felett egy 6 öl szélességű, gyalogok és járművek használatára szánt hidat épít. — E hídról a váczi úti töltés felé Vas emelkedésű lejtő, — a másik oldalon a Podmaniczky utczával párhuzamosan 2 lejtő lesz előállítandó. o) A marhahajtó után való átkelés megszüntethetik, ennek ellenében azonban a társulat kötelezi magát: 1) a lőportorony és a mai hadajtó út összeköttetésére, gyalogok és targonczások számára egy 9' széles és magas alagútjárást előállítani; 2) az arena sétányon jelenleg fennálló átkelést egy gyalogok és járműveknek szolgáló 6 öl széles, 12 láb magas alagúttal helyettesíteni; 3) A városliget túlsó oldalán a gyalogok számára volt átkelést újra megnyitni és a kocsi közlekedésre szánt átkelést meghagyni. Ez egyezményt utóbb a városi közgyűlés, valamint e tanács is helybenhagyván, a társulat a ma-fgára vállalt kötelezettségek teljesítését azonnal megindította, az előmunkálatokat a helyszínen megkezdette és az egyes nagyszerű építmények kivitelén szükségelt építési engedélyekért is folyamodott úgy hogy néhány év alatt az egész vidék más képet nyujtand, a nagy körút itt fog tulajdonképen leghamarább valósággá válni s a főváros egy oly pályaudvari s gerend, melylyel nagyság és szépség tekintetében Európa fővárosainak pályaudvarai közül csak igen kevés fog versenyezhetni. 18. Szobrok felállítása. A lefolyt évben két szobor felállításának eszméje közeledett a valósuláshoz: B. Eötvös József és Petőfy Sándor emlékszobrai. B. Eötvös József emlékszobrának felállítását az akadémia kezdeményezvén, miután a kivitelre szükségelt összegek legnagyobb részben már rendelkezésre állottak, a további intézkedések megtételére gróf Lónyay Menyhért úr elnöklete alatt egy szoborügyi bizottság alakíttatott. E bizottság a szobor számára egy alkalmas hely kijelölését kérvén, a maga részéről e czélra az Erzsébet-tért hozta javaslatba. — Az Erzsébettőlnégy sarkán terveztettek ugyan kisebb szobrok, de ide, valamelyik sarokba leendő felállítást e tanács nem pártolhatta, azon szeretetteljes kegyeletnél fogva, mellyel az egész ország tartozik a nagy elhunyt emlékének. — Az Erzsébet-tér közepére pedig — annak mintegy fődiszéul — szinte nem vélte felállithatónak a szobort, először mert az körülbelül 41/2 öl magasságánál fogva, a nagy terjedelmű Erzsébettérnek meg nem felelt volna s másodszor mert ellenkezett volna a szobor kegyeletes czélja, az egész tér jellegével, mely az itt épült Kiosk és naponként itt tartandó zene előadások folytán épen a vidor, pezsgő fővárosi életnek reend színhelye. Elejtvény szerint azErzsébet-tért, a tanács a maga részéről a Stein-ház előtti tért tartó legczélszerűbbnek, úgy a szobor nagyságának megfelelőleg, mely ezen most már a szépészeti szempontoknak is megfelőleg rendezett kisebb térnek méltó és főtárgyát képezendi, valamint magánál e hely díszénél fogva is, mely a Duna partján, a város legszebben kiépített részében terül el, s naponkint ezrek által látogattatik. A tanács ezen elhatározását a fővárosi hatóság is pártolá s abba utóbb a szoborbizottság is belenyugodott. A szoborbizottság által hirdetett pályázat folytán öt pályamű érkezett be és azok megbírálására egy bíráló bizottság alakíttatott, mely az országos képzőművészeti tanács, a fővárosi közmunkák tanácsa, Budapest hatósága, a magyar képzőművészeti társulat és az országos minta rajztanoda igazgatóságának egy-egy tagjából, s a szobor bizottság elnöke és jegyzőjéből álland. A fővárosi közmunkák tanácsa a bíráló bizottságba a maga kebeléből báró Lipthay Béla urat küldő ki. Petőfi Sándor, a magyar nemzet első lyrai költőjének, emlékszobor által leendő megörökítését legelőbb Reményi Ede ur pendítette meg, kinek buzgalma és fáradhatlan működése legnagyobb részben meg is teremtő az alapot, mely a költségek fedezésére szükségeltetik. — Reményi Ede ur