A Hon, 1874. március (12. évfolyam, 50-74. szám)

1874-03-18 / 64. szám

I ii.Hi.ii!iiiii r‘vr'TöT'i terjesztettek be, mely szerint a béke-létszám, mint az 1. §-ban foglalva van, nem csak tö­röltetik, de a keretek megállapítása is vissza­­utasittatik s a hadsereg egész tagozata, kivé­ve 18 hadtestet, bizonytalanul hagyatik. Az ultramontánok elfogadták a ha- 1­­dó pártiak álláspontját hogy a keretek ne á­lhipittassanak meg törvényhozásilag, az 1. § t pedig úgy alakítják át, hogy­ a béke­létszám évenként és a két évi szolgálati idő alapul vételével állapíttassák meg. A nemzeti szabadelvűek határo­zott javaslattal még nem léptek fel, de ők­ is hajlandók egy kisebb átlagos számot fölven­ni, mint melyet a kormány kiván. A p­étervári szláv egylet, múlt hó 28-án Szent Cyrill napjának ünneplése alkalmából Kornilov J. P. elnöklete alatt, jelentékeny számú tagok jelenlétében közgyű­lést tartott, melyben Mi­er és Lamanski ta­nárok, Tjutcsev Fedor Ivanovics és Frics- Modzsevski András szláv írók irodalmi mű­ködéséről bővebb értekezéseket olvastak.­­ Ezen ülésből legfeljebb az elnök abbeli jelen­tése érdemel különös megemlítést, hogy az egylet rendes tagja de Volán Gr. A. 100 ara­nyat adományozott a »magyarországi orosz szlávok­r­ól« értekező legjobb pá­lyaműnek megjutalmazás­ra. A pályamű pro­gramai (tartalma nem tudatik) Beszuzsev­­-j Rjumin, Miler D. F. és Lamanski V. J.-nak, mint a végrehajtó bizottság tagjainak adatott át előleges megvizsgálás végett, kik idevonat­kozó véleményöket legközelebb előterjeszteni ígérték. A cserkeszek kivándorlása a török birodalomba oly mérveket öltött, hogy az orosz lapok, főképen a kubani tartományt i­letőleg , igen komoly következményektől tartanak. A cserkeszek elégedetlenségének fő oka az, hogy tőlük a kormány a sza­bad földeket elvette, a­melyeknek ők a meghódítás előtt korlátlan használatá­ban voltak, s birtokaikat a lélek­létszámhoz arányosított holdak szerint szűkebbre szabta. A­mint tudva van, a pétervári kormány a szabad földekből tekintélyes birtokokat ké­pezett, melyekkel a szolgálatban kitűnt k­a­­tonákat, főképen törzstiszteket és közhi­vatalnokokat jutalmazza, vagy egészen dista­­buml ajándékképen vagy aránylag véve, elő­n­­­­ös feltételek s csekély vételár lefizetése mellett. Hírszerint eddig már vagy 500,000 elégületlen cserkesz hagyta el előbbi ha­záját. A fővárosi közmunkák tanácsának hivatalos jelentése az 1873. é­v működéséről. Egyes intézkedések és szabályozások 17. Az államvaspálya társulattal tör­tént kiegyezkedés. Az államvaspályatársulat előde, a magyar köz­ponti vasúttársaság, még 1846-ban téritvényt állított ki, melyben kötelezte magát, hogy a két szív utcza irányában, e vidék fejlődése esetében, mikor ez a hatóság által kivántatni fog, saját költségén a pá­lyaudvar fölött, közlekedési hidat állítana elő. A városi hatóság 1848, 1852, 1856, 1861-ben és a legújabb időkben is folytonosan sürgető a közle­kedés megnyitását, de szemben a vaspálya társaság makacskodásával ezért nem ért s ennélfogva a per terére lépett. — Pestmegye törvényszéke bírói szem­lét rendelt el és ezen stádiumban volt az ügy, midőn e fővárosi közmunkák tanácsa életbe lépett. E tanács kezdeményezése folytán utóbb a nagy körút vonala is megállapittatván, ez­által a vaspálya társaság tulajdonát képező ingatlanok szin­te érintve lettek. Ily kör­ülmények között, midőn egyrészt a vá­ros és a tanács jogos és méltányos követeléseivel szemben látta magát a vasút­társaság, melyek reá nézve kedvező elintézését csak is e hatóságok mél­tányosságától várhatta; másrészt pedig engedve a tanács hatásának, melynek különös súlyt kölcsönö­zött a körút kérdésének kivonataihoz képest leendő megoldása : czélszerűbbnek tarta a társaság, hogy felhagyva eddigi merev makacskodásával, az érde­kek méltányos kiegyenlítésének terére lépjen. E czélból már a birói szemle alkalmával azon óhajának adott kifejezést, hogy az egyezkedési tár­gyalások úton vétessenek fel, mi Pest város volt hatósága részéröl a közügy érdekében öröm­mel fogadtatván, egy a városi hatóság és a társaság képviselőiből alakult vegyes bizottság által még 1871. oet. havában pontozatok lettek kidolgozva, melyek azonban Pest város közgyűlése által elfogadva nem lettek. A társaság ennek folytán 1872. vége felé egy újabb beadványnyal járult úgy e tanácshoz mint Pest város hatóságához, e két hatóságnak, irányában támasztott követeléseinek jogosultságát elismerte és egészen új egyezkedési alapot szolgáltatott, midőn, egyrészt a nagy körút vonalának és a közpiacának épségben