A Hon, 1874. március (12. évfolyam, 50-74. szám)
1874-03-19 / 65. szám
KÜLÖNFÉLÉK ! — Kossuth Lajos tiltakozására, hogy a kormány konfiskálta a Vörös Antalnak bizománykép átadott könyv- és irattárát, mely neki (Kossuthnak) jogos tulajdonát képezi. — Fáby Elek, mint Vörös Antal örököseinek felhatalmazottja, a következő sorokat küldd be hozzánk válaszul: »Vörös Antal boldogult nagybátyám könyv- és kéziratgyűjteményét nem konfiskálta a kormány, hanem a jogszerű örökösöktől (kik közé tartozom én is) a múzeum számára megvásárolta. Ezt pedig nekünk mint törvényes örökösöknek jogunk volt eladni. Ugyanis a lengyeltóti királyi járásbíróság 1873. 3956. sz. a. hagyatéki tárgyalás alkalmával nekünk ítélte. De eltekintve ettől, a gyűjtemény nem is lehetett a Kossuth tulajdona. A gyűjtemény legnagyobb részét Vörös Antal 1849 után vásárolta legtöbbnyire Lampel könyvkereskedőtől s saját pénzéből fizette ki. A könyvek az utolsóig el vannak látva Vörös Antal névbélyegével, de a gyűjtemény többi része is. Vörös Antal személyesen volt künn Turinban Kossuthnál, levelezésben állt vele, és az soha egy levelében sem reklamálta, sőt Vörös Antal halála után sem tett lépést azok visszaszerzésére. Pedig 1867. óta mi sem állt útjában, hogy azokat, ha jogos tulajdonai lettek volna, Vörös Antaltól viszsza ne követelje. Ezen kívül pedig Vörös Antal egy ízben már maga is alkudozott a gyűjtemény eladása iránt, mit ismerve, mint ezt maga Kossuth bevallá, mennyire páratlan becsületes ember volt, nem tette volna e lépést, ha a gyűjtemény nem az ő saját tulajdona lett volna.« — A honvédmenház részére beküldetett hozzánk : a nagykörösi honvédegylet részéről egyszer mindenkorra 100 frt, Kovács Lajos nagykőrösi ref. lelkész 10 frt, Mészöly Gáspár n.-körösi tanár 5 frt, Batró György n.-körösi főgymnasiumi szolga 1 frt (mindhárom azon kötelezettséggel, hogy ezt az összeget évenkint küldik be); Marczaliból Csonka Gyula 26 frtot, melyet felében Háry János vendéglős vendégeitől gyűjtött, felében Barcza József zenekara e czélra felajánlott T. Versenyről Bogdanovics Ignácz 10 ftot. — Átadtuk Szathmáry Mihály honvédezredesnek, a menedékház pénztárnokának. — Ellenszenv a vasút iránt. A köznép — írja a »Mármaros — oly nagy ellenszenvvel viseltetik a vasút iránt, hogy ha életébe kerülne is, örömmel áldozná fel, csak ne hallaná a gőzös robogását és egyre kész a merényletre. A királyháza-m.szigeti vonal Bustaháza-Bedő közötti részén az 1916. számú szelvénynél levő hídon, a vágányon keresztül múlt hó 27-én este a 12.számú vonal elé egy 10 c. m. erős, kemény takaró lett téve. Ugyanazon éjjel szintén ezen vonalrészen a 14. számú vonat elé egy átjáráson vágányok közé mindkét oldalt két ökölnyi nagyságú 26 darab kő erőszakoltatott be oly erősen, hogy azokat szabad kézzel ki nem lehetett venni. A tetteseket még nem lehetett kipuhatolni. Az ellenszenv onnan ered, hogy a köznép, mely eddig a sót fuvarozta, a vasút, megnyílása óta ettől elesett. — Székely Imre hangversenye. Nem tudjuk, a becsvágy vagy spekulatio birja-e Székelyt a hangversenyadásra, annyi bizonyos, hogy egyike sem talált kielégítést. Első számnak egy magyar vonósnégyest játszott a nemzeti színház négy zenekari tagja, de oly hiányosan, hogy valóban sajnáltuk Székely Imrét, ki e különben helyenként érdekes vonásokkal bíró mű szerzője. A gyengélkedő Blaháné asszony helyett Balog Mari k. a. énekelt olasz nyelven elég szép hanggal két olasz sületlenséget és ráadásul egy magyar népdalt. Kár a k. a. szép hangjáért, mely ha kiképeztetnék, sok élvezetet nyújthatna mind a színházban, mind a hangversenyteremben. Erre játszott a hangversenyző egy »campanellát« melyet maga komponált. Játékáról nem szólunk, mert egy nappal előbb Lisztet hallottuk. Amia kompositiot illeti, az a szalon darabok közé, som- zandó, mely irodalmi fajt jobb volna kiirtani mint kultiválni. Szánalmat keltő volt Székely István gordonka játéka. Nem kellene elfeledniük a hangversenyzőknek, hogy az mi otthon barátaik tetszését megnyeri, lehet igen szép otthon, de még nem a hangversenyterembe való pénzért a közönség valódi művészetet vár, nem pedig