leveléből, ki utóbb a Petőfi-szoborügyi bizottság elnökének választatott, örömmel értesült e tanács, hogy a szobor finom bronzóból készítve, márvány talapzattal együtt 30—35 láb magassággal biránd. ■ A szobor felállítására a Hermina tér illetőleg az ezen épülendett népszínház homlokzata előtti szabad tér jelöltetett ki, miután azonban miként fentebb előadtuk, hogy a népszínház más helyre fog áttétetni, a szobor számára újabb helynek kijelölése vált szükségessé. E tanács ennélfogva, a szoborügyi bizottság előterjesztése alapján és tekintetbe véve, hogy egyik legkitűnőbb költőnk emlékszobrát a főváros szívétől igen messze vinni nem szabad, továbbá tekintetbe véve, hogy a városi közönség által annyi áldozatkészséggel előállított Ferencz József sétány, melynek felső részén az Eötvös szobor álland, az összhangzatosságnak és bevégzettségnek jellegét nyerendi, ha alsó részében ismét egy emlékszobor által záratik be: elhatározá, hogy a Petőfi szobor a Dunasoron, a Heinrich-féle ház előtti sétahelyen állittassék fel. — A hely ezen kitűzéséhez úgy a főváros, valamint a szoborbizottság is hozzájárultak. ' 19. Templomok díszítése. Bármely városnak képe kétségtelenül annál szebb és élénkebb, minél több kiválóbb épület, különösen díszes tornyok által szakíttatik meg, az egyes házak tömegei által előidézett egyhangúság és egyformaság. Fővárosunk, melynek fejlődési korszaka alig haladja meg a fél századot, ez irányban igen szegény, de mégis e téren is mutatkozik már a hiányok felismerése, mi minden haladásnak alapfeltétele. Ennek köszönhetjük, hogy legalább a meglevő tornyok díszes állapotba helyeztettek. A terézvárosi templom tornya még 1872-ben állíttatván helyre ; a lefolyt évben a görög egyház kettős tornyai lettek több mint 50,000 ft költséggel újra felépítve, mi a Dunapartot nem csekély mértékben emeli. A szerviták templomának tornya, mely a már befejezett nagyszerű laképülettel szül tekintetében részhangzásba hozatott, szinte legnagyobb részt már készen áll és e vidék szépségét fogja fokozni. Midőn még örömmel említjük meg, hogy a lipótvárosi Bazilika felépítése körül, a városi hatóság gondoskodása folytán, az utolsó évben élénkebb mozgalom volt tapasztalható és hogy ő Felsége a történetileg emlékezetes várbeli Mátyás templom tornyának kiigazítására és helyreállítására 100.000 forintot kegyeskedett utalványozni, — azon reménynek vagyunk bátrak kifejezést adni, hogy ily példák és a szép iránti ízlés és érdekeltségnek mindinkább tapasztalható terjedése folytán, a főváros ez irány -iban is közeledni fog a nagyobb európai városok jellegéhez. paedagogia« előfizetési felliszt az Ő úti jegyzeteit, melyek a »sion«-ban Megjelentek, egész terjedelmökben közli. A többi lapok is okoznak rövidebb s bővebb kivonatokat, meyekből érdekesnek tartjuk feljegyezni azt, hogy a »Neue freie Presse« Jókairól nagy elismeréssel nyilatkozik s elmondja azt is, hogy őt mindenki szivéből megszerette. A berlini lapok közt a már említett Tagblatton kívül a nagyon elterjedt Vossische Z„ Börsen Z. és Spener’sche Z. hoztak nagy terjedelmű közleményeket Jókairól. Az angol lapok közül legterjedelmesebben szóltak a Bismarckul társalgásról a »Daily News«, »Spectator« és a »Standard,« az előbbi Bismarck egyéniségéről, az utóbbi a herczeg politikai conservatív álláspontjáról beszél. Mindkettő nagy elismeréssel nyilatkozik Jókairól, valamint a »Times« is. A franczia lapok közül a »Rep. Franc.