tartását, másrészt a két sziv­utczai híd tényleges kiépítését, — mitől eddig mindig vonako­dott, — kilátásba helyező. E kérelem alapján a főváros, a tanács és a vasúttársaság képviselőiből újabb vegyes bizottság alakult, mely tanácskozmányait 1873. jan.5-én meg­kezdő, s melynek megállapodásai közül a követke­zőket tartjuk kiemelendőnek: a) A nagy körútnak a váczi-uttal való találko­zásánál alakítandó közpiacz és az abból kifolyó nagy körút építési vonalai akként határoztatnak meg, hogy a társaság gyár-utczai épülete a kisajátí­tási vonalból kiesvén, a körút 20 öl szélessége a mai felvételi csarnokon fog átvezetni; a szembes oldalon pedig az új pályaudvari épület lesz emelendő akként, hogy annak főhomlokzata , úgy a Margitszigeti híd előtti térről, valamint a körútnak a sugárút felé irányzott folytatásából meglátható legyen. — Ez új építkezések a társulat által 3 év lefolyása alatt lesz­nek előállítandók. b) A vaspálya-társulat a 2 sziv­utera irányá­ban, saját költségén, pályaudvara felett egy 6 öl szé­lességű, gyalogok és járművek használatára szánt hidat épít. — E hídról a váczi úti töltés felé Vas emel­kedésű lejtő, — a másik oldalon a Podmaniczky ut­­czával párhuzamosan 2 lejtő lesz előállítandó. o) A marhahajtó után való átkelés megszüntet­hetik, ennek ellenében azonban a társulat kötelezi magát: 1) a lőportorony és a mai­ hadajtó út össze­köttetésére, gyalogok és targonczások számára egy 9' széles és magas alagútjárást előállítani; 2) az arena sétányon jelenleg fennálló átkelést egy gyalo­gok és járműveknek szolgáló 6 öl széles, 12 láb ma­gas alagúttal helyettesíteni; 3) A városliget túlsó ol­dalán a gyalogok számára volt átkelést újra meg­nyitni és a kocsi közlekedésre szánt átkelést meg­hagyni. Ez egyezményt utóbb a városi közgyűlés, va­l­­am­int e tanács is helybenhagyván, a társulat a ma-f­gára vállalt kötelezettségek teljesítését azonnal meg­­­indította, az előmunkálatokat a helyszínen megkez­dette és az egyes nagyszerű építmények kivitelén szükségelt építési engedélyekért is folyamodott úgy hogy néhány év alatt az egész vidék más képe­t nyujtand, a nagy körút itt fog tulajdonképen legha­­marább valósággá válni s a főváros egy oly pályaud­­vari s gerend, melylyel nagyság és szépség tekintet­­ében Európa fővárosainak pályaudvarai közül csak­ igen kevés fog versenyezhetni. 18. Szobrok felállítása. A lefolyt évben két szobor felállításának esz­méje közeledett a valósuláshoz: B. Eötvös József és Petőfy Sándor emlékszobrai. B. Eötvös József emlékszobrának felállítását az akadémia kezdeményezvén, miután a kivitelre szük­ségelt összegek legnagyobb részben már rendelke­zésre állottak, a további intézkedések megtételére gróf Lónyay Menyhért úr elnöklete alatt egy szo­­borü­gyi bizottság alakíttatott. E bizottság a szobor számára egy alkalmas hely kijelölését kérvén, a maga részéről e czélra az Erzsébet-tért hozta javaslatba. — Az Erzsébettől­­négy sarkán terveztettek ugyan kisebb szobrok, de ide, valamelyik sarokba leendő felállítást e tanács nem pártolhatta, azon szeretettel­jes kegyeletnél fogva, mellyel az egész ország tartozik a nagy elhunyt em­lékének. — Az Erzsébet-tér közepére pedig — an­nak mintegy fődiszéu­l — szinte nem vélte felállitha­­tónak a szobort, először mert az körülbelül 41/2 öl magasságánál fogva, a nagy terjedelmű Erzsébet­­térnek meg nem felelt volna s másodszor mert ellen­kezett volna a szobor kegyeletes czélja, az egész tér jellegével, mely az itt épült Kiosk és naponként itt tartandó zene előadások folytán épen a vidor, pezs­gő fővárosi életnek reend színhelye. Elejtvén­y szerint az­­Erzsébet-tért, a tanács a maga részéről a Stein-ház előtti tért tartó legczélsze­­rűbbnek, úgy a szobor nagyságának megfelelőleg, mely ezen most már a szépészeti szempontoknak is megfelőleg rendezett kisebb térnek méltó és főtár­gyát képezendi, valamint magánál e hely díszénél fogva is, mely a Duna partján, a város legszebben kiépített részében terül el, s naponkint ezrek által látogattatik. A tanács ezen elhatározását­ a fővárosi hatóság is pártolá s abba utóbb a szoborbizottság is belenyu­godott. A szobor­bizottság által hirdetett pályázat foly­tán öt pályamű érkezett be és azok megbírálására egy bíráló bizottság alakíttatott, mely az országos képzőművészeti tanács, a fővárosi közmunkák taná­csa, Budapest hatósága, a magyar képzőművészeti társulat és az országos minta rajztanoda igazgatósá­gának egy-egy tagjából, s a szobor bizottság elnöke és jegyzőjéből álland. A fővárosi közmunkák tanácsa a bíráló bizott­ságba a