fölületes dilettantismust. Odry úr nem énekelte a műsor által ígért »Éji dalokat« Székelytől, hanem egy igen unalmas áriát (még pedig kétszer) a Bájitalból. Kiss Péter hegedűjátéka a ráadásul eljátszott magyar darabban jobban gyújtott mint a Dávid unalmas változataival. Végül a hangversenyző játszta a saját szerzeményű 26-ik magyar ábrándot. Ez ábránd magyar népdalokból van csinálva s a zongora iskolák mindennemű gyakorlataival felcziczomázva. Tanítványoknak igen jó uj gyakorlásra, de épen nem meghallgatásra. Közönsége igen kevés volt, és nem igen épült. — Ama monumentális palota, melyet a »Haas Fülöp és fiai« czég a vigadó épületéhez ragasztva a váczi utcza felső végében emeltek, nemes styljével, arányos formáival ritkítja párját a fővárosban. A tulajdonosok ezt szőnyegüzletük befogadására építették, és a berendezkedéssel tegnap készültek el. Fényesebb üzlethelyiséget alig lehet képzelni. Csin, pompa és kényelem mutatkozik minden részében, minden egyes tárgyon és mindez a hazai ipar terméke. Érdemesnek tartjuk a jeles mestereket, kik e helyiség összhangzatos berendezése körül munkálkodtak, felsorolni: a bútorzat Thék András kezéből került, a mázolást Dümerling végezte, az öntöttvas árukat a Schlick vasöntödéje szolgáltatta, a nagy ablaktáblákat Forgó István, a lakatos munka Garay Béla műve, a koczkatalaj Neuschlosstól került, a festést Scholtz teljesítette. A helyiség pompáját azonban a fényes kelmék roppant mennyisége adja meg. Az utczáról belépve a földszinti helyiségbe, meglepő mindenkire nézve a legkülönbözőbb szint és rajzú selyem, gyapjú, venlurs bútorszövetek nagy választéka; innen lépcső vezet föl a mezzaninba, mely szőnyeg raktárul szolgál. Itt a belföldi munka mellett nemcsak a nyugat, hanem a legtávolabbi kelet remek iparműveivel találkozunk ; a török és perzsa gazdag színezetű szőnyegek nem egy ritka példányban vannak képviselve. A földszint és a mezzanin mellett van még egy harmadik helyisége az üzletnek a souterain, hol az árukat raktározzák és elcsomagolják. Ennek könynyebbítésére egy emelőgép szolgál. Meg kell még emlékeznünk a fényes kirakatról, mely előtt a közönség tömegesen csoportosul és gyönyörködik az ott kiállított nagy gobelin utánzatban az ind. aranybrocat-kelmékben. A Haas-czég pazar pompájú üzlete bizonyára sokáig páratlan marad a fővárosban. — Az őszi nagy szünidőre nézve a vidéki tanítók között élénk mozgalom támadt az általunk is pártolt irányban, hogy t. i. az országszerte július és augusztus hónapokra tétessék át. A lapokban többször történtek felszólalások, ideje volna, hogy a tanítóegyletek is tárgyalják ezen kérdést, hogy így a közodaj még a jövő tanévre lehetőleg megvalósuljon. A középtanodri tanárokat is felhívjuk az agitatiora s a szükséges lépések megtételére. Az Ilon magán tár sürgönyei. Bécs, mart. 18. A képviselőház mai ülésében a katasteri hivatalnokoknak az állami tisztviselők sorába leendő felvételére vonatkozó tvjavaslat a bud-i gerbizottsághoz utasíttatott. A vallási alaphoz adandó járul'', szabályozása iránti törvény részletes tárgyalásában a 4. §. Scharschmidt módosítványával fogadtatott el, mely szerint a betegek ápolására fordítandó jövedelem a hozzájárulástól mentes marad. Az 5—8. §-ok vita nélkül elfogadtattak. A 9. §-nál Breszel 16-szoros congrua összeget indítványoz mint rendes illetéket betenni, úgy hogy csak a tiszta felesleg képezze az adóalap tárgyát, valamint nagyobb százaléktételt is kíván. Krzeczynowitz más százaléktételt kívánt; azt indítványozza, hogy az adózás legnagyobb foka a birtok 3 százalékát meg ne haladhassa. Kronawetter Brestel indítványát pártolja. Az előadó az ülés félbeszakítása után kijelenti, hogy a vallásfelekezeti bizottság ragaszkodik az eredeti javaslatokhoz. Glaser igazságügyminiszter kinyilatkoztatja, hogy a kormány beleegyezik a 10. §. elhagyásába, azonban Brestel és Krzeczunowitz módosítványait nem fogadhatja el. Erre a 9. §. Brestel és Krzeczynowitz módosítványainak elvetése mellett elfogadtatott és a 10. §. elvettetett. A többi §-ok majd mind vita nélkül, a bizottság javaslata szerint fogadtattak el. A ház ezután