« tudatlanságból eredt támadása ismeretes, ennek ellenében azonban különösen a »L’independance belge« nagy elismeréssel szól a magyar író felől. Végül megemlítjük még, hogy Jókai ezen útja alkalmából többi czikk jelent meg a német lapokban a magyar Irodasörpról s Jókai kisebb dolgozatai, meg a »Holt költő szerelme« is lefordittattak. J1 — Márczius 15-két országszerte minden nagyobb községben, városban megáltéte. Debreczenről már megemlékeztünk, Kolozsvárt a nagy nemzeti emlékünnepély a nagy naphoz méltóan távol minden politikai párttüntetéstől folyt le. Az ünnepélyre szép közönség jelent meg a város minden rendű és rangú osztályából. S ifjú és agg férfi és nő hallgatta Sári László tanár alkalmi felolvasását, melyben az 1848. márczius 15 ikének nagy nemzeti jelentőségét és az ekkor proclamált világuraló eszmék hatását fejtegette. Hazafias óhaját, hogy e nap mindnyájunk nemzeti emlékünnepélye legyen, élénk viszhang fogadta a hallgatóság részéről. E Kovács Gyula és Némethi Anna emelkedett s megtapsolt szavallása és a dalkör énekei után (Hymnusz és szózat) a legnagyobb rendben szétoszlott a közönség, hogy este ugyanott ismét megjelenjen a népes társas díszvacsorára. A mintegy 10 terítékű társaság éjfélutánig volt együtt, természetesen elmerülve a toasztok kiapadhatlan árjában. — Aradon a polgári kör helyiségében emlék-lakomát tartottak. A kör, valamint a honvédegylet tagjaiból számosan vettek részt benne, számos, a nap történelmi jelentőségére vonatkozott s alkalomszerű toaszt mondatott, melyek zajos helyesléssel találkoztak. — »Gymnasiumi czimü kézi könyvre hirdet vast Kulecz Elük, nagyszebeni gymnasiumi tanár. A nyomtatás alatt lévő mű tartalma következő: 1. Bevezetés. — 1. Fejezet: A gymnaziumok elnevezése és tőr étete ;2.Fejezet: A nevelés czélja és kiterjedése ; 3. Fejezet: A nevelés lélektani alapja; 4. Fejezet : A növendék erkölcsi meghatároztatása; 5. Fejezet : Tehetségi különfélességek. I II. Általános nevelés és oktatástan. A) A képzés alapelvei. 1. Fejezet : A lélek érzéki munkásságának képzése ; 2. Fejezet: Az emlékezés képzése; 3. Fejezet: A figyelem képzése ; 4 Fejezet: Az értelem képzése; 5 Fejezet A kedély képzője; 6. Fejezet: Az akarat képzése; 7. Fej. A képzőre képzése; 8. Fej. Az ész képzése. B) A képzés eszközlei.1. Fej.Tanár; 2. Fej.Tanártestület; 3. Fej.Igazgató; 4 Fejezet: Az iskola és család.— III. Különös oktatástan. A) Az oktatás általános módszerei. 1. Fejezet: Alaki módszer; 2. Fejezet:A tananyag elrendezése ; 3. Fejezet: Az oktatás alakjai. B) Az oktatási tárgyak módszertana. I. Kötelező tantárgyak. 1. Fejezet: Hittan; 2. Fejezet: Ókori remek nyelvek ; 3. Fejezet: Újkori nyelvek; 4. Fejezet: Földrajz és történelem; 5. Fejezet: Mennyiségtan; 6. Fejezet: Természettudományok; 7. Fejezet: Bölcsészeti előkészítő tan.H. Korlátolva kötelező tantárgyak. — IV. A gymnáziumi tanfolyam befejezése. Érettségi vizsga. A mintegy 20—30 nyomtatott ivre terjedő mű június elején fogja a sajtót elhagyni. Egy példány ára 2 forint. Az országos magyar iparegyesület nemzetgazdasági szakosztálya pénteken márczius hó 20-ik napján délután 6 órakor az egyesület helyiségében (országút 7. szám első emelet) ülést tart. Tárgy: A pénzügyi helyzetről, a közgazgatás decentralisatiója. — Munkácsy új képe. »A zálogházban,« mint az eddigiek is, mármost idegen kézbe került, holott csak májusban fog az akkor megnyíló párisi saronban nyilvánosan kiállíttatni. Még alig kezdett hozzá Munkácsy, midőn egy angol ötvenezer frankon megvette. A kép különben Munkácsy legsikerültebb darabjai közé tartozik, különösen nagy elfágadtatással szólnak egy részeges vén hegedűs s egy ifjú kokette leány alakjáról. — Mé rg e z és qua r gi-va 1. Uj-Bessenyőról Írják a »Temesi L.