maga kebeléből báró Lipthay Béla urat küldő ki. Petőfi Sándor, a magyar nemzet első lyrai köl­tőjének, emlékszobor által leendő megörökítését leg­előbb Reményi Ede ur pendítette meg, kinek buzgal­ma és fáradhatlan működése legnagyobb részben meg is teremtő az alapot, mely a költségek fedezésé­re szükségeltetik. — Reményi Ede ur leveléből, ki utóbb a Petőfi-szoborügyi bizottság elnökének vá­lasztatott, örömmel értesült e tanács, hogy a szobor finom bronzóból készítve, márvány talapzattal együtt 30—35 láb magassággal biránd. ■ A szobor felállítására a Hermina tér illetőleg az ezen épülendett népszínház homlokzata előtti sza­bad tér jelöltetett ki, miután azonban miként fentebb előadtuk, hogy a népszínház más helyre fog áttétet­ni, a szobor számára újabb helynek kijelölése vált szükségessé. E tanács ennélfogva, a szoborügyi bizottság elő­terjesztése alapján és tekintetbe véve, hogy egyik legkitűnőbb költőnk emlékszobrát a főváros szívé­től igen messze vinni nem szabad, továbbá tekintet­be véve, hogy a városi közönség által annyi áldozat­­készséggel előállított Ferencz József sétány, melynek felső részén az Eötvös szobor álland, az összhangza­­tosságnak és bevégzettségnek jellegét nyerendi, ha alsó részében ismét egy emlékszobor által záratik be: elhatározá, hogy a Petőfi szobor a Dunasoron, a Heinrich-féle ház előtti sétahelyen állittassék fel. — A hely ezen kitűzéséhez úgy a főváros, valamint a szoborbizottság is hozzájárultak. ' 19. Templomok díszítése. Bármely városnak képe kétségtelenül annál szebb és élénkebb, minél több kiválóbb épület, külö­nösen díszes tornyok által szakíttatik meg, az egyes házak tömegei által előidézett egyhangúság és egy­formaság. Fővárosunk, melynek fejlődési korszaka alig haladja meg a fél századot, ez irányban igen sze­gény, de mégis e téren is mutatkozik már a hiányok felismerése, mi minden haladásnak alapfeltétele. Ennek köszönhetjük, hogy legalább a meglevő tornyok díszes állapotba helyeztettek.­­ A terézvá­rosi templom tornya még 1872-ben állíttatván hely­re ; a lefolyt évben a görög egyház kettős tornyai lettek több mint 50,000 ft költséggel újra felépítve, mi a Dunapartot nem csekély mértékben emeli. A szerviták templomának tornya, mely a már befejezett nagyszerű laképülettel szül tekintetében r­észhangzásba hozatott, szinte legnagyobb részt már készen áll és e vidék szépségét fogja fokozni. Midőn még örömmel említjük meg, hogy a lipótvárosi Bazilika felépítése körül, a városi hatóság gondoskodása folytán, az utolsó évben élénkebb moz­galom volt tapasztalható és hogy ő Felsége a törté­netileg emlékezetes várbeli Mátyás templom tornyá­nak kiigazítására és helyreállítására 100.000 forintot kegyeskedett utalványozni, — azon reménynek va­gyunk bátrak kifejezést adni, hogy ily példák és a szép iránti ízlés és érdekeltségnek mindinkább­­ tapasztalható terjedése folytán, a főváros ez irány -­i­ban is közeledni fog a nagyobb európai városok jel­legéhez. paedagogia« előfizetési felli­szt az Ő úti jegyzeteit, melyek a »sion«-ban Megjelentek, egész terjedelmökben közli. A több­i la­pok is okoznak rövidebb s bővebb kivonatokat, me­­yekből érdekesnek tartjuk feljegyezni azt, hogy a »Neue freie Presse« Jókairól nagy elismeréssel nyi­latkozik s elmondja azt is, hogy őt mindenki szivéből megszerette. A berlini lapok közt a már említett Tag­blatton kívül a nagyon elterjedt Vossische Z„ Börsen Z. és Spener’sch­e Z. hoztak nagy terjedelmű közle­ményeket Jókairól. Az angol lapok közül legterje­delmesebben szóltak a Bismarckul társalgásról a »Daily News«, »Spectator« és a »Standard,« az előb­bi Bismarck egyéniségéről, az utóbbi a herczeg po­litikai conservatív álláspontjáról beszél. Mindkettő nagy elismeréssel nyilatkozik Jókairól, valamint a »Times« is. A franczia lapok közül a »Rep. Franc.« tudatlanságból eredt támadása ismeretes, ennek elle­­­nében azonban különösen a »L’independance belge« nagy elismeréssel szól a magyar író felől. Végül meg­­­­említjük még, hogy Jókai ezen útja alkalmából többi czikk jelent meg a német lapokban a magyar Iroda­sörpról s Jókai kisebb dolgozatai, meg a »Holt költő szerelme« is lefordittattak. J1 — M­á­­rczius 15-két ország­szerte min­den nagyobb községben, városban megáltéte. Deb­­reczenről már megemlékeztünk, Kolozsvárt a nagy nemzeti emlékünnepély a nagy naphoz méltóan távol minden politikai párttüntetéstől folyt le. Az ünnepélyre szép közönség jelent meg a város minden rendű és rangú osztályából. S ifjú és agg férfi és nő hallgatta Sár­i László tanár alkalmi felolvasását, melyben