Kaminski, Dworki és Rainer servita-atya választásait — ez utóbbit hosszas vita után — igazoló. A közelebbi ülés pénteken lesz. Napirend: a budgetviták. Versailles, mart. 17. A nemzetgyűlés az adótörvényekhez beadott különböző módositványokat tárgyaló. Az importált sózott húsra 4 centimnyi adó szabatott ki. Továbbá egy módositvány fogadtatott el, mely szerint a tehervonatokkal szállított átviteli áruk az adózás alól kivétetnek. Egy indítvány, mely a képviselők napidíjait és a tisztviselők illetékeit levonásokkal akarta megróni, nagy többséggel elvettetett. Egy képviselő azon kérdésére: mily adókat akar a kormány javaslatba hozni ? az alállamtitkár időhaladékot kér a pénzügyminiszter részére, hogy eziránt megállapodhassanak. Velencze, mart. 18. Lipót bajor herczeg és Gizella főhgnő, kik a legszigorúbb incognitóban utaznak, ma ide érkeztek. Bécs, mart. 18. (Hivat. zárlat.) Magy. foldteherm. kötvény 74.75. Salg.-Tarján 101.—.Magyar hitel. 148.—.Magyar záloglevél 86.—. Erdélyi 136.50 Magyar keleti vasút 54.50 Magyar sorsjegy 77.60 Tiszai vasút 216.—. Magyar vasúti kölcsön 94.25 Angol-magyar 34.—. Franco-magyar. 56-50. Alföld 140.—. Magy. északkeleti vasút 108.50. Keleti vasúti elsőbbségi kötvény 68.25. Porosz pénztári utalás —. . Magyar gőzhajó elsőbbségi kötvény —.Magyar földhitelintézet 58.—. Török —.—. Municipális 33.50. Bécs, mart. 18. (Zárlat.) Hitelrészvények 225.25. Galicziai .234.—. Államvasut 320.50. Járadék 69.75.1860-dik 103.50. 1864-diki 138.—. Ezüst 106.50- London 111.90. Uniobank 125.75. Általános épitőbank 83.25. Angol-ausztriai 134.25. Lombardok 148.—. Tramway —.—. Hitelsorsjegy 169.50 Napoleondor 891.—. Arany 526.50. Frankfurt 94.15. Porosz pénzutalvány 166.— Török sorsjegy 44.50. Angol épitő bank 88.50. Páris, mart. 18. (Kezdet.) 3 °0 járadék 60.07. 41/j°/o járadék —.—. Olasz járadék 62.40. Credit mod. 283.—. Lombard 352.—. Allamvasp. 722— Koronajószági záloglevelek —.—. Ausztriai kötvények —.—. 1871-iki kölcsön —.—. 1873-iki kölcsön 94.55. Páris,mart. 18. (Zárlat) 3°/1-es járad. 59.00. Olasz járadék 62.10. Credit mobilier 312.—. Osztr. napra —.—. Consulok —.—. Éjszaknyugoti pálya —.—. 4’/a °/o -os járadék—.—. Államvaspálya 717. —. Lombardok 330.—. Amerikai —.—. Magyar kölcsön—.—. Magyar keleti pálya—. —. 1871-iki kölcsön —.—. 1872-iki 94.65. Frankfurt, mart. 17.(Kezdet.)Váltóárfolyam —. 1874-es Lombardok 151.75. Évjáruléki papír 65.3/s. Osztr. bankrészv. 1011.—. Osztrák hitelrészv. 236.50. Osztrák államvaspálya-részvény 336.75. 1860-as —.—. Ferencz-József vaspálya —. — Galicziai 243. *10. Évjáruléki ezüst 66. V* Győr Gráczi —.—. Frankfurt , mart. 18. (Zárlat.) Váltóárfolyam Bécsre 1053/16. Amerikai 1882-re—.—. 1854-ki —. —. 1859-ik E. metaliques —.—. Uj ezüst kölcsön —.—. Nemzeti kölcsön —.—. Régi metalliquso —.— Uj adómentes kölcsön —.—. Amerikai 1882- re 98.75. Osztrák hitelrészvény 234 50. Osztrák államvasut 134.50. 1884-ik sorsjegy 156.50. 1860-ki 95.25. Ferencz-Józsefvasut —.—. Lombardok 151. 50. Galicziai 243.75 Papirjáradék 62.5/s. Ezüstjáradék 66.5/s«. Osztrák bankrészvény 1010.—. Magyar sorsjegyek —.—. Német-osztrák bank ——. Győri —.—. Gömöri —.—. Berlin , mart. 18. (Kezdet.) Galicziai —.—. Lombardok 86.—. Ezüst-jöved. 66.50. 1860-as 90 —. Bécs —.— Romániai 42.25. Államvaspálya 191. —. Papirjövedék 62. VI. Hitelsorsjegyek 113.—. 1864-ki —.—. Hitelrészvény 134 3/s. Magyar sorsjegy . Berlin , mart. 18 (Zárlat.) Galicziai 104.50. Lombard 87.25. Ezüstjöv. 66.3/s. 1860-ki 95.25. Bécs 39. s/s . Romániai 42.50.Államvaspálya 191.7/s. Papirjövedék 62.50. Hitelsorsjegyek 110.1/s- 1864- diki 90.—. Hitelrészvények 135.3/8. Magyar sorsjegy 47.50 Páris, mart. 18. Liszt 75.—, 75.—, 75.25. Répaolaj 81.—,81.25,83.25. Lenolaj 81.— , 83.50, 83.50. Szesz 64.50, 66.—, czukor finomított 146.-. Berlin, mart. 18. Búza 85.’/*,—.—, 80.%, rozs 62—,61.%, öl.1/«. Zab 60.’10, 59.V«. Árpa helyben 60.75 Olaj 19.%. 20—. 201/*. Szesz 22.09, 22.15, 23.11. Boroszló, mart. 18. Búza 270.—. rozs —.— zab 184.—. Olaj------, tavaszi —.—. szesz 22. V« 22 22%. Hamburg, mart. 18. Búza 248.—. 257.—. Rozs 191.— . 187.—. Olaj 62.-. 