«-nak: F. hó 11-én, miden Hemming Mátyás, helybeli jómódu telkes gazda nevvel reggelire a kávét magához vette, 9 óra tájba ), a gyónásról visszaérkezett szolgalegénynek rothant tehéntúrót (Quargl) tálalt a háziasszony, s ez ételből evett a szolgán kivüit a házigazda neje és 17 éves hajadon leánya Este a szolga úgy megbetegedett és a cholera jelei annyira előállottak, hogy kénytelen volt magát anyjához vitetni. Éjjel ugyanez restkezett a házigazdán, nején és leányán. A községi kos az állapotot nem cholera-esetnek nyilvánította, konstatálta, hogy a quargli pereszedve, mérgezést lépett elő, mire a szükséges orvosi intézkedéseket segtette. Ezek következtében a házigazda állapota újabbra fordult, de neje és leánya még mind ez ideig veszedelem nélkül nincsenek, a szolga pedig másnap este meghalt. KÜLÖNFÉLÉK. / — *** . i V fl lf 8l(ii üti» 8 küldíte- , sen Bismarckkal társalgása még csak most foglalkoztatja nagyban a külföldi lapokat. A humoristikus : lapok — a Kladderadatsch, Wespe, Ulk, a bécsi Floh , ’ mindannyian jóakaró s hosszabb travestatiókat ;özlenek Bismarck ismert társalgásáról, s különösen is innak a francziákra vonatkozó részéről , a bécsi / ‘ Flori« különösen Bismarcknak az osztrák-magyar / [monarchiára vonatkozó megjegyzéseit satyrisálja. A német politikai napilapok közül legterjedelmesebben •Berliner Tageblatt« szól Jókai utjának részletei BÉCSI TŐZSDE. Marcius 17. Á lllsmitósság' 10© frt. Adva Tartva Egysége» járadék, jegyekben filáfi—nov. 5 pre. . . « 69 80 69 90 fsbr.—aug. 5 pre. . ^ . 69 65 69 75 .'ilattou jin.—j»l. 5 p». . . . 73 90 74-n apriV—• pet. 5 pre. . * - Osztrák értékben visiszaSsstsnád . 73 90 74-Kjerseláasa)! 1839-061 ©gésas pV p........................... 305 — 318 — , 1S39-b51 a8d , , . ....... 264 — 267 — , 1S54-b51 S50 írta: ki„ ......................................... 98 — 98 25 n löO0-ból 500 ‚ 5%, 4 103 50 103 76 . l80.bóUU0 , y,k, , ....... 108 50 109 — , 1891-b8000 , . ........ 135 -135 fő Magyar vasúti kölcssön 120 frt darabja ....... 96 — 96 60 _ sorsjegy-kölcsöni 100 frt. ......... 77 75 78 25 „ sarlódézsmaayárság 100 frt..............................................— — Gömöri záloglevél 150 frt ........... Állami domaniai jelzáloglevél 130 isi ____ 119 75 120 25 B. FöWtehermeMtes. 100 frt v>. {)• 75 se 76 50 ! ErdélyprazÁgi 5%................................................................. 73 50 74 50 7S 50 UwigJU 5%.................................................................' 75 25 75 75 „ 1867«diki gersel&k aáradékke.' ............................ 75 76 csehországi 5%................................................. « ' * * ’ 95 __ 96 — Lakov’nai 6 B ^ - ■ 76 75 Gápaországi M........................... * * 77 50 78 50 Krajnai, karintiai&i én tengernisdjóU 5% ...••• 86 jo—aforvaortaagi 5%...................... 94 5, 95 50 Alsó-ausztriai 5 „ ................................................................. 97 _— Feleo-ausatriai 6 „ ....... ...................... 93 50 94 60 1 »Salzburgi ■ 5 „.................................* • 4 • * “ —— Sáliéiul 5...................................................................• 94 25 94 75 Stájerország* 5 „ ........ . .93 _ 93 50 e. Más közkölcsönök. Pais,t város 676 soraoliai kölcsöne 100 frt. ..... —__— Késs város 6% visszafizetendő kölcsöne 100 frt. . . 61 50 85 70 A török Vasúti kölcsön díj kötvényei. 400 frank . . 44 25 44 50 a B 9 w 400frank 25 fr.b*. — _ D. Bankok részvényei. i tak 200 frt, ?5s/0 befli.tf» .... 136 — 136 50 Angol-magyar baink 200 frt, 40% » .... 35 50 36 _ OsiTik 200 frt. 40% befixeliinil .— — — Magyar ált. 18Hhitelintézet ISO frt................................. 58 50 59 50 Cseh irt. bank 200 frt 408/0 bef..............................................— — -Osztrák hitelintézet 160 frt 226 — 726 25 Pesti kereskedelmi bank 500 frt...........................— -----.Ue-aufirtrífin baromitoló bank 200 frt............................ 870 -------O.Etrik-frímcíia bank 200 frt eaust ................................. 39 25 39 50 Magyar . „ 200 frt 40% boflaeté.e. . . . 59 50 60 — Általános bank Bdosben 200 frt 50% befizetés ....— — — Nemzeti bank ........................................................................... 