az 1848. márczius 15 ikének nagy nemzeti jelentőségét és az ekkor proclamált világuraló esz­mék hatását fejtegette. Hazafias óhaját, hogy e nap mindnyájunk nemzeti emlékünnepélye legyen, élénk viszhang fogadta a hallgatóság részéről. E Kovács Gyula és Némethi Anna emelkedett s megtapsolt sza­­vallása és a dalkör énekei után (Hymnusz és szózat) a legnagyobb rendben szétoszlott a közönség, hogy este ugyanott ismét megjelenjen a népes társas dísz­vacsorára. A mintegy 1­0 terítékű társaság éjfélutá­­nig volt együtt, természetesen elmerülve a toasztok kiapadhatlan árjában. — Aradon a polgári kör­ helyiségében emlék-lakomát tartottak. A kör, vala­mint a honvédegylet tagjaiból számosan vettek részt benne, számos, a nap történelmi jelentőségére vonat­kozott s alkalomszerű toaszt mondatott, melyek zajos helyesléssel találkoztak. — »Gymnasiumi czimü kézi könyvre hirdet vast Kulecz Elük, nagyszebeni gymnasiumi tanár. A nyomtatás alatt lévő mű tartalma következő: 1. Bevezetés. — 1. Fejezet: A gymnaziumok elnevezé­se és tőr éte­te ;2.Fejezet: A nevelés czélja és kiterje­dése ; 3. Fejezet: A nevelés lélektani alapja; 4. Fe­jezet : A növendék erkölcsi meghatározt­atása; 5. Fe­jezet : Tehetségi kü­lönfélességek. I II. Általános nevelés és oktatástan. A) A képzés alapelvei. 1. Feje­zet : A lélek érzéki munkásságának képzése ; 2. Fe­jezet: Az emlékezés képzése; 3. Fejezet: A figyelem képzése ; 4 Fejezet: Az értelem képzése; 5 Fejezet A kedély képzője; 6. Fejezet: Az akarat képzése; 7. Fej. A képzőre képzése; 8. Fej. Az ész képzése. B) A képzés eszközlei.1. Fej.Tanár; 2. Fej.Tanártestület; 3. Fej.Igazgató; 4 Fejezet: Az iskola és család.— III. Különös oktatástan.­­ A) Az oktatás általános mód­szerei. 1. Fejezet: Alaki módszer; 2. Fejezet:A tan­anyag elrendezése ; 3. Fejezet: Az oktatás alakjai. B) Az oktatási tárgyak módszertana. I. Kötelező tan­tárgyak. 1. Fejezet: Hittan; 2. Fejezet: Ókori re­mek nyelvek ; 3. Fejezet: Újkori nyelvek; 4. Feje­zet: Földrajz és történelem; 5. Fejezet: Mennyiség­­tan; 6. Fejezet: Természettudományok; 7. Fejezet: B­ölcsészeti előkészítő­ tan.H. Korlátolva kötelező tan­tárgyak. — IV. A gymnáziumi tanfolyam befejezé­se. Érettségi vizsga. A mintegy 20—30 nyomtatott ivre terjedő mű június elején fogja a sajtót elhagy­ni. Egy példány ára 2 forint.­­ Az országos magyar ipar­egyesület nemzetgazdasági szakosztálya pén­­teken márczius hó 20-ik napján délután 6 órakor az egyesület helyiségében (országút 7. szám első eme­let) ülést tart. Tárgy: A pénzügyi helyzetről, a köz­­gazgatás decentralisatiója. — Munkácsy ú­j képe. »A zálog­házban,« mint az eddigiek is, mármost idegen kézbe került, holott csak májusban fog az akkor megnyíló párisi saronban nyilvánosan kiállíttatni. Még alig kezdett hozzá Munkácsy, midőn egy angol ötvenezer frankon megvette. A kép különben Munkácsy leg­sikerültebb darabjai közé tartozik, különösen nagy elf­ágadtatással szólnak egy részeges vén hegedűs s eg­y­ ifjú kokette leány alakjáról. — M­é r­g e z é­s q­u­a r g­­­i-v­a 1. Uj-Bes­­se­nyőról Írják a »Temesi L.«-nak: F. hó 11-én, mi­de­n Hemming Mátyás, helybeli jómó­du telkes gazda ne­vvel reggelire a kávét magához vette, 9 óra táj­ba ), a gyónásról visszaérkezett szolgalegénynek rot­­ha­nt tehéntúrót (Quargl) tálalt a háziasszony, s ez ételből evett a szolgán kivüit a házigazda neje és 17 éves hajadon leánya Este a szolga úgy megbetege­­dett és a cholera jelei annyira előállottak, hogy kény­telen volt magát anyjához vitetni. Éjjel ugyanez re­­stkezett a házigazdán, nején és leányán. A községi kos az állapotot nem cholera-esetnek nyilvánította, konstatálta, hogy a quargli pereszedve, mérgezést lépett elő, mire a szükséges orvosi intézkedéseket segtette. Ezek következtében a házigazda állapota újabbra fordult, de neje és leánya még mind ez ideig veszedelem nélkül nincsenek, a szolga pedig másnap este meghalt. KÜLÖNFÉLÉK. / — *** . i V fl lf 8l(ii üti» 8 küldíte- , sen Bismarckkal társalgása még csak most foglal­­­koztatja nagyban a külföldi lapokat. A humoristikus­­ : lapok — a Kladderadatsch, Wespe, Ulk, a bécsi Floh , ’ mindannyian jóakaró s hosszabb travestatiókat ;­­­özlenek Bismarck ismert társalgásáról, s különösen is innak a francziákra vonatkozó részéről , a bécsi / ‘ Flori« különösen Bismarcknak az osztrák-magyar / [monarchiára vonatkozó megjegyzéseit satyrisálja. A­ német politikai napilapok közül legterjedelmesebben •Berliner Tageblatt« szól Jókai utjának részletei­ BÉCSI TŐZSDE. Mar­cius 17. Á­ lllsmit­ósság' 10© frt. Adva Tartva Egysége» járadék, jegyekben filáfi—nov. 5 pre. . . « 69 80 69 90 fsbr.