61.%- —. Szesz —.—. 56. V» 56 %. 58. VI* London, mart. 18. Búza 34.357, árpa 13.033 zab 41.314. Liverpol, mart. 18. Búza------2, liszt —6, kukoricza — pennyivel alacsonyabb. Uj -York, mart. 17- Liszt 6-60. KÖZGAZDASÁGI ROVAT. Az o.sz. gazdasági egyesület köréből. Szarvasmarha tenyésztésünk emelésének eszközeiről. Máday Izidor, a kereskedelmi minisztérium titkárának a fentebbi kérdésre vonatkozó javaslatai az országos gazdasági egyesület szarvasmarha tenyésztési szakosztályának már két ülésében tárgyalta van, a folyó hó 16-diki ülésben e javaslatok tárgyalása befejeztetett. Morócz István, az egyesület titkára olvassa a javaslat azon pontját, melyben a bikák nevelése czéljából az javasoltatik, hogy a »házilag kezelt állami birtokokon és egyes erre alkalmas tanintézeti gazdaságokban magánkézből vett, jól kiszemelt bikaborjak bikákká felneveltetnének és évenkint akár árverés, akár más módon a községeknek eladatnának.« Elnök Lónyay Gábor helyesli a bikák neveltetését az állami birtokokon, kevésbbé tartja azonban erre a tanintézetek gazdaságait alkalmasaknak. Rövid eszmecsere folytán abban állapodott meg a szakosztály, hogy a javaslatnak azon részét, mely szerint a jól kiszemelt és felnevelt bikák a községeknek eladassanak, helyeselvén, a kiviteli módozatnak megállapítását a kormányra bízza. Máday Izidor továbbá azt javasolja, hogy a házilag kezelt kincstári birtokokon vagy a tanintézetek gazdaságaiban a magyar fajta marhának beltenyésztés vagy okszerű keresztezés útján való javítása és tökélyesbítése két irányban kisértessék meg : 1. hogy az eddiginél állandóbb és gazdagabb tejeléssel bíró fajta állíttassék elő a többi jeles fajta tulajdonságok megtartása mellett, 2. hogy a magyar fajta testének fogyatkozásai, nevezetesen hátuljának gyengesége, felegyenlítessék. Lónyay Gábor az utóbbi irányban való kisérleteket a fennebbi után kevésbbé tartja szükségeseknek, miután ez irányban úgy is minden nagyobb gazda tesz kísérleteket, ellenben helyesli a javaslatnak a tejelési képesség tökélesbítésére vonatkozó részét és nevezetesen a debreczeni és kolozsmonostori tanintézeteket tartja az ily kísérletekre alkalmasoknak, mint amelyeknek vidékein az e czélra már fejlődött anyag található. Tormay Béla, Máday javaslatainak mindkét részét pártolván, kiemeli, hogy itt a keresztezés alatt az úgynevezett csepvér-tenyésztés értendő, mely a fajtát meg nem háborgatja, hanem annak csak egy bizonyos tulajdont ad. Szóló mintegy adomaszerűleg felhozza például, hogy egy angol agarait, miután jól futottak ugyan, de roszul kaptak, buldoggal keresztezte, anélkül azonban, hogy az agár típusát megháborgatta volna, t. i. oly kis töredékben, hogy az agarak aztán jól kaptak. A tejelés-képesség kifejtésére nézve ajánlja szóló a tőgynek ápolását és az azzal való kellő bánásmódot, odautalván, hogy míg a morva vagy tót cseléd okszerű fejés és az illető szerveknek simogatása által a tejelési képességet előmozdítja, addig a magyar cselédnek okszerűtlen eljárása által gyakran a legjobb tejelő fajta is el szokott csenevészni. A szakosztály a javaslatot Tormay Béla észrevételeivel együtt magáévá teszi. Máday Izidor továbbá javasolja, hogy a tejgazdaságok tökélyesbítése czéljából jó tejelési eszközök kiállítások, sorsolások útján terjesztessenek, továbbá hogy a tejtermékek értékesítését célzó sajtkészítő és hasonló társulatok életbeléptettessenek vagy támogattattassanak. A tenyésztést megkönnyítő intézkedésekül ajánlja még a jelentés 1) a bikatartó társulatoknak, valamint 2) a községeknek bikatartás czéljából való segélyezését, 3) a törzskönyvezést, 4)a tenyészállatok vasúton való szállításának megkönnyítését és 5) az idegen fajta nemes tenyészállatok behozatalára célzó intézkedések folytatását. Ezen pontok közül nevezetesen a sajtkészítő és hasonló társulatokra vonatkozó pont adott hoszszabb eszmecserére alkalmat. Szabó Alajos az állami gyógyintézet igazgatója óhajtja, hogy a gazdasági tanintézetek terjeszszék ki figyelmüket a sajtkészítésben adandó oktatásra. Korzmics László pedig ez eszméből kifolyólag , óhajtja , hogy a tanintézetek körül levő