970 — 972 — Egyleti bankSOO frt. 40% befizetés................................. 22 — 2 2 50 103 50 104 50 . Ösztr. magy. lassum. és hitalbank 200 frt, 40% beft . .— — — — — tf.hóOrzeti társaság 200 frt 40% ........................... 8080 50 _ bank 200 frt 49% befizetés ........— —__ bankegylet 200 frt 40% befizetés ..... . 75 576 50 Maev. ált. hitelbank 200 frt, 40%................................. ____— „ municipals hitelintézet 200 f. 40 ft bsfl« . . Pesti bank 200 frt.......................................................................— — Magyar j6Í£álogba rak 200 frt, 30 frt bef.................................. Mrározife-osztrák,magyar« bank Páriában (500 frank— — 50 frt darabja) ____ ____ Osztrák-egyptorai bank (20 font tster. (100 frt, azA— — ICO 50 101 50 iácrash és hitelbank 800 frt, 40% befizetés. ...................... 'jé&ti «íLijAKdíjí» h&nk (500 ft. AOU frt, 40% teils. An. letéti bAuk, 200 frt, 40% befizetés......................... öáaírák i'00 frt 85% befisetéREöl . . ")*KU-ák jate&log jRjraáékbAnk, 300 f rt, 40% hdn. . 100 frt, 40% b&físotéahGl . . Alt. jelzilog-biaiíittitebank, 100 frt, 40% . . Osztrák ingatlan-hitelintézet, 100 frt, 40% . •* földhitelbank *00 frt, 40% be&sété£sfi . . frt ezüstben at. vagy 500 frt.) ICO. 200 frt, 40% befizetési* nk *00 frt, 40% ’be fi.. E. Közlekedési vállalatait n muy pálya 200 frt rt p. p. . . . Adva 81 • Déli pálya 200 frt „ észak-keleti „ frt ezüst .... .... „ keleti-pálya 200 frt.................................................. Utiasaék-trójabogár - zákányi (duna-drávai) vaspálya 200 frt ezüstben............................................................ ..■eeü északi pálya, 150 frt................................. . . . . cseh nyugati , 200 frt............................................ . . Rudolf pálya, 260 frt ezüstben............................ Dál észak-német összekötő-pálya., 200 frt p. p.. .. Iparvállalatok részvényei. *AgriGolan, mezőg. váll. társasága 200 frt . . Parti épitd-társaság 200 frt, 40% bef.. . . . Donau, osztrák biztosító 800 frt........................... Vasúti kocsi-kölcsönző-társ. 200 frt, 40% • * salgó-tarjánS 'kőszén 100 frt................................. Secuniás víezombiat. 800 frt........................ Atlas, viszontbizt. frank 100 frt 30% befizetés. . Alt. osztrák épitS-ftársaság, 200 frt, 40% belis. . Bécsi épitőtársaság 200 frt 46% befizetéssel. . . Osztrák vasut-épitő-társaság 200 frt . ... Prágai vasipar-társaság 200 frt. . . . . . Stájerországi vasipar-társasági 200 frt Europa bizt. társaság Bácsben, 200 frt. Erdőipar-társzassg gy. Erdő-termény k-jy-100 frt, 50% befizetés. Viloglevelek. Osztrák földbU aHttitte-fit sorsj. 5% ....... „ 83 éves vlasa a fidetés 5% ........ Cseh jelzálogb. 5% ....................................................... . . Nemzeti bans p. p. 5% sorsolás............................................ n O. o. 5%............................««•«.. Magyar földhitelintézet 6%%............................................ « m járadékjegy 6%....................... g, koreakedeliei bank 23 év alatt core. ^ jelzálogból* 8%% aor&........................................ Osztrák jelzálogw^^ 10 év alatt vimafinandt 5%% . .................................................................. 50 év alatt rassa esetendő 5%%............................ Első osstr. takarékpénztár 80 éves Sorsolás, 5*/s% • H. Elsőbbségi kötvények. iinsid-fluimol pálya 100 írt osuist ............................. Bátisszék-Dombóvár 200 frt e. 5%.................................. Egyes, magyar gőzhajózási 100 és 200 frtos 0%. . Osztrák dunagőzhajózási társulat 1000 frt p. p . . Stájerorsa. v&eipartárs. 6% ................................................ Erzsébet-pélya 200 frt p. p. ................................ 