—aug. 5 pre. . ^ . 69 65 69 75 .'ilattou jin.—j»l. 5 p». . . . 73 90 74-n apriV—• pet. 5 pre. . * - Osztrák értékben visiszaSsstsnád . 73 90 74-Kjerseláasa)! 1839-061 ©gésas pV p........................... 305 — 318 — , 1S39-b51 a­8d , , . ....... 264 — 267 — , 1S54-b51 S50 írta: k­­i„ ......................................... 98 — 98 25 n löO0-ból 500 ‚ 5%, 4 103 50 103 76 . l­80.bóUU0 , y,k, , ....... 108 50 109 — , 1891-b8000 , . ........ 135 -135 fő Magyar vasúti kölcssön 120 frt darabja ....... 96 — 96 60 _ sorsjegy-kölcsöni 100 frt. ......... 77 75 78 25 „ sarlódézsmaayárság 100 frt..............................................— — Gömöri záloglevél 150 frt ........... Állami domaniai jelzáloglevél 130 isi ____ 119 75 120 25 B. FöWtehermeMtes. 100 frt v>. {)• 75 se 76 50 ! ErdélyprazÁgi 5%................................................................. 73 50 74 50 7S 50 UwigJU 5%.................................................................' 75 25 75 75 „ 1867«diki gersel&k­ aáradékke.' ............................ 75 76 csehországi 5%................................................. « ' * * ’ 95 __ 96 — Lakov’nai 6 B ^ - ■ 76 75 Gápaországi M........................... * * 77 50 78 50 Krajnai, karintiai&i én tengernisdjóU 5% ...••• 86 jo—­aforvaortaagi 5%...................... 94 5­, 95 50 Alsó-ausztriai 5 „ ................................................................. 97 _— Feleo-ausatriai 6 „ ....... ...................... 93 50 94 60 1 »Salzburgi ■ 5 „.................................*­­ • 4 • * “ —— Sáliéiul 5...................................................................• 94 25 94 75­­ Stájerország* 5 „ ........ . .­­93 _ 93 50 e. Más közkölcsönök. Pais,t város 676 soraoliai kölcsöne 100 frt. ..... —__— Késs város 6% visszafizetendő kölcsöne 100 frt. . . 61­ 50 85 70 A török Vasúti kölcsön díj kötvényei. 400 frank . . 44 25 44 50 a B 9 w 400frank 25 fr.­b*. — _ D. Bankok részvényei. i tak 200 frt, ?5s/0 befli.tf» .... 136 — 136 50 Angol-magyar baink 200 frt, 40% » .... 35 50 36 _ OsiTik 200 frt. 40% befixeliinil .— — — Magyar ált. 18Hhitelintézet ISO frt................................. 58 50 59 50 Cseh irt. bank 200 frt 408/0 bef..............................................— — -­Osztrák hitelintézet 160 frt 226 — 726 25 Pesti kereskedelmi bank 500 frt...........................— -----­.Ue-aufirtrífin b­aromitoló bank 200 frt............................ 870 -------­O.Etrik-frímcíia bank 200 frt eaust ................................. 39 25 39 50 Magyar­ . „ 200 frt 40% boflaeté.e.­ . . . 59 50 60 — Általános bank Bdosben 200 frt 50% befizetés ....— — — Nemzeti bank ........................................................................... 970 — 972 — Egyleti bankSOO frt. 40% befizetés................................. 22 — 2 2 50 103 50 104 50 . Ösztr. magy. lassum. és hitalbank 200 frt, 40% beft . .— — — — — tf.h­óOrzeti társaság 200 frt 40% ........................... 80­­80 50 _ bank 200 frt 49% befizetés ........— —__ bankegylet 200 frt 40% befizetés ..... . 75 5­­76 50 Maev. ált. hitelbank 200 frt, 40%................................. ____— „ municipals hitelintézet 200 f. 40 ft bsfl« . . Pesti bank 200 frt.......................................................................— — Magyar j6Í£álogba rak 200 frt, 30 frt bef.................................. Mrározife-osztrák,magyar« ban­k Páriában (500 frank— — 50 frt darabja) ____ ____ Osztrák-egyptorai bank (20 font tster. (100 frt, azA— — ICO 50 101 50 iácrash és hitelbank 800 frt, 40% befizetés. ...................... 'jé&ti «íLijAKdíjí»­ h&nk (500 ft. AOU frt, 40% teils. An. letéti bAu­k, 200 frt, 40% befizetés......................... öáaírák i'00 frt 85% befisetéREöl . . ")*KU-ák jate&log jRjraáékbAnk, 300 f rt, 40% hdn. . 100 frt, 40% b&físotéahGl . . Alt. jelzilog-biaiíittiteban­k, 100 frt, 40% . . Osztrák ingatlan-hitelintézet, 100 frt, 40% . •* földhitelbank *00 frt, 40% be&sété£sfi . . frt ezüstben at. vagy 500 frt.) ICO. 200 frt, 40% befizetési* nk *00 frt, 40% ’be fi.. E. Közlekedési vállalatait n muy pálya 200 frt rt p. p. . . . Adva 81 • Déli pálya 200 frt „ észak-keleti „ frt ezüst .... .... „ keleti-pálya 200 frt.................................................. Utiasaék-trójabogár - zákány­i (duna-drávai) vaspálya 200 frt ezüstben............................................................ ..■eeü északi pálya, 150 frt................................. . . . . cseh nyugati , 200 frt............................................ . . Rudolf pálya, 260 frt ezüstben............................ Dál­ észak-német összekötő-pálya., 200 frt p. p.. .. Iparvállalatok részvényei. *AgriGolan, mezőg. váll. társasága 200 frt . . Parti épitd-társas­ág 200 frt, 40% bef.. . . . Donau, osztrák biztosító 800 frt........................... Vasúti kocsi-kölcsönző-társ. 200 frt, 40% • * salgó-tarjánS 'kőszén 100 frt................................. Secuniás víezombiat. 800 frt........................ Atlas, viszon­tbizt. frank 100 frt 30% befizetés. . Alt. osztrák épitS-ftársaság, 200 frt, 40% belis. . Bécsi épitőtársaság 200 frt 46% befizetéssel. . . Osztrák­ vasut-épitő-társaság 200 frt . ... Prágai vasipar-társaság 200 frt. .­­ . . . . Stájerországi vasipar-társasági 200 frt Europa bizt. társaság Bácsben, 200 frt. Erdőipar-társzassg gy. Erdő-termény k-jy-100 frt, 50% befizetés. V­iloglevelek. Osztrák földbU aHttitte-fit sorsj. 5% ....... „ 83 éves vlasa a fidetés 5% ........ Cseh jelzálogb. 5% ....................................................... . . Nemzeti bans p. p. 5% sorsolás............................................ n O. o. 5%............................««•«.. Magyar földhitelintézet 6%%............................................ « m járadékjegy 6%....................... g, koreakedeliei bank 23 év alatt core. ^ jelzálogból* 8%% aor&........................................ Osztrák jelzálogw^^ 10 év alatt vimafinandt 5%% . .................................................................. 50 év alatt rassa esetendő 5%%............................ Első osstr. takarékpénztár 80 éves Sorsolás, 5*/s% • H. Elsőbbségi kötvények. iinsid-fluimol pálya 100 írt osuist ............................. Bátisszék-Dombóvár 200 frt e. 5%.................................. Egyes, ma­gyar gőzhajózási 100 és 200 frtos 0%. . Osztrák dunagőzhajózási társulat 1000 frt p. p . . Stájerorsa. v&eipartárs. 6% ................................................ Erzsébet-pélya 200 frt p. p. ................................ 126 25 142 — 536 202 — 2080 — 202 50 233 50 144 75 428 — 322 50 134 50 148 75 217 50 1­­2 50 109 50 55 98 _ 158 156 50 84 25 14 — Tartva 84 50 126 75 143 537 202 50 2085 — 203 50 234­­115 25 431 323 5­0 135 — 149 25 218 103-% 99 — 159 — 157 50 84 75 1425 94 50 85 90 40 86 25 89 -84 50 72 50 95 - 85 2­ 90 5­ 86 75 90 — 84 75 74 -­«arttafc 100 fin • H A 1362-iki........................... . . . . H rt 1669-iki . „ „ 200 frtos ........ Furdinászd ássak! pálya Opt. p. p. . . « * „ » a 10° frt o. é. ... • rt , . 100 ^ ezíisí $% . . . Ferencs József # 209 Pécs-baicsi * £60 „ . Király­ Lajos r. 100 „ ....... Lembergi-cserxE-jacsyi pálya 300 f?t ezüst . . « , a « . 1. kib. 1855 . • . . « n H. „ IW? • • B » * * Ill. * 1888 . . Osztrák-Lloyd 100 frt .......................... . . . . Első erdélyi pálya *00 in «Büßt » Árampálya 600 frank .................................................. n 1807wiki........................................................ Déli pálya 500 frank ...... . ... . „ „ 200 frt 5%............................................ . Tiszai „ 100 „............................................................ Magy. finíü. 200 frt­­. 6% ........ fi . Magy. éazakkeleti 800 frt. 5% ....... Magyar keleti pálya 800 frt eafiai ....... Magyar nyugati 200 mn 5%................................ . Kassa oderbergi vasút, 5%, 200 frt ezüstben . . Albrecht-vasút 300 frt 6% ezüstben 100 frt. . . . Cseh északi vaspálya 300 frt, 5% e­züst, K’ö frt Cseh-nyugati vxstpálysi SCO frt, 6% cap&fc IGO frt . „ „ „ 1809. ki bocs. 000 frt, 5% . Morva-sziléziai közp. v&xp. 300 frt, 5% es, ... Dejstrák észak-nyugati vaspálya, 200 frt, 5% easfisst Rudolf vaspályfc, SOOisrtj 5% canct, 100 frtért , . . „ II. libcea. 1809...................................... I. Hitelintézet 180 frt. . . ............................................. Clary 40 frt p. ............................................ Dunagőzhajósási 100 frt p ^.................................. . Innsbrucki városi *0 frt . . ............................. Keglevich 10 frt ........................... Buda város köles. 40 frt........................... . Pálfy 40 frt p. p. ...... . ... . Rr­dolf*alapítvány 10 frt . ....... . S&lm 40 frt p. p. . Salzburgi dijsorsj. 20 frt............................. . . St. Genois 40 frt. p. ................................... . . „ . Staniwlau váróei 20 frt . . . Trbeat várca 100 p. p............................ „ „ . . . . ap p. .......................................................... Waldstein 200 frt p. p.. ... . . . . . . . Windiachgrfitz 20 frt .......... Váltók (három hóra): Amsterdamra 100 frt hollandi .... 5% . Augaburgra 100 frt dalnéaazt.......................5% . Bornin 100 tallér ...........................................5% . Boroszló 100 frt tallér........................... . 5% . Brüssel............................................................ . 5% . Frankfurti 100 frt délnémet......................4% . Hamburgra 100 mark. .. ...... 8% . Londonra 100 font sterling ..... 7V*% • Lyonia 100 frank............................................6% . Milano 100 frank . ........ 5% . Marseille 100 frank................................ . 6% . Paria 100 frank ................................. fi*/a°/p* Péter­vár, 100 rubel...................................... Pénzek árfolyama. Arany...................... 20 fokos arany. . Orosz imperial« Mária-Teressia-tallér Egyleti tallér . . . Ezüst............................ Váltóleszámítolás . Ti. Arany al marco . . . . . Friedrichs d’or...................... Louis d’or ...... Angol souvereign* . . . Porosz pénztári utalvány Esüstszelvéssy . . . . Oroszpapir rubel . . . Adva 94 50 92 — 91 25 87­­ 104 25 101 75 83 — 101 75 76 50 88 50 79 82 50 137 75 110 80 96 74 7­5 73 50 68 70 85 50 95 75 96 93 25 169 75 28­­ 93 50 17 50­­ 50 24 15 23 75 32 25 23 50 16 50 53 50 24 20 50 93 80 41 10 94 55 — 111 80 44 1­5 25 8 90 106 20 11 20 1 60 106 25 154 Tartva 95 50 93­­91 75 104 50 I­ 1­2 25 84 — 102 25 77 -89 — 83 — 138 25 111 20 96 50 75 25 74 --68 90 86 —• ■ V IIB —1 91» 251 93 75­­ 70 25 30 — 94 50 18 — 24 75 21 25 14 25 82 75 18 50 24 10 17 504 — — —_ —­­8 24 50­ 21 —III 94 10 44 20 94 25 65 10 111 90 5 27 8 91 10 11 106 40 11 30 1 67 106 75 1 55­­ A városi vig­aszó termei 20 kr belépti dij mellett minden nap megszemlélhetők. A magyar Mr. tud. egyetem könyvtá­ra ünnep és vasárnapokat kivéve naponként reggel 10-től 12-ig, d. u. 3—6-ig. tud­ományos tárán (m.tus gyűlései. A m. tud. akadémia minden hétfőn, a Rigfaludy-társaság minden hó utolsó, szerdáján, a történelmi társulat minden hó első esti­, törökjén, és végre a természettudományi társulat minden hónap első­ péntekjén mindig d-­n. 6 órakor természettudo­mányi estélyt tart a vegytani intézetben­ (Országút 42. sz.) a hónap harmadik szerdáján szakgyűlést, mindig d. u. 5 óra­kor a m­. tudományos akadémia heti ülést,érmében. A­z országos képzőművészeti társulat tárlata (akademipalota IT-ik emelet, bejárat az akadémia-utczából) naponkint nyitva van d. e. 8, d. u. 6 óráig-A magyar tudományos akadémsia könyvtáré nyitva van d­o. 2—12, d­u 3— 6 ig ünnep és vasárnapokat kivéve minden nap. A. siügykomlóban V r» Kálmán mitvevetése alat­­t nana szervezett magi­n daltársuli­t­taitó előadást. Bakonyi István magyar daltársulata m:­a »Corso«-ban előadást tart. estic A„Honi 4 m­agán tá­r sürgöny­ei. közzé teszi Zig.« Bécs, mart. 18. A »Wiener az 1874. évi ujonczjutaléki törvényt. Bécs, mart. 18. A császár Bemer berlini, Ile­­nize heidelbergi és Osenbrüggen Zürichi egyetemi tanároknak az osztrák büntető jogi és büntető tör­vénykezési javaslatokról adott becses véleményeik elismeréséül a Ferencz József rend középkeresztjét adományozta. Berlin, mart. 17. A szövetségi tanács nagy többséggel az igazságügyi bizottság javaslatai értel­mében fogadta el a megbüntetett egyháziak állam­­polgárságának elvesztéséről szóló törvényt. — Bis­marck bg állapota lényegesen nem változott, ereje lassan gyarapodik. Baját úgy látszik, csuzos bánta­­­inak képezik. New­ York, mart. 17. Mexicoból zavargások jelentetnek, a papok által felingerelt néptömeg meg­ölt egy amerikai lelkészt és kifosztotta lakását. Több pap elfogatott. B­é­c­s, mart. 18. (Megnyitás.) Hitelintézeti rész­vény 225.25. Magyar földhitelintézet —.—. Angol­­magyar Angol-Ausztriai 136.— Magyar hitelrészvény 144.—. Franco-magyar —.—­. Váltó­bank —.—. Napoleondor —.—. Állam vaspálya 334.—. Lombardok 161.—. Galicziai —.—. Tram­way —.—. Magyar sorsjegy —.—. 1866-os —. 1861-es —. —. Municipalbank —.—. Unionbank 126 50. Általános épitő­bank 84.—. Angol épitőbank 88.50. Bécs, mart. 18. (Előbörze.)Hitelrészvény 224. 75. Angol-Magyar 35. —. M hitelrészvény 150.50. Napoleond’or . —.—. Lombardok 147.75. 1860-diki —.—. Municipalbank — —. Általános épitő-bank 83.50. Magyar földhitel 59.59. Angol-osztrák 135. —. Franco-Magyar 59 50 Államvaspálya 321.—. Magyar sorsjegy —.—. 1864-diki —.—. Unió- Bank 125.75. Angol épitő-bank 88.50. F­r­a­n­k­f­u­rt, mart. 17.