helységekben, a tanintézetekben létező erők befolyásával oda kell törekedni, hogy az illető kisgazdák tejkészleteiket egy bizonyos sajtkészítő házban összesítsék és egy-egy község javára nagyobb mérvű és egyöntetű sajttermelést létesítsenek, amint ez Svájczban is történik, mert ily intézkedések nélkül az országban nagyobbmérvű sajtkészítés lehetetlen, úgy hogy most legfölebb egyes kiválóbb nagybirtokosok mutatnak fel némileg jelentékenyebb termelést e téren. Tormay Béla e~pontnál novonotenon a vajkészitésre hívja fel a szakosztály figyelmét, mint amely terméknek előállítására már csekélyebb mérvű társulás is elégséges. Szóló hivatkozik Tirol, Svájcz és Olaszország éjszaki részeire, ahol ez ágnak művelésére társulatok keletkeztek, és óhajtja, hogy hasonló társulatokat lehetne Magyarország felsőbb vidékein is létesíteni.Hogy pedig a vajnak meszsze vidékekre való szállítása is lehetővé tétessék, e tekintetben a vajkészítésnek, czélszerű kezelésének ismertetésére kell hatni. Holsteinból a vaj még a jóremény fokára is szállíttatik. Korizmics László hangsúlyozza, hogy a termelésnek e téren nem egy, hanem mind a három irányra, úgy mint tej-, vaj- és sajtkészítésre kell kiterjedni. Népesebb városok közelében és ezekhez vezető közlekedési eszközök mellett a tejkészítésre kell fordítani a figyelmet. A terméknek azon részéből, amelynek tej alakban való eladására nem lehet számítani, vajat, azon részéből pedig, mely így sem értékesíthető, sajtot kell készíteni. (Helyeslés.) Ily értelemben nyilatkoznak az elnök és Benkő Dániel is, az előbbi különösen kiemelvén, hogy a sajtkészítő és hasonló társulatok létesítésére a tanintézeteken levő erőkön kívül a gazdasági egyesületeknek is kellene hatni, a tanintézeteknek pedig úgy a sajt mint a vaj okszerű készítésének módját tüzetesen ismertetniük kellene. A szakosztály Máday javaslatát ezen utóbbi észrevételekkel bővítve, magáévá tette. Máday Izidor jelentése ezek után áttér azon közigazgatási intézkedésekre, melyek a szarvasmarhatenyésztés érdekében külföldön alkalmaztatván, nálunk is alkalmazhatók. Ilyenek mindenekelőtt a községi és magánbika tartásának szabályozása, mely tekintetben a javaslat szerint a következő elvek lennének alkalmazandók. 1) minden község köteles gondoskodni arról, hogy a meghatározott tehénszámra szükséges bika meglegyen és ha a községben nincs annyi magántulajdonban levő bika, a község maga tartozik a hiányzó számot beszerezni. A bikavétel és tartás czéljaira szükséges költségeket a tehéntulajdonosok tehén szám - aránylag viselik ; 2) tenyésztésre csak oly bika alkalmazandó, mely az évenként ismétlendő szemle alkalmával az e czélra rendelt szakértő közegek által alkalmasnak találtatott. Előadó statisztikai adatokkal kimutatja, • hogy ha Magyarországot illetőleg a bikák számá- ban feltételesen meg is nyugodhatunk, nem nyugod- • hatunk meg azonban azok minőségében is, mert a használt apaállatok, főleg pedig a községi bikák, többnyire vén, elcsenevészedett, hibás testál-fatú, minden okszerű megválasztás nélkül használt állatok. A bikatartási szabályzatot indítványozó nem törvény, hanem a törvényhatóságok által alkotandó, statútumok útján véli behozandónak, miután az országgyűlés teendőkkel el lévén halmozva, hoszszú idő eltelte előtt alig lehetne az eszme valósítására számítani, (mint ezt az erdő törvényjavaslat sorsa is mutatja). A javaslat szerint a kormány egy mintaszabályzatot dolgoztatna ki és azt a törvényhatóságoknak alkalmazás végett ajánlaná. A törvényhatóságok esetleg országos törvény által is lennének az ily statútumok hozatalára ösztönzendők. (Helyeslés.) Ezek után előadó a képesített állatorvosoknak az egész országra kiterjesztendő rendszeres alkalmazását ajánlja. Minden közigazgatási területen legalább egy állatorvos lenne alkalmazandó és az állatorvosok fizetése állandósítandó. Ha az állatorvosok fizetését esetleg sem az állam sem a hatóságok pénztárából fedezni nem lehetne, az ebbeli költségeket az érdekeltekre kellene róni. Előadó kimutatja adatokkal, hogy egy állatorvosnak fizetését pl. 500 írttal vevén fel, az összes költség csak 200,000 írtra