126 25 142 — 536 202 — 2080 — 202 50 233 50 144 75 428 — 322 50 134 50 148 75 217 50 12 50 109 50 55 98 _ 158 156 50 84 25 14 — Tartva 84 50 126 75 143 537 202 50 2085 — 203 50 234115 25 431 323 50 135 — 149 25 218 103-% 99 — 159 — 157 50 84 75 1425 94 50 85 90 40 86 25 89 -84 50 72 50 95 - 85 2 90 5 86 75 90 — 84 75 74 -«arttafc 100 fin • H A 1362-iki........................... . . . . H rt 1669-iki . „ „ 200 frtos ........ Furdinászd ássak! pálya Opt. p. p. . . « * „ » a 10° frt o. é. ... • rt , . 100 ^ ezíisí $% . . . Ferencs József # 209 Pécs-baicsi * £60 „ . Király Lajos r. 100 „ ....... Lembergi-cserxE-jacsyi pálya 300 f?t ezüst . . « , a « . 1. kib. 1855 . • . . « n H. „ IW? • • B » * * Ill. * 1888 . . Osztrák-Lloyd 100 frt .......................... . . . . Első erdélyi pálya *00 in «Büßt » Árampálya 600 frank .................................................. n 1807wiki........................................................ Déli pálya 500 frank ...... . ... . „ „ 200 frt 5%............................................ . Tiszai „ 100 „............................................................ Magy. finíü. 200 frt. 6% ........ fi . Magy. éazakkeleti 800 frt. 5% ....... Magyar keleti pálya 800 frt eafiai ....... Magyar nyugati 200 mn 5%................................ . Kassa oderbergi vasút, 5%, 200 frt ezüstben . . Albrecht-vasút 300 frt 6% ezüstben 100 frt. . . . Cseh északi vaspálya 300 frt, 5% ezüst, K’ö frt Cseh-nyugati vxstpálysi SCO frt, 6% cap&fc IGO frt . „ „ „ 1809. ki bocs. 000 frt, 5% . Morva-sziléziai közp. v&xp. 300 frt, 5% es, ... Dejstrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% easfisst Rudolf vaspályfc, SOOisrtj 5% canct, 100 frtért , . . „ II. libcea. 1809...................................... I. Hitelintézet 180 frt. . . ............................................. Clary 40 frt p. ............................................ Dunagőzhajósási 100 frt p ^.................................. . Innsbrucki városi *0 frt . . ............................. Keglevich 10 frt ........................... Buda város köles. 40 frt........................... . Pálfy 40 frt p. p. ...... . ... . Rrdolf*alapítvány 10 frt . ....... . S&lm 40 frt p. p. . Salzburgi dijsorsj. 20 frt............................. . . St. Genois 40 frt. p. ................................... . . „ . Staniwlau váróei 20 frt . . . Trbeat várca 100 p. p............................ „ „ . . . . ap p. .......................................................... Waldstein 200 frt p. p.. ... . . . . . . . Windiachgrfitz 20 frt .......... Váltók (három hóra): Amsterdamra 100 frt hollandi .... 5% . Augaburgra 100 frt dalnéaazt.......................5% . Bornin 100 tallér ...........................................5% . Boroszló 100 frt tallér........................... . 5% . Brüssel............................................................ . 5% . Frankfurti 100 frt délnémet......................4% . Hamburgra 100 mark. .. ...... 8% . Londonra 100 font sterling ..... 7V*% • Lyonia 100 frank............................................6% . Milano 100 frank . ........ 5% . Marseille 100 frank................................ . 6% . Paria 100 frank ................................. fi*/a°/p* Pétervár, 100 rubel...................................... Pénzek árfolyama. Arany...................... 20 fokos arany. . Orosz imperial« Mária-Teressia-tallér Egyleti tallér . . . Ezüst............................ Váltóleszámítolás . Ti. Arany al marco . . . . . Friedrichs d’or...................... Louis d’or ...... Angol souvereign* . . . Porosz pénztári utalvány Esüstszelvéssy . . . . Oroszpapir rubel . . . Adva 94 50 92 — 91 25 87 104 25 101 75 83 — 101 75 76 50 88 50 79 82 50 137 75 110 80 96 74 75 73 50 68 70 85 50 95 75 96 93 25 169 75 28 93 50 17 50 50 24 15 23 75 32 25 23 50 16 50 53 50 24 20 50 93 80 41 10 94 55 — 111 80 44 15 25 8 90 106 20 11 20 1 60 106 25 154 Tartva 95 50 9391 75 104 50 I 12 25 84 — 102 25 77 -89 — 83 — 138 25 111 20 96 50 75 25 74 --68 90 86 —• ■ V IIB —1 91» 251 93 75 70 25 30 — 94 50 18 — 24 75 21 25 14 25 82 75 18 50 24 10 17 504 — — —_ —8 24 50 21 —III 94 10 44 20 94 25 65 10 111 90 5 27 8 91 10 11 106 40 11 30 1 67 106 75 1 55 A városi vigaszó termei 20 kr belépti dij mellett minden nap megszemlélhetők. A magyar Mr. tud. egyetem könyvtára ünnep és vasárnapokat kivéve naponként reggel 10-től 12-ig, d. u. 3—6-ig. tudományos tárán (m.tus gyűlései. A m. tud. akadémia minden hétfőn, a Rigfaludy-társaság minden hó utolsó, szerdáján, a történelmi társulat minden hó első esti, törökjén, és végre a természettudományi társulat minden hónap első péntekjén mindig d-n. 6 órakor természettudományi estélyt tart a vegytani intézetben (Országút 42. sz.) a hónap harmadik szerdáján szakgyűlést, mindig d. u. 5 órakor a m. tudományos akadémia heti ülést,érmében. Az országos képzőművészeti társulat tárlata (akademipalota IT-ik emelet, bejárat az akadémia-utczából) naponkint nyitva van d. e. 8, d. u. 6 óráig-A magyar tudományos akadémsia könyvtáré nyitva van do. 2—12, du 3— 6 ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A. siügykomlóban V r» Kálmán mitvevetése alatt nana szervezett magin daltársulittaitó előadást. Bakonyi István magyar daltársulata m:a »Corso«-ban előadást tart. estic A„Honi 4 magán tár sürgönyei. közzé teszi Zig.« Bécs, mart. 18. A »Wiener az 1874. évi ujonczjutaléki törvényt. Bécs, mart. 18. A császár Bemer berlini, Ilenize heidelbergi és Osenbrüggen Zürichi egyetemi tanároknak az osztrák büntető jogi és büntető törvénykezési javaslatokról adott becses véleményeik elismeréséül a Ferencz József rend középkeresztjét adományozta. Berlin, mart. 17. A szövetségi tanács nagy többséggel az igazságügyi bizottság javaslatai értelmében fogadta el a megbüntetett egyháziak állampolgárságának elvesztéséről szóló törvényt. — Bismarck bg állapota lényegesen nem változott, ereje lassan gyarapodik. Baját úgy látszik, csuzos bántainak képezik. New York, mart. 17. Mexicoból zavargások jelentetnek, a papok által felingerelt néptömeg megölt egy amerikai lelkészt és kifosztotta lakását. Több pap elfogatott. Bécs, mart. 18. (Megnyitás.) Hitelintézeti részvény 225.25. Magyar földhitelintézet —.—. Angolmagyar Angol-Ausztriai 136.— Magyar hitelrészvény 144.—. Franco-magyar —.—. Váltóbank —.—. Napoleondor —.—. Állam vaspálya 334.—. Lombardok 161.—. Galicziai —.—. Tramway —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —. 1861-es —. —. Municipalbank —.—. Unionbank 126 50. Általános épitőbank 84.—. Angol épitőbank 88.50. Bécs, mart. 18. (Előbörze.)Hitelrészvény 224. 75. Angol-Magyar 35. —. M hitelrészvény 150.50. Napoleond’or . —.—. Lombardok 147.75. 1860-diki —.—. Municipalbank — —. Általános épitő-bank 83.50. Magyar földhitel 59.59. Angol-osztrák 135. —. Franco-Magyar 59 50 Államvaspálya 321.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki —.—. Unió- Bank 125.75. Angol épitő-bank 88.50. Frankfurt, mart. 17.(Kezdet.)Váltóárfolyam —. . 1864-es —.—. Lombardok 51.75. Évjáruléki papír 65,3/8. Osztr. bankrészv. 1011.—. Osztrák hitelrészv. 236.50. Osztrák államvaspálya részvény 336.75, 1860-as —.—. Ferencz József Vaspálya —. — Galicziai 243. *10. Évjáruléki ezüst tíz.1/** Győr- Gráczi —.—. Frankfurt , mart 17. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 105 V. Amerikai 1882-re—.—. 1854-ki —. —. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst kör-Nyomatit a kiadótulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában. Budapest, barátok tere, Athenaeum-épület 1874. önön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliquse —.— Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 98.75. Osztrák hitelrészvény 235.75. Osztrák államvasút 136.—. 1864-ik sorsjegy 158. és 1860-ki 95.25. Ferenc?.Józsefvasut —. Lombardok 150. —. Galiozisi 243.50 Papirjárok 62.75. Ezüstjáradék 66.59. Osztrák bankrészvény 1006.—. Magyar sorsjegyek —. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin , mart. 17. (Kezdet.) Galicziai —■.—. Lombardok 86-50. Eznst-jöved. 08.50. 1860-as 90 Bécs Romániai 13.25. Allamvaspálya 192. 25. Papír jövedék 62.3/s. Hitelsorsjegyek 113.1/8. 3/a. Magyar sors1864-ki —.—. Hitelrészvény jegy -Köln, mart. 17. Búza 94 ’/2. 826—, rozs 619 V* 613V2, olaj 10.V». 10.3,o. Stettin,mart. 17. Búza 83.3/4—.—. 79.1/p.— rozs 59.V.1—57—.— olaj 183/4. 201/4) szesz 22.1/12. 22. V». 22.3/4. Amsterdam, mart. 17. Búza —.—. 342. —. Rozs —.—. 236.—. 230.—, repereolaj 35.—, 35— 86 .«. Antwerpen, mart. 17. A petroleum üzlete 32..,.—.—. Liverpol, mart. 17. Búza------2, liszt—6, kukoricza — pennyivel alacsonyabb. KÖZGAZDASÁGI ROVAT.. — A szerb kormány az államháztartási deficit fedezésére 12 millió frank összegben kölcsönt akar kötni, s e czélból Petrinovits állami tanácsos Londonba küldetett, hogy a kölcsön felvétele végett alkudozásokat kezdjen. A bécsi szállodák, Wertheimer tőzsdelapja panaszkodva beszéli el, hogy Bécsben a szállodáknak igen rosszul megy. Daczára annak, hogy a bérek tetemesen leszállíttattak, a legtöbb szálloda üresen áll, s a svájczi módra berendezett pension-intézménynyel sem tudnak jövedelemhez jutni. Nem csoda tehát, hogy most több nagy szálloda beszüntetéséről van szó. Már márczius végén be akarják szüntetni a fényesen berendezett »Ausztriá«-t, a »Brittaniá«-t pedig megveszi a kormány. Világosan mutatja ez, hogy mindaddig, míg az ipar pangása folytán nagy drágaság van, hiába csalogatják a külföldieket a Bécsben mulatásra. A magyar fővárosban is csak akkor fognak idegenek nagyobb számmal mulatni, ha az általános életviszonyok kedvezőbbre fordulnak. — A legjobb és legolcsóbb szer az egerek kipusztítására. Több lapban olvastam, hogy az egerek végkép kipusztultak a vetésekből, magam is azt hivem, mert ha kimentem vetéseimre, csakugyan nem láttam egeret, de egyszer fagyos időbe mentem végig egy dűlő búzámon, és akkor vettem észre, hogy az egérlyuk deres, abban tehát egérnek kellett, lenni, mert a lehel által deresedik a lyuk szája. Amint a föld fagya annyira feljött, hogy kengereztetni lehetett, hengereztettem egy dűlő búzát, míg munka által az egér lyukak benyomattattak; másnap megnézvén a vetést, és látván sok új lyukat, meggyőződtem, hogy az egerek még megvannak. Most aztán felrakattam a mérget; utána való nap megborongáltattam a vetést, mely munka által a lyukak egészen be lettek temetve, és azóta nem is látni, hogy csak egy lyuk is újra megnyílt volna. Az óvszer ebből áll: vegyen az ember a pint tengeri vagy árpa lisztet, keverjen közébe fél font arzenicot, mikor ez már jól össze van keverve, vegyen hozzá annyi tejet, hogy a keverékből kis gombóczokat (mint egy nagy babszem) lehessen csinálni és tegyen minden lyukba egyet, és mikor a dűlő be van már rakva, boronáltassa meg, és biztos lehet, hogy ott többé egér nincs. Én ezt 5 - 600 hold vetéssel tettem. Az egész vetést 10 ember 8 —10 nap alatt berakta. Az arzenic szolgabirói engedély mellett kapható csak, fontja pedig 30 kr. Ezzel tartoztam tisztelt gazdatársaim irányában, és aki tanácsomat követi, az túl is fog adni kártevő vendégjein. A kormány is ezt rendeltesse el, a kiigazgatási szolgabiró urak által, ne pedig az öntözést, és ezt meg fogják örömest tenni, mert kevés fáradságba jön és biztos a siker. Nem úgy mint őszkor, midőn az egereket kiöntözni parancsolta. Öntöztük, de nem győztük, mert sok a fáradság, és nem vezetett czélra. — Policzer Miksa. Felelős szerkesztő : Jókai Mór.