(Kezdet.)Váltóárfolyam —. . 1864-es —.—. Lombardok 51.75. Évjáru­­léki papír 65,3/8. Osztr. bankrészv. 1011.—. Osztrák hitelrészv. 236.50. Osztrák államvaspálya részvény 336.75, 1860-as —.—. Ferencz­ József Vaspálya —. — Galicziai 243. *10. Évjáruléki ezüst tíz.1/** Győr- Gráczi —.—. Frankfurt , mart 17. (Zárlat.) Váltóárfo­­lyam Bécsre 105 V­. Amerikai 1882-re—.—. 1854-ki —. —. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst kör-Nyomatit a kiadótulajdonos „Athenaeum“ irodalmi és nyomdai részvénytársulat nyomdájában. Budapest, barátok­ tere, Athenaeum-épület 1874. önön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliquse —.— Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 98.75. Osztrák hitelrészvény 235.75. Osztrák ál­lam­vasút 136.—. 1864-ik sorsjegy 158. és­ 1860-ki 95.25. Ferenc?.­Józsefvasut —. Lombardok 150. —. Galiozisi 243.50 Papirjár­ok 62.75. Ezüstjá­radék 66.59. Osztrák bankrészvény 1006.—. Ma­gyar sorsjegyek —. Német-osztrák bank —.—. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin , mart. 17. (Kezdet.) Galicziai —■.—. Lombardok 86-50. Eznst-jöved. 08.50. 1860-as 90 Bécs Romániai 13.25. Allamvaspálya 192. 25. Papír jövedék 62.3/s. Hitelsorsj­egyek 113.1/8. 3/a. Magyar sors­1864-ki —.—. Hitelrészvény jegy -Köln, mart. 17. Búza 94 ’/2. 826—, rozs 619 V* 613V2, olaj 10.V». 10.3­,o. Stettin,mart. 17. Búza 83.3/4—.—. 79.1/p.— rozs 59.V.1—57—.— olaj 183/4. 201/4) szesz 22.1/12. 22. V». 22.3/4. A­m­s­t­e­r­d­a­m, mart. 17. Búza —.—. 342. —. Rozs —.—. 236.—. 230.—, repereolaj 35.—, 35— 86 .«. Antwerpen, mart. 17. A petroleum üzlete 32..,.—.—. Liverpol, mart. 17. Búza------2, liszt—6, kukoricza — pennyivel alacsonyabb. KÖZGAZDASÁGI ROVAT.. — A szerb kormány az államház­tartási deficit fedezésére 12 millió frank összegben kölcsönt akar kötni, s e czélból Petrinovits állami tanácsos Londonba küldetett, hogy a kölcsön felvé­tele végett alkudozásokat kezdjen.­­ A bécsi szállodák, Wertheimer tőzsdelapja panaszkodva beszéli el, hogy Bécsben a szállodáknak igen rosszul megy. Daczára annak, hogy a bérek tetemesen leszállíttattak, a legtöbb szálloda üresen áll, s a svájczi módra berendezett pen­sion-intézménynyel sem tudnak jövedelemhez jutni. Nem csoda tehát, hogy most több nagy szálloda be­szüntetéséről van szó. Már márczius végén be akar­ják szüntetni a fényesen berendezett »Ausztriá«-t, a­­ »Brittaniá«-t pedig megveszi a kormány. Világosan mutatja ez, hogy mindaddig, míg az ipar pangása folytán nagy drágaság van, hiába csalogatják a kül­földieket a Bécsben mulatásra. A magyar fővárosban is csak akkor fognak idegenek nagyobb számmal mulatni, ha az általános életviszonyok kedvezőbbre fordulnak. — A legjobb és legolcsóbb szer az egerek ki­pusztítására. Több lapban olvas­tam, hogy az egerek végkép kipusztultak a vetések­ből, magam is azt hivem, mert ha kimentem veté­seimre, csakugyan nem láttam egeret, de egyszer fagyos időbe mentem végig egy dűlő búzámon, és akkor vettem észre, hogy az egérlyuk deres, abban tehát egérnek kellett, lenni, mert a lehel által dere­­sedik a lyuk szája. A­mint a föld fagya annyira fel­jött, hogy kengereztetni lehetett, hengereztettem egy dűlő búzát, m­íg munka által az egér lyukak benyo­­mattattak; másnap megnézvén a vetést, és látván sok új lyukat, meggyőződtem, hogy az egerek még megvannak. Most aztán felrakattam a mérget; utána való nap megborongáltattam a vetést, mely munka által a lyukak egészen be lettek temetve, és azóta nem is látni, hogy csak egy lyuk is újra megnyílt volna. Az óvszer ebből áll: vegyen az ember a pint tengeri vagy árpa lisztet, keverjen közébe fél font arzenicot, mikor ez már jól össze van keverve, ve­gyen hozzá annyi tejet, hogy a keverékből kis gom­­bóczokat (mint egy nagy babszem) lehessen csinálni és tegyen minden lyukba egyet, és mikor a dűlő be van már rakva, boronáltassa meg, és biztos lehet, hogy ott többé egér nincs. Én ezt 5 - 600 hold ve­téssel tettem. Az egész vetést 10 ember 8 —10 nap alatt berakta. Az arzenic szolgabirói engedély mel­lett kapható csak, fontja pedig 30 kr. Ezzel tartoz­tam tisztelt gazdatársaim irányában, és a­ki taná­csomat követi, az túl is fog adni kártevő vendégjein. A kormány is ezt rendeltesse el, a ki­igazgatási szol­­gabiró urak által, ne pedig az öntözést, és ezt meg fogják örömest tenni, mert kevés fáradságba jön és biztos a siker. Nem úgy mint őszkor, midőn az ege­reket kiöntözni parancsolta. Öntöztük, de nem győz­tük, mert sok a fáradság, és nem vezetett czélra. — Policzer Miksa. Felelős szerkesztő : Jókai Mór.

Next