rúgna, ami az országnak mintegy 6.500,000 darab állatára (ló és szarvasmarha) kivetve, egy-egy darabra mintegy csak 3 krajczár esnék, tehát oly csekély összeg, melyet úgy a legszegényebb, mint a sok állattal biró gazdagabb birtokos is könynyen elbirna! Mint kisebb fontosságú intézkedéseket ajánlja még az előadó, 1) hogy a magkereskedések — úgy a mint ez Angliában is történt — a törvény által ellenőrzendők és a vevő gazdák ennek oltalma alá helyezendők, 2) hogy a községi közös legelők tisztán tartása és okszerű kezelése statútumok által rendeltessék el és) hogy bika állomások legalább a megyei gazdasági egyesületek által állíttassanak fel. Előadó jelentésének végén megjegyzi, hogy jól tudja, miszerint a javaslati intézkedések nagy része bizonyos ellenkezésre fog találni azon már annyi helyest eltemetett kifogás ürügye alatt, hogy azok »hazai« viszonyainkhoz nem alkalmazhatók; de valamint az ily intézkedések a külföldön is eleinte kevés rokonszenvvel fogadtattak, és később mégis nélkülözhetetleneknek ismertettek el, úgy nálunk is hasonló processus fog bekövetkezni. Korizmics László a szakosztály nevében az előadónak beható tanulmánynyal, nagy gonddal és szorgalommal összeállított munkálatáért meleg köszönetet szavaz. (Általános helyeslés) és indítványozza, hogy a szakosztály az előadónak javaslatait a tanácskozás folyamában a szakosztály által tett meg.Jegyzésekkel kiegészítve, magáévá tegye és egy egészszé alakítva át; a kormánynak oly czélból terjeszsze elő, hogy ez azt részint maga érvényesítse, részint ahatóságoknak érvényesítés végett ajánlja; továbbá indítványozza, hogy az országos gazdasági egyesület az elfogadott munkálatot a vidéki gazdasági egyesületeknek meleg kísérő levélben oly módon ajánlja, hogy azok a munkálatot tanácskozásuk tárgyává téve, annak javaslatait a helyi viszonyokhoz alkalmazva érvényesíteni törekedjenek. (Helyeslés.) Végre reméli szóló, hogy az elfogadott javaslatok a sajtó útján is köztudomásra jutván, a gazdaközönség által mindinkább fel fognak karoltatni. Korizmics László indítványát, melyhez Lónyay Gábor elnök a maga részéről is hozzájárult, a szakosztály magáévá tévén, az ülés szétoszlott. A pesti közúti vasút részvénytársaság mártius 18-ikán délelőtt tarta ez idei évi rendes közgyűlését. Az előterjesztett üzleti jelentés szerint a lefolyt évben is kielégítő tiszta nyereménye volt a társulatnak, úgy hogy minden részvényre 35 forint osztalék esik, ami 171/* °/0 kamatnak felel meg. A közgyűlés a jelentésben foglalt indítványokat egyhangúlag elfogadta; e szerint elhatároztatott, hogy a részvények 1873. május 1-én lejáró szelvénye, beleértve az 5%-os kamatot, darabonként 35 frttal már f. évi ápril 9-től kezdve beváltassék.• Az 1874. évi építkezésekre kerek számban szükséges 323.000 frt fedezésére a IV. kibocsátású részvények 1182 drbot tartalmazó hátralékának kibocsátása határoztatott el, úgy hogy minden részvényre egy-egy tized új részvény jusson. Az elrendelt választás eredménye a következő: Elnökké Szitányi Izidor lett megválasztva. Választmányi tagokká : Cséry Lajos, Gschwindt Mihály, Gieszriegl Károly, Klenovits György urak lettek újra megválasztva. A számvizsgáló bizottságba ismét megválasztattak: Forgó István, Ghyczey Samu, Hampel Antal, Szupa György, Winter S. urak, —■ ^ £ r-a n pe-m agy-* r—Bank "tegnapi közgyűlésén megejtett választás eredménye e következő. Elnökké megválasztatott Lányi Jakab lovag, igazgatósági tanácsosokká: Dreifuss Tivadar báró, Erlanger Lajos báró, Herzl Tivadar, Hirschler Frigyes, Gold Zsigmond, Környey Ede, Pfeiffer Ignácz és Zuckermandl J. a berlini központi ipar és kézművesbank igazgatója. 1. Törökország uj vámpolítikát akar kezdeni; 1. év jun. 3 októl fogva ugyanis megszűnnek mindazon kereskedelmi szerződések, melyeket a török kormány külállamokkal kezdett, és ezen időtől fogva oly vámtarifákat szándékozik az állam életbe léptetni melyek a kincstárra nézve jövedelmezőbbek s az ország gazdasági viszonyaira előnyösebbek lesznek. Az érvényben levő szerződéseket a török kormány f. év jan. 7-kén mondta fel. Leginkább pénzügyi tekintetek bírták erre a kormányt, mert igaz ugyan, hogy Törökország a vámokból évenként mintegy 50 millió frankot vett be, de a kormány belátja azt is, hogy a vámbevétel még sokkal jelentékenyebb lehet. Az új szerződések megkötéséig átmeneti intézkedések gyanánt a beviteli vám 3%-ban, a kiviteli 12°/o-ban állapíttatnék meg; gabnára nézve azonban valószínűleg kivételes díjszabás lép életbe. Ezekből kitűnik, hogy a török kormány nagyobb belátást tanúsít vámügyekben mint a magyar kormány, mely az osztrák érdekek által engedi a vámügyet intézni és igy Magyarországot az osztrák érdekek által kizsaroltatni engedi. Üzlet és terménytudósitás. Budapest, márcz. 18. Az üzletben bágyadt a hangulat, tőkebefektetési papírok csendesen keltek. Magy. nyeremény sorsjegy 78 p., bankok alacsonyabban keltek: magy. hitel 148—148.75, francomagy. 58.50—58.75, földhitel 59.25 p. Helybeli pénzintézetek közül buda-óbudai 32.75—32.25, hivatalnok hitel 42.25—41.50, orsz. központi takarék 81 p., pesti közúti 341—342 jött forgalomba, pesti biztositó 63, gőzhajózási frton vétetett. Porosz pénztári jegy 166 p. Gabnaüzlet. A kinálat ma igen csekély volt, búzából néhány apróbb tétel fentartott áron adatott el. Rozs és árpa üzletiben. Zab hiányzik, 2% krral feljebb ment, tavaszra 2.40—2.41. Kukoricza máj. jun. hóra 4.87—4.88 p. VÁRSZINHÁZ. Csütörtök, martius 19-én. Az idegesek. Eredeti vigj. 3 felv. Kezdete 7 órak. _______ ________ NEMZETI SZÍNHÁZ. Csütörtök, martius 19-én. Fa u 8 t. Opera 4 felvonásban. Kezdete 7 órakor. A nagykomlóban Váry Kálmán művezetése alat újonnan szervezett magyar daltársulat tart előadást. Bakonyi István magyar daltársulata ma este a »Corso«-ban előadást tart. Vzállás n................................................ 111 No........................|TI1|NHHHHH Felelős szerkesztő : Jókai Mór. Martius fölött időjárás 18 Budapesten 3' 2" felhős› Pozsonyban 2' 3“» 17 M.-Szigeten 2"· Szathmáron 4"» Tokajban 1* 4“» 18 Szolnokon 4' 8"» Szegeden 4' 0" esős 17 Aradon 3' 0" felhős» N.-Becskereken 0‘ 3"· Bezdánban 3' 7" Verbászon 3' 8" · Bárcsonéé» 18 Eszéken 0* 2"» 17 Mitroviczon 4' 10"» ■ » Sziszeken 10' I" száraz Zimonyban 4' 8“»10 Orsován 3' 5" A Budapesti áru és értéktőzsde árjegyzetei mart 18 Értékpapír adva tartva Államadósság. lágy. vasúti kölcsön . „ gömöri államvasuti a záloglevél 5% . sorsjegy kölcsön . 871- ki magy. államkötv. 872- ki magy. állam kötv. földtehenn. kötv. magvs „ , 1867. ka. „ - tamási „ „ erdélyi szőllő déza.-vált s. kötv. ,sztr. All.-adós. pap. 8% „ _ - csüst.kam. jan.jall.% » « » ezöst kam. apr. ok. 5% Ufloriol. 1800-ból A 500 frt „ 1860-ból A 100 frt „ 1864-ból A 100 frt réstv. köt. 1871-ból 6% Részvények, Hzl.-tárp.: Atlas visabia. „ I. magyar . . n Hasa • • • • n Pannónia . . . „ Pesti . • . • n Hunnia . . ., Krp. jAr. és élet. „ Unió .... ‘■/alpályák : Pest-barcsi . „ Pesti közúti . . „ Budai közúti „ Újpest-rákospalotai lóvasút . „ Alföld-fiumei . „ Északkeleti . . B Magyar keleti . . I. Erdélyi . . n Béli .... „ Budai kegypálya hun kok . Által. m. mun. h. — Angol-magyar . „ An. m. II. kibo. f. í£&n. ker. és ip. „ Által. mag. hite. „ Franco-magy. . „ M. A. föld. rész. , Ma. jelz. hitelb. „ J^lablrt. hitelint. „ Nyu. i. bi. Sopr. „ „ lesz. és hitel. Pozsony . . . w Tak. s hitel-egy. n Tak. és h. igazol. „ „ éó h. p. bécsi n Pozsonyi hitelb. „ n iP »b. „ Pesti bank 5% „ Pesti népbank . „ Budofob. népb. n Iparbank . . . „ N. kibocsátva. . . Budai keres. ba. v Pesti ker^a. bá* 150 100 80 Sl500 500 100 100 00 100 100 200 200 100 200 200 200 200 200 200 80 8 100 180 80 60 80 80 405fl 50 50 100 200 200 100 50 100 100 200 500 Értékpapir 95 75 96 25 78 — 88 50 80 50 75 75 75 7 73 50 70 75 09 50 73 75 73 75 103 — 108 — 138 50 82 75 960 — 380 — 63 75 196 — 342 — 110-£3 55 — 31 — 34 50 77 75 58 75 59 25 84 50 62 25 32 50 60 -170 - 748 -78 50 89 — 87 — 76 — 75 50 74 - 71 — 70 — 74 25 74 25 104 — 110 — 140 — 83 — 980 — 390 — 86 — 76 — 198, -»■ 343 — 115 — 31 50 36 -148 — 59 — 59 50 85 — 52 50 32 75 52 — 172 — 750 — Bankok : Pesti iparbank : Pest-budai kézmüvesbank . . „ Pesti egyletbank * » » H. kib. „ Bárány, tb. és h. n Dobreczeni kér. n Temesv. k. és h. „ I. Erdélyi . . n Szegedi forg. h. „ Szerb ideig, bn. Takpénz. . Óbudai. . „ Ferencz és J. v. „ Félegyházi . . ff Gödöllő. . . . * Orsz. központi Jan.Juli 5% ff Pesti I. ha. igé„ „ Pest Lipótv. » Pest-budai fóv.. . Pest-kőbányai „ Pest külvárosi . „ Szt.-endrei . . „ Újpesti . . Malmok: Árpád . . ff Art,digózui. n Bium-féle . . „ Concordia . . „ Borsod-miskolczi „ Erzsébet . . . „ Luiza .... ft Temesvári gaz. ff Molnárok-sütők „ Hengermalom . „ Viktoria . . . „ I. Budapesti „ Budai gyártól^» n Pannónia . . . Építőtársul»*, Pesti . . „ Peat cottage . Serfőzde, I. magyar . * Sertéshalaló...................... Konyvny. „Athenaeum“ . „ Pesti .... f. „Franklin“ . . Gőzhajótárs. magy. egy. „ Nagybecskereki Ganz és tár. féle vasgyár. Gschonaut-féle . . . • ^y^Éyintézet I. magyar . Kereskedő-testület épülete KArtoly-fonálgyár . . . Bőrgyár X. magyar . . . Mátrai bányarész . . . Gyógytelep...................... Pozsonyi papírgyár . . Rima-murányi bányatári. Gyapjúmosó...................... Salgó-tarjáni....................... Schlick-féle vasöntöde Soda- és vegyárugyár Sóskúti kőbánya. . . . Spodium és csontliszt. . Szeszgyár 1. magyar . . praccho kőszén és tégla 500 100 70 50 40 80 200 200 100 20 100 100 40 40 100 1000 50 100 100 100 4000 500 500 500 500 500 200 160 500 200 500 300 500 100 1000 80 80 Termény bánsági 1 • • • « • • fontnyi ár vámmázsánkint fontnyi ár vámmázsánkint Termány 81 7 45 7 60 82 7 00—7 70 len . ; * I s i J ’ 83 7 70—7 85 84 7 85—7 95 85 7 95—8 — 868------S 10 Arp* aUUtink . - . 87 ________ 88 81 7 55—7 70 82 7 7J—7 85 a ctatéar« . „ ^ -83 7 S5—7 95 84 7 95—8 05 85 8 05—8 15 86 3 15—8 25 87 ------— 88 ------------Xnkwrlna............................ 31 7 60—7 65 82 7 65 7 75 83 7 75—7 85 84 7 85 8 — ■■■ •••••• * 85 8 ~~-8 10 86 8 10—8 20 ■au | ( -87—--- — 88 —_» __ — N n UfmMi. . . -• -• MMfji • rí i > adva tartva Értékpapír ból 1003 8 áadva tartva 305 — S75 —Magyar ált. kőszénbánya 200 08 — Varietés részvény színház 100— — 07 — Ált. vagyonkölcs. tára. 80— — *0 50 41 -Alagút ............................ 105 80 — 81 —— — Zarzetzky gyufagyár . . 200— — — — —Téglagyár szt.-ondrai . . 200— — — — —Téglagyár budapesti . . Tégla és mészégető újlaki 200— — —— — 200 74 — 76 — 777 — Téglagyár kőbányai . . 200 135 — 138 — — — — Z4i©crl©velö&. — — Magyar földh. 5°/6 • • Magy. jövedékbarcza 6%_ 80 — 86 25— — — — — — — „ jelzálogb. LV10/,— 77 50 78 — „ keres. bank 6%— — — — 80 50 2325 — 81 — 2350 — Magy. ált. földhitel G% n ti 5*/1 . . . •— 86 50 84 50 86 75 85 —— — Pesti kereskedelmi bank.— 80 25 88 50 178 — 49 — 179 — 51 —Szebeni földhit. 573%— 61 — 42 — 62 — 44 — Etaöbbségak. 40 -42 — Éjszakkeleti vaspálya 5% 300— __ — 38 — Magy. galicziai vasp. 5% 20*— — — — I. erdélyi vasp. 5%. 100 37 — 40 — Irt ezüst...................... 200— --- — 20 — 270 — Pest-budai lánczhid 6% • 100 84 — 84 60— — 100— — 108 — Ili — Budapesti malom 6% 150m — 176 — 145 — 148 — Pannónia gőzmalom 6%. 100— — 228 — 230 — Egyes. m. gőzh. társ. 03 76— 83 — 85 785 — 108 — 795 — 110 — Pénznemek. 630 — 635 — Császári arany ...._ 5 27 5 29 425 — 20430 — 21 -Osztr.-magy. 8 foto* arany 20 frankos arany . . .— 8 91 8 91 8 93 8 93 Osztr. és magyar ezüst. . __ 106 25 106 76 405 — 410 -Poros* pénztár-bárcza . .— 160 — 100 25 158 — 246 — 100 - 248 -váltón 020 — 625 - 7 25 Augsburg 100 d. n. f. után M. Frankfurt 100 d. n. f. u.5 5 93 75 94 -94 — 94 25 Hamburg 100 bank m. u. 54 75 55 — 360 236 — 27 — London 100 font sz. u. .5 111 75 112 — 234 — 21 — Milano 100 lr. frank u. Páris 100 frank után . .6 6 44 — 44 25 — 85 — 88 -Kei-Mvatalos rész. — _ — —Aradi ker. b. befizetéssel— — — — Hotel részvénytársaság .— 223 — 225 — 100 — 105 — Securitas............................ 300— — — 100 — 102 — Skód-rákosi téglagyár— — — — 160 — — 189 —N.váradi ker. és iparbank 80— — 116 — 118 — Győr kereskedelmi bank— — — — 170 — 175 — 50 — —— 170 — 190 — 175 — 192 —Kecskeméti köxp. tak. p. 200 — —— fontnyi piaczi szokás 80 71 72 82 80 76 82 5 45—6 56 77 78 1 30—4 60 fontnyi Az vámm Az Bánk. 68 70 — 85—4 és 16* 10 * 56—8 52 11*—4 80 70-4 Ti